A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés /* COM/2013/0144 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés Bevezetés A
gazdasági válság különösen súlyos hatást gyakorol a fiatal generáció tagjaira:
a munkanélküli fiatalok aránya 2013 januárjában elérte a 23,6 %-ot: ez az
arány kétszer olyan magas, mint a felnőttek esetében, és semmi nem utal a
helyzet javulására. Jelenleg a 15–24 év közötti európai fiatalok közül 7,5
millió azoknak a száma, akik nemcsak a munka, de az oktatás és a képzés
szempontjából is inaktívak. A
helyzet egyes tagállamokban és régiókban különösen kritikussá vált. Mindez
komoly kockázatot jelent az EU társadalmi kohéziójára nézve, hosszú távon pedig
negatív hatással lehet a gazdaságra és a versenyképességre is. Annak érdekében,
hogy az ebbe a korosztályba tartozó fiatalokból ne legyen „elveszett
generáció”, az EU intézményeinek, a kormányoknak, a vállalatoknak és a
szociális partnereknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük minden
szinten. A fiatalokat sújtó
munkanélküliség elfogadhatatlanul magas arányának csökkentése érdekében a
Bizottság 2012. december 5-én a fiatalok foglalkoztatásáról szóló csomagot
fogadott el. A csomag része az ifjúsági garancia létrehozására[1] vonatkozó tanácsi ajánlásra
irányuló javaslat, emellett elindítja a szakmai gyakorlatok minőségi
keretrendszeréről szóló konzultáció második szakaszát a szociális
partnerekkel[2],
létrehozza a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét[3], valamint felvázolja, milyen
módon lehetne leküzdeni a fiatalok mobilitását akadályozó tényezőket. Az EU a strukturális
alapok útján már jelentősen hozzájárult a fiatalok munkanélküliségének
felszámolásához, különösen a 2011 decemberében elfogadott, „Több
lehetőséget a fiataloknak” elnevezésű kezdeményezés[4] keretében létrehozott
munkacsoportok révén. 2013. február 7-8-i
ülésén az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU már eddig is
jelentős támogatást nyújtott ezen a területen. Felismerve emellett, hogy a
fiatalok egyes régiókban különösen nehéz helyzetbe kerültek, a Tanács
javaslatot tett az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elindítására, amely a
2014–2020 közötti hétéves időszakban 6 milliárd eurós költségvetéssel
rendelkezne, és nyitva állna minden olyan régió előtt, ahol a fiatalok
munkanélküliségi rátája meghaladja a 25 %-ot. A kezdeményezés
finanszírozására a kohéziós politika alfejezetén belül kerülne sor, egyrészt az
Európai Szociális Alaptól (ESZA) célzott beruházásként érkező 3 milliárd
EUR, másrészt 3 milliárd EUR külön költségvetési tétel révén. Az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés mihamarabbi zökkenőmentes elindítása
érdekében a Bizottság az alábbiakban összefoglalja, melyek a kezdeményezés
legfőbb jellemzői, valamint bemutatja a jelenleg az Európai Parlament
és a Tanács által tárgyalt, az európai strukturális és beruházási alapokra
vonatkozó közös rendelkezések, valamint az Európai Szociális Alapról szóló
rendelet szükséges módosításairól szóló javaslatait. Az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítené és
felgyorsítaná az ESZA által támogatott feladatok ellátását, ezzel
elősegítené, hogy a Bizottság fontos kezdeményezései, a fiatalok
foglalkoztatásáról szóló csomag, valamint különösen a Tanács által 2013.
február 28-án politikailag támogatott, az ifjúsági garancia létrehozásáról
szóló ajánlás elemei megvalósuljanak a támogatásra jogosult régiókban. Ez
utóbbi kezdeményezés azt garantálná, hogy minden olyan 15-24 év közötti fiatal,
aki nem foglalkoztatott, és oktatásban vagy képzésben sem részesül (ők az
úgynevezett NEET-fiatalok), a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás
befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot vagy
gyakornoki állást kap, illetve további oktatásban és képzésben vehet részt. Arról, hogy pontosan milyen intézkedések szülessenek a kezdeményezés
keretében, a Bizottság és a tagállamok a kohéziós politika programozási
folyamata során fognak dönteni, az azonban biztos, hogy az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés programjai nem rendszereket vagy struktúrákat
fognak támogatni, hanem egyénileg fogják megcélozni azokat a fiatalokat, akik
nem rendelkeznek munkaviszonnyal, és a ,oktatásban vagy képzésben sem
részesülnek. Ezáltal az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés a tagállami
szinten foganatosított, többek közt az ESZA által támogatott intézkedések
kiegészítése lesz, melynek célja az ifjúsági garancia rendszerének létrehozása
és működtetése. A kiegészítő szerep betöltése
érdekében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását teljes
mértékben az ESZA programozásába kell integrálni, a NEET-fiatalok fenntartható
munkaerő-piaci beilleszkedését szolgáló beruházási prioritásként. Ahol
lehetséges, a tagállamoknak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretén
belül szabad kezet kell kapniuk, valamint ösztönözni kell őket abban a
tekintetben, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez minimálisan
szükséges, az ESZA-ból származó 3 milliárd eurós támogatásnál több ESZA-forrást
fordítsanak a fiatalok munkanélküliségének és inaktivitásának leküzdésére. Az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott beruházásoknak kifejezetten
konkrét célok gyors elérése kell törekedniük. A Bizottság ezért az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés előreütemezését javasolja, és
elsősorban azt ajánlja, hogy a kezdeményezés ne legyen része az
eredményességi tartalékra irányuló mechanizmusnak, annak érdekében, hogy már a
végrehajtás korai szakaszában kézzelfogható eredményeket lehessen elérni. A
Bizottság arra is ösztönözni kívánja a tagállamokat, hogy új, az
egyszerűbb végrehajtást és az eredményközpontú szemléletet
elősegítő eszközként a 2014–2020-as programozási időszakra
javasolt közös cselekvési terveket is alkalmazzák. Azt elkerülendő, hogy
az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés zökkenőmentes végrehajtása
költségvetési korlátozások miatt elakadjon, a javaslat alapján az ESZA-tól
érkező támogatás finanszírozása tagállami forrásokból történne. A fiatalok foglalkoztatásáról szóló csomag céljainak teljesítése és az
ifjúsági garancia megteremtése a Tanács ajánlásának megfelelően: erre az
átfogó stratégiára kell alapozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés
végrehajtását. Mint azt a Tanács ajánlása is megfogalmazta, a tagállamok a
nemzeti, regionális és helyi feltételekhez alkalmazkodva fogják kialakítani a
garanciarendszert, tekintetbe véve többek között a fiatal generáció
sokszínűségét, a kölcsönös kötelezettségvállalás elveit, valamint az
inaktivitási ciklusokkal járó kockázat kezelésének szükségességét. A makrogazdasági feltételeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az
érintett tagállamok gazdasági és társadalmi körülményeinek mérlegelésekor
figyelembe kell venni a munkaerő-piaci helyzetet és a fiatalok kilátásait
is. Tagállami szinten az
ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés programozására az ESZA keretén belül
kerülne sor. A könnyebb megvalósítás, valamint a kezdeményezés hatásainak
érzékelhetővé és mérhetővé tétele érdekében az ifjúsági
foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtása során kiemelten fontos a sajátos előírások
betartása a nyilvánosság, az előrehaladás nyomon követése, a hatások
értékelése, valamint a pénzgazdálkodás és a pénzügyi jelentések terén. A Bizottság ezért
módosítja a közös rendelkezésekről szóló rendeletre, valamint az ESZA-ról
szóló rendeletre vonatkozó javaslatait. Következtetés Az ifjúsági garancia megvalósításához célzott állami beruházásokra van
szükség, amelyekhez az ESZA szilárd támogatást tud biztosítani. Az Európai
Tanács felhívása alapján az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés feladata
lesz az ESZA humántőke-befektetésekhez nyújtott támogatásának
megerősítése. A Bizottság ezért megismétli az Európai Szociális Alap
minimális részesedésének megállapítására vonatkozó javaslatát, azzal a céllal,
hogy az ESZA részesedése az EU kohéziós politikával kapcsolatos forrásaiból a
jelenlegi 22 %-ról legalább 25 %-ra nőjön. [1] COM(2012) 729 final [2] COM(2012) 728 final [3] COM(2012) 727 final [4] COM(2011) 933 végleges