INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az uniós költségvetést károsító bűncselekmények üldözése jelenleg a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezen a téren nem létezik uniós hatóság. Jóllehet az ilyen bűncselekmények által okozott potenciális kár mértéke nagyon jelentős, ezekben az ügyekben – a bűnüldözési erőforrások korlátozott volta miatt – az illetékes nemzeti hatóságok nem mindig végeznek nyomozást és nem mindig emelnek vádat. Ebből eredően a nemzeti bűnüldözési erőfeszítések továbbra is gyakran töredezettek ezen a területen, és e bűncselekmények uniós dimenziója rendszerint elkerüli a hatóságok figyelmét.

Mivel a több tagállamra kiterjedő csalások elleni fellépés európai szinten szorosan összehangolt és hatékony nyomozási és vádemelési tevékenységet igényelne, a jelenlegi szintű információcsere és koordináció az uniós szervek – például az Eurojust, az Europol és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – intenzív erőfeszítései ellenére nem elégséges ennek megvalósításához. A koordináció, az együttműködés és az információcsere kapcsán számos probléma és akadály merül fel, mivel a feladatkörök különböző illetékességű és hatáskörű hatóságok között oszlanak meg. A csalás elleni küzdelem keretében folytatott igazságügyi együttműködés területén nap mint nap – különböző szinteken és különböző hatóságok egymás közötti viszonyában – jelentkező hiányosságok jelentősen hátráltatják az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozási és vádemelési feladatok hatékony ellátását.

Az Eurojust és az Europol általános felhatalmazással rendelkezik az információcsere megkönnyítésére és a nemzeti szinten végzett nyomozási és vádemelési tevékenységek összehangolására, arra viszont nincs hatáskörük, hogy maguk nyomozati vagy vádemelési cselekményeket végezzenek. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felhatalmazással rendelkezik a csalási esetek és az EU-t érintő jogellenes cselekmények kivizsgálására, ám hatásköre igazgatási vizsgálatok lefolytatására korlátozódik. A nemzeti igazságügyi hatóságok fellépése továbbra is gyakran lassú, az átlagos elítélési arányok alacsonyak, a különböző tagállamokban kapott eredmények pedig egyenlőtlen megoszlást mutatnak az Unió egészén belül. E tapasztalatok alapján jelenleg nem tekinthető úgy, hogy a tagállamok csalás elleni igazságügyi fellépése terén érvényesülne a Szerződés által előírt hatékonyság, egyenértékűség és elrettentő hatás.

Mivel a tagállamok nyomozó és vádhatóságai jelenleg nem képesek azonos szintű védelem és bűnüldözés biztosítására, az Uniónak nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni. Jogilag a Szerződés 325. cikke alapján, valamint az e területen alkalmazandó, sajátos uniós szabályokra figyelemmel is az Unió szintje a legalkalmasabb az Unió pénzügyi érdekinek védelmére, egyebek mellett az ezen érdekeket sértő bűncselekmények üldözése révén. A Szerződés 86. cikke egy olyan új, uniós szintű bűnüldözési rendszer szükséges jogalapját adja, amelynek célja a jelenlegi – kizárólag nemzeti erőfeszítéseken alapuló – bűnüldözési rendszer hiányosságainak orvoslása és az erőfeszítések összehangolása.

E javaslat célja az Európai Ügyészség létrehozása, valamint hatásköreinek és eljárásainak meghatározása. A javaslat egy korábbi jogalkotási javaslatot[1] egészít ki, mely meghatározta az érintett bűncselekményeket és az alkalmazandó szankciókat.

Ez a javaslat egy jogalkotási csomag része, mivel azt az Eurojust reformjára irányuló javaslat kíséri.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

E rendelet megalkotásához a Bizottság számos alkalommal, széles körben konzultált az érdekeltekkel, részben az Európai Ügyészséggel kapcsolatos korábbi, több mint egy évtizede tartó egyeztetésekre építve[2]. Az e javaslattal kapcsolatos előkészítő konzultációk kiterjedtek az e rendelet által szabályozott főbb kérdésekre; ennek körében több lehetőség is felmerült az érintett bűncselekmények ügyében végzett nyomozási és vádemelési tevékenységek európai rendszere létrehozásának intézményi, jogi, szervezeti és működési vonatkozásait illetően.

2012 elején két kérdőív került közzétételre az interneten; az egyik az igazságügyi szakembereknek, a másik a nagyközönségnek szólt. A válaszok általában pozitívak voltak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés anyagi és eljárásjogi keretének erősítését célzó új intézkedések elfogadásával kapcsolatban, és legtöbben az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló elképzelést is támogatták. Számos részletesebb javaslat, aggály és kérdés is felmerült, különös tekintettel az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok közötti kapcsolatra, az Európai Ügyészségnek a nemzeti szintű nyomozások irányításával és koordinálásával kapcsolatos hatáskörére, vagy azon lehetséges nehézségekre, amelyek az Európai Ügyészség eljárásaira vonatkozó, harmonizált európai eljárási szabályokkal kapcsolatban felmerülhetnek. Ezzel párhuzamosan – az e jelentést alátámasztó külső vizsgálat keretében – számos tagállamban helyszíni kutatás zajlott. Emellett 2012 során és 2013 elején számos európai szintű egyeztetésre és találkozóra került sor:

· A tagállami legfőbb ügyészségek, illetve a nekik megfelelő, legfelsőbb bírói fórumok mellett működő intézmények hálózata, Budapest, 2012. május 25–26.

· Konferencia: Az Európai Ügyészségre vonatkozó vitaindító tervezet? Luxembourg, 2012. június 13–15. A konferencián szakemberek, valamint a tudományos élet, az uniós intézmények és a tagállamok magas rangú képviselői találkoztak.

· Reding alelnök egyeztető találkozója a tagállamok legfőbb ügyészeivel és a legfőbb ügyészségek vezetőivel, Brüsszel, 2012. június 26. A találkozó nyílt vitát tett lehetővé az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos konkrét kérdéseket illetően.

· 2012. október 18-án a Bizottság egyeztető találkozót szervezett az Eurojust lehetséges reformjához kapcsolódó kérdések tárgyában, melynek során az Európai Ügyészség létrehozásához kapcsolódó kérdéseket is megvitattak a tagállamok képviselőivel. A találkozó általánosságban támogatta az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti szoros kapcsolat kialakítását.

· A csalással foglalkozó ügyészek 10. OLAF-konferenciája (Berlin, 2012. november 8–9.) lehetőséget kínált annak átgondolására, hogy az Európai Ügyészséggel – létrehozását követően – milyen módokon érintkezhetnének vele a nemzeti ügyészek.

· A 2012. november 26-án védőügyvédek (az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa [CCBE] és a Védőügyvédek Európai Egyesülete [ECBA]) részvételével tartott informális egyeztetés áttekintette a gyanúsítottak rendelkezésére álló eljárási biztosítékokat, és hasznos ajánlásokat tett e tekintetben.

· Az Európai Jogi Akadémia (ERA) 2013. január 17–18-i, „Az Európai Ügyészség (EPPO) felé” című szemináriuma.

· Az európai büntetőpolitikával foglalkozó bizottsági szakértői csoport találkozója, Brüsszel, 2013. január 23.

· További egyeztető találkozó az ECBA és a CCBE részvételével, Brüsszel, 2013. április 9.

Emellett 2012 második felében és 2013 elején számos kétoldalú egyeztető találkozó is lezajlott a tagállami hatóságokkal.

A Bizottság hatásvizsgálat keretében értékelte a szakpolitikai alternatívákat, egyebek mellett egy külső tanulmányra (JUST/2011/JPEN/FW/0030.A4. sz. egyedi szerződés) figyelemmel, amely több választási lehetőséget tekintett át az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatban. A hatásvizsgálati elemzés szerint az jár a legtöbb előnnyel és a legkevesebb költséggel, ha az Európai Ügyészség a nemzeti igazságügyi rendszerekre támaszkodó, decentralizált és integrált uniós hivatalként jön létre.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

A javaslat jogalapja a Szerződés 86. cikke. E cikk (1) bekezdése szerint „[a]z Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz”. Ugyanezen cikk (2) bekezdése a következőképpen határozza meg az Európai Ügyészség feladatkörét: „Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik – adott esetben az Europollal együttműködve – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra az (1) bekezdésben előírt rendeletben meghatározottak szerint. Az ilyen bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el”. Végül a Szerződés 86. cikkének (3) bekezdése kijelöli a cikk alapján elfogadásra kerülő rendeletek tárgyi hatályát: „Az (1) bekezdésben említett rendeletek meghatározzák az Európai Ügyészség jogállását, feladatainak ellátására irányadó feltételeket, a tevékenységét szabályozó eljárási szabályokat és a bizonyítékok elfogadhatóságának szabályait, valamint a feladatai ellátása során végzett eljárási cselekményeinek bíróság általi felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat”.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

Az előirányzott intézkedés lényeges uniós dimenziója miatt szükség van az uniós fellépésre. Az intézkedés magában foglalja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozási és vádemelési tevékenységek uniós szintű irányítását és összehangolását, mely érdekek védelmére – az EUMSZ 310. cikkének (6) bekezdése, valamint 325. cikke alapján – az Unió és a tagállamok egyaránt kötelesek. A szubszidiaritás elvével összhangban ez a célkitűzés – léptéke és hatásai miatt – csak uniós szinten valósítható meg. Mint az a fentiekből kitűnik, a jelen helyzet – amikor az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése kizárólag a tagállami hatóságok kezében van – nem kielégítő, és nem elégséges az uniós költségvetést károsító bűncselekmények elleni hatékony küzdelem céljának megvalósításához.

Az arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Az egész javaslat azon lehetőségek választásán alapul, amelyek a legkevesebb beavatkozással járnak a tagállamok jogrendje és intézményi struktúrája számára. A javaslat kulcselemeit – például a nyomozati cselekményekre alkalmazandó jog megválasztását, a delegált ügyészek számát, az Európai Ügyészség decentralizált jellegét és a bírósági felülvizsgálat rendszerét – úgy alakították ki, hogy a javaslat ne lépje túl a fő célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

A csalás, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények elleni fellépésre vonatkozó uniós hatáskört egyértelműen biztosítja a Szerződés 86. és 325. cikke. Mivel ez az uniós hatáskör nem kiegészíti a tagállamok hatáskörét, és annak gyakorlása az Unió pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelme céljából szükségessé vált, a javaslatcsomag megfelel a szubszidiaritás követelményének.

3.3.        A javaslat fejezetenkénti indokolása

A javaslat fő célkitűzései a következők:

· Hozzájárulás az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítéséhez és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztéséhez, valamint az uniós vállalkozások és polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának növelése, az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott valamennyi alapvető jog tiszteletben tartása mellett.

· Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos koherens európai nyomozási és vádemelési rendszer kialakítása.

· Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében történő nyomozások és vádemelések hatékonyságának és eredményességének növelése.

· A vádemelések, és ennek következtében az elítélések számának növelése, valamint a csalárd módon megszerzett uniós források hatékonyabb visszaszerzése.

· Az illetékes európai és nemzeti hatóságok közötti szoros együttműködés és hatékony információcsere biztosítása.

· Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetésével szembeni visszatartó hatás növelése.

3.3.1.     I. fejezet: Tárgy és fogalommeghatározások

Ez a fejezet meghatározza a rendelet tárgyát, amely az Európai Ügyészség létrehozása. Emellett meghatározza a szövegben használt bizonyos fogalmak – például „az Unió pénzügyi érdekei” fogalom – jelentését.

3.3.2.     II. fejezet: Általános szabályok

Ez a fejezet szabályozza az Európai Ügyészség – mint nyomozási és vádemelési feladatokat ellátó, új uniós hivatal – alapvető jellemzőit, jogállását és felépítését. Ennek keretében konkrét szabályokat határoz meg az európai ügyész, helyettesei és a delegált európai ügyészek kinevezésével és felmentésével kapcsolatban. Meghatározza az Európai Ügyészség működésének alapelveit is.

Az 1. szakasz (Az Európai Ügyészség jogállása, szervezete és felépítése) tisztázza, hogy az Európai Ügyészség hogyan épül fel, és milyen feladatok ellátását bízzák rá. A szöveg rendelkezik az Európai Ügyészség mint jogi személyiséggel rendelkező, új uniós szerv létrehozásáról és az Eurojusttal fennálló kapcsolatáról. Az alapvető tulajdonságok között a szöveg utal az Európai Ügyészség függetlenségére és elszámoltathatóságára, melyeknek biztosítaniuk kell, hogy az Európai Ügyészség mindennemű illetéktelen befolyástól mentesen tudja ellátni feladatait és gyakorolni hatásköreit. A szöveg tartalmazza az Európai Ügyészség felépítésének fő jellemzőit is.

A 2. szakasz (Az Európai Ügyészség tagjainak kinevezése és felmentése) meghatározza az európai ügyész, valamint helyettesei és alkalmazottaik kinevezésére és felmentésére vonatkozó eljárási szabályokat. Az európai ügyész kinevezésére irányuló eljárás kialakításának módja garantálja az európai ügyész függetlenségét és az uniós intézmények általi elszámoltathatóságát, ugyanakkor a felmentésére irányuló eljárás az Európai Unió Bíróságának hatáskörében marad. Az európai ügyész által kinevezett és felmentett delegált európai ügyészek esetében az eljárás biztosítja a nemzeti ügyészségi rendszerekbe való betagozódásukat.

A 3. szakasz (Alapelvek) rögzíti az Európai Ügyészség tevékenységére irányadó főbb jogelveket, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést, az arányosságot, a rendelet végrehajtására alkalmazandó nemzeti jogot, az eljárási semlegességet, a nyomozások jogszerűségét és gyorsaságát, valamint a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy elősegítsék az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységeinek ellátását.

A 4. szakasz (Az Európai Ügyészség hatásköre) pontosan meghatározza, mely bűncselekmények tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe. Ezeket a bűncselekményeket az uniós jogot (a 2013/xx/EU irányelvet) végrehajtó nemzeti jogra utalással kell meghatározni. A szöveg különbséget tesz a bűncselekmények két kategóriája között: az első automatikusan az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik (12. cikk), a második pedig (13. cikk) abban az esetben írja elő hatáskörének megállapítását, ha bizonyos kapcsolat áll fenn az első kategóriába tartozó bűncselekményekkel. A szakasz azt is meghatározza, hogy az Európai Ügyészség hogyan fogja gyakorolni hatáskörét e bűncselekményekkel kapcsolatban.

3.3.3.     III. fejezet: A nyomozásra, a vádemelésre és a bírósági eljárásra vonatkozó eljárási szabályok

Ez a fejezet az Európai Ügyészség által végzett nyomozási és vádemelési tevékenység alapvető jellemzőit tartalmazza, köztük arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy hogyan kell ezeket a nemzeti bíróságoknak ellenőrizniük, milyen döntéseket hozhat az Európai Ügyészség a nyomozás befejezését követően, hogyan látja el vádhatósági feladatait, és hogyan használják fel a büntetőbíróságok előtt az összegyűjtött bizonyítékokat.

Az 1. szakasz (A nyomozás lefolytatása) tartalmazza az Európai Ügyészség nyomozásaira vonatkozó általános szabályokat, többek között azt illetően, hogy honnan származhatnak a felhasználható információk, hogyan indítják meg és folytatják le a nyomozást, és az Európai Ügyészség hogyan juthat további információkhoz különböző adatbázisokból vagy a megkeresése alapján összegyűjtött adatokból.

A 2. szakasz (Az információk feldolgozása) az ügyviteli rendszer működését magyarázza el.

A 3. szakasz (Nyomozati cselekmények) meghatározza az Európai Ügyészség által elvégezhető egyedi nyomozati cselekmények típusait és feltételeit. A szöveg nem szabályozza részletesen e cselekmények mindegyikét, hanem a nemzeti jog alkalmazását írja elő.

A 4. szakasz (A nyomozás befejezése és a vádemelési jogkör) meghatározza azokat a különböző típusú döntéseket, amelyeket az Európai Ügyészség a nyomozás végén hozhat, ideértve a vádirat benyújtását és az eljárás megszüntetését.

Az 5. szakasz (A bizonyítékok elfogadhatósága) az Európai Ügyészség által összegyűjtött és a büntetőbíróság elé terjesztett bizonyítékok elfogadhatóságát szabályozza.

A 6. szakasz (Elkobzás) az Európai Ügyészség általi vádemelés következtében a nemzeti bíróságok által elkobzott vagyontárgyakról való rendelkezést szabályozza.

3.3.4.     IV. fejezet: Eljárási biztosítékok

E fejezet szabályai a vonatkozó előírásoknak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelő biztosítékokat nyújtanak az Európai Ügyészség eljárásai alatt álló gyanúsítottak és az egyéb érdekeltek számára. A szabályok bizonyos jogok tekintetében az uniós szabályozásra (a büntetőeljárásban érvényesülő különböző eljárási jogokról szóló irányelvekre) utalnak, de emellett meghatároznak egyéb, az uniós jog által eddig még nem szabályozott önálló jogokat is. Ezek a szabályok tehát további védelmi réteget jelentenek a nemzeti joghoz képest, így a gyanúsítottak és egyéb személyek közvetlenül uniós szintű védelemben részesülhetnek.

3.3.5.     V. fejezet: Bírósági felülvizsgálat

A Szerződés 86. cikkének (3) bekezdése alapján az uniós jogalkotónak meg kell határoznia azokat a szabályokat, amelyek az Európai Ügyészség által feladatai ellátása során végzett eljárási cselekményeinek bíróság általi felülvizsgálatára vonatkoznak. Ez a lehetőség az Európai Ügyészség – minden egyéb uniós szervtől és ügynökségtől különböző – speciális jellegét tükrözi, amely miatt különös szabályokra van szükség a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban.

A Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el. Az Európai Ügyészség nyomozati cselekményei egy esetleges vádemeléshez is szorosan kapcsolódnak, és elsősorban a tagállamok jogrendjében fognak hatást kiváltani. Ezeket a legtöbb esetben a nemzeti bűnüldöző hatóságok fogják elvégezni az Európai Ügyészség utasításai alapján, időnként egyúttal a nemzeti bíróság engedélyének beszerzését követően. Az Európai Ügyészség ezért olyan uniós szerv, amelynek cselekményei elsősorban a nemzeti jogrendekben bírnak jelentőséggel. Ezért nyomozati és vádemelési cselekményeinek bírósági felülvizsgálata szempontjából indokolt az Európai Ügyészséget nemzeti hatóságként kezelni. Következésképpen a nemzeti bíróságokat fel kell hatalmazni az Európai Ügyészség valamennyi megtámadható nyomozati és vádemelési cselekményének bírósági felülvizsgálatára; az Unió bíróságait pedig e cselekmények tekintetében nem indokolt közvetlen hatáskörrel felruházni a Szerződés 263., 265. és 268. cikke alapján, mivel e cselekményeket a bírósági felülvizsgálat szempontjából nem indokolt valamely uniós hivatal cselekményeinek tekinteni.

A Szerződés 267. cikke alapján a nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhatnak – illetve bizonyos körülmények fennállása esetén kötelesek fordulni – az Európai Unió Bíróságához az uniós jog olyan rendelkezéseinek értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, amelyek az Európai Ügyészség nyomozati és vádemelési cselekményeinek bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban jelentőséggel bírnak. Ez e rendelet értelmezésére vonatkozó kérdésekre is kiterjedhet. Mivel a bírósági felülvizsgálat szempontjából az Európai Ügyészség nemzeti hatóságnak fog minősülni, a nemzeti bíróságok csak értelmezéssel kapcsolatos kérdést utalhatnak majd a Bíróság elé az Európai Ügyészség cselekményeivel kapcsolatban. Így az előzetes döntéshozatali eljárás biztosítani fogja e rendelet egységes alkalmazását az egész Unióban, ugyanakkor az Európai Ügyészség cselekményeinek érvényessége a nemzeti bíróságok előtt, a nemzeti jog alapján lesz megtámadható.

3.3.6.     VI. fejezet: Adatvédelem

Ez a fejezet olyan adatvédelmi szabályokat tartalmaz, amelyek az Európai Ügyészség vonatkozásában részletezik és kiegészítik a személyes adatok uniós szervek általi feldolgozására vonatkozó uniós jogszabályokat (különösen a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet). A személyes adatok valamennyi, az Európai Ügyészség tevékenységeivel összefüggő feldolgozásának felügyeletére az európai adatvédelmi biztos kap felhatalmazást.

3.3.7.     VII. fejezet: Pénzügyi és személyzeti rendelkezések

E fejezet az Európai Ügyészség költségvetésének és személyi állományának kezelésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendelkezések a vonatkozó uniós jogszabályokon alapulnak, azaz költségvetési kérdésekben az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeleten, személyzeti kérdésekben pedig a módosított 31/EGK rendeleten.

3.3.8.     VIII. fejezet: Az Európai Ügyészség és partnerei közötti kapcsolatokra vonatkozó rendelkezések

Ez a fejezet szabályozza az Európai Ügyészség és az uniós intézmények vagy egyéb szervek, valamint az unión kívüli szereplők között fennálló kapcsolatokat. Külön szabályok vonatkoznak az Európai Ügyészség és az Eurojust kapcsolatára, tekintettel az operatív tevékenységek, az igazgatás és az irányítás terén közöttük fennálló speciális viszonyra.

3.3.9.     IX. fejezet: Általános rendelkezések

Ezek a rendelkezések olyan intézményi kérdésekkel foglalkoznak, amelyek valamennyi új uniós hivatal vagy ügynökség létrehozásakor felmerülnek. Nagyban merítenek a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésből, de figyelembe veszik az Európai Ügyészség különleges (igazságügyi) természetét is. A rendelkezések olyan kérdésekre terjednek ki, mint a jogállás és a működési feltételek, nyelvi rendelkezések, átláthatósági követelmények, valamint a csalás megelőzésére, a minősített információk kezelésére, az igazgatási megkeresésekre és a felelősségre vonatkozó szabályok.

3.3.10.   X. fejezet: Záró rendelkezések

Ezek a rendelkezések a rendelet végrehajtásával foglalkoznak, és rendelkeznek a végrehajtási rendelkezések, az átmeneti rendelkezések és az igazgatási szabályok elfogadásáról, valamint a hatálybalépésről.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat a költséghatékonyságot tartja szem előtt az uniós költségvetést illetően: az OLAF jelenlegi forrásainak egy részét az Európai Ügyészség központi ügyintézési helyének kiépítésére fogják felhasználni, amely az Eurojust igazgatási támogatására fog támaszkodni.

Korlátozott mértékű többletköltségek fognak felmerülni a delegált európai ügyészek tisztségével kapcsolatban, akik a tagállamokban fognak működni, és szervesen az Európai Ügyészséghez fognak tartozni. Tekintettel az uniós és nemzeti ügyészként betöltött kettős jogállásukra, az uniós költségvetésből díjazást fognak kapni, és a személyzeti szabályzat hatálya alá fognak tartozni.

Mivel az Európai Ügyészség kialakításának fázisa valószínűleg több évig fog tartani, a személyi állomány tagjai fokozatosan fognak átkerülni az OLAF-tól az Európai Ügyészséghez. Az áthelyezett alkalmazottak számának megfelelő személyi állomány, valamint a finanszírozásukhoz szükséges forrásoknak megfelelő összeg levonásra kerül a létszámtervből és az OLAF költségvetéséből. Az Európai Ügyészség a teljes állományi létszám elérésekor fog teljesen működőképessé válni. A teljes állományi létszám elérése 2023-ra várható 235 alkalmazottal; ebből a létszámtervben szereplő álláshelyek száma 180, a külső személyi állomány létszáma pedig 55. E személyi állomány mellett a 2023-ra becsült költségek összege megközelítőleg 35 millió EUR.

2013/0255 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Ügyészség létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 86. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Unió és a tagállamok egyaránt kötelesek védeni az Unió pénzügyi érdekeit a minden évben jelentős anyagi károkat okozó bűncselekményekkel szemben. Jelenleg azonban nem elégséges az e bűncselekmények tárgyában az illetékes nemzeti hatóságok által folytatott nyomozási és vádemelési tevékenység.

(2)       Az Európai Ügyészség létrehozását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) irányozza elő a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel összefüggésben.

(3)       A Szerződés kifejezetten előírja, hogy az Európai Ügyészséget az Eurojustból kell létrehozni, amiből az is következik, hogy e rendeletben meg kell határozni a két hivatal között fennálló kapcsolatot.

(4)       A Szerződés szerint az Európai Ügyészség feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése.

(5)       A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése – léptéke és hatásai miatt – uniós szinten jobban megvalósítható. A jelen helyzet – amikor az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése kizárólag a tagállami hatóságok kezében van – nem elégséges e cél megvalósításához. Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Európai Ügyészség létrehozását – a nemzeti bűnüldözési rendszereknek az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények terén mutatkozó töredezettségére tekintettel – a tagállamok nem tudják megvalósítani, és ezért ez a cél az Európai Ügyészség e bűncselekmények üldözésére vonatkozó, kizárólagos hatásköre révén uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el.

(6)       Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, és biztosítja, hogy a tagállamok jogrendjére és intézményi struktúrájára gyakorolt hatás a lehető legkisebb beavatkozással járjon.

(7)       Az Európai Ügyészséget az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra kell felhatalmazni. Ez független nyomozati és vádemelési jogköröket igényel, ideértve a nyomozás lefolytatásának lehetőségét a határokon átnyúló vagy összetett ügyekben.

(8)       Az Európai Ügyészség szervezeti felépítésének is lehetővé kell tennie a gyors és hatékony döntéshozatalt a nyomozási és vádemelési tevékenység során, függetlenül attól, hogy az egy vagy több tagállamot érint-e.

(9)       Az Európai Ügyészség nyomozásait főszabály szerint a tagállamokba delegált európai ügyészeknek kell lefolytatniuk. A több tagállamot érintő vagy a különösen összetett ügyekben a nyomozási és vádemelési tevékenység hatékonysága megkövetelheti, hogy az európai ügyész a nemzeti bűnüldöző hatóságok utasítása révén is gyakorolja hatásköreit.

(10)     Mivel az Európai Ügyészség nyomozati és vádemelési jogköröket fog kapni, intézményi biztosítékokat kell bevezetni függetlenségének, valamint az uniós intézmények általi elszámoltathatóságának garantálása érdekében.

(11)     A szigorú elszámoltathatóság kiegészíti az Európai Ügyészség e rendeletben biztosított függetlenségét és jogköreit. Az európai ügyész teljes mértékben elszámoltatható az Európai Ügyészség vezetőjeként fennálló kötelezettségeinek teljesítéséért, és ily módon az uniós intézményekkel szemben átfogó intézményi elszámoltathatóság terheli az Európai Ügyészség általános tevékenysége tekintetében. Következésképpen bizonyos körülmények fennállása esetén – ideértve a súlyos kötelezettségszegést – bármely uniós intézmény kezdeményezheti az Európai Unió Bíróságánál az európai ügyész felmentését. Ennek az elszámoltathatóságnak olyan szigorú bírósági felülvizsgálati rendszerrel kell párosulnia, amely alapján az Európai Ügyészség csak előzetes bírói engedéllyel alkalmazhat nyomozási kényszerintézkedéseket, és a büntetőbíróságnak ellenőriznie kell, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékok megfelelnek-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

(12)     Az Európai Ügyészség koherens fellépése és következésképpen az Unió pénzügyi érdekeinek azonos szintű védelme érdekében az Európai Ügyészség szervezeti felépítésének lehetővé kell tennie az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó valamennyi nyomozási és vádemelési tevékenység központi koordinációját és irányítását. Ezért az Európai Ügyészségnek centralizált felépítésű szervnek kell lennie, ahol a döntéseket az európai ügyész hozza meg.

(13)     A lehető legnagyobb hatékonyság és legalacsonyabb költségszint biztosítása érdekében az Európai Ügyészségnek tiszteletben kell tartania a decentralizáció elvét, és ennek keretében főszabályként a tagállamokban működő, delegált európai ügyészek útján kell ellátnia nyomozási és vádemelési tevékenységét. Az Európai Ügyészségnek a nemzeti hatóságokra – köztük a rendőrségre – kell támaszkodnia, különösen a kényszerintézkedések végrehajtása során. A lojális együttműködés elve alapján valamennyi nemzeti hatóság és illetékes uniós szerv – köztük az Europol, az Eurojust és az OLAF – köteles a lehető legteljesebb mértékben együttműködni az Európai Ügyészséggel, és aktívan támogatni nyomozási és vádemelési tevékenységének ellátását.

(14)     Az Európai Ügyészség operatív tevékenységeit az európai ügyész utasítására és nevében a kijelölt, delegált európai ügyészeknek vagy tagállami alkalmazottaiknak kell kifejteniük a tagállamokban. Az európai ügyésznek és helyetteseinek rendelkezniük kell az e rendeletben előírt feladataik elvégzéséhez szükséges személyi állománnyal. Az Európai Ügyészséget oszthatatlannak kell tekinteni.

(15)     Az európai ügyész kinevezésére irányuló eljárásnak biztosítania kell az európai ügyész függetlenségét, legitimitását pedig az uniós intézményektől kell nyernie. Az európai ügyész helyetteseit ugyanezen eljárással kell kinevezni.

(16)     A delegált európai ügyészek kinevezésére irányuló eljárásnak biztosítania kell, hogy a delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség szerves részét képezzék, és hogy operatív és működési szinten egyaránt betagozódjanak a nemzeti bűnüldözési és jogrendszerekbe.

(17)     Az Európai Unió Alapjogi Chartája jelenti a közös alapot a gyanúsítottak azon jogainak védelme tekintetében, amelyek a büntetőeljárásban a bírósági eljárás előtt, illetve annak során érvényesülnek. Az Európai Ügyészség tevékenységeit minden esetben e jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végezni.

(18)     Nyomozás és vádemelési tevékenysége során az Európai Ügyészségnek az arányosság, a pártatlanság és a gyanúsítottal szembeni tisztességes eljárás elve alapján kell eljárnia. Ennek keretében valamennyi bizonyítékot köteles felkutatni, a terhelő és a mentő bizonyítékokat egyaránt.

(19)     Szükséges meghatározni az Európai Ügyészség tevékenységeire alkalmazandó eljárási szabályokat. Mivel aránytalan lenne, ha e rendelet részletes rendelkezéseket tartalmazna az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységének ellátásával kapcsolatban, célszerű, hogy e rendelet csak felsorolja azon nyomozati cselekményeket, amelyek elvégzésére az Európai Ügyészségnek szüksége lehet, a többi kérdést – különösen a cselekmények foganatosításához kapcsolódó szabályokat – pedig utalja a nemzeti jogok hatáskörébe.

(20)     A jogbiztonság, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szembeni zéró tolerancia biztosítása érdekében indokolt, hogy az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységei a büntetőjogi igény érvényesítésének követelményén alapuljanak, mely szerint az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó valamennyi bűncselekmény ügyében nyomozást kell indítania és – további feltételek teljesülése esetén – vádat kell emelnie.

(21)     Az Európai Ügyészség hatáskörének az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre kell korlátozódnia. E hatáskörnek a több országot érintő, súlyos bűncselekményekre történő bármilyen kiterjesztéséhez az Európai Tanács egyhangú határozatát kell előírni.

(22)     Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények gyakran szorosan összekapcsolódnak más bűncselekményekkel. Az eljárások hatékonysága, valamint a ne bis in idem elv esetleges megsértésének megelőzése érdekében az Európai Ügyészség hatáskörének ki kell terjednie azon bűncselekményekre is, amelyek a nemzeti jog meghatározása szerint nem minősülnek az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknek, ám tényállásuk azonos az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tényállásával, és elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal. Amennyiben az ilyen vegyes ügyekben az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény a meghatározó, úgy az Európai Ügyészség hatáskörét az érintett tagállam illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően kell gyakorolni. A bűncselekmény meghatározó voltát olyan szempontok alapján kell megállapítani, mint a bűncselekmény uniós költségvetésre és nemzeti költségvetésekre gyakorolt pénzügyi hatása, a sértettek száma vagy a bűncselekmény súlyához kapcsolódó egyéb körülmények, illetve az alkalmazandó büntetések.

(23)     Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos európai ügyészségi hatáskörnek elsőbbséget kell élveznie a nemzeti joghatósági igényekkel szemben, hogy az Európai Ügyészség biztosítani tudja a nyomozási és vádemelési tevékenységek összhangját és elláthassa azok uniós szintű irányítását. Indokolt, hogy e bűncselekmények ügyében a tagállami hatóságok csak az Európai Ügyészség megkeresésére járjanak el, kivéve, ha sürgős intézkedésre van szükség.

(24)     Mivel az Európai Ügyészségnek a nemzeti bíróságok előtt kell vádat emelnie, hatáskörét a tagállamok azon büntetőjogi szabályaira történő utalással kell meghatározni, amely a vonatkozó uniós szabályozás – különösen a [2013/xx/EU irányelv[3]] – nemzeti jogrendszeren belüli végrehatása keretében bűncselekménynek nyilvánítja az Unió pénzügyi érdekeit sértő cselekményeket vagy mulasztásokat, és meghatározza az alkalmazandó büntetéseket.

(25)     Az Európai Ügyészségnek a lehető legszélesebb körben kell gyakorolnia hatáskörét, hogy nyomozási és vádemelési tevékenysége kiterjedhessen a tagállamok területén kívül elkövetett bűncselekményekre is. Ezért hatáskörének gyakorlását összhangba kell hozni a [2013/xx/EU irányelv] szerinti szabályokkal.

(26)     Mivel az Európai Ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében történő eljárás, az általa a tagállamok területén lefolytatott nyomozások végzését meg kell könnyíteniük az illetékes nemzeti hatóságoknak és az érintett uniós szerveknek (ideértve az Eurojustot, az Europolt és az OLAF-ot), mégpedig a bűncselekmény gyanújának az Európai Ügyészséghez történt bejelentésétől kezdve mindaddig, amíg az Európai Ügyészség eldönti, hogy vádat emel-e vagy más módon rendelkezik az ügyről.

(27)     A tagállamok nemzeti hatóságainak, továbbá valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak követnie kell a meglévő jelentéstételi eljárásokat, és hatékony mechanizmusokat kell működtetnie a hozzájuk beérkezett állítások előzetes értékelésére annak érdekében, hogy maradéktalanul teljesíthessék az Európai Ügyészség irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségüket, amennyiben a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észlelik. Az uniós intézmények, szervek és hivatalok e célból igénybe vehetik az OLAF-ot.

(28)     Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében végzett nyomozási és vádemelési tevékenység hatékonyságához elengedhetetlen, hogy az Európai Ügyészség az egész Unióban a nyomozati cselekmények átfogó rendszerét használhassa fel a bizonyítékok összegyűjtésére, figyelemmel ugyanakkor az arányosság elvére, és bizonyos nyomozati cselekmények esetében a bírói engedély beszerzésének szükségességére is. E cselekményeknek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban, az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységének ellátása érdekében kell elvégezhetőnek lenniük. Ha az Európai Ügyészség vagy annak megkeresése alapján az illetékes igazságügyi hatóság elrendelte e cselekmények elvégzését, akkor azokat a nemzeti jognak megfelelően kell végrehajtani. Emellett az Európai Ügyészségnek hozzá kell férnie az összes vonatkozó adatforráshoz, köztük állami és magánjellegű nyilvántartásokhoz is.

(29)     Az e rendelet által előírt nyomozati cselekményeket az e rendeletben foglalt feltételekkel összhangban – így a nyomozás során alkalmazható bizonyos kényszerintézkedések esetében a bírói engedély beszerzésének szükségességére tekintettel – kell alkalmazni. Egyéb nyomozati cselekmények esetében akkor lehet szükség bírói engedélyre, ha a nyomozati cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállam nemzeti joga ezt előírja. Az arányosság és a szükségesség általános követelményét kell alkalmazni e cselekmények Európai Ügyészség általi elrendelésére, valamint e rendelet alapján az illetékes nemzeti igazságügyi hatóság általi engedélyezésükre.

(30)     A Szerződés 86. cikke szerint az Európai Ügyészség ellátja a vádhatósági feladatokat, ami magában foglalja a gyanúsított elleni vádemelésről szóló döntés meghozatalát és a joghatóság megválasztását. A bűnüldözési politika egységességének biztosítása érdekében a gyanúsítottal szembeni vádemelésről szóló döntést az európai ügyésznek kell meghoznia. Az európai ügyésznek átlátható szempontrendszer alapján kell kiválasztania a bírósági eljárás joghatóságát.

(31)     Figyelemmel a büntetőjogi igény érvényesítésének követelményére, az Európai Ügyészség nyomozásainak rendszerint vádemeléshez kell vezetniük az illetékes nemzeti bíróságok előtt, amennyiben meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, és a vádemelésnek nincs jogi akadálya. Ilyen bizonyítékok hiányában, illetve amennyiben a szükséges bizonyítékokat a bírósági eljárás során nagy valószínűséggel nem tudnák bemutatni, az eljárás megszüntethető. Emellett az Európai Ügyészség számára akkor is lehetőséget kell biztosítani az eljárás megszüntetésére, ha a bűncselekmény kisebb súlyú. Ha ezen okokból nem kerül sor az eljárás megszüntetésére, de a vádemelés sem indokolt, az Európai Ügyészség számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben ez a megfelelő igazságszolgáltatás érdekeit szolgálná, felajánlja a gyanúsítottnak a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondást. A büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásra és a kiszabandó pénzbüntetés kiszámítására vonatkozó pontos szabályokat az Európai Ügyészség igazgatási szabályzatában kell meghatározni. Ha egy ügy e rendelet alapján a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondással zárul, ez nem érintheti az igazgatási intézkedések illetékes hatóságok általi alkalmazását mindaddig, amíg ezek az intézkedések nem büntetőjogi szankciónak megfelelő büntetést jelentenek.

(32)     Az Európai Ügyészség által a büntetőbíróságnak bemutatott bizonyítékokat elfogadható bizonyítékként kell elismerni, és ezért vélelmezni kell róluk, hogy megfelelnek a büntetőbíróság helye szerinti tagállam nemzeti joga alapján a bizonyítékokra vonatkozó valamennyi követelménynek, feltéve, hogy a bíróság úgy véli, hogy az adott bizonyítékok megfelelnek a tisztességes eljárás követelményének és tiszteletben tartják a gyanúsítottnak az Európai Unió Alapjogi Chartájából eredő, védelemhez való jogait. A büntetőbíróság nem nyilváníthatja elfogadhatatlannak az Európai Ügyészség által bemutatott bizonyítékokat azon az alapon, hogy az adott típusba tartozó bizonyítékok összegyűjtésére vonatkozó, a bíróságra irányadó nemzeti jogszabályok szerinti feltételek és szabályok különbözőek.

(33)     E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Így különösen megköveteli, hogy az Európai Ügyészség tiszteletben tartsa a Charta 47. és 48. cikkében rögzített, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét. A Charta 50. cikke, amely szerint ugyanazon bűncselekményért senki sem vonható büntetőeljárás alá és büntetőeljárás során nem büntethető (ne bis in idem), biztosítja, hogy az Európai Ügyészség vádemelési tevékenysége ne teremtsen kétszeres fenyegetettséget. Az Európai Ügyészség tevékenységeit tehát e jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell elvégezni, és a rendeletet is ennek megfelelően kell alkalmazni és értelmezni.

(34)     A Szerződés 82. cikkének (2) bekezdése megengedi, hogy az Unió szabályozási minimumokat állapítson meg a személyek büntetőeljárásban érvényesülő jogairól, a védelemhez való jogok és a tisztességes eljárás követelménye tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Noha az Unió már jelentős terjedelmű joganyagot fogadott el, e jogok közül néhányat még nem harmonizáltak az uniós jog alapján. E jogokat illetően e rendeletnek olyan szabályokat kell meghatároznia, amelyek kizárólag e rendelet alkalmazásában érvényesülnek.

(35)     A nemzeti jogok által végrehajtott, vonatkozó uniós jogszabályok – például a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[4], a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[5], valamint [a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. xxxx xx-i 2013/xx/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv] – által már szabályozott, védelemhez való jogoknak az Európai Ügyészség tevékenysége során is érvényesülniük kell. E jogokat minden olyan gyanúsított számára biztosítani kell, akikkel szemben az Európai Ügyészség nyomozást indít.

(36)     A Szerződés 86. cikkének (3) bekezdése alapján az uniós jogalkotó meghatározhatja az Európai Ügyészség feladatai ellátása során végzett eljárási cselekmények bíróság általi felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat. E jogalkotó számára biztosított hatáskör az Európai Ügyészség – minden egyéb uniós szervtől és ügynökségtől különböző – speciális jellegét tükrözi, amely miatt különös szabályokra van szükség a bírósági felülvizsgálatot illetően.

(37)     A Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el. Az Európai Ügyészség által a nyomozásai során végzett cselekmények szorosan összekapcsolódnak az abból esetlegesen következő vádemeléssel, és a tagállamok jogrendjében váltanak ki hatást. Ezeket a legtöbb esetben a nemzeti bűnüldöző hatóságok fogják elvégezni az Európai Ügyészség utasításai alapján, időnként a nemzeti bíróság engedélyének beszerzését követően. Ezért nyomozati és vádemelési cselekményeinek bírósági felülvizsgálata szempontjából indokolt az Európai Ügyészséget nemzeti hatóságként kezelni. Következésképpen a nemzeti bíróságokat fel kell hatalmazni az Európai Ügyészség valamennyi megtámadható nyomozati és vádemelési cselekményének bírósági felülvizsgálatára, az Európai Unió Bíróságát pedig nem indokolt közvetlen hatáskörrel felruházni e cselekmények tekintetében a Szerződés 263., 265. és 268. cikke alapján, mivel e cselekményeket a bírósági felülvizsgálat szempontjából nem indokolt valamely uniós szerv cselekményeinek tekinteni.

(38)     A Szerződés 267. cikke alapján a nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhatnak, illetve bizonyos körülmények fennállása esetén kötelesek fordulni az Európai Unió Bíróságához az uniós jog olyan rendelkezéseinek – köztük e rendeletnek – értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban, amelyek az Európai Ügyészség nyomozati és vádemelési cselekményeinek bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban jelentőséggel bírnak. Nem indokolt, hogy a nemzeti bíróságok kérdést utalhassanak a Bíróság elé az Európai Ügyészség cselekményeinek érvényességével kapcsolatban, mivel e cselekmények a bírósági felülvizsgálat szempontjából nem tekintendők valamely uniós szerv cselekményeinek.

(39)     Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az e rendelet alapján alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdésekkel kizárólag a nemzeti bíróságoknak kell foglalkozniuk. Következésképpen ezek a bíróságok nem utalhatnak kérdéseket a Bírósághoz azon nemzeti jog értelmezésével kapcsolatban, amelyre e rendelet utal.

(40)     Mivel a Szerződés előírja, hogy az Európai Ügyészséget az Eurojustból kell létrehozni, a két szervnek szervezeti, működési és igazgatási szempontból is együtt kell léteznie és működnie, és ki kell egymást egészítenie.

(41)     Az Európai Ügyészségnek más uniós intézményekkel és ügynökségekkel is szorosan együtt kell működnie az e rendelet alapján fennálló feladatai ellátásának megkönnyítése érdekében, és szükség esetén formális, részletes szabályokat kell megalkotnia az információcserével és az együttműködéssel kapcsolatban. Az Europollal és az OLAF-fal folytatott együttműködésnek különös jelentőséggel kell bírnia a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében, valamint azért, hogy az Európai Ügyészség megszerezhesse e két szerv rendelkezésére álló releváns információkat és meghatározott nyomozások során felhasználhassa az általuk végzett elemzések eredményeit.

(42)     A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet[6] kell alkalmazni a személyes adatok Európai Ügyészség általi feldolgozására. Ez az Európai Ügyészség céljaihoz, feladataihoz és személyi állományának tagjaihoz kapcsolódó személyes adatok, valamint a birtokában lévő, adminisztratív jellegű személyes adatok feldolgozását érinti. Az európai adatvédelmi biztosnak felügyelnie kell a személyes adatok Európai Ügyészség általi feldolgozását. A 45/2001/EK rendeletben rögzített elveket szükség esetén részletezni kell és ki kell egészíteni a műveleti vonatkozású személyes adatok Európai Ügyészség általi feldolgozását illetően. Amennyiben az Európai Ügyészség a Szerződés 218. cikke szerint megkötött nemzetközi megállapodás alapján műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít egy harmadik ország hatóságának, egy nemzetközi szervezetnek vagy az Interpolnak, úgy az egyének magánéletének, valamint alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos, megfelelő biztosítékoknak kell garantálniuk az e rendeletben foglalt adatvédelmi feltételeknek való megfelelést.

(43)     [A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2013/xx/EU irányelv] alkalmazandó, ha az illetékes tagállami hatóságok a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás lefolytatása, vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából dolgozzák fel a személyes adatokat.

(44)     Az Európai Ügyészség adatfeldolgozási rendszerének az Eurojust ügyviteli rendszerén kell alapulnia, de ideiglenes munkafájljait egy nyomozás megindításától kezdve ügyiratoknak kell tekinteni.

(45)     Az Európai Ügyészség pénzügyi, költségvetési és személyzeti rendszerének követnie kell a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] 208. cikkében említett szervekre alkalmazandó, vonatkozó uniós előírásokat; ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Európai Ügyészség uniós szintű nyomozási és vádemelési tevékenység ellátására vonatkozó hatásköre egyedülálló. Az Európai Ügyészség számára éves jelentéstételi kötelezettséget kell előírni.

(46)     Az uniós ügynökségekre alkalmazandó, általános átláthatósági szabályoknak vonatkozniuk kell az Európai Ügyészségre is, de csak az igazgatási feladatok tekintetében, hogy operatív munkája során semmilyen módon ne merüljön fel a titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye. Hasonlóképpen, az európai ombudsman által végzett igazgatási vizsgálatok során is tiszteletben kell tartani az Európai Ügyészséget terhelő titoktartási kötelezettséget.

(47)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében e tagállamok bejelentették, hogy [nem kívánnak részt venni] [részt kívánnak venni] e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(48)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(49)     A tagállamok állam-, illetve kormányfői szinten 2003. december 13-án Brüsszelben ülésező képviselői meghatározták az Európai Ügyészség székhelyét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Ügyészséget és meghatározza a működésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)           „személy”: minden természetes vagy jogi személy;

b)           „az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények”: a nemzeti jog által végrehajtott 2013/xx/EU irányelvben meghatározott bűncselekmények;

c)           „az Unió pénzügyi érdekei”: az uniós költségvetés, valamint a Szerződések alapján létrehozott intézmények, szervek és hivatalok költségvetése, továbbá az általuk kezelt és felügyelt költségvetések alá tartozó, illetve ezek révén megszerzett vagy ezek részére teljesítendő valamennyi bevétel, kiadás és eszköz;

d)           „adminisztratív jellegű személyes adatok”: a műveleti vonatkozású személyes adatok kivételével az Európai Ügyészség által feldolgozott valamennyi személyes adat;

e)           „műveleti vonatkozású személyes adatok”: a 37. cikkben megállapított célkitűzések elérése céljából az Európai Ügyészség által feldolgozott valamennyi személyes adat.

II. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. szakasz Az Európai Ügyészség jogállása, szervezete és felépítése

3. cikk Létrehozás

(1)          Létrejön az Európai Ügyészség, az Unió decentralizált felépítésű szerve.

(2)          Az Európai Ügyészség jogi személy.

(3)          Az Európai Ügyészség az 57. cikknek megfelelően együttműködik az Eurojusttal, és igénybe veszi annak igazgatási támogatását.

4. cikk Feladatok

(1)          Az Európai Ügyészség feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése.

(2)          Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik az (1) bekezdésben említett bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. E tekintetben az Európai Ügyészség nyomozásokat irányít és felügyel, és vádemelési cselekményeket végez, ideértve az eljárás megszüntetését is.

(3)          A tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el az (1) bekezdésben említett bűncselekmények tekintetében, a vádirat benyújtására és – az ügy végleges lezárásáig – valamennyi jogorvoslatra is kiterjedően.

5. cikk Függetlenség és elszámoltathatóság

(1)          Az Európai Ügyészség független.

(2)          Az Európai Ügyészség – így az európai ügyész, annak helyettesei és a hozzájuk tartozó személyi állomány, valamint a delegált európai ügyészek és a hozzájuk tartozó nemzeti személyi állomány – feladatainak ellátása során semmilyen személytől, uniós tagállamtól, intézménytől, szervtől vagy hivataltól nem kérhet és nem fogadhat el utasítást. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és tagállamok tiszteletben tartják az Európai Ügyészség függetlenségét, és nem kísérelnek meg befolyást gyakorolni rá feladatainak ellátása tekintetében.

(3)          Az Európai Ügyészség általános tevékenységéért az európai ügyész tartozik elszámolással az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, elsősorban a 70. cikk szerinti éves jelentéstétel útján.

6. cikk Az Európai Ügyészség felépítése és szervezete

(1)          Az Európai Ügyészség a következőkből épül fel: az európai ügyész, az európai ügyész helyettesei, az e rendelet szerinti feladataik ellátásában őket támogató személyi állomány, valamint a tagállamokban működő delegált európai ügyészek.

(2)          Az Európai Ügyészség élén az európai ügyész áll, aki irányítja az Európai Ügyészség tevékenységét és szervezi munkáját. Az európai ügyész munkáját négy helyettes segíti.

(3)          A helyettesek az európai ügyészt valamennyi feladata ellátása során segítik, és a 72. cikk d) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítik őt. Az egyik helyettes felelős a költségvetés végrehajtásáért.

(4)          Az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységét az európai ügyész irányítása és felügyelete alatt a delegált európai ügyészek hajtják végre. Ha az a nyomozás vagy a vádemelés érdekében szükségesnek mutatkozik, az európai ügyész a 18. cikk (5) bekezdésének megfelelően közvetlenül is gyakorolhatja hatáskörét.

(5)          Minden tagállamban legalább egy delegált európai ügyész működik, akik szervesen az Európai Ügyészséghez tartoznak. A delegált európai ügyészek az európai ügyész kizárólagos irányítása alatt járnak el, és csak az ő utasításait, iránymutatásait és döntéseit követik az eléjük utalt nyomozási és vádemelési feladatok ellátása során. Az e rendelet alapján fennálló feladatkörükben történő eljárás során teljes mértékben függetlenek a nemzeti ügyészségi szervektől, és azokkal kapcsolatban semmilyen kötelezettségük nincs.

(6)          A delegált európai ügyészek nemzeti ügyészi feladatkörüket is elláthatják. Feladatköri összeütközés esetén a delegált európai ügyészek értesítik az európai ügyészt, aki az illetékes nemzeti vádhatóságokkal folytatott konzultációt követően, az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységének ellátása érdekében utasíthatja őket, hogy az e rendeletből eredő feladataikat helyezzék előtérbe. Ilyenkor az európai ügyész azonnal tájékoztatja erről az illetékes nemzeti vádhatóságokat.

(7)          Az európai ügyész, a delegált európai ügyészek, az Európai Ügyészség személyi állományának bármely tagja vagy az Európai Ügyészség nevében eljáró bármely más személy feladatai ellátása során végzett cselekményét az Európai Ügyészség cselekményének kell tekinteni. Az európai ügyész képviseli az Európai Ügyészséget az uniós intézményekkel, a tagállamokkal és harmadik felekkel szemben.

(8)          Ha az nyomozás vagy vádemelés érdekében szükséges, az európai ügyész átmenetileg forrásokat és alkalmazottakat csoportosíthat át a delegált európai ügyészekhez.

7. cikk Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzata

(1)          Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatát az európai ügyész, négy helyettese és öt olyan delegált európai ügyész határozatával fogadják el, akiket az európai ügyész választ ki egy szigorú egyenjogúságon alapuló, a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését lehetővé tevő rotációs rendszer szerint. A határozatot egyszerű többséggel hozzák; minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az európai ügyész szavazata dönt.

(2)          A belső eljárási szabályzat rendezi az Európai Ügyészség munkaszervezését, és általános szabályokat tartalmaz az ügyek elosztására vonatkozóan.

2. szakasz Az Európai Ügyészség tagjainak kinevezése és felmentése

8. cikk Az európai ügyész kinevezése és felmentése

(1)          Az európai ügyészt az Európai Parlament hozzájárulásával a Tanács nevezi ki nyolc éves, nem megújítható időtartamra. A Tanács egyszerű többséggel határoz.

(2)          Az európai ügyészt olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez előírt képesítéssel, valamint jelentős ügyészi tapasztalattal rendelkeznek.

(3)          A kiválasztást nyilvános felhívás alapján kell elvégezni, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában; ezt követően a Bizottság összeállítja az előválogatott jelöltek listáját, és benyújtja azt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Az előválogatott jelöltek listájának benyújtása előtt a Bizottság kikéri az általa létrehozott, héttagú testület véleményét, amelynek tagjait – akiknek egyikére az Európai Parlament tesz javaslatot – az Európai Unió Bíróságának korábbi tagjai, a nemzeti legfelsőbb bíróságok és a nemzeti ügyészségek tagjai és/vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogászok közül választják ki; a testület munkájában megfigyelőként az Eurojust elnöke is részt vesz.

(4)          Ha az európai ügyész már nem felel meg a feladatai ellátása kapcsán előírt feltételeknek vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, az Európai Unió Bírósága – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére – felmentheti tisztségéből.

9. cikk Az európai ügyész helyetteseinek kinevezése és felmentése

(1)          Az európai ügyész helyetteseit a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint nevezik ki.

(2)          Az európai ügyész helyetteseit olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez előírt képesítéssel, valamint jelentős ügyészi tapasztalattal rendelkeznek.

(3)          A kiválasztást nyilvános felhívás alapján kell elvégezni, amelyet közzé kell tenni a Hivatalos Lapban; ezt követően az Európai Bizottság az európai ügyésszel egyetértésben összeállítja az előválogatott jelöltek – a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését lehetővé tevő – listáját, és benyújtja azt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(4)          A helyettesek az európai ügyész kezdeményezésére, a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerint menthetők fel.

10. cikk A delegált európai ügyészek kinevezése és felmentése

(1)          A delegált európai ügyészeket az európai ügyész nevezi ki egy legalább három – a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő – jelöltet tartalmazó, az érintett tagállam(ok) által benyújtott listáról. A delegált európai ügyészeket ötéves, megújítható időtartamra nevezik ki.

(2)          A delegált európai ügyészek felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez előírt képesítéssel, valamint jelentős ügyészi tapasztalattal rendelkeznek. Függetlenségükhöz nem férhet kétség. A tagállamok a nemzeti jog szerint ügyésznek nevezik ki a delegált európai ügyészt, ha a delegált európai ügyésszé történt kinevezésekor még nem rendelkezett ezzel a tisztséggel.

(3)          A delegált európai ügyészeket az európai ügyész felmentheti, ha már nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek vagy a feladataik teljesítéséhez előírt feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követtek el. Amíg a delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség nevében látják el feladataikat, az európai ügyész hozzájárulása nélkül az illetékes nemzeti hatóságok nem menthetik fel őket nemzeti ügyészi tisztségükből.

3. szakasz Alapelvek

11. cikk Az Európai Ügyészség tevékenységére vonatkozó alapelvek

(1)          Az Európai Ügyészség gondoskodik arról, hogy tevékenysége során tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokat.

(2)          Az Európai Ügyészség cselekményeire a 26. cikk (3) bekezdésében említett arányosság elve alkalmazandó.

(3)          Az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységét e rendelet szabályozza. A nemzeti jog annyiban alkalmazandó, amennyiben e rendelet egy adott kérdést nem szabályoz. Az alkalmazandó nemzeti jog azon tagállam joga, amelyben a nyomozási vagy vádemelési tevékenységet végzik. Ha egy kérdést a nemzeti jog és e rendelet is szabályoz, akkor utóbbit kell alkalmazni.

(4)          Az Európai Ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében történő nyomozási és vádemelési tevékenység.

(5)          Az Európai Ügyészség pártatlanul jár el az általa folytatott nyomozások során, és valamennyi vonatkozó – terhelő és mentő – bizonyítékot felkutat.

(6)          Az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül nyomozást indít, és biztosítja a nyomozási és vádemelési feladatok gyors elvégzését.

(7)          A tagállamok illetékes hatóságai az Európai Ügyészség kérelmére aktívan segítik és támogatják az Európai Ügyészség nyomozási és vádemelési tevékenységeit, és tartózkodnak minden olyan cselekménytől, szabályozástól vagy eljárástól, amely ezek előrehaladását késleltetheti vagy akadályozhatja.

4. szakasz Az Európai Ügyészség hatásköre

12. cikk Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények

Az Európai Ügyészség a nemzeti jog által végrehajtott 2013/xx/EU irányelvben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében rendelkezik hatáskörrel.

13. cikk Járulékos hatáskör

(1)          Amennyiben a 12. cikkben említett bűncselekmények elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a 12. cikkben említettektől eltérő bűncselekményekkel, és ezek ügyében a közös nyomozási és vádemelési tevékenység a hatékony igazságszolgáltatás érdekében áll, úgy az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik ezen egyéb bűncselekmények ügyében is, feltéve, hogy a 12. cikkben említett bűncselekmények a meghatározóak, az egyéb bűncselekmények pedig velük azonos tényeken alapulnak.

              Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyéb bűncselekmények ügyében joghatósággal rendelkező tagállam joghatósággal rendelkezik a 12. cikkben említett bűncselekmények ügyében is.

(2)          Az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok konzultálnak egymással annak meghatározása érdekében, hogy az (1) bekezdés alapján melyik hatóságnak van hatásköre az ügyben. Ha az a hatáskör meghatározásának megkönnyítéséhez szükséges, az Eurojust az 57. cikknek megfelelően bevonható az eljárásba.

(3)          Ha az Európai Ügyészség és a nemzeti vádhatóságok között nincs egyetértés az (1) bekezdés szerinti hatáskör kérdésében, a nemzeti szintű vádhatósági hatáskörelosztásra hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatóság határoz a járulékos hatáskör kérdésében.

(4)          A hatáskörök e cikk szerinti meghatározása tárgyában bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

14. cikk Az Európai Ügyészség hatáskörének gyakorlása

Az Európai Ügyészség akkor gyakorolja a 12. és 13. cikkben említett bármely bűncselekmény ügyében történő nyomozási és vádemelési tevékenység végzésére vonatkozó kizárólagos hatáskörét, ha e bűncselekményt részben vagy egészben

a)           egy vagy több tagállam területén követték el, vagy

b)           tagállami állampolgár, uniós alkalmazott vagy az intézmények tagja követte el.

III. FEJEZET A NYOMOZÁSRA, A VÁDEMELÉSRE ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. szakasz A nyomozás lefolytatása

15. cikk A nyomozás megindításának alapja

(1)          Valamennyi tagállami nemzeti hatóság, továbbá uniós intézmény, szerv és hivatal azonnal tájékoztatja az Európai Ügyészséget minden olyan cselekményről, amely az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménynek minősülhet.

(2)          Ha a delegált európai ügyészek tudomást szereznek bármely olyan cselekményről, amely az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménynek minősülhet, azonnal tájékoztatják az európai ügyészt.

(3)          Az Európai Ügyészség bármely személytől gyűjthet vagy beszerezhet információkat olyan cselekményről, amely a hatáskörébe tartozó bűncselekménynek minősülhet.

(4)          Az európai ügyész vagy a delegált európai ügyészek nyilvántartásba veszik és ellenőrzik az Európai Ügyészség tudomására hozott valamennyi információt. Ha az ellenőrzést követően úgy döntenek, hogy nem indítanak nyomozást, lezárják az ügyet, és ennek okait rögzítik az ügyviteli rendszerben. Erről tájékoztatják azt a nemzeti hatóságot, uniós intézményt, szervet vagy hivatalt, illetve kérésre adott esetben azt a személyt, amelytől, illetve akitől az információt kapták.

16. cikk A nyomozás megindítása

(1)          Az európai ügyész vagy az ő nevében a delegált európai ügyész írásbeli határozattal nyomozást indít, ha megalapozottan feltehető, hogy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményt követnek vagy követtek el.

(2)          Ha a nyomozást az európai ügyész indítja meg, az ügyet egy delegált európai ügyész elé utalja, kivéve, ha a 18. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően maga kívánja lefolytatni a nyomozást. Ha a nyomozást valamely delegált európai ügyész indítja meg, azonnal értesíti az európai ügyészt. Az európai ügyész ezen értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy ő vagy egy másik delegált európai ügyész nem indított-e már nyomozást az ügyben. A nyomozás hatékonysága érdekében az európai ügyész átcsoportosíthatja az ügyet egy másik delegált európai ügyészhez, vagy dönthet úgy, hogy a 18. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően maga veszi át az ügyet.

             

17. cikk Sürgősségi intézkedések és az ügyek átadása

(1)          Ha az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban sürgős intézkedésre van szükség, a nemzeti hatóságok megteszik a hatékony nyomozási és vádemelési tevékenység biztosításához szükséges valamennyi sürgősségi intézkedést. Ezt követően a nemzeti hatóságok haladéktalanul átadják az ügyet az Európai Ügyészségnek. Ebben az esetben az Európai Ügyészség – lehetőleg a nyomozás megindításától számított 48 órán belül – megerősíti a nemzeti hatóságok által elfogadott intézkedéseket, még akkor is, ha ezeket az intézkedéseket e rendelet szabályaitól eltérő rendelkezések alapján hozták meg és hajtották végre.

(2)          Ha a nyomozás bármely szakaszában kétség támad az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatban, az Európai Ügyészség konzultálhat a nemzeti vádhatóságokkal a hatáskörrel rendelkező hatóság meghatározása érdekében. A hatáskörrel kapcsolatos határozat meghozataláig az Európai Ügyészség megteszi a hatékony nyomozási és vádemelési tevékenység biztosításához szükséges valamennyi sürgősségi intézkedést. Ha a nemzeti hatóság hatáskörét állapítják meg, a nemzeti hatóság a nemzeti nyomozás megindításától számított 48 órán belül megerősíti az Európai Ügyészség által elfogadott sürgősségi intézkedéseket.

(3)          Ha az Európai Ügyészség által indított nyomozás feltárja, hogy a nyomozás tárgyát képező cselekmény olyan bűncselekmény, amely nem tartozik az Európai Ügyészség hatáskörébe, az Európai Ügyészség haladéktalanul átadja az ügyet a hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak.

(4)          Ha a nemzeti hatóságok által indított nyomozás később feltárja, hogy a cselekmény az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény, a nemzeti hatóságok haladéktalanul átadják az ügyet az Európai Ügyészségnek. Ebben az esetben az Európai Ügyészség – lehetőleg a nyomozás megindításától számított 48 órán belül – megerősíti a nemzeti hatóságok által elfogadott intézkedéseket, még akkor is, ha ezeket az intézkedéseket e rendelet szabályaitól eltérő rendelkezések alapján hozták meg és hajtották végre.

18. cikk A nyomozás lefolytatása

(1)          A nyomozást az európai ügyész nevében és utasításai alapján a kijelölt, delegált európai ügyész vezeti. A kijelölt, delegált európai ügyész maga elvégezheti a nyomozati cselekményeket, vagy erre utasíthatja a működésének helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóságait. E hatóságok teljesítik a delegált európai ügyész utasításait, és végrehajtják az eléjük utalt nyomozati cselekményeket.

(2)          Ha a nyomozati cselekményeket határokon átnyúló ügyekben a nyomozás megindításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell elvégezni, az a delegált európai ügyész, aki megindította a nyomozást, vagy aki elé az európai ügyész az ügyet utalta, folyamatosan konzultál a nyomozati cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállamban működő delegált európai ügyésszel. A delegált európai ügyész maga elvégezheti a nyomozati cselekményeket, vagy azok elvégzésére utasíthatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.

(3)          A határokon átnyúló ügyekben az európai ügyész több delegált európai ügyészt is bevonhat a nyomozásba, és közös csoportokat hozhat létre. Bármelyik delegált európai ügyészt utasíthatja arra, hogy a nevében gyűjtse össze a vonatkozó információkat, vagy konkrét nyomozati cselekményeket végezzen el.

(4)          Az európai ügyész felügyeli a delegált európai ügyészek által végzett nyomozásokat, és biztosítja ezek összehangolását. Szükség esetén utasíthatja őket.

(5)          Az európai ügyész átcsoportosíthatja az ügyet egy másik delegált európai ügyészhez vagy maga is vezetheti a nyomozást, ha ez a nyomozási vagy vádemelési tevékenység hatékonysága érdekében szükségesnek tűnik, a következő kritériumok közül legalább egy alapján:

a)      a bűncselekmény súlya;

b)      a feltételezett elkövető helyzetével kapcsolatos különleges körülmények;

c)      a nyomozás uniós dimenziójával kapcsolatos különleges körülmények;

d)      rendelkezésre álló nemzeti nyomozó hatóságok hiánya; vagy

e)      az érintett tagállam illetékes hatóságainak kérelme.

(6)          Ha a nyomozást közvetlenül az európai ügyész végzi, tájékoztatja a nyomozati cselekmények elvégzésének helye szerinti tagállamban működő delegált európai ügyészt. Az európai ügyész által foganatosított valamennyi nyomozati cselekményt a területileg érintett tagállam hatóságaival együttműködve kell elvégezni. A kényszerintézkedéseket a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok foganatosítják.

(7)          Az Európai Ügyészség irányítása alatt végzett nyomozásokra vonatkoznak az alkalmazandó uniós jogszabályok alapján érvényesülő szakmai titoktartási szabályok. Az Európai Ügyészség nyomozásában részt vevő hatóságoknak be kell tartaniuk az alkalmazandó nemzeti jog alapján érvényesülő szakmai titoktartási szabályokat is.

19. cikk Kiváltságok vagy mentességek megvonása

(1)          Amennyiben az Európai Ügyészség nyomozása olyan személyeket érint, akiket a nemzeti jog alapján valamilyen kiváltság vagy mentesség véd, és e kiváltság vagy mentesség akadályozza egy meghatározott nyomozás lefolytatását, úgy az Európai Ügyészség indokolással ellátott, írásbeli kérelmet nyújt be annak – az adott nemzeti jog által meghatározott eljárás szerinti – megvonása iránt.

(2)          Amennyiben az Európai Ügyészség nyomozása olyan személyeket érint, akiket az uniós jog – így különösen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv – alapján valamilyen kiváltság vagy mentesség véd, és e kiváltság vagy mentesség akadályozza egy meghatározott nyomozás lefolytatását, úgy az Európai Ügyészség indokolással ellátott, írásbeli kérelmet nyújt be annak – az uniós jog által meghatározott eljárás szerinti – megvonása iránt.

2. szakasz Az információk feldolgozása

20. cikk Az Európai Ügyészség hozzáférése az információkhoz

Az Európai Ügyészség egy ügy nyilvántartásba vételének pillanatától kezdve megszerezheti a nemzeti nyomozási és bűnüldözési adatbázisokban, valamint az állami hatóságok egyéb vonatkozó nyilvántartásaiban tárolt valamennyi vonatkozó információt, vagy a delegált európai ügyészeken keresztül hozzáférhet ezekhez az információkhoz.

21. cikk Információgyűjtés

(1)          Ha az az Európai Ügyészség nyomozása céljából szükséges, az Eurojust és az Europol – kérelemre – megküldi az Európai Ügyészségnek a hatáskörébe tartozó bűncselekményre vonatkozó valamennyi információt; az Európai Ügyészség az általa végzett, meghatározott nyomozáshoz elemzési támogatást is kérhet az Europoltól.

(2)          Az uniós intézmények, szervek és hivatalok és a tagállami hatóságok az Európai Ügyészségnek – kérelmére – megadják a szükséges segítségnyújtást és információkat.

22. cikk Ügyviteli rendszer, tárgymutató és ideiglenes munkafájlok

(1)          Az Európai Ügyészség ügyviteli rendszert hoz létre, amely olyan ideiglenes munkafájlokból és tárgymutatóból áll, amelyek a mellékletben említett személyes adatokat, valamint személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmaznak.

(2)          Az ügyviteli rendszer célja:

a)      az Európai Ügyészség által végzett nyomozási és vádemelési tevékenység irányításának támogatása, különösen az információkra vonatkozó kereszthivatkozások biztosítása révén;

b)      a folyamatban levő nyomozásról és vádemelési cselekményről szóló információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c)      a személyes adatok feldolgozása során a jogszerűség, valamint az e rendeletben szereplő rendelkezések betartása ellenőrzésének elősegítése.

(3)          Az ügyviteli rendszer összeköthető a 2008/976/IB határozat[8] 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal.

(4)          A tárgymutató hivatkozásokat tartalmaz az Európai Ügyészség munkája keretében feldolgozott ideiglenes munkafájlokra, és csak a melléklet 1. pontjának a)–i), k) és m) alpontjában, valamint 2. pontjában említett személyes adatokat tartalmazhat.

(5)          Az e rendelet alapján fennálló feladatainak ellátása során az Európai Ügyészség ideiglenes munkafájlban dolgozhatja fel a munkája tárgyát képező konkrét ügyekre vonatkozó adatokat. Az Európai Ügyészség hozzáférést biztosít a 41. cikk szerinti adatvédelmi tisztviselő számára az ideiglenes munkafájlhoz. Az Európai Ügyészség minden új, személyes adatokat tartalmazó ideiglenes munkafájl megnyitásakor tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt.

(6)          Az ügyhöz kapcsolódó személyes adatok feldolgozásához az Európai Ügyészség nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől vagy az ideiglenes munkafájloktól eltérő, automatizált adatállományt.

23. cikk Az ideiglenes munkafájlok és a tárgymutató működése

(1)          Az Európai Ügyészség minden olyan üggyel kapcsolatban ideiglenes munkafájlt nyit, amellyel kapcsolatban információt továbbítottak hozzá, feltéve, hogy az információátadás összhangban van e rendelettel vagy más alkalmazandó jogforrásokkal. Az Európai Ügyészség felelős az általa nyitott ideiglenes munkafájlok kezeléséért.

(2)          Az Európai Ügyészség eseti alapon dönt arról, hogy az ideiglenes munkafájlhoz való hozzáférést korlátozza-e, vagy személyi állományának tagjai számára hozzáférést engedjen-e ahhoz vagy annak egyes részeihez, amennyiben ez feladataik elvégzéséhez szükséges.

(3)          Az Európai Ügyészség dönt arról, hogy az adott ideiglenes munkafájlhoz kapcsolódó információk közül melyeket vegyék fel a tárgymutatóba Ha az európai ügyész eltérően nem határoz, a 15. cikk (4) bekezdése alapján nyilvántartásba vett és ellenőrzött információkat nem veszik fel a tárgymutatóba.

24. cikk Hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

Amennyiben a delegált európai ügyészek és alkalmazottaik csatlakoztak az ügyviteli rendszerhez, csak a következőkhöz férhetnek hozzá:

a)           a tárgymutató, kivéve, ha a hozzáférést kifejezetten megtagadták;

b)           a tagállamukban végzett nyomozási vagy vádemelési tevékenységgel kapcsolatban az Európai Ügyészség által nyitott ideiglenes munkafájlok;

c)           egy másik tagállamban végzett nyomozási vagy vádemelési tevékenységgel kapcsolatban az Európai Ügyészség által nyitott ideiglenes munkafájlok, amennyiben azok a saját tagállamukban végzett nyomozási vagy vádemelési tevékenységgel kapcsolatosak.

3. szakasz Nyomozati cselekmények

25. cikk Az Európai Ügyészség nyomozati jogköre

(1)          Az Európai Ügyészség által végzett nyomozási és vádemelési tevékenység vonatkozásában az Unió tagállamainak területe olyan egységes jogi térségként kezelendő, amelyen belül az Európai Ügyészség gyakorolhatja hatáskörét.

(2)          Amennyiben az Európai Ügyészség úgy dönt, hogy gyakorolja hatáskörét egy olyan bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet részben vagy egészben a tagállamok területén kívül követett el tagállami állampolgár, uniós alkalmazott vagy az intézmények tagja, úgy az Európai Ügyészség segítséget kér az 59. cikkben említett előírásoknak és eljárásoknak megfelelően az érintett harmadik országgal való együttműködés érdekében.

26. cikk Nyomozati cselekmények

(1)          Hatásköreinek gyakorlása során az Európai Ügyészség a következő nyomozati cselekmények elvégzésének kérelmezésére vagy elrendelésére jogosult:

a)      bármely helyiség, földterület, jármű, magánlakás, ruházat és bármely egyéb személyes vagyontárgy, vagy számítástechnikai rendszer átkutatása, illetve átvizsgálása;

b)      bármely jelentőséggel bíró tárgy, irat, vagy számítógépen tárolt, titkosított vagy dekódolt adat – egyebek mellett forgalmi és bankszámlaadat – beszerzése akár az eredeti, akár más meghatározott formában;

c)      helyiség és jármű lefoglalása, valamint adatok befagyasztása azok sértetlenségének megőrzése, a bizonyítékok elvesztésének vagy sérülésének megelőzése, vagy az elkobzás lehetőségének biztosítása céljából;

d)      a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált eszközök vagy a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon lefoglalása, ideértve a vagyontárgyak zár alá vételét, amennyiben a büntetőbíróság várhatóan elrendeli azok elkobzását, és alaposan lehet tartani attól, hogy a tulajdonos, a birtokos vagy a rendelkezésre jogosult személy megkísérli az elkobzást elrendelő határozat meghiúsítását;

e)      a gyanúsított által használt bármely telekommunikációs kapcsolaton keresztül a gyanúsított részére és általa küldött távközlési üzenetek – köztük e-mailek – kifürkészése;

f)       a telekommunikáció valós idejű megfigyelése a telekommunikációs forgalmi adatok folyamatos továbbításának elrendelése révén, a gyanúsított tartózkodási helyének meghatározása és azon személyek azonosítása érdekében, akik a gyanúsítottal meghatározott időpontban kapcsolatot tartottak;

g)      pénzügyi műveletek figyelemmel kísérése bármely pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet arra való kötelezése révén, hogy valós időben tájékoztassák az Európai Ügyészséget minden olyan pénzügyi műveletről, amely a gyanúsított tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló meghatározott számlán, vagy bármely más olyan számlán keresztül zajlik, amelyről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben használják;

h)      jövőbeli pénzügyi műveletek zárolása annak megtiltása révén, hogy valamely pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet a gyanúsított tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely meghatározott számlát vagy számlákat érintő pénzügyi műveletet hajtson végre;

i)       a magánlakások videokamerás megfigyelésének kivételével megfigyelési intézkedések végzése közterületnek nem minősülő területeken, e területek rejtett video- és hangfelvételek készítése révén történő megfigyelésének és az eredmények rögzítésének elrendelésével;

j)       fedett nyomozás végzése egy tisztviselő fedett vagy hamis személyazonossággal történő eljárásának elrendelése révén;

k)      a gyanúsítottak és a tanúk beidézése, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a nyomozás céljából hasznos információkkal tudnak szolgálni;

l)       azonosítási intézkedések végzése fényképek készítésének, valamint személyek képe és biometrikus jellemzői rögzítésének elrendelése révén;

m)     a bizonyításhoz szükséges tárgyak lefoglalása;

n)      helyiségekbe való belépés és tárgyakból történő mintavétel;

o)      jármű ellenőrzése, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a nyomozáshoz kapcsolódó tárgyakat szállít;

p)      személy tartózkodási helyének meghatározása érdekében mozgásának nyomon követésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések végzése;

q)      bármely tárgy helyének meghatározása és mozgásának nyomon követése műszaki eszköz segítségével, az ellenőrzött áruszállítást és az ellenőrzött pénzügyi műveleteket is ideértve;

r)       a gyanúsított és harmadik személyek célzott megfigyelése közterületen;

s)       hozzáférés nemzeti vagy európai állami nyilvántartásokhoz és a magánjogi jogalanyok által közérdekből vezetett nyilvántartásokhoz;

t)       a gyanúsított és a tanúk kihallgatása;

u)      speciális szakértelem szükségessége esetén szakértő kirendelése hivatalból vagy a gyanúsított kérelmére.

(2)          A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett cselekményeket az Európai Ügyészség által végzett nyomozási és vádemelési tevékenység során alkalmazni lehessen. Ezekre a cselekményekre az e cikkben, valamint a nemzeti jogban meghatározott feltételek vonatkoznak. Az (1) bekezdésben említettektől eltérő nyomozati cselekmények elvégzését az Európai Ügyészség csak akkor kérelmezheti vagy rendelheti el, ha az adott cselekmény lehetőségét az elvégzésének helye szerinti tagállam joga biztosítja.

(3)          Az (1) bekezdésben említett konkrét nyomozati cselekmények csak alapos okkal, és csak akkor rendelhetők el, ha ugyanaz a cél kisebb korlátozással járó eszközzel nem érhető el.

(4)          A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés a)–j) pontjában említett nyomozati cselekmények esetében szükség legyen az elvégzésük helye szerinti tagállam illetékes igazságügyi hatóságának engedélyére.

(5)          Az (1) bekezdés k)–u) pontjában említett nyomozati cselekmények esetében bírói engedélyre van szükség, ha ezt a nyomozati cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállam nemzeti joga előírja.

(6)          Ha a kérelem tárgyát képező cselekmény engedélyezése kapcsán az e cikkben meghatározott és a nemzeti jog alapján érvényesülő feltételek teljesülnek, az illetékes igazságügyi hatóság indokolással ellátott, írásbeli határozattal, 48 órán belül megadja az engedélyt.

(7)          Az Európai Ügyészség a nemzeti jognak megfelelően kérelmezheti az illetékes igazságügyi hatóságtól a gyanúsított őrizetbe vételét vagy előzetes letartóztatását.

4. szakasz A nyomozás befejezése és a vádemelési jogkör

27. cikk Vádemelés nemzeti bíróságok előtt

(1)          Az európai ügyész és a delegált európai ügyészek a nemzeti ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a vádemelés és a bíróság elé állítás tekintetében; így különösen a bírósági eljárás során indítványt tehetnek, a bizonyításfelvételen részt vehetnek, és igénybe vehetik a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

(2)          Ha az illetékes delegált európai ügyész befejezettnek tekinti a nyomozást, felülvizsgálat céljából benyújtja az európai ügyészhez az ügy összefoglalóját, a vádirat tervezetét és a bizonyítékok listáját. Ha az európai ügyész nem ad utasítást az eljárás 28. cikk szerinti megszüntetésére, arra utasítja a delegált európai ügyészt, hogy az ügyet vádirattal együtt terjessze az illetékes nemzeti bíróság elé, vagy utalja vissza további nyomozásra. Az európai ügyész maga is az illetékes nemzeti bíróság elé terjesztheti az ügyet.

(3)          Az illetékes nemzeti bírósághoz benyújtott vádirat felsorolja a bírósági eljárás során előterjesztendő bizonyítékokat.

(4)          Az európai ügyész – az ügyet előterjesztő delegált európai ügyésszel szoros együttműködésben és a megfelelő igazságszolgáltatás érdekeit szem előtt tartva – kiválasztja a bírósági eljárás joghatóságát és meghatározza az illetékes nemzeti bíróságot, a következő kritériumok figyelembevételével:

a)      az a hely, ahol a bűncselekményt, illetve több bűncselekmény esetében a bűncselekmények többségét elkövették;

b)      a gyanúsított szokásos tartózkodási helye;

c)      a bizonyítékok fellelhetőségének helye;

d)      a közvetlen sértettek szokásos tartózkodási helye.

(5)          Ha az behajtás, közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából szükséges, az európai ügyész értesíti a vádiratról az illetékes nemzeti hatóságokat, az érdekelt feleket, valamint az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat.

28. cikk Az eljárás megszüntetése

(1)          Az európai ügyész megszünteti az eljárást, ha a vádemelés a következő okok bármelyike miatt lehetetlenné vált:

a)      a gyanúsított halála;

b)      a nyomozás tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény;

c)      a gyanúsított kegyelemben vagy mentességben részesült;

d)      a vádemelésre vonatkozó, törvényes nemzeti elévülési idő lejárt;

e)      a gyanúsítottat ugyanazon tényállás alapján már jogerősen felmentették vagy elítélték az Unión belül, vagy az ügyben a 29. cikknek megfelelően jártak el.

(2)          Az európai ügyész a következő okok bármelyike miatt megszüntetheti az eljárást:

a)      a bűncselekmény az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2013/XX/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében kisebb súlyú;

b)      releváns bizonyítékok hiánya.

(3)          Ha az Európai Ügyészség adott ügyben megszüntette az eljárást, az ügyet az OLAF vagy az illetékes nemzeti közigazgatási vagy igazságügyi hatóság elé utalhatja behajtás, egyéb közigazgatási ellenőrzés vagy nyomon követés céljából.

(4)          Ha a nyomozás a sértett által szolgáltatott információk alapján indult, az Európai Ügyészség erről tájékoztatja a sértettet.

29. cikk

Lemondás a büntetőjogi igény érvényesítéséről

(1)          Ha nem kerül sor az eljárás megszüntetésére és ez a megfelelő igazságszolgáltatás érdekeit szolgálná, az Európai Ügyészség a kártérítés megtörténte után javasolhatja, hogy a gyanúsított fizessen egyösszegű pénzbüntetést, amelynek megfizetése az eljárás jogerős megszüntetését vonja maga után (lemondás a büntetőjogi igény érvényesítéséről). Beleegyezése esetén a gyanúsított az Uniónak fizeti meg az egyösszegű pénzbüntetést.

(2)          Az Európai Ügyészség felügyeli a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás tárgyát képező összeg behajtását.

(3)          Ha a gyanúsított beleegyezik a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondásba és megfizeti a pénzbüntetést, az európai ügyész jogerősen megszünteti az eljárást, és erről hivatalosan értesíti az illetékes nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat, valamint tájékoztatja az érintett uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat.

(4)          Az eljárás (3) bekezdés szerinti megszüntetése esetén bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

5. szakasz A BIZONYÍTÉKOK ELFOGADHATÓSÁGA

30. cikk A bizonyítékok elfogadhatósága

(1)          Ha a büntetőbíróság úgy véli, hogy az Európai Ügyészség által hozzá benyújtott bizonyítékok elfogadása nem sértené az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikke szerinti tisztességes eljárás követelményét és a védelemhez való jogokat, e bizonyítékokat a bírósági eljárás során értékelés vagy hasonló jogi eljárás nélkül el kell fogadni, még akkor is, ha a bíróság helye szerinti tagállam nemzeti joga eltérő szabályokat tartalmaz az ilyen bizonyítékok összegyűjtésére vagy benyújtására vonatkozóan.

(2)          A bizonyítékok elfogadása nem érinti a nemzeti bíróság arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Ügyészség által a bírósági eljárás során benyújtott bizonyítékokat szabadon értékelje.

6. szakasz Elkobzás

31. cikk Rendelkezés az elkobzott vagyontárgyakról

Ha az Európai Ügyészség kérelmére az illetékes nemzeti bíróság jogerős határozattal elkobozta az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményhez kapcsolódó bármely vagyontárgyat vagy az abból eredő vagyoni előnyt, e vagyontárgy pénzbeli értékét vagy az adott vagyoni előnyt át kell utalni az Unió költségvetése számára, amennyiben ez az Uniónak okozott kár orvoslásához szükséges.

IV. FEJEZET ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK

32. cikk A gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az egyéb érdekeltek jogainak terjedelme

(1)          Az Európai Ügyészség tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja a gyanúsítottak számára az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogokat, köztük a tisztességes eljáráshoz való jogot és a védelemhez való jogokat.

(2)          Az Európai Ügyészség eljárásában érintett valamennyi gyanúsítottat és vádlottat legalább a következő eljárási jogok megilletik, az uniós jogban és az adott tagállam nemzeti jogában meghatározottak szerint:

a)      a 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog,

b)      a 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, a tájékoztatáshoz és az ügy anyagaiba való betekintéshez való jog,

c)      [a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint a letartóztatást követő kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. xxxx xx-i 2013/xx/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv] szerinti, ügyvédi segítség igénybevételéhez, valamint őrizetbe vétel esetén harmadik személyek tájékoztatásához és a velük történő kommunikációhoz való jog,

d)      a hallgatáshoz való jog és az ártatlanság vélelme,

e)      a költségmentességhez való jog,

f)       a bizonyítékok előterjesztéséhez, szakértők kirendeléséhez és tanúk meghallgatásához való jog.

(3)          A gyanúsítottakat és a vádlottakat attól kezdve illetik meg a (2) bekezdésben felsorolt jogok, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják őket. Ha az illetékes nemzeti bíróság a vádiratot befogadta, a gyanúsított és a vádlott eljárási jogaira az adott ügyben alkalmazandó nemzeti szabályok vonatkoznak.

(4)          A (2) bekezdésben felsorolt jogok a gyanúsítotton és a vádlotton kívül az Európai Ügyészség által kihallgatott egyéb személyt is megilletik, amennyiben a kikérdezés, kihallgatás vagy meghallgatás során bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg.

(5)          Az e fejezetben biztosított jogok sérelme nélkül, a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az Európai Ügyészség eljárásában érintett más személyeket megilleti az alkalmazandó nemzeti jog által számukra biztosított valamennyi eljárási jog.

33. cikk A hallgatáshoz való jog és az ártatlanság vélelme

(1)          Az Európai Ügyészség eljárásában érintett gyanúsítottat és vádlottat kihallgatása során a nemzeti joggal összhangban megilleti a hallgatáshoz való jog a gyanú szerint általa elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban; emellett tájékoztatni kell arról is, hogy nem köteles önmagát terhelő vallomást tenni.

(2)          A gyanúsított és a vádlott ártatlanságát mindaddig vélelmezni kell, amíg bűnösségük a nemzeti jog alapján be nem bizonyosodik.

34. cikk Költségmentességhez való jog

Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt valamennyi személy jogosult arra, hogy a nemzeti joggal összhangban teljesen vagy részben ingyenes jogi segítséget kapjon a nemzeti hatóságoktól, ha annak megfizetésére anyagi okokból nem képes.

35. cikk Bizonyítékokkal kapcsolatos jogok

(1)          A gyanúsított és vádlott a nemzeti joggal összhangban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen az Európai Ügyészség elé.

(2)          A gyanúsított és a vádlott a nemzeti joggal összhangban jogosult annak kérelmezésére, hogy az Európai Ügyészség a nyomozás szempontjából jelentőséggel bíró bármely bizonyítékot összegyűjtse, és ennek körében szakértőket rendeljen ki és tanúkat hallgasson ki.

V. FEJEZET BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT

36. cikk Bírósági felülvizsgálat

(1)          A feladatainak ellátása során elvégzett eljárási cselekmények bírósági felülvizsgálata tekintetében az Európai Ügyészség nemzeti hatóságnak minősül.

(2)          Az e rendelet alapján alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezések nem tekinthetők a Szerződés 267. cikkének értelmében vett uniós jogi rendelkezéseknek.

VI. FEJEZET ADATVÉDELEM

37. cikk Személyes adatok feldolgozása

(1)          E rendelet alapján az Európai Ügyészség gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban csak a melléklet 1. pontjában felsorolt személyes adatokat dolgozhatja fel az olyan személyekkel kapcsolatban, akiket az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, vagy ilyen bűncselekmény miatt elítéltek; az adatfeldolgozás céljai a következők lehetnek:

– e rendelet alapján végzett nyomozási és vádemelési tevékenység;

– e rendelet alapján az illetékes tagállami hatóságokkal és más uniós szervekkel végzett információcsere;

– e rendelet alapján harmadik országokkal folytatott együttműködés.

(2)          Az Európai Ügyészség csak a melléklet 2. pontjában felsorolt személyes adatokat dolgozhatja fel a 18 év alatti, valamint az olyan személyekkel kapcsolatban, akik az érintett tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó egy vagy több bűncselekménytípussal kapcsolatos nyomozási vagy vádemelési tevékenység során tanúnak vagy sértettnek minősülnek. Az ilyen személyes adatok feldolgozására csak akkor kerülhet sor, ha az az (1) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez feltétlenül szükséges.

(3)          Kivételes esetekben az Európai Ügyészség korlátozott ideig – mely nem haladhatja meg azon ügy lezárásához szükséges időt, amelyhez kapcsolódóan az adatokat feldolgozzák – az (1) és a (2) bekezdésben említettektől eltérő személyes adatokat is feldolgozhat egy bűncselekmény körülményeivel kapcsolatban, amennyiben az adatok közvetlen jelentőséggel bírnak és szerepet játszanak az Európai Ügyészség folyamatban lévő nyomozásában, feltéve, hogy az adatok feldolgozása az (1) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez feltétlenül szükséges, és e rendeletnek megfelelően történik. Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról a 41. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4)          A gépi vagy egyéb eszközökkel feldolgozott személyes adatokat, amennyiben azok faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkoznak, az Európai Ügyészség csak abban az esetben dolgozhatja fel, ha az adatok az Európai Ügyészség nyomozásaihoz feltétlenül szükségesek, és ha egyéb, már feldolgozott személyes adatokat egészítenek ki. Ennek a bekezdésnek az alkalmazásáról az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezek az adatok a 22. cikk (4) bekezdésében említett tárgymutatóban nem dolgozhatók fel. Amennyiben ezek az egyéb adatok a (2) bekezdés szerinti tanúkat vagy sértetteket érintik, a feldolgozásukra vonatkozó döntést az európai ügyész hozza meg.

(5)          A 45/2001/EK rendelet alkalmazandó a személyes adatok Európai Ügyészség általi, tevékenységeivel összefüggésben történő feldolgozására. E rendelet a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében részletezi és kiegészíti a 45/2001/EK rendeletet.

38. cikk A személyes adatok tárolására előírt határidők

(1)          Az Európai Ügyészség által feldolgozott személyes adatok legfeljebb a következőek közül legkorábban bekövetkező időpontig tárolhatók:

a)      az az időpont, amikor a vádemelési határidő a nyomozással és vádemeléssel érintett összes tagállam elévülési szabályai szerint letelt;

b)      az az időpont, amikor a személyt felmentették és a bírósági határozat jogerőre emelkedett;

c)      három évvel a nyomozással vagy a vádemeléssel érintett tagállamok közül az utolsó által hozott bírósági határozat jogerőre emelkedése után;

d)      az az időpont, amikor az Európai Ügyészség megállapította, hogy már nem szükséges folytatnia a nyomozást vagy a vádemelést.

(2)          Az (1) bekezdésben említett tárolási határidők betartását megfelelő gépi adatfeldolgozással folyamatosan ellenőrzik. Mindemellett az adatok bevitelét követően háromévenként megvizsgálják az adatok további tárolásának szükségességét. Ha a mellékletben említett személyes adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolják, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(3)          Amennyiben az (1) bekezdésben említett tárolási határidők valamelyike lejárt, az Európai Ügyészség megvizsgálja, hogy feladatainak ellátása mennyiben indokolja az adatok további tárolását, és az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő ellenőrzés időpontjáig tovább tárolja azokat. A további tárolást indokolni, az okokat pedig rögzíteni kell. Ha nem döntenek a személyes adatok további tárolásáról, akkor azokat három év után automatikusan törlik.

(4)          Amennyiben az adatokat a (3) bekezdés alapján az (1) bekezdésben említett időpontoknál tovább tárolják, az európai adatvédelmi biztosnak háromévenként meg kell vizsgálnia ezen adatok tárolásának szükségességét.

(5)          Nem automatizált és strukturálatlan adatokat tartalmazó fájl esetében a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejártát követően meg kell semmisíteni a fájlban tárolt összes dokumentumot és azok valamennyi másolatát.

39. cikk Adatnaplózás és dokumentáció

(1)          Az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, valamint az adatok sértetlenségének és megfelelő biztonságának garantálása céljából az Európai Ügyészség nyilvántartást vezet az operatív célokra használt személyes adatok valamennyi gyűjtéséről, megváltoztatásáról, közléséről, összekapcsolásáról, törléséről és az azokhoz való hozzáférésről. Az ilyen naplókat vagy dokumentációt 18 hónap után törlik, kivéve, ha az adatokra folyamatban lévő ellenőrzés céljából továbbra is szükség van.

(2)          Az (1) bekezdés szerinti naplókat vagy dokumentációt kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani. Az európai adatvédelmi biztos ezeket az információkat kizárólag az adatvédelmi felügyeletre, továbbá a megfelelő adatfeldolgozás, az adatsértetlenség és az adatbiztonság garantálására használhatja fel.

40. cikk Engedélyezett hozzáférés személyes adatokhoz

Az Európai Ügyészség által operatív feladatainak ellátása céljából feldolgozott személyes adatokhoz csak az európai ügyész, a delegált európai ügyészek és a személyi állományukba tartozó, erre feljogosított tagok férhetnek hozzá feladataik ellátása érdekében, az e rendeletben rögzített kereteken belül.

41. cikk Adatvédelmi tisztviselő

(1)          Az európai ügyész a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.

(2)          A 45/2001/EK rendelet 24. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítése során az adatvédelmi tisztviselő

a)      gondoskodik a személyes adatok továbbítását rögzítő írásbeli nyilvántartás vezetéséről;

b)      együttműködik az Európai Ügyészség adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

c)      éves jelentés készít, és azt az európai ügyész és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

(3)          Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Európai Ügyészség által feldolgozott összes adathoz, és az Európai Ügyészség valamennyi helyiségébe beléphet.

(4)          Az Európai Ügyészség személyi állományának azon tagjai, akik az adatvédelmi tisztviselőt feladatainak ellátásában segítik, a feladataik ellátásához szükséges mértékben hozzáférhetnek az Európai Ügyészség által feldolgozott személyes adatokhoz és beléphetnek az Európai Ügyészség helyiségeibe.

(5)          Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be a 45/2001/EK rendelet személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az európai ügyészt, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha az európai ügyész a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

(6)          Az európai ügyész elfogadja a 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (8) bekezdésében említett végrehajtási szabályokat.

42. cikk A hozzáféréshez való jog gyakorlásának módozatai

(1)          A személyes adatokhoz való hozzáférés jogát bármely érintett gyakorolhatja a 45/2001/EK rendelettel és különösen annak 13. cikkével összhangban.

(2)          A hozzáféréshez való jog 45/2001/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozása esetén az Európai Ügyészség a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően, írásban tájékoztatja az érintettet. A korlátozás fő okairól szóló tájékoztatás elhagyható, ha e tájékoztatás megadása következtében a korlátozás hatása nem érvényesülne. Az érintettet tájékoztatni kell legalább arról, hogy az európai adatvédelmi biztos valamennyi szükséges ellenőrzést elvégezte.

(3)          Az Európai Ügyészség dokumentálja azokat az indokokat, amelyek miatt elmaradt a (2) bekezdésben említett korlátozás fő okainak közlése.

(4)          Ha az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikke alapján ellenőrzi az Európai Ügyészség által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét, legalább arról tájékoztatja az érintettet, hogy az európai adatvédelmi biztos valamennyi szükséges ellenőrzést elvégezte.

43. cikk A helyesbítéshez, a törléshez és a feldolgozás korlátozásához való jog

(1)          Ha a 45/2001/EK rendelet 14., 15. vagy 16. cikke alapján az Európai Ügyészség által feldolgozott személyes adatokat helyesbíteni vagy törölni, illetve ezen adatok feldolgozását korlátozni kell, az Európai Ügyészség helyesbíti vagy törli ezen adatokat, illetve korlátozza azok feldolgozását.

(2)          A 45/2001/EK rendelet 14., 15. vagy 16. cikkében említett esetekben ezen adatok valamennyi címzettjét haladéktalanul értesíteni kell a 45/2001/EK rendelet 17. cikkének megfelelően. A címzettek a rájuk alkalmazandó szabályoknak megfelelően saját rendszerükben helyesbítik vagy törlik ezeket az adatokat, illetve korlátozzák azok feldolgozását.

(3)          Az Európai Ügyészség indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban értesíti az érintettet arról, hogy a rá vonatkozó adatokat helyesbítették, törölték vagy feldolgozásukat korlátozták.

(4)          Az Európai Ügyészség írásban értesíti az érintettet a helyesbítés, a törlés, illetve a feldolgozás korlátozásának esetleges megtagadásáról, valamint az európai adatvédelmi biztosnál történő panasztétel és a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

44. cikk Adatvédelmi felelősség

(1)          Az Európai Ügyészség olyan módon dolgozza fel a személyes adatokat, hogy meg lehessen állapítani, hogy melyik hatóság szolgáltatta az adatokat, illetve a személyes adatokat honnan nyerték ki.

(2)          A 45/2001/EK rendelet, valamint e rendelet betartásáért az európai ügyész felel. Az Európai Ügyészségnek szolgáltatott személyes adatok továbbításának jogszerűségéért a személyes adatokat szolgáltató fél felel, a tagállamoknak, uniós szerveknek és harmadik országoknak vagy szervezeteknek szolgáltatott személyes adatok továbbításának jogszerűségéért pedig az Európai Ügyészség felelős.

(3)          E rendelet egyéb rendelkezéseinek megfelelően az Európai Ügyészség felel az általa feldolgozott valamennyi adatért.

45. cikk Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok között

(1)          Az európai adatvédelmi biztos nemzeti részvételt igénylő konkrét kérdésekben szorosan együttműködik az adatvédelmi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságokkal, így különösen egy vagy több nemzeti ellenőrző hatóság által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésekkel összefüggésben, vagy akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy az adatvédelmi felügyeletet ellátó nemzeti hatóság súlyos eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az Európai Ügyészség kommunikációs csatornáin keresztül zajló, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást tár fel.

(2)          Az (1) bekezdésben említett esetekben az európai adatvédelmi biztos és az adatvédelmi felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok – saját hatáskörükben eljárva – szükség szerint információcserét folytatnak, támogatják egymást ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésében, megvizsgálják e rendelet értelmezésének vagy alkalmazásának nehézségeit, megvizsgálják a független felügyelet vagy az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos problémákat, közös megoldásokra irányuló összehangolt javaslatokat állítanak össze bármely probléma tekintetében, valamint előmozdítják az adatvédelmi jogok tudatosítását.

(3)          A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos szükség esetén találkozik. E találkozók költségei és lebonyolítása az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

46. cikk Az európai adatvédelmi biztoshoz intézett panasz benyújtásához való jog

(1)          Amennyiben a 45/2001/EK rendelet 32. cikkének (2) bekezdése alapján valamely érintett által benyújtott panasz a 43. cikkben említett határozattal kapcsolatos, úgy az európai adatvédelmi biztos konzultál annak a tagállamnak a nemzeti ellenőrző szerveivel vagy illetékes igazságügyi szervével, amely az adat forrása volt, vagy amely közvetlenül érintett. Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes igazságügyi szervvel szoros együttműködésben hozza meg a határozatot, amely valamennyi információ közlésének megtagadására is kiterjedhet.

(2)          Ha a panasz az Európai Ügyészség számára uniós szervek, harmadik országok, szervezetek vagy magánjogi jogalanyok által szolgáltatott adatok feldolgozására vonatkozik, az európai adatvédelmi biztos megbizonyosodik arról, hogy az Európai Ügyészség elvégezte-e a szükséges ellenőrzéseket.

47. cikk Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatfeldolgozásért

(1)          Az Európai Ügyészség a Szerződés 340. cikkének megfelelően felelős az általa végzett jogosulatlan vagy helytelen adatfeldolgozás folytán magánszemélyeknek okozott valamennyi kárért.

(2)          Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján az Európai Ügyészség ellen benyújtott panaszok elbírálására a Szerződés 268. cikke szerint az Európai Unió Bírósága jogosult.

VII. FEJEZET PÉNZÜGYI ÉS SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

1. szakasz pénzügyi rendelkezések

48. cikk Pénzügyi szereplők

(1)          A pénzügyi és költségvetési tárgyú döntések meghozataláért az európai ügyész felelős.

(2)          Az európai ügyész által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt helyettes felelős – mint engedélyezésre jogosult tisztviselő – az Európai Ügyészség költségvetésének végrehajtásáért.

49. cikk Költségvetés

(1)          Az Európai Ügyészség valamennyi bevételi és kiadási tételét előirányozzák az egyes – naptári éveknek megfelelő – pénzügyi évekre vonatkozóan, és feltüntetik a költségvetésében.

(2)          Az Európai Ügyészség költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3)          Egyéb források sérelme nélkül, az Európai Ügyészség bevételei a következőket foglalják magukban:

a)      az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b)      az Európai Ügyészség kiadványaiból és bármely általa nyújtott szolgáltatásból származó díjak.

(4)          Az Európai Ügyészség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

(5)          Ha az Európai Ügyészség feladatainak keretében delegált európai ügyészek járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat működési kiadásoknak kell tekinteni.

50. cikk A költségvetés megállapítása

(1)          Az európai ügyész 48. cikkben említett helyettese évente elkészíti az Európai Ügyészség következő pénzügyi évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes előirányzat tervezetét. E tervezet alapján az európai ügyész elfogadja az Európai Ügyészség következő pénzügyi évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes előirányzat tervezetét.

(2)          Az Európai Ügyészség bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes előirányzat tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig megküldik a Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az európai ügyész minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(3)          A Bizottság a költségvetési tervezetet az Unió általános költségvetés-tervezetével együtt megküldi a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(4)          A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet a Szerződés 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)          A költségvetési hatóság engedélyezi az Európai Ügyészség számára nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(6)          A költségvetési hatóság elfogadja az Európai Ügyészség létszámtervét.

(7)          Az európai ügyész elfogadja az Európai Ügyészség költségvetését. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8)          A költségvetésre várhatóan jelentősen kiható valamennyi építési projekt esetében az Európai Ügyészség a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a 966/2012/EU, Euratom rendelet 203. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

(9)          A 966/2012/EU, Euratom rendelet 203. cikkében említett vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta. A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot – egy alkalommal – további két héttel meghosszabbítják. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az Európai Ügyészség visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(10)        Az Európai Ügyészség az ingatlanvásárlási projekteket a költségvetési hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében kölcsönből is finanszírozhatja a 966/2012/EU, Euratom rendelet 203. cikke (8) bekezdésével összhangban.

51. cikk A költségvetés végrehajtása

(1)          Az európai ügyész 48. cikkben említett helyettese az Európai Ügyészség engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként eljárva saját felelősségi körében és a költségvetésben engedélyezett kereteken belül végrehajtja az Európai Ügyészség költségvetését.

(2)          Az európai ügyész 48. cikkben említett helyettese évente megküld a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredménye szempontjából lényeges információt.

52. cikk A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1)          Az Európai Ügyészség költségvetésének végrehajtása tekintetében az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője jár el az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselőjeként. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

(2)          Minden pénzügyi évet követően március 1-jéig az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(3)          Az Európai Ügyészség a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(4)          A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Európai Ügyészség előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát.

(5)          A Számvevőszék a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének (1) bekezdésével összhangban, legkésőbb a következő év június 1-jéig megteszi az Európai Ügyészség előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(6)          Az Európai Ügyészség előzetes beszámolójára vonatkozó – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikke szerinti – számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselője saját felelősségi körében elkészíti az Európai Ügyészség végleges beszámolóját.

(7)          Az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselője a végleges beszámolót minden pénzügyi évet követően július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(8)          Az Európai Ügyészség végleges beszámolóját a következő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)          Az európai ügyész 48. cikkben említett helyettese legkésőbb a következő év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszék észrevételeire. Az Európai Ügyészség válaszait egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(10)        Az európai ügyész 48. cikkben említett helyettese – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az Európai Parlament kérésére minden olyan információt megküld annak részére, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(11)        Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az európai ügyész 48. cikkben említett helyettesét az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

53. cikk Pénzügyi szabályok

Az Európai Ügyészségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat az európai ügyész fogadja el [az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002 rendeletnek] megfelelően, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. E szabályok csak annyiban térhetnek el a [2343/2002 rendelettől], amennyiben az eltérést az Európai Ügyészség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

2. szakasz SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

54. cikk Általános rendelkezések

(1)          Ha e szakasz eltérően nem rendelkezik, az Európai Unió személyzeti szabályzata[9] és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodás által elfogadott, a fenti személyzeti szabályzatot és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket hatályba léptető szabályok alkalmazandók az európai ügyészre és helyetteseire, valamint az Európai Ügyészség személyzetére.

(2)          Az Európai Ügyészség személyzete tekintetében az európai ügyész gyakorolja a személyzeti szabályzat, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevező hatóságra ruházott, munkaszerződés megkötésére vonatkozó jogköröket.

(3)          Az európai ügyész a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzathoz és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekhez kapcsolódóan. A programdokumentum részeként az európai ügyész a személyzeti erőforrásokra vonatkozó tervet is elfogad.

(4)          Az Európai Ügyészségre és személyi állományára alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

(5)          A delegált európai ügyészeket az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5., 123. és 124. cikkének megfelelően, különleges tanácsadóként kell alkalmazni. Az illetékes nemzeti hatóságok elősegítik a delegált európai ügyészek e rendeleten alapuló feladatainak ellátását, és tartózkodnak minden olyan cselekménytől vagy szabályozástól, amely a nemzeti ügyészségi rendszerben hátrányosan érintheti szakmai előmenetelüket és helyzetüket. Az illetékes nemzeti hatóságok különösen biztosítják a delegált európai ügyészek számára az e rendeleten alapuló feladataik ellátásához szükséges erőforrásokat és berendezéseket, és gondoskodnak arról, hogy a delegált európai ügyészek teljes mértékben betagozódjanak nemzeti ügyészségi szolgálatukba.

55. cikk Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

(1)          Az Európai Ügyészség kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, az Európai Ügyészség alkalmazásában nem álló személyi állományt is igénybe vehet. Az Európai Ügyészség funkcióihoz kapcsolódó feladatok ellátása során a kirendelt nemzeti szakértők az európai ügyész irányítása alá tartoznak.

(2)          Az európai ügyész határozatot fogad el a nemzeti szakértők Európai Ügyészséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról, illetve szükség esetén további végrehajtási rendelkezéseket fogad el.

VIII. FEJEZET AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG ÉS PARTNEREI KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

56. cikk Közös rendelkezések

(1)          Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Európai Ügyészség együttműködésen alapuló kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós szervekkel – e szervek célkitűzéseivel összhangban –, harmadik országok illetékes hatóságaival, nemzetközi szervezetekkel és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol).

(2)          Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Európai Ügyészség a 61. cikknek megfelelően – személyes adatok kivételével – közvetlenül információkat cserélhet az (1) bekezdésben említett jogalanyokkal.

(3)          Az Európai Ügyészség – a 45/2001/EK rendelet 4. cikkével összhangban és a 3. fejezet rendelkezéseire is figyelemmel – annyiban kaphat és dolgozhat fel az (1) bekezdésben említett jogalanyoktól származó személyes adatokat, amennyiben az feladatai ellátásához szükséges.

(4)          Az Európai Ügyészség csak e rendeletnek megfelelően, és csak annyiban továbbít személyes adatokat harmadik országoknak, nemzetközi szervezeteknek és az Interpolnak, amennyiben ez az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez szükséges.

(5)          Az Európai Ügyészségtől kapott személyes adatokat a tagállamok, az uniós szervek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek vagy az Interpol csak akkor adhatják tovább harmadik feleknek, ha ehhez az Európai Ügyészség az adott ügy körülményeinek mérlegelését követően kifejezetten hozzájárult, és ez a továbbadás csak olyan meghatározott célból történhet, amely nem összeegyeztethetetlen az adat eredeti továbbításának céljával.

2. SZAKASZ PARTNEREKKEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOK

57. cikk Kapcsolat az Eurojusttal

(1)          Az Európai Ügyészség különleges kapcsolatot alakít ki és tart fenn az Eurojusttal szoros együttműködés és a köztük fennálló, alábbiak szerint meghatározott operatív, adminisztratív és irányítási kapcsolatok fejlesztése alapján.

(2)          Operatív kérdésekben az Európai Ügyészség a következő módokon vonhatja be az Eurojustot a határokon átnyúló vagy összetett ügyekkel kapcsolatos tevékenységeibe:

a)      az általa végzett nyomozásokkal kapcsolatos információk – köztük személyes adatok – megosztása, különösen akkor, ha azok olyan elemeket tárnak fel, amelyek kívül eshetnek az Európai Ügyészség hatáskörén vagy illetékességén;

b)      az Eurojust vagy illetékes nemzeti tagjának megkeresése annak érdekében, hogy vegyen részt meghatározott nyomozati cselekmények összehangolásában olyan konkrét vonatkozásokat illetően, amelyek kívül eshetnek az Európai Ügyészség hatáskörén vagy illetékességén;

c)      az Eurojust megkeresése annak érdekében, hogy segítse elő a 13. cikk szerinti járulékos hatáskörrel kapcsolatos megegyezést az Európai Ügyészség és az érintett tagállam(ok) között, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az érintett tagállamnak a kérdés rendezésére hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatósága döntsön a kérdésben;

d)      az Eurojust vagy illetékes nemzeti tagjának megkeresése annak érdekében, hogy gyakorolja az uniós vagy a nemzeti jog által ráruházott hatásköröket olyan konkrét nyomozati cselekményekkel kapcsolatban, amelyek kívül eshetnek az Európai Ügyészség hatáskörén vagy illetékességén;

e)      a 27., 28. és 29. cikkben említett, vádemeléssel kapcsolatos határozatokra vonatkozó információk megosztása az Eurojusttal vagy illetékes nemzeti tagjával e határozatok európai ügyészhez történő benyújtása előtt, ha azok az Eurojust hatáskörét érinthetik és ez az Eurojust ügyben játszott korábbi szerepére tekintettel indokolt;

f)       az Eurojust vagy illetékes nemzeti tagjának megkeresése annak érdekében, hogy nyújtson segítséget az Európai Ügyészség határozatainak vagy kölcsönös jogsegély iránti kérelmeinek továbbítása és végrehajtása során az Eurojustnak az Európai Ügyészség létrehozásában részt nem vevő tagállamaiban, vagy harmadik országokban.

(3)          Az Európai Ügyészség hozzáfér az Eurojust ügyviteli rendszerében szereplő adatok automatikus keresztellenőrzésére szolgáló mechanizmushoz. Amikor egyezést találnak az Európai Ügyészség által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Eurojust által bevitt adatok között, az Eurojust, az Európai Ügyészség, valamint az adatot az Eurojustnak szolgáltató tagállam egyaránt értesül az egyezésről. Amennyiben az adatot harmadik fél szolgáltatta, az Eurojust csak az Európai Ügyészség beleegyezésével értesíti a harmadik felet a feltárt egyezésről.

(4)          Az (1) bekezdéssel összhangban kialakított együttműködés kiterjed az információcserére, ideértve a személyes adatok cseréjét is. Az így kicserélt adatok csak azokra a célokra használhatók fel, amelyekre azokat rendelkezésre bocsátották. Az adatok bármilyen egyéb felhasználása csak akkor lehetséges, ha az ilyen felhasználás az adatokat megkapó szerv feladatkörébe tartozik, és ahhoz az adatokat szolgáltató szerv előzetes engedélyére van szükség.

(5)          Az európai ügyész kijelöli, hogy személyzetének mely tagjai rendelkezhetnek hozzáféréssel a keresztellenőrző mechanizmus eredményeihez, és erről értesíti az Eurojustot.

(6)          Az Európai Ügyészség igénybe veszi az Eurojust igazgatási támogatását és erőforrásait. Ennek részleteit külön megállapodás szabályozza. Az Eurojust a következő szolgáltatásokat nyújtja az Európai Ügyészségnek:

a)      technikai segítségnyújtás az éves költségvetés, az éves és többéves programot tartalmazó programdokumentum és a gazdálkodási terv elkészítése terén;

b)      technikai segítségnyújtás személyzet felvételéhez és a szakmai előmenetel kezeléséhez;

c)      biztonsági szolgáltatások;

d)      információtechnológiai szolgáltatások;

e)      pénzügyi irányítási, számviteli és pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások;

f)       egyéb közös érdekű szolgáltatások.

58. cikk Az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal fenntartott kapcsolatok

(1)          Az Európai Ügyészség különleges kapcsolatot alakít ki az Europollal.

(2)          Az (1) bekezdésnek megfelelően létesített együttműködés információk – köztük személyes adatok – cseréjével is együtt jár. Az ily módon kicserélt bármely adat csak arra a célra használható fel, amelyre azt szolgáltatták. Az adatok bármely egyéb felhasználása csak annyiban engedélyezhető, amennyiben a felhasználás az adatokat kapó szerv feladatkörébe tartozik, és ahhoz az adatokat szolgáltató szerv előzetes engedélyére van szükség.

(3)          Az Európai Ügyészség együttműködik a Bizottsággal – ideértve az OLAF-ot is – a Szerződés 325. cikkének (3) bekezdésén alapuló kötelezettségek teljesítése érdekében. E célból megállapodást kötnek, melyben meghatározzák együttműködésük módozatait.

(4)          Az Európai Ügyészség együttműködésen alapuló kapcsolatot létesít és tart fenn más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal.

59. cikk Harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok

(1)          Az Európai Ügyészség munkamegállapodásokat köthet az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyokkal. E munkamegállapodások tárgya lehet különösen a stratégiai információk cseréje, valamint az összekötő tisztviselők Európai Ügyészséghez történő kiküldése.

(2)          Az Európai Ügyészség az illetékes hatóságokkal egyetértésben, az együttműködés megkönnyítése érdekében kapcsolattartó pontokat jelölhet ki harmadik országokban.

(3)          A Szerződés 218. cikkének megfelelően az Európai Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácshoz egy vagy több harmadik országgal kötendő olyan megállapodásokra irányuló tárgyalások lefolytatására, amelyek tárgya az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben az Európai Ügyészség és e harmadik országok illetékes hatóságai között a bűnügyi és kiadatási jogsegély területén folytatott együttműködés.

(4)          Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményeket illetően a tagállamok vagy elismerik az Európai Ügyészséget a bűnügyi és kiadatási jogsegélyről szóló nemzetközi megállapodásaik végrehajtása tekintetében illetékes hatóságként, vagy szükség esetén módosítják e nemzetközi megállapodásokat annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség gyakorolhassa az ilyen megállapodásokból eredő funkcióit, amikor a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően megkezdi feladatainak ellátását.

3. SZAKASZ SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

60. cikk Személyes adatok továbbítása uniós szervek vagy hivatalok részére

Az e rendelet alapján előírt lehetséges korlátozásokra is figyelemmel, az Európai Ügyészség közvetlenül továbbíthat személyes adatokat az uniós szervek vagy hivatalok részére, amennyiben az saját vagy a címzett uniós szerv vagy hivatal feladatainak ellátásához szükséges.

61. cikk Személyes adatok továbbítása harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére

(1)          Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Európai Ügyészség személyes adatokat továbbíthat egy harmadik országbeli hatóság, nemzetközi szervezet vagy az Interpol részére, az alábbiak alapján:

a)      a Bizottság által a [95/46/EK irányelv 25. és 31. cikke] alapján elfogadott határozat, amely szerint az adott ország vagy nemzetközi szervezet, illetve azok adatfeldolgozó ágazata megfelelő védelmi szintet biztosít (megfelelőségi határozat); vagy

b)      az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által a Szerződés 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás, amely megfelelő garanciákat biztosít az egyének magánéletének, valamint alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges további engedély.

Az Európai Ügyészség munkamegállapodásokat köthet az ilyen megállapodások vagy megfelelőségi határozatok végrehajtása céljából.

(2)          Az (1) bekezdéstől eltérve az európai ügyész eseti alapon engedélyezheti személyes adatok harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy az Interpol részére történő továbbítását, ha:

a)      az adatok továbbítása feltétlenül szükséges az Európai Ügyészség célkitűzéseinek körébe tartozó, alapvető uniós érdekek védelméhez, ideértve az Unió pénzügyi érdekeit is;

b)      az adatok továbbítása feltétlenül szükséges bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszély megelőzéséhez;

c)      a továbbítás fontos – az uniós vagy a nemzeti jog által elismert – uniós vagy tagállami közérdekből, vagy jogi igények megállapítása, érvényesítése vagy védelme miatt egyébként szükséges, illetve azt jogszabály írja elő; vagy

d)      a továbbítás az érintett vagy más személy alapvető érdekeinek védelméhez szükséges.

(3)          Az európai ügyész emellett – az európai adatvédelmi biztossal egyetértésben – engedélyezheti a fenti a)–d) pontoknak megfelelő adattovábbítási sorozatot, figyelembe véve a magánélet, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó biztosítékok meglétét; az engedély legfeljebb egy évre szólhat, és megújítható.

(4)          Az európai adatvédelmi biztost tájékoztatni kell a (3) bekezdés alkalmazásának eseteiről.

(5)          Az Európai Ügyészség a 45/2001/EK rendelet 9. cikkével összhangban adminisztratív jellegű személyes adatokat továbbíthat.

IX. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

62. cikk Jogállás és működési feltételek

(1)          Az Európai Ügyészség az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legszélesebb körű jogképességet élvezi. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és arról rendelkezhet, és bíróság előtt eljárhat.

(2)          Az Európai Ügyészségnek a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az e tagállam által rendelkezésre bocsátott létesítményekre vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az európai ügyészre, helyetteseire, a hozzájuk tartozó személyi állományra és családtagjaikra a szóban forgó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Európai Ügyészség és a befogadó tagállam között legkésőbb [e rendelet hatálybalépése után 2 évvel] létrejött székhelymegállapodásban kell meghatározni.

(3)          Az Európai Ügyészséget befogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Európai Ügyészség megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

63. cikk Nyelvi rendelkezések

(1)          Az 1. rendelet[10] alkalmazandó a 7. és a 72. cikk szerinti aktusokra.

(2)          Az Európai Ügyészség működéséhez szükséges fordítási munkákat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végzi.

64. cikk Titoktartás

(1)          Az európai ügyészt, a helyetteseket és a személyi állományt, valamint a delegált európai ügyészeket és a hozzájuk tartozó nemzeti személyi állományt titoktartási kötelezettség terheli a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

(2)          A titoktartási kötelezettség kiterjed minden olyan személyre és szervre, akit vagy amelyet az Európai Ügyészséggel közös munkára hívnak fel.

(3)          A titoktartás kötelezettsége az (1) és (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk vagy munkaviszonyuk megszűnt, vagy a tevékenységük befejeződött.

(4)          A titoktartási kötelezettség az Európai Ügyészség által kapott valamennyi információra vonatkozik, kivéve, ha az említett információt már nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető.

(5)          Az európai adatvédelmi biztos személyi állományának tagjait titoktartási kötelezettség terheli a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

65. cikk Átláthatóság

(1)          Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó az Európai Ügyészség igazgatási feladataihoz kapcsolódó dokumentumokra.

(2)          Az európai ügyész az Európai Ügyészség létrehozásának időpontjától számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(3)          Az Európai Ügyészség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen a Szerződés 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal, illetve az Európai Unió Bíróságnál keresettel lehet élni.

66. cikk Az OLAF és az Európai Számvevőszék

(1)          Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem elősegítése érdekében az Európai Ügyészség működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Európai Ügyészség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)          Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Európai Ügyészségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)          Az 1073/1999/EK rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[12] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség által finanszírozott kiadásokkal összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság.

(4)          Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az Európai Ügyészség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel vagy az Interpollal kötött munkamegállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek és támogatási megállapodásoknak és az általa meghozott támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

67. cikk Biztonsági szabályok a minősített információk védelmére vonatkozóan

Az Európai Ügyészség a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[13] mellékletében meghatározott, az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, bizottsági biztonsági szabályokban foglalt biztonsági elveket alkalmazza. Ez többek között az ilyen adatok cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezésekre terjed ki.

68. cikk Igazgatási vizsgálatok

Az Európai Ügyészség igazgatási tevékenységei tekintetében az európai ombudsman a Szerződés 228. cikke szerinti vizsgálatot folytathat le.

69. cikk Általános felelősségi rendszer

(1)          Az Európai Ügyészség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog irányadó.

(2)          Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Európai Ügyészség által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

(3)          A szerződésen kívüli felelősség esetében – a tagállamok jogában meglévő közös általános elveknek megfelelően és a 47. cikken alapuló felelősségtől függetlenül – az Európai Ügyészség megtéríti az Európai Ügyészség vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során felróhatóan okozott kárt.

(4)          A (3) bekezdés alkalmazandó a delegált európai ügyész által feladatainak ellátása során, felróhatóan okozott károkra is.

(5)          A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákra az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(6)          Az Európai Ügyészség e cikk szerinti felelősségét érintő jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező tagállami nemzeti bíróságokat a 44/2001/EK tanácsi rendeletre utalással kell meghatározni[14].

(7)          Az alkalmazottak Európai Ügyészséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

70. cikk Jelentéstétel

(1)          Az Európai Ügyészség éves jelentést bocsát ki általános tevékenységéről. E jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, valamint a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2)          Az európai ügyész évente egyszer megjelenik az Európai Parlament és a Tanács előtt, hogy beszámoljon az Európai Ügyészség általános tevékenységéről, figyelemmel a diszkréciós és titoktartási kötelezettségre. Kérésre a Bizottság előtt is megjelenik.

(3)          A nemzeti parlamentek meghívhatják az európai ügyészt vagy a delegált európai ügyészeket az Európai Ügyészség általános tevékenységével kapcsolatos eszmecserére.

X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. cikk Átmeneti rendelkezések

(1)          Feladatai ellátásának megkezdése előtt az európai ügyész elfogadja az Európai Ügyészség létrehozásához szükséges valamennyi intézkedést.

(2)          A 9. cikk sérelme nélkül, az európai ügyész – sorsolással kiválasztandó – két helyettesét első alkalommal 6 évre nevezik ki.

(3)          Az Európai Ügyészség létrehozásáig és – a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően – feladatai ellátásának megkezdéséig a tagállamok megtartják hatásköreiket. Az Európai Ügyészség az ezen időpontot követően elkövetett, hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban gyakorolja hatásköreit. Az Európai Ügyészség az ezen időpontot megelőzően elkövetett, hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban is gyakorolhatja hatásköreit, ha hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság már nem végez nyomozási vagy vádemelési tevékenységet az ügyben.

72. cikk Igazgatási szabályok és programdokumentumok

Az európai ügyész

a)           minden évben elfogadja az Európai Ügyészség éves és többéves programját tartalmazó programdokumentumot;

b)           a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

c)           szabályokat fogad el a delegált európai ügyészeket érintő összeférhetetlenségi esetek megelőzésére és kezelésére;

d)           szabályokat fogad el a helyettesek és a delegált európai ügyészek jogállásáról, teljesítményi kritériumairól, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a 7. cikk végrehajtása céljából a delegált európai ügyészek rotációjáról;

e)           szabályokat fogad el a 29. cikk szerinti, büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás eseteinek kezeléséről, valamint a fizetendő pénzbüntetés összegének kiszámítási módjáról;

f)            szabályokat fogad el az Európai Ügyészségnek információt szolgáltató személyek vagy szervek számára adandó visszajelzés módozatairól;

g)           részletes szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet tevékenysége során történő alkalmazását illetően;

h)           elfogadja a 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (8) bekezdésében említett végrehajtási szabályokat.

73. cikk Értesítések

Mindegyik tagállam kijelöli a 6. cikk (6) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdése és a 26. cikk (4) bekezdése tekintetében illetékes hatóságokat. A kijelölt hatóságokról és valamennyi későbbi változásról egyidejűleg tájékoztatni kell az európai ügyészt, a Tanácsot és a Bizottságot.

74. cikk Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

(1)          A Bizottság legkésőbb [e rendelet alkalmazásának kezdő időpontja után öt évvel] bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet végrehajtását értékelő jelentését, amelyet jogalkotási javaslatok kísérhetnek. A jelentés tartalmazza a Bizottság megállapításait az Európai Ügyészség hatásköre – a Szerződés 86. cikkének (4) bekezdése alapján – más bűncselekményekre történő kiterjesztésének megvalósíthatóságával és célszerűségével kapcsolatban.

(2)          A Bizottság jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amennyiben megállapítja, hogy részletesebb szabályokra van szükség az Európai Ügyészség létrehozásával, funkcióival vagy a tevékenységeire alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatban. Ajánlást tehet az Európai Tanácsnak az Európai Ügyészség hatáskörének a Szerződés 86. cikke (4) bekezdése alapján történő kiterjesztésére.

75. cikk Hatálybalépés

(1)          Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)          Az Európai Ügyészség az e rendelettel ráruházott nyomozási és vádemelési feladatokat a Bizottság határozatában megállapítandó időponttól kezdve látja el, mely határozatra az európai ügyész az Európai Ügyészség létrehozását követően haladéktalanul javaslatot tesz. A Bizottság határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

Melléklet

A személyes adatok kategóriái

1.           a)       vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)      születési idő és hely;

c)      állampolgárság;

d)      nem;

e)      az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)       társadalombiztosítási azonosító számok, továbbá járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, valamint vám- és adóazonosító számok;

g)      jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek nyomozás vagy vádemelés alatt álló, azonosított vagy azonosítható személyekre vonatkozó információkat tartalmaznak;

h)      bankszámlák és pénzügyi vállalkozásoknál vezetett egyéb számlák;

i)       az állítólagos bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája és a nyomozás alakulása;

j)       az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények;

k)      a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek;

l)       telefonszámok, e-mail címek, forgalmi és helymeghatározó adatok, valamint az előfizető vagy a felhasználó azonosításához szükséges, kapcsolódó adatok;

m)     gépjármű-nyilvántartási adatok;

n)      a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilok, fényképek és ujjlenyomatok.

2.           a)       vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)      születési idő és hely;

c)      állampolgárság;

d)      nem;

e)      az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)       az adott személyeket érintő bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája és a nyomozás alakulása.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A Bizottság javaslata az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Jogérvényesülés

Tevékenység: 33. cím

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Hozzájárulás az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítéséhez és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztéséhez, valamint az uniós vállalkozások és polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának növelése, az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott valamennyi alapvető jog tiszteletben tartása mellett.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

2. sz. konkrét célkitűzés A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés erősítése, és ezzel hozzájárulás a valódi európai igazságszolgáltatási térség létrehozásához

(a 2. sz. általános célkitűzés része: A jog érvényesülésén alapuló európai térségbe vetett bizalom erősítése)

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

33 03: A jog érvényesülése büntető- és polgári jogi ügyekben

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az Európai Ügyészség létrehozásával várhatóan javulni fog az Unió pénzügyi érdekei védelme. Létrehozása következtében várhatóan nőni fog a pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények elkövetői elleni vádemelések száma, aminek köszönhetően több lesz az elítélés, magasabb összeg lesz visszaszerezhető a jogellenesen eltulajdonított forrásokból, és nagyobb lesz a visszatartó hatás. Emellett az Európai Ügyészség függetlensége biztosítani fogja, hogy az érintett bűncselekmények ügyében végzett nyomozási és vádemelési tevékenységekre a nemzeti hatóságok ne gyakorolhassanak közvetlen befolyást.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A sikeres nyomozások és vádemelések számának és arányának növekedése

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Noha mind az Unió, mind a tagállamok kötelesek az Unió költségvetésének védelmére, az Unió valójában kevés ellenőrzést gyakorol a tagállamok által eszközölt kifizetések felett, és gyakorlatilag nincs beavatkozási jogköre az olyan ügyekben, amikor az EU forrásait bűncselekmények céljára használják fel. Az uniós költségvetés döntő többségét a nemzeti hatóságok kezelik (például az uniós költségvetésből finanszírozott közbeszerzések odaítélésekor), és az uniós költségvetést károsító bűncselekmények ügyében valamennyi nyomozási és vádemelési tevékenység a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az uniós költségvetést károsító csalás és egyéb bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokat gyakran hátráltatja a tagállamokban tapasztalható eltérő szabályozás és az egyenlőtlen bűnüldözési erőfeszítések. A tagállamok nemzeti bűnüldöző hatóságai, ügyészei és bírái a nemzeti büntetőpolitika által megállapított prioritások, valamint a nemzeti büntetőjogi hatáskörök és eljárási szabályok alapján döntik el, hogy fellépnek-e az uniós költségvetés védelme érdekében, és ha igen, hogyan. Következésképpen az Unió pénzügyi érdekei védelmének szintje tagállamonként jelentősen eltér. Az a tény, hogy az uniós költségvetést károsító bűncselekményekkel kapcsolatos sikeres vádemelések arányát illetően az EU-n belül tagállamonként jelentős eltérések mutatkoznak (19%-tól 91%-ig[15]) azt mutatja, hogy a jelenlegi védelmi mechanizmusok hiányosak, és korrekciós intézkedésekre van szükség.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Európai Ügyészség létrehozásából adódó többletérték elsősorban az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében történő vádemelések számának növekedésében mutatkozik meg.

Az Európai Ügyészség létrehozása javítaná az erőforrások felhasználását és az információcserét, amelyek az érintett bűncselekmények ügyében történő nyomozás és vádemelés sikeréhez szükségesek. Ez pedig erősítené az e bűncselekményekre általában adott bűnüldözési reakciót, és növelné a potenciális bűnelkövetőkkel szembeni megelőző (visszatartó) hatást. Az Európai Ügyészség az adott helyzet szükségleteinek megfelelően összevonhatná a nyomozói és ügyészségi forrásokat, növelve ezáltal az európai és nemzeti szintű bűnüldözés hatékonyságát.

Az Európai Ügyészség irányítani fogja a tagállamokban végzett nyomozási és vádemelési tevékenységet, biztosítani fogja a nyomozási és vádemelési tevékenységek hatékony összehangolását, és meg fogja oldani az alkalmazandó jogrendszerek különbségeihez kapcsolódó problémákat. A jelenlegi rendszer – amelyben (az Eurojust és az Europol támogatásával) csak a tagállamok felelősek az ilyen nyomozási és vádemelési tevékenységekért – nem elég hatékony ahhoz, hogy kezelni tudja e bűncselekmények és a hozzájuk kapcsolódó károk magas szintjét.

Annak biztosítása, hogy az Unió korlátozott pénzügyi forrásait az uniós polgárok legjobb érdekének megfelelően használják fel és e források magasabb szintű védelmet élvezzenek a csalással szemben, szintén elengedhetetlen a kiadások törvényességéhez és az Unióba vetett közbizalom garantálásához.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az uniós forrásokat érintő bűncselekmények gyanújával kapcsolatban nemzeti szinten gyakran nincs elégséges információcsere a nyomon követésért és ellenőrzésért felelős, valamint az igazgatási vizsgálatokkal foglalkozó hatóságok, illetve a bűnüldöző szervek között. Ez részben a fent említett eljárási keret hiányosságaiból fakad, amely akadályozza az igazságügyi, közigazgatási, vám- és adóhatóságok részvételével zajló, hatékony és multidiszciplináris nyomozásokat. Az uniós forrásokat kezelő és a kifizetésüket ellenőrző ügynökségek időnként még akkor is csak a követelés közigazgatási és polgári jogi úton történő érvényesítésére összpontosítanak, ha erős a gyanú, hogy bűncselekmény történt. Ez a bűnüldözés, és ezzel együtt a visszatartó erő és az általános megelőzés elhanyagolásához vezethet.

Emellett az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében végzett hatékony nyomozási és vádemelési tevékenységet az is akadályozza, hogy a bűnüldöző hatóságok és az ügyészek nem mindig továbbítják a bűncselekményekre vonatkozó információkat a más tagállamokban dolgozó kollégáik, valamint az Eurojust vagy az Europol részére.

Ráadásul a nemzetközi együttműködés klasszikus módjai (kölcsönös jogsegély iránti kérelmek vagy közös nyomozócsoportok) gyakran az európai szervek – például az Eurojust és az Europol – erőfeszítései ellenére sem működnek elég jól ahhoz, hogy e bűncselekmények ügyében hatékony nyomozási és vádemelési tevékenységet tegyenek lehetővé. A kölcsönös jogsegély iránti kérelmekre adott válaszok gyakran nagyon lassúak, emellett a rendőrségi és igazságügyi hatóságok – a nyelvi nehézségek és a jogrendszerek közötti különbségek miatt – gyakorlati nehézségeket tapasztalnak a külföldön dolgozó kollégákkal való kapcsolattartás és együttműködés terén. Egyes államokban gyakran lehetetlenné válik az eljárás lefolytatása, mert a lassú és hatástalan nemzetközi együttműködés következtében lejár az elévülési idő. Ráadásul az EU pénzügyi érdekeit sértő ügyek különösen összetettek.

Ami az uniós szintű együttműködést illeti, vegyesek a tapasztalatok az Eurojusttal és az Europollal, valamint a tagállamok és az OLAF között folytatott együttműködés tekintetében. Az Eurojust és az Europol nem mindig kapja meg a tagállamok támogatásához szükséges információkat. Az OLAF az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyvének 7. cikke által előírt, speciális technikai és operatív segítségnyújtás útján támogathatja a tagállamokat. Ugyanakkor az OLAF vizsgálataira speciális feltételek – köztük adatvédelmi szabályok – vonatkoznak, különösen az információk nemzeti igazságügyi szervek részére történő továbbítása esetén. Ezért alkalmanként az OLAF-fal folytatott együttműködést is bírálatok érték, különös tekintettel arra, hogy az OLAF-nak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy az információkat a nemzeti ügyészekkel megossza. Egyes tagállamok igazságügyi titoktartási szabályok alapján is korlátozzák a nem bírósági szervekkel – például az OLAF-fal – folytatott együttműködést.

Az OLAF éves statisztikái azt mutatják, hogy a nemzeti nyomozó és igazságügyi hatóságoknak átadott ügyekben történő vádemelési tevékenység hatékonysága és eredményessége nem azonos az EU-n belül. Tizenegyedik működési jelentésében az OLAF elemezte az ügyeivel kapcsolatban a tagállamok igazságügyi szerveitől 12 éven át kapott visszajelzéseket, és megállapította, hogy „nagyon lényeges különbségek mutatkoznak az országok arra vonatkozó képessége tekintetében, hogy ésszerű időn belül büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hozzanak az uniós költségvetéshez kapcsolódó nyomozások és vádemelések ügyében”. Az, hogy az átlagos vádemelési arány 50% alatti, azt mutatja, hogy a tagállami nyomozási és vádemelési tevékenységek általános hatékonyságának megvalósítása komoly nehézségekbe ütközik.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A csalás elleni irányelvre vonatkozó javaslat

Az Uniónak a saját pénzügyi érdekei védelmére irányuló jelenlegi tevékenységei körébe tartoznak az igazgatási vizsgálatok és ellenőrzések, valamint a jogalkotási tevékenység (ideértve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot), de nem foglalkoznak az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó bűncselekmények ügyében végzett nyomozási és vádemelési tevékenységek tekintetében azonosított hiányosságokkal.

Eurojust

Az Eurojust csak összehangolni és ösztönözni tudja a nyomozási és vádemelési tevékenységet, és az információcsere terén tud segítséget nyújtani. Ha egy adott ügyben egy tagállam megtagadja a nyomozást vagy a vádemelést, az Eurojust nem kötelezheti erre. Az Eurojust nemzeti tagjainak gyakran nincs jogkörük a hatékony tagállami nyomon követés biztosítására, vagy ha igen, rendszerint nem gyakorolják a nemzeti jogból eredő jogköreiket: ezekben az ügyekben a legtöbb döntés egyezség útján születik.

Az Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatot az Eurojust reformjára irányuló javaslat kíséri, amely összhangba fogja azt hozni az európai ügynökségekre vonatkozó, a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott közös megközelítéssel, és kapcsolatot fog kialakítani az Eurojust és az Európai Ügyészség között. Ez a reform a nemzeti hatóságok között hatékonyabb információcserét és jobb együttműködést eredményezhet.

Vannak, és mindig is lesznek olyan ügyek, amelyekbe az Európai Ügyészséget és az Eurojustot egyaránt be kell vonni, különösen az olyan ügyekben, amikor a gyanúsítottak az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények és egyéb bűncselekmények ügyében egyaránt érintettek. Ebből következően folyamatos, szoros együttműködésre lesz szükség. Ennek megvalósulása érdekében mindkét rendeletbe olyan rendelkezések kerültek be, amelyek alapján az Európai Ügyészség felkérheti az Eurojustot vagy nemzeti tagját arra, hogy egy adott ügybe beavatkozzon, azt koordinálja vagy egyéb módon gyakorolja jogköreit.

Emellett a tervek szerint az Eurojust ingyenes gyakorlati támogatási szolgáltatásokat fog nyújtani az Európai Ügyészség számára igazgatási – például személyzeti, pénzügyi és informatikai – kérdésekben. Ez a megközelítés jelentős szinergiákkal jár. E szinergiák egyik példája az, hogy az Európai Ügyészség a saját ügyeihez felhasználhatja majd az Eurojust informatikai infrastruktúráját, ideértve annak ügyviteli rendszerét, ideiglenes munkafájljait és tárgymutatóját. Ennek részleteit az Európai Ügyészség és az Eurojust közötti megállapodás fogja meghatározni.

OLAF

Az OLAF jelenleg igazgatási vizsgálatokat folytat az EU pénzügyi érdekei védelmében. Az OLAF olyan szakembereket alkalmaz, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti bűnügyi hatóságokkal folytatott együttműködés terén. Az OLAF sok alkalmazottja rendelkezik a nemzeti bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén szerzett munkatapasztalattal (rendőrségi, vámhatósági és ügyészi funkciók).

Ezért az OLAF erőforrásainak egy részét felhasználnák az Európai Ügyészség létrehozásához, figyelemmel az igazgatási vizsgálatok végzése terén szerzett tapasztalatukra, valamint arra a célra, hogy elkerülhető legyen az igazgatási jellegű vizsgálatok és a bűnügyi nyomozások megkettőződése. További fontos szempontot jelent azon jelenlegi hálózatok használata, amelyeket az OLAF az évek során a csalás elleni vizsgálatok terén kifejlesztett.

Végül az OLAF a következőkkel is hozzájárulna az Európai Ügyészség létrehozásához: szakértői támogatás az igazságügyi szakértői elemzések megkönnyítése érdekében, valamint technikai és operatív támogatás az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokhoz és bizonyításfelvételhez.

Az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 rendelet módosítására irányuló javaslat (OLAF-reform) tárgyában intézményközi egyeztetések zajlanak. Noha ez a javaslat javítja az OLAF, valamint az uniós intézmények, szervek és hivatalok közötti, továbbá a tagállamokkal folytatott információcserét, és az OLAF irányításának javítása mellett egy sor eljárási garanciát is előirányoz a nyomozással érintett személyek számára, nem biztosít az OLAF számára további intézkedési lehetőséget, így különösen nem ruházza fel nyomozati jogkörökkel.

Europol

Az Europol szerepe arra korlátozódik, hogy hírszerzést végezzen és támogatást nyújtson a nemzeti bűnüldözési tevékenységekhez. Elemzéseit nem tudja nyomon követni a tagállamokban, és nemzeti nyomozásokat sem tud irányítani. Az Europol jogköreit az EUMSZ is korlátozza. Az EUMSZ 88. cikke szerint az Europol önállóan nem végezhet nyomozást, és az Europol által végzett operatív cselekményeket a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal kapcsolatot tartva, és velük egyetértésben kell végrehajtani. Noha az Europol támogató funkciói mindenképpen fontosak, ezek nem helyettesíthetik a bűncselekményekkel kapcsolatos önálló nyomozati jogköröket.

A Bizottság 2013 márciusában elfogadta az Europolról szóló rendeletre irányuló javaslatot, amely az Europol jogköreinek az EUMSZ-szel történő összhangba hozatala mellett arra összpontosít, hogy azt az információcsere csomópontjává tegye, emellett új feladatkörökkel ruházza fel a képzés terén. Ez nem terjed ki a rendőrségi nyomozati és bűnüldözési jogkörökre az EU pénzügyi érdekeinek védelme terén.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: 2017-től 2023-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)

Irányítás közvetlenül a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–      végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiakra delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

– ¨az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– X a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

– ¨ közjogi szervek;

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címe értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az Európai Ügyészség éves jelentést bocsát ki tevékenységéről. Az európai ügyész évente egyszer megjelenik az Európai Parlament és a Tanács előtt, hogy beszámoljon az Európai Ügyészség által végzett nyomozási és vádemelési tevékenység eredményeiről és prioritásairól, figyelemmel a diszkréciós és a titoktartási kötelezettségre.

Az európai ügyésztől vagy a delegált európai ügyészektől a nemzeti parlamentek is kérhetnek tájékoztatást.

Emellett az Európai Bizottság az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépését követő öt éven belül értékeli a rendelet végrehajtását, ideértve az Európai Ügyészség hatásköre – a Szerződés 86. cikkének (4) bekezdése alapján – más bűncselekményekre történő kiterjesztésének megvalósíthatóságát és célszerűségét.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A nyomozati és vádemelési cselekmények (a végrehajtási jogköröket is ideértve) olyan érzékeny tevékenységek, amelyek részben hatással vannak az emberi jogokra, és ezért kártérítési igényt vonhatnak maguk után.

A személyes adatok folyamatban lévő nyomozások során történő jogellenes feldolgozása szintén kártérítési igényre adhat alapot.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A szabályos mentesítési eljárás keretében az Európai Ügyészség egyebek mellett köteles:

– megküldeni az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek;

– megküldeni a végleges beszámolót az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

– az Európai Parlament kérésére annak rendelkezésére bocsátani minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

Ezenfelül a csalás elleni küzdelem és az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések terén, működésének megkezdését követően:

– Az Európai Ügyészség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az Európai Ügyészség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

– Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Európai Ügyészségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

– A vonatkozó uniós szabályokban megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Európai Ügyészség által finanszírozott támogatással vagy szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság.

– Az Európai Ügyészség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek és támogatási megállapodásoknak és az általa meghozott támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégia elfogadása, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát.

Szabályok elfogadása a személyzetének tagjait érintő összeférhetetlenségi esetek megelőzésére és kezelésére.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. ([16]) || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| || || || || ||

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………………………..] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 33.03.YY.YY Európai Ügyészség || DIFF || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése (2013-as árakon

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3. || Biztonság és uniós polgárság

Európai Ügyészség[17] || || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

1. cím[18] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1,393 || 4,144 || 6,895 || 11,039 || 23,471

Kifizetési előirányzatok || (2) || 1,393 || 4,144 || 6,895 || 11,039 || 23,471

2. cím[19] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,099 || 0,194 || 0,293 || 0,487 || 1,073

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,099 || 0,194 || 0,293 || 0,487 || 1,073

3. cím[20] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || 1,052 || 2,455 || 3,507 || 4,558 || 11,572

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || 1,052 || 2,455 || 3,507 || 4,558 || 11,572

Az Európai Ügyészséghez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a || 2,544 || 6,793 || 10,695 || 16,084 || 36,116

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: Jogérvényesülési Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,170 || 0,170 || 0,170 || 0,170 || 0,680

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,050 || 0,050 || 0,050 || 0,050 || 0,200

Jogérvényesülési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,220 || 0,220 || 0,220 || 0,220 || 0,880

Ÿ Humánerőforrás || 0,131 || 0,131 || 0,131 || 0,131 || 0,524

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,050 || 0,050 || 0,050 || 0,050 || 0,200

OLAF ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,181 || 0,181 || 0,181 || 0,181 || 0,724

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,401 || 0,401 || 0,401 || 0,401 || 1,604

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 2,945 || 7,194 || 11,096 || 16,485 || 37,720

Kifizetési előirányzatok || 2,945 || 7,194 || 11,096 || 16,485 || 37,720

A költséghatékonyság érdekében a többéves pénzügyi keret fejezetében végzett csökkentések: || 5 || „Igazgatási kiadások”

Csökkentés az 5. fejezetben (OLAF) || || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

1. cím[21] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || -1,393 || -4,144 || -6,895 || -11,039 || -23,471

Kifizetési előirányzatok || (2) || -1,393 || -4,144 || -6,895 || -11,039 || -23,471

2. cím[22] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || -0,099 || -0,194 || -0,293 || -0,487 || -1,073

Kifizetési előirányzatok || (2a) || -0,099 || -0,194 || -0,293 || -0,487 || -1,073

3. cím[23] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || -0,350 || -1,051 || -1,401 || -1,750 || -4,552

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || -0,350 || -1,051 || -1,401 || -1,750 || -4,552

Csökkentés az 5. fejezetben ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a || -1,842 || -5,389 || -8,589 || -13,276 || -29,096

A bevezetési időszakban az Európai Ügyészség erőforrásai terén bekövetkező valamennyi (előirányzatban vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) növekedést az OLAF erőforrásai oldalán történő megfelelő (ugyanolyan összegű előirányzatban vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) csökkenéssel kell ellensúlyozni.

Különbözet, vagyis a delegált európai ügyészek szerződéseihez kapcsolódó költségek (3. cím)

|| || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

|| Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,702 || 1,404 || 2,106 || 2,880 || 7,020

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,702 || 1,404 || 2,106 || 2,880 || 7,020

Ezek teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 9, 18, 27 és 36 delegált európai ügyész alkalmazásának költségei.

Ezeket a költségeket a 3. cím különbözetéből vagy más ügynökségeknél végzett csökkentésből kell fedezni.

3.2.2.     A [testület] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

– Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) 2013-as árakon

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

TELJESÍTÉSEK ||

Típus || Átlagos költség || Szám [24] || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesen || Összköltség ||

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A pénzügyi érdekek védelme nyomozási tevékenység || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || ügyek ügyek || 0,0083 || 184 || 1,526 || 491 || 4,076 || 773 || 6,417 || 1163 || 9,650 || || 21,669 ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || 1,526 || || 4,076 || || 6,417 || || 9,650 || || 21,669 ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A pénzügyi érdekek védelme vádemelési tevékenység || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || ügyek || 0,0083 || 92 || 0,763 || 246 || 2,038 || 387 || 3,208 || 581 || 4,825 || || 10,834 ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || 0,763 || || 2,038 || || 3,208 || || 4,825 || || 10,834 ||

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Együttműködés másokkal || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || 0,0083 || 31 || 0,254 || 82 || 0,679 || 129 || 1,069 || 194 || 1,608 || || 3,610 ||

3. konkrét célkitűzés részösszege || || 0,254 || || 0,679 || || 1,069 || || 1,608 || || 3,610 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 2,543 || || 6,793 || || 10,694 || || 16,083 || || 36,113[25] ||

3.2.3.     Az Európai Ügyészség humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X          A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Humánerőforrás || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

A létszámtervben szereplő álláshelyek (fő) || 18 || 36 || 54 || 90

- Ebből AD || 12 || 24 || 36 || 60

- Ebből AST || 6 || 12 || 18 || 30

Külső személyi állomány (FTE) || 6 || 11 || 17 || 28

- Ebből szerződéses alkalmazott || 5 || 9 || 14 || 23

- Ebből kirendelt nemzeti szakértő  (knsz) || 1 || 2 || 3 || 5

Teljes személyi állomány || 24 || 47 || 71 || 118

millió EUR (három tizedesjegyig)

Személyzeti kiadások || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

A létszámtervben szereplő álláshelyek || 1,179 || 3,537 || 5,895 || 9,432 || 20,043

- Ebből AD || 0,786 || 2,358 || 3,930 || 6,288 || 13,362

- Ebből AST || 0,393 || 1,179 || 1,965 || 3,144 || 6,681

Külső személyi állomány || 0,214 || 0,607 || 1,000 || 1,607 || 3,428

- Ebből szerződéses alkalmazott || 0,175 || 0,490 || 0,805 || 1,295 || 2,765

- Ebből kirendelt nemzeti szakértő (knsz) || 0,039 || 0,117 || 0,195 || 0,312 || 663

Személyzeti kiadások összesen || 1,393 || 4,144 || 6,895 || 11,039 || 23,471

Becsült humánerőforrás-szükségletek a felügyeletet ellátó főigazgatóságnál

– ¨         A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becslést egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni

|| || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| 33 01 01 01 – a Jogérvényesülési Főigazgatósághoz tartozó személyi állomány || 1,3 || 1,3 || 1,3 || 1,3 ||

|| 24 01 07 00 01 01 – az OLAF-hoz tartozó személyi állomány || 1 || 1 || 1 || 1 ||

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || ||

|| || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || ||

|| XX 01 04 yy || - a központban || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 2,3 || 2,3 || 2,3 || 2,3 ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzetátcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Szakpolitikai tanácsadás és intézkedések kidolgozása, valamint költségvetési és pénzügyi tanácsadás az Európai Ügyészség számára, továbbá a kiadások tényleges kifizetése, mentesítéssel és a költségvetési tervezettel kapcsolatos eljárások

Külső személyzet || Tárgytalan

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni a melléklet 3. szakaszába.

A bevezetési időszakban az Európai Ügyészség erőforrásai terén bekövetkező valamennyi (előirányzatban vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) növekedést az OLAF erőforrásai oldalán történő megfelelő (ugyanolyan összegű előirányzatban vagy teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) csökkenéssel kell ellensúlyozni.

Humánerőforrások csökkentése az OLAF-nál || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

A létszámtervben szereplő álláshelyek (fő) || -18 || -36 || -54 || -90

- Ebből AD || -12 || -24 || -36 || -60

- Ebből AST || -6 || -12 || -18 || -30

Külső személyi állomány (FTE) || -6 || -11 || -17 || -28

- Ebből szerződéses alkalmazott || -5 || -9 || -14 || - 23

- Ebből kirendelt nemzeti szakértő  (knsz) || -1 || -2 || -3 || -5

Teljes személyi állomány || -24 || -47 || -71 || -118

millió EUR (három tizedesjegyig) 2013-as árakon

Az OLAF-hoz kapcsolódó személyzeti kiadások csökkentése || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

A létszámtervben szereplő álláshelyek || -1,179 || -3,537 || -5,895 || -9,432 || -20,043

- Ebből AD || -0,786 || -2,358 || -3,930 || -6,288 || -13,362

- Ebből AST || -0,393 || -1,179 || -1,965 || -3,144 || -6,681

Külső személyi állomány || -0,214 || -0,607 || -1,000 || -1,607 || -3,428

- Ebből szerződéses alkalmazott || -0,175 || -0,490 || -0,805 || -1,295 || -2,765

- Ebből kirendelt nemzeti szakértő (knsz) || -0,039 || -0,117 || -0,195 || -0,312 || -663

Személyzeti kiadások összesen: 24,0107 || -1,393 || -4,144 || -6,895 || -11,039 || -23,471

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X          A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨         A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨         A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Az 5. fejezetet csökkenteni kell az OLAF létszámtervének csökkenésére tekintettel.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

– ¨         A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– X          A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨            a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– X            a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása ||

2017 || 2018 || 2019 || 2020

XX. jogcímcsoport || || pm || pm || pm || pm

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A bevételek a büntetőjogi igény érvényesítéséről való lemondás esetén fizetett büntetésekből fognak állni, amelyeket közvetlenül az uniós költségvetésbe kell befizetni. Az összegek jelenleg nem határozhatók meg megbízható módon.

[1]               Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről, 2012. július 11., COM(2012) 363 final

[2]               Lásd a Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló, 2001. december 11-i zöld könyvet (COM (2001) 715 végleges), valamint annak 2003. március 19-i nyomon követő jelentését (COM (2003)128 végleges).

[3]               Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről, 2012. július 11., COM(2012) 363 final.

[4]               HL L 280., 2010.10.26., 1. o.

[5]               HL L 142., 2012.6.1., 1. o.

[6]               HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[8]               HL L 348., 2008.12.24, 130. o.

[9]               31. EGK és 11. Euratom tanácsi rendelet (1961. december 18.) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottaikra vonatkozó alkalmazási feltételekről (HL P 45., 1962.6.14., 1385. o.); egyebek mellett módosította a később szintén módosított, 1968. február 29-i 259/68 tanácsi rendelet (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

[10]             HL L 17., 1958.10.6., 385. o.

[11]             HL L 136., 1999.5.31, 1. o.

[12]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[13]             HL L 317., 2011.12.3., 1. o.

[14]             HL L 12., 2001.1.16., 1. o. A 44/2001/EK rendeletet 2015. január 10-től az 1215/2012/EU rendelet váltja fel.

[15]             Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, bizottsági éves jelentés – Csalás elleni küzdelem; COM (2012) 408.

[16]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[17]             A számítások csak a nyomozási és vádemelési feladatokat ellátó személyzetet és a hozzájuk kapcsolódó költségeket veszik figyelembe. Az EUROJUST által nyújtott igazgatási támogatás nem fog költségekkel járni.

[18]             A tervek fokozatos felvételt (10 % 20 % - 30 % - 40 %- 50 % - 75 %- 100 %) irányoznak elő.

[19]             A befogadó tagállam várhatóan felajánl egy épületet, és első alkalommal gondoskodik arról, hogy azt valamennyi irodai, informatikai és biztonsági berendezéssel felszereljék. Itt kizárólag az egy négyzetméterre jutó közüzemi és ikt-költségek kerültek feltüntetésre. Ha a fogadó tagállam ezt nem ajánlja fel, ezt a címet felül kell vizsgálni.

[20]             Az e címben végzett számítások az OLAF nyomozói munkájának tapasztalatain alapulnak. Emellett tartalmazzák a – teljes munkaidős egyenértékben kifejezve – legfeljebb 36 delegált európai ügyésszel kötendő szerződések költségeit, az AD 10 kategória 80 %-ának megfelelő becsült illetmény mellett. E tekintetben az előrehaladás tervezett mértéke 50 % - 75 % - 100 %.

[21]             A tervek fokozatos felvételt (10 % 20 % - 30 % - 40 %- 50 % - 75 %- 100 %) irányoznak elő.

[22]             A befogadó tagállam várhatóan felajánl egy épületet, és első alkalommal gondoskodik arról, hogy azt valamennyi irodai, informatikai és biztonsági berendezéssel felszereljék. Itt kizárólag az egy négyzetméterre jutó közüzemi és ikt-költségek kerültek feltüntetésre. Ha a fogadó tagállam ezt nem ajánlja fel, ezt a címet felül kell vizsgálni.

[23]             Az e címben végzett számítások az OLAF nyomozói munkájának tapasztalatain alapulnak. Emellett tartalmazzák a – teljes munkaidős egyenértékben kifejezve – legfeljebb 36 delegált európai ügyésszel kötendő szerződések költségeit, az AD 10 kategória 80 %-ának megfelelő becsült illetmény mellett. E tekintetben az előrehaladás tervezett mértéke 50 % - 75 % - 100 %. Mivel a delegált európai ügyészek személyére a tagállamok tesznek javaslatot, az ilyen mértékű előrehaladás megvalósulása nem valószínű.

[24]             Az ügyek száma a javaslattervezetet kísérő hatásvizsgálati jelentésben elemzett feltételezéseken alapul.

[25]             A 3.2.1. szakaszban említett 36,116 millió eurós összköltséghez képest fennálló különbség a kerekítési szabályokból adódik.