9.2.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 35/10


Az európai adatvédelmi biztos véleménye a bűncselekmények sértettjeiről szóló jogalkotási csomagról, beleértve a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvjavaslatot és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslatot

2012/C 35/02

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 41. cikke (2) bekezdésére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Háttér

1.

A Bizottság 2011. május 18-án jogalkotási csomagot fogadott el a bűncselekmények sértettjeinek védelméről. A jogalkotási csomagnak része egy irányelvjavaslat a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (a „javasolt irányelv”) és egy rendeletjavaslat a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről (a „javasolt rendelet”) (3). A két javaslathoz egy bizottsági közlemény is tartozik a sértettek jogainak megerősítéséről az EU-ban (4).

2.

Az európai adatvédelmi biztossal nem egyeztettek a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerint, holott a jogalkotási kezdeményezés szerepelt az európai adatvédelmi biztos jogalkotási egyeztetésekkel kapcsolatos kiemelt feladatainak listáján (5). A jelen vélemény ezért ugyanezen rendelet 41. cikkének (2) bekezdésén alapul. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az elfogadott jogi aktusok preambulumát egészítsék ki az erre a véleményre történő hivatkozással.

1.2.   A jogalkotási csomag célkitűzései és hatálya

3.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a jogalkotási csomag politikai célkitűzéseit, azaz – a Stockholmi Programmal és a hozzá tartozó cselekvési tervvel összhangban – a bűncselekmények sértettjei jogainak megerősítését és a sértettek védelmének, támogatásának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítását (6).

4.

A javasolt irányelv a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB tanácsi kerethatározatot hivatott felváltani. (7) A javasolt irányelv megállapítja a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályokat. A javasolt irányelv különösen azt szeretné biztosítani, hogy a sértettekkel tiszteletteljesen bánjanak, hogy a veszélyeztetett sértettek sajátos igényeit figyelembe vegyék, hogy a sértettek megfelelő támogatást és tájékoztatást kapjanak, valamint hogy részt vehessenek az eljárásokban (8).

5.

A javasolt rendelet azt kívánja biztosítani, hogy azok a sértettek, akiknek a javára az egyik tagállamban valamely polgári ügyben védelmi intézkedést hoztak, más tagállamokban is a védelem azonos szintjét élvezhessék, amennyiben oda költöznek, anélkül hogy ehhez további eljárásokra lenne szükség (9). Ez az intézkedés kiegészíti az európai védelmi határozatról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot (az „európai védelmi határozatról szóló kezdeményezést”), amely a büntetőügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerésével foglalkozik. Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezést, amelyről az európai adatvédelmi biztos 2010. októberben véleményt adott ki (10), az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja.

1.3.   A vélemény célja

6.

A magánélet és a személyes adatok védelme központi szerepet játszik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, amint azt a Stockholmi Program is megállapítja, és különösen a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel összefüggésben. Az európai adatvédelmi biztos 2010. októberben véleményt adott ki az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezésről, amelyben kiemelte azt, hogy következetes adatvédelmi rendszerre van szükség a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén induló kezdeményezések tekintetében (11). Az európai adatvédelmi biztos ez alkalommal hangsúlyozta, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést az érintett adatok különös érzékenysége, valamint a kapcsolódó adatfeldolgozásnak az érintettekre esetlegesen gyakorolt hatásai jellemzik (12). Ezért kellő figyelmet kell fordítani az e területen indult kezdeményezésekhez kapcsolódó adatvédelmi aspektusokra, és szükség esetén megfelelő szabályokat és védintézkedéseket kell bevezetni.

7.

Az európai adatvédelmi biztos szerint a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása alapvető eleme a sértettek védelmének, amelyet a javasolt jogi aktusok biztosítani hivatottak. Ez a vélemény ezért a javaslatok magánélettel kapcsolatos aspektusaira helyezi a hangsúlyt, és ötleteket ad a sértettek védelmének javításához vagy megerősítéséhez.

2.   A JAVASLATOK ELEMZÉSE

2.1.   A bűncselekmények sértettjeinek jogairól, támogatásáról és védelméről szóló irányelv

8.

A javasolt irányelvben különféle rendelkezések foglalkoznak közvetve vagy közvetlenül a magánélettel és az adatvédelemmel (13). Az európai adatvédelmi biztos általában véve üdvözli ezeket a rendelkezéseket, mivel a sértettek magánéletének megóvására irányulnak. Mindazonáltal úgy találja, hogy a védelem szabályait egyes esetekben erősebbé és világosabbá lehetne tenni anélkül, hogy ez sértené minimumszabály jellegüket.

9.

Az európai adatvédelmi biztos észrevételei elsősorban a következő szempontokra irányulnak: (1) a javasolt irányelv 23. cikke, amely a magánélet védelméhez való jogról és a médiával való kapcsolatokról szól, (2) a sértettek joga a tájékoztatáshoz és a saját személyes adataikhoz való hozzáféréshez, és (3) a sértett és a sértett-támogatási szolgálatok közötti kommunikáció titkosságának védelme. Ezeket a szempontokat a következő alpontok tárgyalják.

2.1.1.   A sértett magánéletének védelme

10.

A javasolt irányelvben a magánélettel foglalkozó fő anyagi jogi rendelkezés a 23. cikk, amelynek címe „A magánélet védelméhez való jog”. A 23. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az igazságügyi hatóságok a bírósági eljárás során megfelelő intézkedéseket fogadhassanak el a sértettek és családtagjaik magánéletének és képmásának védelme céljából”. Az európai adatvédelmi biztosnak különféle észrevételei vannak ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban.

11.

Először is, a 23. cikk (1) bekezdése nem fedi le teljesen a bűncselekmények sértettjeinek a magánélet védelméhez való jogát. A rendelkezés a hatályát tekintve sokkal inkább korlátozott, mivel csak arról rendelkezik, hogy az „igazságügyi hatóságoknak” jogában áll védelmi intézkedéseket kiadni a „bírósági eljárás során”. A magánélet védelmét azonban nemcsak a „bírósági eljárás során” kell garantálni, hanem a nyomozati és a tárgyalás-előkészítési szakaszban is. Általánosabban véve, a magánélet tiszteletben tartását szükség esetén már az illetékes hatóságokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve biztosítani kellene, ahogyan a bírósági eljárás beszüntetése után is.

12.

Ebben a tekintetben érdemes megjegyezni, hogy a 23. cikk (1) bekezdésével összehasonlítva sok nemzetközi okmány ennél ambiciózusabb megközelítést fogadott el. Az Európa Tanács Rec(2006) 8. számú ajánlása a bűncselekmények sértettjeinek történő segítségnyújtásról például azt írja elő, hogy „Az államoknak megfelelő lépéseket kell tenniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljék a sértettek családi és magánéletének megsértését, továbbá védjék a sértettek személyes adatait, különösen a nyomozati és az ügyészségi szakaszban” (utólagos kiemelés) (14). Más jogi aktusokban hasonló rendelkezések szerepelnek (15).

13.

A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a 23. cikket egészítsék ki egy első bekezdéssel, amely általánosabb megfogalmazásban kimondja, hogy a tagállamok lehetőség szerint a hivatalos hatóságokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve és a büntetőeljárás lezárása után is garantálják a sértettek családi és magánéletének védelmét, valamint a sértettek személyes adatainak védelmét. Emellett a 23. cikk jelenlegi (1) bekezdését úgy kellene módosítani, hogy az igazságügyi hatóságoknak a „bűnügyi nyomozás során” is lehetővé tegye a védelmi intézkedések kiadását.

14.

Másodszor, a 23. cikk (1) bekezdése semmilyen formában nem utal azoknak az egyedi intézkedéseknek a tartalmára, amelyeket az igazságügyi hatóságok a sértett magánélethez való jogának védelmében fogadhatnak el. Az európai adatvédelmi biztos megérti azt a szándékot, hogy a tagállamoknak a lehető legnagyobb rugalmasságot hagyják meg ezen a téren. A nagyobb pontosság ugyanakkor hasznos is lehet. A javaslat konkrétan tartalmazhatna egy listát azokról a minimumintézkedésekről, amelyeket az igazságügyi hatóságok a nemzeti jog szerint elfogadhatnak, hogy védjék a sértett magánéletét (16). Ebbe például az intézkedések következő kategóriái tartozhatnának bele:

megfelelő esetben, megadott feltételek mellett a sértett vagy családtagjai személyazonosságával és tartózkodási helyével kapcsolatos adatszolgáltatás mellőzése vagy korlátozása (a (22) preambulumbekezdésben jelzettek szerint),

utasítás bizonyos bizalmas adatok törlésére az iratanyagból vagy egyes információk nyilvánosságra hozatalának tilalma,

a rendes esetben nyilvánosságra hozott ítéletekben és egyéb határozatokban szereplő érzékeny információk közzétételének korlátozása.

15.

Harmadszor, a 23. cikk nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely garantálná az állami hatóságok birtokában lévő információk titkosságát. Ebben a tekintetben az Európa Tanács fent idézett Rec(2006) 8. számú ajánlása ismét hasznos példákkal szolgál. Az ajánlás a 11. pontban előírja, hogy az államoknak a sértettekkel kapcsolatba kerülő összes ügynökségtől meg kell követelniük, hogy világos normákat fogadjanak el, amelyek értelmében a sértettől kapott vagy rá vonatkozó információt harmadik felekkel csak azzal a feltétellel közölhetnek, hogy a sértett kifejezetten beleegyezett az ilyen közlésbe, vagy létezik valamilyen jogi követelmény vagy felhatalmazás ennek megtételére. Az európai adatvédelmi biztos szorgalmazza, hogy a jogalkotó a javasolt irányelvben is szerepeltessen egy hasonló rendelkezést.

2.1.2.   A magánélet és a média

16.

A 23. cikk második bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tagállamok olyan önszabályozási intézkedések alkalmazására ösztönözik a médiát, amelyek célja a sértettek magánéletének, személyi sértetlenségének és személyes adatainak védelme.” A javaslat itt is minimalista megközelítést alkalmazott azzal, hogy egyszerűen megemlíti az önszabályozás eszközét.

17.

Az európai adatvédelmi biztos megérti annak okait, hogy ebben a kérdésben óvatos álláspontra helyezkedjenek, és általában véve egyetért a Bizottság megközelítésével. A média és a magánélet közötti kapcsolat rendkívül kényes és összetett. Ez egyúttal olyan terület is, ahol az EU Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye szabta határokon belül a különböző hagyományok és a tagállamok közötti kulturális különbségek fontos szerepet kaphatnak. Ez a megközelítés összhangban lenne a jelenlegi adatvédelmi kerettel is (a 95/46/EK irányelv 9. cikke), amely hagy némi eltérési lehetőséget a tagállamoknak az újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő adatfeldolgozás terén (17).

18.

Ami az önszabályozást illeti, az európai adatvédelmi biztos meg van győződve arról, hogy ez az eszköz fontos szerepet játszhat a magánélet és a véleménynyilvánítás szabadságának összeegyeztetésében. Ráadásul a 23. cikk (2) bekezdése tükrözi a Rec(2006) 8. számú ajánlás megközelítését, amely szintén azt írja elő, hogy az államoknak arra kell ösztönözniük a médiát, hogy a sértettek magánéletének és személyes adatainak védelme érdekében fogadjon el önszabályozó intézkedéseket, és tartsa tiszteletben azokat (18). Az önszabályozási eszközök a nemzeti keretrendelkezésekkel kombinálva is alkalmazhatók, de ezeknek a rendelkezéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az EJEB ítélkezési gyakorlatával az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét illetően (19).

2.1.3.   Egyedi tájékoztatási és hozzáférési jogok

19.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a javasolt irányelv 3. cikke, amely a tájékoztatáshoz való joggal foglalkozik a hatáskörrel rendelkező hatósággal való első kapcsolatfelvételtől kezdve, nem tesz említést az adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatásról. A személyes adataik megfelelő védelme érdekében a sértetteknek kellő időben meg kellene kapniuk minden szükséges információt ahhoz, hogy teljes mértékben megérthessék, hogy a személyes adataikat hogyan fogják feldolgozni.

20.

Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja a 3. cikk kiegészítését egy olyan rendelkezéssel, amely előírja, hogy a sértetteknek meg kell adni a személyes adataik további feldolgozásáról szóló tájékoztatást a 95/46/EK irányelv 10. cikkével összhangban. A jogalkotó emellett mérlegelhetné a sértettek személyes adataikhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok felvételét is, a bűnügyi nyomozáshoz és a büntetőeljáráshoz fűződő törvényes érdekek megőrzése mellett.

2.1.4.   A sértettek és a támogató szolgálatok közötti kommunikáció titkossága

21.

A javasolt irányelv elismeri, a bűncselekmények sértettjeinek joga van ahhoz, hogy a szükségleteiktől függően támogatásban részesüljenek a bűncselekmény elkövetésétől kezdve, a büntetőeljárás során és ezen eljárást követően (20). A sértettek egyes csoportjai, így a szexuális erőszak, a nemi és a faji alapú gyűlölet vagy egyéb előítéletes bűncselekmények, illetve a terrorizmus sértettjei támogatási szakszolgáltatásokat igényelhetnek (21), a pszichológiai támogatást is beleértve. Ezekben az esetekben a sértett és a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szakemberek közötti kommunikációt megfelelően védeni kell a nyilvánosságra hozataltól. Ha ez nem történik meg, ez visszariaszthatja a sértettet attól, hogy szabadon kommunikáljon a tanácsadójával. Az európai adatvédelmi biztos ezért üdvözli azt a követelményt a 7. cikkben, hogy a sértett-támogatási szolgáltatásoknak „bizalmasnak” kell lenniük. Az ilyen bizalmasság hatókörét és következményeit azonban tisztázni kell.

22.

A javasolt irányelv nem írja elő, hogy a sértetteknek a támogató szolgálatokkal való kommunikációját „kiváltságosnak” kell-e tekinteni abban az értelemben, hogy az annak során elhangzottak nyilvánosságra hozatala a bírósági eljárás folyamán ki van zárva vagy más módon korlátozva van. Rendes esetben ez lenne a helyzet akkor, ha a támogató szolgáltatást egy egészségügyi szakember nyújtja, akit köt a szakmai titoktartás kötelezettsége. Ugyanakkor el lehet képzelni olyan eseteket is, amikor a támogatást nem ilyen szakemberek nyújtják. Ilyen helyzetekben kétséges, hogy a sértett védve van-e a nyilvánosságra hozataltól.

23.

Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja annak rögzítését, hogy e konkrét bűncselekmények sértettjeit fel kell jogosítani arra, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási eljárások során megtagadják a támogatási szolgálatokkal folytatott bizalmas kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, és hogy az effajta kommunikáció során elhangzottakat harmadik fél csak a sértettek beleegyezésével hozhassa nyilvánosságra. Rendes esetben ez lenne a helyzet a büntetőeljárásokban is, a nyomozáshoz vagy a büntetőeljáráshoz fűződő törvényes, megalapozott érdekek (azaz a nélkülözhetetlen bizonyítékoknak az igazságügyi hatóságok általi begyűjtése) sérelme nélkül.

2.2.   A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendelet

2.2.1.   Az adatvédelmi jogszabályok alkalmazhatósága

24.

Mint már említettük, a javasolt rendelet kiegészíti az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezést a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerése terén. Mivel a javasolt rendelet a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szól (22), alkalmazása a korábbi első pillér hatálya alá tartozik, és ezáltal egyben a 95/46/EK irányelv hatálya alá is (23). Az európai védelmi határozatról szóló kezdeményezésre ez nem volt igaz.

25.

Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy legalább a javaslat preambulumbekezdéseiben szerepeljen egy hivatkozás a 95/46/EK irányelvre, jelezve, hogy a rendelet szerint feldolgozott személyes adatokat a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően védeni kell.

2.2.2.   A veszélyeztető személlyel közlendő információk

26.

A javasolt rendelet 5. cikke szerint annak a félnek, aki egy másik tagállamban védelmi intézkedésre kíván hivatkozni, a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátania egy tanúsítványt. A tanúsítványt a javasolt rendelet mellékletében megadott szabványos formanyomtatvány mintájára kell kiállítani. A melléklet tartalmazza a védett személy és a veszélyeztető személy személyes adatait – például a személyazonosságukat és a tartózkodási helyüket –, valamint a védelmi intézkedés leírását. Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a mellékletben előírtak szerint a tanúsítványban szereplő személyes adatok a gyűjtésük célja szempontjából elvben megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek.

27.

A javaslatból azonban nem derül ki elég világosan, hogy a védett személy mely személyes adatait fogják közölni a veszélyeztető személlyel, különösen a 13. cikk alapján (24). Az európai adatvédelmi biztos e tekintetben úgy véli, hogy a veszélyeztető személynek csak azokat a személyes adatokat kellene megkapnia, amelyek az intézkedés végrehajtásához szigorúan szükségesek. Emellett a szóban forgó adatközlés során lehetőség szerint el kellene kerülni a védett személy címének vagy más elérhetőségének kiadását (25). A 13. cikk szövegében jelezni kellene ezt a korlátozást.

3.   KÖVETKEZTETÉSEK

28.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a megfontolás tárgyát képező két javaslat politikai célkitűzéseit, és általánosságban egyetért a Bizottság megközelítésével. Úgy találja mindazonáltal, hogy a javasolt irányelvben néhány esetben meg lehetne erősíteni, illetve pontosítani lehetne a sértettek magánéletének és személyes adatainak védelmét.

29.

A bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról, védelméről és jogairól szóló javasolt irányelvvel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos a következőket javasolja a jogalkotónak:

a 23. cikkben szerepeltessen egy általános rendelkezést a magánélet és a személyes adatok védelméről, amely kimondja, hogy a tagállamok lehetőség szerint a hivatalos hatóságokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve, a bírósági eljárás során mindvégig, és az ilyen eljárás lezárása után is garantálják a sértettek családi és magánéletének védelmét, és védik a sértettek személyes adatait. Emellett a 23. cikk jelenlegi (1) bekezdését úgy kellene módosítani, hogy az igazságügyi hatóságoknak a „bűnügyi nyomozás során” is lehetővé tegye a védelmi intézkedések kiadását,

a 23. cikk (1) bekezdésében adjon listát azokról a minimumintézkedésekről (a 14. bekezdésben tárgyaltaknak megfelelően), amelyeket az igazságügyi hatóságok a sértettek és családtagjaik magánéletének és képmásának védelme érdekében elfogadhatnak,

írja elő, hogy a tagállamoknak a sértettekkel kapcsolatba kerülő összes hatóságtól meg kell követelniük, hogy világos normákat fogadjanak el, amelyek értelmében a sértettől kapott vagy rá vonatkozó információt harmadik felekkel csak azzal a feltétellel közölhetnek, hogy a sértett kifejezetten beleegyezett az ilyen közlésbe, vagy létezik valamilyen jogi követelmény vagy felhatalmazás ennek megtételére,

a 3. cikkben szerepeltessen egy olyan követelményt, miszerint a sértetteket a 95/46/EK irányelv 10. cikkével összhangban tájékoztatni kell a személyes adataik további feldolgozásáról, és mérlegelje külön rendelkezések szerepeltetését a személyes adataikhoz való hozzáférés jogáról,

pontosítsa a sértett-támogatási szolgálatokra vonatkozó, 7. cikk szerinti titoktartási követelményt, megállapítva, hogy a sértetteket fel kell jogosítani arra, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási eljárások során megtagadják a támogatási szolgálatokkal folytatott bizalmas kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, és hogy az effajta kommunikáció során elhangzottakat harmadik fél elvben csak a sértettek beleegyezésével hozhassa nyilvánosságra (lásd különösen a 22–23. bekezdést).

30.

A polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló javasolt rendelettel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos a következőket javasolja a jogalkotónak:

legalább a javaslat preambulumbekezdéseiben szerepeltessen egy hivatkozást a 95/46/EK irányelvre, amely kimondja, hogy a rendelet szerint feldolgozott személyes adatokat a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően védeni kell,

a 13. cikkben mondja ki világosan, hogy a védett személynek csak azokat a személyes adatait kell közölni a veszélyeztető személlyel, amelyek az intézkedés végrehajtásához szigorúan szükségesek. A szóban forgó adatközlés során lehetőség szerint el kell kerülni a védett személy címének vagy más elérhetőségének kiadását.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 17-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  COM(2011) 275, illetve COM(2011) 276.

(4)  Lásd a Bizottság közleményét – A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban, COM(2011) 274.

(5)  Elérhető az európai adatvédelmi biztos weboldalán (http://www.edps.europa.eu) a Consultation, illetve azon belül a Priorities cím alatt.

(6)  Lásd a Bizottság közleményét – A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban, i. m., 2. o.

(7)  HL L 82., 2001.3.22., 1. o. Az indokolás elismeri, hogy bár történtek előrelépések ezen a területen, a keretirányelv célkitűzéseit nem sikerült teljes mértékben megvalósítani.

(8)  Lásd a Bizottság közleményét – A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban, i. m., 8. o.

(9)  Uo.

(10)  Az európai adatvédelmi biztos 2010. október 5-i véleménye az európai védelmi határozatról és a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL C 355., 2010.12.29., 1. o.).

(11)  Uo., lásd különösen a vélemény II. szakaszát.

(12)  Uo., 1. pont.

(13)  Lásd különösen a (22) preambulumbekezdést, amely elismeri, hogy a sértett magánéletének védelme fontos eszköz lehet a további viktimizáció megakadályozása érdekében; a (27) preambulumbekezdést, amely hivatkozik a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat szerint a személyes adatoknak biztosított védelemre és az Európa Tanács 108. egyezményére; a 21. cikket, amely a sértettek magánéletére vonatkozó szükségtelen kérdések mellőzését, illetve a nyilvánosság kizárásával tartandó meghallgatást lehetővé tevő intézkedésekkel foglalkozik; a 23. cikket, amely a magánélet védelméhez való joggal és a média magatartásával foglalkozik.

(14)  10.8. pont. Az Európa Tanács Rec(2006) 8. számú ajánlása.

(15)  Lásd pl. az ENSZ egyezménytervezetét a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés sértettjeinek nyújtandó igazságszolgáltatásáról és támogatásról, 5. cikk (2) bekezdésének g) pontja, 6. cikk, 8. cikk (6) bekezdésének g) pontja; a Miniszteri Bizottság 2005. március 2-án elfogadott iránymutatását a terroristacselekmények sértettjeinek védelméről, VIII. pont; a gyermekkorú sértetteknek és a bűncselekmények szemtanúinak járó igazságszolgáltatásról szóló iránymutatásokat, ECOSOC Res 2005/20, 2005, 8. pont a) alpontja, 26–28. pont.

(16)  Ez összhangban van a veszélyeztetett sértetteknek a büntetőeljárás során történő védelemhez való jogáról szóló 21. cikkben megfogalmazott megközelítéssel.

(17)  A 95/46/EK irányelv 9. cikke előírja, hogy a tagállamok felmentésről, illetve eltérésről kizárólag a személyes adatoknak újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.

(18)  10.9. pont. Az Európa Tanács Rec(2006) 8. számú ajánlása.

(19)  Az EJEE 10. cikkének (2) bekezdése a véleménynyilvánítás szabadságához való jognak csak „törvényben meghatározott” korlátozásait engedi meg, amelyek „egy demokratikus társadalomban” szükségesek konkrét, fontos közérdekek (mint például a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme) vagy mások jó hírnevének vagy jogainak védelme céljából. A Satakunnan-ügyről szóló véleményében (C-73/07. sz., Tietosuojavaltuutettu kontra Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ügy, EBHT 2008., I-9831. o.) Kokott főtanácsnok helyesen jegyezte meg, hogy „[a]z adatvédelmi szabályok szigorú alkalmazása jelentősen korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. Az oknyomozó újságírás nagyrészt ki lenne zárva, ha a média személyes adatokat csak az érintett személy beleegyezésével vagy az általa megadott információkkal összhangban dolgozhatna fel és tehetne közzé. Másrészről viszont nyilvánvaló, hogy a média megsértheti az egyéneknek a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát. (17) Következésképpen el kell találni az egyensúlyt.” (43. pont).

(20)  Lásd a javasolt irányelv (13) preambulumbekezdését és 7. cikkét.

(21)  Uo.

(22)  Lásd az EUMSZ 81. cikkét, azaz az EK-Szerződés korábbi 65. cikkét.

(23)  A 95/46/EK irányelv nem alkalmazandó személyes adatoknak a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységek, mint például az Európai Unióról szóló szerződés V. és VI. címeiben megállapítottak, valamint a közbiztonsággal, a védelemmel, a nemzetbiztonsággal, továbbá a büntetőjog területén az állami tevékenységekkel kapcsolatos feldolgozási műveletek folyamán történő feldolgozására (lásd az irányelv 3. cikkét).

(24)  A 13. cikk foglalkozik a veszélyeztető személlyel szembeni tájékoztatási kötelezettségekkel.

(25)  E tekintetben lásd az európai adatvédelmi biztos 2010. október 5-i véleményét az európai védelmi határozatról és a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról, i. m., 45–49. bekezdés.