TARTALOMJEGYZÉK

1........... BEVEZETÉS............................................................................................................... 3

2........... AZ EHA VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE.................................. 3

2.1........ Az EHA tagállamok általi pénzügyi végrehajtása........................................................ 3

2.2........ Az EHA fő beavatkozási területei................................................................................ 4

2.3........ Az EHA-rendelet módosítása....................................................................................... 5

2.4........ A Számvevőszék különjelentésének nyomon követése................................................ 6

2.5........ Az üzemanyag-rendelet végrehajtásának ellenőrzése................................................... 6

2.6........ A költségvetés Bizottság általi végrehajtása................................................................. 6

2.7........ A technikai segítségnyújtás tagállamok általi felhasználása......................................... 6

2.8........ A technikai segítségnyújtás Bizottság általi felhasználása........................................... 7

2.8.1..... Információtechnológia.................................................................................................. 7

2.8.2..... Európai Halászati Területek Hálózat (FARNET) Támogatási Egység......................... 7

2.8.3..... Konferenciák................................................................................................................ 7

2.8.4..... Kommunikációs tevékenységek.................................................................................... 7

2.8.5..... Tanulmányok................................................................................................................ 7

2.8.6..... Ideiglenes alkalmazottak.............................................................................................. 7

2.9........ Az EHA összehangolása a strukturális alapokkal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA)........................................................................................................................ 7

3........... AZ EHA-VÉGREHAJTÁSÁNAK TENGELYEK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE...... 8

3.1........ 1. tengely – Az uniós halászflotta kiigazítása............................................................... 8

3.1.1..... Tevékenység végleges beszüntetése (EHA 23. cikk).................................................... 9

3.1.2..... Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (EHA 24. cikk)............................................. 10

3.1.3..... Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás (EHA 25. cikk)............................ 10

3.2........ 2. prioritási tengely – Akvakultúra és feldolgozás...................................................... 11

3.2.1..... Akvakultúra................................................................................................................ 11

3.2.2..... Feldolgozás................................................................................................................. 11

3.3........ 3. tengely – Kísérleti projektek (EHA 41. cikk)......................................................... 12

3.4........ 4. tengely – Halászterületek fenntartható fejlődése................................................... 12

4........... Az EHA Bizottság általi PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSA A KONVERGENCIA- ÉS NEM KONVERGENCIA-RÉGIÓKBAN......................................................................... 14

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATODIK ÉVES JELENTÉS (2012)

1.           BEVEZETÉS

Az Európai Halászati Alapról[1] (EHA) szóló rendelet 68. cikke értelmében a Bizottság minden évben beszámolót küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az EHA előző évi végrehajtásáról. A beszámoló a tagállamok éves jelentésének a Bizottság által történő vizsgálatán és értékelésén, valamint más rendelkezésre álló információkon alapul.

A jelentés két részből áll. Az első rész az EHA tagállamok és a Bizottság által 2012-ben történt végrehajtásának átfogó értékelését tartalmazza. Ezen kívül megvizsgálja a jellemző trendeket azon adatok alapján, amelyeket a tagállamok az EHA[2] végrehajtási rendeletének 40. cikke szerinti információkérésre szolgáltatnak a Bizottság számára.

A második rész az EHA különböző prioritási tengelyeiben foglalt fő intézkedések végrehajtásának részletes értékelését tartalmazza. Az 1. tengely esetében a következő területekre összpontosít: tevékenység végleges beszüntetése (EHA 23. cikk), tevékenység ideiglenes szüneteltetése (EHA 24. cikk), halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás (EHA 25. cikk); ez utóbbit gyakran a hajók korszerűsítéseként említi. Jóllehet, a 2. tengely esetében csak az akvakultúrával és feldolgozással, a 3. tengely esetében pedig a kísérleti projektekkel (EHA 41. cikk) foglalkozik, a 4. tengelynél a halászterületek fenntartható fejlődését szolgáló valamennyi intézkedést tárgyalja.

2.           AZ EHA VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE

Ezt a jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki, amely az EHA végrehajtásának dokumentálásához a tagállamok éves végrehajtási jelentésében foglalt információkat, valamint az egyes tagállamokban megvalósult pénzügyi végrehajtásra[3] vonatkozó részletes információkat használja fel.

A tagállamoktól gyűjtött adatok segítségével két időpontban került sor az EHA felhasználásának összehasonlítására: 2012. július 31-én és 2013. május 31-én[4]. Ez hasznos információt tartalmaz az EHA 2007 óta megvalósult végrehajtására vonatkozó tendenciákat és mintákat illetően, különösen a kötelezettségvállalások szempontjából.

2.1.        Az EHA tagállamok általi pénzügyi végrehajtása

A tagállamok által 2012. december végéig elküldött igazolt időközi átutalások az összes EHA-források 41,4%-át tették ki (1 776 515 076 EUR), ami 2011 decemberéhez képest 49,6%-os növekedést jelent (588 789 657 EUR).

2012. július 31-én az EHA-kötelezettségvállalások elérték a 2,42 milliárd EUR-t (ez az összes EHA-forrás 56,31%-ának felel meg). Ez 2007 óta átlagosan évi 440,36 millió EUR-t jelent.

2012. július 31. és 2013. május 31. között a kötelezettségvállalások 476 millió EUR-val nőttek (ez az éves átlaghoz képest 8%-os növekedést jelent), így az összeg elérte a 2,898 milliárd EUR-t (az összes EHA-forrás 67,37%-át). Ez 20%-os növekedést jelent a vizsgált tízhónapos időszak során, ami a végrehajtás jelentős felgyorsulását mutatja. Ez a felgyorsulás részben az időzítésnek tudható be (hiszen közeleg a programozási időszak vége), másrészt a pénzügyi kiigazítási programokban részt vevő országoknak nyújtott kiegészítő támogatás is indokolhatja (vö. az alábbi 2.3 szakasszal).

A közpénzből nyújtott nemzeti hozzájárulás 2012. július 31-ig összesen 1,58 milliárd EUR-t tett ki (évente 287,27 millió EUR). 2013. május 31-én ugyanez a számadat 1,729 milliárd EUR volt, ami tíz hónap alatt 149 millió EUR növekedést jelent. Az éves átlaggal összevetve ez az adat szintén a nemzeti kiadások lassulását mutatja, ami megfelel a számos tagállamot érintő költségvetési konszolidáció időszakának.

2.2.        Az EHA fő beavatkozási területei

Az alábbi táblázat tartalmazza a 2012. július és 2013. május közötti időszak öt legfontosabb intézkedését (az intézkedésekre fordított kötelezettségvállalások tekintetében).

2012. július 31. || 2013. május 31.

Tevékenység végleges beszüntetése (19,61%) || Feldolgozás (17,41%)

Akvakultúra (12,98%) || Tevékenység végleges beszüntetése (17,25%)

Feldolgozás (12,79%) || Akvakultúra (14,83%)

Halászkikötők (10,89%) || Halászkikötők (11,46%)

Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (7,67%) || Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (7,40%)

A táblázat az EHA-kötelezettségvállalások jelentős átalakítását tükrözi. 2013 első felében csökkent a halászati flottát érintő intézkedések (mint például a tevékenység végleges beszüntetésének vagy ideiglenes szüneteltetésének) jelentősége az EHA által támogatott beruházás-feldolgozáshoz képest. A végleges beszüntetés mintegy 4%-kal csökkent, és az ideiglenes szüneteltetés is lassult. Az akvakultúra továbbra is nagy jelentősséggel bír. Érdemes megjegyezni a 4. tengely területén megvalósult kötelezettségvállalások szerény mértékű felgyorsulását (az összes kötelezettségvállalás 7,2%-a), ami a lassú indulást követő felzárkózásra utalhat. Az infrastruktúra-projektekre (halászkikötőkre) fordított kötelezettségvállalások jelentősége változatlan.

Ez is az EHA-kötelezettségvállalások koncentrációs tendenciáját támasztja alá. 2012. július 31-én az 5 legfontosabb intézkedés az összes kötelezettségvállalás 63,96%-át tette ki. 2013. május 31-re ez az arány már 68,86% volt, ami 6,88%-os növekedést jelent.

Az alábbi táblázat az összes kötelezettségvállalás adott prioritási tengelyre vonatkozó relatív jelentőségének alakulását tartalmazza; eszerint a 2. tengely kötelezettségvállalásai az akvakultúrára és feldolgozásra fordított támogatások során megnövekedett kötelezettségvállalásoknak köszönhetően jelentős felgyorsulást mutatnak:

Prioritási tengely || 2012. július 31. || 2013. május 31. || Alakulás

1. tengely || 33,05% || 30,42% || ▼

2. tengely || 28,96% || 32,64% || ▲

3. tengely || 27,59% || 27,38% || ▼

4. tengely || 7,1% || 7,2% || ▲

5. tengely || 3,29% || 2,42% || ▼

Az alábbi táblázat prioritási tengely szerinti bontásban mutatja a kötelezettségvállalások és az adott programozási időszakra vonatkozó tervezett kiadások közötti relációt. 2012. július 31-én az 1. tengely volt a legjelentősebb. 2013. május 31-ére a 2. tengely vált jelentősebbé. A 2. tengely szerinti intézkedések kiadásainak felgyorsulása (+21 százalékpont) jelentősen meghaladja az EHA teljes felhasználásának mértékét. A 3. tengely is jelentős növekedést mutat. A 4. tengely adatai is pozitív változásokat tükröznek. Ez utóbbi azonban még mindig jelentősen alulmarad az EHA teljes felhasználásának mértékéhez képest, jóllehet a hiány már csökkent.

Prioritási tengely || 2012. július 31. || 2013. május 31. || Alakulás (százalékpontban)

1. tengely || 67,24% || 74,36% || ∆

2. tengely || 56,6% || 77,47% || ▲▲▲

3. tengely || 57,8% || 67,31% || ▲

4. tengely || 28% || 44,60% || ▲▲

5. tengely || 44,04% || 44,60% || ▬

2.3.        Az EHA-rendelet módosítása

2012 áprilisában módosították az EHA-rendeletet, hogy lehetővé tegyék bizonyos pénzügyi rendelkezések végrehajtását azon tagállamok számára, amelyek pénzügyi stabilitásuk tekintetében jelentős nehézségekkel küzdenek vagy várhatóan küzdeni fognak[5]. E módosítással összhangban Portugália az egyes prioritási tengelyekre vonatkozó társfinanszírozási arányon felül 10 százalékpontnak megfelelő megnövelt összeget kérvényezett (kiegészítő támogatás) időközi kifizetésekre fordítandó újonnan bejelentett kiadásokra. A Bizottság ezt a kérvényt elfogadta és a konvergencia-régiók esetében 3 886 540,26 EUR, a nem konvergencia-régiók esetében pedig 545 056,63 EUR összegben nyújtott kiegészítő EHA-támogatást a 2012. évi utolsó kifizetéssel együtt. Az új rendelkezések alkalmazására vonatkozó hasonló kérést követően Görögország 8 481 762,10 EUR értékben kapott kiegészítő támogatást, amelyből 8 069 045,80 EUR a konvergencia-régióknak felel meg, 412 716,30 EUR pedig a nem-konvergencia régióknak. Románia szintén kérvényezte a társfinanszírozási rátán felüli 10 százalékpontnak megfelelő megnövelt összeg alkalmazását az időközi kifizetésekre fordítandó, újonnan bejelentett kiadásokra. 2012 során azonban az időközi kifizetések nem valósultak meg.

2.4.        A Számvevőszék különjelentésének nyomon követése

Az Európai Számvevőszéknek az EHA 25. cikkének (2) bekezdésében foglalt intézkedésekről szóló jelentésének[6] nyomon követése tartalmazott egy útmutatót, amelyet a Bizottság 2011 decemberében küldött a tagállamok részére a 25. cikk (2) bekezdésének értelmezéséről, ebben pedig különbséget tettek azon beruházások között, amelyek nem növelik a hajók halfogási képességét, és azok között, amelyek igen. E feljegyzés alapján a tagállamok minden projektet átvizsgáltak, és a legtöbb projekt esetében kiderült, hogy azok nem igazolt, nem támogatható kiadásokat tartalmaznak. Továbbá a tagállamok szükséges esetben felülvizsgálták a vonatkozó kiválasztási kritériumokat is annak biztosítása érdekében, hogy a halászhajók fedélzeti beruházásait előzetes értékelésnek vessék alá. Mindezt egy kedvezményezetti nyilatkozat egészítette ki, amely igazolta, hogy a projekt nem járul hozzá a hajó halfogási képességének növeléséhez, valamint a közreműködő felelős hatóság (időnként független szakértő bevonásával készített) nyilatkozatát annak biztosításáról, hogy a tervezett beruházás valóban nem növelte a hajó halfogási képességét.

2.5.        Az üzemanyag-rendelet végrehajtásának ellenőrzése

Az üzemanyag-rendelet (744/2008/EK tanácsi rendelet) végrehajtásának ellenőrzése megállapította, hogy hiányosságok tapasztalhatók a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerekben. A Bizottság biztosította, hogy az illetékes nemzeti hatóságok megfelelően elemezték e hiányosságokat. Szükség esetén megerősítették az intézkedések támogathatóságának ellenőrzésére irányuló nemzeti szintű eszközöket, főként a tengeren töltött napok számának megfelelő ellenőrzését illetően a végleges beszüntetés esetében, illetve azokat az eszközöket, amelyek azt ellenőrzik, hogy a hajó a tevékenység ideiglenes szüneteltetése során valóban inaktív legyen. Továbbá a Bizottság megvizsgálta, és szükség esetén a tagállamok ellenőrizték azt a módszert, amellyel ellenőrizték a rendelet konkrét követelményeinek, pl. a 744/2008/EK rendelet 12. cikkének 3. bekezdésében foglaltaknak, valamint azon előírásnak való megfelelést, amely szerint az energiaköltségek a termelési költségeknek legalább a 30%-át tegyék ki.

2.6.        A költségvetés Bizottság általi végrehajtása

Ami az éves kötelezettségvállalásokat illeti, 2012-ben a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó teljes előirányzat (4 292 990 279 EUR) 15,5%-át (667 529 520 EUR) kötötték le, ebből 507 543 231 EUR-t a konvergencia-régiók, 159 986 289 EUR-t pedig a nem konvergencia-régiók vonatkozásában. Ami a 2012-es kifizetéseket illeti, a teljes előirányzat 11,1%-át (474 988 271,6 EUR) fizették ki, ebből 74,6%-ot (354 196 149,01 EUR) a konvergencia-régiók, 25,4%-ot (120 792 122,59 EUR) pedig a nem konvergencia-régiók részére. Ezeket a kifizetéseket időközi kifizetések formájában teljesítették. További részletek az 1. mellékletben és a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

2.7.        A technikai segítségnyújtás tagállamok általi felhasználása

2012-ben 21 tagállam használt fel különböző összegeket a technikai segítségnyújtásra (5. tengely) fordítandó költségvetés keretében. A következő tagállamok fordítottak jelentősebb forrásokat technikai segítségnyújtásra: Hollandia (az 5. tengelyre fordítható EHA-források 58,3%-a), Szlovénia (51,6%), Egyesült Királyság (51,2%), Portugália (38%), Lengyelország (15,75%) és Spanyolország (10,9%). A finanszírozott intézkedések között szerepelt az adminisztratív kapacitás növelése, informatikai fejlesztés, a tájékoztatás és a nyilvánosság, valamint az operatív programok igazgatásának és végrehajtásának támogatása.

2.8.        A technikai segítségnyújtás Bizottság általi felhasználása

2012-ben a Bizottság a technikai segítségnyújtás költségvetéséből 2 892 347,69 EUR-t használt fel az alábbi célokra:

2.8.1.     Információtechnológia

A Bizottság 463 330,89 EUR-t fordított számítógépekre és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra a Bizottság EHA végrehajtásához szükséges informatikai rendszereinek karbantartásával és fejlesztésével összefüggésben.

2.8.2.     Európai Halászati Területek Hálózat (FARNET) Támogatási Egység

A FARNET támogatási egységre 1 890 841,80 EUR-t fordítottak. 2012-ben a FARNET továbbra is jelentős szerepet játszott az EHA 4. tengelyének végrehajtásában, az irányító hatóságok és a helyi halászati akciócsoportok módszertani és tematikus támogatása révén. Két transznacionális szemináriumra került sor: egyet júniusban rendeztek Olhão-ban (Portugália) a halászterületeken megvalósítható zöld növekedés témájában, egyet pedig novemberben Quiberon-ban (Franciaország), amelynek témája a helyi halászati akciócsoportok előkészítése a 4. tengely utód-kezdeményezéséhez (közösség által vezetett helyi fejlesztés az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében). A kiadványok között szerepelt két műszaki dosszié és két magazin, ugyanazokban a témákban. A FARNET weboldala és egy közösségi portálon található fiókja segítségével, a jó gyakorlatot jelentő projektek összegyűjtésével és rendszeres hírlevelével hozzájárult a 4. tengely ismertségének növeléséhez.

2.8.3.     Konferenciák

A Bizottság 2012 novemberében La Coruñában (Spanyolország) konferenciát tartott az akvakultúráról (49 505,67 EUR).

2.8.4.     Kommunikációs tevékenységek

A Bizottság 38 870,45 EUR-t fordított az EHA 4. tengelye szerinti projektekről szóló videó elkészítésére, amely az EUROPA weboldalon érhető el.

2.8.5.     Tanulmányok

2012-ben a Bizottság 449 799,00 EUR értékben rendelt meg egy tanulmányt „Az EHA selejtezésre és ideiglenes szüneteltetésre vonatkozó intézkedéseinek visszamenőleges értékelése” címmel.

2.8.6.     Ideiglenes alkalmazottak

A Bizottság az EHA végrehajtásában részt vevő ideiglenes alkalmazottak bérének fedezésére 850 000 EUR-t fordított, különösen az EU hivatalos nyelvei lefedettségének biztosítására.

2.9.        Az EHA összehangolása a strukturális alapokkal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA)

Az operatív programok azt mutatják, hogy a tagállamok tisztában vannak annak szükségességével, hogy az EHA végrehajtása során biztosítsák a Strukturális Alapokkal, valamint az EMVA-val való konzisztenciát és összhangot. Az EHA-rendelet 6. cikkének megfelelően az operatív programok tájékoztatást nyújtanak a tagállamokban felállított (vagy felállításra kerülő) rendszerekről, hogy így elkerülhessék az átfedéseket. A tagállamok éves végrehajtási jelentései nem utalnak alapvető összehangolási problémákra.

3.           AZ EHA-VÉGREHAJTÁSÁNAK TENGELYEK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE

3.1.        1. tengely – Az uniós halászflotta kiigazítása

Az uniós tagállamok által az uniós halászflottáról szóló 2013. évi jelentésben közzétett legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2011-ben az uniós flotta 4,7 millió tonna halászati terméket rakodott ki, 6,3 milliárd EUR értékben. Az uniós halászflotta 2011-ben mennyiségileg kevesebbet rakodott ki, mint 2010-ben, de nagyobb értéket generált. Az uniós halászflotta folytatta konszolidációját és az elmúlt néhány évben megkezdett lassú gazdasági fellendülését. Ennek ellenére a becslések szerint a flottaszegmensek kb. 45%-a volt veszteséges, ily módon további kiigazításra lesz szükség[7].

Míg 2008 és 2011 között közel 8%-kal nőtt az uniós flotta által a tengeren töltött napok száma, az összes üzemanyag-fogyasztás mégis 7,7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban, ez pedig azt mutatja, hogy az uniós flotta üzemanyag-felhasználása egyre hatékonyabb, a flotta az üzemanyag-felhasználás csökkentésére törekszik, hogy így ellensúlyozza az emelkedő üzemanyagárak hatását, például a halászati magatartás átalakításával és a halászeszközök megváltoztatásával.

2011-ben az uniós flottában részt vevő halászok összlétszáma 6%-kal csökkent 2010-hez képest, ezzel szemben az átlagfizetés 8%-kal nőtt. A tagállamtól és a flottaszegmenstől függően magas a részmunkaidős állások száma, ez pedig különösen jellemző a kisüzemi part menti halászflottákra.

A gazdasági jelentés tapasztalati bizonyítéka szerint számos EHA-finanszírozású intézkedés, pl. kísérleti projektek, tanúsítási rendszerek és a kevésbé üzemanyag-igényes halászati eszközökre történő átállás hozzájárult számos flotta gazdasági teljesítményének javulásához.

Kisüzemi part menti flották: Általánosságban elmondható, hogy a kisüzemi part menti flották jobban teljesítenek, mint a nagyobb hajókból álló flották. A kisüzemi part menti flották adták a teljes foglalkoztatás 40%-át, és jóllehet a bruttó tonnatartalom és a kirakodott mennyiség súlyarányának csupán 6%-át teszik ki, a kirakodott mennyiség értékének 15%-át és a nettó nyereség, valamint bruttó hozzáadott érték 20%-át adták. A többi flottával összevetve a legnagyobb bruttó hozzáadott értéket termelték ki, illetve a jövedelem százalékában is a legmagasabb bruttó és nettó nyereséget érték el.

E pozitív tendenciát támasztják alá a közelmúltban elvégzett társadalmi-gazdasági tanulmány megállapításai is, amelyben Galícia, Skócia, Bretagne és Szicília partvidékét vizsgálták[8]. Ebből az derült ki, hogy a kisüzemi part menti flották általánosságban nyereségesebbek. Mivel gyakran részmunkaidős munkahelyekről van szó (tehát nem a halászat a családok egyetlen jövedelemforrása), a kisüzemi part menti flották sokkal ellenállóbbak a gazdasági nehézségekkel szemben. E flották méret tekintetében stabilnak mondhatók, bár néhány esetében növekedés tapasztalható. A növekedés bizonyos esetekben statisztikai kiigazítások eredménye, de magyarázatul szolgálhat a nagyobb hajók kisebbre cserélése, amelyek kevesebb üzemanyagot fogyasztanak és kevesebbet (vagy egyáltalán nem) halásznak a szabályozott állományokból. E tendenciához járul hozzá az a jelenség is, hogy azon helyi lakosok közül, akik a gazdasági válság előtt a halászat helyett más ágazatban (pl. építőiparban, vendéglátóiparban) helyezkedtek el, sokan visszatértek a halászathoz.

3.1.1.     Tevékenység végleges beszüntetése (EHA 23. cikk)

Az EHA az uniós halászflotta kiigazítására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, beleértve a halászati tevékenységek végleges beszüntetésének vagy ideiglenes szüneteltetésének állami támogatását is. 2012. július 31-étől kezdve összesen 3 692 tevékenység végleges beszüntetésére irányuló művelet volt folyamatban. Az EHA-ból mintegy 475 millió EUR-t fordítottak erre a célra (műveletenként 128 657 EUR). A nemzeti hozzájárulások további 364,44 millió EUR-t tettek ki (műveletenként 98 711 EUR). Az egy műveletre jutó összes közkiadás összege 227 368 EUR volt. 2013. május 31-re a tevékenység végleges beszüntetésére irányuló műveletek száma azonban 9,1%-kal, 4 026-ra nőtt. Ez összesen 3 977 leselejtezési műveletet (98,78%) és 49 halászaton kívüli célra történő átcsoportosítást (1,22%) jelent. A végleges beszüntetést mesterséges zátonyok kialakítása céljából még nem használták.

Ami a kötelezettségvállalásokat illeti, 486 millió EUR-t fordítottak az EHA-ból leselejtezésre (műveletenként 122 233 EUR-t). A nemzeti hozzájárulások további 329,9 millió EUR-t tettek ki (műveletenként 82 957 EUR). Az összes közkiadások összege 205 190 EUR volt. Összevetve a kettőt úgy tűnik, hogy a leselejtezésre fordított átlagos közkiadások összege csökken.

A halászati tevékenységek végleges beszüntetését célzó intézkedések visszamenőleges értékelése Az EHA halászati tevékenységek végleges beszüntetését és ideiglenes szüneteltetését célzó intézkedéseiről, valamint a halászati iránymutatás pénzügyi eszközéről a közelmúltban készült tanulmány[9] 9 tagállamból álló minta esetében elemezte a flottaintézkedéseket[10]. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy két irányító hatóság véli úgy, hogy a leselejtezés a kapacitás és források összehangolása tekintetében se nem hatékony, se nem eredményes, különösen az átruházható halászati koncessziókkal összehasonlítva[11]. További 5 irányító hatóság[12] van azon a véleményen, hogy a leselejtezés eredményes, de kevéssé hatékony módja a halászati kapacitás gyors csökkentésének – bruttó tonnatartalomban és kilowattban mérve. Ugyanezek a hatóságok a tanulmány keretében készült felmérésben azonban úgy vélik, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a kapacitáscsökkentés és a halászati erőforrások állapota között. A tanulmány azt is nagymértékben alátámasztja, hogy a leselejtezést a gazdasági hatékonyság javítására és sok esetben a flották korszerűsítésére használják[13]. Arra is rámutat, hogy a megkérdezett hatóságok többsége úgy gondolja, hogy a jövőben kevésbé lesz szükség a leselejtezésre, hiszen a flották szerkezetátalakítása mostanra már többnyire befejeződött. Az egyes kedvezményezetteket is meginterjúvolták. Közülük sokan nyilatkoztak úgy, hogy folytatták volna a halászatot, ha nem lett volna leselejtezési program. A leselejtezést azonban egyáltalán nem az állomány állapota, hanem inkább saját vállalkozásuk jövedelmezőségének hiánya motiválta, illetve olyan tényezők, mint például a nyugdíjkorhatár elérése stb. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a halászhajók leselejtezésére szolgáló támogatásban részesültek jelentős aránya (22%) valójában a selejtezési támogatást a halászati ágazatban fektette be, például korszerűsítette egy másik hajóját, illetve másik hajót vásárolt (erre a 9 nemzeti esettanulmányból 7 példát is találhatunk), vagy a halászati ipar egy másik területén fektetett be. Ez kérdéseket vet fel a jelenlegi leselejtezési programoknak a flották és erőforrások kiegyensúlyozása céljából teljesített hatékonyságáról és eredményességéről. Végül a tanulmány azt mutatja, hogy legalábbis a mintában vizsgált tagállamokban a kisüzemi part menti halászflottákat általában nem érintették a leselejtezési programok.

3.1.2.     Tevékenység ideiglenes szüneteltetése (EHA 24. cikk)

A tevékenység ideiglenes szüneteltetését illetően az EHA 2012. július 31-ig 47885 művelethez nyújtott támogatást (ez az összes művelet 57%-ának felel meg). Az egy műveletre jutó állami támogatás mértéke azonban csekély volt, mindössze 6 369 EUR (3 881,5 EUR az EHA-ból, 2 487,5 EUR pedig a nemzeti alapokból). 2013. május 31-ig 54 826 művelet valósult meg (az összes, 100 935 művelet 54,31%-a). Az egy műveletre jutó állami támogatás mértéke gyakorlatilag nem változott: 6 397 EUR (3 914 EUR az EHA-ból, 2484 EUR pedig a nemzeti alapokból).

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetését célzó intézkedések visszamenőleges értékelése A fent említett visszamenőleges értékelés megállapította, hogy az ideiglenes szüneteltetés hatásai nem annyira környezetvédelmi, hanem elsősorban inkább gazdasági jellegűek voltak (volt bizonyíték az álláshelyek rövid távon történő megőrzésére is). A tanulmány azt is megállapította, hogy jóllehet az ideiglenes szüneteltetésre vonatkozó rendszereket a halászati tevékenység kötelező leállításával valósították meg, a közpénzeket hasznosabban lehetett volna felhasználni, ha inkább az intézkedések politikai elfogadottságát növelik, nem pedig a halászott mennyiséget csökkentik.

3.1.3.     Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás (EHA 25. cikk)

Habár volt némi bizonytalanság a 2011. decemberi számvevőszéki jelentés (lásd a fenti 2.4. szakaszt) nyomon követésével kapcsolatban az EHA 25. cikkének végrehajtását illetően, a halászhajók fedélzeti beruházásaira és szelektivitásra (amelyet gyakran korszerűsítésként említenek) fordított EHA-kötelezettségvállalások 8,7%-ot tettek ki 2012 júliusában, 2013 májusában pedig már közel 11%-ot (11 341 művelet), ami közel 25%-os növekedést jelent a tízhónapos időszak során.

A halászati szelektivitás támogatásához és az éghajlat-változás enyhítéséhez való hozzájárulásuk miatt különösen fontosak az alábbi intézkedések:

– Hajómotorok cseréje – 2013. május 31-ig az EHA 1 065 esetben támogatta a hajómotorok cseréjét, ami az összes, 83 000 uniós halászhajó 1,28%-át jelenti.

– Halászeszközök cseréje – 2013. május 31-ig az EHA 316 műveletet támogatott (az EHA-támogatást élvező összes művelet 0,5%-a).

E két intézkedés tőkeáttételi hatása elég nagy (1 EUR EHA-finanszírozás körülbelül 4 EUR nemzeti, nagyrészt magánszektorbeli finanszírozást generál). Mivel az egy műveletre jutó összköltség meglehetősen szerény (egy motor esetében 24 000 EUR, egy halászeszköz esetében pedig 11 000 EUR), a magas tőkeáttételi hatás viszonylag könnyen elérhető.

3.2.        2. prioritási tengely – Akvakultúra és feldolgozás

3.2.1.     Akvakultúra

2011-ben az akvakultúra-termelés az EU 28 tagállamában (Horvátországgal együtt) 1,3 millió tonnát tett ki (ez 0,3%-os csökkenést jelent 2010-hez képest), amelynek értéke 3,5 milliárd EUR [14]. Noha a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő cégek gazdasági teljesítménye javult, az ágazatban a legtöbb állás részmunkaidős – összesen 80 000 ember dolgozik 14 000 cégnél, amelyek 90%-a mikrovállalkozás. A részmunkaidős álláshelyek különösen a kagylóhalászatban és az édesvízi alágazatban jelentősek.

A 2. szakaszban foglalt táblázatok azt mutatják, hogy az akvakultúrával kapcsolatos intézkedések továbbra is az egyik legnagyobb összeget teszik ki az EHA-kötelezettségvállalásokból. 2013. május 31-ig 429,9 millió EUR-t fordítottak akvakultúrára az EHA-forrásokból. Az uniós hozzájárulás 183,4 millió EUR nemzeti közpénzből történő finanszírozást, és további 537,8 millió EUR magánfinanszírozást eredményezett. Más szóval egy eurónyi EHA-finanszírozás tőkeáttételes hatása 1,68 EUR további nemzeti finanszírozás, amelyből 0,43 EUR közpénzből, 1,25 EUR pedig magán forrásból származik.

Jóllehet a legújabb tendenciák azt mutatják, hogy nő az akvakultúrában történő befektetések EHA-támogatása, a termelés az elmúlt évtizedben stagnált. Jelenleg az EU-ban elfogyasztott tengeri eredetű élelmiszerek 10%-a akvakultúrából származik, 25%-a a halászatból, 65%-a pedig harmadik országokból származó importból (ide tartozik mind a halászat, mind pedig az akvakultúra). Mivel a fogyasztás és a halászati ágazat termelése közötti különbség határozottan nőtt az elmúlt években, az akvakultúra segíthet e hiányt pótolni. A Bizottság becslései szerint, ha 1%-kal emelkedik az uniós akvakultúrából származó termékek fogyasztása, ez 3-4000 teljes munkaidős állás létrehozását segíthetné elő.

Ezért a Közös Halászati Politika reformjával a Bizottság azt javasolta, hogy az akvakultúra előmozdítására a nyílt koordinációs módszert alkalmazzák. Ez utóbbi nem teremt ugyanis további kötelezettségeket és nem módosítja a meglévő jogi keretrendszert sem. A stratégiai iránymutatások Bizottság általi elfogadása alapján támogathatják a tagállamokat a többéves nemzeti stratégiai terv elkészítésében, saját kiinduló körülményeik, kihívásaik és lehetőségeik figyelembe vételével.

A Bizottság által 2012 során az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat követően elfogadott iránymutatások[15] négy fő kihívást állapítottak meg az ágazat fenntartható növekedése szempontjából: 1) a növekedés fő akadályainak azonosítása; 2) az integrált területfejlesztés javítása; 3) az ágazat versenyképességének növelése, például az uniós finanszírozás eredményesebb felhasználásával; 4) versenyelőnyök jobb kihasználása.

3.2.2.     Feldolgozás

Az EU halfeldolgozó ágazata több mint 3500 olyan vállalkozásból áll, amelyek fő tevékenysége a halfeldolgozás, árbevételük mintegy 23 milliárd EUR.

A 2. szakaszban foglalt táblázatok azt mutatják, hogy a feldolgozóiparra fordított EHA-támogatás teszi ki a legnagyobb összeget az EHA-kötelezettségvállalásokból. 2013. május 31-től 504,6 millió EUR EHA-támogatást fordítottak feldolgozásra. Az uniós hozzájárulás 264,88 millió EUR nemzeti közfinanszírozást, és további 1,003 milliárd EUR magánfinanszírozást eredményezett. Más szóval egy eurónyi EHA-támogatás tőkeáttételi hatása 2,51 EUR további nemzeti finanszírozás, amelyből 0,52 EUR közpénzből, 2 EUR pedig magán forrásból származik.

Összesen 4903 művelet részesült EHA-támogatásban, ehhez műveletenként átlagosan mintegy 361 686 EUR közpénzből történő támogatás járult. E műveletek közül mintegy 1892 a meglévő létesítmények bővítésére vagy korszerűsítésére, (műveletenként 68 619 EUR EHA-támogatás), 1289 új létesítmények építésére (173 428 EUR), 739 a kereskedelmi létesítmények korszerűsítésére (36 578 EUR), 173 pedig új kereskedelmi létesítmények építésére (104 452 EUR) irányul.

3.3.        3. tengely – Kísérleti projektek (EHA 41. cikk)

A 2007-2012 közötti időszakban az EHA 453 művelet esetében támogatta az innováció előmozdítását. A támogatott műveletek alacsony számát (az összes EHA-művelet 0,53%-a) az indokolja, hogy relatíve magas, sőt az EHA esetében itt a legmagasabb az egy műveletre jutó közkiadások aránya (273 819 EUR, amelyből 141 042 EUR EHA-támogatás, 132 774 EUR pedig nemzeti állami forrás). Az egy műveletre jutó költségek összege 334 327 EUR[16], amelyből 60 486 EUR magán forrásból származik.

A legújabb adatok nem utalnak lényeges változásokra. A műveletek száma 13%-kal nőtt, 504-re (az összes művelet 0,49%-a). A tőkeáttételi hatás is viszonylag csekély. 1 EUR EHA-forrás 1,37 EUR nemzeti finanszírozást eredményezett, ebből csupán 0,43 EUR származik magán forrásból (0,94 EUR nemzeti közpénz). Az akvakultúrával és halfeldolgozással összehasonlítva a tőkeáttételi hatás meglehetősen gyenge, különösen a privát források terén. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az innováció költséges és kockázatot jelent a magánszféra szereplői számára, ez pedig rövidtávon nem hoz nyereséget. Ezért ezen a területen sokkal nagyobb a közpénzből történő finanszírozás iránti igény.

3.4.        4. tengely – Halászterületek fenntartható fejlődése

2012-ben jelentősen előrehaladt a 4. tengely végrehajtása. December végéig a 4. tengely végrehajtása mellett döntő mind a 21 tagállam kiválasztotta helyi halászati akciócsoportját. A kiválasztott csoportok száma így 303-ra nőtt (ez 83-mal több, mint 2011 végén). A projektfejlesztés és -kiválasztás is jelentősen előrehaladott, 2012 végéig 2756 projektet választottak ki, szemben a 2011 végi 1625 projekttel.

A kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos előrelépések is lényegesek, a műveletek száma a 2012. július 31-i 2732-ről 2013. május 31-ig 4704-re nőtt, ami 10 hónap alatt 72%-os növekedést jelent[17].

A FARNET Támogatási Egysége által végzett részletes esettanulmányok azt mutatják, hogy a helyi halászati akciócsoportok jelentős szerepet játszottak abban, hogy közelebb hozzák egymáshoz a halászati közösségeket és a döntéshozatalba történő bevonásukkal növelték befolyásukat. Sok projekt járult hozzá a jövedelem növeléséhez és munkahelyek fennmaradásához azáltal, hogy a piaci szereplők és ágazatok közötti integráció elősegítésével megerősítették a halászok ellátási láncban és a helyi gazdaságban betöltött szerepét, hogy így több hozzáadott érték maradhasson helyben. A 4. tengely továbbá a vállalkozások és innováció elősegítésével, valamint a kék növekedés és partmenti fejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával munkalehetőséget teremtett a halászterületeken a helyi lakosok számára. A helyi halászati akciócsoportok továbbá jelentős szerepet játszottak a helyi erőforrások mozgósításában, illetve más finanszírozási források elérhetővé tételében.

A Bizottság 2013-ban tanulmányt készít majd, hogy megvizsgálja a 4. tengely első konkrét eredményeit, valamint azt, hogy mennyire eredményes a halászközösségek kihívásainak leküzdésében.

2013-ban a tagállamok számára az jelent kihívást, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi partnerségek folytonosságának biztosítása érdekében a 2007-2013-as és a 2014-2020-as programozási időszak között.

4.           Az EHA Bizottság általi PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSA A KONVERGENCIA- ÉS NEM KONVERGENCIA-RÉGIÓKBAN ||

|| Ország || || Előirányzat[18] a || Kötelezettségvállalás b || Kifizetés c || % (b) / (a) || % (c) / (a)

|| Belgium || 2007–2013-as időszak ||  26 261 648,00 ||  21 694 722,00 ||  15 856 227,33 || 82,61% || 60,38%

|| 2012-es pénzügyi év ||  4 412 449,00 ||  4 488 923,00 ||  4 612 318,33 ||

|| Bolgár Köztársaság || 2007–2013-as időszak ||  75 876 747,00 ||  61 059 315,00 ||  24 502 673,70 || 80,47% || 32,29%

|| 2012-es pénzügyi év ||  13 084 212,00 ||  13 951 819,00 ||  8 876 800,51 ||

|| Cseh Köztársaság || 2007–2013-as időszak ||  27 106 675,00 ||  22 710 961,00 ||  19 509 468,35 || 83,78% || 71,97%

|| 2012-es pénzügyi év ||  4 043 811,00 ||  4 218 249,00 ||  4 751 403,43 ||

|| Dánia || 2007–2013-as időszak ||  133 675 169,00 ||  113 425 745,00 ||  81 116 203,18 || 84,85% || 60,68%

|| 2012-es pénzügyi év ||  19 463 114,00 ||  19 852 376,00 ||  15 682 178,48 ||

|| Németország || 2007–2013-as időszak ||  149 121 176,00 ||  123 796 571,30 ||  66 340 414,55 || 83,02% || 44,49%

|| 2012-es pénzügyi év ||  22 443 794,00 ||  22 615 496,00 ||  5 985 395,64 ||

|| Észtország || 2007–2013-as időszak ||  84 568 039,00 ||  69 079 907,00 ||  42 228 804,18 || 81,69% || 49,93%

|| 2012-es pénzügyi év ||  12 995 534,00 ||  14 201 298,00 ||  11 253 780,39 ||

|| Írország || 2007–2013-as időszak ||  42 266 603,00 ||  34 916 400,00 ||  33 467 120,83 || 82,61% || 79,18%

|| 2012-es pénzügyi év ||  7 101 580,00 ||  7 224 661,00 ||  12 876 961,83 ||

|| Görögország || 2007–2013-as időszak ||  207 832 237,00 ||  178 811 400,00 ||  94 864 163,39 || 86,04% || 45,64%

|| 2012-es pénzügyi év ||  29 514 336,00 ||  29 278 211,00 ||  26 878 883,21 ||

|| Spanyolország || 2007–2013-as időszak || 1 131 890 912,00 ||  967 521 798,00 ||  599 079 998,75 || 85,48% || 52,93%

|| 2012-es pénzügyi év ||  162 654 289,00 ||  163 526 782,00 ||  194 609 146,09 ||

|| Franciaország || 2007–2013-as időszak ||  215 686 616,00 ||  182 921 534,31 ||  97 093 626,69 || 84,81% || 45,02%

|| 2012-es pénzügyi év ||  31 457 343,00 ||  32 086 491,00 ||  9 318 657,31 ||

|| Olaszország || 2007–2013-as időszak ||  424 342 854,00 ||  360 602 126,00 ||  163 479 766,46 || 84,98% || 38,53%

|| 2012-es pénzügyi év ||  61 620 807,00 ||  62 672 067,00 ||  0,00 ||

|| Ciprus || 2007–2013-as időszak ||  19 724 418,00 ||  16 736 518,00 ||  15 480 209,52 || 84,85% || 78,48%

|| 2012-es pénzügyi év ||  2 871 876,00 ||  2 929 314,00 ||  2 202 183,74 ||

|| Lettország || 2007–2013-as időszak ||  125 015 563,00 ||  102 564 209,00 ||  86 400 450,19 || 82,04% || 69,11%

|| 2012-es pénzügyi év ||  19 243 706,00 ||  20 816 794,00 ||  21 230 404,72 ||

|| Litvánia || 2007–2013-as időszak ||  54 713 408,00 ||  45 381 203,00 ||  28 624 771,79 || 82,94% || 52,32%

|| 2012-es pénzügyi év ||  8 161 553,00 ||  8 671 254,00 ||  5 503 907,88 ||

|| Luxemburg || 2007–2013-as időszak ||  0,00 ||  0,00 ||  0,00 || 0,00% || 0,00%

|| 2012-es pénzügyi év ||  0,00 ||  0,00 ||  0,00 ||

|| Magyarország || 2007–2013-as időszak ||  34 769 572,00 ||  28 229 202,00 ||  21 439 659,62 || 81,19% || 61,66%

|| 2012-es pénzügyi év ||  5 952 501,00 ||  6 241 343,00 ||  8 574 577,79 ||

|| Málta || 2007–2013-as időszak ||  8 372 329,00 ||  6 727 108,00 ||  2 862 430,91 || 80,35% || 34,19%

|| 2012-es pénzügyi év ||  1 271 388,00 ||  1 426 192,00 ||  736 367,16 ||

|| Hollandia || 2007–2013-as időszak ||  48 578 417,00 ||  41 219 646,00 ||  21 203 569,09 || 84,85% || 43,65%

|| 2012-es pénzügyi év ||  7 073 021,00 ||  7 214 481,00 ||  8 001 998,59 ||

|| Ausztria || 2007–2013-as időszak ||  5 259 318,00 ||  4 469 039,00 ||  4 374 761,67 || 84,97% || 83,18%

|| 2012-es pénzügyi év ||  763 814,00 ||  776 936,00 ||  729 306,12 ||

|| Lengyelország || 2007–2013-as időszak ||  734 092 574,00 ||  607 762 267,00 ||  274 047 384,03 || 82,79% || 37,33%

|| 2012-es pénzügyi év ||  121 944 858,00 ||  124 084 618,00 ||  63 019 617,70 ||

|| Portugália || 2007–2013-as időszak ||  246 485 249,00 ||  206 026 617,00 ||  111 789 897,52 || 83,59% || 45,35%

|| 2012-es pénzügyi év ||  35 759 773,00 ||  36 332 633,00 ||  28 194 561,04 ||

|| Románia || 2007–2013-as időszak ||  230 645 644,00 ||  162 928 626,01 ||  32 299 988,49 || 70,64% || 14,00%

|| 2012-es pénzügyi év ||  39 257 052,00 ||  42 262 575,00 ||  0,00 ||

|| Szlovénia || 2007–2013-as időszak ||  21 640 283,00 ||  18 568 490,00 ||  9 136 385,71 || 85,81% || 42,22%

|| 2012-es pénzügyi év ||  3 515 536,00 ||  3 298 585,00 ||  3 384 733,19 ||

|| Szlovákia || 2007–2013-as időszak ||  13 123 309,00 ||  10 467 782,13 ||  5 170 176,35 || 79,76% || 39,40%

|| 2012-es pénzügyi év ||  1 782 386,00 ||  1 971 551,00 ||  0,00 ||

|| Finnország || 2007–2013-as időszak ||  39 448 827,00 ||  33 473 027,00 ||  22 341 700,84 || 84,85% || 56,63%

|| 2012-es pénzügyi év ||  5 743 752,00 ||  5 858 627,00 ||  5 914 242,07 ||

|| Svédország || 2007–2013-as időszak ||  54 664 803,00 ||  46 384 052,00 ||  24 999 874,53 || 84,85% || 45,73%

|| 2012-es pénzügyi év ||  7 959 199,00 ||  8 118 383,00 ||  0,00 ||

|| Egyesült Királyság || 2007–2013-as időszak ||  137 827 889,00 ||  114 117 078,00 ||  51 946 750,84 || 82,80% || 37,69%

|| 2012-es pénzügyi év ||  23 112 801,00 ||  23 409 861,00 ||  32 650 846,38 ||

|| Összesen || 2007–2013-as időszak || 4 292 990 279,00 || 3 581 595 343,75 || 1 949 656 478,51 || 83,43% || 45,41%

|| 2012-es pénzügyi év ||  653 204 485,00 ||  667 529 520,00 ||  474 988 271,60 ||

[1]               Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 223., 2006.8.15.) 68. cikke.

[2]               A Bizottság 2007. március 26-i 498/2007/EK rendelete, HL L 120., 2007.05.10.

[3]               I. táblázat: Pénzügyi végrehajtás a konvergencia-régiókban

                II. táblázat: Pénzügyi végrehajtás a nem konvergencia-régiókban

                III. táblázat: Az EHA keretében előirányzott összegek prioritási tengelyek és tagállamok szerint

                IV. táblázat: Az EHA keretében igazolt kiadások prioritási tengelyek és tagállamok szerint.

[4]               Adatminőségi problémák miatt egyes tagállamok esetében (Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország) a 2013. májusra vonatkozóan felhasznált adatok valójában 2012. májusi adatok.

[5]               Az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 387/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 129., 2012.5.16.).

[6]               12/2011. sz. különjelentés: „Elősegítették-e az EU intézkedései, hogy a halászflották kapacitása a rendelkezésre álló halászati lehetőségekhez igazodjon?”

[7]               A Közös Kutatóközpont által az Európai Parlament részére készített „Az uniós halászflotta jövedelmezősége” című feljegyzés által alátámasztott információ – IB/B/PECH/IC/2013-087 – 2013. július

[8]               Az uniós halászat társadalmi-gazdasági dimenziói. Az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés, MRAG, 2013. augusztus.

[9]               Az EHA leselejtezésre és ideiglenes szüneteltetésre vonatkozó intézkedéseinek visszamenőleges értékelése, az Európai Bizottság megbízásából készült MRAG-jelentés, végső jelentés, amely várhatóan 2013 novemberében jelenik meg.

[10]             Dánia, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság.

[11]             Dánia és az Egyesült Királyság.

[12]             Észtország, Franciaország, Lengyelország, Portugália és Svédország.

[13]             Az elmúlt 5 évben a flották átlagéletkora kevesebb mint 2 évvel nőtt, ez azt mutatja, hogy a leselejtezés (állami támogatással vagy anélkül) lassítja a flották elöregedését.

[14]             A halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által az akvakultúráról készített 2013. évi gazdasági jelentéstervezet adatai, amely az ivadéknevelőkre és keltetőkre vonatkozó adatokat is tartalmazza.

[15]             Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiai iránymutatások, COM(2013)229.

[16]             Az egy műveletre jutó kiadások jelentős mértékben meghaladják a végleges beszüntetési műveletekét, nagyjából a feldolgozási műveletek kiadásaival egyeznek meg, illetve a halászkikötőkkel (475 500 EUR) és az átcsoportosításokkal (490 000 EUR) kapcsolatos műveletek költségeinél alacsonyabbak – e két utóbbi a legdrágább.

[17]             Az összes EHA-tengely közül itt nőtt a leggyorsabban a műveletek száma, a haladás azonban sokkal szerényebb az igazolt kifizetések tekintetében.

[18]             A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó összegeknél a visszavont kötelezettségvállalásokat is figyelembe vették.