INDOKOLÁS

Az EU–Közép-Amerika politikai párbeszéd és együttműködési megállapodást 2003. december 15-én írták alá Rómában. A megállapodás vegyes jellegéből adódóan, a tagállamoknak meg kellett erősíteniük a megállapodást. Ez a szakasz 2011. decemberben zárult le, az utolsó két fennmaradó megerősítő okirat letétbe helyezésével.

A megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, a megállapodás e jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő egy hónappal lép hatályba.

2012/0219 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Costa Rica Köztársasággal, a Salvadori Köztársasággal, a Guatemalai Köztársasággal, a Hondurasi Köztársasággal, a Nicaraguai Köztársasággal és a Panamai Köztársasággal létrejött, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)       A 2003. december 8-i 14855/03 tanácsi határozatnak[1] megfelelően, a Costa Rica Köztársasággal, a Salvadori Köztársasággal, a Guatemalai Köztársasággal, a Hondurasi Köztársasággal, a Nicaraguai Köztársasággal és a Panamai Köztársasággal létrejött, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást 2003. december 15-én írták alá, figyelemmel annak egy későbbi időpontban való megkötésére.

(2)       A politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 54. cikkének (1) bekezdése értelmében a megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

(3)       A megállapodás valamennyi szerződő fele, beleértve az összes uniós tagállamot, letétbe helyezte a megerősítő okiratot.

(4)       Az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni a megállapodást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Costa Rica Köztársasággal, a Salvadori Köztársasággal, a Guatemalai Köztársasággal, a Hondurasi Köztársasággal, a Nicaraguai Köztársasággal és a Panamai Köztársasággal létrejött, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

                                                                      2. cikk                                                                     

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult lesz megtenni a megállapodásról szóló értesítést annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

POLITIKAI PÁRBESZÉDRŐL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

egyrészről, valamint

A COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG,

A SALVADORI KÖZTÁRSASÁG,

A GUATEMALAI KÖZTÁRSASÁG,

A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG,

A NICARAGUAI KÖZTÁRSASÁG,

A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közötti hagyományos történelmi és kulturális kötelékeket és az ezek megerősítésére irányuló szándékot, a Felek közötti kapcsolatokat szabályozó, meglévő mechanizmusokra építve;

FIGYELEMBE VÉVE az elmúlt évtized alatt mindkét térségben bekövetkezett pozitív változásokat, amelyek lehetővé tették, hogy előmozdítsák a közös célokat és a kapcsolatok új, mélyebb, tartósabb és állandó szakaszba lépjenek annak érdekében, hogy választ adjanak a jelenlegi belső kihívásokra és nemzetközi eseményekre;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott demokratikus elvek és alapvető emberi jogok iránti tiszteletüket;

EMLÉKEZTETVE a jogállamiság és a jó kormányzás alapelve iránti elkötelezettségükre;

ALAPUL VÉVE a megosztott felelősség alapelvét és meggyőződve annak fontosságáról, hogy megelőzzék az illegális kábítószerek használatát, csökkentsék ezek káros hatásait, valamint kezeljék a kábítószerek és prekurzoraik illegális termesztésének, előállításának, feldolgozásának és kereskedelmének problémáját;

KIEMELVE elkötelezettségüket a szegénység megszüntetése; a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottság, a környezet megőrzése, védelme és a biológiai sokféleség szempontjait is magában foglaló méltányos és fenntartható fejlődés; valamint a közép-amerikai országoknak a világgazdaságba történő fokozatos integrációja célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kifejtett együttműködés iránt;

HANGSÚLYOZVA annak jelentőségét, melyet a Felek a politikai párbeszéd és a gazdasági folyamat megszilárdításához fűznek, amelyek alapját az 1984-ben kezdeményezett és 1996-ban Firenzében, illetve 2002-ben Madridban megújított San Jose-i párbeszéd jelenti;

KIEMELVE annak igényét, hogy megerősítsék az Európai Gazdasági Közösség, valamint a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság közötti együttműködésről szóló, 1993-ban aláírt keretmegállapodás (a továbbiakban: az 1993. évi együttműködési keretmegállapodás) által szabályozott együttműködési programot;

ELISMERVE a közép-amerikai gazdasági integráció folyamatának előrehaladását, így például a közép-amerikai vámunió gyors létrehozása irányába tett erőfeszítéseket, a kereskedelmi vitarendezési mechanizmus hatálybalépését, a befektetések és szolgáltatások kereskedelméről szóló közép-amerikai szerződés aláírását, valamint annak igényét, hogy a közép-amerikai térségben elmélyítsék a regionális integráció, a regionális kereskedelemliberalizálás és gazdasági reform folyamatát;

TUDATÁBAN annak, hogy a fenntartható fejlődést mindkét régióban valamennyi érdekelt részvételével zajló fejlesztési partnerség révén kell előmozdítani, beleértve a civil társadalmat és a magánszektort is, összhangban a monterrey-i konszenzussal és a johannesburgi nyilatkozattal, valamint annak végrehajtási tervével;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy együttműködést kell kialakítani a migrációval kapcsolatos kérdésekben;

ELISMERVE, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem utalhat, és nem értelmezhető vagy magyarázható oly módon, hogy az korlátozza a Felek helyzetét a folyamatban lévő vagy jövőbeni két- vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások során;

HANGSÚLYOZVA a kölcsönös érdekek által érintett kérdésekben a nemzetközi fórumokon való együttműködésre irányuló akaratot;

SZEM ELŐTT TARTVA az 1999. évi riói csúcstalálkozó keretében az Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között kialakult stratégiai partnerséget, amelyet a 2002. évi madridi csúcstalálkozó megerősített; továbbá

FIGYELEMBE VÉVE a 2002. májusi madridi nyilatkozatot;

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

I. CÍM

A MEGÁLLAPODÁS ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ÉS HATÁLYA

I. cikk Alapelvek

(1)          A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.

(2)          A Felek megerősítik a fenntartható fejlődés elősegítése és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása iránti elkötelezettségüket.

(3)          A Felek megerősítik a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségüket.

2. cikk Célkitűzések és hatály

(1)          A Felek megerősítik kapcsolataik elmélyítése iránti közös célkitűzésüket a közöttük lévő politikai párbeszéd fejlesztése és együttműködésük fokozása révén.

(2)          A Felek hasonlóképpen újra megerősítik azon döntésüket, mely a kereskedelemre, a befektetésekre és a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó együttműködés megerősítésére irányul.

(3)          A Felek megerősítik az olyan feltételek kialakítása érdekében folytatott együttműködésre irányuló közös célkitűzésüket, amelyek alapján a dohai munkaprogram (melynek 2004 végére történő teljesítésére a Felek kötelezettséget vállaltak) eredményeire építve egy szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló, megvalósítható és kölcsönösen előnyös társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat folytathatnak egymással.

(4)          E megállapodás végrehajtásának a politikai és társadalmi stabilitásra való törekvés, a regionális integrációs folyamat mélyítése, valamint a szegénység csökkentése révén elő kell segítenie e feltételek megteremtését a Közép-Amerikában létrehozott fenntartható fejlesztési kereten belül.

(5)          E megállapodás a Felek közötti politikai párbeszédet és együttműködést szabályozza, és tartalmazza az alkalmazásához szükséges intézményi rendelkezéseket. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek pozícióját a folyamatban lévő vagy jövőbeni két- vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások során.

(6)          A Felek vállalják, hogy – figyelembe véve a megállapodás hatálybalépése előtt elért fejlődést – rendszeresen értékelik az előrelépést.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

3. cikk Célkitűzések

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy a San Jose-i párbeszédfolyamat közös nyilatkozataiban – különösen az 1984. szeptember 28–29-i San Jose-i, az 1996. március 21-i firenzei és a 2002. május 18-i madridi nyilatkozatban – lefektetett alapelvek alapján megerősítik rendszeres politikai párbeszédüket.

(2)          A Felek egyetértenek abban, hogy a politikai párbeszéd magában foglalja a közös érdeklődésre számot tartó összes ügyet és bármilyen egyéb nemzetközi kérdést. E párbeszéd olyan új kezdeményezéseket segít majd elő, amelyek lehetőséget nyújtanak közös célok megvalósítására és közös álláspont kialakítására a következő területeken: regionális integráció, a szegénység csökkentése és társadalmi kohézió, fenntartható fejlődés, regionális biztonság és stabilitás, konfliktusmegelőzés és -megoldás, emberi jogok, demokrácia, jó kormányzás, migráció, a korrupció, a terrorizmus és a kábítószerek elleni küzdelem, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelme. Alapot nyújt továbbá kezdeményezések elfogadására, valamint a kialakításukra irányuló, együttműködést is magukban foglaló erőfeszítések és a latin-amerikai térség egészében történő fellépések támogatására.

(3)          A Felek egyetértenek abban, hogy a megerősített politikai párbeszéd széles körű információcserét tesz lehetővé, és nemzetközi szinten fórumot biztosít a közös kezdeményezések vonatkozásában.

4. cikk Mechanizmusok

A Felek megállapodnak arról, hogy politikai párbeszédüket a következő szinteken kell folytatni:

a)           adott esetben és mindkét Fél jóváhagyásával állam- és kormányfői szinten;

b)           miniszteri szinten, különösen a San Jose-i párbeszéd miniszteri találkozóinak keretében;

c)           magas beosztású tisztségviselők szintjén;

d)           a napi munkakapcsolatok szintjén;

a diplomáciai csatornák maximális igénybevételével.

5. cikk Együttműködés a kül- és biztonságpolitika területén

A Felek – a lehető legnagyobb mértékben és érdekeikkel összhangban – összehangolják álláspontjukat és közös kezdeményezéseket tesznek a megfelelő nemzetközi fórumokon, valamint együttműködnek a kül- és biztonságpolitika területén.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS

6. cikk Célkitűzések

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az 1993. évi együttműködési keretmegállapodásban előirányzott együttműködést meg kell erősíteni és más területekre is ki kell terjeszteni. A megállapodás célkitűzései a következők:

a)           a politikai és társadalmi stabilitás előmozdítása a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jó kormányzás révén;

b)           a regionális integráció folyamatának mélyítése a közép-amerikai országok között, hogy hozzájáruljanak a nagyobb gazdasági növekedéshez és a lakosság életminőségének fokozatos javulásához;

c)           a szegénység csökkentése, a szociális szolgáltatásokhoz és a gazdasági növekedés eredményeihez való kiegyensúlyozottabb hozzáférés elősegítése, valamint a fenntartható fejlődéssel összefüggésben megfelelő egyensúly biztosítása a gazdasági, társadalmi és környezeti elemek között.

(2)          A Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködés során figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi fejlődéshez kapcsolódó átfogó szempontokat, így például a következő kérdéseket: a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések, az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok tiszteletben tartása, a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, a környezet megőrzése és védelme, a biológiai sokféleség, a kulturális sokféleség, valamint a kutatási és technológiai fejlődés előmozdítása. A regionális integrációt továbbá átfogó témaként kell kezelni, így e tekintetben az együttműködés során nemzeti szinten tett fellépéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a regionális integráció folyamatával.

(3)          A Felek egyetértenek abban, hogy bátorítani kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja a Közép-Amerikában megvalósuló regionális integrációhoz való hozzájárulás és a Felek közötti régióközi kapcsolatok erősítése.

7. cikk Módszertan

A Felek megállapodnak arról, hogy az együttműködést a következő eszközök alkalmazásával hajtják végre: technikai és pénzügyi segítségnyújtás, képzés, információcsere és szakértelem-átadás, találkozók, szemináriumok, kutatási projektek, illetve bármilyen egyéb olyan eszköz, amelyről az együttműködéssel, az elérendő célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel összefüggésben a Felek az ezen együttműködésre alkalmazandó normákkal és szabályozásokkal összhangban megállapodnak. Az együttműködésben érintett valamennyi szervezetnek átláthatóan és elszámoltathatóan kell kezelnie a forrásokat.

8. cikk Együttműködés az emberi jogok, a demokrácia és a jó kormányzás területén

A Felek egyetértenek abban, hogy az e területen való együttműködés különféle intézkedéseken keresztül aktívan támogatja a kormányokat és a civil társadalom képviselőit, különösen a következő területeken:

a)           az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a demokratikus folyamat megszilárdítása, ideértve a választási folyamatok irányítását is;

b)           a jogállamiság, valamint a közügyek jó és átlátható irányításának megerősítése, a korrupció elleni helyi, regionális és nemzeti szinten folytatott küzdelmet is beleértve; valamint

c)           az igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének és hatékonyságának megerősítése.

9. cikk Együttműködés a konfliktusmegelőzés terén

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés átfogó békepolitikát segít elő és tart fenn, amely a jelenlegi kihívásokkal szemben ösztönzi a demokratikus nemzetek közötti párbeszédet, ideértve a konfliktusmegelőzést és -megoldást, a béke helyreállítását és az igazságszolgáltatást az emberi jogokkal összefüggésben. E politika alapját a saját felelősség alapelve képezi, és elsősorban a regionális, szubregionális és nemzeti kapacitások fejlesztésére összpontosít. A konfliktusok megelőzése érdekében és amennyiben szükséges, valamennyi társadalmi csoport számára egyenlő politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeket biztosít, megerősíti a demokratikus legitimitást, elősegíti a társadalmi kohéziót és a közügyek hatékony irányítását, hatékony mechanizmusokat hoz létre a különböző csoportok közötti békés érdekegyeztetésre, valamint előmozdítja a tevékeny és szervezett civil társadalmat, különösen a meglévő regionális intézmények igénybevétele révén.

(2)          Az együttműködési tevékenységek adott esetben magukban foglalhatják többek között a következőket: országspecifikus közvetítési, tárgyalási és egyeztetési folyamatokhoz nyújtott támogatás, a gyermekek, nők és idősek támogatása, valamint a gyalogsági aknák elleni küzdelemre vonatkozó intézkedések.

(3)          A Felek ugyancsak együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelmének megelőzése és az ez ellen folytatott küzdelem terén többek között azzal a céllal, hogy összehangolják a jogi, intézményi és rendőrségi együttműködés megerősítése érdekében kifejtett tevékenységüket, valamint begyűjtsék és megsemmisítsék az állampolgároknál lévő illegális kézi- és könnyűfegyvereket.

10. cikk Együttműködés az állam- és a közigazgatás korszerűsítésének megerősítése terén

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a közép-amerikai országok közigazgatásának korszerűsítése és szakszerűbbé tétele, ideértve a közép-amerikai integrációból eredő decentralizáció és szervezeti változások folyamatainak támogatását is. Általánosságban cél a szervezeti hatékonyság növelése, a közforrások és az elszámoltathatóság átlátható kezelésének biztosítása, valamint a jogi és intézményi keretek javítása, amelynek alapjául többek között a Felek bevált módszerei, valamint az uniós politikák és eszközök fejlesztése révén nyert tapasztalat felhasználása szolgál.

(2)          Ezen együttműködés többek között a következőket is magában foglalhatja: valamennyi közös érdeklődésre számot tartó területen a szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítését célzó programok, például közszolgáltatások nyújtása, a költségvetés összeállítása és végrehajtása, a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése.

11. cikk Együttműködés a regionális integráció terén

(1)          A Felek egyetértenek abban, hogy az e területen folytatott együttműködés megerősíti a közép-amerikai térségen belüli regionális integráció folyamatát, különösen közös piacának fejlesztését és végrehajtását.

(2)          Az együttműködés támogatja a közös intézmények létrehozását és megerősítését a közép-amerikai térségben, valamint elősegíti az érintett intézmények közötti szorosabb együttműködést.

(3)          Az együttműködés előmozdítja továbbá a közös politikák fejlesztését és a jogi keret összehangolását – csak és kizárólag a közép-amerikai integrációs eszközök által szabályozott és a Felek által elfogadott mértékben – az olyan ágazati politikák terén is, mint a kereskedelem, vámügy, energiaügy, közlekedés, tájékoztatás, környezetvédelem és verseny, illetve a makrogazdasági politikák különböző területeken – így a monetáris politika, a fiskális politika és az államháztartás terén – történő koordinációját.

(4)          Különösen magába foglalhatja többek között a kereskedelemhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást a következő esetekben:

a)           a működő közép-amerikai vámunió megszilárdításának és végrehajtásának érdekében nyújtott segítség;

b)           a régiók közötti kereskedelem fejlődési akadályainak csökkentése és megszüntetése érdekében nyújtott segítség;

c)           a vám- és tranziteljárások egyszerűsítése, korszerűsítése, összehangolása és integrációja terén való együttműködés, illetve segítségnyújtás a jogszabályok, normák és szakmai képzés fejlesztésével kapcsolatban; valamint

d)           a régión belüli közös piac megszilárdítása és működtetése folyamatának elmélyítése érdekében nyújtott segítség.

12. cikk Regionális együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy az összes meglévő együttműködési eszközt felhasználják az Európai Unió és Közép-Amerika, illetve a Felek közötti együttműködés veszélyeztetése nélkül Közép-Amerika, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség más országai/régiói közötti aktív és kölcsönös együttműködést célzó tevékenységek előmozdítása érdekében olyan területeken többek között, mint a kereskedelem- és befektetésösztönzés; a környezetvédelem; a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése; a tudományos, műszaki és technológiai kutatás; az energiaügy; a közlekedés; a hírközlési infrastruktúra; a kultúra; a regionális fejlesztés és a földhasználat tervezése.

13. cikk Kereskedelmi együttműködés

(1)          A Felek egyetértenek abban, hogy a kereskedelmi együttműködés előmozdítja a közép-amerikai országok világgazdaságba való integrációját. A kereskedelemhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás révén ugyancsak előmozdítja a régión belüli, valamint az Európai Unióval folytatott kereskedelem fejlődését és diverzifikációját a lehető legmagasabb szintre.

(2)          A Felek megállapodnak arról, hogy integrált kereskedelmi együttműködési napirendet hajtanak végre annak érdekében, hogy a kereskedelem által nyújtott lehetőségeket a legjobban kihasználják; szélesítik azt a termelőbázist, mely a kereskedelemből haszonra tesz majd szert, ideértve a nagyobb piaci verseny által támasztott kihívások kezelését szolgáló mechanizmusok kidolgozását is; illetve kialakítják azokat a képességeket, eszközöket és technikákat, melyek ahhoz szükségesek, hogy minél előbb élvezni lehessen a kereskedelemből származó összes hasznot.

(3)          Annak érdekében, hogy végrehajtsák az együttműködési napirendet és maximalizálják a kétoldalú, regionális vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalások és megállapodások által nyújtott lehetőségeket, a Felek megállapodnak arról, hogy erősítik a regionális technikai kapacitásépítést.

14. cikk Együttműködés a szolgáltatások terén

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szabályaival összhangban megerősítik együttműködésüket a szolgáltatások terén, figyelembe véve a szolgáltatások növekvő jelentőségét gazdaságuk fejlődése és diverzifikációja szempontjából. A fokozott együttműködés célja, hogy a fenntartható fejlődéssel összhangban javítsák a közép-amerikai szolgáltatási ágazat versenyképességét.

(2)          A Felek meghatározzák azokat a szolgáltatási ágazatokat, amelyek az együttműködés középpontjában állnak majd. A tevékenységeket többek között – a nemzeti jogszabályok kellő figyelembevételével – a szabályozási környezethez, valamint a tőke- és technológiaforrásokhoz való hozzáféréshez kell igazítani.

15. cikk Együttműködés a szellemi tulajdon terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a befektetés, a technológiaátadás, az információk terjesztése, a kulturális és kreatív tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tevékenységek, valamint a hozzáférés és az előnyök megosztásának ösztönzése a Felek által meghatározott területeken. Az együttműködés célja, hogy fejlesszék a jogszabályokat, rendeleteket és szakpolitikákat annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban előmozdítsák a szellemi tulajdonjog védelmét és érvényesítését.

16. cikk Együttműködés a közbeszerzés terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a kölcsönös, megkülönböztetésmentes, átlátható – és amennyiben erről a Felek megállapodnak – nyílt[2] eljárások elősegítése a vonatkozó kormányzati és közbeszerzések tekintetében, és adott esetben minden szinten.

17. cikk Együttműködés a versenypolitika terén

A Felek egyetértenek abban, hogy a versenypolitika terén folytatott együttműködés ösztönzi a versenyszabályok hatékony meghatározását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy Közép-Amerika és az Európai Unió piacán működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és jogbiztonságot.

18. cikk Vámügyi együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a vámokhoz és a kereskedelem megkönnyítéséhez kapcsolódó intézkedések kidolgozása, valamint a Felek vámrendszereit érintő információcsere elősegítése a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében.

(2)          A Felek egyetértésével az együttműködés magában foglalhatja többek között az alábbiakat:

a)           a nemzetközi standardok alapján az import és export dokumentáció egyszerűsítése és harmonizálása, az egyszerűsített nyilatkozatok használatát is beleértve;

b)           kockázatelemzés, a termékek behozatalára és forgalomba hozatalára vonatkozó egyszerűsített eljárások, a meghatalmazott kereskedői státusz biztosítása, valamint elektronikus adatcsere és automatizált rendszerek használata révén a vámeljárások fejlesztése;

c)           az átláthatóságot, valamint a vámhatósági határozatok és ítéletek elleni fellebbezési eljárásokat javító intézkedések;

d)           a kereskedelmi közösséggel az import és export rendeletekről és eljárásokról folytatott rendszeres konzultációt elősegítő mechanizmusok.

(3)          Az e megállapodás által létrehozott intézményi kereteken belül megvizsgálják a vámügyi kérdésekről szóló kölcsönös segítségnyújtási jegyzőkönyv elfogadását.

19. cikk Együttműködés a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés terén

(1)          A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelés terén folytatott együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a kereskedelem fejlődése szempontjából, különös tekintettel a régión belüli kereskedelemre.

(2)          A Felek egyetértésével az együttműködés előmozdítja a következőket:

a)           technikai segítségnyújtási programok Közép-Amerikában annak biztosítására, hogy a szabványosítási, akkreditációs, minősítési és metrológiai rendszerek és struktúrák összeegyeztethetők a következőkkel:

–       nemzetközi szabványok;

–       az egészséget és biztonságot, a növények és állatok megőrzését, a fogyasztóvédelmet, valamint a környezetvédelmet érintő alapvető követelmények;

b)           az e téren folytatott együttműködés célja a piacra jutás megkönnyítése.

(3)          A gyakorlatban az együttműködés a következőkre terjed ki:

a)           szervezeti és technikai támogatás nyújtása regionális hálózatok és testületek létrehozásának előmozdítása, illetve a szakpolitikák összehangolásának növelése érdekében azzal a céllal, hogy ösztönözzék a nemzetközi és regionális szabványok használatával kapcsolatos közös megközelítést, tekintettel a műszaki előírásokra és a megfelelőségértékelési eljárásokra;

b)           valamennyi olyan intézkedés támogatása, amelynek célja a megfelelőségértékelés és a szabványosítás terén a Felek közötti szakadék áthidalása; valamint

c)           az átláthatóságot, a jó szabályozási gyakorlatot, illetve a termékekre és üzleti gyakorlatra vonatkozó minőségi szabványok elősegítését szolgáló valamennyi intézkedés támogatása.

20. cikk Ipari együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az ipari együttműködés a közép-amerikai ipar és a magánszektorok modernizációjának és szerkezetátalakításának, valamint a gazdasági szereplők ipari együttműködésének elősegítésére irányul, a magánszektornak a környezetvédelmet biztosító feltételek mellett történő megerősítése céljából.

(2)          Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a Felek által meghatározott prioritásokat. Figyelembe veszik az ipari fejlesztés regionális szempontjait, és adott esetben előmozdítják a nemzetek közötti partnerségeket. A kezdeményezések különösen arra irányulnak, hogy megfelelő keretet hozzanak létre az irányítás és a know-how fejlesztéséhez, valamint a piacok és az üzleti vállalkozásokra vonatkozó feltételek tekintetében az átláthatóság elősegítéséhez.

21. cikk Együttműködés a kis- és közepes vállalkozások, valamint a mikrovállalkozások fejlesztése terén

A Felek megállapodnak arról, hogy előmozdítják a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások fejlődéséhez kedvező környezet kialakulását – a vidéki területeken található vállalkozásokat is ideértve –, különösen a következők révén:

a)           a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, valamint közös beruházások, közös vállalkozások és a meglévő horizontális programokon keresztül információs hálózatok létrehozásának ösztönzése;

b)           a finanszírozási csatornákhoz való hozzáférés elősegítése, információk nyújtása és az innováció ösztönzése.

22. cikk

Együttműködés a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az erdészet, valamint az állat- és növény-egészségügyi intézkedések terén

(1)          A Felek kölcsönös együttműködésről állapodnak meg a mezőgazdaság terén azzal a céllal, hogy elősegítsék a fenntartható mezőgazdaságot, a mezőgazdasági és vidékfejlesztést, az erdészetet, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést, valamint az élelmezésbiztonságot a közép-amerikai országokban.

(2)          Az együttműködés a kapacitásépítés, az infrastruktúra és a technológiaátadás ösztönzésére irányul, többek között a következő kérdések kezelésével:

a)           állategészségügyi, növény-egészségügyi, környezeti és élelmiszerminőségi intézkedések, figyelembe véve a Felek hatályos jogszabályait, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet és más érintett nemzetközi szervezetek szabályaival összhangban;

b)           a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása;

c)           a Felek mezőgazdasági politikájának fejlődését érintő információkat is magában foglaló kölcsönös információcsere;

d)           technikai segítségnyújtás a termelékenység javítása érdekében, valamint az alternatív terménytechnológiákkal kapcsolatos csere;

e)           tudományos és technológiai kísérletek;

f)            a mezőgazdasági termékek minőségének javítására, a termelői szövetségek kapacitásépítésére, valamint a kereskedelemösztönző tevékenységek támogatására irányuló intézkedések;

g)           a piacra jutást megkönnyítő állat- és növény-egészségügyi intézkedések végrehajtása érdekében a kapacitások erősítése, valamint megfelelő szintű egészségvédelem biztosítása a Kereskedelmi Világszervezet SPS megállapodásának rendelkezéseivel összhangban.

23. cikk Együttműködés a halászat és az akvakultúra terén

A Felek megállapodnak arról, hogy gazdasági és műszaki együttműködést alakítanak ki a halászati és az akvakultúra ágazatban, különösen a fenntartható hasznosítás, valamint a halászati erőforrások kezelése és megőrzése vonatkozásában, amely a környezeti hatásvizsgálatot is magában foglalja. Az együttműködésnek a feldolgozóiparra és a kereskedelem megkönnyítésére is ki kell terjednie. A halászati ágazatban folytatott együttműködés a Felek közötti, illetve az Európai Közösség és egy vagy több közép-amerikai ország közötti kétoldali halászati megállapodások megkötéséhez és/vagy a Felek közötti többoldalú halászati megállapodások megkötéséhez vezethet.

24. cikk Bányászati együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy a környezet megőrzésének szempontjait is figyelembe véve a bányászati együttműködés alapvetően a következőkre összpontosul:

a)           a Felek vállalkozásai részvételének előmozdítása a fenntartható hasznosítás és az ásványi anyagok kitermelése és felhasználása terén a Felek jogszabályaival összhangban;

b)           a bányászati feltárásra és kitermelésre vonatkozó információk, tapasztalatok és technológiák cseréjének előmozdítása;

c)           szakértői csereprogramok ösztönzése és közös kutatások folytatása a technológiai fejlesztés lehetőségeinek bővítése céljából;

d)           az e területen megvalósítandó beruházások előmozdítását szolgáló intézkedések kialakítása minden egyes közép-amerikai ország, valamint az Európai Unió és tagállamai jogszabályaival összhangban;

e)           a környezetvédelmi integritás és a közösségi környezetvédelmi felelősség előmozdítására irányuló intézkedések kialakítása.

25. cikk Energiaügyi együttműködés

(1)          A Felek egyetértenek abban, hogy közös céljuk az együttműködés előmozdítása az energiaügy területén az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a vízenergia, a villamos energia, az olaj és gáz, a megújuló energiák, az energiatakarékos technológiák, a vidéki területek villamos energiával való ellátása és az energiapiacok regionális integrációja, többek között a Felek által meghatározott módon és nemzeti jogszabályaikkal összhangban.

(2)          Az együttműködés többek között az alábbiakat foglalhatja magában:

a)           az energiapolitika kialakítása és tervezése a regionális jelentőségű összekapcsolt infrastruktúrákat is ideértve, az energiaellátás javítása és diverzifikációja, valamint az energiapiacok fejlesztése, a közép-amerikai országokon belül a szállítás, átvitel és elosztás megkönnyítését is beleértve;

b)           irányítás és képzés az energiaágazat területén, valamint a technológia és a know-how átadása;

c)           az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiák előmozdítása, valamint az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásainak tanulmányozása;

d)           az éghajlatváltozási kezdeményezések, valamint változtathatóságának támogatása érdekében a tiszta fejlesztési mechanizmus alkalmazásának előmozdítása;

e)           az atomenergia tiszta és békés célú felhasználásának kérdése.

26. cikk Közlekedési együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés a következőkre összpontosul: a közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-rendszerek szerkezetátalakítása és korszerűsítése, a személyek és áruk mozgásának fejlesztése, valamint a városi, légi, tengeri, vasúti és közúti szállítási piacokhoz való jobb hozzáférés biztosítása azáltal, hogy a közlekedés irányítását működési és igazgatási szempontból finomítják, és ösztönzik a működtetéssel kapcsolatos magas szintű előírásokat.

(2)        Az együttműködés magában foglalhatja a következőket:

a)           a Felek közlekedéspolitikájával kapcsolatos információcsere, főleg a városi közlekedésre és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint a közös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekre vonatkozóan;

b)           a vasutak, kikötők és repülőterek működtetése, az érintett hatóságok közötti megfelelő együttműködést is ideértve;

c)           a globális műholdas navigációs rendszer európai technológiájának átadásával és a városi tömegközlekedési központokkal kapcsolatos együttműködési projektek;

d)           a biztonsági és szennyezésmegelőzési szabványok fejlesztése, a nemzetközi szabványok jobb végrehajtására irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködést is beleértve.

27. cikk Együttműködés az információs társadalom, az információtechnológia és a távközlés terén

(1)          A Felek egyetértenek abban, hogy az informatikai és kommunikációs technológia a modern társadalmak egyik legfontosabb ágazatát képezik, és döntő fontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításában, valamint az információs társadalomba való problémamentes átmenetben. Az e téren folytatott együttműködés hozzájárul a digitális megosztottság csökkentéséhez és az emberi erőforrások fejlesztéséhez.

(2)          Az e téren folytatott együttműködés célja a következők előmozdítása:

a)           az információs társadalom összes vonatkozásáról folytatott párbeszéd;

b)           a Felek nemzeti jogszabályaival összhangban az informatikai és kommunikációs technológia szabályozási és szakpolitikai vonatkozásairól folytatott párbeszéd, a szabványokat is ideértve;

c)           a szabványok megfelelőségértékelésével és típusjóváhagyásával kapcsolatos információcsere.

d)           az új informatikai és kommunikációs technológiák terjesztése;

e)           az információs társadalommal összefüggő alkalmazások terén folytatott, informatikai és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos közös kutatási projektek és kísérleti projektek;

f)            a telematikai hálózatok és szolgáltatások összekapcsolódása és átjárhatósága;

g)           szakemberek cseréje és képzése;

h)           az e-kormányzás alkalmazásainak kidolgozása.

28. cikk Audiovizuális együttműködés

A Felek megállapodnak arról, hogy képzési, valamint audiovizuális fejlesztési, gyártási és elosztási tevékenységek révén elősegítik az együttműködést az audiovizuális ágazatban és általában a médiában, az oktatási és kulturális területet is beleértve. Az együttműködés a vonatkozó nemzeti szerzői jogi rendelkezésekkel és az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal összhangban valósul meg.

29. cikk Együttműködés a turizmus terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a bevált gyakorlatok megszilárdítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a közép-amerikai térségben. Az együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy jobban kidolgozzák a stratégiákat annak érdekében, hogy a térséget versenyképes, több turisztikai úticéllal is rendelkező helyként pozícionálják és népszerűsítsék Európában.

30. cikk Pénzügyi intézmények közötti együttműködés

A Felek megegyeznek abban, hogy igény szerint saját programjaik és jogszabályaik keretén belül elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

31. cikk Együttműködés a befektetésösztönzés terén

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy saját hatáskörükön belül vonzó, tartós és kölcsönös befektetői környezet kialakítását segítik elő.

(2)          Az együttműködés magában foglalhatja az alábbiakat:

a)           a befektetési jogszabályokkal és lehetőségekkel kapcsolatos információk cseréjét és terjesztését lehetővé tevő mechanizmusok ösztönzése;

b)           a Felek befektetései szempontjából kedvező jogi keret kialakítása, adott esetben az uniós tagállamok és a közép-amerikai országok között a befektetések védelméről szóló kétoldalú megállapodások elfogadása révén;

c)           egyszerűsített adminisztratív eljárások elősegítése;

d)           közös vállalkozási mechanizmusok kialakítása.

32. cikk Makrogazdasági párbeszéd

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az együttműködés célja a makrogazdasági trendjeikkel és politikáikkal kapcsolatos információcsere elősegítése, valamint a makrogazdasági politikáknak a közös piac keretében történő koordinációjával kapcsolatos tapasztalatok megosztása.

(2)          A Felek célja továbbá, hogy elmélyítsék a hatóságaik közötti párbeszédet a makrogazdasági témák tekintetében, amelyek a Felek megállapodása szerint magukban foglalhatják a monetáris politikát, a fiskális politikát, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

33. cikk Statisztikai együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy a fő célkitűzés a statisztikák összegyűjtését és terjesztését is magukban foglaló jobb statisztikai módszerek és programok kidolgozása, amelyek a Felek közötti jobb összehasonlíthatóságot biztosító mutatók kidolgozására irányulnak, lehetővé téve ezáltal, hogy a Felek felhasználják egymás statisztikáit a termékek és szolgáltatások kereskedelme terén, és általánosságban bármely, e megállapodás által szabályozott területen, amellyel kapcsolatban statisztikákat lehet készíteni.

(2)          Ezen együttműködés többek között magában foglalhatja a következőket: A közép-amerikai országok és az Európai Unió tagállamainak statisztikai intézetei, illetve az Eurostat közötti technikai adatcsere; az adatgyűjtés, -elemzés és -értelmezés javított és – adott esetben – összeegyeztethető módszereinek kidolgozása; valamint szemináriumok, munkacsoportok vagy statisztikai képzési programok szervezése.

34. cikk Fogyasztóvédelmi együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés magában foglalhatja többek között és a lehető legnagyobb mértékben az alábbiakat:

a)           a kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztóvédelmi jogszabályok kölcsönös megértésének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan;

b)           a fogyasztóvédelmi rendszerekkel kapcsolatos információcsere ösztönzése.

35. cikk Adatvédelmi együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban együttműködnek a személyes és más adatok feldolgozása során ezen adatok védelme érdekében.

(2)          A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a személyes adatok védelme terén annak érdekében, hogy növeljék a védelmi szintet, valamint a Felek nemzeti jogszabályaira kellő figyelemmel törekedjenek a személyes adatok szabad áramlásának lehetővé tételére.

36. cikk Tudományos és technológiai együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy a tudományos és technológiai együttműködést kölcsönös érdekeik figyelembevételével és szakpolitikáikkal összhangban kell folytatni, melynek céljai a következők:

a)           a tudományos és technológiai információk és tapasztalok cseréje regionális szinten, különösen a szakpolitikák és programok végrehajtása vonatkozásában;

b)           az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;

c)           a Felek tudományos közösségei közötti kapcsolatok előmozdítása;

d)           az üzleti szektor részvételének előmozdítása a Felek tudományos és technológiai együttműködésében, különösen az innováció elősegítésében;

e)           a Felek közötti innovációs és technológiaátadás ösztönzése, az e-kormányzást és a tisztább technológiákat is beleértve.

(2)          A Felek megállapodnak arról, hogy a felsőoktatási intézmények, a kutatóközpontok és a termelőágazatok – különösen a kis- és középvállalkozások – bevonásával ösztönzik és erősítik a tudományos, kutatási, technológia-fejlesztési és innovációs folyamatokat.

(3)          A Felek megállapodnak arról, hogy az ösztöndíjakat, valamint a diákok és a szakemberek cseréjét is beleértve elősegítik egyetemeik, kutatóintézeteik és termelőágazataik tudományos és technológiai együttműködését.

(4)          A Felek megállapodnak arról, hogy a technológia előmozdítása, terjesztése és átadása érdekében erősítik a tudományos, technológiai és innovációs szervezetek közötti együttműködési kapcsolatokat.

37. cikk Oktatási és képzési együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja az oktatás és a szakképzés fejlesztési módjainak meghatározása. Ennek érdekében különös figyelmet fordítanak a fiatalok, a nők, az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok, valamint az idősek oktatáshoz való hozzájutására – a gyakorlati képzést, a felsőoktatást és a szakképzést is beleértve –, valamint az e téren megfogalmazott millenniumi fejlesztési célok megvalósítására.

(2)          A Felek megállapodnak arról, hogy szorosabban együttműködnek az oktatás és szakképzés vonatkozásában, valamint a felső vezetés tudásszintjének emelése érdekében elősegítik az egyetemek és vállalkozások egymás közötti együttműködését.

(3)          A Felek arról is megállapodnak, hogy különös figyelmet fordítanak a Felek szakmai testületei közötti állandó kapcsolatokat biztosító decentralizált műveletekre és programokra (ALFA, ALBAN, URB-AL, stb.), amelyek elősegítik a tapasztalatok és a technikai források összevonását és cseréjét. Ebben az összefüggésben az együttműködés a közép-amerikai országok egyedi igényeinek kezelése céljából oktatási és képzési fellépéseket és programokat is támogathat.

(4)          A Felek elősegítik az őslakosok – saját nyelvükön is történő – oktatását.

38. cikk A környezetvédelemmel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a környezet védelmét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. E vonatkozásban fontos a szegénység, a környezet, valamint a gazdasági tevékenységek környezeti hatásai közötti kapcsolat. Az együttműködésnek elő kell segítenie továbbá a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokban való hatékony részvételt is olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az elsivatagosodás és a vegyi anyagok kezelése.

(2)          Az együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:

a)           a környezetromlás megelőzése; ennek érdekében az együttműködésnek ki kell terjednie a környezetileg fenntartható és/vagy tiszta technológiák átadásának kérdésére;

b)           a természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható kezelésének ösztönzése (a biológiai sokféleséget és a genetikai erőforrásokat is beleértve);

c)           a biológiai sokféleség nemzeti és regionális nyomon követésének ösztönzése;

d)           a környezetvédelmi jogszabályokkal és a Feleknél előforduló közös környezeti problémákkal kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere;

e)           a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok harmonizálásának elősegítése Közép-Amerikában;

f)            a környezetgazdálkodás erősítése valamennyi ágazatban és a kormányzat minden szintjén;

g)           a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatás, a kapacitásteremtés és az állampolgári részvétel erősítésének elősegítése;

h)           közös regionális kutatási programok ösztönzése.

39. cikk Együttműködés a természeti katasztrófák terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a regionális kutatási, tervezési, nyomon követési, megelőzési, kezelési és rehabilitációs kapacitás erősítése, a jogi keret összehangolása, valamint az intézményi együttműködés és a kormányzati támogatás javítása révén a közép-amerikai térség természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése.

40. cikk Kulturális együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy e téren növelni kell az együttműködést, valamint a Felek kulturális szervezetei között bővíteni kell a kulturális kötelékeket és kapcsolatokat.

(2)          Cél a Felek közötti kulturális együttműködés előmozdítása, figyelembe véve és támogatva az Európai Unió tagállamainak kétoldalú rendszereivel fennálló szinergiákat.

(3)          Az együttműködés a vonatkozó nemzeti szerzői jogi rendelkezésekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban valósul meg.

(4)          Ezen együttműködés valamennyi kulturális területre kiterjedhet, többek között a következőket is beleértve:

a)           irodalmi művek fordítása;

b)           a kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és megújítása;

c)           kulturális események és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, valamint a művészek és szakemberek cseréje kulturális téren;

d)           a kulturális sokféleség – különösen az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok kulturális sokféleségének – előmozdítása;

e)           ifjúsági cserék;

f)            a kulturális örökséggel való illegális kereskedelem elleni küzdelem és e kereskedelem megelőzése;

g)           a kézműves és a kultúrával kapcsolatos iparágak előmozdítása.

41. cikk Együttműködés az egészségügy terén

(1)          A Felek megállapodnak az egészségügyi ágazatban folytatott együttműködésről azzal a céllal, hogy támogassák azokat az ágazati reformokat, amelyek a szegények érdekeit szolgáló és egyenlő egészségügyi szolgáltatásokat tesznek lehetővé, valamint olyan tisztességes pénzügyi mechanizmusokat segítsenek elő, amelyek javítják a szegények egészségügyi ellátáshoz való hozzájutását és élelmezésbiztonságát.

(2)          A Felek egyetértenek abban, hogy az elsődleges megelőzés olyan ágazatok bevonását is szükségessé teszi, mint az oktatás, a vízellátás és a közegészségügy. Ebben a tekintetben a Felek célkitűzése, hogy a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében az egészségügyön túlmenő partnerségeket hozzanak létre és erősítsenek meg, így az AIDS, a malária, a tuberkulózis és egyéb járványok elleni küzdelemben. A civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel és a magánszektorral való partnerségek is szükségesek ahhoz, hogy a szexuális egészséget és jogokat a nemek közti különbségeket figyelembe vevő megközelítésben kezeljék, valamint a szexuális úton terjedő betegségek és nem kívánt terhességek megelőzése céljából együttműködjenek a fiatalokkal, feltéve, hogy e célkitűzések nem állnak ellentétben a jogi kerettel és az országok kulturális érzékenységével.

42. cikk Társadalmi együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a társadalmi partnerek részvételének támogatásában az élet- és munkakörülményekről, a szociális védelemről és a társadalomba való beilleszkedésről folytatott párbeszédben. Különös figyelmet kell szentelni annak elkerülésére, hogy megkülönböztetést tegyenek az egyik Fél azon állampolgárainak kezelése során, akik a másik Fél területén jogszerűen tartózkodnak.

(2)          A Felek elismerik a társadalmi fejlődés jelentőségét, amelynek a gazdasági fejlődéssel együtt kell járnia, és megállapodnak abban, hogy szakpolitikáikkal és alkotmányos rendelkezéseikkel összhangban kiemelten kezelik a foglalkoztatás, lakhatás és települések kérdését, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezménye (az úgynevezett alapvető munkaügyi előírások) által meghatározott munkahelyi alapelvek és jogok előmozdítását.

(3)          A Felek a fenti területek közös érdeklődésre számot tartó bármely egyéb részén együttműködhetnek.

(4)          A Felek – adott esetben és vonatkozó eljárásaikkal összhangban – e párbeszédet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és annak közép-amerikai megfelelőjével egyeztetve folytathatják.

43. cikk A civil társadalom részvétele az együttműködésben

(1)          A Felek elismerik a civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az együttműködés során, és támogatják a civil társadalommal folytatott eredményes párbeszédet.

(2)          A felek jogi és igazgatási rendelkezéseire is figyelemmel, a civil társadalom:

a)           véleménye figyelembe vehető a politika kialakításának nemzeti szintű folyamatában, a demokratikus alapelveknek megfelelően;

b)           információkat kaphat és részt vehet a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal és ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őt érintő területek tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;

c)           amennyiben a Felek belső szabályai ezt lehetővé teszik, pénzügyi forrásokat kaphat, valamint a kritikus területeken a kapacitások kiépítése érdekében támogatásban részesülhet;

d)           részt vehet az őt érintő területeken folyó együttműködési programok végrehajtásában.

44. cikk Együttműködés a nemek közötti egyenlőség terén

A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti azon szakpolitikák, programok és mechanizmusok erősítését, amelyek a férfiak és nők egyenlő részvételének és lehetőségeinek biztosítására, javítására és kiterjesztésére irányulnak valamennyi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális ágazatban, ideértve adott esetben a nőket előnyös helyzetbe hozó intézkedések elfogadását is. Az együttműködés elősegíti továbbá annak megkönnyítését, hogy a nők az alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához szükséges valamennyi forráshoz hozzáférhessenek.

45. cikk Az őslakosokkal és más közép-amerikai etnikai csoportokkal kapcsolatos együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés – a szegénység megszüntetése, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a kulturális sokféleség tiszteletben tartása céljainak keretében – hozzájárul az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok szervezeteinek létrehozásához, illetve a már meglévők erősítéséhez.

(2)          A Felek – amellett, hogy rendszeresen figyelembe veszik az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok helyzetét – beillesztik szakpolitikáik kialakításába az őslakosok és más közép-amerikai etnikai csoportok különleges helyzetét, és megerősítik szervezeteik kapacitásait annak érdekében, hogy a Felek nemzeti és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban növeljék az e csoportokkal kapcsolatos fejlesztési együttműködés pozitív hatásait.

46. cikk Az otthonuktól elszakadt népességcsoportokkal és a leszerelt harcosokkal kapcsolatos együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok érdekében folytatott együttműködés elősegíti alapvető szükségleteik kielégítését a humanitárius segítségnyújtás megszűnésétől a helyzetük hosszabb távú megoldásának elfogadásáig tartó időszakban.

(2)          Ezen együttműködés többek között az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

a)           az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok önfenntartása és visszailleszkedésük a társadalmi-gazdasági környezetbe;

b)           a helyi befogadó közösségek és újratelepítési területek támogatása, az otthonuktól elszakadt népességcsoportok és a leszerelt harcosok befogadásának és integrációjának elősegítésére;

c)           a fent megnevezett emberek támogatása a származási országukba vagy, ha a körülmények engedik, harmadik országba való önkéntes visszatérésben és letelepedésben;

d)           az érintettek támogatására irányuló műveletek személyes tulajdonuk vagy tulajdonjoguk visszaszerzésében, illetve segítségnyújtás a kérdéses személyek emberi jogainak megsértésével kapcsolatos ügyek jogi rendezésében;

e)           az ezen ügyekben érintett országok intézményi kapacitásainak megerősítése;

f)            a politikai, társadalmi és termelési életbe való beilleszkedés támogatása, adott esetben az egyeztetési folyamat részeként is.

47. cikk Az illegális kábítószerek és a hozzájuk kapcsolódó bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködés

(1)          A megosztott felelősség alapelve alapján a Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés célja a közös erőfeszítések összehangolása és növelése annak érdekében, hogy megelőzzék és megfékezzék az illegális kábítószerek előállítását, kereskedelmét és fogyasztását. A Felek arról is megállapodnak, hogy törekednek az ilyen anyagok kereskedelméhez kapcsolódó bűnözés elleni küzdelemre, többek között a nemzetközi szervezetek és testületek közvetítőin keresztül. Más együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül, a Felek megállapodnak, hogy e célból az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség közötti, a kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmust is alkalmazzák.

(2)          A Felek együttműködnek ezen a területen különösen a következők végrehajtása céljából:

a)           a kábítószer-használat megelőzésére irányuló programok, különösen a sérülékeny és nagy kockázatú csoportok esetében;

b)           a kábítószerfüggők képzésére, oktatására, kezelésére és rehabilitációjára, valamint a társadalomba való újra beilleszkedésükre irányuló projektek;

c)           az e téren hozott jogszabályok és tevékenységek összehangolását előtérbe helyező projektek a közép-amerikai országokban;

d)           közös kutatási programok;

e)           az alternatív fejlesztés – különösen a kistermelők legális terményei – ösztönzését és megszilárdítását célzó intézkedések és együttműködési tevékenységek;

f)            a prekurzorok és alapvető termékek kereskedelmének ellenőrzésére irányuló, az Európai Közösség és az illetékes nemzetközi szervek által elfogadottakkal egyenértékű intézkedések;

g)           az illegális kábítószerek terjesztésének csökkentését célzó intézkedések, ideértve az igazgatási ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos képzést is a vegyi prekurzorok átalakításának elkerülése érdekében, valamint az illegális kábítószerekhez kapcsolódó bűncselekmények ellenőrzése.

48. cikk A pénzmosás és a hozzá kapcsolódó bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködés

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy megelőzzék pénzügyi rendszereik felhasználását az általánosságban büntetendő tevékenységekből és különösen a kábítószer-kereskedelemből származó pénzmosáshoz.

(2)          Ezen együttműködés kiterjed az igazgatási és technikai segítségnyújtásra, amely a szabályozások kialakítására és végrehajtására, valamint a megfelelő előírások és mechanizmusok hatékony működésének biztosítására irányul. Az együttműködés elsősorban a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Európai Közösség és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM), illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadottakhoz hasonló, a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását teszi lehetővé. Ösztönözni kell a regionális szinten folytatott együttműködést.

49. cikk Migrációs együttműködés

(1)          A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció közös irányításának fontosságát. Az együttműködés erősítése céljából a Felek átfogó párbeszédet alakítanak ki a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésről, többek között az illegális migrációról, az embercsempészetről és emberkereskedelemről, valamint a menekültáramlásról. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiáiban.

(2)          Az együttműködés elismeri, hogy a migráció olyan jelenség, amelyet különböző szempontok alapján kell megvizsgálni és megvitatni annak érdekében, hogy a vonatkozó alkalmazandó nemzetközi, közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban kezelni tudják. Az együttműködés különösen a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a)           a migráció alapvető okai;

b)           a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezmény és az 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezéseinek végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

c)           a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó nem állampolgárokkal szembeni méltányos elbánás és beilleszkedésük, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések, valamint a migránsok emberi jogaival kapcsolatos összes alkalmazandó rendelkezés;

d)           hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális bevándorlás ellen. E politikának emellett foglalkoznia kell a migránsok embercsempészetével és az emberkereskedelemmel, valamint azzal is, hogy hogyan lehet harcolni a embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;

e)           valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautaztatása, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

f)            a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek kapcsán kibocsátott vízumok kérdése;

g)           a határellenőrzések területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a hatékonyabb gyakorlatot és a helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés nyújtásának biztosítása, figyelemmel az ilyen berendezések lehetséges kettős felhasználására is.

(3)          Az illegális bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek megállapodnak, hogy illegális migráns állampolgáraikat visszafogadják.. E célból:

–       Valamennyi közép-amerikai ország visszafogadja az Európai Unió valamely tagállamának területén illegálisan tartózkodó állampolgárait az érintett ország kérelmére és további formalitások teljesítése nélkül, állampolgárainak megfelelő személyazonosító dokumentumokat biztosít, valamint rendelkezésükre bocsátja az e célból szükséges adminisztratív eszközöket;

–       Az Európai Unió valamennyi tagállama visszafogadja valamely közép-amerikai ország területén illegálisan tartózkodó állampolgárait az érintett ország kérelmére és további formalitások teljesítése nélkül, állampolgárainak megfelelő személyazonosító dokumentumokat biztosít, valamint rendelkezésükre bocsátja az e célból szükséges adminisztratív eszközöket.

A Felek megállapodnak arról, hogy kérésre és a lehető legrövidebb időn belül megállapodást fogadnak el, amely az Európai Unió tagállamai és a közép-amerikai országok visszafogadással kapcsolatos egyedi kötelezettségeit szabályozza. E megállapodás továbbá a más országok állampolgárai és a hontalanok visszafogadását is szabályozza.

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés alatt az Európai Közösség, annak minden egyes tagállama és minden egyes közép-amerikai ország értendő.

50. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

(1)          A Felek megerősítik a terrorizmus elleni harc kiemelt jelentőségét és a nemzetközi egyezményekkel, a vonatkozó ENSZ-határozatokkal, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából. Ez az együttműködés különösen a következőképpen valósul meg:

a)           az ENSZ Biztonsági Tanács 1373. határozata, illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtása keretében;

b)           a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje révén; valamint

c)           a terrorizmus-ellenes eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos véleménycsere révén, ideértve a technikai kérdéseket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzése terén szerzett tapasztalatok cseréjét.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. cikk Eszközök

(1)          Az e megállapodásban felsorolt együttműködési célok elérése érdekében a Felek képességeik határain belül és saját csatornáikon keresztül megfelelő erőforrásokat bocsátanak rendelkezésre, beleértve a pénzügyi erőforrásokat is. Ebben az összefüggésben a Felek – figyelembe véve a közép-amerikai országok igényeit és fejlettségük szintjét – lehetőség szerint többéves programot fogadnak el és prioritásokat állapítanak meg.

(2)          A Felek minden megfelelő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy elősegítsék és megkönnyítsék az Európai Beruházási Bank tevékenységét Közép-Amerikában, a bank eljárásaival és finanszírozási feltételeivel, valamint a Felek törvényeivel és rendeleteivel összhangban, illetékes hatóságaik hatáskörének sérelme nélkül.

(3)          Az Európai Közösség és valamennyi közép-amerikai ország által aláírt keretegyezménnyel összhangban a közép-amerikai országok eszközöket és garanciákat nyújtanak az Európai Közösség szakértőinek, valamint adómentességet biztosítanak az együttműködési tevékenységek érdekében történő behozatalra.

52. cikk Intézményi keret

(1)          A Felek megállapodnak arról, hogy továbbra is fenntartják a Közép-Amerika és az Európai Közösség közötti 1985. évi együttműködési megállapodás után létrehozott és az 1993. évi együttműködési keretmegállapodással fenntartott vegyes bizottságot.

(2)          A megállapodás általános végrehajtásáért a vegyes bizottság felelős. Emellett minden olyan egyéb kérdést megvitat, amely befolyásolja a Felek közötti gazdasági kapcsolatokat, ideértve a Közép-Amerika egyes országaival fenntartott kapcsolatokat is.

(3)          A vegyes bizottság üléseinek napirendjét közös megegyezéssel határozzák meg. A bizottság maga állapítja meg az üléseinek gyakoriságával és helyével, elnöklésével, valamint az esetlegesen felmerülő egyéb kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, és szükség esetén albizottságokat hoz létre.

(4)          A civil társadalom gazdasági és társadalmi szervezeteivel folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében a vegyes bizottság mellett működő, a közép-amerikai integrációs rendszer konzultatív bizottsága (CC-SICA) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőiből álló vegyes tanácsadó bizottságot hoznak létre.

(5)          A Felek arra bátorítják az Európai Parlamentet és az Közép-amerikai Parlamentet (Parlacen), hogy alkotmányos jogszabályaikkal összhangban e megállapodás keretében hozzanak létre interparlamentáris bizottságot.

53. cikk A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről – az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredően és hatáskörüknek megfelelően – a Közösségre vagy tagállamaira, illetve a Közösségre és tagállamaira, másrészről – hatáskörüknek megfelelően – a Costa Rica Köztársaságra, a Salvadori Köztársaságra, a Guatemalai Köztársaságra, a Hondurasi Köztársaságra, a Nicaraguai Köztársaságra és a Panamai Köztársaságra vonatkozik. A megállapodás a Felek területén működő bármely állami, regionális vagy helyi hatóság által hozott intézkedésre is alkalmazandó.

54. cikk Hatálybalépés

(1)          E megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

(2)          Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.

(3)          E megállapodás az (1) bekezdésnek megfelelően hatálybalépésétől kezdve az 1993. évi együttműködési keretmegállapodás helyébe lép.

55. cikk Időtartam

(1)          Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Ezzel összefüggésben, illetve az e megállapodás 2. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felek emlékeztetnek a 2002. május 17-i madridi nyilatkozatra.

(2)          Bármely Fél írásos értesítést küldhet a másik Félnek arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.

56. cikk A kötelezettségek teljesítése

(1)          A Felek minden olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

(2)          Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ennek megtétele előtt közölnie kell a vegyes bizottsággal a helyzet alapos vizsgálatához szükséges minden vonatkozó információt 30 napon belül azzal a céllal, hogy a Felek számára elfogadható megoldást találjon.

Az intézkedések kiválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglaltak érvényesülését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik a vegyes bizottságot és a másik Fél kérésére konzultációt folytatnak arról a vegyes bizottságban.

(3)        A (2) bekezdéstől eltérve bármelyik Fél – a nemzetközi jognak megfelelően – haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozhat a következő esetekben:

a)           e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált felmondása;

b)           e megállapodás az 1. cikk (1) bekezdésében említett lényeges elemeinek a másik Fél általi megsértése.

A másik Fél kérheti egy sürgős ülés keretében a Felek 15 napon belüli összehívását a helyzet alapos vizsgálata és a Felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

57. cikk Jövőbeni fejlemények

(1)          A Felek kölcsönösen megállapodhatnak e megállapodás kiterjesztéséről azzal a céllal, hogy a végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján megfelelő jogszabályaikkal összhangban szélesítsék vagy kiegészítsék annak hatályát egyes ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozó megállapodások megkötésével.

(2)          Előzetesen semmilyen együttműködési lehetőség nem zárható ki. A Felek a vegyes bizottság révén megvizsgálhatják a közös érdeklődésre számot tartó együttműködés gyakorlati lehetőségeit.

(3)          E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatokat tehet az együttműködés valamennyi területre történő kiterjesztésére, figyelembe véve az annak végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.

58. cikk Adatvédelem

E megállapodás alkalmazásában a Felek megállapodnak arról, hogy a legmagasabb szintű nemzetközi standardokkal összhangban magas szintű védelmet segítenek elő a személyes és más adatok feldolgozása során.

59. cikk Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák, az abban megállapított feltételekkel, másrészről a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság területén.

60. cikk Hiteles szövegek

E megállapodás két-két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, olasz, német, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

MELLÉKLET

EGYOLDALÚ UNIÓS NYILATKOZATOK

==================================================================

1.         A Bizottság és az Európai Unió Tanácsa nyilatkozata az illegális bevándorlók visszatérésére és visszafogadására vonatkozó záradékról (49. cikk)

A 49. cikk nem sérti a hatáskörök belső megosztását az Európai Közösség és tagállamai között a visszafogadási megállapodások megkötése tekintetében.

==================================================================

2.         A Bizottság és az Európai Unió Tanácsa nyilatkozata a Felek meghatározására vonatkozó záradékról (53. cikk)

E megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Közösség tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (adott esetben) nem értesíti a közép-amerikai Felet arról, hogy az Európai Közösség tagjaként kötelezett féllé vált az Európai Unióról szóló és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.

===================================================================

[1]               HL C […], […], […] o.

[2]               A 2. cikk (5) bekezdése második mondatának megfelelően a „nyílt” nem értelmezendő „hozzáférés”-ként.