16.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 172/1

A Bizottság közleménye a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. március 6-i 206/2012/EU bizottsági rendelet,

valamint

a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. május 4-i 626/2011/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásának keretében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 172/01

(Ideiglenes mérési módszerek  (1) címeinek és hivatkozási számainak közzététele a 206/2012/EU bizottsági rendelet és különösen annak II. melléklete, valamint a 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelet és különösen annak VII. melléklete végrehajtásához)

Mért paraméter

Szervezet

Hivatkozási szám

Cím

Hűtési jóságfok (EER), fűtési jóságfok (COP)

CEN

EN 14511:2007

Helyiségfűtő és -hűtő villamos kompresszoros légkondicionáló berendezések, folyadékhűtők és hőszivattyúk

Hűtési jóságfok (EER)

CEN

EN 15218:2006

Légkondicionálók és folyadékhűtéses aggregátok elpárologtatós kondenzátorokkal és villamos hajtású kompresszorokkal helyiséghűtéshez

Mérési módszerek az SEER és az SCOP meghatározásához

CEN

prEN 14825:2011, 8. és 9. fejezet

Helyiségfűtő és -hűtő villamos kompresszoros légkondicionáló berendezések, folyadékhűtők és hőszivattyúk. Vizsgálatok és mérések részterhelés mellett, valamint a szezonális jellemzők számítása

Villamosenergia-fogyasztás a készenléti üzemmódban

CEN

EN 62301:2005

Háztartási villamos készülékek. A teljesítményfogyasztás mérése készenléti állapotban

Hangteljesítményszint

CEN

EN 12102:2008

Helyiségfűtő és -hűtő villamos kompresszoros légkondicionálók, folyadékhűtők, hőszivattyúk és légnedvesség-csökkentők. Légzajkibocsátás mérése. A hangteljesítményszint meghatározása

Energiahatékonyság

IEC

IEC 60879: 1986 (helyesbítés: 1992)

Villamos keringetőventilátorok és szabályozók üzemi jellemzői és felépítése

Hangteljesítményszint

EN

EN 60704-2-7:1997

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. A zajkibocsátás meghatározásának vizsgálati módszere. 2. rész: Ventilátorokra vonatkozó előírások

Számítási módszerek légkondicionáló berendezésekhez (≤ 12kW) és háztartási ventilátorokhoz

TARTALOMJEGYZÉK

1. szakasz:

 Légkondicionáló berendezések

1.

 Fogalommeghatározások

2.

 Táblázatok

3.

 Légkondicionáló berendezések (az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével)

3.1.

 SEER

3.1.1.

 Rögzített teljesítményű készülékek

3.1.2.

 Fokozatosan állítható teljesítményű készülékek

3.1.3.

 Folyamatosan állítható teljesíményű készülékek

3.2.

 SCOP

3.2.1.

 Rögzített teljesíményű készülékek

3.2.2.

 Fokozatosan állítható teljesíményű készülékek

3.2.3.

 Folyamatosan állítható teljesíményű készülékek

3.3.

 PTO, PSB, POFF és pck meghatározása

3.3.1.

 .PTO meghatározása

3.3.2.

 PSB meghatározása

3.3.3.

 POFF meghatározása

3.3.4.

 PCK meghatározása

4.

 Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések

4.1.

 EER

4.2.

 COP

4.3.

 Szezonális villamosenergia-fogyasztás

2. szakasz:

 Háztartási ventilátorok

1.

 Fogalommeghatározások

2.

 Táblázatok

3.

 Üzemérték és éves villamosenergia-fogyasztás

3.1.

 Üzemérték

3.2.

 Szezonális villamosenergia-fogyasztás

3. szakasz:

 Általános szempontok

Vizsgálati jegyzőkönyv

1. SZAKASZ   LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉSEK

1.   Fogalommeghatározások

A légkondicionáló berendezések alkalmazásában:

1.   „légkondicionáló berendezés”: a beltéri levegő hűtésére és/vagy fűtésére alkalmas, egy vagy több elektromos kompresszorral hajtott, a termodinamikai ciklus elvén működő készülék, beleértve a további funkciókkal – például páramentesítéssel, légtisztítással, légkeveréssel vagy elektromos ellenálláson alapuló kiegészítő légfűtéssel – is rendelkező légkondicionáló berendezéseket, valamint a kondenzátoron történő elpárologtatáshoz esetleg vizet (akár az elpárologtatóoldalon keletkező kondenzvizet, akár kívülről hozzáadott vizet) használó készülékeket is, feltéve, hogy a berendezés hozzáadott víz nélkül, csupán levegő segítségével is képes üzemelni;

2.   „kétcsöves légkondicionáló berendezés”:: olyan „légkondicionáló berendezés”, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője a készülékbe a kültérből egy csövön keresztül vezetődik be, majd egy másik csövön keresztül vezetődik ki ismét a kültérbe, és amely teljes egészében a légkondicionálandó téren belül, egy fal mellett helyezkedik el;

3.   „egycsöves légkondicionáló berendezés”: olyan „légkondicionáló berendezés”, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője abból a légtérből származik, amelyben a készülék elhelyezkedik, majd e téren kívülre vezetődik ki;

4.   „hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés”: olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;

5.   „standard mérési körülmények”: a mért teljesítmény, a hangteljesítményszint, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a 4. táblázatnak megfelelően;

6.   „mért teljesítmény” (Prated): a készülék termodinamikai ciklusának a standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye;

7.   „beltéri hőmérséklet” (Tin): a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

8.   „kültéri hőmérséklet” (Tj): a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

9.   „mért hűtési jóságfok” (EERrated): a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;

10.   „mért fűtési jóságfok” (COPrated): a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;

11.   „globális felmelegedési potenciál” (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A GWP értékeit a 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (2) 1. mellékletének 2. része szerint kell figyelembe venni.

A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.  (3)

A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.  (4)

Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.

Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;

12.   „kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

13.   „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a berendezés (a légkondicionáló berendezés) a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

14.   „reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

15.   „információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

16.   „hangteljesítményszint”: a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];

17.   „tervezési referenciafeltételek”: a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó követelmények együttese az 5. táblázatnak megfelelően;

18.   „tervezési referencia-hőmérséklet”: a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a 3. táblázatban megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik. A fogalom meghatározásával kapcsolatban lásd még az A. mellékletben található magyarázatot is;

19.   „részterhelési tényező” (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;

20.   „idény”, „szezon”: a környezeti feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;

21.   „kosár” (j index): a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a 7. táblázatnak megfelelően;

22.   „kosárórák száma” (hj): azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a 7. táblázatnak megfelelően;

23.   „szezonális hűtési jóságfok” (SEER): a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

24.   „éves hűtési referenciaigény” (QC): az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);

25.   „ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a 8. táblázatnak megfelelően;

26.   „éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QCE): az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

27.   „főfunkciós szezonális hűtési jóságfok” (SEERon): a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

28.   „részterhelés”: a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;

29.   „kosárspecifikus hűtési jóságfok” (EERbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

30.   „szezonális fűtési jóságfok” (SCOP): a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

31.   „éves fűtési referenciaigény” (QH): egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);

32.   „ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma” (HHE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a 8. táblázatnak megfelelően;

33.   „éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás” (QHE): az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

34.   „főfunkciós szezonális fűtési jóságfok” (SCOPon): a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

35.   „elektromos rásegítő fűtőteljesítmény” (elbu(Tj)): annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj);

36.   „kosárspecifikus fűtési jóságfok” (COPbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

37.   „névleges teljesítmény”: a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és Tin beltéri hőmérséklet esetén;

38.   „teljesítményszabályozás”: a készülék arra való képessége, hogy teljesítményét a térfogatáram megváltoztatásával módosítsa. A készülék „rögzített”, ha nem képes változtatni a térfogatáramot, „fokozatosan állítható”, ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben változtatható vagy állítható, és „folytonosan állítható”, ha a térfogatáram három vagy több lépésben változtatható vagy állítható;

39.   „funkció”: annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;

40.   „tervezési terhelés”: a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:

41.   „névleges hűtési jóságfok” (EERd(Tj)): Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;

42.   „névleges fűtési jóságfok” (COPd(Tj)): Tj kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;

43.   „bivalens hőmérséklet” (Tbiv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti Tj kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;

44.   „megengedett üzemi hőmérséklet” (Tol): a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;

45.   „ciklusteljesítmény”: a hűtés (Pcycc) vagy fűtés (Pcych) tekintetében a névleges teljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért (az idővel súlyozott) átlaga [kW];

46.   „ciklikus hűtési jóságfok” (EERcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

47.   „ciklikus fűtési jóságfok” (COPcyc): a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

48.   „degradációs tényező”: a ciklikus üzem (a kompresszor főfunkció üzemmódban történő többszöri be- és kikapcsolása) miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely meghatározható a hűtés (Cdc) vagy a fűtés (Cdh) vonatkozásában, vagy 0,25 alapértelmezett értékben állapítható meg;

49.   „főfunkció üzemmód”: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

50.   „kikapcsolt termosztátú üzemmód”: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;

51.   „forgattyúház-fűtési üzemmód”: olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

52.   „energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (PTO): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt termosztátú üzemmódban van [kW];

53.   „energiafogyasztás készenléti üzemmódban” (PSB): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van [kW];

54.   „energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban” (POFF): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt üzemmódban van [kW];

55.   „energiafogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban” (PCK): a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van [kW];

56.   „üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban” (HTO): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

57.   „üzemi óraszám készenléti üzemmódban” (HSB): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

58.   „üzemi óraszám kikapcsolt üzemmódban” (HOFF): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

59.   „üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban” (HCK): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

60.   „névleges légtömegáram”: a légkondicionáló berendezések (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram [m3/h];

61.   „hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PEER): a készülék hűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

62.   „fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény” (PCOP): a készülék fűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

63.   „egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása” (QSD, illetve QDD): az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/60 perc, kétcsöves: kWh/60 perc];

64.   „teljesítményarány”: az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között;

65.   „tűrés”: a Tj kültéri hőmérséklethez tartozó névleges teljesítménynek a fokozatosan és a folyamatosan állítható teljesítményű készülékekre vonatkozó számításokban figyelembe vett megengedett eltérése az ugyanazon Tj kültéri hőmérséklethez meghatározott részterheléstől.

2.   Táblázatok

1.   táblázat

Termékinformációs adatlap – légkondicionáló berendezések (a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezések kivételével)  (5)

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése


Funkció (jelezze, az információk melyik funkcióra vonatkoznak)

Fűtés esetén jelezze, melyik fűtési idényre vonatkoznak az információk. A feltüntetett értékeknek egyidejűleg egyazon fűtési idényre kell vonatkozniuk. Legalább az „átlagos” fűtési idényre vonatkozó információkat meg kell adni.

hűtés

I/N

Átlagos

(kötelező)

I/N

fűtés

I/N

Melegebb

(ha feltünteti)

I/N

 

Hidegebb

(ha feltünteti)

I/N

Tétel

Jel

Érték

Mértékegység

Tétel

Jel

Érték

Mértékegység

Tervezési terhelés

Szezonális jóságfok

hűtés

Pdesignc

x,x

kW

hűtés

SEER

x,xx

—

fűtés/átlagos

Pdesignh

x,x

kW

fűtés/átlagos

SCOP (A)

x,xx

—

fűtés/melegebb

Pdesignh

x,x

kW

fűtés/melegebb

SCOP (W)

x,xx

—

fűtés/hidegebb

Pdesignh

x,x

kW

fűtés/hidegebb

SCOP (C)

x,xx

—

Névleges hűtőteljesítmény (6) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Névleges hűtési jóságfok (6) 27(19) °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Tj = 35 °C

Pdc

x,x

kW

Tj = 35 °C

EERd

x,x

—

Tj = 30 °C

Pdc

x,x

kW

Tj = 30 °C

EERd

x,x

—

Tj = 25 °C

Pdc

x,x

kW

Tj = 25 °C

EERd

x,x

—

Tj = 20 °C

Pdc

x,x

kW

Tj = 20 °C

EERd

x,x

—

Névleges fűtőteljesítmény (6) az átlagos idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Névleges fűtési jóságfok (6) az átlagos idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Tj = –7 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = – 7 °C

COPd

x,x

—

Tj = 2 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 2 °C

COPd

x,x

—

Tj = 7 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 7 °C

COPd

x,x

—

Tj = 12 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 12 °C

COPd

x,x

—

Tj = bivalens hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = bivalens hőmérséklet

COPd

x,x

—

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

COPd

x,x

—

Névleges fűtőteljesítmény (6) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Névleges fűtési jóságfok (6) a melegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Tj = 2 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 2 °C

COPd

x,x

—

Tj = 7 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 7 °C

COPd

x,x

—

Tj = 12 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 12 °C

COPd

x,x

—

Tj = bivalens hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = bivalens hőmérséklet

COPd

x,x

—

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

COPd

x,x

—

Névleges fűtőteljesítmény (6) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Névleges fűtési jóságfok (6) a hidegebb idényben, 20 °C beltéri és Tj kültéri hőmérséklet mellett:

Tj = – 7 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = – 7 °C

COPd

x,x

—

Tj = 2 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 2 °C

COPd

x,x

—

Tj = 7 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 7 °C

COPd

x,x

—

Tj = 12 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = 12 °C

COPd

x,x

—

Tj = bivalens hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = bivalens hőmérséklet

COPd

x,x

—

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

Pdh

x,x

kW

Tj = megengedett üzemi hőmérséklet

COPd

x,x

—

Tj = – 15 °C

Pdh

x,x

kW

Tj = – 15 °C

COPd

x,x

—

Bivalens hőmérséklet

Megengedett üzemi hőmérséklet

fűtés/átlagos

Tbiv

x

°C

fűtés/átlagos

Tol

x

°C

fűtés/melegebb

Tbiv

x

°C

fűtés/melegebb

Tol

x

°C

fűtés/hidegebb

Tbiv

x

°C

fűtés/hidegebb

Tol

x

°C

Ciklikus energiafogyasztás

Ciklikus jóságfok

hűtés

Pcycc

x,x

kW

hűtés

EERcyc

x,x

—

fűtés

Pcych

x,x

kW

fűtés

COPcyc

x,x

—

Degradációs tényező: hűtés (7)

Cdc

x,x

—

Degradációs tényező: fűtés (7)

Cdh

x,x

—

Elektromos bemeneti teljesítmény a főfunkció üzemmódon kívüli üzemmódokban

Szezonális villamosenergia-fogyasztás

kikapcsolt üzemmód

POFF

x,x

W

hűtés

QCE

x

kWh/év

készenléti üzemmód

PSB

x,x

W

fűtés/átlagos

QHE/A

x

kWh/év

kikapcsolt termosztátú üzemmód

PTO

x,x

W

fűtés/melegebb

QHE/W

x

kWh/év

forgattyúház-fűtési üzemmód

PCK

x,x

W

fűtés/hidegebb

QHE/C

x

kWh/év

Teljesítményszabályozás (jelöljön meg egyet a három lehetőség közül)

További adatok

rögzített

I/N

Hangteljesítményszint (beltéri/kültéri)

LWA

x,x / x,x

dB(A)

fokozatosan állítható

I/N

Globális felmelegedési potenciál

GWP

x

kgCO2 eq.

folytonosan állítható

I/N

Mért légtömegáram (beltéri/kültéri)

—

x / x

m3/h

Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez

Legalább a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe


2.   táblázat

Termékinformációs adatlap – egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése [értelemszerűen töltendő ki]


Megnevezés

Jel

Érték

Mértékegység

Mért leadott hűtőteljesítmény

Prated (hűtés)

[x,x]

kW

Mért leadott fűtőteljesítmény

Prated (fűtés)

[x,x]

kW

Hűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény

PEER

[x,x]

kW

Fűtéshez tartozó mért bemeneti elektromos teljesítmény

PCOP

[x,x]

kW

Mért hűtési jóságfok

EERrated

[x,x]

—

Mért fűtési jóságfok

COPrated

[x,x]

—

Energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban

PTO

[x,x]

W

Energiafogyasztás készenléti üzemmódban

PSB

[x,x]

W

Szezonális villamosenergia-fogyasztás

 

 

 

kétcsöves (2CS): villamosenergia-fogyasztás óránként

 

 

2CS: kWh/60 perc

egycsöves (1CS): villamosenergia-fogyasztás óránként

Q

[x,x]

1CS: kWh/60 perc

Hangteljesítményszint (csak beltéri)

LWA

[x]

dB(A)

A hűtőközeg globális felmelegedési potenciálja

GWP

[x]

kgCO2eq.

Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez

Legalább a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe


3.   táblázat

Paraméterjegyzék az SEER és az SCOP jóságfok számításához

Megnevezés

Jel

Érték

Mértékegység

Megjegyzés

Kosárspecifikus paraméterek

A kosár jele

j

0

 

Két értékes tizedesjegy

Kültéri hőmérséklet a kosárban

Tj

0

°C

Hűtési terhelés a kosárban

Pc(Tj)

0,00

kW

Fűtési terhelés a kosárban

Ph(Tj)

0,00

kW

Hűtőteljesítmény a kosárban

Pdc(Tj)

0,00

kW

Fűtőteljesítmény a kosárban

Pdh(Tj)

0,00

kW

Elektromos rásegítő fűtőteljesítmény a kosárban

elbu(Tj)

0,00

kW

ÁLLANDÓK

Kültéri tervezési referencia-hőmérséklet

hűtés: Tdesignc

fűtés: Tdesignh

0

°C

Értékét lásd az 5. táblázatban

Ekvivalens főfunkcióórák száma az adott idényben

hűtés: HCE

fűtés: HHE

0

h

Értékét lásd a 8. táblázatban

Kikapcsolt termosztátú üzemórák száma az adott idényben

HTO

0

h

Értékét lásd a 8. táblázatban

Bekapcsolt forgattyúház-fűtésű üzemórák száma az adott idényben

HCK

0

h

Értékét lásd a 8. táblázatban

Készenléti üzemmódú üzemórák száma az adott idényben

HSB

0

h

Értékét lásd a 8. táblázatban

Kikapcsolt üzemmódú üzemórák száma az adott idényben

HOFF

0

h

Értékét lásd a 8. táblázatban

Beltéri hőmérséklet hűtéskor

Tin

0

°C

Értékét lásd a 6. táblázatban


4.   táblázat

Standard mérési körülmények („száraz”, illetve „nedves” léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek [°C])

Készülék

Funkció

A beltéri levegő hőmérséklete

Tin

A kültéri levegő hőmérséklete

Tj

Légkondicionáló berendezések, kivéve az egycsöves, de ideértve a kétcsöves berendezéseket

hűtés

27 / 19

35 / 24

fűtés

20 / max. 15

7 / 6

Egycsöves légkondicionáló berendezések

hűtés

35 / 24

35 / 24 (8)

fűtés

20 / 12

20 / 12 (8)


5.   táblázat

Tervezési referenciafeltételek („száraz”, illetve „nedves” léghõmérsékletben kifejezett hõmérsékletek [°C])

Funkció/idény

A beltéri levegő hőmérséklete

Tin

A kültéri levegő hőmérséklete

Tdesignc / Tdesignh

Bivalens hőmérséklet

Tbiv

Megengedett üzemi hőmérséklet

Tol

Hűtés

27 °C / nedves: 19

Tdesignc = 35 / 24

n.a.

n.a.

Fűtés/átlagos

20 °C

Tdesignh = –10 / –11

max. 2

max. –7

Fűtés/melegebb

/ nedves: max. 15

Tdesignh = 2 / 1

max. 7

max. 2

Fűtés/hidegebb

 

Tdesignh = –22 / –23

Max. –7

max. –15


6.   táblázat

Részterheléses vizsgálati feltételek

Hűtés

A beltéri levegő hőmérséklete

A kültéri levegő hőmérséklete

A

27 °C

/ nedves: 19

35 °C

B

30 °C

C

25 °C

D

20 °C

Fűtés

A beltéri levegő hőmérséklete

(Tin)

A kültéri levegő hőmérséklete (Tj) az adott idényben [°C]

Átlagos

Melegebb

Hidegebb

A

20 °C

/ nedves: max. 15

–7

n.a.

–7

B

+2

+2

+2

C

+7

+7

+7

D

+12

+12

+12

G

n.a.

n.a.

–15

7.   táblázat

A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében)

HŰTÉSI IDÉNY

j

sz.

Tj

°C

hj

h

1

17

205

2

18

227

3

19

225

4

20

225

5

21

216

6

22

215

7

23

218

8

24

197

9

25

178

10

26

158

11

27

137

12

28

109

13

29

88

14

30

63

15

31

39

16

32

31

17

33

24

18

34

17

19

35

13

20

36

9

21

37

4

22

38

3

23

39

1

24

40

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

órák száma összesen:

2 602


FŰTÉSI IDÉNY

j

sz.

Tj

°C

hj

h

„Melegebb”

„Átlagos”

„Hidegebb”

1–8

– 30-tól – 23-ig

0

0

0

9

–22

0

0

1

10

–21

0

0

6

11

–20

0

0

13

12

–19

0

0

17

13

–18

0

0

19

14

–17

0

0

26

15

–16

0

0

39

16

–15

0

0

41

17

–14

0

0

35

18

–13

0

0

52

19

–12

0

0

37

20

–11

0

0

41

21

–10

0

1

43

22

–9

0

25

54

23

–8

0

23

90

24

–7

0

24

125

25

–6

0

27

169

26

–5

0

68

195

27

–4

0

91

278

28

–3

0

89

306

29

–2

0

165

454

30

–1

0

173

385

31

0

0

240

490

32

1

0

280

533

33

2

3

320

380

34

3

22

357

228

35

4

63

356

261

36

5

63

303

279

37

6

175

330

229

38

7

162

326

269

39

8

259

348

233

40

9

360

335

230

41

10

428

315

243

42

11

430

215

191

43

12

503

169

146

44

13

444

151

150

45

14

384

105

97

46

15

294

74

61

órák száma összesen:

3 590

4 910

6 446

8.   táblázat

Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként (h/év)

Készüléktípus/funkció

Mértékegység

Fűtési idény

Bekapcsolt üzemmód

Kikapcsolt termosztátú üzemmód

Készenléti üzemmód

Kikapcsolt üzemmód

Forgattyúház-fűtési üzemmód

hűtés: HCE

fűtés: HHE

HTO

HSB

HOFF

HCK

Légkondicionáló berendezések (kivéve a kétcsöves és az egycsöves légkondicionáló berendezéseket)

Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé

h/év

 

350

221

2 142

5 088

7 760

Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi

Hűtési funkció

h/év

 

350

221

2 142

0

2 672

Fűtési funkció

h/év

Átlagos

1 400

179

0

0

179

Melegebb

1 400

755

0

0

755

Hidegebb

2 100

131

0

0

131

Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé

h/év

Átlagos

1 400

179

0

3 672

3 851

Melegebb

1 400

755

0

4 345

4 476

Hidegebb

2 100

131

0

2 189

2 944

Kétcsöves légkondicionáló berendezések

Hűtési funkció, ha a készülék csak hűtést tesz lehetővé

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Hűtési és fűtési funkció, ha a készülék mindkettőt lehetővé teszi

Hűtési funkció

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Fűtési funkció

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Fűtési funkció, ha a készülék csak fűtést tesz lehetővé

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Egycsöves légkondicionáló berendezések

Hűtési funkció

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Fűtési funkció

h/60 perc

 

1

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

3.   Légkondicionáló berendezések (az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével)

Ebben a fejezetben bemutatjuk a légkondicionáló berendezések (az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével) szezonális jóságfoka és éves villamosenergia-fogyasztása számításának módját mind hűtés, mind fűtés esetére.

3.1.    SEER

Az SEER a szezonális hűtési jóságfok. Számítása a következőképpen történik:

SEER = QC / QCE

(1)

ahol:

QC az éves hűtési referenciaigény [kWh/év]:

QC = Pdesignc * HCE

(2)

ahol:

 

Pdesignc a tervezési hűtési terhelés [kW], amely megegyezik a Tj = Tdesignc kültéri hőmérséklethez tartozó Pdc(Tj) névleges hűtőteljesítménnyel;

 

HCE az ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma [h] a 8. táblázat szerint;

 

QCE az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás [kWh/év]:

QCE = (QC / SEERon) + HTO ·PTO+ HCK ·PCK + HOFF ·POFF + HSB ·PSB

(3)

Formula

(4)

ahol:

 

Tj a j jelű kosárhoz tartozó hőmérséklet a 7. táblázat szerint;

 

j a kosár jelzőszáma;

 

n a kosarak darabszáma;

 

hj a j jelű kosárhoz tartozó órák száma a 7. táblázat szerint;

 

Pc(Tj) a hűtési részterhelés a kosárra jellemző Tj hőmérsékleten:

Pc(Tj) = Pdesignc * pl(Tj)

(5)

ahol:

 

Pdesignc az előzőekben meghatározott mennyiség;

 

pl(Tj) a részterhelési tényező, mely Tj = Tdesignc-nél pl(Tj) = 1,00, másutt pedig:

pl(Tj) = (Tj – 16) / (Tdesignc – 16)

(6)

 

Tdesignc a hűtési idényhez tartozó tervezési referencia-hőmérséklet °C-ban, az 5. táblázat szerint;

 

EERbin(Tj) a j jelű kosárhoz tartozó kosárspecifikus hűtési jóságfok, amelyet az alábbiakban rendre a rögzített, a fokozatosan állítható és a folyamatosan állítható készülékekre meghatározott módon kell számítani.

3.1.1.   Rögzített teljesítményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó EERbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó EERbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

Tj = 35 °C-ra:

EERbin(Tj) = EERd(Tj)

(7)

Tj = 30, 25 és 20 °C-ra:

EERbin(Tj) = EERd(Tj)*[1 – Cdc*(1 - Pc(Tj)/Pdc(Tj))]

(8)

ahol:

 

EERd(Tj) az adott Tj kültéri hőmérséklethez tartozó, a gyártó által az 1. táblázatban megadott hűtési jóságfok;

 

Pc(Tj) a Tj = 30, 25 és 20 °C-kal jellemzett kosárhoz tartozó hűtési részterhelés az (5) összefüggés szerint meghatározva;

 

Pdc(Tj) az adott Tj kültéri hőmérséklethez tartozó, a gyártó által az 1. táblázatban megadott hűtőteljesítmény;

 

Cdc a hűtési degradációs tényező, amelyet vagy a 0,25-os alapértelmezett értékére veszünk fel, vagy a fűtéshez tartozó Cdh értékkel megegyezően veszünk fel, vagy pedig kísérleti úton határozunk meg Tj = 20 °C hőmérsékletre és a következők szerint számítunk:

Cdc= (1 – EERcyc/EERd(Tj))/(1 – Pcycc/Pdc(Tj))

(9)

ahol:

 

EERcyc : a vizsgálati ciklus időtartama alatt (főfunkció üzemmódban, a kompresszor kikapcsolt állapotában) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

 

Pcycc a leadott hűtőteljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt (főfunkció üzemmódban, a kompresszor kikapcsolt állapotában) mért, az idővel súlyozott átlaga [kW].

Más kosarakra az EERbin(Tj) értékét a következőképpen kell meghatározni:

—

azokra a kosarakra, amelyek esetében a Tj kültéri hőmérséklet kisebb 35 °C-nál és nagyobb 20 °C-nál, de 30 °C-tól és 25 °C-tól különbözik, az EERbin(Tj) értékét a két legközelebbi viszonyítási érték közötti lineáris interpolációval kell meghatározni,

—

azokra a kosarakra, amelyek esetében a Tj kültéri hőmérséklet nagyobb 35 °C-nál, EERbin(Tj) értékét az EERbin(Tj = 35 °C) értékkel kell megegyezőnek kell tekinteni,

—

azokra a kosarakra, amelyek esetében a Tj kültéri hőmérséklet kisebb 20 °C-nál, EERbin(Tj) értékét az EERbin(Tj = 20 °C) értékkel kell megegyezőnek kell tekinteni.

3.1.2.   Fokozatosan állítható teljesítményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó EERbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó EERbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

A gyártónak minden vizsgálati feltételre és mindkét beállításra vonatkozóan meg kell adnia a berendezés hűtőteljesítményének (Pdc(Tj)) és hűtési jóságfokának (EERd(Tj)) értékét (a két beállításhoz tartozó értékeket „_hi”, illetve „_lo” indexszel jelöljük aszerint, hogy melyik adja a legnagyobb, illetve a kisebb hűtőteljesítményt). Az EERbin(Tj) viszonyítási értékeket a Pdc hi, Pdc lo és EERd hi, EERd lo teljesítmény-, illetve jóságfokértékekből a következőképpen határozzuk meg:

Tj = 35 °C-ra:

EERbin(Tj) = EERd(Tj) hi

(10)

Tj = 30, 25 és 20 °C-ra:

ha Pdesignc*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdc(Tj)lo ≤ Pdesignc*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

EERbin(Tj) = EERd(Tj)lo

(11)

ahol:

tűrés = 10%;

(12)

ha Pdesignc*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdc(Tj)hi ≤ Pdesignc*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

EERbin(Tj) = EERd(Tj)hi

(13)

ahol a tűrés a fentiekben meghatározott mennyiség;

ha Pc(Tj) > Pdc(Tj)lo, akkor:

Formula

(14)

egyébként:

EERbin(Tj) = EERd lo · [1 – Cdc · (1 – Pc(Tj) / Pdc(Tj)lo) ]

(15)

ahol:

 

EERd(Tj)hi és EERd(Tj)lo névleges jóságfokértékek az 1. táblázatból;

 

Pdc(Tj)hi és Pdc(Tj)lo névleges teljesítményértékek az 1. táblázatból;

 

Pc(Tj) a Tj = 20, 25, 30 és 35 °C-kal jellemzett kosárhoz tartozó hűtési részterhelés;

 

Cdc a hűtési degradációs tényező, amelyet vagy a 0,25-os alapértelmezett értékére veszünk fel, vagy a fűtéshez tartozó Cdh értékkel megegyezően veszünk fel, vagy pedig kísérleti úton határozunk meg Tj = 35 °C hőmérsékletre és a következők szerint számítunk:

Cdc= (1 – EERcyc/EERd(Tj)lo/(1 – Pcycc/Pdc(Tj)lo)

(16)

ahol:

 

EERcyc és Pcycc a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

a 35, 30, 25 és 20 °C-tól különböző Tj kültéri hőmérsékletekkel jellemzett kosarakhoz tartozó EERbin(Tj) értékeket pedig a rögzített teljesítményű készülékekre vonatkozó szabályokat követve határozzuk meg.

3.1.3.   Folyamatosan állítható teljesíményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó EERbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó EERbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

Ha a készülék teljesítményszabályozója lehetővé teszi az adott Pdesignc * (pl(Tj) ± tűrés) részterheléshez tartozó Pdc(Tj ) teljesítmény melletti üzemet, akkor a j jelű kosárhoz tartozó EERbin(Tj) értéket egyenlőnek kell feltételezni EERd(Tj)-vel.

A Tj = 35, 30, 25 és 20 °C értékekre külön-külön végezzük el az alábbi számítást:

ha Pdesign*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdc(Tj) ≤ Pdesign*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

EERbin(Tj) = EERd(Tj)

(17)

ahol:

 

a tűrés, Pdc(Tj), Pdesignc, pl(Tj), EERbin(Tj) és EERd(Tj) a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

egyébként: kövessük a fokozatosan állítható teljesítményű készülékekre vonatkozó eljárást.

3.2.    SCOP

Az SCOP a szezonális fűtési jóságfok. Az SCOP értékét minden egyes kijelölt fűtési idényre (átlagos/melegebb/hidegebb) külön-külön kell meghatározni, hiszen a figyelembe veendő kosarak, a tervezési referencia-hőmérséklet és a tervezési terhelés egyaránt függ a fűtési idénytől. Az alábbiakban az általános eljárást ismertetjük, amelyet minden egyes kijelölt fűtési idényre meg kell ismételni.

A szezonális fűtési jóságfokot a következőképpen kell meghatározni:

SCOP = QH / QHE

(18)

ahol:

QH az éves fűtési referenciaigény [kWh/év]:

QH = Pdesignh * HHE

(19)

ahol:

 

Pdesignh a tervezési fűtési terhelés [kW], amelyet a Tbiv névleges bivalens hőmérsékletből (Tbiv a Tj = Tbiv hőmérséklethez tartozó pl(Tj)-t adja) és a Tj = Tbiv hőmérséklethez tartozó Pdh(Tj) névleges teljesítményből számítunk. Az 1. táblázatban megadott Pdesignh mennyiség tehát a Tj = Tdesignh hőmérséklettel meghatározott üzemi feltételekhez tartozó fűtési terhelést jelenti, amelyre pl(Tj) = 1,00;

 

HHE az ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma [h] a 8. táblázat szerint;

 

QHE az adott idényhez tartozó fűtési célú villamosenergia-fogyasztás [kWh/év]:

QHE = (QH / SCOPon) + HTO · PTO + HCK · PCK + HOFF · POFF + HSB · PSB

(20)

ahol:

 

QH a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

HTO , HCK , HOFF , HSB rendre a kikapcsolt termosztátú, a forgattyúház-fűtési, a kikapcsolt és a készenléti üzemmódhoz tartozó fűtési üzemórák száma az adott idényben [h/év] a 8. táblázat szerint;

 

PTO , PCK , POFF , PSB rendre a kikapcsolt termosztátú, a forgattyúház-fűtési, a kikapcsolt és a készenléti üzemmódhoz tartozó bemeneti elektromos teljesítmény [kW];

 

SCOPon a kosárspecifikus fűtési jóságfokokból képzett átlagos szezonális fűtési jóságfok, amelyet a kosárórák száma szerint súlyozva, Pdh(Tj) < Ph(Tj) esetén a rásegítő fűtőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztást is figyelembe véve számítunk:

Formula

(21)

ahol:

 

Tj, j, n és hj a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

Ph(Tj) a j jelű kosárhoz tartozó fűtési terhelés:

Ph(Tj) = Pdesignh*pl(Tj)

(22)

ahol:

pl(Tj) = (Tj – 16) / (Tdesignh – 16)

(23)

 

Tdesignh a fűtési idényhez tartozó tervezési referencia-hőmérséklet °C-ban, az 5. táblázat szerint, melyet a kijelölt fűtési idény határoz meg;

 

elbu(Tj ) a j jelű kosárhoz tartozó rásegítő fűtőteljesítmény [kW], amely a fűtési részterhelés biztosításához szükséges abban az esetben, ha a névleges teljesítmény nem elegendő, és amelyet a következőképpen határozunk meg:

ha Pdh(Tj) < Ph(Tj): elbu(Tj) = Ph(Tj) – Pdh(Tj)

(24)

ha Pdh(Tj) 3 Ph(Tj): elbu(Tj) = 0

(25)

 

Pdh(Tj ) a j jelű kosárhoz tartozó névleges fűtőteljesítmény, amelyet a Tj = –15, – 7, 2, 7, 12 °C és/vagy Tbiv vizsgálati pontokhoz tartozó Pdh(Tj) névleges értékek felhasználásával számítunk; ezek az értékek a kijelölt fűtési idénytől függően állnak rendelkezésre vagy sem (azt, hogy melyik fűtési idényhez melyik pontokban kell megadni a névleges értékeket, a 6. táblázat határozza meg). A többi kosár esetében a Pdh(Tj) értékét a legközelebbi kültéri hőmérsékletekhez tartozó Pdh(Tj) névleges teljesítmények alapján, lineáris interpoláció segítségével kell meghatározni.

Ettől a szabálytól kizárólag az átlagos fűtési idény esetében szabad eltérni akkor, ha a kijelölt fűtési idények között a hidegebb fűtési idény nem szerepel (azaz a – 15 °C-hoz tartozó COP érték nem áll rendelkezésre); ekkor a – 8, – 9 és – 10 °C kültéri hőmérséklethez tartozó COPbin(Tj) értékek rögzített teljesítményű készülékek esetében a – 7 °C és a 7 °C hőmérséklethez tartozó COPd(Tj) értékekből kiindulva, lineáris extrapoláció útján határozhatók meg. Folyamatosan állítható teljesítményű készülékek esetében ugyanezeket az értékeket a – 7 °C-hoz és a Tbiv-hoz tartozó COP értékekből kell extrapolálni. Ha Tbiv = – 7 °C, akkor a – 8, – 9 és – 10 °C-hoz tartozó COP értékeket egyenlőnek kell feltételezni a – 7 °C-hoz tartozó COP értékkel.

Ha a hidegebb idény a kijelölt fűtési idény, és a legkisebb Pdh a – 15 °C-hoz tartozik, akkor a Tj < – 15 °C hőmérsékletekhez tartozó Pdh teljesítményértékeket a Tj = – 15 °C-hoz és a Tj = – 7 °C-hoz tartozó értékekből kell extrapolálni;

 

COPbin(Tj ) a j jelű kosárhoz tartozó kosárspecifikus fűtési jóságfok, amelyet az alábbiakban rendre a rögzített, a fokozatosan állítható és a folyamatosan állítható készülékekre meghatározott módon kell számítani.

3.2.1.   Rögzített teljesíményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó COPbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó COPbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

A Tj = 12, 7, 2, – 7 és – 15 °C, valamint Tj = Tbiv értékekre külön-külön végezzük el az alábbi számítást: (9), (10)

ha Pdh(Tj) ≥ Ph(Tj) (ebben az esetben a rögzített teljesítményű készülék ciklikusan fog üzemelni):

COPbin(Tj) = COPd(Tj)* [1 - Cdh * (1 - Ph(Tj)/Pdh(Tj))]

(26)

ha pedig Pdh(Tj) < Ph(Tj) (ebben az esetben a fűtési terhelés biztosításához rásegítő fűtőteljesítmény igénybevétele szükséges):

COPbin(Tj) = COPd(Tj)

(27)

ahol:

 

COPd(Tj) az adott Tj kültéri hőmérséklethez tartozó, a gyártó által az 1. táblázatban megadott fűtési jóságfok;

 

Pdh(Tj) az adott Tj kültéri hőmérséklethez tartozó, a gyártó által az 1. táblázatban megadott fűtőteljesítmény;

 

Ph(Tj) a Tj kültéri hőmérséklethez tartozó részterhelés az (5) összefüggés szerint meghatározva [kW];

 

Cdh a fűtési degradációs tényező, amelyet vagy a 0,25-os alapértelmezett értékére veszünk fel, vagy a hűtéshez tartozó Cdc értékkel megegyezően veszünk fel, vagy pedig kísérleti úton határozunk meg Tj = 12 °C hőmérsékletre és a következők szerint számítunk:

Cdc= (1 – COPcyc/COPd(Tj))/(1 – Pcych/Pdh(Tj))

(28)

ahol:

 

COPcyc: a vizsgálati ciklus időtartama alatt (főfunkció üzemmódban, a kompresszor kikapcsolt állapotában) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

 

Pcych a leadott fűtőteljesítménynek [kW] a vizsgálati ciklus időtartama alatt (főfunkció üzemmódban, a kompresszor kikapcsolt állapotában) mért, az idővel súlyozott átlaga.

 

Más kosarakra a COPbin(Tj) értékét a következőképpen kell meghatározni:

—

a 12, 7, 2, – 7, – 15 °C (lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet) és Tbiv hőmérsékletektől eltérő Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott kosarak esetében COPbin(Tj) értékét a két legközelebbi ismert viszonyítási pont alapján végzett inter- vagy extrapoláció alapján határozzuk meg,

—

ettől a szabálytól kizárólag az átlagos fűtési idény esetében szabad eltérni akkor, ha a kijelölt fűtési idények között a hidegebb fűtési idény nem szerepel (azaz a – 15 °C-hoz tartozó COP érték nem áll rendelkezésre); ekkor a – 8, – 9 és – 10 °C kültéri hőmérséklethez tartozó COPbin(Tj) értékek a – 7 °C és a 7 °C hőmérséklethez tartozó COP értékekből kiindulva, lineáris extrapoláció útján határozhatók meg,

—

azon kosarak esetében, amelyekre a Tj kültéri hőmérséklet 12 °C-nál nagyobb, COPbin(Tj) számítása a Tj = 7 °C és 12 °C kültéri hőmérséklethez tartozó COPbin(Tj) értékekből kiindulva, lineáris extrapoláció útján történik,

—

azon kosarak esetében, amelyekre a Tj kültéri hőmérséklet Tol-nál kisebb, a nullával való osztás elkerülése érdekében COPbin(Tj) értékét egységnyinek feltételezzük, bár ez az érték valójában érdektelen, mert az SCOPon számítására szolgáló (21) összefüggésben a Ph(Tj) – elbu(Tj) különbség nulla.

3.2.2.   Fokozatosan állítható teljesíményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó COPbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó COPbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

A gyártónak minden szükséges vizsgálati feltételre (a kijelölt fűtési idényektől függően a Tj = 12, 7, 2, –7, –15 °C [lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet] és Tbiv kültéri hőmérsékletekre) és mindkét lehetséges beállításra vonatkozóan meg kell adnia a berendezés fűtőteljesítményének (Pdh(Tj)) és fűtési jóságfokának (COPd(Tj)) értékét (a két beállításhoz tartozó értékeket „_hi”, illetve „_lo” indexszel jelöljük aszerint, hogy melyik adja a legnagyobb, illetve a kisebb hűtőteljesítményt). A COPbin(Tj) viszonyítási értékeket a Pdh hi, Pdh lo és COPd hi, COPd lo teljesítmény-, illetve jóságfokértékekből a következőképpen határozzuk meg:

A Tj = 12, 7, 2, – 7, – 15 °C (lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet) és Tbiv értékekre külön-külön végezzük el az alábbi számítást:

ha Pdesignh*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdh lo ≤ Pdesignh*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

COPbin(Tj) = COPd lo

(29)

ahol a tűrés a fentiekben meghatározott mennyiség;

ha Pdesignh*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdh hi ≤ Pdesignh*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

COPbin(Tj) = COPd hi

(30)

ahol a tűrés a fentiekben meghatározott mennyiség;

ha Ph(Tj) > Pdh(Tj)lo és Ph(Tj) < Pdh(Tj)hi, akkor:

Formula

(31)

egyébként:

COPbin(Tj) = COP(Tj)lo · [1 - Cdh lo · (1 - Ph(Tj) / Pdh(Tj)lo) ]

(32)

ahol:

 

COPd(Tj)hi és COPd(Tj)lo névleges fűtési jóságfokértékek az 1. táblázatból;

 

Pdh(Tj)hi és Pdh(Tj)lo névleges értékek az 1. táblázatból;

 

Ph(Tj) a Tj = 7, 2, – 7 és – 15 °C-kal jellemzett kosárhoz tartozó fűtési terhelés (lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet);

 

Cdh lo a fűtési degradációs tényező, amelyet vagy a 0,25-os alapértelmezett értékére veszünk fel, vagy a hűtéshez tartozó Cdc értékkel megegyezően veszünk fel, vagy pedig kísérleti úton határozunk meg Tj = 12 °C hőmérsékletre és a következők szerint számítunk:

Cdc = (1 – COPcyc/COPd(Tj)lo/(1 – Pcych/Pdh(Tj)lo)

(33)

ahol:

 

COPcyc és Pcych a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

a 7, 2, – 7 és – 15 °C-tól (lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet) különböző Tj kültéri hőmérsékletekkel jellemzett kosarakhoz tartozó COPbin(Tj) értékeket pedig a rögzített teljesítményű készülékekre vonatkozó szabályokat követve határozzuk meg.

3.2.3.   Folyamatosan állítható teljesíményű készülékek

A többi kosárhoz tartozó COPbin(Tj) mennyiség inter- és extrapolációval történő meghatározásához a következő hőmérsékletekhez tartozó COPbin(Tj) viszonyítási értékeket kell meghatározni:

Ha a készülék teljesítményszabályozója lehetővé teszi az adott Pdesignh * (pl(Tj) ± tűrés) részterheléshez tartozó Pdh(Tj ) névleges teljesítmény melletti üzemet, akkor a j jelű kosárhoz tartozó COPbin(Tj) értéket egyenlőnek kell feltételezni COPd(Tj)-vel.

A Tj = 12, 7, 2, – 7 és – 15 °C értékekre külön-külön végezzük el az alábbi számítást (lásd az 6. és a 7. lábjegyzetet):

ha Pdesign*pl(Tj)*(1–tűrés) ≤ Pdc(Tj) ≤ Pdesign*pl(Tj)*(1+tűrés), akkor:

COPbin(Tj) = COPd(Tj)

(34)

ahol:

 

a tűrés, Pdh(Tj), Pdesignh, pl(Tj), COPbin(Tj) és COPd(Tj) a fentiekben meghatározott mennyiség;

 

egyébként: kövessük a fokozatosan állítható teljesítményű készülékekre vonatkozó eljárást.

3.3.    PTO, PSB, POFF és PCK meghatározása

3.3.1.   PTO meghatározása

A kikapcsolt termosztátú üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást a Cd és a Cc érték meghatározására szolgáló ciklikus vizsgálatok keretében kell megállapítani.

Ha ciklikus vizsgálatot nem végzünk, akkor a hűtési üzemmódban 20 °C-on végzett vizsgálat után (kizárólag a csak hűtésre alkalmas és a hűtő-fűtő légkondicionáló berendezések esetében) a termosztát beállítási pontját addig növeljük, amíg a kompresszor le nem áll. A kikapcsolt termosztátú üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást úgy határozzuk meg, hogy – legalább egyórás mérés alapján – a készülék teljes mért villamosenergia-fogyasztásából levonjuk a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást.

3.3.2.   PSB meghatározása

Hűtési üzemmódban, 35 °C környezeti hőmérséklet mellett a készüléket a kezelőszervvel leállítjuk. Tíz perc elteltével megmérjük a maradó villamosenergia-fogyasztást, és ezt a mennyiséget tekintjük a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztásnak.

A csak fűtésre alkalmas berendezések esetében a mérést hasonlóképpen, de 12 °C környezeti hőmérsékleten végezzük.

3.3.3.   POFF meghatározása

A készenléti üzemmódra vonatkozó vizsgálat után a készüléket kikapcsolt állapotba helyezzük, de a villamosenergia-hálózatról nem választjuk le. Tíz perc elteltével megmérjük a maradó energiafogyasztást, és ezt a mennyiséget tekintjük a kikapcsolt üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztásnak.

Ha a készüléken nincs olyan kapcsoló, amellyel kikapcsolt állapotba volna helyezhető (például az osztott készülékek beltéri egysége vagy egységei esetében), akkor a kikapcsolt üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást egyenlőnek tekintjük a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztással.

3.3.4.   PCK meghatározása

A vizsgálatot fűtési üzemmódban, 2 °C környezeti hőmérséklet mellett végezzük. Legalább 20 perc fűtési üzem után a készüléket a kezelőszervvel leállítjuk, majd a készülék energiafogyasztását 8 órán át mérjük. Ha a készülék nem alkalmas fűtésre, akkor a mérést hűtési üzemmódban végezzük el. Ennek alapján kiszámítjuk a 8 órás időtartam alatt elfogyasztott villamos energia átlagos mennyiségét.

A forgattyúház-fűtési üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást úgy határozzuk meg, hogy az így kapott mért értékből levonjuk a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztást.

4.   Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések

4.1.    EER

Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések EERd(Tj) hűtési jóságfokát Tin és Tj hőmérsékletre, a standard mérési körülményeknek megfelelően kell megadni, és a következőképpen kell számítani:

EERd(Tj) = Pdc(Tj) / PEER

(35)

ahol:

 

Pdc(Tj) a standard mérési körülményekhez tartozó, a gyártó által a 4. táblázatban megadott hűtőteljesítmény kW-ban;

 

PEER a készülék által felvett, a 4. táblázatban megadott összes villamos energia mennyisége standard mérési körülmények között.

4.2.    COP

Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések COPd hűtési jóságfokát Tin és Tj hőmérsékletre, a standard mérési körülményeknek megfelelően kell megadni, és a következőképpen kell számítani:

COPd(Tj) = Pdh(Tj) / PCOP

(36)

ahol:

 

Pdh(Tj) a 4. táblázat szerinti standard mérési körülményekhez tartozó névleges fűtőteljesítmény kW-ban (csak a termodinamikai ciklusé);

 

PCOP a készülék által felvett, a 4. táblázat szerinti standard mérési körülményekhez tartozó összes villamos energia mennyisége.

4.3.    Szezonális villamosenergia-fogyasztás

A kétcsöves légkondicionáló berendezések kWh/60 perc-ben kifejezett QDD villamosenergia-fogyasztását hűtés és fűtés esetére a következőképpen kell meghatározni:

hűtésre: QDD = HCE·PEER + HTO·PTO + HSB·PSB + HOFF·POFF + HCK·PCK

(37)

fűtésre: QDD = HHE·PCOP + HTO·PTO + HSB·PSB + HOFF·POFF + HCK·PCK

(38)

ahol:

 

HCE , HHE , HTO , HSB , HOFF , HCK rendre a főfunkciós, a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódhoz tartozó hűtési, illetve fűtési üzemórák száma [h] a 8. táblázat szerint;

 

PEER , PCOP , PTO , PSB , POFF , PCK rendre a hűtéshez (PEER), illetve a fűtéshez (PCOP) tartozó mért bemeneti teljesítményhez a gyártó által megadott átlagos villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt termosztátú, készenléti, kikapcsolt és forgattyúház-fűtési üzemmódban.

Az egycsöves légkondicionáló berendezések kWh/60 perc-ben kifejezett QSD villamosenergia-fogyasztását csak a főfunkciós üzemmódra határozzuk meg, az ekvivalens főfunkcióórák számát (HCE, HHE) 1-nek feltételezve:

hűtésre: QSD = HCE·PEER

(39)

fűtésre: QSD = HHE·PCOP

(40)

ahol:

PEER és PCOP a fentiekben meghatározott mennyiség.

A. melléklet: Az alábbi diagram a Tbiv bivalens hőmérséklet és a részterhelés közötti összefüggést szemlélteti, beleértve a Tdesignh tervezési fűtési terhelést is (ahol a részterhelés egységnyi). Azt feltételezzük, hogy azt a területet, ahol a részterhelés nagyobb a névleges teljesítménynél, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény adja.

Image

2. SZAKASZ:   HÁZTARTÁSI VENTILÁTOROK

1.   Fogalommeghatározások

1.   „Háztartási ventilátor”: elsősorban kellemes hőérzet keltése érdekében, az emberi test körül vagy annak egy részére irányulóan légmozgás létrehozására tervezett készülék, beleértve a további funkciók ellátására – például világításra – is képes berendezéseket is;

2.   „a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye” (PF): a névleges maximális ventilátor-légtömegáram mellett üzemelő háztartási ventilátornak (ha és amikor alkalmazandó) bekapcsolt oszcillációs mechanizmus mellett mért, wattban kifejezett elektromos bemeneti teljesítménye;

3.   „üzemérték” (SV): a háztartási ventilátorok esetében a maximális ventilátor-légtömegáram [m3/min] és a ventilátor bemeneti elektromos teljesítményének [W] hányadosa [(m3/min)/W];

4.   „maximális ventilátor-légtömegáram” (F): a háztartási ventilátor legmagasabb fokozata mellett, a ventilátor kimeneténél, az oszcillációs mechanizmus (ha van) kikapcsolt állapota mellett mért légtömegáram [m3/min];

5.   „oszcillációs mechanizmus”: a háztartási ventilátor képessége a ventilátor üzeme közben a légáram irányának automatikus változtatására;

6.   „a ventilátor villamosenergia-fogyasztása” (Q): a háztartási ventilátor éves villamosenergia-fogyasztása [kWh/év];

7.   „a ventilátor hangteljesítményszintje”: a háztartási ventilátornak a maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett, a kimeneti oldalon mért, A-súlyozott hangteljesítményszintje;

8.   „ventilátor-főfunkcióórák száma” (HCE): azon órák száma [h/év], amelyek során a háztartási ventilátor a feltételezés szerint maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett üzemel, a 2. pontban található 10. táblázatnak megfelelően.

2.   Táblázatok

9.   táblázat

Termékinformációs adatlap – háztartási ventilátorok

Az információk tárgyát képező modell(ek) megjelölése [értelemszerűen töltendő ki]


Megnevezés

Jel

Érték

Mértékegység

Maximális ventilátor-légtömegáram

F

[x,x]

m3/min

A ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye

P

[x,x]

W

Üzemérték

SV

[x,x]

(m3/min)/W

Energiafogyasztás készenléti üzemmódban

PSB

[x,x]

W

Hangteljesítményszint

LWA

[x]

dB(A)

Az üzemérték méréséhez alkalmazott szabvány

[adja meg az alkalmazott mérési szabvány jelzetét]

Kapcsolatfelvételi adatok további információk beszerzéséhez

Legalább név, beosztás, postacím, e-mail cím és telefonszám


10.   táblázat

Üzemórák száma – háztartási ventilátorok

 

Mértékegység

Főfunkció üzemmód

Készenléti üzemmód

Kikapcsolt üzemmód

HCE

HSB

HOFF

Háztartási ventilátor

h/év

320

1 120

0

3.   Üzemérték és éves villamosenergia-fogyasztás

3.1.    Üzemérték

A háztartási ventilátorok SV üzemértékét [m3/min/W] a következőképpen kell meghatározni:

SV = F / PF

(41)

ahol:

 

F a maximális ventilátor-tömegáram [m3/min];

 

PF a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye [W].

3.2.    Szezonális villamosenergia-fogyasztás

A háztartási ventilátorok Q szezonális villamosenergia-fogyasztását [kWh/év] a következőképpen kell meghatározni::

Q = HCE·PF + HSB·PSB

(42)

ahol:

 

HCE, HSB a főfunkciós és a készenléti üzemmódhoz tartozó üzemórák száma a 10. táblázat szerint [h/év];

 

PF a ventilátor névleges villamosenergia-fogyasztása [W];

 

PSB a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztás [kW].

A készenléti üzemmódhoz tartozó PSB villamosenergia-fogyasztást ugyanazzal a vizsgálati módszerrel kell meghatározni, mint a légkondicionáló berendezések esetében.

A ventilátor bemeneti elektromos teljesítményét az oszcillációs mechanizmus bekapcsolt állapota mellett, míg a légtömegáramot az oszcillációs mechanizmus kikapcsolt állapota mellett mérjük.

3. SZAKASZ:   ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

A megfelelőségértékeléshez a gyártó elkészíti és kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a vizsgálati jegyzőkönyveket és mindazokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek az általa megadott információk alátámasztásához.

A vizsgálati jegyzőkönyveknek minden releváns mérési adatot tartalmazniuk kell, köztük különösen, de nem kizárólag:

—

a releváns diagramokat, valamint a vizsgálat időtartama alatt és valamennyi releváns vizsgálati pontban a hőmérsékleteket, a relatív páratartalom értékeit, a részterheléseket, az elektromos áram feszültségét, frekvenciáját és harmonikus torzítását megadó mért értékeket tartalmazó táblázatokat,

—

az alkalmazott vizsgálati módszer(ek), a laboratóriumi és a légköri feltételek, a vizsgálópad fizikai elrendezése (az adatfelvételt szolgáló eszközök, például az érzékelők helyének megjelölésével) és az adatfeldolgozó berendezések, valamint az üzemi tartományok és a mérési pontosságok szöveges ismertetését,

—

a vizsgálatnak alávetett készülék beállításait, a beállítások (például a kikapcsolt és a készenléti üzemmód) közötti automatikus kapcsolási funkció ismertetését,

—

az alkalmazott vizsgálati program ismertetését (például az egyensúlyi helyzet előállításával kapcsolatban).

A folyamatosan állítható teljesítményű készülékek azonos részterheléshez tartozó EER és COP értékét, valamint teljesítményértékeit azonos frekvenciabeállításra kell megadni.

A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a részterhelés mellett végzett vizsgálat vagy vizsgálatok eredményeit, valamint – az adott esetnek megfelelően – az EER vagy a COP értékének, az SEER vagy az SCOP referenciaértékének és az SSERon vagy az SCOPon referenciaértékének számítását.

A vizsgálati jegyzőkönyvben szereplő számított EER, illetve COP értékeknek és SEER, SEERon, SCOP, illetve SCOPon referenciaértékeknek a gyártó által megadott adatokon kell alapulniuk, amennyiben ezek az értékek az elfogadható tűréseken belül vannak.

Ha a szóban forgó dokumentum nem tartalmazza a szükséges mérési feltételeket, számításokat vagy más információkat, akkor a gyártóknak méréseiket és számításaikat olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezniük, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat, ideértve az ebből a célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban ismertetett módszereket is.

(1)  Várakozásaink szerint ezeket az ideiglenes módszereket a későbbiekben egy vagy több harmonizált szabvány fogja felváltani. Amikor rendelkezésre áll, e harmonizált szabvány vagy szabványok jegyzékét a 2009/125/EK irányelv 9. és 10. cikkének megfelelően Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé fogjuk tenni.

(2)  HL L 161., 2006.6.14., 1. o.

(3)  IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm.

(4)  Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T Houghton, G.J.Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.) Cambridge University Press, Cambridge (Egyesült Királyság) 1990.

(5)  Többszörösen osztott készülékek esetében az adatokat egységnyi teljesítményarányra kell megadni.

(6)  Fokozatosan állítható teljesítményű készülékek esetében a készülék „névleges teljesítmény” és „névleges jóságfok” értékeinek megadására szolgáló rovatokban minden mezőben két, egymástól perjellel („/”) elválasztott értéket kell megadni. Az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi

(7)  Ha a Cd = 0,25 alapértelmezett értéket választja, akkor nincs szükség ciklikus vizsgálatra (és eredményeire). Egyébként vagy a hűtési, vagy a fűtési ciklikus vizsgálat értékeit meg kell adni.

(8)  Egycsöves légkondicionáló berendezések esetén a kondenzátort (párologtatót) hűtés (fűtés) közben nem kültéri, hanem beltéri levegő táplálja.

(9)  A „melegebb” fűtési idény esetében Tj = – 7 °C figyelembevétele nem szükséges.

(10)  A „melegebb” és az „átlagos” fűtési idény esetében Tj = – 15 °C figyelembevétele nem szükséges.