8.7.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 214/20 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az egységes héabevallás tekintetében történő módosításáról
COM(2013) 721 final – 2013/0343 (CNS)
2014/C 214/04
Előadó: Viliam PÁLENÍK
2013. november 8-án a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján úgy határozott, hogy kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az egységes héabevallás tekintetében történő módosításáról
COM(2013) 721 final – 2013/0343 (CNS).
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2014. február 13-án elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26–27-én tartott, 496. plenáris ülésén (a február 26-i ülésnapon) 130 szavazattal 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB üdvözli az egységes héabevallás bevezetését. Ez egy olyan új eszköz, amely – ha megfelelően vezetik be – enyhítheti az Unióban működő vállalatok adminisztratív terheit, segítve ezzel az egységes piacban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását, emellett eredményesebbé teheti az adóbehajtást és az adócsalás elleni küzdelmet. Az EGSZB ugyanakkor arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erőfeszítéseit akkor se csökkentse, amikor a végrehajtásra kerül a sor. |
1.2 |
Az EGSZB támogatja, hogy minél inkább szabványosítsák az egységes héabevallás benyújtásának formáját és módját, ami az adminisztratív terhek csökkenését eredményezi majd, különösen a nemzetközileg tevékenykedő vállalatok esetében, növelve ezek versenyképességét. A versenytorzulások csökkentése is hozzájárul a munkahelyek megszűnésének megelőzéséhez. Ugyanakkor ez a javaslat csak az első kis lépésnek tekinthető a tagállamok között a hozzáadottértékadó-szabályok és -formalitások tekintetében fennálló különbségek kezelésére. Alaposan mérlegelni kell, hogy a héabevallási rendszer (és a belső eljárások) módosítása milyen költségekkel és előnyökkel jár a vállalkozások – elsősorban a kkv-k – számára. |
1.3 |
Az EGSZB utal az Európai Bizottság 2014-es munkaprogramjában bejelentett, „Lépések egy végleges héarendszer felé” című javaslatra, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok között a hozzáadottértékadó-szabályok és -formalitások tekintetében fennálló számos különbség nagyrészt a héairányelv keretében felkínált különböző opciókra vezethető vissza. Az EGSZB üdvözli a beterjesztett javaslatot, amely egy első és nagyon szükséges lépést jelent az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelem eredményesebbé tétele és az irányelv végrehajtásával járó adminisztratív terhek csökkentése felé. A héarendszer végső formájának kialakításakor figyelembe kell venni a bevallási rendszerekre gyakorolt hatásokat és a belső eljárásokra vonatkozó módosításokat (amelyek további költségeket jelentenek a vállalatok és hatóságok számára). |
1.4 |
Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a technikai jellemzők, eljárások és meghatározások kialakítására vonatkozó kezdeményezésével, valamint az egységes héabevallás elektronikus benyújtásának módszereivel kapcsolatos kezdeményezését. Nyugtalanítja azonban, hogy a bevallások korrekciójára vonatkozó elvek meghatározására is a komitológiai eljárást próbálják alkalmazni. Javasolja ezért, hogy ennek részleteit konkrétan rögzítsék az irányelv végleges változatában. |
1.5 |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy világosabban körvonalazza a javaslat néhány elemét, különösen azt a lehetőséget, hogy a tagállamok időközi héafizetéseket szedhetnek be – miközben a héabevallási időszakot a 2 0 00 000 euró alatti forgalmú mikrovállalkozások számára negyedévre meghosszabbítják –, illetve az adminisztratív kapacitás iránti kisebb igényt, amit ez az egyes országok adóhatóságai számára jelenteni fog. |
1.6 |
Az EGSZB támogatja a „csakis egyszer” elvet, amely biztosítaná, hogy a vállalkozásoknak csupán egyetlenegyszer kelljen megadniuk bizonyos információkat a nemzeti hatóságok számára. Az adatokat oly módon kell összegyűjteni, hogy a nemzeti hatóságok mind ellenőrzési célra (az adócsalások megelőzésére), mind pedig statisztikai célra használni tudják őket. Így a vállalkozásoknak nem kellene az adatokat a különféle űrlapokon és héabevallásokon kétszer is megadniuk. |
1.7 |
Az EGSZB szorgalmazza, hogy a tagállamok jobban éljenek az üzleti környezet működésének javítását célzó mechanizmusokkal, elsősorban azzal, hogy az adó megfizetése csak akkor váljék esedékessé, ha a számlát a vásárló kifizette – így elkerülhetők lennének az olyan helyzetek, amikor tisztességes vállalkozások valójában hiteleznek az államnak –, illetve hogy a levont többlethéa visszatérítése tekintetében megfelelő határidőket tartsanak érvényben. Az EGSZB véleménye szerint az ilyen mechanizmusok bevezetésének nem szabad további adminisztrációs terhet jelentenie. |
1.8 |
Az EGSZB feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság emellett a héához kapcsolódó fizetések teljes köre (részletfizetések, adófizetés, túlfizetések visszatérítése), valamint az adóbevallások korrekciója vonatkozásában lépéseket tegyen az időszakok és határidők hatékony egységesítésére, hogy a javaslat céljai teljes mértékben megvalósulhassanak. |
2. Háttér
2.1 |
Az adminisztratív terhek csökkentése – amelyből mindenekelőtt a kkv-k profitálnak – fontos cél, elsősorban azért, mert így a vállalatok a valódi üzleti tevékenységükre koncentrálhatnak. Az EGSZB üdvözli az irányelvjavaslatot, amelynek az a célja, hogy javuljon az uniós vállalatok nemzetközi versenyképessége és az egységes piac működése. Amit a vállalatok működésük során ezzel nyernek, az később az adóbevételeknek, illetve az egyes országok és az állami szervek költségvetésének növekedésében, a társadalmi kohézió finanszírozásának bővülésében, a közszolgáltatások jobb hozzáférhetőségében és a hatékonyabb közigazgatásban tükröződhet. Az irányelv összességében véve várhatóan pozitív hatással lesz a legtöbb uniós polgár és a kkv-k életére. |
2.2 |
Az európai bizottsági javaslatban szereplő adat szerint a hozzáadottérték-adó (héa) átlagosan a nemzeti adóbevételek mintegy 21 %-át hozza, vagyis fontos bevételforrás a tagállamok költségvetésén belül. Az Európai Bizottság becslése szerint azonban a potenciális héabevételek körülbelül 12 %-a minden évben behajtatlan marad. Fontos tehát, hogy az EU és tagállamai törekedjenek a héabehajtás és az adócsalás elleni küzdelem eredményesebbé tételére, támogatva egyúttal minden olyan kezdeményezést is, amely segít a munkahelyek megőrzésében. |
2.3 |
Ez az egységes héabevallás bevezetését célzó irányelvjavaslat megfelelő végrehajtás esetén javíthatja az adóbehajtás és az adócsalás elleni küzdelem hatékonyságát, ezenfelül kezelhetőbbé teheti az EU egységes piacára exportáló vállalatok nehézségeit. |
2.4 |
A héabevallások harmonizációja jelenleg minimális szintű – amikor a tagállamok a bevallások tartalmáról döntenek, saját körülményeiket veszik figyelembe. A héabevallások jelenlegi rendszere a komplikált adminisztráció és a különféle nyelvű bevallási űrlapok miatt jelentős terhet jelent a nemzetközi szinten tevékenykedő vállalatok számára. Az EGSZB támogatja a héabevallások benyújtási módjának maximális harmonizációját. |
2.5 |
A jelen javaslat célja az, hogy bevezessen egy egységes héabevallást, megkönnyítve valamennyi vállalat üzleti tevékenységét, és csökkentve adminisztratív terheiket. A vállalkozások támogatják az elgondolást, a kkv-k pedig azt kérik, hogy ne kelljen olyan gyakran bevallást benyújtaniuk. A PwC az adminisztratív terhek csökkentése és a kötelezően egységes héabevallások valamennyi tagállamban történő bevezetése folytán az EU-27 országaiban várható nettó megtakarítást 17,2 milliárd euróra teszi. (1) |
2.6 |
Noha a héabevallások harmonizációja megtakarítást hozna a vállalkozások számára, a nemzeti adóhatóságok részéről egy egyszeri többletbefektetést is szükségessé tenne. A PwC 2013-as tanulmánya szerint az egységes héabevallás bevezetéséhez informatikai területen szükséges adóhatósági kiadások 800 millió és 1 milliárd euró közötti összegre rúgnának. Közép- és hosszú távon ezt a kiadást ellensúlyoznia kell az adócsalás elleni küzdelem és az adóbehajtás hatékonyabbá válásából eredő nyereségnek. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a javaslat végrehajtása elkerülhetetlen költségekkel járna az adófizetők számára is (a könyvelői szoftverek cseréje miatt). |
3. Általános megjegyzések
3.1 |
Az EGSZB üdvözli az egységes héabevallás bevezetését célzó tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. Ez az adminisztratív terhek csökkentése és a héabevallások különböző országokban történő benyújtásának egyszerűsítése révén javítaná az üzleti környezetet az EU egységes piacán belül. Ha minden országban egységes űrlapon lehet majd héabevallást tenni, az az adóalanyok számára egyszerűbbé teszi, hogy több piacon is jelen legyenek, és az egységes piacon is növeli a versenyt. |
3.2 |
Az EGSZB úgy véli, hogy ez helyes lépés, amely illeszkedik a versenytorzulások megakadályozását, a munkahelyek megőrzését és az adóhatóságok egymás közötti, illetve a vállalkozásokkal folytatott információcseréje során az ellenőrzési mechanizmusok javítását célzó törekvések körébe. Az egységes héabevallás bevezetése mindezt elérhetővé teszi. A javaslatban szereplőkön túl csak akkor lehessen további információkat kérni, ha azok az adóellenőrzéshez és az adócsalás elleni küzdelemhez alapvetően fontosak. |
3.3 |
Meg kell jegyeznünk, hogy a javasolt módosítás összetett változtatást jelent, amely nemcsak az adófizetőket, hanem valamennyi tagállam adóhatóságát is érinti, változtatást téve szükségessé jelenlegi héabevallásaik tartalmában és formájában, különösen az elektronikus adatközlés tekintetében. Az EGSZB különösen a „Lépések egy végleges héarendszer felé” című javaslatra szeretné felhívni a figyelmet, és hangsúlyozza az Európai Bizottságnak, hogy ennek céljait tekintetbe kellene venni – főként a szóban forgó javaslat végrehajtásakor –, hogy az egységesített héabevalláshoz kapcsolódó vetületeket ne kelljen nagymértékben megváltoztatni. |
3.4 |
Az EGSZB rámutat arra, hogy ha a technikai részletek meghatározásának jogát az Európai Bizottság kapja, akkor egyes esetekben adódhatnak nehézségek az egységes héabevallásnak az adóhatóságok rendszerébe való beépítésénél, mivel a bevallások összegyűjtésére és feldolgozására eltérő rendszerek vannak használatban. Az EGSZB támogatja az irányelv javasolt 255a. cikkének azon részeit, amelyek az Európai Bizottsághoz utalják a hatásköröket a következők meghatározására: a technikai részletek (a) pont), a fogalommeghatározások és eljárások (b) pont), illetve az elektronikus biztonsági módszerek (d) pont). Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy a javaslatban foglalt célkitűzések elérése érdekében a jogalkotási eszközökön túl más eszközökhöz is lehet folyamodni, ilyen lehet például az önkéntességen alapuló megközelítés vagy a bevált gyakorlatok példái. Ha az Európai Bizottsághoz kerülnek a hatáskörök, az EGSZB szeretné, ha kikérnék a véleményét a 255a. cikk részleteinek kidolgozásakor, hogy állást tudjon foglalni. |
3.5 |
Az egységes héabevallás lehetővé teszi majd a tagállamok számára az azonnali információcserét, és előnyös lehet az adócsalások visszaszorítása szempontjából. Az adóbehajtást és az államháztartási konszolidációt is hatékonyabbá teheti. |
3.6 |
Az EGSZB üdvözli az elektronikus adatközlést, rámutat azonban, hogy néhány tagállam számára komplikációk adódhatnak, amikor a héabevallásokban és a javasolt egységes héabevallásban szereplő adatok összegyűjtésének és feldolgozásának egyszerűsítésére kerül a sor. Egyes vállalkozások esetében a költségeket is megnövelheti, ezért biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy a bevallást papíron nyújtsák be, feltéve hogy ez nem teszi nehezebbé az adócsalások megelőzését. |
4. Részletes megjegyzések
4.1 |
A 2 0 00 000 euró (vagy a nemzeti pénznemben ennek megfelelő összeg) alatti éves forgalmú vállalkozások számára lehetőség van a bevallások negyedévenkénti benyújtására. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a küszöb néhány tagállam esetében túl magas, és javasolja, hogy legyen lehetőség a csökkentésére, hogy a tagállamok figyelembe vehessék saját üzleti környezetük jellegzetességeit. Ami a 206. cikkhez javasolt változtatásokat illeti, a negyedéves bevallások lehetővé tétele egyes országokban hátrányosan érintheti a közszféra költségvetésének cash flow-ját. Az EGSZB ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság tartsa meg azt a lehetőséget, hogy a héa-részletfizetések felhasználhatók legyenek a héabevételek amiatt történő potenciális visszaesésének ellensúlyozására, hogy az adóidőszak számos adófizető számára meghosszabbodik. |
4.2 |
Az EGSZB támogatja a bevallásokban szereplő alapadatok egységesítését, és üdvözli, hogy az eddigi adatok és pontok mellett megjelenik egy, az adólevonásra vonatkozó mező is. Üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését is, hogy a javaslat végrehajtása ne növelje az adminisztrációs terheket, azáltal, hogy az egységes héabevallásnak csak a kötelező része alkalmazandó (lásd a 250. cikket). Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat arra, hogy tegyék lehetővé az egységes héabevallás bármelyik uniós nyelven történő kitöltését, ami csökkentené a bürokráciát. |
4.3 |
Az EGSZB támogatását fejezi ki az egységes héabevallás bevezetése iránt, amelyhez valamennyi tagállamban ugyanazt a formanyomtatványt alkalmaznák. Javasolja ezért, hogy az egységes héabevallás két részből álljon, és a tagállamok dönthessék el, hogy – az irányelvjavaslat 250. cikkével összhangban – csupán a kötelező részt használják, vagy pedig megkövetelik a 251. cikkben szereplő egyes adatok közlését is. Igen fontos ugyanakkor, hogy az adóhatóságoknak lehetőségük legyen arra, hogy további információkat is megköveteljenek, amennyiben azok hozzájárulnak az adócsalás elleni eredményesebb küzdelemhez. Az a lehetőség, hogy egy előre meghatározott, korlátozott időszakon belül további információkat kérjenek, az Európai Bizottság e célból létrehozott bizottságához benyújtott kérelmen alapulna. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek az információk az egységes héabevallás egy további részét kell, hogy képezzék, hogy a kötelező résznek (250. cikk) és az opcionális résznek (251. cikk) egységes formája legyen, még ha az adóalanyoktól megkövetelt további információkat illetően mentesség is kerül alkalmazásra. |
4.4 |
Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy csökkentsék a vállalkozások adminisztratív terheit azáltal, hogy nem követelik meg tőlük az adóügyi információk ismételt megadását, ez lesz ugyanis a hatása annak, hogy törlik az irányelv 261. cikkét. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjessze a bevált gyakorlatok példáit, ezzel is ösztönözve a tagállamokat a hatékony információgyűjtésre és -cserére. |
4.5 |
Amikor az egységes héabevallásra vonatkozó módosított irányelv végleges formájában bevezetésre kerül, az adófizetőknek elegendő időt kell adni ahhoz, hogy értesülhessenek az új adóbevallási űrlapról, és megismerhessék azt. Az EGSZB úgy véli, hogy az egységes héabevallás fontos kérdés, ezért lényeges, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt az irányelv végleges változatának minősége és végrehajtásának gyorsasága között. Az EGSZB mindenesetre üdvözölne egy ambiciózusabb végrehajtási határidőt. Az EGSZB ugyanakkor kéri a tagállamokban működő adóhatóságokat, hogy – például online felkészítő tanfolyamok biztosítása révén – minden támogatást adjanak meg az adófizetők számára ahhoz, hogy megismerhessék az irányelv különböző elemeit. |
4.6 |
Hangsúlyozni kell, hogy a tagállamokban számos olyan jogi rendelkezés (határidő, jogszabály stb.) van érvényben a héa-visszatérítés tekintetében, amelyet a jelen javaslat nem vesz kellően figyelembe. Az irányelvjavaslatban az sem tükröződik elég világosan, hogy 1) a tagállamoknak vannak – az adóbevallás struktúrájához kapcsolódó – rendszereik a kockázatok elemzésére, az adóellenőrzésre kijelölendő cégek kiválasztására és az adócsalások feltárására, illetve hogy 2) a nemzeti adóbevallások felépítése a helyi körülményekhez igazodik. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye teljesen világossá a tagállamok számára, hogy mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy javítsák az információk összegyűjtését és a nemzeti hatóságok (vámszervek, statisztikai intézetek stb.) közötti cseréjét. |
4.7 |
Az EGSZB támogatja a „csakis egyszer” elvet, amely biztosítaná, hogy a vállalkozásoknak ugyanazt az információt csupán egyetlenegyszer kelljen megadniuk. Részletes adatokat konkrét, indokolt esetekben lehet gyűjteni annak érdekében, hogy az adócsalás elleni küzdelemhez szükséges ellenőrzések elvégezhetők legyenek. A javaslat lehetővé teszi olyan információk bekérését, amelyek módot adnak az ellenőrzés lehető legjobb elvégzésére. A statisztikai célra megadott információk felhasználását is lehetővé kellene tenni, hogy ezáltal a vállalkozásoknak ne kelljen ugyanazt az információt különböző szervekhez, eltérő dokumentumokon és formátumokban megadniuk. |
4.8 |
Az EGSZB véleménye szerint segítené az EU egységes piacának működését, ha az adóhatóságok megfelelő időközönként visszatérítenék a héát, eközben azonban megfelelő szinten folytatnák a küzdelmet az adócsalások ellen. Hasonlóan kedvező hatással járna a kkv-k számára annak a szabálynak az eredményesebb végrehajtása, hogy az adót csak akkor kell megfizetni, ha a számlát kiegyenlítették. Ezzel megelőzhető volna az a nemkívánatos jelenség, hogy a megkárosított vállalatok hiteleznek az államnak. Az EGSZB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat ennek a szabálynak az alkalmazására, ami hozzájárulna az üzleti környezet átláthatóságához. |
4.9 |
A szóban forgó irányelvjavaslat arról rendelkezik, hogy az adóbevallások korrekciójával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket az Európai Bizottság kapja meg. Ugyanakkor azonban jogot biztosít a tagállamoknak arra, hogy lehetővé tegye az egységes héabevallások korrekcióját, és határidőket rögzítsen e korrekciók megtételére. Mivel az EGSZB véleménye szerint nem világos e tekintetben, hogy milyen hatást gyakorol a komitológiai eljárás az egyes tagállamokra, az egységes héabevallás korrekciójával kapcsolatos valamennyi kérdést magában az irányelvjavaslatban kell szabályozni, a későbbi teljesítésük pedig az egyes tagállamok hatáskörébe kell hogy tartozzon. Az EGSZB emellett azt kéri, hogy aktívan részt vehessen a szóban forgó irányelvhez kapcsolódó végrehajtási aktusok kidolgozásában. |
Kelt Brüsszelben, 2014. február 26-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Henri MALOSSE
(1) PwC (2013): Study on the feasibility and impact of a common EU standard VAT return [Tanulmány a közös, egységes uniós héabevallás megvalósíthatóságáról és hatásáról].