15.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 114/96

1.

tudomásul veszi az Európai Bizottság hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó javaslatát, melynek célja az élelmiszer- és takarmányjog, illetve az állat-egészségügyi és állatjóléti, növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó egyéb szabályok alkalmazásának biztosítása a rendelet fő célkitűzéseinek megfelelően, vagyis a magas szintű emberi egészségvédelem és a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében;

2.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri: meg kell erősíteni az egyes tagállamok illetékes hatóságainak a rendelkezésére álló eszközöket azzal a céllal, hogy vizsgálni lehessen az uniós jogszabályokkal (ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal és tesztekkel) való összeegyeztethetőséget;

3.

megerősíti, hogy az európai uniós mezőgazdasági termékek minősége a közös agrárpolitika hozzáadott értéke megállapításának az egyik legfontosabb tényezője, és annak az egyik legnagyobb előnye a globális piacon. Az élelmiszer- és takarmányjog, illetve az állat-egészségügyi és állatjóléti, növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó egyéb szabályok betartásának hatékony ellenőrzése stabil piacot teremt, amelynek alapja a társadalomnak e termékekbe vetett bizalma;

4.

a versenyképesség biztosítása mind helyi, mind globális szinten is csak az európai agrár-élelmiszer-ipari piac folyamatos fejlesztése által válik lehetségessé. Emiatt üdvözli ezt a kezdeményezést, amely arra szolgál majd, hogy különböző hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek által biztosítsa a mezőgazdasági termékek minőségét;

5.

úgy véli, hogy a szabályozás eleget tesz annak a szükségletnek, hogy az illetékes hatóságok hivatalos ellenőrzése alatt álló vállalkozások széles körű versenyképessége biztosítva legyen az élelmiszer-ipari láncban;

6.

rámutat arra, hogy a rendeletjavaslat gyakorlatilag minden szabályozási területet illetően tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák az Európai Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására (lásd a 15–24. cikket). Különösen azokat, a jogalkotási javaslat 15–24. cikkében, illetve a 110., 132. és 133. cikkében rögzített felhatalmazási indokokat utasítjuk el, amelyek a hatósági ellenőrzések lefolytatásával kapcsolatos különös szabályokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkoznak. Elengedhetetlennel tartjuk, hogy minden olyan rendelkezést közvetlenül beépítsenek a rendeletbe, amely jelentős befolyásolja a felügyeleti tevékenységet és a tartományok költségvetését. Ezen túlmenően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 139. cikk értelmében történő elfogadásával kapcsolatban annak tisztázására kérjük az Európai Bizottságot, hogy miként kívánja a 81. preambulumbekezdésben részletezett eljárást végrehajtani. Ennek értelmében az Európai Bizottságnak az előkészületi munkák során megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértőkkel is. Szükségesnek tartjuk, hogy a tagállamok szakértőinek részvételét magában a 139. cikkben is rögzítsék;

7.

megerősíti, hogy a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos jogszabályok harmonizációja hasznos és fontos az élelmiszerek és takarmányok megfelelő biztonsági szintjének, valamint a javak belső piacon való mozgásának szavatolása érdekében, hatékonyan védve ezáltal a belső piacot, a szabad versenyt, valamint a fogyasztók érdekeit és tájékoztatását a csalásoktól és az európai uniós követelményeknek nem megfelelő termékek beáramlásától, és fenntartva a bizalmat az Európai Unió területéről exportált, illetve azon átmenő termékek iránt;

8.

üdvözli, hogy a rendelet számos előírást tartalmaz az agrár-élelmiszer-ipari láncban végzett hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban, köztük a növényi károsítók elleni eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, a növényi szaporítóanyagok forgalombahozatali célú előállítására irányadó szabályokat, valamint az állati melléktermékekre vonatkozó szabályokat;

9.

elismeri, hogy az élelmiszer-ipari termékek védelmének egyik legjobb útja annak biztosítása, hogy minden, az EU-ban értékesített élelmiszer, eredetétől függetlenül azonos vagy egyenértékű élelmiszer-higiéniai, biztonsági és -minőségi ellenőrzések hatálya alá tartozik. Úgy véli, hogy specifikus esetekben a rendelet nem korlátozza a tagállamok arra való jogát, hogy hatósági ellenőrzések által lépéseket tegyenek a magasabb szintű fogyasztóvédelem megteremtése érdekében;

10.

üdvözli, a jogszabályok egyszerűsítését a következő területeken: közös szabályok szerint működő határállomások kialakítása; a közös egészségügyi beléptetési okmány (CHED) bevezetése a jelenlegi rendszer felváltására, amely rendszerben az ellenőrzés alá tartozó egyes szektorokban különféle okmányokat használnak; az okmányok standardizálása és minőségbiztosítás az eredetiségükkel kapcsolatban, valamint egy uniós szintű rendszer bevezetése az európai hatósági ellenőrzéseknek és azok digitalizálásának a felügyeletére;

11.

rámutat, hogy az állatgyógyászati készítmények maradványainak hatósági ellenőrzésére jelenleg érvényes rendelkezéseket olyan szabályozások váltották fel, amelyek nagyobb mértékben alapulnak kockázatértékelésen, és nem mondanak ellent a megfelelő egészségvédelmi feltételek megőrzésére vonatkozó igénynek;

12.

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely egyebek mellett a harmadik országokból származó termékek ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz azzal a céllal, hogy kezelje az agrár-élelmiszer-ipari lánccal kapcsolatban felmerülő kihívásokat és az uniós polgárok ehhez kapcsolódó biztonsági kockázatait;

13.

15. üdvözli a rendelkezések egyszerűsítését, beleértve az állat-egészségügyi határállomások (az állatok és állati melléktermékek esetében), a kijelölt belépési pontok (a növényi eredetű élelmiszerek és takarmányok esetében) és a belépési pontok (a növények és növényi termékek esetében) helyettesítését a közös szabályok által irányított határállomásokkal. Ez a megközelítés megkönnyíti majd az európai piac védelmét a nem megfelelő agrár-élelmiszer-ipari termékek beáramlásával szemben;

14.

üdvözli az új mechanizmusok létrehozását a közigazgatási segítségnyújtás területén, amely lehetővé teszi majd a nemzeti ellenőrző hatóságok számára, hogy egységes és következetes módon együttműködjenek a rendelkezések határokon átívelő végrehajtásában. Felhívja a figyelmet arra, hogy az európai uniós előírások megszegését nem csak abban a tagállamban büntetik majd, amelyben az előírás megszegését jelentették, hanem abban a tagállamban is, amelyben annak megszegésére sor került;

15.

rámutat arra, hogy a kockázatkezelésen alapuló ellenőrzésekkel kapcsolatos új megközelítés a jelenlegi tudásszintnek megfelelő és gyors cselekvést és döntéseket tesz lehetővé a különféle termékkategóriák esetében;

16.

leszögezi, hogy jelentős többletterhet jelent az illetékes szerveknek az a kötelezettség, hogy minden egyes elvégzett hatósági ellenőrzés után jelentést kell készíteniük és azt az ellenőrzött vállalkozó rendelkezésére kell bocsátaniuk. A bürokratikus ráfordítás miatt, illetve amiatt, hogy így aligha lehet kizárni a jogvédelem igénybevételének lehetőségét, elutasítjuk ezt.

17.

alapvetően osztja az Európai Bizottságnak azt a felfogását, hogy a vizsgált rendelet által megkövetelt hivatalos tevékenységekre vonatkozó díjtételek számításánál figyelembe kell venni a kisvállalkozások érdekeit. Az a díjfizetés alóli általános mentesség azonban, amelyet a jogalkotási javaslat a tíznél kevesebb főt foglalkoztató és 2 millió eurónál alacsonyabb éves forgalmú vagy mérlegfőösszegű vállalkozások számára be kíván vezetni, ellentmondásban áll a 76. cikkben foglalt alapelvekkel, amelyek megfelelő személyi és pénzügyi források biztosítását irányozzák elő. Javasolja, hogy az új költségszabályozásba vegyenek fel egy, a 882/2004/EK rendelet 27. cikke (6) bekezdésének megfelelő új szabályozást, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a kivételek jellegét és körét maguk határozzák meg;

18.

A 80. cikk jobb helyzetbe kívánja hozni a szabályokat rendszeresen betartó vállalkozásokat, oly módon, hogy az ellenőrzési díjakat a 79. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján átalányként állapítja meg. Ehelyett az új költségszabályozásba egy, a 882/2004/EK rendelet 27. cikke (6) bekezdésének megfelelő új szabályozást kellene felvenni, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a kivételek jellegét és körét maguk határozzák meg;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy hatékony (megfelelő) adat- és információvédelmet kell biztosítani a redundanciával és a jogtalan hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtására létrehozott rendszerben, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe kell venni az illetékes hatóságok abbéli igényét és kötelességét, hogy tájékoztassák a közönséget az agrár-élelmiszer-ipari lánccal kapcsolatos jelentős eseményekről. Mivel egyes tagállamokban különböző szervezetek között oszlik meg az élelmiszer-ipari lánccal kapcsolatos ellenőrzési jogkör, elengedhetetlen, hogy az információs rendszerek fejlesztése során egyetlen dokumentumban rögzítsék a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos különböző intézkedéseket. Emellett ki kellene építeni egy integrált rendszert a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos információk kezelésére is;

20.

a létező fegyelmi eljárások alkalmazási körének kiterjesztésével egyidejűleg az RB üdvözli, hogy határidőket állapítanak meg az intézkedések betartásához is, hogy a hivatalos díjakkal kapcsolatos kivételek és csökkentések formájában ösztönzést nyújtsanak azoknak a szereplőknek, akik elérik és fenn tudják tartani az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó előírásoknak és más, az élelmiszer-ipari láncra vonatkozó előírásoknak való megfelelés szintjét, a rutinellenőrzések kötelező díjairól való döntést azonban továbbra is a tagállamokra kell hagyni;

21.

utal arra, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kibocsátására irányuló számos felhatalmazás csökkenti a tagállamok részvételi lehetőségeit, és az országok számára előreláthatatlanná teszi, hogy számítani kell-e személyi vagy pénzügyi többletráfordításra;