A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére

1.           Bevezetés

2012. március 2-án az Európai Tanács felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyors ütemben dolgozzon ki konkrét megoldási javaslatokat az adócsalás és az adókikerülés elleni fellépés hatékonyabbá tétele céljából, többek között a harmadik országok viszonylatában is, és 2012 júniusáig tegyen jelentést. Áprilisban az Európai Parlament ugyancsak az e területen való fellépés iránti sürgető szükségletet hangsúlyozó állásfoglalást fogadott el.

Első intézkedésként a Bizottság 2012. június 27-én elfogadott egy közleményt[1] (a továbbiakban: júniusi közlemény), amely rámutat arra, hogy a meglévő eszközök jobb használata és a Bizottság függőben lévő javaslatainak elfogadása révén hogyan javítható az adójogszabályok betartása és hogyan csökkenthető a csalás és az adókikerülés. A közlemény azonosítja továbbá azokat a területeket, ahol a további jogszabályi intézkedések vagy együttműködés az EU és a tagállamok előnyére szolgálna, valamint bemutatja az adócsalás és -kikerülés által jelentett növekvő kihívással szembeni együttműködés hozzáadott értékét.

A júniusi közleményben a Bizottság bejelentette egy cselekvési terv 2012 vége előtt történő előterjesztését, amely terv konkrét lépéseket határoz majd meg a közigazgatási együttműködés intenzívebbé tétele érdekében, és támogatja a meglévő jó kormányzási politika továbbfejlesztését, foglalkozik az adóparadicsomokkal fenntartott kapcsolatok, valamint az agresszív adótervezés és más kérdések, többek között az adózáshoz kapcsolódó bűncselekmények kezelésének szélesebb aspektusaival.

A Bizottság a jelen cselekvési tervben ismerteti az eddig tett kezdeményezéseket, az ebben az évben megvalósítható új kezdeményezéseket, a következő évre tervezett, valamint a hosszabb távú kezdeményezéseket. A kezdeményezések ütemezése során a Bizottság szem előtt tartja a tagállamok túlzott megterhelésének elkerülését és a szükséges intézkedések meghozatalához szükséges kapacitásaikat.

A jelen cselekvési terv alapvetően olyan gyakorlati intézkedéseket tartalmaz, amelyek révén konkrét eredmények érhetők el valamennyi tagállam esetében, és amelyek támogatást nyújthatnak különösen azon tagállamoknak, amelyek részére a 2012. évi európai szemeszter keretében az adóbehajtás megerősítésére vonatkozóan országspecifikus ajánlásokat[2] bocsátottak ki.

A cselekvési terv tartalmáról, valamint a terv egyes elemeinek biztosítandó prioritásról a Bizottság konzultációt folytatott a tagállamokkal és az érdekeltekkel. A terv elkészítése során e vélemények figyelembevételre kerültek. A tagállamok határozott üzenetet fogalmaztak meg a tekintetben, hogy elsődleges prioritást kell biztosítani a már kidolgozás alatt álló intézkedéseknek, valamint a közigazgatási együttműködéssel és az adócsalással kapcsolatban elfogadott új jogszabályok teljes körű végrehajtásának és alkalmazásának. A tagállamok azt is hangsúlyozták, hogy mielőbb el kell fogadni a Tanács előtt függőben lévő javaslatokat, valamint hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a héacsalás és –kikerülés elleni küzdelemre[3] [4].

Az ezen intézkedésekkel kapcsolatos jövőbeli tevékenységeket mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok szempontjából a költségek és az adórendszer bonyolultságának csökkentése fogja vezérelni. Az adóalanyok esetében a költségek és a bonyolultság csökkentése az adózási morál javulásához vezethet. Az adóhatóságok esetében az automatizált eszközök és kockázatkezelési technikák kifejlesztése és teljes körű alkalmazása a kitűzött célok elérésére fordítható emberi és költségvetési erőforrásokat szabadíthat fel.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja valamennyi adónem esetében a gyakorlati informatikai eszközök leghatékonyabb tagállami felhasználását. A Bizottság támogatni fogja továbbá a FISCALIS és VÁM programok megfelelő felhasználásával a közvetlen és közvetett adók, illetve az adó- és vámügyek esetében alkalmazott megközelítés fokozottabb összehangolását a kommunikáció javítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok és eszközök szisztematikusabb megosztása érdekében. Ez az eljárás hozzájárulhat az ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez, valamint az adófizetők terheinek csökkentéséhez.

A Bizottság által a jelen dokumentumban elfogadni javasolt valamennyi intézkedés összhangban van és összeegyeztethető a jelenlegi, 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel és az új, a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel.

2.           A meglévő eszközök jobb használata és a folyamatban lévő bizottsági kezdeményezések

Az adócsalás és az adókikerülés jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. A tagállamok kizárólag együttműködésük esetén tudják hatékonyan kezelni ezt a problémát. A tagállamok adóhatóságai közötti közigazgatási együttműködés erősítése ezért a Bizottság e területen kialakított stratégiájának egyik elsődleges célja. A Bizottság már számos jelentős lépést megtett.

1.       A közigazgatási együttműködés új keretrendszere

A Bizottság javaslatai alapján a Tanács az elmúlt két évben elfogadta a közigazgatási együttműködés új keretrendszerét[5]. Az új jogi szabályozás megnyitja az utat a Bizottság és a tagállamok előtt új eszközök és aktusok kialakítása felé. A júniusi közlemény hangsúlyozza, hogy ezek hatékony és átfogó tagállami alkalmazása azonban még várat magára. A tagállamoknak – mindenekelőtt jobb információcsere révén – biztosítaniuk kell e jogi eszközök teljes körű és hatékony végrehajtását és alkalmazását.

2.       A megtakarítások adóztatásával kapcsolatos kiskapuk megszüntetése

A megtakarítási adóról szóló irányelv módosítására vonatkozó bizottsági javaslat[6] elfogadása lehetővé teszi az irányelvben meglévő kiskapuk felszámolását, és ezáltal az irányelv hatékonyságának javítását. A módosítás biztosítani fogja a tagállamoknak a határokon átnyúló megtakarításokból származó jövedelem hatékony adóztatását. A következő lépés, hogy a Tanács fogadja el a javaslatot, és a megtakarítások adóztatásáról szóló, harmadik országokkal kötött egyezmények megfelelő módosítása érdekében ruházza fel tárgyalási jogkörrel a Bizottságot. A tagállamok jelentős többsége kiemelt fontosságúként határozta meg ezt a problémát. A Bizottság ezért sürgeti a Tanácsot a javaslat mielőbbi elfogadására.

3.       A csalás elleni küzdelemről és adóügyi együttműködésről szóló egyezménytervezet

A Bizottság felkéri továbbá a Tanácsot az EU és tagállamai, valamint Liechtenstein közötti, a csalás elleni küzdelemről és adóügyi együttműködésről szóló egyezmény – 2009-ben a Tanács elé terjesztett – tervezetének[7] aláírására és megkötésére, valamint a további négy szomszédos országgal való hasonló tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazás tervezetének elfogadására. Ez lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy olyan egyezményekről tárgyaljon, amelyek a csalás elleni küzdelemhez valamennyi tagállamnak azonos eszközöket, valamint magas szintű átláthatóságot és információcserét biztosítanak.

4.       A héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus

2012 július 31-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmusról[8]. Elfogadása esetén a javaslat lehetővé teszi, hogy a jelentős pénzügyi hatással bíró súlyos és hirtelen csalási szituációk kezelése érdekében a Bizottság a lehető leggyorsabban engedélyezze valamely tagállamnak az eltérést biztosító ideiglenes intézkedés meghozatalát. A Bizottság ezért sürgeti a Tanácsot a kiemelt fontosságú javaslat mielőbbi elfogadására.

5.       A fordított héakivetési mechanizmus választható alkalmazása

2009-ben a Bizottság előterjesztett egy javaslatot a fordított héakivetési mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó választható alkalmazásáról[9]. 2010 márciusában a Tanács a javaslatnak csak az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeire vonatkozó részét fogadta el[10]. A javaslat többi részének elfogadásával minden tagállam számára lehetővé válna, hogy a héairányelv alól külön eltérést biztosító, ám a más tagállamokban folytatott csalás elleni küzdelmet esetleg hátrányosan érintő intézkedések elfogadása helyett azonos feltételek mellett alkalmazzák a fordított adókivetési mechanizmust azokban az ágazatokban is, ahol az a leghatékonyabb eszköznek tekinthető a „körhintacsalásokkal” szemben.

6.       Az uniós héafórum

Mind a vállalkozások, mind az adóhatóságok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi héarendszer nehezen kezelhető és csalás szempontjából sebezhető. A héarendszer uniós szintű irányításának javítása céljából a Bizottság egy uniós héafórum létrehozásáról döntött[11]. E párbeszédre szolgáló platform keretében a nagy-, közép- és kisvállalkozások, valamint az adóhatóságok képviselői megoszthatják egymással nézeteiket a héaigazgatás határokon átnyúló gyakorlati kérdéseiről, valamint megismerhetik és megvitathatják a legjobb gyakorlatokat, ami hozzájárulhat a héarendszerek igazgatásának egyszerűsítéséhez és ezáltal a megfelelési költségek csökkentéséhez, egyúttal a héabevételek biztosításához. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az uniós héafórum céljai elérése érdekében a lehető legszélesebb körben vegyenek részt a fórumon.

3.           Új bizottsági kezdeményezések

A júniusi közleményben megállapított egyes célokra válaszul a Bizottság e cselekvési tervvel egyidejűleg számos új kezdeményezést terjeszt elő. E kezdeményezések azonnali választ jelentenek a harmadik országokkal szembeni koherens politika kialakításával, az információcsere javításával és a csalás bizonyos tendenciáinak kezelésével kapcsolatos célokra.

7.       Ajánlás a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről

A jelenlegi helyzet bizottsági elemzése alapján a tagállamok felismerik a jó adóügyi kormányzás minimumkövetelményeit nem teljesítő országok, köztük az általánosságban adóparadicsomnak tekintett országok által okozott potenciális és tényleges károkat.

A tagállamok különbözőképpen reagáltak erre helyzetre. A vállalkozások a belső piacon folytatott tevékenységük során részükre biztosított szabadságokra figyelemmel a legkevésbé szigorúan reagáló tagállamon keresztül köthetnek ügyleteket ezekkel az országokkal. Következésképpen, a tagállamok adóbevételének általános védelme legfeljebb annyira lehet hatékony, mint a legkevésbé szigorúan reagáló tagállamé. Ez nemcsak a tagállami adóalapokat csökkenti, hanem a vállalkozások számára biztosított tisztességes versenyfeltételeket is veszélyezteti, végső soron pedig torzítja a belső piac működését.

A probléma kezelése céljából a Bizottság javasolja a tagállamoknak a jó adóügyi kormányzás minimumkövetelményeit nem teljesítő országok meghatározására szolgáló kritériumok, valamint intézkedési „eszköztár” elfogadását aszerint, hogy a harmadik országok teljesítik-e e követelményeket vagy sem, illetve kötelezettséget vállaltak-e a követelmények teljesítésére. Ezen intézkedések magukban foglalják a követelményeket nem teljesítő országok feketelistára való esetleges felvételét, és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények újratárgyalását, felfüggesztését vagy megkötését. A feketelistán szereplő országokkal való kereskedelmi tevékenység támogatását elkerülendő a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy az uniós jog teljes körű tiszteletben tartása mellett tegyenek további kiegészítő intézkedéseket.

Ezenkívül a tagállamoknak meg kell fontolniuk ad hoc szakértői csoportok létrehozását azon harmadik országok adóhatóságainak támogatására, amelyek vállalják a minimumkövetelmények teljesítését, de technikai segítségre van szükségük.

Ez az ajánlás az első fontos gyakorlati lépést jelenti az érintett területen a minimumkövetelményeket nem teljesítő harmadik országokkal szemben tanúsított tagállami magatartások összehangolása érdekében. A további lehetséges kezdeményezések szükségességének felmérése érdekében a Bizottság az ajánlás elfogadásától számított három éven belül újra fogja értékelni a tagállamok által ezen a területen alkalmazott módszereket és meghozott intézkedéseket.

8.       Az agresszív adótervezésre vonatkozó ajánlás

A Bizottság úgy véli, hogy szükség van az adóteher méltányos, az egyes kormányok döntéseivel összhangban lévő megosztására. Jelenleg számos adóalany összetett, néha mesterséges ügyleteket alkalmaz az adóalap más uniós tagállamba vagy az Európai Unión kívüli országba történő átcsoportosítása céljából. Ennek során az adóalanyok bizonyos jövedelmek adómentessége érdekében kihasználják a nemzeti jogrendszerek közötti eltéréseket vagy az adókulcsok közötti különbségeket. Az adófizetés révén a vállalkozások jelentős pozitív hatással vannak a társadalom többi részére. Az agresszív adótervezés ezért ellentétben áll a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveivel[12]. Ennélfogva a probléma kezeléséhez konkrét intézkedésekre van szükség.

A valamennyi tagállam által e probléma orvoslása érdekében meghozott konkrét intézkedés a belső piac működését is erősítheti. Ennek fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok közösen tegyenek hatékony intézkedést ezen a területen.

A Bizottság különösen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, más uniós tagállamokkal és harmadik országokkal kötött egyezményeket egészítsék ki az adóztatás kettős elmaradása egy adott típusának kezelésére vonatkozó klauzulával. A Bizottság javasolja továbbá egy közös, visszaélés elleni általános szabály alkalmazását. A fenti intézkedések elősegíthetik a koherencia és a hatékonyság megteremtését egy olyan területen, ahol a tagállamok által követett gyakorlat jelentős eltéréseket mutat.

Az EU adóügyi irányelvei (a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló, az egyesülésekről szóló, valamint az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv) már lehetővé teszik a tagállamoknak biztosítékok alkalmazását a visszaélésekkel szemben. A tagállamok az uniós jog tiszteletben tartása mellett a visszaélésszerű adótervezés elkerülésére használhatják ezen eszközöket.

Ezen túlmenően a Bizottság részt kíván venni a nemzetközi fórumok, például az OECD arra irányuló tevékenységében, hogy az elektronikus kereskedelem adóztatásának bonyolultságát megfelelő nemzetközi szabályok kidolgozása révén kezelje.

9.       A jó adóügyi kormányzással foglalkozó platform létrehozása

A Bizottság egy a jó adóügyi kormányzással foglalkozó, a tagállamok szakértőiből és az érdekelt felek képviselőiből álló platform létrehozását tervezi, amelynek feladata a Bizottság támogatása lenne a két ajánlás alkalmazásáról szóló jelentés elkészítését, valamint az agresszív adótervezéssel és a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos folyamatban lévő tevékenységeit illetően.

10.     Előrelépések a vállalkozások nem megfelelő adózása területén és más kapcsolódó területeken

A fentiekkel összhangban és a 2012. évi éves növekedési jelentésben[13] foglaltak alapján a Bizottság továbbá rámutat arra, hogy sürgősen új lendületet kell adni a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex[14] (a továbbiakban: kódex) keretében jelenleg folyó tárgyalásoknak.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoportban, amelynek feladata az esetlegesen a kódex hatálya alá tartozó adóügyi intézkedések vizsgálata[15], az elmúlt években jelentősen nehezebbé vált az előrelépés és a kézzelfogható eredmények elérése. Ennek oka részben az, hogy egyre bonyolultabb problémák merültek fel, részben pedig az, hogy szükség van a várható eredmények, azok ütemtervének és a végrehajtás nyomon követésére szolgáló eszközök módosítására és pontosítására.

A Bizottság ezért a kódex eredeti céljainak elérése érdekében felkéri a tagállamokat olyan hatékonyságjavító intézkedések meghozatalára, mint például a sürgős politikai döntést igénylő tárgykörök tanácsi szintre történő gyorsabb beemelése. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport jelenleg a sürgős megoldást igénylő eltérések kérdését is tárgyalja. Ha az eltérések megszüntetésére szolgáló eszközökről való megállapodásra és azok megvalósítására nem kerül sor egyértelműen meghatározott határidőkön belül, a Bizottság kész arra, hogy ehelyett adott esetben jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen elő.

Ezen túlmenően, a Bizottság el fog járni azokban az esetekben, amikor a jelenlegi irányelvek lehetőséget adnak az agresszív adótervezésre, vagy az adóztatás kettős elmaradásának lehetővé tételével megakadályozzák a megfelelő megoldásokat[16]. A külföldön dolgozókra és tehetős magánszemélyekre vonatkozó, a belső piac működésére káros és az általános adóbevételeket csökkentő egyedi adószabályokkal kapcsolatos munkát is erősíteni kell.

A Bizottság a maga részéről továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex egyes kiválasztott harmadik országokban való hatékony előmozdítása terén, valamint nemzetközi szinten folytatja a tisztességes adóverseny előmozdítását a harmadik országokkal kötött egyezmények jó kormányzásra vonatkozó rendelkezéseiről való tárgyalás, valamint a fejlődő országoknak a Bizottság adó- és fejlesztési szakpolitikájával összhangban történő támogatása révén[17].

11.     „Adóazonosító számok az EUROPA portálon”

A Bizottság a mai napon egy olyan új gyakorlati eszközt is ismertet, amelynek célja a közvetlen adózás területén történő közigazgatási együttműködés erősítése.

Az adóalanyok megfelelő azonosítása alapvető fontosságú a tagállami adóhatóságok közötti hatékony információcseréhez. A Bizottság a mai napon hivatalosan elindítja az új „TIN on EUROPA” („Adóazonosító számok az EUROPA portálon”) elnevezésű alkalmazást. Az alkalmazás bemutatja a nemzeti adóazonosító számokat tartalmazó hivatalos személyazonosító okmányok mintáit. A portál így lehetővé teszi, hogy harmadik felek, különösen a pénzügyi intézmények határokon átnyúló ügyletek esetén gyorsan, könnyen és helyesen állapítsák meg és rögzítsék az adóazonosító számokat. Ezenkívül a VIE S-hez (héa információcsere-rendszer) hasonló online ellenőrzési rendszerrel ellenőrizhető, hogy az adott adóazonosító szám szerkezete vagy algoritmusa helyes-e vagy sem. Az új alkalmazás jelentheti az első lépést az adóazonosító számokkal kapcsolatos egységesebb uniós megközelítés felé (lásd a 4.2. fejezetet lentebb), és hozzá fog járulni a hatékonyabb automatikus információcseréhez.

12.     Egységes formanyomtatványok az adózás területén történő információcsere során

A 2011. február 15-én elfogadott 2011/16/EU irányelv megkeresésre történő információcsere, spontán információcsere, értesítés és visszajelzés esetén egységes formanyomtatványok elfogadásáról rendelkezik. A Bizottság a mai napon elfogadta az ilyen formanyomtatványokat előíró végrehajtási rendeletet, ami növelni fogja az információcsere eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság a formanyomtatványokkal kapcsolatban egy valamennyi uniós nyelven elérhető informatikai alkalmazást is kifejlesztett, amelyet már a tagállamok rendelkezésére bocsátott, és amelynek alkalmazására 2013. január 1-jétől kerül sor.

13.     Uniós denaturáló szer az alkoholok teljes és részleges denaturálására

A denaturáló szerek területén[18] decemberben elfogadásra kerülő módosítások kiterjednek az alkoholok teljes denaturálására alkalmas közös uniós készítményre is. A módosítás fő célja a csalás lehetőségeinek csökkentése. A módosítás további célja a jogszerű forgalom adminisztratív terheinek egyszerűsítése és harmonizálása, a gyártási költségek csökkentése és a denaturált alkoholok gyártói részére a piaci hozzáférés javítása (unós és nemzetközi szinten). A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a részlegesen denaturált alkoholok esetében ugyanez a módszer hasonló eredményekkel járhat-e.

4.           A Jövőben kidolgozandó Kezdeményezések és intézkedések

4.1.        A rövid távon (2013-ban) kidolgozandó intézkedések

4.1.1.     Eltérések kezelése és a visszaélés elleni rendelkezések erősítése

14.     Az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló (2011/96/EU) irányelv[19] felülvizsgálata

A hibrid hitelek és hibrid jogalanyok kérdését érintő eltérések és az ilyen struktúrák minősítése tekintetében az országok között fennálló különbségek területe különösen fontos. A tagállamokkal folytatott részletes megbeszélések rámutattak, hogy egy adott ügyben az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv módosítása nélkül nem érhető el kölcsönösen elfogadható megoldás. A cél annak biztosítása lesz, hogy az irányelv alkalmazása véletlenül se akadályozza meg a hibrid hitelek területén az adóztatás kettős elmaradásával szembeni hatékony intézkedéseket.

15.     Az uniós jogi aktusokban szereplő visszaélés elleni rendelkezések felülvizsgálata

Az agresszív adótervezésről szóló ajánlás alapjául szolgáló elvek érvényesítése céljából a Bizottság felülvizsgálja a kamat- és jogdíjfizetésekről szóló, az egyesülésekről szóló, valamint az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv visszaélés elleni rendelkezéseit is.

4.1.2.     Az uniós standardok és eszközök népszerűsítése

16.     Az uniós informatikai eszközöknek, valamint nemzetközi fórumokon az automatikus információcsere standardjának népszerűsítése

A Bizottság továbbra is határozottan támogatni fogja az automatikus információcserét mint az adózás területén az átláthatóság és az információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját.

Alapvető fontosságú a Bizottság által a tagállamokkal együtt kifejlesztett uniós informatikai eszközök nemzetközi fórumokon[20], különösen az OECD-ben történő népszerűsítése is ezen eszközök széles körű alkalmazásának biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében. A tagállamoknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy egységes eszközöket alkalmazhassanak az EU-n belül és a harmadik országokkal való kapcsolataikban is.

Emiatt a Bizottság szorosan együttműködik az OECD-fel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv[21] szerinti automatikus információcseréhez alkalmazandó informatikai formátumok folyamatban lévő fejlesztése tekintetében. Az EU-n kívüli országokban az informatikai formátumok teljes körű támogatása és alkalmazása érdekében az a cél, hogy a nem uniós országok javaslatait már a kezdetektől figyelembe vegyük.

Ezenkívül a Bizottság kérni fogja az OECD-t a közvetlen adózás területén a megkeresésre történő információcserével, a spontán információcserével és a visszajelzéssel kapcsolatban a közelmúltban kifejlesztett elektronikus formanyomtatványok támogatására, és a követelések behajtása vonatkozásában folytatni fogja az OECD-fel a kifejlesztett elektronikus formanyomtatványokkal kapcsolatos együttműködést.

4.1.3.     Az adózási morál erősítése

17.     Adófizetők európai kódexe

Az adózási morál javítása érdekében a Bizottság összegyűjti a jó tagállami közigazgatási gyakorlatokat az adófizetők kódexének kidolgozásához. A kódex az adóhatóságok és az adóalanyok közötti együttműködés és bizalom javítására, valamint az adóalanyok jogainak és kötelezettségeinek nagyobb átláthatóságára vonatkozó legjobb gyakorlatokat fogja tartalmazni, valamint ösztönzi az ügyfélközpontú megközelítést.

2013 elején a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez ezen a területen. Az adófizetők és az adóhatóságok közötti kapcsolatok javításával, az adójogszabályok átláthatóságának növelésével, az adóalanyokra potenciálisan súlyos következményekkel járó tévedések lehetőségének csökkentésével, az adójogszabályok betartására való ösztönzéssel, valamint a tagállami hatóságoknak a kódex alkalmazására történő ösztönzésével az adófizetői kódex hozzájárulhat a hatékonyabb adóbehajtáshoz.

4.1.4.     Az adóügyi kormányzás javítása

18.     Az egyéb bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés megerősítése

Az uniós ügynökségek teljes körű támogatásával a többi bűnüldöző hatósággal, különösen a pénzmosás elleni, igazságügyi és társadalombiztosítási hatóságokkal való szorosabb együttműködést is támogatni kell. Az ügynökségek közötti együttműködés alapvető fontosságú az adócsalás, az adókikerülés és az adózással kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony küzdelem érdekében. Az EURO POL a bűnözői hálózatok/csoportok azonosításában és felszámolásában való részvételével fontos szerepet játszhat az információcsere javításában.

A pénzmosás elleni harmadik irányelv felülvizsgálatára vonatkozó, hamarosan előterjesztésre kerülő jogalkotási javaslat előkészítése keretében a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2012. évi ajánlása alapján a Bizottság mérlegeli az adóügyi bűncselekmények kifejezett említését a pénzmosás alapbűncselekményei között. Ez elő fogja segíteni az adójogszabályok súlyos megsértésének kezelése érdekében az adóhatóságok, az igazságügyi hatóságok és a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti együttműködést. A pénzmosás elleni irányelv felülvizsgálata keretében a pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítási eljárások erősítése, valamint a tényleges haszonhúzóra vonatkozó, pénzmosás elleni célokból gyűjtött információk átláthatóságának javítása is elősegítheti a releváns adatok adózási célokból történő felhasználását, például a megtakarítási adóról szóló uniós irányelv keretében az offshore befektetési struktúrák hatékonyabb kezelését. Az együttműködést elősegítheti továbbá a pénzmosás bűncselekményének, fogalom meghatározásának és szankcióinak uniós szintű harmonizációja. E tekintetben a Bizottság a pénzmosás elleni harmadik irányelv felülvizsgálatán túl a pénzmosás elleni küzdelemről szóló külön irányelvre vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni 2013-ban.

4.1.5.     A közigazgatási együttműködés erősítése

19.     Az egyidejű ellenőrzések és a külföldi tisztviselők ellenőrzés során való jelenlétének támogatása

Az adóellenőrzések megkönnyítése és a lehetséges jövőbeli közös ellenőrzések előkészítése érdekében rövid távon alapvető fontosságú, hogy a tagállamok lehető legszélesebb körben alkalmazzák a meglévő jogi rendelkezéseket az egyidejű ellenőrzések megszervezése, valamint a külföldi tisztviselők adóhatóságnál és a közigazgatási vizsgálatok során való jelenlétének elősegítése érdekében. A EUROFISC keretében végzett elemzésnek segítenie kell ezen eszközök alkalmazásának megerősítését.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti jogszabályaik nem akadályozzák ezen eszközök teljes körű alkalmazását, különösen a külföldi tisztviselőknek az adóhatóságnál vagy az adóalany telephelyén való jelenléte tekintetében.

4.1.6.     Harmadik országokkal kapcsolatos intézkedés

20.     A Bizottság Tanács általi felhatalmazása a héa területén való közigazgatási együttműködésről szóló kétoldalú egyezményekre irányuló, harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére

Az adócsalók harmadik országokat érintő fiktív ügyletek révén gyakran kihasználják az adóhatóságok közötti hatékony együttműködés hiányát, ezért több tagállam rámutatott arra, hogy a harmadik országok viszonylatában is szükség van az EU-ban létező közigazgatási együttműködési eszközökhöz hasonló eszközökre.

A Bizottság ezért feltétlenül szükségesnek tartja a harmadik országokkal kétoldalú egyezmények megkötésére irányuló tárgyalásokra való felhatalmazást annak érdekében, hogy a héa területén kialakíthatók legyenek a közigazgatási együttműködés hatékony és kötelező érvényű keretfeltételei. A Bizottság 2013-ban elő tudná terjeszteni az e felhatalmazásra vonatkozó javaslatot.

4.2.        Középtávon (2014-ig) kidolgozandó intézkedések

4.2.1.     Az információcsere javítása

21.     Az automatikus információcsere számítógépes formátumainak kifejlesztése

A Bizottság ki fogja fejleszteni a munkaviszonyból származó jövedelemre, vezető tisztségviselők tiszteletdíjára, életbiztosítási termékekre, nyugdíjra, valamint ingatlan tulajdonjogára és ingatlanból származó jövedelemre vonatkozó, 2011/16/EU irányelv[22] szerinti automatikus információcsere számítógépes formátumait.

Ezenkívül a Bizottság olyan gyakorlati megoldásokat fog javasolni az irányelvben nem szereplő jövedelemtípusokra, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az irányelvben meghatározott mechanizmus előnyeinek még jobb kihasználása érdekében.

22.     Uniós adóazonosító szám alkalmazása

Az automatikus információcsere során az adóazonosító szám az adóalanyok azonosításának legmegfelelőbb eszköze. A nemzeti adóazonosító számok azonban az egymástól jelentősen eltérő nemzeti szabályok szerint épülnek fel, ami megnehezíti a harmadik feleknek (pénzügyi intézmények, munkaadók, egyéb) a külföldi adóazonosító számok helyes azonosítását és rögzítését, az adóhatóságoknak pedig ezen információ más országok adóhatóságai részére történő átadását.

Az uniós adóazonosító szám létrehozása jelentheti a legjobb megoldást a határokon átnyúló ügyletekben résztvevő adóalanyok (természetes és nem természetes személyek) megfelelő azonosításával kapcsolatos tagállami nehézségek áthidalására. További vizsgálatot igényel annak kérdése, hogy egyedi uniós számról vagy a meglévő nemzeti adóazonosító számok uniós azonosítóval történő kiegészítéséről legyen-e szó, valamint vizsgálni kell a meglévő egyéb uniós regisztrációs és azonosító rendszerekkel való kapcsolatokat is.

Bár az uniós adóazonosító szám koncepciója egyszerű, végrehajtása fokozatos megközelítést igénylő összetett feladat. 2013 márciusáig a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez. A jogszabálytervezet ezt követő előterjesztéséhez további részletes tanulmányokra és a tagállamok határozott támogatására van szükség. Az első lépés a „TIN on EUROPA” („Adóazonosító számok az EUROPA portálon”) portál olyan irányú továbbfejlesztése lehet, amely az alkalmazás tagállami adatbázisokkal való összekapcsolása révén lehetővé tenné a nemzeti adóazonosító számok érvényességének ellenőrzését.

23.     Informatikai eszközök ésszerűsítése

A Bizottság az eredményesebb és költséghatékonyabb rendszerek kialakítása érdekében az európai informatikai eszközök ésszerűsítésére irányuló eljárást kezdeményez. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a közigazgatási együttműködést támogató elektronikus eszközökkel kapcsolatban egy központi informatikai megoldás kifejlesztésére a tagállamok informatikai költségeinek csökkentése, valamint a gyorsabb és hatékonyabb információcsere megteremtése céljából.

4.2.2.     Az adócsalás és az adókikerülés tendenciáinak és rendszereinek kezelése

24.     A pénzáramlások nyomon követésére vonatkozó iránymutatások

Az ezen a területen szerzett tagállami tapasztalatokat és a már meglévő pénzügyi hírszerző egységeket figyelembe véve a Bizottság közös módszereket és iránymutatásokat fog kidolgozni az adóhatóságok részéről a – például hitelkártyával, uniós vagy offshore bankszámlákon keresztül megvalósult – pénzáramlásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében, hogy könnyebbé váljon a jelentős ügyletek nyomon követése.

Az első lépést a 2012 októberében e témában tartott FISCALIS műhelytalálkozón lezajlott részletes tapasztalatcsere jelentette.

25.     A kockázatkezelési technikák, különösen a megfelelésikockázat-kezelés javítása

A FISCALIS program keretében 2007-ben létrehozott kockázatkezelési platform stratégiai tervet dolgoz ki a megfelelésikockázat-kezeléssel kapcsolatban. A stratégiai terv fő célja annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam magas megfelelési szintet érjen el az adóalanyok tekintetében, megkönnyítse a határokon átnyúló kockázatok kezelését és a csalás elleni küzdelmet, valamint hogy ösztönözze és javítsa a tagállamok közötti együttműködést. A stratégiai terv sikeres végrehajtása érdekében valamennyi tagállam elkötelezettségére szükség lesz.

Az adó- és vámhatóságok között a jogszabályok be nem tartásának megállapítása érdekében végzett strukturált információcsere bővítheti mindkét hatóság ismereteit, koordinált kockázatértékelést tehet lehetővé, és beépíthető a stratégiai tervvel kapcsolatos munkába.

26.     A EUROFISC kiterjesztése a közvetlen adókra

A EUROFISC gyors információcserét ír elő a héacsalások tekintetében. Ez a viszonylag új rendszer kiterjeszthető a közvetlen adókra, amelyek esetében hasonló funkciót láthat el különösen a rendszeresen elkövetett csalások tendenciáinak és rendszereinek, valamint az agresszív adótervezésnek a felismerése és az azokról való gyors tájékoztatás céljából.

A Bizottság ezért összegyűjti és értékeli a EUROFISC-nek a héa területén elért első eredményeit, és ezt követően folytatni fogja a EUROFISC és a korai előrejelző rendszer közvetlen adókra történő kiterjesztésével kapcsolatos munkát.

4.2.3.     Az adózási morál erősítése

27.     Egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása minden tagállamban

Egyablakos ügyintézési rendszert kell létrehozni minden tagállamban minden típusú adózási információnak az adóalanyok, köztük az adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek rendelkezésére bocsátása érdekében, ami az adózási akadályok megszüntetésével megkönnyíti a határokon átnyúló műveleteket – ezáltal javulhat az adózási morál. Első lépésként a Bizottság megszervezett egy 2012 decemberében e témában tartandó FISCALIS műhelytalálkozót a 2012-ben a közvetlen adózás határokon átnyúló viszonylatban felmerülő akadályairól folytatott nyilvános konzultáció nyomon követéseként. A Bizottság közös módszereket és iránymutatásokat fog kidolgozni ezen a területen.

28.     Motivációs ösztönzők kialakítása, ideértve az önkéntes adatközlési programokat is

A Bizottság megvizsgálja a közös módszerek és iránymutatások kidolgozásának lehetőségét az oktatási intézkedések fejlesztése érdekében, ideértve az előre kitöltött adóbevallások általánossá tételét, személyre szabott internetes oldalak létrehozását és a tagállamok azon lehetőségét is, hogy széles körben ismertté tegyék közigazgatási együttműködési rendszerüket, felhívva ezáltal az adóalanyok figyelmét az adóhatóságok más országokból való információszerzési jogkörére.

A Bizottság a motivációs ösztönzők kialakításának lehetőségét is megvizsgálja, és közös módszereket és iránymutatásokat dolgoz ki az önkéntes adatközlési programok, a hibák adóalanyok általi online kijavítása (különösen, ha a személyre szabott internetes oldalak létrehozásra kerülnek), valamint az adóhatóságok és az adóalanyok közötti kapcsolat javításának támogatása érdekében.

29.     Adózási internetes portál létrehozása

A Bizottság továbbfejleszti és – amennyiben lehetséges – kibővíti a „Tax on EUROPA” („Adók az EUROPA portálon”) internetes portált a határokon átnyúló viszonylatban a megbízható adózási információkhoz való jobb hozzáférés érdekében. Az adózási internetes portál az EUROPA portálon elérhető igazságügyi portál mintájára alakítható ki.

Ez a projekt ambiciózus és fokozatos megközelítéssel valósítható meg, elsődlegességet biztosítva a héa területének. Az első lépés az adózási internetes portál héára vonatkozó részének kifejlesztése lesz, amely a tagállamokban alkalmazandó, számlázásra vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni. Az internetes portált nyitottá kívánjuk tenni azon tagállamok számára, amelyek egyéb információkat (például adókulcsokat) is közzé kívánnak tenni. A következő lépést a portálnak az egyéb adókra, különösen a közvetlen adókra történő kiterjesztése fogja jelenteni.

30.     A közigazgatási és büntetőjogi szankciók összehangolására vonatkozó javaslat

A Bizottság megvizsgálja bizonyos adóbűncselekmények esetében a fogalommeghatározások, és ennek keretében az összes adónem esetében alkalmazandó közigazgatási és büntetőjogi szankciók összehangolásának lehetőségét és megvalósíthatóságát. A Bizottság a közelmúltban büntetőjogi szabályokra vonatkozó javaslatot[23] terjesztett elő az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni küzdelem erősítése érdekében, és úgy véli, hogy ez a kérdés további megfontolást érdemel az uniós büntetőpolitika létrehozásával kapcsolatos szélesebb körű megbeszélések keretében. Fontos annak biztosítása, hogy „Az uniós büntetőpolitika létrehozása: Az uniós szakpolitikák hatékony végrehajtásának biztosítása a büntetőjog útján” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményben[24] meghatározott elvek értelmében az ezen a területen végrehajtott intézkedések az uniós jog más területein alkalmazott hasonló intézkedésekkel teljes mértékben összhangban legyenek.

31.     Uniós adózási célú egységes könyvvizsgálói fájl (SAF-T) kifejlesztése

Az egyes tagállamokban alkalmazott vagy kifejlesztés alatt álló fájlok mintáját követő, uniós adózási célú egységes könyvvizsgálói fájl (SAF-T) használata egyaránt megkönnyítené az adóalanyok önkéntes jogkövetését és az adóellenőrzéseket.

Jelenleg folyamatban van egy kísérleti projekt kidolgozása a távközlési, rádió- és televízióműsor- és elektronikus szolgáltatásokra vonatkozó, szűkített egyablakos ellenőrzés tekintetében. A projekt továbbfejlesztése elképzelhető.

4.3.        Hosszabb távon (2014-et követően) kidolgozandó intézkedések

A júniusi közlemény számos olyan lehetséges intézkedést is tartalmaz, amely a Tanács álláspontja szerint jelenleg nem minősül prioritásnak. A Bizottság azonban úgy véli, hogy később, miután a cselekvési terv egyéb, sürgősebb elemeinek végrehajtása tekintetében előrelépés történik, érdemes azokat ismét fontolóra venni. Ezek a következő intézkedések:

32.     Szakképzett adóellenőrök csoportjai által végzett közös ellenőrzésekre vonatkozó módszertan

Ezt a kérdést akkor kell felülvizsgálni, amikor több tapasztalat gyűlt össze a meglévő jogi eszközök, például az egyidejű ellenőrzések alkalmazásából. Ennek alapján kidolgozható a közös ellenőrzésekre vonatkozó módszertan és iránymutatás. Adott esetben hatásvizsgálat alapján a Bizottság javaslatot tehet a közös ellenőrzésekre vonatkozó, különböző adónemekre kiterjedő egységes jogalapra is.

33.     A nemzeti adatbázisokhoz való kölcsönös közvetlen hozzáférés kialakítása

A héa területén a VIES-re[25] vonatkozó, meglévő rendelkezésekre figyelemmel a Bizottság meg fogja vizsgálni a közvetlen adózás területén a nemzeti adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés megkönnyítésének megvalósíthatóságát. Először azonban szükség van a héa területén való kölcsönös közvetlen hozzáférés tapasztalataira.

34.     Egyetlen jogi eszköz létrehozása az összes adónem vonatkozásában történő közigazgatási együttműködésre

A közigazgatási együttműködés tekintetében a különböző adózási területek között léteznek bizonyos hasonlóságok, ezért a Bizottság jogi és gyakorlati szempontból meg fogja vizsgálni a jelenlegi négy eszköz helyett az összes adónem vonatkozásában történő közigazgatási együttműködésre létrehozandó egyetlen jogi eszköz megvalósíthatóságát. Erre az eljárásra egy bizonyos idő elteltét követően kerül sor, figyelemmel arra, hogy a közvetlen és közvetett adózás területére vonatkozó közigazgatási együttműködés, valamint az adóbehajtás valamennyi eddigi jogalapját a közelmúltban hatályon kívül helyezték, és új jogalkotási kezdeményezések váltották fel azokat[26].

5.           Következtetések

Az adócsalás és az adókikerülés koordinált és többrétű intézkedést igénylő, sokoldalú probléma. Az agresszív adótervezésre is sürgős figyelmet kell fordítani. Ezek a problémák olyan globális kihívást jelentenek, amelyeket egyetlen tagállam sem képes egyedül kezelni.

E cselekvési terv számos most és az elkövetkező években megvalósítható intézkedést határoz meg. Általánosságban hozzájárul az adózással kapcsolatos, szélesebb körű nemzetközi vitához[27], és a G20 és G8 ezen a területen folytatott munkájának támogatására irányul[28]. A Bizottság úgy véli, hogy ezen intézkedések együttesen átfogó és hatékony választ adhatnak az adócsalás és -kikerülés által jelentett kihívásokra, ezáltal hozzájárulhatnak a méltányosabb tagállami adórendszerek kialakításához, az olyannyira szükséges adóbevételek biztosításához, valamint a belső piac megfelelő működéséhez.

A cselekvési tervben ismertetett intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében a Bizottság arra alkalmas nyomon követést és eredménytáblákat fog alkalmazni, ami különösen a vonatkozó bizottságokban és munkacsoportokban, részletes kérdőívek alapján történő rendszeres véleménycserét foglalja magában.

[1]               Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítését célzó, többek között harmadik országok viszonylatában hozandó konkrét intézkedésekről szóló, 2012. június 27-i bizottsági közlemény (COM (2012) 351 final).

[2]               Az alábbi országok részére bocsátottak ki országspecifikus ajánlásokat: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország és Szlovákia. Említést érdemel, hogy a jelenleg az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) vagy a Szerződés 143. cikkének rendelkezései alapján pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok számára a vonatkozó végrehajtási határozatokban rögzített és az egyetértési megállapodásokban és azok esetleges későbbi kiegészítéseiben tovább részletezett intézkedések végrehajtását ajánlják. Ez a helyzet Görögország, Írország, Portugália és Románia esetében.

[3]               A Tanács 2011. decemberi következetései (9586/12 - FISC 63 OC 213).

[4]               ECOFIN Jelentés az Európai Tanácsnak adóügyi kérdésekről, 2012.12.4. (doc. 16327/12 – FISC 166 – ECOFIN 949), valamint a Bizottság 2012.11.13-i közleményével kapcsolatos tanácsi következtetések (doc. 16051/12 – PRESSE 465 – PR CO 60).

[5]               Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.); a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.); az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.); a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.).

[6]               COM (2008) 727 végleges, 13.11.2008

[7]               COM (2009) 644 végleges, 2009.11.23. és COM (2009) 648 végleges, 2009.11.23.

[8]               COM (2012) 428 végleges, 31.07.2012

[9]               COM (2009) 511 végleges, 29.09.2009

[10]             A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. március 16-i 2010/23/EU tanácsi irányelv (HL L 72., 2010.3.20., 1. o.)

[11]             Az uniós héafórum létrehozásáról szóló, 2012. július 3-i bizottsági határozat (2012/C 198/05).

[12]             Közlemény a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégiáról (2011–2014) – COM (2011) 681 végleges, 2011.10.25.

[13]             A 2012. évi éves növekedési jelentés „Növekedésösztönző tagállami adópolitikák és a szorosabb európai uniós adóügyi koordináció” című melléklete, COM (2011) 815 végleges, VOL. 5/5 – IV. melléklet, 3.1. pont.

[14]             HL C 2., 06.01.1998, 2. o.

[15]             HL C 99., 1999.4.1., 1. o.

[16]             Ezzel összefüggésben lásd a 4.1.1. pontot.

[17]             COM (2010) 163 végleges, 2010.4.21.

[18]             A jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i 3199/93 bizottsági rendelet (HL L 288., 1993.11.23., 12. o.).

[19]             A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 2011. november 30-i 2011/96/EU tanácsi irányelv (HL L 345., 2011.12.29., 8. o.).

[20]             Az EU aktívan részt vesz más nemzetközi fórumokon, például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), az adóigazgatások nemzetközi szervezetében (International Organisation for Tax Administration, IOTA), az adóigazgatások interamerikai központjában (Inter American Center of Tax Administrations, CIAT), a nemzetközi adóügyi párbeszédben (International Tax Dialogue, ITD), a nemzetközi adóügyi platformon (International Tax Compact, ITC), valamint az afrikai adóigazgatási fórumon (African Tax Administration Forum, ATAF).

[21]             Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

[22]             A 2011/16/EU tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdése.

[23]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről – COM (2012) 363/2, 2012.7.11.

[24]             COM (2011) 573 végleges, 2011.9.20.

[25]             904/2010/EU tanácsi rendelet.

[26]             Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.); a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.); az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.); a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.).

[27]             Lásd például az Egyesült Királyság és Németország 2012. november 5-i közös nyilatkozatát, amely nemzetközi cselekvésre szólít fel az adóügyi szabályok megerősítése érdekében, http://www.hm-treasury.gov.uk/chx_statement_051112.htm.

[28]             Lásd a G20 vezetőinek 2012. június 19-i Los Cabos-i közös nyilatkozatát: „Megerősítjük annak szükségességét, hogy az adóalap csökkenése és a nyereség átcsoportosítása megelőzésre kerüljön, és figyelemmel fogjuk kísérni az OECD-ben e területen folyó munkát.”