KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A SZÍRIAI VÁLSÁG ÁTFOGÓ UNIÓS MEGKÖZELÍTÉSE FELÉ

BEVEZETÉS

A szíriai konfliktus az elmúlt hónapokban olyan ütemben súlyosbodott, hogy a humanitárius katasztrófa már az egész régióra kiterjed. Ez a konfliktus nemcsak emberi szenvedést okoz, hanem lerombolja a szíriai társadalom hagyományos szerkezetét is és veszélyezteti a környező országok, különösképpen Libanon és Jordánia stabilitását, ugyanakkor a közeljövőben nincs kilátás a válság rendeződésére.

E közös közlemény egy átfogó uniós megközelítést javasol a konfliktusra, valamint annak Szíriában és a szomszédos országokban tapasztalható következményeire vonatkozóan.

A humánbiztonság drámai zuhanásának lehettünk tanúi: kirobbanása óta 2013 júliusáig több mint 93 000 haláleset és 1,6 millió menekült írható a konfliktus számlájára. Óvatos becslések szerint 6,8 millió ember szorul segélyre, 4.25 millióan kényszerültek országon belül elhagyni lakhelyüket, és az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint az idei év végéig 3,45 millió menekültre lehet számítani. Szíriában az emberi jogi helyzet is drámaian romlott. Az ENSZ független nemzetközi tényfeltáró bizottságának (a továbbiakban: tényfeltáró bizottság) Szíriáról szóló, 2013. júniusi jelentése kifogásolja a konfliktus során mutatkozó növekvő kegyetlenséget, és első alkalommal dokumentálja az ostromok módszeres alkalmazását, a vegyi fegyverek bevetését és a lakóhely elhagyására kényszerítést. A tényfeltáró bizottság emlékeztet arra, hogy a kormányerők és a hozzájuk társult félkatonai alakulatok emberiség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket követtek el, valamint durván megsértették a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogot. Bizonyíték van arra is, hogy a kormányellenes fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket és más súlyos visszaéléseket követtek el, ugyan nem a szíriai hatóságokkal azonos mértékben és intenzitással. Az ENSZ főtitkára által a Biztonsági Tanácsnak 2013 júniusában benyújtott jelentés szerint mind a Szabad Szíriai Hadsereg (amely állítólagosan gyermekkatonákat toboroz), mind pedig a kormányerők, köztük a szíriai fegyveres erők, a hírszerzés és a rendszer mellett álló milícia súlyos bűncselekményeket követett el a gyermekek ellen.

Az EU elsődleges prioritása az erőszakot megszüntető politikai megoldás elősegítése. A szíriai válság a harmadik évébe lépett, és annak ellenére, hogy az szíriai kormányerők a harctéren némi sikereket értek el , nagyon valószínű, hogy a konfliktus tovább húzódik és egyik fél sem lesz képes döntő katonai erőfölényt kiharcolni. Ezidáig alig történt előrelépés abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megállapodás szülessen. A politikai folyamatnak új lendületet adott a John Kerry amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által nemrégiben kötött megállapodás, amely a tárgyalásoknak a 2012. júniusi genfi közleményen alapuló újraindításáról, valamint a Szíriával foglalkozó nemzetközi békekonferencia (Genf II.) megszervezéséről szól.

A politikai téren tett erőfeszítésekkel párhuzamosan az EU mozgósította valamennyi eszközét egy szélesebb körű nemzetközi válasz érdekében. A humanitárius segélyek terén az EU a legnagyobb donor. Ezidáig a tagállamok és az EU költségvetéséből 678 millió EUR humanitárius segélyt különítettek el. Ezen felül az EU 175 millió EUR-t mozgósított más, nem humanitárius költségvetési eszközökből. A válságra adott válaszra már összesen több mint 850 millió EUR-t fordítottak. Ez a jelentős összeg azonban mégsem elegendő a súlyos és fokozódó humanitárius szükségletek kielégítésére.

A segítségnyújtás terén az EU elé háruló fő kihívás az összetett és veszélyes környezet, amelyben a nemzetközi humanitárius jogot túl gyakran hagyják figyelmen kívül. A humanitárius alapelvekkel összhangban az EU a konfliktusban érintett mindkét féllel együttműködik, szorosabb kapcsolatot építve a helyi közösségekkel és azok helyi tanácsaival annak érdekében, hogy kielégítsék az olyan alapvető szükségleteket, mint az orvosi ellátás, élelmezésbiztonság, villamos energia, víz és más szolgáltatások. A hatékony hozzáférés biztosítása érdekében valamennyi lehetséges csatornát fel kell használni a segítségnyújtáshoz.

Az egyre kiszámíthatatlanabb és destabilizáló szíriai konfliktus hatásai már az országhatárokon kívül is érezhetők. Libanon és Jordánia, ahol a válság kirobbanása előtt szintén jelentős kihívásokkal néztek szembe, most minden korábbinál nehezebb helyzetbe került, amely veszélyezteti belső stabilitásukat. Törökország és Irak szintén szembekerülhet a menekültek etnikai, vallási vagy politikai hovatartozásával kapcsolatos politikai problémákkal, ugyanakkor ezen országok viszonylagos társadalmi-gazdasági befogadóképessége magasabb, mint Libanonnak és Jordániának.

A drámai fejlemények és a gyorsan növekvő igények a kihívásokkal arányos, sürgős és átfogó válságkezelő csomagot tesznek szükségessé. E válságkezelő csomagnak egyesítenie kell az uniós és tagállami politikákat és eszközöket a sürgős humanitárius szükségleteket koordinált és átfogó módon való kezelése, a szíriai válság megfékezése és megoldása, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az elszámoltathatóság támogatása, a szomszédos országok stabilitásának megőrzése, valamint a tartós béke elérését követően a hosszabb távú nemzetközi újjáépítési erőfeszítések irányítása érdekében.

Az EU számára adottak a feltételek, hogy döntően közreműködjön, mivel építeni tud i. politikai kapcsolataira és befolyására a különböző érintett felek tekintetében, akik közül többen elvárják, hogy az EU meghatározó szerepet játsszon; ii. a koordináció elősegítésének képességére, valamint iii. nemcsak a humanitárius segítségnyújtás, hanem a biztonsági kérdések kezelése, valamint konfliktus utáni és helyreállítási szakaszok terén szerzett tapasztalataira.

E közös közlemény javaslatot tesz a válságra adandó átfogó uniós válasz fő elemeire, és egyúttal kiemeli a főképviselő és az Európai Bizottság által tett fellépéseket és kezdeményezéseket.

1.           ÁTFOGÓ UNIÓS VÁLASZ

Az átfogó uniós válasznak a következőket kell megcéloznia: a) olyan politikai megoldás támogatása, amely fenntartható megoldást kínál a válságra, b) a konfliktus szomszédos országokra való átterjedése által okozott regionális destabilizáció megelőzése, c) a drámai humanitárius helyzet kezelése és az érintett lakosságnak nyújtott támogatás, d) a konfliktus által az EU-ban és az EU-ra gyakorolt hatás kezelése.

Szándékaink az alábbiak: · Politikai úton történő rendezés támogatása a közelgő Genf II nemzetközi konferencián képviselendő szilárd uniós álláspont révén. · Az ellenzék bevonása annak érdekében, hogy részt vegyen a Genf II. konferencián és olyan legitim tárgyalópartnerek járjanak el a képviseletében, akik képesek kötelezettségeket vállalni. · További munka annak érdekében, hogy az összes konfliktus sújtotta terület számára hozzáférést biztosítsunk a humanitárius segélyhez. · A szankciórendszer alóli további mentességek kidolgozása a szíriai lakosság támogatása érdekében. · 2013-ban az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi segély 400 millió EUR-val való növelése az érintett szíriai és régióbeli lakosság elsődleges szükségleteinek lefedésére. · A Szíriával szomszédos országokban a befogadó közösségek számára nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy támogassuk és növeljük a menekültekkel kapcsolatos problémák kezelésével kapcsolatos kapacitásukat. · Az ENSZ további ösztönzése annak érdekében, hogy foglalkozzon az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog és az alapvető szabadságok megsértésével kapcsolatos panaszokkal. · Az esetleg áttelepítésre szoruló, különösen kiszolgáltatott személyekkel vállalt szolidaritás bátorítása. · Az uniós polgárok radikalizációjának megelőzése és a konfliktus sújtotta területekre utazó, uniós polgársággal rendelkező külföldi fegyveresek problémájának kezelése. · Felkészülés a konfliktus utáni helyreállítási és rehabilitációs szakaszra.

1.1         A konfliktus politikai úton való rendezésére irányuló munka

Az EU-nak legelső prioritásként a konfliktus politikai úton való rendezését kell támogatnia, amely megalapozza a demokráciára való áttérés folyamatát, miközben kezeli a kritikus humanitárius helyzetet. Az EU-nak támogatnia kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy e folyamatot ne a felekezeti célokat megvalósítani kívánó szereplők uralják.

Az EU-nak továbbra is aktívan támogatnia kell az Egyesült Államok és Oroszország erőfeszítéseit, amelyek a politikai tárgyalásoknak a 2012. júniusi genfi közleményen alapuló újraindítására irányulnak. A főképviselő már jelezte, hogy határozottan támogatja ezeket az erőfeszítéseket. Az EU-nak készen kell állnia, hogy segítséget nyújtson e tekintetben az ENSZ és az Arab Liga közös különmegbízottja és az ENSZ számára. Az esetleges „Genf II.” konferencia tekintetében az EU-nak jelentős hozzájárulásra kell felkészülnie és biztosítania kell a szilárd uniós álláspontot.

A jövőbeli konferenciákra való felkészülés keretében az EU-nak szorosan együtt kell működnie az Egyesült Államokkal és Oroszországgal azon feltételek megteremtéséért, amelyek egy szíriaiak által irányított politikai megoldást eredményeznek. Ehhez esősorban egy közös megközelítést kell keresni a két oldal képviselői tekintetében, akiknek olyan legitim tárgyalópartnereknek kell lenniük, akik képesek kötelezettségeket vállalni. Az EU-nak a rendelkezésre álló csatornákon keresztül ösztönöznie kell mindkét felet arra, hogy vegyenek részt a békekonferencia tárgyalásaiban. Az EU készen áll arra, hogy a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója (a továbbiakban: Koalíció) különböző elemeinek segítséget adjon a konferenciára való felkészüléshez.

Az EU-nak folytatnia kell a Koalíció bevonását, miközben nyitottnak kell maradnia a többi mérsékelt csoporttal folytatott együttműködésre, és segítséget kell nyújtania nekik abban, hogy hiteles tárgyalópartnerré váljanak. A Koalíciónak nyújtott támogatás keretében az EU-nak ösztönöznie kell a fokozott integrációt és biztosítania kell az emberi jogok tiszteletben tartását.

A Szíriával foglalkozó békekonferencia keretében az EU-nak olyan bizalomépítő intézkedéseket kell kidolgoznia, amelyeket a következők elősegítése érdekében kell fokozatosan végrehajtani: a humanitárius segélyhez való hozzáférés és a humanitárius dolgozók akadálytalan helyszínre jutása; a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása; a politikai foglyok szabadon bocsátása; az ENSZ megfigyelők visszatérése és a tűzszünet fokozatos életbe léptetése.

Az Egyesült Államokkal és Oroszországgal koordinálva az EU-nak továbbra is diplomáciai kapcsolatot kell folytatnia az ENSZ BT tagjaival és a konfliktusban álló két féllel szimpatizáló kulcsfontosságú országokkal, különösképpen Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Katarral, Egyiptommal, Irakkal, Jordániával és Iránnal.

1.2         A harmadik országok és a nem állami szervezetek bevonása

A fő tárgyalópartnerek közé tartozik az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, az Öböl-menti Együttműködési Tanács és az Arab Liga. Irán politikai és katonai tényezőként betöltött szerepét el kell ismerni és azzal foglalkozni kell.

A libanoni vezetők 2012 júniusában a baabdai nyilatkozatban az elhatárolódási politika mellett kötelezték el magukat, amit valamennyi fő politikai erő elfogadott. A hivatalos elhatárolódási politikával azonban ellenkezik a Hezbollah – állítólagosan a libanoni emberek és szentélyek védelmére irányuló – fokozott részvétele Szíriában, valamint a fegyverek és harcosok utánpótlásának a szíriai ellenzék számára való biztosítása a libanoni részről. Egyes szíriai ellenzéki csoportok és a Hezbollah retorikája egyre élesedett az egyre növekvő számú határincidens során. Az EU elítélte a libanoni területeknek a szíriai konfliktus során történő megsértését, és megerősíti azt az üzenetet, hogy Libanonban mindenkinek elkötelezettnek kell maradnia az elhatárolódási politika mellett és azt teljes mértékben be kell tartania. Ezen felül az EU feltérképezi azokat a lehetőségeket, amelyek révén megerősíthetők a libanoni állambiztonsági szervek képességei Libanon, valamint a teljes régió stabilitásának javítása érdekében.

A Perzsa-öböl menti országok és Törökország fontos partnerek a tartós megoldás keresésében. Az EU továbbra is aktívan bevonja ezeket a partnereket, hangsúlyozva a konfliktusban való bármilyen részvétel és annak következményei gondos értékelésének fontosságát, gondolva itt az általuk nyújtott katonai és politikai támogatás végső haszonélvezőire is. Az EU hangsúlyozni fogja a genfi folyamat újjáélesztésére irányuló jelenlegi erőfeszítések támogatásának, valamint a nem katonai jellegű segítségnyújtáshoz rendelkezésre álló csatornák kihasználásának sürgősségét.

Az EU – valamennyi partner és tárgyalópartner irányában – továbbra is hangsúlyozza a politikai folyamat és a tárgyalások szükségességének sürgősségét a konfliktus gyors rendezése, illetve a régióban való továbbterjedésének korlátozása érdekében.

1.3         Igazságszolgáltatás és elszámoltathatóság

A válság kezdete óta az EU többoldalú fórumokon vett részt annak biztosítása érdekében, hogy foglalkozzanak az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog és az alapvető szabadságok folyamatos és módszeres megsértésével. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az EU – szorosan együttműködve a régió országaival – vezető szerepet vállalt magára három, a szíriai emberi jogi helyzettel foglalkozó rendkívüli ülés összehívásában és az ENSZ független tényfeltáró bizottsága létrehozásában.

Az EU-nak biztosítania kell, hogy az emberi jogok széles körű megsértésével kapcsolatos aggályaival a konfliktus megoldására irányuló folyamat szerves részeként foglalkoznak. A genfi közlemény legfontosabb elemeinek támogatása során hangsúlyozni kell az elszámoltathatóság és a nemzeti megbékélés melletti elkötelezettséget, különösképpen az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó átfogó csomag szükségességét, ideértve a konfliktus áldozatainak kárpótlását vagy rehabilitációját, valamint a nemzeti megbékélés felé tett lépéseket. Az EU-nak emlékeztetnie kell azon hatékony lépések szükségességére, amelyek biztosítják a kiszolgáltatott csoportok védelmét a további jogsértések megakadályozása érdekében.

Az EU-nak továbbra is azon az állásponton kell maradnia, hogy ha a háborús bűncselekményeket és az emberiség elleni bűncselekményeket nemzeti szinten nem kezelik megfelelően, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell a helyzettel foglalkoznia. Mivel a szíriai helyzetet az ENSZ BT bármikor a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztheti, az EU-nak továbbra is az ENSZ BT-hez kell fordulnia a szíriai helyzet sürgős megoldása érdekében bármely kérdés tekintetében, ideértve ezt a kérdést is.

A helyszínen elkövetett jogsértések – köztük a vegyi anyagok és fegyverek bevetése – dokumentálásának fontosságát szem előtt tartva, valamint az elkövetők hatékony elszámoltathatóságának biztosítása érdekében az EU-nak folytatnia kell az tényfeltáró bizottság támogatását. Ismételten fel kell szólítania a szíriai hatóságokat arra, hogy teljes mértékben működjenek együtt a tényfeltáró bizottsággal, ideértve a szíriai területre való teljes körű, azonnali és akadálymentes belépés engedélyezését a tényfeltáró bizottság számára. Az ellenzék által ellenőrzött területeken a tényfeltáró bizottság számára szintén lehetővé kell tenni a korlátozatlan munkát.

1.4.        Szankciók

Az EU megkezdte a szankciórendszer alóli mentességek bevezetését az ellenzék és a szíriai lakosság támogatása érdekében. Ebben a szellemben a tagállamok nemzeti illetékes hatóságai által nyújtott mentességeket vezettek be az olaj, a földgáz és a banki ágazatban folyó gazdasági tevékenységek esetében. Az engedélyezési eljárás során konzultálnak a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciójával. A mentességek segítséget nyújtanak a szíriai civil lakosság számára, különösképpen a humanitárius problémák megoldása, az alapvető szolgáltatások fenntartása, az újjáépítés, a szokott gazdasági tevékenység helyreállítása vagy más polgári cél tekintetében. A folyamatban lévő munka célja a hatékony végrehajtás biztosítása és a lehetséges további mentességek azonosítása a szíriai lakosság érdekében. Június 1-jétől a Szíriába történő esetleges fegyverszállítás a nemzeti szakpolitikák hatálya alá tartozik, a május 27-én elfogadott tanácsi nyilatkozatban meghatározott szigorú feltételek mellett. Bármely egyéb típusú segítségnyújtásnak tiszteletben kell tartania a Külügyek Tanácsa májusi következtetéseit és a jelenlegi uniós kereteket (a fegyverkiviteli-ellenőrzésre vonatkozó közös álláspont).

1.5.        Vegyi és biológiai fenyegetések

Egyre súlyosabb aggályokra adnak okot a vegyi és biológia fegyverek szíriai bevetéséről szóló jelentések. Az EU továbbra is felszólít arra, hogy az ilyen jellegű állítások kivizsgálása céljából tegyék lehetővé az ENSZ ellenőrök belépését az országba. Az EU jelenleg vizsgálja a tagállamokkal, a releváns nemzetközi szervekkel (Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal, Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, Egészségügyi Világszervezet, Interpol, Vegyi Fegyverek Betiltásának Szervezete) és a stratégiai partnerekkel folytatott további együttműködés és koordináció lehetőségeit, hogy a régió lakosságára nézve pusztító – esetlegesen halálos következményekkel járó – események megelőzhetők és felderíthetők lehessenek, illetve az ilyen eseményekre reagálni tudjanak.

A vegyi, biológiai, sugárzó vagy nukleáris anyagok területén való – különösképpen a Jordániának nyújtott konkrét támogatást érintő – fokozott USA/EU koordináció céljából az Egyesült Államok kormányával nemrégiben felvett kapcsolatok pozitív eredményt jelentenek, és szemléltetik a területen zajló fokozott együttműködés előnyeit.

Az EU továbbra is ösztönzi Szíriát arra, hogy csatlakozzon a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez és sürgősen ratifikálja a biológiai fegyverekről szóló egyezményt. Az EU emlékeztet arra, hogy a vegyi fegyverek bevetése minden körülmény között elitélendő és teljes mértékben ellenkezik a nemzetközi közösség jogi normáival és előírásaival. A szíriai hatóságok különösen annak biztosításáért felelősek, hogy vegyi fegyvereiket biztonságos módon tárolják azok független ellenőrzés mellett történő megsemmisítéséig, és hogy e fegyverek ne kerülhessenek egy más állam vagy nem állami szereplő kezébe.

1.6.        A támogatás növelése

A Bizottság 2013-ban további 400 millió EUR-t mozgósít a humanitárius, gazdasági és fejlesztési segély formájában, hogy kezelje a sürgető szükségleteket és válság következményeit Szíriában és a szomszédos országokban, különösen Libanonban és Jordániában. Ennek érdekében felhasználja a meglévő tartalékokat és átcsoportosítja a külső segítségnyújtási alapok előirányzatait. A régió országainak humanitárius, válságreagálási és fejlesztési együttműködési támogatásokra van szükségük ahhoz, hogy segítséget nyújthassanak a menekültek és a védelemre szoruló más személyek, a befogadó társadalmak, valamint az összeomlás szélén álló egészségügyi és oktatási rendszer számára.

A Bizottság ösztönzi az ENSZ ügynökségeit, a nem kormányzati szervezeteket, nemzetközi szervezeteket és a többi donort, hogy a leginkább kiszolgáltatottak megcélzása és a koordináció megerősítése érdekében állítsanak egy prioritási sorrendet a rendelkezésre álló finanszírozás maximális kihasználására. Egy későbbi szakaszban tervbe lehetne venni egy Szíria számára létrehozandó uniós vagyonkezelői alapot is, amely az összes uniós donor és más érdekelt donorok hozzájárulását mozgósítaná és koordinálná.

Minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy az uniós válasz megtervezése és végrehajtása lépést tartson a helyszíni eseményekkel. Ez magában foglalja valamennyi külső segítségnyújtási eszköz felülvizsgálatát, a gazdasági és fejlesztési (nem humanitárius) segély tekintetében a válsághelyzetekben alkalmazandó gyorsított eljárások alkalmazását a leginkább érintett szomszédos országokban, valamint a makrogazdasági támogatás lehetőségét.

A Bizottság javaslatot tett a Jordánia számára nyújtandó, 180 millió EUR-ig terjedő uniós makroszintű pénzügyi támogatásra. Az EU továbbá fontolóra veszi az egyéb uniós eszközök mobilizációját az idáig tervezett műveletek kiegészítésére.

Az elmúlt öt évben 344 szíriai diák és felsőoktatási alkalmazott vett részt az EU Erasmus Mundus programjában; ezen felül 21 szíriai diák (köztük a lakóhelyüket elhagyni kényszerült diákok) kapott ösztöndíjat 2013-ban, és körülbelül 40 diáknak kellene új ösztöndíjat kapnia a 2013-2014-es tanévben. A Bizottságnak és a tagállamoknak e diákok számára az ösztöndíjuk lejártával megfelelő megoldást kell nyújtaniuk, különösen elkerülendő, hogy rákényszerüljenek a Szíriába való visszatérésre. A Bizottság további ösztöndíjakat ajánl fel a menekült lakosság köréből származó szíriai diákok számára, és megkeresi annak módját, hogy számuk egyre növekedhessen.

Az EU megerősíti a világörökség tiszteletben tartásának és védelmének elvét, és kifejezi legmélyebb aggodalmát a felbecsülhetetlen történelmi értékekkel bíró szíriai kulturális javakban, a régészeti lelőhelyekben és műemlékekben okozott kár miatt.

Az EU fokozza a régió országaival és a nemzetközi partnerekkel, valamint a közvéleménnyel folytatott nyilvános diplomáciát, hogy kellőképpen kommunikálja a szíriai válságra adott uniós választ és segítse a többi donort abban, hogy teljesíthessék kötelezettségvállalásaikat és finanszírozási ígéreteiket.

1.7.        Gondoskodás a nemzetközi védelemre szorulókról

A válság 2011. áprilisi kirobbanása óta 2012 végéig körülbelül 32 000 magát szíriai állampolgárnak valló személy folyamodott védelemért az EU-ban, akiket 2013-ban ezidáig további 7500 követett. A jelenlegi általános konszenzus szerint az EU-ban jelenleg tartózkodó szíriaiakat – jogállásuktól függetlenül – nem szabad visszatoloncolni Szíriába. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa nemrégiben a Bizottságnak és a tagállamoknak címzett levelében 10 000 szíriai menekültnek a közel-keleti és észak-afrikai országokból való humanitárius célú befogadását, valamint további 2000 szíriai állampolgár – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek, köztük súlyos betegek és fogyatékkal élők – áttelepítését kérte. A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy e kérésre pozitív választ adjanak azáltal, hogy ezeket az embereket humanitárius céllal befogadják vagy letelepítési helyszínt biztosítanak számukra. Emellett a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy nagyvonalúan kezeljék a humanitárius vízumok kiadását a szíriai válság miatt lakhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek számára, akiknek családtagja már az EU-ban tartózkodik, és fogadják be azokat a szíriai személyeket, akik az Unió külső határaira érkeznek. Jelenleg tizenegy schengeni térségbe tartozó tagállam alkalmaz repülőtéri tranzitvízumot a szíriai állampolgárokra. A jelenlegi körülményekre tekintettel a Bizottság szerint nem helyénvaló Szíria felvétele a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá tartozó országok közös listájára, ahogy azt egyes tagállamok a nemzeti repülőtéri tranzitvízum kötelezettség folyamatban lévő éves felülvizsgálata keretében kérték.

Ezen felül az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának helyszíni helyzetértékelését alapul véve a Bizottság készen áll arra, hogy olyan lépéseket fontoljon meg, amelyekre a Szíriával szomszédos országokban jelenleg befogadott, egyre növekvő számú menekült okozta terhek enyhítéséhez szükségesek. lTovábbá a Bizottság elindítja a várhatóan 2013. végéig működésbe lépő regionális védelmi programot is, amelynek célja, hogy megerősítse a Szíriával szomszédos országok hosszú távú kapacitását arra, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően kezelhessék a menekülteket. A program – amelynek a teljes jelenlegi költségvetése meghaladja a 13,2 millió EUR-t, ebből 10 millió EUR az uniós költségvetésből, a fennmaradó 3,2 millió EUR pedig a részt venni kívánó tagállamok költségvetéséből származik – olyan erős védelmi összetevőt foglal magában, mint például a regisztráció, közigazgatási kapacitásépítés és pártfogás, valamint a menekültek számára közvetlen előnyöket biztosító fellépéseket, például az egyes szociális és gazdasági jogokhoz, mint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megerősítése. A program pontos alkalmazási köre függ majd attól, hogy a Szíriával szomszédos befogadó országok mennyire állnak készen bizonyos fellépésekre.

Végezetül a Bizottság folytatni kívánja a párbeszédet a tagállamokkal – és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal – a szíriai menekültek Unión belüli helyzete tekintetében, hogy nagyobb mértékű konvergenciát biztosítson a szíriai menedékkérők kezelésének tagállami megközelítései között, különös tekintettel menedékjog iránti kérelmek értékelésére.

1.8.        A radikalizáció megelőzése és a „ külföldi fegyveresek” problémájának kezelése

Az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy a Szíriába külföldi fegyveresként utazó uniós polgárok milyen lehetséges veszélyt jelentenek az EU biztonsága szempontjából. A szélsőséges ideológiával szembeni kommunikáció fokozásával, és a visszatérő radikálisok jelentette esetleges fenyegetések terén a tagállamoknak nyújtandó segítség felkínálásával a Bizottság folytatja azon fellépések támogatását, amelyek célja eltántorítani az embereket a radikalizálódástól, és attól, hogy az EU-ból külföldi fegyveresként utazzanak Szíriába. Erre a Bizottság által az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat keretében kezdeményezett munkával összekapcsolva kerül sor, az erőszakos szélsőségesség megelőzését és leküzdését célzó fellépések kidolgozásával. A Bizottság ösztönzi a tagállamokat arra, hogy a külföldi fegyveresek mozgásának jobb nyomonkövetése érdekében használják ki jobban a Schengeni Információs Rendszer második generációját. A Bizottság folytatja az együttműködést az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az uniós utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelv elfogadása tekintetében, mivel a PNR adatok feldolgozása olyan eszköz, amely révén követhető azoknak a külföldi fegyvereseknek a mozgása, akik légi úton hagyják el az EU-t, illetve oda légi úton térnek vissza. Ezen felül a terroristaszervezetekkel kapcsolatos átutalások nyomonkövetése céljából jobban ki kellene használni az uniós eszközöket, valamint a nemzetközi megállapodásokat, például a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program szerint rendelkezésre álló eszközöket. Végezetül a Bizottság továbbra is támogatja azokat a kockázatelemzéseket, amelyek célja a külföldi fegyveresek növekvő száma miatt az EU-t fenyegető fő biztonsági kockázatok azonosítása, és az esetleges kockázatenyhítési intézkedések azonosításában való segítségnyújtás. Erre az Európai Unió Helyzetelemző Központja, az Europol és a Frontex bevonásával kerül sor.

A 2013. június 7-i Bel- és Igazságügyi Tanács keretében – a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának jelentésére alapozva – megállapodás született az e fenyegetés elhárítása érdekében történő összehangolt fellépésről, amely magában foglalhatja az információk és bevált gyakorlatok megosztását, a külföldi fegyveresek motivációinak alaposabb elemzését, a harmadik országokkal fokozottabb bevonását, valamint a meglévő eszközök, hálózatok és ügynökségek fokozottabb kiaknázását.

1.9.        A jövőre vonatkozó tervek és a koordináció javítása

Az EU megkezdte a konfliktust követő időszak megtervezését, ideértve – de nem kizárólagosan – a béke és biztonság, az újjáépítés és rehabilitáció, a választások, az igazságszolgáltatás és jogállamiság, valamint a humanitárius ügyek területén való részvételt.

A szükségleteket az ENSZ becsléseire, esetleg egy konfliktus utáni igényfelmérésre alapozzák majd. A műholdfelvételek révén a Bizottság már megkezdte a kárfelmérést, hogy megbecsülje a potenciális rekonstrukciós költségeket. Az előzetes jelek arra utalnak, hogy a konfliktus által leginkább sújtott területeken, különösen Aleppoban hatalmas károk keletkeztek. A kárfelmérésre a Szíriát támogató legfontosabb donorok csoportja keretében, az Egyesült Államokkal és Japánnal közösen kerül sor. Ezen felül 2014-ben és a későbbiekben az EU készen áll arra, hogy több (humanitárius és nem humanitárius) segélyt mozgósítson, függetlenül attól, hogy 2013-ban bekövetkezik-e átmenet vagy a válság folyatódik.

A támogatásra irányuló erőfeszítéseknek a válság során való legjobb koordinációja érdekében, valamint azért, hogy az EU egy kiemelkedőbb és aktívabb szerepet tölthessen be, a Bizottság és a főképviselő javasolja, hogy a következő lépéseket a Bizottság szolgálatai-az Európai Külügyi Szolgálat csoportja vezesse és kövesse nyomon, amely az uniós tevékenységeket felügyeli és hangolja majd össze. Ezzel párhuzamosan az EU növelni kívánja a donorkoordinációban betöltött szerepét az egyrészt Szíria, másrészt Libanon és Jordánia számára nyújtott gazdasági és fejlesztési segély terén, mivel e két utóbbi ország gazdaságát sújthatja leginkább a szíriai válság. Az EU hidat kíván képezni a fő donorok, az ENSZ és a nemzetközi pénzintézetek között az átmenet megtervezése érdekében, mivel mindannyian konkrét komparatív előnyökkel rendelkeznek e tekintetben. Az EU továbbra is aktívan részt vesz a Szíria barátai csoport keretében működő, a gazdasági fellendüléssel és fejlődéssel foglalkozó munkacsoportban.

2.           UNIÓS TÁMOGATÁS SZÍRIA ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK SZÁMÁRA

A konfliktus miatt 6,8 millió embernek van szüksége segélyre és 4.25 millióan kényszerültek országon belül elhagyni lakhelyüket. A segítségnyújtás legnagyobb akadályát továbbra is a biztonság és a hozzáférés hiánya jelenti. 2011 vége óta – és a válságra adott közvetlen válaszként – az EU költségvetéséből a Szírián belüli és kívüli tevékenységre 440 millió EUR-t fordítottak (humanitárius segély: 265 millió EUR, nem humanitárius segély: 175 millió EUR). Az uniós tagállamok további 413 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre.

2.1.        Szíriában

Humanitárius segély

2013. június 7-én az ENSZ Szíria és a szomszédos országok tekintetében egy felülvizsgált kérelmet adott ki, amelynek becslése szerint az év végéig 10 millió szíriai, azaz az ország lakosságának a fele szorul majd segítségre. Az ENSZ 4,4 milliárd USD (3,3 milliárd EUR) pénzösszeg lehívását kérte.

Az egyre nehezebb hozzáférés fokozatosan nehezíti a humanitárius segítségnyújtást is, ugyanakkor egyre több szíriait kényszerít arra, hogy a szomszédos országokban keressen menedéket. Amennyiben Szírián belül a hozzáférés lehetetlenné válik, az uniós és nemzetközi humanitárius segélyt azokhoz kell eljuttatni, akik kénytelenek voltak lakóhelyüket elhagyni. Emellett az EU teszteli a Szírián belüli alternatív segítségnyújtási csatornákat. Várhatóan ezek bővülnek majd, ahogy a szomszédos országok egyre inkább a humanitárius segítségnyújtás Szírián belüli elősegítésére összpontosítanak majd.    

Az eddigi lépések: · Az uniós költségvetésből 124 millió EUR összegű humanitárius segély nyújtása. · Szíriában az uniós humanitárius finanszírozást a sürgősségi orvosi ellátásra, a védelemre, az élelmiszer- és tápanyagsegélyre, ivóvízre és higiéniai ellátásra, menedéknyújtásra és logisztikai szolgáltatásokra fordítják. Szíria határain kívül a finanszírozás biztosítja, hogy az országot elhagyók életmentő segítséget kapjanak egészségügyi ellátás, élelmiszer, menedék, higiéniai cikkek, ivóvíz, higiéniai ellátás és védelem formájában. · Az uniós humanitárius finanszírozás a Vöröskereszt/Vörös Félhold, a különféle nemzetközi nem kormányzati szervezetek és a humanitárius ENSZ-szervezetek, köztük az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa, valamint olyan szervezetek útján történik, amelyek mandátuma a gyermekek védelmére és segítésére összpontosít, mint például az UNICEF és a Save the Children (Mentsük meg a gyermekeket). · Törökországnak és Jordániának is nyújtottak természetbeni segítséget az EU polgári védelmi mechanizmusának mozgósításával: 1 millió EUR értékben szállítottak mentőautókat, takarókat, fűtőberendezéseket és egyéb cikkeket. · Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ szakértői csoportokat küldött Jordániába és Libanonba a szíriai menekültek segítségnyújtás iránti igényének felmérésére. Mindez a humanitárius szakértőkkel és a helyi hatóságokkal való szoros együttműködés keretében történt. Szándékaink az alábbiak: · A humanitárius segélyek összegének 250 milió EUR-val, összesen 515 millió EUR-ra való növelése 2013 további felében mind Szíriában, mind pedig a szomszédos országokban. · További természetbeni segítségnyújtás és szakértelem biztosítása az EU polgári védelmi mechanizmuson és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központon keresztül.

Gazdasági és fejlesztési segély

Az uniós költségvetésből nyújtott jelenlegi segély főként az emberi jogvédők és fiatal aktivisták támogatására és kapacitásuk építésére, valamint az olyan nem humanitárius szolgáltatásokhoz, mint az oktatáshoz, a pszichoszociális támogatáshoz vagy a megélhetési támogatáshoz való hozzáférés biztosítására összpontosít. A Bizottság további olyan fellépésekre mutatott rá ezen nem humanitárius ágazatokban, amelyeket finanszírozni lehetne. Ide tartozik a szakképzés, az egészségügy, a független és szabad média támogatása, a kulturális örökség megőrzése, a párbeszéd elősegítése, az átmeneti előkészületek és a szíriai civil társadalmi szervezetek kapacitásépítése. Ezen felül a Bizottság nemrégiben új finanszírozást hagyott jóvá Szíria északi régiója számára, a tagállami hivatalokkal együtt végzendő kísérleti munka céljára (10 millió EUR-t a Stabilitási Eszközből).

A jövőben a Szírián belül nyújtható gazdasági és fejlesztési segély szintje közvetlenül függ majd a konfliktus politikai és katonai alakulásától függ. A segítségnyújtási csatornák konszolidációja és kibővítése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a civil lakosság számára a lehető leggyorsabban még több segítséget lehessen nyújtani, ugyanakkor a donorok erőfeszítéseit nagymértékben hátráltatja, sőt akár teljesen meg is béníthatja az ellentétes oldalon álló felek közötti összecsapások. A jelenlegi körülmények között továbbra is a végrehajtás módja jelenti a legnagyobb kihívást, mivel döntően fontos figyelemmel kísérni, kik kapnak segítséget, mivel az ilyen segélyt a konfliktus továbbszítására használhatják fel.

Értékelik azokat a különböző lehetőségeket, amelyek révén még több nem humanitárius gazdasági és fejlesztési segély nyújtható, amely kielégítheti a lakosság igényeit. Az Európai Tanács 2012. december 13–14-i következtetéseit[1] követően az ellenzék fennhatósága alatt lévő észak-szíriai területeken nemrégiben létrehozott helyi közigazgatási tanácsokon keresztül feltárják a szíriai lakosság támogatásának egyéb csatornáit.       

Az eddigi lépések: · Az uniós költségvetésből 53 millió EUR-t nyújtottak gazdasági és fejlesztési segélyként, például az alábbiakra. · Az ENSZ Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által végrehajtott két projekt indult el Szíriában (10 millió EUR), amelyek elsősorban a palesztin menekülteket célozzák, de egyúttal a szíriai lakosságot is támogatják. Az első projekt (7,3 millió EUR) célja, hogy szakképzést nyújtson a fiatalok számára, és biztosítsa, hogy kivegyék részüket a helyi közösségekben, lehetőséget kínálva számukra, hogy helyi fejlesztési kezdeményezéseket indítsanak, amelyek segítenek enyhíteni a válság következményeit. A második projekt (2,7 millió EUR) szociális támogatást nyújt a leginkább kiszolgáltatott háztartások számára, amelyeket sújt az élelmiszer és egyéb alapvető szolgáltatások árának a válság miatti növekedése. · AZ UNICEF-fel való együttműködés (5,7 millió EUR) célja a kiszolgáltatott és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő gyermekek segítése az oktatáshoz való hozzáférésben Szíriában. · A nem kormányzati szervezeteken keresztül olyan projekteket hajtottak végre, amelyek célja a szíriai civil társadalmi szereplők kapacitásának növelése annak érdekében, hogy kis léptékű projekteket hajtsanak végre Szíriában. A Bizottság támogatást nyújtott az emberi jogok védelméhez (az emberi jogvédők támogatása, az emberi jogok megsértésének nyomon követése), valamint a média ágazat számára. Szándékaink az alábbiak: · A humanitárius segély mellett a növekvő szíriai igények kielégítésére idáig nyújtott támogatás fokozása valamennyi lehetséges csatornán keresztül. · További támogatás nyújtása a nem kormányzati szervek számára az alapvető szolgáltatások, köztük az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítása, valamint a független média támogatása tekintetében. · További támogatás nyújtása az ENSZ számára az alapvető szolgáltatások, köztük az egészségügyi ellátás, az oktatás és a kulturális örökség védelme tekintetében. · Az ellenzéki szervezetek támogatása a civil lakosságnak nyújtott támogatás hatékonyabb koordinálása érdekében. A helyi tanácsok támogatása az olyan alapvető szolgáltatások, mint például az egészségügyi ellátás, villamosenergia-szolgáltatás, szemétszállítás vagy mezőgazdasági ráfordítások helyreállításában és fenntartásában.

2.2.        Libanon

Az országok közül Libanont fenyegeti leginkább az a veszély, hogy a szíriai konfliktus átterjed a területére. A libanoni határok továbbra is teljesen nyitva állnak valamennyi menekült előtt, akik száma meghaladta az 513 ezret. Az ország a menekültek miatt drámai válság előtt áll, mivel számuk jelenleg a túllépte libanoni lakosság 10%-át és év végére elérheti a 25%-ot is. A menekültek 70%-a nő és gyermek. A hatóságok egyedül nem képesek megbirkózni azzal a válsággal, amely nem csak széles körű humanitárius, hanem politikai, biztonsági, társadalmi és gazdasági következményekkel is jár.         

Az eddigi lépések: · Az uniós költségvetésből összesen 113 millió EUR összegű (humanitárius és nem humanitárius) segélyt nyújtottak. · A humanitárius segély a menekültek nyilvántartásba vételére, az egészségügyi ellátásra (ideértve a sebesültek sürgősségi orvosi ellátását), élelmezési segélyre, a nem élelmiszerjellegű cikkekre (sátrak, matracok, takarók, fűtőberendezések stb.), menedéknyújtásra, víz- és higiéniai ellátásra, jogi segítségnyújtásra és logisztikára összpontosít. · Az ENSZ Menekültügyi Főbiztost, az UNICEF-et, az UNRWA-t, a civil társadalmi szervezeteket és a libanoni kormányt támogató számos projekt indult útjára, amelyek 45 millió EUR-t nyújtanak a szíriai menekültek közép és hosszú távú szükségleteinek kielégítésére (ideértve az oktatási támogatást, az újjáépítést és rehabilitációt). Szándékaink az alábbiak: · A humanitárius segély növelése a további 250 millió EUR összegből. Egy 20 millió EUR részösszeget július végéig fizetnek ki. · 40 millió EUR értékű kezdeményezés indítása, amelynek célja az oktatás, az újjáépítés és a rehabilitáció terén zajló tevékenységek folyamatos támogatása, valamint a kormány koordinációs erőfeszítésének elősegítése. · Az uniós katonai szakértő csoportjának kihelyezése az uniós delegációhoz, hogy biztonsági kérdéseket érintő tanácsadást és támogatást nyújtson a Libanoni Fegyveres Erők számára. · Az oktatás, az újjáépítés és a rehabilitáció, valamint a megélhetés biztosítása terén zajló programok (75 millió EUR összegig terjedő) átszervezése a szíriai válság következményeinek figyelembe vétele érdekében.

A helyzet megnövekedett kockázatot jelent a már így is sérülékeny politikai és makrogazdasági környezet számára. 2013 januárjában a libanoni kormány és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa a menekültek befogadásának költségét több mint 700 millió USD-re becsülte. A szíriai válság ugyan vegyes hatást gyakorol az általános gazdasági tevékenységre, egyértelmű, hogy a libanoni költségvetés számára ez terhet jelent majd. A 2013-as évi költségvetés-tervezet 3,5 milliárd dolláros hiányt irányoz elő.

Ezen felül a fokozódó szembenállással társuló jelenlegi politikai bizonytalanság veszélyezteti Libanon hivatalos elhatárolódási politikáját. Az észak-libanoni felekezeti erőszak, a súlyos határ menti villongások és Libanon területi integritásának sorozatos megsértése az országot veszélyes irányba sodorják.

A válság kezdete óta az EU összesen 113 millió EUR támogatást nyújtott Libanonnak. A helyzet fokozatos romlása azonban további különleges uniós választ tesz szükségessé, amely magában foglalja a Libanon stabilitását célzó közép és hosszú távú intézkedéseket. Elengedhetetlen, hogy az országot megvédjük azoktól a helyi és regionális szereplőktől, amelyek a szíriai harcokat Libanonra is ki akarják terjeszteni. A konfliktusenyhítésnek kell képeznie az uniós válasz magját. A veszélyes politikai űr elkerüléséhez támogatni kell a kormányalakításra és a tényleges munka megkezdésére irányuló erőfeszítéseket, köztük a menekültáradat kezelését. A választások elhalasztása és a parlament mandátumának 17 hónappal való meghosszabbítása Libanon demokratikus deficitjének napfényre jutását és a felekezetek közötti szembenállás terjedését okozhatja.

Az általunk végrehajtandó átfogó segélycsomag keretében törekedni kell arra, hogy a libanoni hatóságok válságkezelési kapacitása megerősödjön, ideértve a társadalmi infrastruktúra támogatását, valamint a minisztériumok és a donorok közötti koordináció megszilárdítását is. Ugyanakkor növelni kell a humanitárius segélyt a menekültek növekvő szükségleteinek kielégítésére. Az uniós segélyt jelenleg kiigazítják annak érdekében, hogy az oktatásra és az egészségügyre, valamint a kiszolgáltatott csoportok, közöttük a Szíriából származó palesztin menekültekre összpontosuljon. Figyelembe kell venni a menekülttáborok építésének – a libanoni hatóságok által nemrégiben említett – lehetőségét is az azzal járó elkerülhetetlen biztonsági kockázatokkal együtt. A libanoni problémák kezelése során fontos feltérképezni valamennyi lehetőséget, ideértve a nemzetközi pénzügyi intézmények bevonását is.

Az átfogó uniós válasznak magában kell foglalnia a Libanoni Fegyveres Erők támogatását is. A Libanoni Fegyveres Erők kulcsszerepet tölt be Libanon belbiztonsági apparátusában, azonban kormányszintű/katonai védelmi stratégia nélkül működik. A Libanoni Fegyveres Erők tiszteletet élveznek, katonái között megtalálható valamennyi felekezet, továbbá pártatlannak és semlegesnek tekintik. A Libanon biztonságát pártatlanul biztosító hadsereg kapacitásának megerősítéséhez további párbeszédekre és együttműködésre van szükség.

2.3.        Jordánia

Az egyre nehezebb makrogazdasági helyzet ellenére Jordánia fontos szerepet töltött be az egyre növekvő számú menekült támogatásában (az ENSZ menekültügyi főbiztosánál június elejéig több mint 472 000 menekültet került nyilvántartásba, illetve áll nyilvántartásba vételi eljárás alatt).

Az eddigi lépések: · Az uniós költségvetésből 87 millió EUR összegű (humanitárius és nem humanitárius) segélyt nyújtottak. · A humanitárius segély az egészségügyi ellátásra (ideértve a sebesültek sürgősségi orvosi ellátását), élelmezési segélyre, a nem élelmiszerjellegű cikkekre (sátrak, matracok, takarók, fűtőberendezések stb.), menedéknyújtásra, víz- és higiéniai ellátásra, pszichoszociális segítségnyújtásra és védelemre összpontosít. · Az UNICEF-et és az UNESCO-t támogató különféle projektek millió 20,9 millió EUR-t nyújtanak annak biztosítása érdekében, hogy a kiszolgáltatott szíriaiak, különösképpen a gyermekek, valamint a befogadó közösségek hozzáférhessenek a hivatalos és nem hivatalos keretek között zajló oktatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz. Szándékaink az alábbiak: · A humanitárius segély növelése a további 250 millió EUR összegből. Egy 20 millió EUR részösszeget július végéig fizetnek ki. · Az észak-jordániai befogadó közösségek támogatásának növelése, valamint az e közösségek számára nyújtott nemzetközi segély koordinálásának irányítása. · 25 millió EUR gazdasági és fejlesztési segély nyújtása: 20,4 millió EUR költségvetés-támogatás a jordániai hatóságok számára, hogy hozzájáruljanak azokhoz a költségekhez, amelyek a menekültválsággal leginkább érintett jordániai városokban a szíriai menekült gyermekek számára biztosított oktatással járnak, továbbá 4,6 millió EUR az UNICEF számára. 25 millió EUR további részösszeg mobilizációja a második szakaszban.

A kormány ezidáig a 2013. évi becsült költségeket összesen 660 000 menekültre alapozta. A becslések szerint az ilyen számú menekült támogatásának összköltsége az állami költségvetés és a nemzetközi szervezetek számára 1,4 milliárd USD lenne.

Jordánia 2011 óta egyre romló gazdasági feltételekkel néz szembe a régióbeli nyugtalanság és a meggyengült regionális és világszintű gazdasági környezet miatt. A szíriai konfliktus kirobbanása óta a szíriai menekültek befogadásának költségeit több mint 600 millió EUR-ra becsülik (a GDP mintegy 3%-a). A nemzetközi tartalékok 2012 első felében bekövetkezett gyors csökkenése által okozott nyomás miatt a jordániai hatóságok egy 2 milliárd USD összegű készenléti hitelmegállapodást kötöttek az IMF-fel.

A válság kezdete óta az EU összesen 87 millió EUR támogatást nyújtott Jordániának. Egyértelmű igény mutatkozik a további támogatásra. Jordánia segély iránti kérelmére az Uniónak az uniós költségvetésből nyújtott – a becslések szerint 50–75 millió EUR közötti – nélkülözhetetlen további humanitárius segélyen túl konkrétan az ágazati költségvetésnek a meglévő programok kiegészítése révén való támogatásával (különösen az oktatás terén) kell válaszolnia.

Ezen felül a Tanács és a Parlament számára határozottan javasolt, hogy hozzon döntést a Jordániának nyújtandó azon 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló bizottsági javaslat tekintetében, amely hozzájárul Jordánia gazdasági gondjainak enyhítéséhez.

2.4.        Törökország

A válság kezdete óta Törökország 380 000 szíriai menekültet fogadott be a 17 befogadóállomásán, azokon felül (egyes becslések szerint a számuk 370 000), akik Törökország területére anélkül léptek be, hogy őket a menekülttáborokban azonnal nyilvántartásba vettek volna, és akik jelenleg az ország különböző városaiban tartózkodnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint 2013 végéig megközelítőleg 1 millió menekült tartózkodhat majd Törökországban. Törökország 5 új menekülttábor kiépítését jelentette be, amelyek további 60 000 férőhelyet jelentenek. A táborok egyike a keresztény szíreket fogadja majd be. A török hatóságok dicséretre méltóan magas színvonalú befogadóállomásokat biztosítottak, és megfelelő humanitárius segélyt biztosítanak.

Törökország jelentős – ezidáig körülbelül 600 millió EUR összegű – pénzügyi terhet kénytelen viselni a nemzetközi közösség minimális segítségével. Az EU egy 27 millió EUR összegű csomagról tett ígéretet, amely különösképpen az ENSZ menekültügyi főbiztosának, valamint a helyi szervezeteknek és közösségeknek nyújt támogatást a menekültek kezeléséhez. A hatóságoknak folyamatosan meg kell küzdeniük a helyi közösségekre háruló terhekkel, illetve a közösségeken belüli feszültségekkel (többek között az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében). Ezek a feszültségek növekedhetnek a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény hatálybalépésével, amely végre lehetővé teszi, hogy a menekültek munkát vállaljanak a nyitott munkaerőpiacon. Ezen felül – és különösen a déli Hatay tartományban található Reyhanli városában történt bombatámadást követően, amelyben 50 ember vesztette életét – a török lakosság aggodalommal tekint a szíriai válság Törökországbeli hatásaira. A nemzetközi nem kormányzati szervek törökországi nyilvántartásba vétele és az országba való belépése révén további források válnak elérhetővé Törökországban.

2.5.        Irak

Június elején Irak közel 158 000 menekültet fogadott, legtöbbjüket az ország északi részén (a kurdisztáni régióban). A menekültek humanitárius szükségleteire adott vészhelyzeti reagálás jelenleg megoldható az iraki migrációs és menekültügyi minisztérium által az ENSZ menekültügyi főbiztosával és más ENSZ ügynökségekkel együttműködésben nyújtott támogatás révén. Az Anbar Kormányzóságban húzódó iraki határt többnyire lezárva tartják és naponta csak korlátozott számú ember lépheti át. A Szíria és a kurdisztáni régió közötti fő határátkelő 2013 májusa óta zárva.

Irak súlyos politikai válsággal kénytelen szembenézni. Nőnek a felekezetek közötti feszültségek, ami aggodalomra ad okot egy olyan országban, ahol a politikai élet egy törékeny etnikai/felekezeti egyensúlyon alapul. Fennáll a veszélye annak, hogy Irakban rosz vágányra terelődik a 2003-at követő politikai folyamat.

A szíriai konfliktus határon átnyúló súlyos politikai és biztonsági hatásai súlyosbítják a belföldi helyzetet. Igazolt kapcsolat áll fenn a legtöbb terroristatámadásért felelős iraki Al-Kaida és a szíriai radikális elemek, nevezetesen a Jabhat al-Nusra között.

Irak ismét a síiták és szunniták közötti ellentét országa, ezért az itt fokozódó válságnak rendkívül jelentős regionális hatásai lennének. Az EU-nak ezért el kell mélyíteni kapcsolatait az iraki hatóságokkal és a politikai pártok képviselőivel, hogy támogatni tudják a stabilitás erősítését célzó helyi kezdeményezéseket.

3.           KÖVETKEZTETÉSEK

A szíriai válság okozza ma a világ legdrámaibb humanitárius helyzetét. Az EU-nak humanitárius és erkölcsi kötelessége segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. A Bizottság és a főképviselő ezért jelentős segélycsomag mozgósítására vállalt kötelezettséget. A Bizottság az idei költségvetésből további 400 millió EUR-t különít el Szíria és a szomszédos országok – különösen Libanon és Jordánia – humanitárius, gazdasági és fejlesztési szükségleteinek fedezésére, ezáltal az eddigi uniós hozzájárulást több mint 1,25 milliárd EUR-ra emeli.

A további pénzösszegek azonban nem képesek enyhíteni a válság súlyosságát és az emberek szenvedését Szíriában és a szomszédos országban. Ezért fontos tehát olyan hosszantartó politikai megoldást találni, amely garantálja az erőszak végét és egy inkluzív átmeneti kormány kialakításához vezet. Erre csak párbeszéd útján kerülhet sor. E politikai megoldás elérése képezi az uniós fellépések központi elemét, és ez szolgál alapul e közös közleményben előterjesztett átfogó megközelítés alapjául is.

Az uniós politikai és pénzügyi támogatás egyrészt azonnali, másrészt pedig hosszú távra szól. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezetten támogatja azokat, akik békére és demokráciára törekednek a régióban, és enyhíteni kívánja a konfliktus miatti szenvedést és gyötrelmet. Az EU számára adottak a feltételek, hogy döntő mértékben működjön közre a rendelkezésére álló eszközök és szakpolitikák összevonása révén. Ugyanakkor a regionális instabilitás és a növekvő humanitárius szükségletek miatt a közleményben felkérjük a többi donort, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a válság kezelése érdekében.

1. melléklet

A szíriai válságra adott válasz teljes uniós finanszírozása (2013. június 11-ig) ||

A segítségnyújtás típusa || Idáig nyújtott segítség || Összesen || További segítség || FŐÖSSZEG

Szíria || Jordánia || Libanon || Törökország || Irak || Regionális

Uniós humanitárius segély || 124 || 63 || 66 || 6 || 6 || 0 || 265 || 400 || 840

Nme humanitárius uniós segély (gazdasági és fejlesztési segély, stabilizációs támogatás) || 53 || 24 || 48 || 22 || 7 || 21 || 175

EU KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEG || 178 || 87 || 113 || 27 || 14 || 21 || 440 || 400 || 840

Százalékos arány || 40% || 20% || 26% || 6% || 3% || 5% ||

Uniós tagállami hozzájárulás (humanitárius segély) || || || || || || || 413 || || 413

EU FŐÖSSZEG (uniós és tagállami költségvetés) || || || || || || || 853 || 400 || 1,253

2. melléklet

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1         A javaslat/kezdeményezés címe

A Bizottság és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleménye: „A szíriai válság átfogó uniós megközelítése felé”

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[2]

Külkapcsolatok

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[3]

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Európa a világban: súlyunknak megfelelő szerepvállalás a globális színtéren

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):

19.08 Az európai szomszédságpolitika és kapcsolatok Oroszországgal

23.02 Humanitárius segítségnyújtás

A tevékenységalapú irányítás keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)– 19.08

1. Az EU és szomszédai közötti szoros együttműködés, a regionális és multilaterális integráció feltételeinek az előmozdítása;

2. Az EU-szomszédok gazdasági és ágazati reformjainak a támogatása, az EU-val folytatott, illetve a szomszédos országok között további integráció előmozdítása;

3. A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elősegítése, az EU szomszédságában hozzájárulás a konfliktusok rendezéséhez.

A tevékenységalapú irányítás keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)– 23,02

1. Gyors, hatékony és szügségletközpontú uniós mentési segítség és humanitárius segély biztosítása azok számára, akik a természeti vagy ember okozta katasztrófák azonnali következményeit viselték, valamint az elhúzódó válságok áldozatai számára nyújtott támogatás.

1.5.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2013-ban

– x   Pénzügyi hatás: 2013-ban

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.6.        Tervezett irányítási módszer(ek) a 2013. évi költségvetés esetében[4]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

X Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– x   végrehajtó ügynökségek

– ¨ a Közösségek által létrehozott szervek[5]

– x   tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– x   az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Decentralizált irányítás harmadik országokkal

x Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A vonatkozó jogalapokban lefektetett nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok alkalmazandók.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

1) A politikai és igazgatási stabilitás hiánya a partnerországokban programtervezési nehézségekhez vezethet, hátráltathatja a folyósításokat és hatékonyságcsökkenést eredményezhet,

2) Az információáramlás hiánya akadályozhatja a támogatás irányításával kapcsolatos problémás kérdések megoldását.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A tervezett ellenőrzési módok megfelelnek a Bizottság belső ellenőrzési követelményeinek, amelyeket a vonatkozó szolgálatok irányítási terve határoz meg.

A humanitárius segély területén hatékony ellenőrzési rendszer működik, amelynek alapját a projektek külső szakértők által végzett előzetes értékelései, a nyomon követés és az értékelés képezi. A humanitárius projekteket külső ellenőrzésnek vetik alá.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az Európai Unió pénzügyi érdekei, valamint a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelem a vonatkozó jogalapok szerves részét képezik. A szerződések és kifizetések igazgatási nyomonkövetése az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozik, míg a humanitárius segély esetében a felelősség a központé, amelynek az Európai Közösség Humanitárius Segélyek Hivatalának helyszínen tartózkodó szakértői nyújtanak segítséget. A Bizottság különös figyelmet fordít a kiadások jellegére (a kiadások támogathatósága), a költségvetések betartására (tényleges kiadások) és az igazoló információk és a vonatkozó dokumentumok ellenőrzésére (kifizetés igazolás).

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…...….] || diff./nem diff.[6] || EFTA-országoktól[7] || tagjelölt országoktól[8] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

23.02.01 || Humanitárius segítségnyújtás || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

19.08.01 || Európai szomszédsági és partnerségi pénzügyi együttműködés a mediterrán országokkal || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

19.04.01 || Demokrácia és emberi jogok európai eszköze || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás millió EUR (három tizedesjegyig)

Összegzés

|| || A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A többéves pénzügyi keret fejezete || || || 4. fejezet – Külkapcsolatok

|| || || 2013 || || 2014

Operatív előirányzatok || || || ||

|| || || || ||

23.02.01 Humanitárius segítségnyújtás || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 250,000 || || -

|| Kifizetési előirányzatok || (2) || 140,000 || || 110,000

|| || || || ||

|| || || || ||

19.08.01 - Európai szomszédsági és partnerségi pénzügyi együttműködés a mediterrán országokkall || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3) || 145,000 || || -

|| Kifizetési előirányzatok || (4) || 75,400 || || 69,600

|| || || || ||

19.04.01 - Demokrácia és emberi jogok európai eszköze || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (5) || 5,000 || || -

|| Kifizetési előirányzatok || (6) || 2,600 || || 2,400

|| || || || ||

|| || || || ||

Operatív előirányzatok összesen || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1+3+5) || 400,000 || || -

|| Kifizetési előirányzatok || (2+4+6) || 218,000 || || 182,000

|| || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok || || - || || -

|| || || || ||

Összes előirányzat || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1+3+5) || 400,000 || || -

|| Kifizetési előirányzatok || (2+4+6) || 218,000 || || 182,000

3.2.1. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.1.  Összegzés

– X  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után további igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– X  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.3.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– X  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Az e pénzügyi kimutatásban azonosított tevékenységek pótfinanszírozása teljes mértékben a többéves pénzügyi keret 4. fejezete részét képező külső kapcsolatok eszközeihez rendelt forrásoknak 2013-ban a HUMA és az ENPI javára történő átcsoportosítása és átprogramozása útján történik.

A további 400 millió EUR a 4. fejezet részét képező külső kapcsolatok különböző eszközeiből csoportosítják át az alábbi táblázat szerint.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására[9]

3.2.4.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨  a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨  a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[10]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

[1]               Amely felkérte a Tanácsot, „hogy vizsgáljanak meg minden olyan lehetőséget, amely révén támogatni és segíteni lehet az ellenzéket, és nagyobb támogatást lehet nyújtani a polgári lakosság védelméhez.”

[2]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[3]               A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[4]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[5]               A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[6]               Diff. = Differentiated appropriations / Non-Diff. = Non-differentiated appropriations.

[7]               EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[8]               Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[9]               Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[10]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.