INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az egységes piac az Európai Unió legnagyszerűbb eredményeinek egyike. Az integráció és a jól működő belső piac elengedhetetlen az Európa 2020 stratégia sikeres megvalósításához és az uniós gazdaság fenntartható növekedési pályára állításához, annak érdekében, hogy a 2008 óta tartó pénzügyi válságot és az abból eredő államadósság-válságot le lehessen győzni.

A tőkepiacok globalizációja miatt alapvető a pénzügyi beszámolásra és a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok világszintű összehangolása a tőkepiacok zökkenőmentes működéséhez és a pénzügyi szolgáltatások integrált piacának megvalósításához. Az EU 2002-ben úgy döntött, hogy elfogadja a nemzetközi számviteli standardokat (IFRS), és nem vezet be saját beszámolási standardokat regionális szinten, amelyekkel ugyan harmonizálná az uniós szintű jogszabályokat, de globális szempontból hozzájárulna a regionális széttöredezettséghez.

Mivel egyre több ország közelíti előírásait az IFRS-ekhez és fogadja el azokat, Európának növelnie kell a jelentőségét a nemzetközi standardalkotási folyamatban, hogy álláspontját figyelembe vegyék. Annak érdekében, hogy meghallgassák és véleményét figyelembe vegyék, az Uniónak egységesen kell fellépnie. Az EFRAG[1], amely számviteli kérdésekben szakmai tanácsokkal látja el az Európai Bizottságot, fokozatosan felvállalta azt a szerepet, hogy az IASB standardalkotási folyamatát hiteles technikai hozzájárulásával segítse.

Mind a nemzetközi standardok megalkotóinak, mind az európai érdekeket képviselő szervezetnek függetlennek kell lennie, elegendő kapacitással és szakértelemmel kell rendelkeznie minőségi standardok kidolgozásához és megfelelő input nyújtásához e munka során, és erős pénzügyi alapra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon végre tudja hajtani a közérdeket szolgáló feladatát.

E célból az Európai Parlament és a Tanács 2009-ben közösségi programot hozott létre a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén egyes tevékenységek támogatásához[2]. A program 2013. december 31-én zárul. E rendelet célja a program megújítása a következő pénzügyi keret időszakára (2014–2020) és a program kedvezményezettjeinek nyújtott finanszírozáshoz való közvetlen hozzájárulás biztosítása az uniós költségvetésből az adott időszakra.

A program kedvezményezettjei eredetileg a következők voltak: a felügyeleti bizottságok[3], a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság Alapítvány (IASCF), az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB). A határozat előirányozta új kedvezményezett bevonásának, illetve egy korábbi kedvezményezett új kedvezményezettel való felváltásának lehetőségét is.

2010-ben létrejöttek az európai felügyeleti hatóságok és többek között átvették a korábbi felügyeleti bizottságok feladatait. Ezért e rendelet célja, hogy meghosszabbítsa a fennmaradó kedvezményezettek, vagyis az IFRS Alapítvány (az IASCF jogutódja), az EFRAG és a PIOB számára nyújtott uniós társfinanszírozást.

1.1.        Pénzügyi beszámolás: az IFRS Alapítvány

A pénzügyi piacok 2007 óta tartó válsága rávilágított az átláthatóság fontosságára és ennek nyomán a számviteli standardok témája a politikai napirend elsőrendű kérdésévé vált. Egyértelművé vált, hogy a kedvező üzleti környezetet és a világszinten egyenlő feltételeket ötvözni kell az átláthatósággal és összehasonlíthatósággal, ami jól működő globális tőkepiac kialakulásához vezet. A vezetők mindenhol a világon felismerték a magas színvonalú, egységes globális számviteli standardrendszer alapvető jelentőségét[4].

Az Európai Unió vezető szerepet vállalt, amikor úgy döntött, hogy beépíti a nemzetközi számviteli standardokat (IFRS-ek és IFRIC értelmezések) az uniós jogba. Az 1606/2002/EK rendelet (az IAS-rendelet) szerint a tőzsdén jegyzett uniós társaságoknak összevont (konszolidált) éves beszámolóikat az Unióban elfogadott nemzetközi számviteli standardok alkalmazásával kell összeállítaniuk. A tagállamok előírhatják vagy lehetővé tehetik a standardok használatát az éves beszámolók és/vagy a tőzsdén nem jegyzett vállalatok esetében.

Az Unióban elfogadott IFRS-eket alkalmazó európai vállalatok pénzügyi beszámolóit a világ számos tőkepiacán – többek között az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Japánban – elfogadják újraszámítás nélkül. Mivel egyre több ország közelíti előírásait az IFRS-ekhez vagy fogadja el azokat, folyamatos az előrelépés a világszerte elfogadott nemzetközi számviteli standardok egységes rendszerére irányuló cél elérése felé.

A nemzetközi számviteli standardokat (IFRS-ek és IFRIC értelmezések) az IASB (Nemzetközi Számviteli Standard Testület) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság dolgozta ki. Az IFRS Alapítvány az említett szervezetek gyűjtőszervezete, amely gondoskodik azok zökkenőmentes működéséről és megfelelő finanszírozásáról. A magas színvonalú számviteli standardokat kidolgozó testületnek függetlennek kell lennie és elegendő kapacitással kell rendelkeznie kiváló szakemberek alkalmazásához. E célból hosszú távon stabil, semleges, megbízható és kiszámítható finanszírozási alapra van szüksége.

A finanszírozás mellett az IFRS Alapítvány irányításának is támogatnia kell az említett szervezet független, hiteles és megfelelő működését. Az alapítvány irányítása sokat fejlődött az elmúlt években, a legfontosabb változást az ellenőrző testület létrehozása jelentette. E testületet azzal a céllal hozták létre, hogy biztosítsa az elszámoltathatóságot és a közérdek megfelelő képviseletét a szervezeten belül. A Standard Tanácsadó Testület hatékonysága megerősödött és létrejött a szabályszerű eljárások felügyeletét ellátó bizottság. További munkára van szükség annak biztosításához, hogy az IFRS Alapítvány megerősítse a tőkepiacok globális jellegéhez illeszkedő, magas színvonalú standardalkotói szerepét.

Ezzel összefüggésben az Európai Unió a 716/2009/EK határozattal jelezte, hogy stabil társfinanszírozási program keretében kész az IFRS Alapítvány (IASCF) számára biztosítani a szükséges pénzügyi támogatást. Az Unió egyes tagállamokkal együtt megkezdte a globális tőkepiaci súlyának megfelelő hozzájárulást az IFRS Alapítvány költségvetéséhez. Az EU hozzájárulása az IFRS Alapítvány költségvetéséhez a 2011. költségvetési évben 4 229 165,14 EUR volt (ez az alapítvány adott évi összes támogatható költségeinek 17 %-a).

Az ellenőrző testület által az IFRS Alapítvány irányításának értékeléséről készített, 2012. február 9-i végleges jelentés[5] szerint az ellenőrző testületi tagság az IFRS Alapítvány költségvetéséhez való pénzügyi hozzájáruláshoz lesz kapcsolva. Ezért alapvető, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási színtéren elfoglalt jelenlegi pozíciójának fenntartása érdekében az EU globális gazdasági súlyának megfelelően továbbra is hozzájáruljon az IFRS Alapítvány költségvetéséhez.

1.2.        Pénzügyi beszámolás: az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG)

Az EFRAG 2001-ben jött létre magánszervezetként és feladata, hogy technikai szakértelmével segítse az Európai Bizottságot pénzügyi beszámolási kérdésekben. Kezdetben az EFRAG által a Bizottságnak nyújtott tanácsok arra irányultak, hogy valamely, az Unióban elfogadandó nemzetközi számviteli standard megfelel-e a befogadásra vonatkozó technikai kritériumoknak[6]. Később az EFRAG fokozatosan megkezdte a proaktív hozzájárulást az IASB standardalkotó munkájához. Az EFRAG észrevételeket tartalmazó levelek kiadásával biztosít inputot a standardtervezetekhez és a folyó számviteli témákra vonatkozó vitaanyagok közzétételével korai szakaszban járul hozzá a munkához. Az EFRAG észrevételeket tartalmazó leveleit világszerte tanulmányozzák és hivatkozásként használják fel.

Az EFRAG irányító testületeinek (például a közgyűlésnek és a felügyelőbizottságnak) a képviseleti és szavazati jogait eredetileg az EFRAG költségvetéséhez való pénzügyi hozzájáruláshoz kötötték. Az alapvető technikai feladatokat ellátó testület, a Szakértői Munkacsoport (Technical Expert Group – TEG) mindig független volt.

2008-ban sor került az EFRAG irányításának reformjára annak érdekében, hogy megerősített közpolitikai szerepe kifejezésre jusson, és a számvitelre vonatkozó egységes európai álláspont kialakításának színterévé váljon. A cél a fokozott közfelügyelet és nyilvános elszámoltathatóság biztosítása volt.

Két alapvető módosításra került sor:

· létrejött a tervezéssel és erőforrásokkal foglalkozó bizottság, ahol – nemzeti standardalkotók részvételével – összpontosul a korai szakaszban folytatott proaktív munka; továbbá

· megerősödött a felügyelőbizottság szerepe: tagjai már nem a finanszírozó szervezetek képviselői közül kerülnek ki, hanem személyes minőségükben nevezik ki őket. A tagok különböző érdekelteket képviselnek – előkészítőket (többek között kkv-kat), felhasználókat és pénzügyi intézményeket –, vagy közszolgálati háttérrel rendelkeznek, és valamennyien a közérdek szolgálatában tevékenykednek. A felügyelőbizottság 17 tagjából négy közszolgálati háttérrel rendelkezik: ők tapasztalatokat szereztek a közszolgálati döntéshozatal terén és a Bizottság nevezi ki őket.

A TEG továbbra is felelős az EFRAG alapvető technikai munkájáért. A TEG-nek – független, szakértőkből álló bizottságként – meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia az EFRAG nemzetközi számviteli standardokra vonatkozó álláspontját. Az EFRAG elnöke vezeti a TEG üléseit és az EFRAG saját (számviteli szakemberekből álló) titkársággal rendelkezik. A TEG munkájának gerincét a standardok befogadásával kapcsolatban a Bizottságnak adott tanácsok és az IASB számára eljuttatott, észrevételeket tartalmazó levelek képezik.

Az EFRAG üléseinek többsége nyilvános és a Bizottság szolgálatainak képviselői megfigyelőként részt vehetnek az EFRAG valamennyi ülésén.

A 2008. évi célzott irányítási reform lehetővé tette, hogy az EFRAG az európai nemzeti standardok megalkotóival együttműködve kiterjessze proaktív tevékenységét. A következő hónapokban lezajló további irányítási reformok révén az EFRAG folytatja azon módszerek fejlesztését, amelyek révén biztosítja, hogy a számvitelre vonatkozó egységes európai uniós álláspont kialakítására irányuló vezető platformmá váljon és uniós inputot nyújtson az IASB számára. E célból az EFRAG végrehajtja irányítási struktúrájának átfogó felülvizsgálatát és kellő mértékben figyelembe veszi a nemzetközi pénzügyi beszámolás terén lezajlott legutóbbi változásokat.

Mivel egyre több ország fogadja el az IFRS-eket, az EU-nak lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza az IASB-vel összefüggő befolyásának és jelentőségének fokozatos csökkenését. Ezért alapvető az európai érdekek megfelelő nemzetközi szintű képviselete. Fontos tehát, hogy Európa olyan egységes álláspontot képviseljen, amely hiteles és szakmai szempontból megbízható.

Az EFRAG-nak stabil, hosszú távú és sokrétű finanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy hiteles és független legyen, és kiváló szakemberek közreműködésével magas színvonalú dokumentumokat tudjon kidolgozni. Emellett csak akkor képviselhető pán-európai álláspont, ha a Bizottság – a nagy tagállamokkal együtt – a kisebb tagállamok részéről társfinanszírozza az EFRAG-ot.

A 2010 és 2013 közötti időszakra szóló finanszírozási programot azzal a céllal hozták létre, hogy hosszú távon megbízható pénzügyi alapot biztosítson. A 2009. szeptember 16-i uniós finanszírozási határozat alapján az Unió hozzájárulása az EFRAG-hoz a 2011. költségvetési évben 2 288 160 EUR volt (az EFRAG adott évi teljes költségvetésének 43 %-a).

A szóban forgó program céljai hosszú távúak, ezért nehéz következtetéseket levonni a mindössze két éve tartó finanszírozás után. A finanszírozás eddigi tapasztalatai alapján a program fő célkitűzései teljesültek. Többek között lehetővé vált, hogy az EFRAG kiterjessze tevékenységeit és proaktív munkát végezzen, tájékoztató rendezvényeken keresztül elérje az érdekelteket és megkérdezze véleményüket, valamint fokozza függetlenségét azáltal, hogy maga az EFRAG biztosítja elnökének díjazását. Az eddigi tapasztalatok részletezése a bizottsági szolgálatok e javaslathoz csatolt előzetes értékelésében található.

1.3.        Könyvvizsgálat: a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB)

A Közérdekű Felügyeleti Tanács (Public Interest Oversight Board – PIOB) egy spanyol nonprofit alapítvány, amelyet Madridban hoztak létre. A PIOB fő partnerei a Megfigyelőcsoport (Monitoring Group – MG)[7], amely a nemzetközi szabályozókat és intézményeket képviselő szervezet, valamint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Accountants – IFAC), amely számviteli szakembereket és könyvvizsgálókat képviselő nemzetközi magánszervezet[8]. A PIOB-nak elnökével együtt tíz tagja van, két tagot az Európai Bizottság nevez ki.

A PIOB tagjait az egyetértési megállapodásnak megfelelően a Megfigyelőcsoport nevezi ki három évre. A PIOB számos érdekeltet képvisel: jogalkotókat (például az Európai Parlamentet, nemzeti jogalkotókat), a pénzügyi piacok szabályozási és felügyeleti intézményeit, többek között a könyvvizsgálók felügyeleti testületeit, a nemzeti számviteli és könyvvizsgálati standardok megalkotóit, általában a könyvvizsgálókat és a könyvvizsgálati szakmát, pénzügyi kimutatások készítőit (társaságokat), a pénzügyi kimutatások felhasználóit (például befektetőket, elemzőket, kutatókat, szállítókat), tudományos szakembereket.

A PIOB feladata annak biztosítása, hogy a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) keretében a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra irányuló javaslatok, a standardok kidolgozása és elfogadása során tiszteletben tartsák a szabályszerű eljárást, a felügyeletet és az átláthatóságot. Az alapítványt a kuratórium irányítja, amelyben a PIOB valamennyi tagja részt vesz.

A 2009. szeptember 16-i uniós finanszírozási határozat alapján az Unió hozzájárulása a PIOB-hoz a 2010. költségvetési évben 286 231 EUR volt. Ez az összeg a PIOB támogatható teljes költségének (1 301 050 EUR) 22 %-át tette ki. A 2011. költségvetési évben az uniós hozzájárulás 288 991,78 EUR volt, ami a PIOB támogatható teljes költségének (1 313 599 EUR) ismét a 22 %-át tette ki.

A PIOB társfinanszírozásával kapcsolatos tapasztalatok eddig kedvezőek. Az Európai Bizottság két alkalommal (2010 márciusában és 2011 áprilisában) tett látogatást a PIOB-nál és megvizsgálta pénzügyi ellenőrzéseit. Az Európai Bizottság az uniós költségvetési eljárásokról szóló képzést is nyújtott a PIOB munkatársainak. Gyakorlati szempontból a 2010. és 2011. költségvetési évben nyújtott működési támogatás kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek mindkét oldal számára hasznos tapasztalatot jelentettek. Mindez előkészítette a jövőbeli finanszírozási hozzájárulások hatékonyabb kezelését.

A PIOB uniós társfinanszírozása példává vált más lehetséges finanszírozók számára. Jelenleg csak az IFAC (körülbelül 78 %) és az EU (körülbelül 22 %) társfinanszírozza a PIOB-ot. Az Európai Bizottság továbbra is sokat tesz a PIOB finanszírozásának diverzifikálásáért és függetlenségének megerősítéséért a könyvvizsgálói szakmával szemben. Várhatóan már a 2013. költségvetési évben számos nemzetközi intézmény biztosít finanszírozást a PIOB számára. Emellett az MG, a PIOB, és az IFAC munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy világszerte adományozókat találjon és győzzön meg arról, hogy megbízhatóan és hosszú távon biztosítsanak finanszírozást a PIOB számára.

Amennyiben az EU csökkentené pénzügyi kötelezettségvállalásának jelenlegi szintjét (a teljes költségvetés 22 %-a), ez nem lenne megfelelő motiváció egy olyan időszakban, amikor a PIOB diverzifikálni próbálja finanszírozási struktúráját. Ez rendkívül kritikus pont a könyvvizsgálati piac jelenleg zajló reformja szempontjából is, mely reform célja, hogy fokozódjon a vállalatok, a nemzetközi könyvvizsgálati standardok megalkotói, valamint a könyvvizsgálati felügyeletet ellátók függetlensége.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

A Bizottság a 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó program létrehozásáról szóló javaslatát[9] kísérő előzetes értékelésében megvizsgálta a finanszírozás lehetséges alternatíváit. A program célja az volt, hogy stabil, sokrétű, megbízható és elegendő mértékű forrást biztosítson és az érintett testületek számára lehetővé tegye, hogy feladataikat függetlenül és hatékonyan tudják ellátni. Egyértelműen megállapításra került, hogy az említett célkitűzések eléréséhez az uniós társfinanszírozás a leghatékonyabb és legmegfelelőbb opció.

A jelen javaslatot kísérő előzetes értékelésben a Bizottság megállapította, hogy a program eddig megfelelt a várakozásoknak és megvalósította a kitűzött célokat, továbbá indokolt a finanszírozás folytatása. Emellett a finanszírozási programot hosszú távú célok megvalósításának céljával dolgozták ki. Így indokolt az arra irányuló javaslat, hogy a program a következő pénzügyi keret (2014–2020) időszakában folytatódjon.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és különösen annak 114. cikke.

A Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan elfogadott jogalkotási szakpolitikájával összhangban a jelen finanszírozási programra rendelet formájában tesz javaslatot.

3.2.        A szubszidiaritás elve

Az uniós program lehetővé teszi bizonyos olyan testületek tevékenységeinek társfinanszírozását, amelyek az uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célt képviselnek a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén. A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják elegendő mértékben teljesíteni, és ezért az intézkedés nagyságrendje és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók.

3.3.        Az arányosság elve

A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvének. Az előzetes értékelés alapján a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Uniós finanszírozás a pénzügyi szolgáltatások területén működő legfontosabb testületek egy jól meghatározott és korlátozott számú körének javasolt. A jelenlegi intézményi keretek között az új finanszírozási megállapodások biztosítani fogják, hogy az adott testületek stabil, sokrétű, megbízható és elegendő mértékű forráshoz jussanak az Unióval kapcsolatos vagy uniós szintű közérdekű feladataik független és hatékony módon való ellátásához. A pénzügyi támogatást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i …/…/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben megállapított feltételekkel összhangban nyújtják majd.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós költségvetés által viselt végösszeg a 2014–2020 közötti időszakra jelenlegi árakon 58,01 millió euró. A program a 2014–2020-as pénzügyi terv időtartamának megfelelően hét évre szól.

2012/0364 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 716/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[11] létrehozta a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén egyes tevékenységeket támogató közösségi programot. A határozat alapján az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványa [IFRS Alapítvány, amely a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság Alapítvány (IASCF) jogutódja] és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (Public Interest Oversight Board – PIOB) működési támogatások formájában uniós társfinanszírozásban részesül 2013. december 31-ig.

(2)       A 2008 óta tartó pénzügyi piaci válság következtében a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat témája az Unió politikai napirendjének középpontjába került. A jól működő egységes pénzügyi beszámolási keret alapvető a belső piac, a tőkepiacok hatékony működése és a pénzügyi szolgáltatások integrált uniós piacának megvalósítása szempontjából.

(3)       A globális gazdaságban egységes számviteli nyelvezetre van szükség. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kidolgozott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS-ek) világszerte számos joghatóság elfogadta és alkalmazza. Ezeket a nemzetközi számviteli standardokat átlátható és demokratikusan ellenőrizhető eljárás keretében kell kidolgozni. Az Unió érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a globális standardok magas színvonalának és az uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az Unió érdekeit megfelelően figyelembe vegyék a nemzetközi standardalkotási folyamatban.

(4)       A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] értelmében a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat be kell építeni az olyan társaságokra alkalmazandó uniós jogba, amelyek értékpapírjait valamely szabályozott uniós piacon jegyzik, feltéve, hogy az IFRS-ek megfelelnek az említett rendeletben meghatározott feltételeknek. Az IFRS-ek ezért jelentős szerepet töltenek be a belső piac működésében, és így az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az IFRS-ek kidolgozására és jóváhagyására irányuló folyamat olyan standardokat eredményezzen, amelyek összhangban állnak a belső piac jogi kereteinek követelményeivel.

(5)       Az IFRS-eket az IASB adja ki, a kapcsolódó értelmezéseket pedig az IFRS Értelmezési Bizottság, mely két testület a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványának keretében működik. Ezért megfelelő finanszírozási megállapodásokat kell létrehozni az IFRS Alapítvány számára.

(6)       Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoportot (EFRAG) 2001-ben alapították a kibocsátókat, befektetőket és a pénzügyi beszámolási folyamatban érintett számviteli szakmát képviselő európai szervezetek. Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban az EFRAG a Bizottság számára véleményezi, hogy az IASB által kibocsátott, befogadandó számviteli standardok vagy az IFRS Értelmezési Bizottság által kibocsátott, befogadandó értelmezések megfelelnek-e a befogadásra vonatkozóan az említett rendeletben meghatározott kritériumoknak. Emellett az EFRAG globális szinten képviseli a számvitelre vonatkozó egységes európai álláspontot. Ebben a minőségében az EFRAG inputot biztosít az IASB standardalkotási folyamatához.

(7)       Figyelembe véve az EFRAG kulcsszerepét a belső piaci jog és szakpolitika támogatásában, valamint a nemzetközi szintű standardalkotási folyamat során az európai érdekek képviseletében, szükséges, hogy az Unió biztosítsa az EFRAG stabil finanszírozását és ezért hozzájáruljon a költségeihez.

(8)       A kötelező könyvvizsgálat területén a Megfigyelőcsoport – a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Accountants – IFAC) irányítási reformjának felügyeletéért felelős nemzetközi szervezet – 2005-ben létrehozta a Közérdekű Felügyeleti Tanácsot. A PIOB feladata, hogy felügyelje a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA-k) elfogadásához vezető folyamatot és az IFAC egyéb közérdekű tevékenységeit. Az Unión belüli alkalmazás céljából ISA-kat lehet elfogadni, különösen amennyiben azokat az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] 26. cikkében előírtak szerint, szabályszerű eljárásban, nyilvános ellenőrzés és átláthatóság biztosításával dolgozták ki. A könyvvizsgálatra vonatkozóan 2011. november 30-án előterjesztett új javaslatok szintén előirányozzák az ISA-k bevezetését az EU-ban[14].

(9)       Az ISA-k bevezetése az Unióban és a PIOB kulcsszerepe annak biztosításában, hogy megfeleljenek a 2006/43/EK irányelvben meghatározott követelményeknek, azt jelenti, hogy az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az ilyen standardok kidolgozására és jóváhagyására irányuló folyamat a belső piac jogi kereteivel összhangban álló standardokat eredményezzen. Az irányelvről szóló javaslat[15] 1. cikkének megfelelően módosított 26. cikk (3) bekezdése szintén kifejezetten elismeri a PIOB szerepét. Fontos ezért megfelelő finanszírozási intézkedéseket biztosítani a PIOB tekintetében.

(10)     A számvitel és könyvvizsgálat területén működő testületek nagymértékben függenek a finanszírozástól, és a belső piac működése szempontjából jelentős szerepet töltenek be az Unióban. A 716/2009/EK határozattal létrehozott program javasolt kedvezményezettjei az uniós költségvetésből társfinanszírozott működési támogatásban részesülnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy növeljék a magánszektortól és az eseti finanszírozástól való függetlenségüket, erősítve ezáltal kapacitásukat és hitelességüket.

(11)     A tapasztalatok szerint az uniós társfinanszírozás biztosítja, hogy a kedvezményezettek egyértelmű, stabil, sokrétű, megbízható és megfelelő finanszírozásban részesüljenek, és hozzájárul ahhoz, hogy közérdekű feladataikat függetlenül és hatékonyan legyenek képesek ellátni. Ezért uniós hozzájárulás útján továbbra is elegendő finanszírozást kell biztosítani a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati standardok kidolgozásához, és különösen az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB működéséhez.

(12)     Finanszírozási szerkezetük megváltoztatásán túl, az IFRS Alapítvány és az EFRAG esetében irányítási reformokra is sor került annak biztosítására, hogy szervezeti felépítésük és folyamataik révén közérdekű feladataikat függetlenül, hatékonyan, átláthatóan és demokratikusan ellenőrizhető módon lássák el. Az IFRS Alapítvány vonatkozásában 2009-ben létrejött az ellenőrző testület, amelynek célja a nyilvános elszámoltathatóság és a közfelügyelet biztosítása, erősödött a Standard Tanácsadó Testület hatékonysága, javult az átláthatóság, és az IASB szabályos eljárása részeként sor került a hatásvizsgálatok szerepének formalizálására.

(13)     A program teljes időtartama tekintetében a költségvetési hatóság számára meg kell határozni az éves költségvetési eljárásban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 201Z. hónap XX-i intézményközi megállapodás [17]. pontja értelmében fő referenciát képező pénzügyi keretösszeget.

(14)     Alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendeletet és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i …/…/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet[16], amelyek védik az Unió pénzügyi érdekeit, figyelembe véve az egyszerűség és a következetesség elvét a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget a végrehajtásért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó adminisztratív terhek között megkövetelt arányosságot.

(15)     Az e rendelettel létrehozandó társfinanszírozási program célja, hogy Unió-szerte hozzájáruljon a társasági beszámolók átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására irányuló célok megvalósításához, a pénzügyi beszámolási standardok globális összehangolásához az IFRS-ek nemzetközi elfogadottságának előmozdítása révén, valamint a konvergencia és a magas színvonalú nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásának támogatásához valamennyi tagállamban. A pénzügyi szolgáltatások és a tőke egységes piacának megerősítésével a program hozzájárul az Európa 2020 stratégiához is, továbbá alátámasztja a stratégia külső dimenzióját.

(16)     E rendeletnek rendelkeznie kell egyes olyan testületek tevékenységei társfinanszírozásának lehetőségéről, amelyek az uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célt képviselnek a pénzügyi beszámoláshoz és a könyvvizsgálathoz kapcsolódó standardok kidolgozása, befogadása, illetőleg a standardalkotó folyamatok felügyelete területén.

(17)     Uniós finanszírozás a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén működő legfontosabb testületek egy jól meghatározott és korlátozott körének javasolt. A jelenlegi intézményi kereteken belül a finanszírozási megállapodásoknak stabil, sokrétű, megbízható és megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk, hogy képessé tegyék az érintett testületeket az Unióval kapcsolatos vagy közérdekű feladataik független és hatékony módon történő ellátására.

(18)     A pénzügyi támogatást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i …/…/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell nyújtani. Az e rendelettel létrehozott társfinanszírozási program felváltja a kedvezményezettek számára biztosított előző társfinanszírozási programot. A jogbiztonság érdekében a 716/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(19)     Az Unió érdekeinek a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat terén történő előmozdítása, és az említett területeken az esetleges irányítási és intézményi változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a program új kedvezményezettjeinek kiválasztására vonatkozó jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája keretében – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak.

(20)     Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés nagyságrendje és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy és hatály

(1)          E határozat uniós programot (a továbbiakban: a program) hoz létre a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra azon testületek tevékenységeinek támogatására, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi beszámolással és könyvvizsgálattal összefüggő szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához.

(2)          A program a következő tevékenységekre terjed ki: standardok kidolgozása vagy input nyújtása a standardok kidolgozásához, a standardok alkalmazása, értékelése vagy ellenőrzése, illetőleg a standardalkotó folyamatok felügyelete az uniós szakpolitikák végrehajtásának támogatása céljából a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén.

2. cikk Célkitűzések

(1)          A program célkitűzése a belső piac működési feltételeinek javítása a nemzetközi pénzügyi beszámolási és könyvvizsgálati standardok átlátható és független kidolgozásának támogatása révén.

(2)          A célkitűzés elérésének mérőszáma mindenekelőtt azon országok száma, amelyek használják a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat (ISA).

3. cikk A program kedvezményezettjei

(1) A programban a következő kedvezményezettek vesznek részt:

a)         kedvezményezettek a pénzügyi beszámolás területén:

– az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG);

– a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványa (IFRS Alapítvány);

b)         kedvezményezett a könyvvizsgálat területén: a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB).

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a program új kedvezményezettjeinek kiválasztása és az (1) bekezdés megfelelő módosítása céljából.

(3)          Az új kedvezményezettnek nonprofit jogi személynek kell lennie, amely az Európai Unió pénzügyi beszámolással és könyvvizsgálattal kapcsolatos politikájának részét képező és azt támogató célok elérésére törekszik, és közvetlen jogutódja az (1) bekezdésben felsorolt kedvezményezettek valamelyikének.

4. cikk Támogatások odaítélése

A program szerinti finanszírozás nyújtása működési támogatások formájában történik.

5. cikk Átláthatóság

A program keretében odaítélt támogatás kedvezményezettje jól hozzáférhető helyen – például internetes honlapon, kiadványban vagy éves jelentésben – köteles feltüntetni, hogy támogatásban részesült az Európai Unió költségvetéséből.

6. cikk Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet végrehajtására szolgáló pénzügyi keret a 2014 és 2020 közötti időszakban jelenlegi árakon 58 010 000 EUR.

7. cikk A program végrehajtása

(1) A Bizottság az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hajtja végre a programot.

(2) A program végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el. Ezek meghatározzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegeket. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A támogatások esetében ki kell térniük a prioritásokra, az alapvető értékelési kritériumokra és a társfinanszírozás maximális mértékére.

8. cikk Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a program keretében uniós forrásból származó támogatásban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

9. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő hétéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10. cikk Értékelés

(1) A Bizottság legkésőbb hat hónappal a program vége előtt jelentést terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program céljainak eléréséről. A jelentés kiterjed legalább a program általános célszerűségére és koherenciájára, végrehajtásának eredményességére, valamint a kedvezményezettek munkaprogramjának általános és egyedi eredményességére a 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén.

(2) A jelentést tájékoztatásul megküldik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

11. cikk Hatályon kívül helyezés

A 716/2009/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

12. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[17]

Politikai terület: 12 Belső piac

Tevékenység: Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új fellépésre irányul[18]

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az IFRS-ek globális elfogadásának előmozdítása

Az EU súlyának érvényesítése az IFRS-ek megalkotása során

A könyvvizsgálati standardok kidolgozására irányuló közfelügyelet függetlenségéhez való hozzájárulás

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés: A belső piac működési feltételeinek javítása a nemzetközi pénzügyi beszámolási és könyvvizsgálati standardok átlátható és független kidolgozásának támogatása révén.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):

12.03 Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kedvezményezettek (IFRS Alapítvány, EFRAG, PIOB) pénzügyi függetlenségének fokozása

Az EFRAG ellátása az európai közérdeket szolgáló feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Eredmény mutatója || Legutóbbi ismert eredmény || Cél

Az IFRS-eket használó országok száma || 2012-ben körülbelül 120 ország használja az IFRS-eket. || Az országok számának növelése 2020-ig

Az EU-ban befogadott standardok aránya az IASB által kibocsátott standardok számához képest 2020-ban || 2012. október 29-én az IFRS-ek 89 %-át fogadták be az EU-ban (139 standardból 124-et). || 2020-ra 100 %

Az ISA-kat használó országok száma || 2012 végéig 20 tagállam teljes mértékben befogadta az átdolgozott ISA-kat. || Legkésőbb 2020-ig kiváló minőségű ISA-k elfogadása és végrehajtása valamennyi tagállamban

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A kedvezményezettek függetlenségének (érzékelt függetlenségének) növelése a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén annak biztosításához, hogy megfelelően el tudják látni a közérdeket szolgáló feladataikat

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A program fő célja a társasági beszámolók összehasonlíthatóságának és átláthatóságának biztosítása az Unióban és világszinten, ezáltal hozzájárulva a tőkepiacok zökkenőmentes működéséhez az Unióban és globálisan egyaránt.

Az Unió az IFRS-eket alkalmazó legnagyobb joghatóság (1606/2002/EK rendelet). Érdekünkben áll, hogy a nemzetközi számviteli standardok alkossák a számvitel egységes nyelvezetét, és biztosítsuk az Unió képviseletét az IFRS Alapítvány közfelügyeletében (ahol a felügyelőbizottsági tagság a finanszírozáshoz való hozzájáruláshoz kötött).

Alapvető, hogy Európa korai szakaszban jelentős, hiteles és független technikai inputot nyújtson az említett standardok kidolgozásához. Ezek a tevékenységek az EFRAG feladatkörébe tartoznak.

Az EU a 2006/43/EK irányelv alapján fogadhat el nemzetközi könyvvizsgálati standardokat (ISA-k). Ezért közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy biztosítsa ezen standardok magas színvonalát, valamint azt, hogy a standardok szabályszerű elfogadási eljárása a PIOB általi független közfelügyelet hatálya alá tartozzon.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi finanszírozási program sikeres volt, és eddig megfelelt az elvárásoknak.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb eszközökkel

Az Európai Bizottság aktívan részt vesz a kedvezményezettek irányítási reformjában.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– X  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01–2020.12.31

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[19]

X Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[20]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az IFRS Alapítvány: időközi és zárójelentések

Az EFRAG esetében: zárójelentések és a bizottsági szolgálatok részvétele az EFRAG valamennyi bizottságában

A PIOB esetében: zárójelentések és rendszeres visszajelzések a Megfigyelőcsoport számára

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Felmerül annak a kockázata, hogy az operatív célkitűzések nem teljesülnek, ha a kedvezményezettek által elért eredmények minősége nincs összhangban az éves javaslatokban ismertetett eredeti célkitűzésekkel.

Felmerül az uniós pénzügyi érdekek/hírnév veszélyeztetésének kockázata, ha a bizottsági szolgálatok nem tudják azonosítani a nem támogatható kiadásokat.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az operatív célkitűzések teljesülésével összefüggő kockázatok:

– A kedvezményezetteknek éves jelentést kell benyújtaniuk az egyes programok egyedi céljainak megfelelően és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelet iránymutatásaival összhangban.

– A Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság hatáskörrel rendelkező operatív csoportjai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a kedvezményezettekkel és mindenekelőtt részt vesznek az EFRAG valamennyi bizottságában.

Az uniós pénzügyi érdekek veszélyeztetésének kockázata:

– A megerősített pénzügyi folyamatokat a támogatási kötelezettségvállalások és a kifizetések ellenőrzése követi a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságnál, ami a releváns igazoló dokumentumok, többek között az időközi és a zárójelentések, a megvizsgált számlák és a Főigazgatóság által bekért konkrét dokumentumok adminisztratív ellenőrzését jelenti. Ezen ellenőrzések dokumentálása az ellenőrzési listán történik, amelyet az egyes pénzügyi műveletekben részt vevő valamennyi szereplő (OIA,OVA,OVA2,FIA, FVA, FVA2, AO) rendszeresen kitölt, ideértve a Főigazgatóság pénzügyi csoportja által pénzügyi és jogi kérdésekben végrehajtott ellenőrzéseket a kifizethetőség igazolása érdekében.

– A Főigazgatóság pénzügyi csoportja rendszeresen helyszíni ellenőrzést végez az egyes kedvezményezetteknél, és részletes vizsgálatot hajt végre műveletek egy mintáján, hogy értékelje a kedvezményezett pénzügyi és belső ellenőrzési rendszerét és további bizonyosságot nyújtson a számvitelért felelős tisztviselőnek az EU pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme tekintetében.

A maximális hibaarány 2 % alatt maradna.

Az ellenőrzések költsége körülbelül 0,5 FTE (teljes munkaidős egyenérték) vagy 63 500 EUR évente.

Az ellenőrzés hatása: az éves támogatási összeg 100 %-ának szabályszerű elköltése és megbízható pénzügyi irányítási elvek követése.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Megerősített pénzügyi folyamatok előzetes operatív és pénzügyi ellenőrzéssel.

A kedvezményezettek beszámolóinak, éves jelentéseinek és könyvvizsgálati záradékainak rendszeres vizsgálata

Rendszeres helyszíni auditok a költségvetési rendszerek és ellenőrzések vizsgálata céljából.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek[21]

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Megnevezés || diff./nem diff.[22]) || EFTA-országoktól[23] || tagjelölt országoktól[24] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1 || 12.0301 A pénzügyi beszámolással és a könyvvizsgálattal kapcsolatos standardok[25] || Diff || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek: N/A

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám: 1 || Fejezet: Intelligens és inkluzív növekedés

|| Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || ÖSSZESEN

|| Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

|| 12.0301 IFRS Alapítvány || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 4,335 || 4,422 || 4,510 || 4,600 || 4,692 || 4,786 || 4,882 || 0 || 32,227

|| Kifizetési előirányzatok || (2) || 3,251 || 4,400 || 4,488 || 4,578 || 4,669 || 4,763 || 4,858 || 1,220 || 31,007

|| 12.0301 EFRAG || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 3,162 || 3,225 || 3,290 || 3,356 || 3,423 || 3,491 || 3,561 || 0 || 23,508

|| Kifizetési előirányzatok || (2a) || 2,372 || 3,209 || 3,274 || 3,339 || 3,406 || 3,474 || 3,543 || 0,891 || 22,617

|| 12.0301 PIOB || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,306 || 0,312 || 0,318 || 0,325 || 0,331 || 0,338 || 0,345 || 0 || 2,275

|| Kifizetési előirányzatok[26] || (2a) || 0,000 || 0,306 || 0,312 || 0,318 || 0,325 || 0,331 || 0,338 || 0,345 || 1,930

|| Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[27] || || || || || || || || ||

|| Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

|| A Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a+3 || 7,803 || 7,959 || 8,118 || 8,281 || 8,446 || 8,615 || 8,788 || 0 || 58,010

|| Kifizetési előirányzatok || =2+2a+3 || 5,623 || 7,915 || 8,074 || 8,235 || 8,400 || 8,568 || 8,739 || 2,456 || 55,554

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 7,803 || 7,959 || 8,118 || 8,281 || 8,446 || 8,615 || 8,788 || 0 || 58,010

Kifizetési előirányzatok || (5) || 5,623 || 7,915 || 8,074 || 8,235 || 8,400 || 8,568 || 8,739 || 2,456 || 55,554

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret <1> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 7,803 || 7,959 || 8,118 || 8,281 || 8,446 || 8,615 || 8,788 || 0 || 58,010

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 5,623 || 7,915 || 8,074 || 8,235 || 8,400 || 8,568 || 8,739 || 2,456 || 55,554

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 7,803 || 7,959 || 8,118 || 8,281 || 8,446 || 8,615 || 8,788 || 0 || 58,010

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 5,623 || 7,915 || 8,074 || 8,235 || 8,400 || 8,568 || 8,739 || 2,456 || 55,554

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 3,836

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,175

Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 4,011

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 4,011

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 8,376 || 8,532 || 8,691 || 8,854 || 9,019 || 9,188 || 9,361 || 62,021

Kifizetési előirányzatok || 6,196 || 8,488 || 8,647 || 8,808 || 8,973 || 9,141 || 9,312 || 59,565

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: N/A (működési támogatások)

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 0,548 || 3,836

Egyéb igazgatási kiadások || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,175

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 4,011

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[28] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 0,573 || 4,011

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kifejezve (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 4,125 || 4,125 || 4,125 || 4,125 || 4,125 || 4,125 || 4,125

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[29]:

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || 0,375 || 0,375 || 0,375 || 0,375 || 0,375 || 0,375 || 0,375

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[30] || - a központban[31] || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 4,5 || 4,5 || 4,5 || 4,5 || 4,5 || 4,5 || 4,5

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || 5 AD és 6 AST tisztviselő; a kezelt ügyek arányában. Feladatok: indítványozó tisztviselői feladatok, vizsgálati tisztviselői feladatok, kapcsolattartás a kedvezményezettel, felügyelet.

Külső személyzet || 1 szerződéses alkalmazott; a kezelt ügyek arányában. Feladatok: adatrögzítés, a kiküldetések tervezésének és előkészítésének támogatása.

3.2.4.     A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló javaslattal.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[32].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

IFRS Alapítvány, saját forrásokkal és harmadik felektől kapott forrásokkal (Átlagos kedvezményezetti társfinanszírozás: 87%) || 24,873 || 27,576 || 30,278 || 32,977 || 35,674 || 38,370 || 41,064 || 230,813

EFRAG, saját forrásokkal és harmadik felektől kapott forrásokkal (Átlagos kedvezményezetti társfinanszírozás: 60%) || 4,338 || 4,675 || 4,910 || 5,044 || 5,277 || 5,409 || 5,439 || 35,093

PIOB, saját forrásokkal és harmadik felektől kapott forrásokkal (Átlagos kedvezményezetti társfinanszírozás: 78%) || 1,084 || 1,106 || 1,128 || 1,151 || 1,174 || 1,197 || 1,221 || 8,061

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 30,295 || 33,357 || 36,316 || 39,172 || 42,126 || 44,976 || 47,724 || 273,967

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

[1]               European Financial Reporting and Advisory Group – Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 716/2009/EK határozata (2009. szeptember 16.) a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén egyes tevékenységeket támogató közösségi program létrehozásáról, HL L 253., 2009.9.25., 8. o.

[3]               CESR, CEBS, CEIOPS

[4]               A 2009. évi londoni nyilatkozat óta több felszólításra került sor; legutoljára Los Cabosban 2012-ben.

[5]                http://www.iosco.org/monitoring_board/pdf/Final%20Report%20on%20the%20Review%20of%20the%20IFRS%20Foundation's%20Governance.pdf

[6]               Az EFRAG az IAS-rendelet (10) preambulumbekezdésében említett testület.

[7]               Az MG tagjai: az Európai Bizottság, az IOSCO (Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete), a BCBS (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság), az IAIS (Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége), az FSB (Pénzügyi Stabilitási Tanács), az IFIAR (Független Könyvvizsgálati Szabályozók Nemzetközi Fóruma) és a Világbank.

[8]               A PIOB a közérdek szempontjából látja el az IFAC felügyeletét. Közvetve az IFAC következő három független bizottsága is a PIOB partnerének tekinthető: az IAASB (Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standard Testület), az IESBA (Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület) és az IAESB (Nemzetközi Számviteli Képzési Standard Testület).

[9]               COM(2009) 14 végleges.

[10]             HL C […], […], […] o.

[11]             HL L 253., 2009.9.25., 8. o.

[12]             HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

[13]             HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[14]             Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására irányuló javaslat (COM(2011) 778 végleges) 1. cikkének megfelelően módosított 26. cikk és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011) 779 végleges) 20. cikke.

[15]             Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (COM(2011) 778 végleges).

[16]             […]

[17]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB: (Activity Based Budgeting).

[18]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[19]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[20]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[21]             A lent jelzett 12.0301. számú költségvetési tétel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret új nómenklatúrájához kapcsolódik. A 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret 12.0401. számú költségvetési tételének felel meg.

[22]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[23]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[24]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[25]                    A költségvetési tétel indikatív és az éves eljárást követően változhat.

[26]             A PIOB számára előlegfizetés nélkül, egy művelet keretében kerül sor a kifizetésekre a következő évben.

[27]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[28]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[29]             AC= szerződéses alkalmazott, INT= átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő;

[30]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[31]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[32]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.