INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Horvátország esetében – a 2004-es és a 2007-es bővítéshez hasonlóan – a schengeni vívmányokkal összefüggő kérdésekben az ún. „schengeni kétlépcsős végrehajtási eljárást” alkalmazták (a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező Szerződések kiigazításáról szóló okmány (a továbbiakban: a 2012. évi csatlakozási okmány) 4. cikke). Ennek értelmében Horvátországnak a korábban csatlakozó tagállamokhoz hasonlóan a csatlakozás időpontjától alkalmaznia kell az 539/2001/EK rendeletet[1], így a rendelet 1. mellékletében felsorolt harmadik országok állampolgárait vízumkötelezettségnek kell alávetni.

Horvátországnak – az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozó tagállamokhoz hasonlóan – ez akkor is kötelessége, ha az érintett személy schengeni tagállam által kiadott egységes vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, mivel egyéb schengeni rendelkezések nem vonatkoznak Horvátországra a csatlakozás időpontjától, mint például:

– a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény[2] 18. és 21. cikkében , valamint az 562/2006/EK rendelet (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex)[3] 5. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott kölcsönös elismerési szabályok, amelyek szerint a schengeni tagállamok valamelyike által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező külföldiek a más tagállamok területén való rövid távú tartózkodás céljából szabadon mozoghatnak,

– a 810/2009/EK rendelet (Közösségi Vízumkódex)[4] 2. cikkének (3) bekezdésében megállapított, a kiadott egységes vízumokról szóló rendelkezések, amelyek szerint az egységes vízumok a schengeni tagállamok egész területén érvényesek.

Ezen túlmenően a más, még nem schengeni uniós tagállamok (Ciprus) által kiadott nemzeti vízumok szintén nem érvényesek Horvátország területén.

Az Európai Unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozó országokra háruló indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az 539/2001/EK rendelettől eltérve a 895/2006/EK[5] és az 582/2008/EK[6] határozat lehetővé tette, hogy a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen végrehajtó új tagállamok az öt napot nem meghaladó átutazás céljából egyoldalúan elismerjék a schengeni tagállamok által kiadott egységes vízumokat, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket csakúgy, mint a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumokat, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket. Emellett a 896/2006/EK határozat[7] engedélyezte, hogy az új tagállamok az öt napot nem meghaladó átutazás céljából elismerjék a Svájc, illetve Liechtenstein által kiadott tartózkodási engedélyeket, amely államok még nem tartoztak a belső határok nélküli schengeni térségbe.

Az ilyen okmányokkal rendelkező személyeket az okmányt kiadó schengeni állam szigorúan átvilágította, és ezek a személyek nem jelentenek veszélyt a közrendre nézve, illetve nem jelentenek kockázatot az adott államba történő illegális bevándorlás szempontjából. Az egyoldalú elismerés e rendszere nem befolyásolja a csatlakozó országok arra vonatkozó kötelességét, hogy elutasítsák a nemzeti adatbázisukban figyelmeztetés hatálya alatt álló személyek beléptetését annak érdekében, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően megtagadják a beléptetést.

Hasonlóan, az 539/2001/EK rendelettől eltérve ez a javaslat egy szabadon választható rendszer bevezetésére irányul, amely azokon a közös szabályokon alapul, amelyek Horvátország számára a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásáig átmenetileg engedélyezik, hogy a schengeni tagállamok által kiadott egységes vízumokat, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket csakúgy, mint a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen végrehajtó tagállamok (Ciprus) által kiadott hasonló okmányokat saját nemzeti vízumaival egyenértékűnek ismerje el. Ez az engedélyezés azonban nem korlátozódik a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozatokban szereplő, öt napot nem meghaladó átutazásra, hanem a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó átutazásra vagy tervezett tartózkodásra érvényes. Az említett határozatok elfogadásakor hatályos Vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára még különbséget tett az átutazóvízumok és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok között. A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megszüntette a megkülönböztetést, így a fenti korlátozás már nem alkalmazandó.

A fent említett korábbi átutazási határozatok, amelyeket az EU utolsó két bővítése kapcsán fogadtak el, kizárólag az egységes schengeni vízumokkal foglalkoztak, azaz a schengeni térségen belüli szabad mozgásra jogosító vízumokkal. A korlátozott területi érvényességű vízumok nem tartoztak ezen korábbi határozatok hatálya alá. Jelenleg azonban kezelni kell Koszovó* (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. számú határozata értelmében) kérdését, amelyet nem minden schengeni állam ismer el.

A korlátozott területi érvényességű vízumok, amelyek alapvetően csak a vízumot kiadó tagállam területén érvényesek, lényegesen különböznek a koszovói állampolgárok számára (a Vízumkódex 25. cikke (3) bekezdésének első mondata szerint) kiadott ilyen vízumoktól, amelyek a Koszovót nem elismerő néhány tagállamon kívül minden schengeni tagállam területén lehetővé teszik a szabad mozgást A sajátos jelleg indokolja, hogy az egyoldalú elismerés rendszere ezekre a korlátozott területi érvényességű vízumokra is kiterjedjen, többek között azért, mert a schengeni térséget ebben az esetben sem az illegális migráció veszélye, sem biztonsági kockázatok nem fenyegetik.

Az egyoldalú elismerés rendszerének kiterjesztése egy uniós eszköz által Horvátországra nézve a 2012. évi csatlakozási okmányban meghatározottakon kívül nem hozna létre új kötelezettségeket. Így nem jelentene eltérést ettől a csatlakozási szerződéstől. A javasolt rendszer végrehajtása választható lesz: Horvátországnak lehetősége lesz vagy végrehajtani a javasolt rendszert, vagy folytatni a nemzeti vízumok kiadását a csatlakozási szerződés követelményeinek megfelelően. Amennyiben Horvátország a közös rendszer végrehajtását választja, el kell fogadnia a schengeni tagállamok bármelyike által kiadott okmányokat, hogy elkerülje a vízumot kiadó tagállam szerinti megkülönböztetést.

Ebben az összefüggésben nyomatékosítani kell, hogy Horvátország a csatlakozás időpontjáig saját nemzeti jogának megfelelően elfogadja a schengeni államok által kiadott, belépésre, az ország területén való tartózkodásra vagy átutazásra jogosító, érvényes schengeni vízumokat, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket.

A jelenlegi javaslat hatályon kívül helyezi a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozatot. Azon tagállamok tekintetében, amelyek az említett határozatok címzettjei és időközben schengeni tagállammá váltak, a határozatok elavultak (Ciprus kivételével valamennyi tagállam)[8]. Ciprus tekintetében, amely a 895/2006/EK határozat, illetve az 582/2008/EK határozat által létrehozott közös rendszert 2006. július 10., illetve 2008. július 18. óta teljeskörűen végrehajtja, a jelenlegi javaslat értelmében ezt a rendszert egy olyan rendszer váltja fel, amely lehetővé teszi, hogy Ciprus – Horvátországhoz hasonlóan – egyoldalúan elismerje a schengeni tagállamok által kiadott rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat, valamint tartózkodási engedélyeket csakúgy, mint a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen végrehajtó tagállamok (Horvátország) által kiadott nemzeti rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat, valamint tartózkodási engedélyeket a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó, területükön való átutazás vagy tervezett tartózkodás céljából[9]. A mostani javaslat értelmében Ciprusnak – Horvátországhoz hasonlóan – lehetősége lenne elismerni a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok által kiadott vízumokat és tartózkodási engedélyeket.

Ez a rendszer az átmeneti időszak végéig és az érintett tagállamoknak a belső határok nélküli térségben való teljes körű részvételéig alkalmazandó, amely időponttól kezdve az ilyen okmányok kölcsönös elismerése kötelezővé válik a Schengeni Egyezményt végrehajtó egyezmény 18. és 21. cikke, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikkének (2) bekezdése, valamint a Vízumkódex értelmében.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Összegzés

A javaslat fő elemeit a következőképpen lehet összefoglalni:

– közös szabályok, amelyek Horvátország és Ciprus számára átmenetileg lehetővé teszik, hogy saját nemzeti vízumaikkal egyenértékűként ismerjék el a schengeni tagállamok által a koszovói állampolgárok számára a Vízumkódex 25. cikke (3) bekezdésének első mondata szerint kiadott egységes vízumokat, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és korlátozott területi érvényességű vízumokat csakúgy, mint az egymás által kiadott hasonló okmányokat a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó, területükön való átutazásra vagy tervezett tartózkodásra vonatkozóan;

– A jelenlegi javaslat alapján bevezetendő egyoldalú elismerési rendszer azokra az okmányokra korlátozódik, amelyek a Horvátország vagy Ciprus területén való rövid távú tartózkodás teljes időtartama alatt érvényesek. Ebben a tekintetben, továbbá figyelembe véve azokat a korábbi problémákat (895/2006/EK és 582/2008/EK határozat), amelyekkel a schengeni térségből történő visszautazásukkor már érvénytelen, egyszeri beutazásra jogosító egységes vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok szembesültek, az egyoldalú elismerési rendszert a jelenlegi javaslatnak a schengeni térségbe való kétszeri vagy többszöri belépésre jogosító egységes vízumokra kellene korlátoznia.

– Azoknak a tagállamoknak, amelyek e határozat címzettjei, tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy élni kívánnak-e ezzel a lehetőséggel. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi ezt a tájékoztatást, így biztosítva a rendszer egészének átláthatóságát;

– hatályon kívül helyezi a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozatot.

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Jogalap

A javasolt határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontján alapul, mivel olyan intézkedést tartalmaz, amely érinti a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politikát, valamint azokat az ellenőrzéseket, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni. Ezt az eszközt a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el.

Amennyiben a javasolt határozat címzettje Horvátország, ez a javaslat az Európai Unió tagállamai és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés[10] hatálybalépésétől függ.

A szubszidiaritás elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatóak. A javaslatban kitűzött cél a meglévő uniós jogtól való eltérést tesz szükségessé, így ezt a célt csak uniós szintű fellépéssel lehet elérni.

Az arányosság elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A választott jogszabályi formának lehetővé kell tennie, hogy a javaslat elérje célját, és azt a lehető leghatékonyabban lehessen végrehajtani. Ami a tartalmat illeti, ez a kezdeményezés ideiglenesen lehetővé teszi, hogy az érintett tagállamok eltérjenek az 539/2001/EK tanácsi rendeletben előírt kötelezettségtől azáltal, hogy érvényességi idejük alatt egyoldalúan elismerik a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó államok által kiadott vízumokat és tartózkodási engedélyeket a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó, területükön való átutazásra vagy tervezett tartózkodásra vonatkozóan. A schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek az érintett tagállamok területére való belépése és ott tartózkodása nem jelent kockázatot, mivel a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiadó állam alávetette őket a megfelelő ellenőrzéseknek. A javaslat szerinti, az 539/2001/EK rendelettől való egyoldalú eltérés ezért indokolt az érintett tagállamokra háruló felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében. Az eltérés csupán az átmeneti időszakra vonatkozik, az érintett tagállamoknak a belső határok nélküli közös térségbe való teljes mértékű beilleszkedéséig, amely időponttól kezdve a kölcsönös elismerési rendszer kötelezővé válik. Ezen túlmenően az eltérés szabadon választható, tehát az érintett tagállamok számára a vonatkozó csatlakozási okmányban meghatározottakon túl nem jelent többletkötelezettségeket. A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének. Határozat formájában jelenik meg csakúgy, mint az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozó tagállamok esetében elfogadott hasonló eszközök.

5.           A SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNFÉLE JEGYZŐKÖNYVEK ÉS A HARMADIK ORSZÁGOKKAL KÖTÖTT TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében található, így az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvben, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvben, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvben leírt „változó geometria” rendszerét alkalmazni kell. Ebből következően Dánia, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek a javaslatnak az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Utóbbi abból a tényből is következik, hogy a javasolt határozat címzettjei kizárólag olyan tagállamok, amelyekre nézve a schengeni vívmányok kötelezőek, anélkül, hogy már alkalmaznák azokat.

Mivel a javasolt határozat címzettjei kizárólag olyan tagállamok, amelyekre nézve a schengeni vívmányok kötelezőek, anélkül, hogy már alkalmaznák azokat, ez a javaslat nem jelenti a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését a Norvégiával, Izlanddal, Svájccal és Liechtensteinnel kötött vonatkozó társulási megállapodások értelmében. A javasolt határozat ezért nem kötelező a fent említett országokra nézve. A schengeni rendszer koherenciája és megfelelő működése érdekében azonban e határozat hatálya kiterjed a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére társult országok által kiadott vízumokra és tartózkodási engedélyekre is.

2013/0210 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Horvátország és Ciprus által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK tanácsi határozat és az 582/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése szerint Horvátország, amely 2013. július 1-jén csatlakozott az Unióhoz ezen időponttól kezdődően köteles a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet[11] I. mellékletében felsorolt harmadik országok állampolgárait vízumkötelezettségnek alávetni.

(2)       A 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése szerint a schengeni vívmányoknak az egységes vízumok kiadási feltételeire és követelményeire, valamint a vízumok kölcsönös elismerésére és a tartózkodási engedélyek/hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok közötti egyenértékűségre vonatkozó rendelkezéseit csak az ilyen hatályú tanácsi határozat elfogadását követően kell Horvátországban alkalmazni. Mindazonáltal azok a csatlakozás időpontjától kötelezőek erre a tagállamra nézve.

(3)       Horvátország ezért köteles belépésre vagy területén történő átutazásra jogosító nemzeti vízumokat kiadni azon harmadik országbeli állampolgárok részére, akik a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállam által kiadott egységes vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, illetve Ciprus által kiadott hasonló okmányokkal rendelkeznek.

(4)       Az ezen tagállamok, illetve Ciprus által kiadott okmányokkal rendelkező személyek nem jelentenek semmilyen kockázatot Horvátország számára, mivel ezek az államok valamennyi szükséges ellenőrzésnek alávetették őket. A Horvátországra háruló további indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére közös szabályokat kell elfogadni, amelyek felhatalmazzák Horvátországot arra, hogy az ezen tagállamok által kiadott bizonyos okmányokat egyoldalúan a nemzeti vízumaival egyenértékűnek ismerje el, és ezen egyoldalú egyenértékűségen alapuló egyszerűsített rendszert hozzon létre a személyek külső határokon történő ellenőrzése céljából.

(5)       A 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat által bevezetett közös szabályokat hatályon kívül kell helyezni. Ciprus tekintetében, amely a 895/2006/EK határozat, illetve az 582/2008/EK határozat által létrehozott közös rendszert 2006. július 10., illetve 2008. július 18. óta alkalmazza, közös szabályokat kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy Ciprus – Horvátországhoz hasonlóan – a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott bizonyos okmányokat csakúgy, mint a Horvátország által kiadott okmányokat egyoldalúan saját nemzeti vízumaival egyenértékűnek ismerje el, és ezen egyoldalú egyenértékűségen alapuló egyszerűsített rendszert hozzon létre a személyek külső határokon történő ellenőrzése céljából.

(6)       Az e határozatban leírt egyszerűsített rendszer átmeneti időszakra vonatkozik, egy tanácsi határozatban megjelölendő időpontig, Ciprusra vonatkozásában a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és Horvátország vonatkozásában a 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(7)       Az egyszerűsített rendszerben történő részvételnek szabadon választhatónak kell lennie, a 2003. évi csatlakozási okmányban, illetve a 2012. évi csatlakozási okmányban meghatározott tagállami kötelezettségeken kívüli többletkötelezettségek megállapítása nélkül.

(8)       A közös szabályok a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumokra, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre, valamint a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére társult államok által a Vízumkódex 25. cikke (3) bekezdése első mondatának megfelelően kiadott korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkozik csakúgy, mint a Horvátország és Ciprus által kiadott rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre. Egy okmány elismerése az adott okmány érvényességének időtartamára korlátozódik.

(9)       A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beutazási feltételeket a rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltétel kivételével úgy kell teljesíteni, hogy e határozat létrehozza a Horvátország és Ciprus általi egyoldalú elismerési rendszert a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok által kiadott bizonyos okmányok vonatkozásában csakúgy, mint a Horvátország és Ciprus által a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó átutazás vagy tervezett tartózkodás céljából kiadott hasonló okmányok vonatkozásában.

(10)     Mivel e határozat célját, nevezetesen a más államok által kiadott bizonyos okmányok Horvátország és Ciprus általi egyoldalú elismerési rendszerének bevezetését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvével összhangban – ahogyan az említett cikkben szerepel – e határozat nem lépi túl az e cél megvalósításához szükséges mértéket.

(11)     Izland és Norvégia vonatkozásában ez a határozat nem jelenti a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[13] értelmében, mivel ennek címzettjei kizárólag Horvátország és Ciprus, amelyek még nem hajtják végre teljeskörűen a schengeni vívmányokat.

(12)     Svájc vonatkozásában ez a határozat nem jelenti a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését az Európai Unió, az Európai Közösség, valamint Svájci Konföderáció közötti, a Svájci Konföderációnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[14] értelmében, mivel ennek címzettjei kizárólag Horvátország és Ciprus, amelyek még nem hajtják végre teljeskörűen a schengeni vívmányokat.

(13)     Liechtenstein vonatkozásában ez a határozat nem jelenti a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Konföderáció, valamint a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség, valamint Svájci Konföderáció közötti, a Svájci Konföderációnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv[15] értelmében, mivel ennek címzettjei kizárólag Horvátország és Ciprus, amelyek még nem hajtják végre teljeskörűen a schengeni vívmányokat.

(14)     A schengeni rendszer koherenciája és megfelelő működése érdekében azonban e határozat hatálya kiterjed a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére társult, a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó harmadik országok, mint például Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc által kiállított vízumokra és tartózkodási engedélyekre is.

(15)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. számú jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában.

(16)     Ez az határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 365/2000/EK tanácsi határozattal[16] összhangban – nem részese, ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozat elfogadásában.

(17)     Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek Írország – az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 192/2002/EK tanácsi határozattal[17] összhangban – nem részese, ezért Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat bevezeti a személyek külső határokon történő ellenőrzésének egyszerűsített rendszerét, amely lehetővé teszi Horvátország és Ciprus számára, hogy a területükön való átutazás vagy a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából egyoldalúan a nemzeti vízumaikkal egyenértékűnek ismerjék el a 2. cikk (1) bekezdésében, illetve a 3. cikkben említett, az 539/2001/EK rendelet szerint vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok részére a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok és a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére társult országok, valamint Ciprus és Horvátország által kiadott okmányokat.

E határozat végrehajtása az 562/2006/EK rendelet 5–13. és 18–19. cikkeivel összhangban nem érinti a személyek külső határokon történő ellenőrzését.

2. cikk

(1)          Horvátország és Ciprus a területükön való átutazás vagy a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából a schengeni vívmányokat teljeskörűen végrehajtó tagállamok és társult országok által kiadott alábbi okmányokat tekintheti saját nemzeti vízumaival egyenértékűnek, függetlenül az okmánnyal rendelkező személy állampolgárságától:

i)       a 810/2009/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kétszeri vagy többszöri belépésre jogosító „egységes vízum”;

ii)       a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 18. cikkében említett „hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum”;

iii)      az 562/2006/EK rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében meghatározott „tartózkodási engedély”.

(2)          Horvátország és Ciprus a területükön való átutazás vagy a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából a Vízumkódex 25. cikke (3) bekezdése első mondatának megfelelően kiadott korlátozott területi érvényességű vízumokat is saját nemzeti vízumaival egyenértékűnek tekintheti.

(3)          Amennyiben Horvátország vagy Ciprus e határozat alkalmazása mellett dönt, az (1) és (2) bekezdésben említett valamennyi okmányt el kell ismernie, függetlenül attól, hogy melyik állam adta ki azokat.

3. cikk

(1)          Amennyiben Horvátország vagy Ciprus a 2. cikk alkalmazása mellett dönt, a területükön való átutazás vagy a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából az alábbi okmányokat is saját nemzeti vízumaival egyenértékűnek tekintheti:

i)       az 1683/95/EK tanácsi rendeletben[18] megállapított egységes formátum szerint Horvátország vagy Ciprus által kiadott nemzeti rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok és nemzeti hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok;

ii)       az 1030/2002/EK rendeletben[19] megállapított egységes formátum szerint Ciprus vagy Horvátország által kiadott tartózkodási engedélyek.

(2)          A Horvátország által kiadott, egyenértékűnek elismerhető okmányok listája az I. mellékletben található.

A Ciprus által kiadott, egyenértékűnek elismerhető okmányok listája a II. mellékletben található.

4. cikk

A 2. és a 3. cikkben említett okmányok érvényességi időtartamának le kell fednie az átutazás időtartamát.

5. cikk

Horvátországnak és Ciprusnak e határozat hatálybalépéséről számított 10 munkanapon belül értesíteniük kell a Bizottságot, amennyiben e határozat alkalmazása mellett döntenek. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a fenti tagállamok által közölt tájékoztatást.

6. cikk

A 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az 582/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályát veszti.

7. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot Ciprusra vonatkozóan a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi határozatban, illetve Horvátországra vonatkozóan a 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi határozatban megállapított időpontig kell alkalmazni, amely időpontot követően a schengeni vívmányoknak a közös vízumpolitikára és a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok mozgására irányuló valamennyi rendelkezését alkalmazni fogják az érintett tagállamokra.

8. cikk

Ennek a határozatnak Horvátország és Ciprus a címzettje.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET A HORVÁTORSZÁG által kiadott okmányok listája

V í z u m o k

– Kratkotrajna viza (C) – rövid távú tartózkodásra jogosító vízum (C)

T a r t ó z k o d á s i   e n g e d é l y e k

– Odobrenje boravka – tartózkodás jóváhagyása

– Osobna iskaznica za stranca – személyazonosító igazolvány külföldi állampolgárok számára

II. MELLÉKLET A CIPRUS által kiadott okmányok listája

Θ ε ω ρ ή σ ε ι ς ( V í z u m o k )

– Θεώρηση διέλευσης – Κατηγορία Β (átutazóvízum – B típus)

– Θεώρηση για παραμονή βραχείας διάρκειας – Κατηγορία Γ (rövid távú tartózkodásra jogosító vízum – C típus)

– Ομαδική θεώρηση – Κατηγορίες Β και Γ (csoportos vízum – B és C típus)

Ά δ ε ι ε ς π α ρ α μ ο ν ή ς ( T a r t ó z k o d á s i   e n g e d é l y e k )

– Προσωρινή άδεια παραμονής (απασχόληση, επισκέπτης, φοιτητής) Ideiglenes tartózkodási engedély (munkavállalói, látogatói, tanuló)

– Άδεια εισόδου (απασχόληση, φοιτητής) Beutazási engedély (munkavállalói, tanuló)

– Άδεια μετανάστευσης (μόνιμη άδεια) Bevándorlási engedély (állandó engedély)

[1]               HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[2]               HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[3]               HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

[4]               HL L 243., 2009.9.15., 1. o.

[5]               HL L 167., 2006.6.20., 1. o.

[6]               HL L 161., 2008.6.20., 30. o.

[7]               HL L 167., 2006.6.20., 8. o.

[8]               E javaslat előterjesztésekor a Bizottság abból indul ki, hogy Bulgária és Románia 2013. július 1-ig teljeskörűen alkalmazni fogja a schengeni vívmányokat.

[9]               Az 5. cikk értelmében a 896/2006/EK határozat Svájc és Liechtenstein schengeni térséghez való csatlakozása óta nem alkalmazandó.

[10]             HL L 112., 2012.4.24., 10. o.

[11]             HL L 81., 2001.3.21, 1. o.

[12]             HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

[13]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[14]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[15]             HL L 83., 2008.3.26., 5. o.

[16]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[17]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[18]             HL L 164., 1995.7.14., 1. o.

[19]             HL L 157., 2002.6.15., 1. o.