A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Negyedik jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról /* COM/2013/0310 final */
TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 3 2........... A 93/7/EGK irányelv alkalmazásáról
(2004–2007) szóló harmadik jelentés következtetései 3 3........... A harmadik jelentés óta
bekövetkezett fejlemények......................................................... 4 3.1........ Az irányelv kodifikálására irányuló
próbálkozás............................................................... 4 3.2........ A kulturális javak
visszaszolgáltatásával foglalkozó „Return of cultural goods” munkacsoport 4 3.3........ A kulturális javakkal kapcsolatos
egyéb kezdeményezések.............................................. 5 4........... Az irányelv alkalmazása 2008–2011
között..................................................................... 7 4.1........ Tagállami jelentések az irányelv
alkalmazásáról................................................................ 7 4.2........ Az irányelv alkalmazásának
értékelése............................................................................. 8 5........... Következő lépések......................................................................................................... 9 Melléklet.................................................................................................................................... 10 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ
EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Negyedik jelentés a tagállam területéről
jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló
93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról (EGT-vonatkozású szöveg) 1. Bevezetés Az 1993. március 15-én elfogadott 93/7/EGK
tanácsi irányelv[1]
meghatározza a nemzeti hatóságok közötti adminisztratív együttműködés
mechanizmusát és egyes kulturális javak visszaszolgáltatásának bírósági
eljárását arra az esetre, ha a kulturális javakat jogellenesen szállítják ki a
tagállam területéről. A 93/7/EGK irányelv (a továbbiakban: az irányelv)
16. cikkével összhangban a tagállamok jelentést küldtek a Bizottságnak az
irányelvben foglaltak 2008–2011-es időszak tekintetében történő
alkalmazásáról[2].
Ez alapján dolgozta ki a Bizottság ezt a negyedik értékelő jelentést az
irányelv alkalmazásáról[3].
A Bizottság e jelentést az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és
Szociális Bizottság elé terjeszti. 2. A 93/7/EGK irányelv
alkalmazásáról (2004–2007) szóló harmadik jelentés következtetései Az irányelv alkalmazásáról szóló harmadik
jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv hasznos eszköz, amely
lehetővé teszi egyes kulturális tárgyak visszaszerzését, és ebből
fakadóan jó eszköz az Európai Unió számára ahhoz, hogy hozzájáruljon a
tagállamok kulturális örökség védelmében tett erőfeszítéseihez. A jelentés
ugyanakkor kifejezésre jutatta azt is, hogy a tagállamok sajnálattal észlelik
az irányelv korlátozásait, különösen a visszaszolgáltatási eljárásra kiszabott
rövid határidő tekintetében. A jelentés szerint javult az igazgatási
együttműködés és az információcsere mind a tagállamokon belül (a
kulturális hatóságok, a vámhatóságok, a rendőrség stb. között), mind a
különböző tagállamoknak az irányelv alkalmazásáért felelős hatóságai
között. Ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés és információcsere
még további javításra szorul. A tagállamok úgy vélik, az irányelv ritka
alkalmazása (mind az igazgatási együttműködés keretében tett intézkedések,
mind a nemzeti bíróságokhoz benyújtott keresetek szintjén) az irányelv túl
szűk hatályára, valamint a visszaszolgáltatási eljárás végrehajtására
vonatkozó túl korlátozó feltételekre vezethető vissza. A szóban forgó jelentésben a Bizottság
vállalta, hogy megfontolja az irányelv esetleges felülvizsgálatát. Ennek
első lépéseként a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával
foglalkozó bizottság keretében munkacsoportot jött létre, hogy az az irányelv
alkalmazását mélyrehatóan elemezze. 3. A harmadik jelentés
óta bekövetkezett fejlemények 3.1. Az
irányelv kodifikálására irányuló próbálkozás A 93/7/EGK irányelv kodifikálása a Bizottság
közösségi vívmányok egyszerűsítését célzó programjának részét képezte
2007-ben. A kodifikációs javaslat az Európai Unió Bíróságának (a C-133/06. sz.
ügyben)[4]
2008. május 6-án hozott ítéletét követően kikerült a programból. Az említett ítélet alapján úgy kellett
tekinteni, hogy a 93/7/EGK irányelv kodifikálására irányuló javaslat
rendelkezései másodlagos jogalapot tartalmaztak[5].
Így pedig nem lehetett folytatni az irányelv kodifikálását, mivel a szóban
forgó rendelkezést törölni kellett, az pedig olyan érdemi módosítással járt
volna, amely túllép a kodifikáció keretein. 3.2. A
kulturális javak visszaszolgáltatásával foglalkozó „Return of cultural goods”
munkacsoport Tekintettel a harmadik jelentés
következtetéseire, a Bizottság megtette az irányelv felülvizsgálatához
szükséges lépéseket. Első lépésként, 2009-ben létrehozta az
irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok képviselőiből
álló „Return of cultural goods” munkacsoportot. A munkacsoport arra kapott
felkérést, hogy i. tárja fel az irányelv alkalmazásával kapcsolatban
felmerülő fő nehézségeket, valamint ii. javasoljon hatékony és
elfogadható megoldási lehetőségeket az irányelv esetleges
felülvizsgálatához. A munkacsoport a kulturális javak kivitelével és
visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon belül jött létre. A „Return of cultural goods” munkacsoport
2011-ben arra a következtetésre jutott, hogy a „nemzeti kincsnek”
minősülő kulturális javak hatékonyabb visszaszolgáltatási rendszere
érdekében felül kell vizsgálni a 93/7/EGK irányelvet. Az esetleges
felülvizsgálat hatókörére vonatkozó javaslatokat illetően a tagok többsége
támogatta: i) a visszaszolgáltatási eljárás végrehajtására rendelkezésre álló
egy éves, valamint a megkereső tagállam illetékes hatóságai számára –
annak ellenőrzésére, hogy egy másik tagállamban található tárgy kulturális
tárgynak számít-e – rendelkezésre álló két hónapos határidő
meghosszabbítását, ii. az irányelv alkalmazásának elősegítése érdekében
egyes rendelkezéseinek egyértelművé tételét, többek között például a
kulturális tárgy birtokosának kártalanítása tekintetében a „kellő
gondosság és körültekintés” fogalmának egységesebb értelmezéséhez közös
kritériumok meghatározása révén, iii. az irányelvről szóló jelentések
nagyobb időintervallumonkénti elkészítését. A munkacsoport tagjai véleményt nyilvánítottak
az irányelv hatályával kapcsolatos egyéb javaslatokról is, különös tekintettel
a pénzügyi küszöbértékek és/vagy a mellékletben található egyes kategóriák
esetében a tárgyak korának eltörlésére, valamint a melléklet törlésére, továbbá
a kellő gondosság és körültekintés bizonyítási terhének megállapítására
vagy arra a lehetőségre, hogy magánszemélyek is indíthassanak
visszaszolgáltatási eljárást. A munkacsoport tagjai egyetértettek abban,
hogy az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere
javítása, és ezáltal a kulturális javak gördülékenyebb visszaszolgáltatása
érdekében megfontolandó a jogszabályoktól eltérő eszközök alkalmazása. A munkacsoport egészének és a csoport egyes tagjainak
a munkája nagyon fontos információforrásul szolgált a 93/7/EGK irányelv
felülvizsgálatának hatásvizsgálatához[6]. A „Return of cultural goods” munkacsoport
következtetéseit 2011. október 24-én, a kulturális javak kivitelével és
visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság 17. ülésén az említett bizottság
elé terjesztette. 3.3. A
kulturális javakkal kapcsolatos egyéb kezdeményezések A kulturális javak tiltott kereskedelmének
megelőzése és leküzdése iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az
Európai Unió intézményei, a tagállamok, valamint egyes nemzetközi szervezetek
(Interpol, UNESCO). A kulturális javak kiviteléről szóló
tanácsi rendeletet 2008-ban kodifikálták (2008. december 18-i 116/2009/EK
rendelet[7]).
A Bizottság 2011-ben elfogadta az említett rendelet alkalmazásáról szóló
második jelentést a 2000–2010 közötti időszakra vonatkozóan[8]. Az Európai Unió Tanácsának 2008-ban megfogalmazott
kérésére[9]
a Bizottság tanulmányt rendelt meg a kulturális javak tiltott kereskedelmének
az Európai Unión belüli megelőzéséről és a jelenség ellen folytatott
küzdelem javításáról. A tanulmányról 2011 végén készült végleges jelentés
felsorolja a kulturális javakra alkalmazható nemzetközi és uniós jogi
eszközöket, valamint a kulturális javak tiltott kereskedelmének
megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos akadályokat és nehézségeket[10]. A jelentés egy sor ajánlást tartalmaz a
tiltott kereskedelem megelőzésére és leküzdésére vonatkozóan. Az ajánlások
között szerepel például a kulturális javak tiltott kereskedelmének
megelőzésében és leküzdésében érintett hatóságok és intézmények közötti
uniós szintű együttműködési rendszer megvalósítása, európai internetes
portál létrehozása, csatlakozás az UNESCO és az UNIDROIT nemzetközi
egyezményeihez[11],
uniós szintű tájékoztatási kötelezettség bevezetése az internetes
értékesítési weboldalakra vonatkozóan, a kulturális javak kiszállítását
engedélyező tagállami dokumentumok egységesítése, az Unión belüli szabad
mozgást tanúsító kártya („útlevél”) létrehozása vagy rendőrségi
nyilvántartás-vezetési kötelezettség kiterjesztése az ingó kulturális javak
esetében. A jelentés javasolja továbbá a kulturális javak visszaszolgáltatása
terén bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutató összeállítását, valamint a
93/7/EGK irányelv felülvizsgálatát, hogy a visszaszolgáltatás terén javuljon a
hatékonysága. A szóban forgó jelentés, valamint a témával
kapcsolatos további munkák alapján az Európai Unió Tanácsa 2011. december
13–14-i ülésén ajánlásokat terjesztett a Bizottság és a tagállamok elé a
kulturális javak tiltott kereskedelméről. A Bizottságot felszólították a
kulturális javak hatékony védelmére irányuló tagállami erőfeszítések
támogatására a tiltott kereskedelem megelőzése és leküzdése, és adott
esetben kiegészítő intézkedések foganatosításának elősegítése
érdekében[12]. Az európai kulturális menetrenddel és a
2008–2010. évre szóló kulturális munkatervvel kapcsolatos munka keretében egy
nemzeti szakértői csoport (nyitott koordinációs módszer–OMC) a
műalkotások mozgásának („A gyűjtemények mobilitása”) javításával
foglalkozott. Az OMC-csoport a lopás és a tiltott kereskedelem
megelőzésével, valamint a kellő gondosság és körültekintés kérdésével
foglalkozó alcsoportja javasolta a kellő gondosság és körültekintés
fogalmával kapcsolatos alapvető követelmények elfogadását[13]. Ebbe az irányba mutat a Tanács által
elfogadott második, a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterv[14], amely a kulturális javakkal
kapcsolatos három fontos kezdeményezést irányoz elő. Egyrészt egy szakértői csoport
felállítását azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki egy olyan „eszköztárt”,
amely iránymutatásokat tartalmaz a bevált gyakorlatokra vonatkozóan, valamint
magatartási kódexet a tiltott kereskedelem és a lopás elleni küzdelem területén
szükséges kellő gondosságról és körültekintésről. Ebben az
összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió Tanácsa 2011. december
13–14-én tartott ülésén javasolta, hogy az említett szakértői csoport
felállítása kapcsán vonják be az érdekelt feleket is. Másrészt egy, a nyitott koordinációs módszer
keretén belül összeült nemzeti szakértői csoport annak megvizsgálására
kapott felkérést, hogyan lehetne a műalkotások Unión belüli kölcsönzési
folyamatait leegyszerűsíteni[15]. A harmadik kezdeményezés pedig a
műalkotások felbecslését szolgáló rendszerekről szóló tanulmány
kidolgozása az állami kezességvállalás, a biztosítás és a közös
felelősségvállalás tekintetében. A Bizottság végül 2010-ben a polgári és
kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet átdolgozására
irányuló javaslatot fogadott el. A javaslat előirányozza, hogy a dologi
jogokkal vagy ingóságok tulajdonlásával kapcsolatos polgári peres eljárás
esetén a tulajdon helye szerinti bíróság az illetékes. Ez az ingóságokra
általában alkalmazandó joghatósági alap érvényes azon eljárásokra is, amelyeket
a kulturális javak visszaszolgáltatásáért indít a tulajdonos. Az új rendelet[16] hozzá fog járulni a kulturális
javak fokozottabb védelméhez. 4. Az irányelv
alkalmazása 2008–2011 között 4.1. Tagállami
jelentések az irányelv alkalmazásáról A tagállamok jelezték, hogy érthető
okokból nem áll rendelkezésükre információ a területükről jogellenesen
kivitt összes kulturális tárgyról[17].
Ezért nehéz megállapítani, hogy növekedett vagy csökkent-e a jogellenes esetek
száma. A nemzeti jelentések a következő
megállapításokat tartalmazzák: ·
Az irányelv és különösen a visszaszolgáltatási
eljárás nem kerül gyakran alkalmazásra (lásd a mellékletben található
táblázatot[18]). A tagállamok az irányelv ritka alkalmazásának
okát abban látják, hogy hatálya – különös tekintettel a mellékletben
meghatározott kategóriákra –korlátozott, valamint abban, hogy a
visszaszolgáltatási eljárás megindítására rendelkezésre álló idő túl
rövid, és visszaszolgáltatás esetén a tagállamok bírói számára nehézséget okoz
a tulajdonos kártérítésére vonatkozóan a 9. cikk egységes alkalmazása. Néhány tagállam megemlítette a
visszaszolgáltatási eljárással kapcsolatos költségeket, illetve egy másik
tagállam illetékes bíróságának beazonosítása körüli nehézségeket. ·
A tagállamok központi hatóságai között fokozatosan
javul az igazgatási együttműködés és az információcsere. Ezt az irányelv
jobb alkalmazása érdekében még tovább kell fokozni. A tagállamok többsége úgy véli, hogy a
tagállamok hatóságai között jó az együttműködés és az információcsere. Belgium,
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország és az Egyesült Királyság ugyanakkor
úgy gondolja, hogy az együttműködés és információcsere jelenlegi foka még
nem kielégítő. A hatóságok például jelzik annak fontosságát, hogy az
eltűnt tárgyak felkutatásához jó technikai háttér álljon rendelkezésre
és/vagy a hatóságok közötti kapcsolattartás során az érintettek több
munkanyelvet tudjanak használni. ·
Az irányelv átdolgozásának szükségessége. A tagállamok úgy ítélik meg, hogy az
irányelvnek hatékonyabb eszköznek kellene lennie ahhoz, hogy az 1993 óta a
területekről jogellenesen egy másik tagállamba elszállított, „nemzeti
kincsnek” nyilvánított kulturális javakat vissza tudják szolgáltattatni. Ezért
támogatják a „Return of cultural goods” munkacsoportnak a jelenlegi jogszabály
átdolgozására irányuló javaslatait. Bulgária és Olaszország kiemeli továbbá az
illegális ásatásokból származó régészeti tárgyak jogellenes kereskedelmével
kapcsolatos nehézségeket, nevezetesen e javak eredetének igazolását és
jogellenes kivitelük időpontját illetően. Az említett tagállamok azt
kérik, hogy az irányelv átdolgozásának köszönhetően oldódjon meg ez a
probléma. A tagállamok végül megerősítik, hogy az
irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazása prioritást kellene,
hogy élvezzen. Az irányelv korlátozó feltételei azonban arra kényszeríthetik
őket, hogy a kulturális javak visszaszerzéséhez rendszeresen nemzetközi
egyezményeket vagy büntetőjogi utat vegyenek igénybe[19]. 4.2. Az
irányelv alkalmazásának értékelése A mellékletben található táblázatban a
Bizottság a tagállamok központi hatóságaitól kapott információk alapján
összegyűjtötte az irányelv 4. és 5. cikke alkalmazásának eseteit. Az
adatok azonban nem mindig állnak összhangban egymással és hiányosnak
bizonyulhatnak. A nemzeti hatóságok által az igazgatási
együttműködés keretében leggyakrabban hozott intézkedések a
területükről jogellenesen kiszállított kulturális javak felkutatására vagy
egy megtalált tárgyra vonatkozó értesítésre irányulnak. Néhány tagállam, így
Németország, Írország, Magyarország, Lettország, Ausztria, Hollandia,
Lengyelország és Románia jelezte továbbá, hogy intézkedtek annak
ellenőrzéséről, hogy a tárgy kulturális tárgynak számít-e, hogy
ezáltal a tárgyat megóvják, illetve hogy megakadályozzák a visszaszolgáltatási
eljárás elkerülését. A tagállamok olyan esetekről is
beszámoltak, amikor a nemzeti hatóságok közötti tárgyalások eredményeképpen
megtörtént a kulturális javak visszaszolgáltatása. A bírósági eljárás nélkül,
közös megegyezéssel történő visszaszolgáltatás gyakoribb a bírósági úton
érvényesített visszaszolgáltatásnál; ezek az esetek szerepelnek a mellékletben. A tagállami jelentések szerint hat
visszaszolgáltatási kérelmet nyújtottak be, ebből egy elutasításra került.
Az irányelv alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közül egyesek
jelezték, hogy nem rendelkeznek információval a visszaszolgáltatás érdekében indított
bírósági eljárásokról. A javak visszaszolgáltatásának érvényesítését
illetően több tagállam – köztük Belgium, Bulgária, Olaszország,
Magyarország, Lengyelország és Finnország – kiemeli az irányelv korlátait,
különösen az egyes nemzeti kincsekre alkalmazandó pénzügyi határértékek és a
visszaszolgáltatási eljárás végrehajtására rendelkezésre álló egy éves
határidő miatt. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az illegális ásatásból
származó régészeti tárgyak visszaszolgáltattatása problematikus, mivel nehéz
igazolni a tárgy származási helyét és/vagy jogellenes kivitelük időpontját
(Bulgária és Olaszország). A nemzeti jelentések kiemelik az érintett
valamennyi hatóság – különösen az irányelv alkalmazásáért felelős központi
hatóságok – közötti jó együttműködés és információcsere fontosságát.
Megállapítják, hogy a tagállamok központi hatóságai között javult az igazgatási
együttműködés, ugyanakkor nem eléggé szervezett és a nyelvi akadályok
miatt nem mentes a problémáktól. A jelentések hiányosságokról számolnak be az érintett
hatóságok közötti információcsere szintjén is, ami csökkenti annak
hatékonyságát. 5. Következő lépések A kulturális javak jogellenes kereskedelme az
Európai Unió országait sújtó csapás. Az Európai Unió tanácsa felkérte a
Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a kulturális javak jogellenes
kereskedelmének megelőzésében és leküzdésében. A 93/7/EGK irányelv felülvizsgálata 2009 óta
folyik. Az ezzel kapcsolatos nyilvános konzultáció 2012. március 5-én zárult le[20]. A 93/7/EGK irányelv felülvizsgálata lehetőséget
teremt az 1993 óta egy tagállam területéről jogellenesen elszállított
„nemzeti kincsnek” nyilvánított kulturális javak visszaszolgáltattatási
esélyeinek javítására. Ezzel kapcsolatban a Bizottság azt is
megvizsgálja, hogyan lehet az irányelvben előírt feladatokat végző
hatóságok közötti igazgatási együttműködést és konzultációt
elősegíteni. xxx A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a
Tanácsot és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy nyugtázza ezt a
jelentést.
Melléklet Összefoglaló táblázat a közös megegyezéssel
történt visszaszolgáltatás eseteiről, az adminisztratív együttműködés
keretében hozott intézkedésekről és a visszaszolgáltatási eljárásokról
2008–2011 között[21] ·
Áttekintés a közös megegyezéssel történt
visszaszolgáltatásokról Év || Visszaszolgáltató állam || Megkereső állam || Eredmény 2008 || Németország || Cseh Köztársaság || 1 fából készült Pieta-szobor (Močidlec) 2008 || Németország || Cseh Köztársaság || 4, az egyházatyákat ábrázoló faszobor (Semín) 2008 || Németország || Cseh Köztársaság || 1 angyalt ábrázoló faszobor (Klokočka) 2008 || Spanyolország || Svédország || Régészeti tárgyak 2009 || Németország || Cseh Köztársaság || 1 angyalt ábrázoló faszobor, a szeretet allegóriája (Česká Skalice) 2009 || Németország || Cseh Köztársaság || 1 fából készült angyalszobor (Hněvčeves) 2009 || Ausztria || Cseh Köztársaság || Nepomuki Szent Jánost ábrázoló faszobor (Přistoupim) 2009 || Szlovénia || Olaszország || Gorzanis könyve 2009 || Ausztria || Cseh Köztársaság || Szent Annát ábrázoló festmény egy templomból (Noutonice) 2009 || Németország || Görögország || 90 régiség 2010 || Hollandia || Cseh Köztársaság || Angyalokat ábrázoló szobrok (Hněvotín) (2) 2010 || Németország || Cseh Köztársaság || Szent Miklóst ábrázoló faszobor (Libníč) 2010 || Ausztria || Bulgária || Régészeti érmék 2010 || Svédország || Lettország || Festmények 2010 || Franciaország || Spanyolország || Festmény (vásznon) 2011 || Cseh Köztársaság || Ausztria || „Christ Salvator” faszobor 2011 || Egyesült Királyság || Görögország || 6 ikon 2011 || Észtország || Lettország || 3 ikon 2011 || Egyesült Királyság || Olaszország || 2 XIV. és XV. századi kézirat, valamint egy XIV. századi misekönyv 2011 || Németország || Ausztria || Kézirat-gyűjtemény 2011 || Németország || Olaszország || Kézirat 2011 || Franciaország || Németország || 2 szobor ·
Tárgyak felkutatása iránti kérelmek (a 93/7/EGK
irányelv 4. cikkének (1) bekezdése) Év || Megkereső || Megkeresett || Eredmény || Bulgária || Belgium || A tárgyakat nem találták meg. || Olaszország Belgium || Németország (6) || A tárgyakat megtalálták (2) || Németország || Ausztria || A tárgyat nem találták meg. 2010 || Magyarország Franciaország Görögország Cseh Köztársaság || Olaszország || Folyamatban (festmény) Folyamatban (iratgyűjtemény) Folyamatban (régi érmék) Folyamatban (szobor) 2008 || Litvánia || Ausztria || A tárgyat megtalálták (az eljárás folyamatban) 2008 2010 || Belgium Egyesült Királyság || Hollandia || A tárgyakat megtalálták (egyházi tárgyak) A tárgyakat megtalálták (régészeti tárgyak) 2008-2011 || Németország Bulgária || Ausztria || (7) Egyes tárgyakat megtaláltak, másokat nem (2) A tárgyakat megtalálták és visszaszolgáltatták (régészeti pénzérmék) 2008-2011 || Ausztria || Németország (3) || A tárgyakat megtalálták 2008-2011 || Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Németország Franciaország Magyarország Ausztria Portugália Románia Szlovákia Finnország || Görögország || A tárgyakat nem találták meg. || Bulgária || Lengyelország || Folyamatban || Lengyelország || Németország || A tárgyakat nem találták meg. || Bulgária || Románia || A tárgyakat nem találták meg. || Olaszország (1) Magyarország (3) Cseh Köztársaság (1) || Egyesült Királyság (5) || A tárgyakat megtalálták 1 tárgyat megtaláltak, 2 tárgyat nem A tárgyat nem találták meg. 2008-2011 || Görögország || Összes tagállam (39 eset) || A tárgyakat nem találták meg. ·
Tárgyak megtalálásáról szóló értesítések (a
93/7/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) Év || Értesítést küldő tagállam || Értesítést kapó tagállam || Eredmény || Németország (5) || Franciaország Bulgária Olaszország Spanyolország Dánia || Pozitív (két festmény visszaszolgáltatása) Folytatás nélkül Pozitív (váza visszaszolgáltatása) Folytatás nélkül Folytatás nélkül 2011 || Magyarország Görögország Spanyolország || Olaszország || Folytatás nélkül (Pugliai váza) A visszaszolgáltatás folyamatban (liturgikus tárgyak) Pozitív (régi műemlékek és könyvek visszaszolgáltatása) || Olaszország || Franciaország || Pozitív (festmény visszaszolgáltatása) || Észtország || Lettország || Pozitív (3 ikon visszaszolgáltatása) 2010 2011 2010 || Hollandia || Franciaország Franciaország Egyesült Királyság || A visszaszolgáltatás folyamatban (szobor) Folytatás nélkül (iratgyűjtemény) Folytatás nélkül (régészeti tárgyak) || Szlovénia || Ausztria || jelentett, de Ausztria által nem azonosított tárgy || Németország Franciaország || Lengyelország || Pozitív (szobor visszaszolgáltatása) Segítségnyújtás a tárgy megóvása érdekében (10 festmény) || Finnország || Franciaország || Folytatás nélkül ·
Visszaszolgáltatási kérelmek (a 93/7/EGK
irányelv 5. cikke Év || Megkereső || Megkeresett || Tárgy 2008 || Cseh Köztársaság || Ausztria || 4, szentet ábrázoló faszobor és 2 relikviatartó (az eljárást törölték) 2008 || Olaszország || Németország || Régi bronz sisak (a kérelmet elutasították) 2009 || Cseh Köztársaság || Hollandia || Szent Annát ábrázoló szobor (folyamatban) 2009 || Litvánia || Ausztria || „Feltámadott Krisztus” szobor (folyamatban) 2010 || Cseh Köztársaság || Ausztria || 2 szobor (folyamatban) 10 szobor (visszaszolgáltatva) 2011 || Cseh Köztársaság || Ausztria || Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor (Čímyšl) [1] A Tanács az 1997. február 17-i 96/100/EGK európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 60., 1997.3.1., 59. o.) és a 2001.
június 5-i 2001/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 187.,
2001.7.10., 43. o.) módosított, a tagállam területéről jogellenesen
kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló, 1993. március 15-i
93/7/EGK irányelve, HL L 74., 1993.3.27., 74. o. [2] A Bizottság 22 tagállamtól kapott jelentést. [3] A Bizottság 2000. május 25-i első jelentése a
Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak a
kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet és a
tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak
visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról,
COM(2000) 325 végleges.
A Bizottság 2005. december 21-i második jelentése a Tanácsnak, az Európai
Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam
területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról
szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról, COM(2005) 675 végleges.
A Bizottság 2009. július 30-i harmadik jelentése a Tanácsnak, az Európai
Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a tagállam
területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak
visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról,
COM(2009) 408 végleges. [4] Lásd a C-133/06. sz., Európai Parlament kontra az
Európai Unió Tanácsa ügyben 2008. május 6-án hozott ítéletet (EBHT 2008., I-03189.
o.), a következő oldalon:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62006CJ0133:Hu:HTML [5] Arról a rendelkezésről van szó, amelynek értelmében
a Tanács a Bizottság javaslata alapján háromévente vizsgálatot tart, és
indokolt esetben napra kész állapotba hozza az irányelv mellékletben jelzett
összegeket. [6] A szóban forgó dokumentum nem nyilvános. [7] HL L 39., 2009.2.10., 1. o. [8] A Bizottság 2011. június 27-i jelentése a Tanácsnak, az
Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a
kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK
tanácsi rendelet végrehajtásáról, COM(2011) 382 végleges. [9] A Tanács következtetései a kulturális javak tiltott
kereskedelmének megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelem
javításáról, Brüsszel, 2008. november 27–28., http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/08/st14/st14224-re02.fr08.pdf
[10] „Etude sur la prévention et la lutte contre le trafic
illicite des biens culturels dans l’Union européenne”, készítette a Centre
d'Étude sur la Coopération Juridique Internationale, CECOJI-CNRS-UMR 6224
Franciaország. A tanulmány megtekinthető francia és angol nyelven, http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/crime/docs/Rapport%20Trafic%20des%20biens%20culturels%20UE%20-%20FR.pdf#zoom=100 [11] Az 1970. évi UNESCO-egyezmény a kulturális javak jogtalan
importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának tilalmát és
megakadályozását szolgáló eszközökről, valamint az 1995. évi
UNIDROIT-egyezmény a lopott vagy illegálisan exportált kulturális javakról. [12] A Tanács következtetései a kulturális javakkal kapcsolatos
bűncselekmények megelőzéséről és az ellenük folytatott
küzdelemről, Brüsszel, 2011. december 13–14., http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/11/st17/st17541.fr11.pdf
[13] http://ec.europa.eu/culture/our-policy-development/working-group-on-museum-activities_en.htm [14] A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében
ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2011–2014-es
időszakra szóló kulturális munkatervről, HL C 325., 2010.10.2., 1. o.
http://ec.europa.eu/culture/our-policy-development/european-agenda_en.htm [15] A munkacsoport tevékenységéről bővebben itt
tájékozódhat:
http://ec.europa.eu/culture/our-policy-development/policy-documents/omc-working-groups_en.htm [16] Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete
(2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351.,
2012.12.20., 1. o.) [17] A Cseh Köztársaság ugyanakkor benyújtott egy áttekintést
azokról a jogellenesen kivitt tárgyakról, amelyeket más tagállamban
azonosítottak (1995 óta 189 darab), valamint azokról az illegális eredetű
javakról, amelyeket területén megtaláltak (1995 óta 243 darab). Olaszország is
tájékoztatást nyújtott a területéről illegálisan kivitt tárgyakról
(2008–2011 között 10 372 darab). Ezek az adatok a kulturális örökség
védelmében illetékes rendőri szerv által kiderített információkon
alapulnak. Nagy többségben illegális ásatásból származó régészeti tárgyakról
van szó. Magyarország úgy becsüli, hogy évente több száz tárgy hagyja el
jogtalanul az országot. A román rendőrség szerint 11 530 kulturális
tárgyat (ebből 11 300 régészeti tárgyat) vittek ki illegálisan az
országból. Görögország is jelezte kulturális javak – 274 ikon, 44 román,
bizánci, illetve késő bizánci kori építészeti elem, 1 XX. századi festmény,
5 (klasszikus antik és római kori) váza, 8 pénzérme és 23 liturgikus tárgy –
jogellenes kivitelét. A tagállam megállapítja, hogy a korábbiakhoz képest
jelentősen több késő bizánci ikont loptak el. [18] Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a Bizottság az
irányelv alkalmazásáért felelős központi hatóságoknak az előző
jelentés során felhasználthoz hasonló kérdőívet küldött. Az adatok
összegyűjtésének megkönnyítése és megbízhatóságuk növelése érdekében sor
fog kerülni a kérdőíves rendszer felülvizsgálatára. [19] E tekintetben Bulgária és Lengyelország jelezte, hogy az
UNESCO-egyezmény útján sikerült kulturális javakat visszaszolgáltattatnia,
Románia pedig 235 tárgy visszaszolgáltatását az UNIDROIT-egyezmény révén
oldotta meg. [20] http://ec.europa.eu/culture/news/201112-consultation_en.htm [21] Forrás: Az irányelv alkalmazásáról szóló nemzeti
jelentések. A táblázatot leellenőrizték a 93/7/EGK irányelv alkalmazásáért
felelős központi hatóságok. Egyes adatokat ugyanakkor csak az érintett két
tagállam egyike igazolt vissza. Egy adott visszaszolgáltatással kapcsolatos
lépések több táblázatban is fel lehetnek tüntetve.