A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A közös vízumpolitika végrehajtása és fejlesztése az EU-n belüli növekedés élénkítése céljából

A mai napon a Bizottság felkérést kapott a vízumpolitika területén az alábbi két fontos szöveg elfogadására:

– A vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országok felsorolását (az 539/2001/EK rendeletet) módosító rendeletjavaslat; továbbá

– A helyi szintű schengeni együttműködés működéséről szóló jelentés.

Ez alkalmat ad arra, hogy a G-20-ak idegenforgalmi minisztereinek (T-20) a mexikói Méridában tartott negyedik találkozóján, 2012. május 16-án elfogadott, és a G-20 miniszterek által jóváhagyott nyilatkozat fényében megvizsgáljuk a vízumpolitika gazdasági hatását az EU tágabb értelemben vett gazdaságára, különösen a turizmusra, és feltérképezzük, hogy mindez miként vehető figyelembe az Európa 2020 stratégia növekedési célkitűzéseivel való nagyobb koherencia biztosítása céljából.

Az intelligensebb vízumpolitikának továbbra is biztonságot kell nyújtania a külső határainkon és biztosítania kell a schengeni térség megfelelő működését, ugyanakkor javítania kell a jogszerűen utazók, köztük a turisták utazási lehetőségeit. Sok minden már a vízumkódex jelenlegi jogi keretében is megvalósítható.

A mostani gazdasági visszaesésre tekintettel arra kell törekednünk, hogy több turista látogasson el Európába. Az Egyesült Államok például – jóllehet rendkívül érzékeny a biztonsági kérdések iránt – már felismerte a vízumkönnyítésben rejlő potenciális gazdasági előnyöket, és a közelmúltban elfogadta az erre vonatkozó nemzeti stratégiát[1]. Az Unión belül nemrégiben Olaszország és Írország[2] idegenforgalmi miniszterei mellett a német hatóságok is vízumkönnyítési intézkedések meghozatalát sürgették.

E dokumentumnak az a célja, hogy uniós szintű vitát kezdeményezzen erről a kérdésről. A közlemény először is megállapítja a jelenlegi eljárások végrehajtásának egyes hiányosságait, és feltérképezi a vízumkódex optimalizált végrehajtása érdekében mérlegelhető kezdeményezéseket. Másodsorban javaslatot tesz a vízumszabályok jövőbeni módosításaira vonatkozó néhány olyan elképzelésre, amelyeket tovább kell vizsgálni.

1.           A vízumkönnyítés hatása az EU idegenforgalmi ágazatára

Az idegenforgalom az egyik legjelentősebb foglalkoztatás- és bevételteremtő ágazattá, valamint a gazdasági növekedés és a fejlődés egyik húzóerejévé vált az Európai Unióban. Becslések szerint az utazás és az idegenforgalom 2011-ben 18,8 millió munkahellyel járult hozzá a foglalkoztatáshoz, és ez a szám 2022-re valószínűleg 20,4 millió munkahelyig emelkedik. A külföldi látogatók által elköltött összeg 2011-ben 423 milliárd USD-t tett ki, ami 2022-ben várhatóan 547 milliárd USD összegre növekszik[3].

Ugyanakkor jelentős kihasználatlan tartalékok vannak a feltörekvő piacokról érkező turisták számának növelése tekintetében. Az elmúlt években megkétszereződött a Brazíliából és Oroszországból Európába látogató turisták száma, és a Kínából és Indiából érkező látogatók száma szintén gyorsan növekszik[4]. Ez a vízumstatisztikákból is világosan kiderül: 2011-ben mintegy 460 000 schengeni vízumot adtak ki Indiában; 2007-ben ez a szám 340 000 volt. Kínában is jelentős a növekedés, a 2008-ban kiadott 560 000 vízummal szemben 2011-ben 1 026 000 volt a kiállított vízumok száma. Oroszországban mintegy 5 152 000 vízumot adtak ki 2011-ben, szemben a 2007-ben kiállított 3 500 000-rel. Mindez világméretű tendencia. 2011-ben nagyjából 40%-kal emelkedett a kínai és brazil állampolgároktól érkező egyesült államokbeli vízumkérelmek száma[5].

Az általános vélekedés szerint még vannak kihasználatlan lehetőségek. Arra kell törekednünk, hogy jelentősen növekedjen az olyan, komoly idegenforgalmi potenciállal rendelkező országokból érkező turisták száma, ahol a lakosság nagyobb részének növekszik a vásárlóereje. A piaci becslések még mindig azt jelzik[6], hogy a feltörekvő piacok potenciális turistáinak 21%-a a vízumkötelezettség miatt lemond egy európai utazás tervéről.

A vízumkönnyítésnek a G20-ak gazdaságaiban történő munkahelyteremtésre gyakorolt hatásaira vonatkozóan a Tourism Economics[7] által végzett kutatás (2012. május) – több ország[8] múltbeli szakpolitikai változtatásai alkalmával megfigyelt előnyökön alapuló modelladatok felhasználásával – arra az eredményre jutott, hogy a vízumkönnyítés korábban 5-25%-kal növelte az érintett piacokról érkező nemzetközi turisták számát. Ez jövedelmet generál, valamint közvetlen és azonnali hatást gyakorol a foglalkoztatásra.

A Toursim Economics különböző forgatókönyveken alapuló becslései szerint az EU-Schegeni térségbe[9] látogató nemzetközi turisták száma 2015-ig további 8–46 millió fővel növekedhet, ha maradéktalanul kiaknázzák a jelenlegi vízumszabályok által nyújtott rugalmasságot. Ennek révén a nemzetközi turisták fogadásából 11–60 milliárd EUR pluszbevétel keletkezhetne, és további 100 000 és 500 000 közötti munkahely jöhetne létre közvetlenül az idegenforgalmi ágazatban. A Tourism Economics ugyanezen becslései szerint a megteremtett összes munkahely (beleértve a közvetett és a kiváltott hatást) 2015-ig elérhetné a 200 000 és 1,1 millió közötti nagyságrendet.

A hajózási turizmus ágazata szintén figyelmet érdemel. A gazdasági lassulás ellenére 2011-ben 36,7 milliárd eurós rekordösszegre növekedett (a 2010. évi 35,2 milliárd EUR-ról)[10] a globális hajózási turizmusnak az európai gazdasághoz való teljes hozzájárulása. Becslések szerint egyedül Európában 5,6 millió utas szállt hajóra (ez 7,1%-os növekedés az előző évhez képest). A turistahajók emellett nagyjából 14,3 millió főnyi személyzetet szállítottak az európai kikötőkbe, akik közül mintegy 5,7 millió partra is szállt, és összesen megközelítőleg 120 millió EUR értékben vásárolt. Biztosítani kell, hogy a tagállamok továbbra is kiadjanak többszöri beutazásra jogosító vízumokat a turisták és a személyzet tagjai számára annak érdekében, hogy továbbra is növekedjen az európai kikötőkben általuk elköltött összeg, és a hajózási ágazatnak az európai gazdasághoz való összhozzájárulása.

A Bizottság már 2010-ben közölte, hogy megvizsgálja a vízumkiadásra és a külső határátlépésre vonatkozó szakpolitika keretében kínálkozó különféle lehetőségeket és eszközöket, azok optimális kihasználása céljából[11]. Az Európai Parlament a következő évben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő koordináltabb és egyszerűsített vízumeljárást. Az EU idegenforgalmi miniszterereinek 2010-es madridi, és 2011-es krakkói ülésén a vízumpolitikának a turizmusra gyakorolt hatását is megvitatták.

Ez a téma nemrégiben szerepelt a G20 országok idegenforgalmi minisztereinek (az úgynevezett T-20-ak) részvételével, a mexikói Méridában tartott, május 16-i találkozó napirendjén. Ez alkalommal fogadták el a „Tourism as a means to job creation” [Az idegenforgalom mint a munkahelyteremtés eszköze] című nyilatkozatot. A nyilatkozat elismeri, hogy a vízumkönnyítési folyamatok 206 milliárd USD pótlólagos bevételt eredményezhetnének, és eközben 5,1 millió új munkahely jöhetne létre a G20 országokban. Ezért a T-20-ak nyilatkozata többek között kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködésre szólít fel a vízum- és egyéb utazáskönnyítési megállapodások tekintetében, hogy lehetővé tegyék a nemzetközi látogatók szabadabb és hatékonyabb mozgását. Ez valóban olyan feladat, amelynek előmozdításához a schengeni térség már jelenleg is hozzájárul, és amelyet továbbá kell javítani a gazdasági tevékenység és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében.

A vízumkönnyítés nem csupán gazdasági előnyökkel jár, hanem azt is megkönnyíti, polgárokhoz csatlakozhassanak harmadik országbeli állampolgár családtagjaik, és e személyek utazhassanak az EU területén belül.

Most itt az ideje feltérképezni, hogy miként léphet előre az Unió az e téren hozott konkrét intézkedések révén.

2.           Vízumkönnyítési javítások a vízumkódex alapján

A vízumkódex[12] alapvető előrelépést jelent az elfogadása előtti helyzethez képest, mivel nagymértékben javítja a vízumeljárásokat.

Az alábbiak tartoznak a lényegesebb javítások közé: a legfontosabb lépésekre vonatkozó világos határidők, az eljárások harmonizálása, a külső szolgáltatók számára történő kiszervezés szabályozása, a vízumkérelmeket elbíráló közös központok felállításának lehetősége, azoknak az eseteknek a meghatározása, amikor többszöri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni, a vízumkérelmek elutasításának indokolása, valamint az ilyen határozatok megfellebbezésének lehetősége, a fogadó ország nyelvén készült vízumkérelmezési formanyomtatványok biztosításának előírása, valamint a helyi szintű schengeni együttműködés létrehozására vonatkozó jogi kötelezettség.

A vízumkódex – helyes végrehajtása esetén – nagymértékben korszerűsíti és szabványosítja a vízumeljárásokat. Azonban mégis van javítási lehetőség, mivel még nem minden területen biztosították a vízumkódex optimális végrehajtását.

Az EU idegenforgalmi ágazata a vízumkódex rendelkezéseivel kapcsolatos alábbi intézkedéseket körvonalazta, a vízumkiadási eljárások megkönnyítése céljából. A legtöbb említett akadály megszüntethető, amennyiben a tagállamok konzulátusai – az alábbiak tekintetében – helyesen hajtják végre a vízumkódexet, amit a Bizottságnak kell figyelemmel kísérnie:

1) A meghallgatás biztosítására vonatkozó határidő

→ A meghallgatás biztosítására vonatkozó 15 napos határidő érvényesítése, a vízumkódex 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

2) A kereskedelmi közvetítőktől érkező kérelmek

→ Annak a lehetőségnek a jobb kihasználása, hogy a vízumkérelmek benyújtása a vízumkódex 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban kereskedelmi közvetítők (például utazási ügynökök, amennyiben megbízhatóak) útján történjen, a Vízuminformációs Rendszer sérelme nélkül[13].

3) A határozatra vonatkozó határidő

→ A vízumkérelmek elbírálására vonatkozó – a vízumkódex 23. cikke szerinti – 15 napos határidő érvényesítése, a szabadságolási főszezont megelőzően is;

4) A szükséges formanyomtatványok elérhetősége az előírt nyelveken

→ Annak biztosítása, hogy valamennyi konzulátuson elérhetőek legyenek a kérelemnyomtatványok a fogadó ország nyelvén, összhangban a vízumkódex 11. cikkének (3) bekezdésével;

5) Igazoló okmányok

→ Annak vizsgálata, hogy szükség van-e az igazoló okmányok közös rövidített listájára a helyi szintű schengeni együttműködés keretében;

6) Érvényesség és többszöri beutazásra jogosító vízumok

A vízumkódex hatálybalépése óta jelentős mértékben emelkedett a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma (2010-ben 34%-kal, 2011-ben közel 39%-kal). Mindazonáltal még lehetőség van további javításra a vízumkódex 24. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltétek szerinti, hosszú (6 hónap és 5 év közötti) érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumok kötelező kiadása, valamint a rövid érvényességi idejű, azonban a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően többszöri beutazása jogosító vízumok kiadása terén.

7) A látogatókkal való bánásmód

→A hivatalok lakossági általi megközelíthetőségének javítása, különös tekintettel a jobb konzuli jelenlétre az érintett harmadik ország területén. Ebben a vonatkozásban ösztönözni kell a vízumkérelmeket elbíráló új közös központok felállítását.

Egyes tagállamok és több harmadik ország már bevezetett vízumkönnyítési intézkedéseket a vízumkiadás elősegítése érdekében (lásd a mellékletet).

Ezzel összefüggésben a helyi szintű schengeni együttműködés nagyon lényeges szerepet játszik a közös uniós vízumpolitika összehangolt végrehajtásában, az uniós küldöttségek részvétele pedig elengedhetetlen a koherencia és a folyamatosság biztosításához a mobilitás terén, ami egyre jelentősebbé válik az összes külkapcsolatban.

A helyi szintű schengeni együttműködésről szóló első jelentés, amelyet a biztosi testület e dokumentum megvitatásával egyidejűleg fogadott el, az említett együttműködés optimalizálása érdekében ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi szereplő (a tagállamok központi hatóságai és konzulátusaik személyzete, az uniós küldöttségek és a Bizottság) számára.

3.           A vízumszabályok lehetséges jövőbeni változtatásai

A vízumkódex végrehajtására vonatkozó – 2013-ban kiadandó – bizottsági jelentés, amely a kódex első három évére terjed ki, további lehetőséget kínál annak feltérképezésére, hogy az alábbi módok közül melyik alkalmas a jóhiszemű utazókkal kapcsolatos eljárások javítására és megkönnyítésére, továbbra is lehetővé téve ugyanakkor az illegális migrációval vagy az egyes utazók által okozott biztonsági problémákkal kapcsolatos kockázatok kezelését:

– az eljárások egyszerűsítése és rövidítése (az eljárás valamennyi lépésének átgondolása, beleértve a vízumkérelem közvetítők/utazási irodák általi benyújtását és az előzetes konzultációt is),

– a vízumkérelem feldolgozására hatáskörrel rendelkező konzulátus fogalmának tisztázása;

– a kérelemnyomtatvány egyszerűsítése,

– az igazoló okmányokra vonatkozó követelmények egyszerűsítése,

– a vízumdíj elengedésére vonatkozó szabályok pontosítása,

– a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó szabályok pontosítása,

– a konzuli lefedettség erősítése érdekében a konzuli szervezet és együttműködés javítása, pl. a közös központokra vonatkozó jogi keret újbóli meghatározása révén, az ilyen központok létrehozásának és működésének elősegítése,

– a helyi szintű schengeni együttműködés fokozása, hatékonyságának növelése érdekében.

E javítási lehetőségek feltárásakor kellő figyelmet kell fordítani a VIS végrehajtásából fakadó, a konzulátusokat és a kérelmezőket érintő előnyökre.

Természetesen az a leghatékonyabb vízumkönnyítés, ha eltörlik az érintett harmadik ország állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettséget, oly módon, hogy a harmadik országot áthelyezik az 539//2001/EK rendelet mellékletében szereplőnegatív listáról a pozitív listára.

Ami az 539/2001/EK rendelethez csatolt, országokat tartalmazó listák saját kezdeményezésére történő felülvizsgálatát illeti, a Bizottság erről általában véve számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – esetenkénti mérlegelése alapján dönt, figyelembe véve a regionális koherenciát és a viszonosságot is. Jóllehet a kritériumok listája nem kimerítő jellegű, a vízumpolitika gazdasági hatását korábban nem igazán vették figyelembe. Ezt a tendenciát az ellenkezőjére kellene fordítani ahhoz, hogy az EU hozzájuthasson a feltörekvő országokból érkező turistaforgalom növekedéséből származó előnyökhöz. Ezért a Bizottság módszereket fog kidolgozni annak érdekében, hogy az országok listáinak következő felülvizsgálatakor (amit 2013-ra terveznek) megfelelőbb módón vegyék figyelembe a gazdasági megfontolásokat. Végül azonban olyan egyensúlyt kell kialakítani, amely a belső határok nélküli schengeni térség megfelelő működésének biztosítására szolgáló közös vízumpolitika követelményeinek is megfelel.

Sok harmadik ország esetében a vízumliberalizáció jelenti a végső célt, amelyhez nagyfokú elkötelezettségre van szükség, és jelentős politikai hatása miatt egy hosszú folyamat végállomásaként kerülhet rá sor. Amennyiben a vízumkötelezettség eltörlése nem valósítható meg azonnal, említést érdemelnek a vízumkönnyítési megállapodások előnyei is, bár el kell ismerni, hogy azok struktúrája és tartalma felülvizsgálatra szorul annak érdekében, hogy az érintett harmadik országok körülményeihez igazodjanak, és hatékonyabban valósítsák meg az általuk elérni kívánt előnyöket. Meg kell jegyezni, hogy az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló, a társjogalkotók által jelenleg tárgyalt javaslat a vízummentesség felfüggesztésére vonatkozó új mechanizmust irányoz elő, amely lehetővé teszi valamely harmadik ország vízumkötelezettség alól mentesített állampolgáraira vonatkozó vízummentesség átmeneti felfüggesztését olyan szükséghelyzetben, amikor egy vagy több tagállam – a vízummentes utazási rendszerrel való visszaélésekből fakadó – nehézségeinek leküzdéséhez azonnali intézkedésre van szükség.

Ezenfelül a vízumpolitikának a technológiai fejlődést is figyelembe kell vennie. Például az Idegenforgalmi Világszervezet úgy véli, hogy az elektronikus vízumrendszer – széleskörű alkalmazása esetén – biztonsági és vízumkönnyítési szempontból is jelentős előnyöket mutatott fel[14]. Az e területre vonatkozó technológiai előírások kidolgozásában komoly lehetőségek rejlenek, amint azt a T20-ak találkozóján kiadott nyilatkozat is elismerte.

MELLÉKLET

A vízumkiadás jelenlegi helyes gyakorlatai a tagállamokban és harmadik országokban

Az olasz példa

2011 februárjában az ENIT (a nemzeti turisztikai szövetség) és az olasz külügyminisztérium együttműködési megállapodást írt alá az Olaszországba irányuló turistaforgalom növeléséről, amit úgy kívánnak elérni, hogy növelik a diplomáciai és konzuli képviseletek kapacitását a vízumkérelmek gyorsabb és hatékonyabb megválaszolása érdekében. Az elsőbbséget élvező helyek közé tartozott Moszkva, Peking és Új Delhi, Szentpétervár, Kanton, Sanghaj és Bombay.

Az ANSA egy 2011. októberi sajtóközleménye szerint a 2011. január 1. és 2011. augusztus 31. közötti időszakban az előző év azonos időszakához képest 100%-kal nőtt a Kínában kiadott vízumok száma, miután erőfeszítések történtek az eljárások egyszerűsítésére és a várakozási idő lerövidítésére.

Az olasz nemzeti turisztikai figyelő szerint (a Banca d'Italiától származó adatok feldolgozásán alapuló) ideiglenes becslések is alátámasztják ezt a kedvező tendenciát:

# utazók (ezer fő):         2010: 149        2011: 225

# vendégéjszakák száma (ezer):            2010: 1 768     2011: 1 971

Költés (millió EUR-ban):           2010: 199        2011: 249

Változás (%-ban 2010/2011)   Utazók: 51%

            Éjszakák: 11,5%

            Költés: 25,1%

A lengyel példa

Egyszerűsítési példáként – amelyet az általa biztosított előnyök maradéktalan megértése érdekében mélyebben kell elemezni – megvizsgálható a Lengyelország és Ukrajna által 2012 júniusában és júliusában megrendezett futball Európa Bajnokság alkalmával a lengyel hatóságok által bevezetett „gyorsított eljárás”.

A torna ukrán és orosz részvevői (játékosok, bírók, orvosok, a delegáció egyéb tagjai, a FIFA, az UEFA, és a nemzeti szövetségek), valamint az UEFA által akkreditál személyek a bajnokság idejére szóló, többszöri beutazásra feljogosító vízumot kaptak. A vízumokat egyszerűsített eljárás szerint adták ki, a konzulátuson való személyes megjelentési kötelezettség és konzuli díj nélkül.

Az ukrán és orosz szurkolók számára a meccsekre szóló eredeti érvényes belépőjegyek, illetve a jegynek a stadion bejáratánál történő átvételére való jogosultságot igazoló dokumentum alapján adták ki a vízumot. A szurkolók elektronikus úton is benyújthatták a vízumkérelmeiket egy hivatalos weboldalon, és korábbi meghallgatási időpontot kaphattak a konzulátuson. A várakozási időszak minimálisra csökkentése érdekében azoknak, akik az interneten nem tudtak meghallgatási időpontot foglalni, elsőbbségi „zöld folyosókat” biztosítottak (források: a lengyel kormány hivatalos weboldala, és a külügyminisztérium orosz oldala).

A „jóváhagyott célország státusz ” kínai rendszere

A jóváhagyott célország státusz (ADS) rendszere kétoldalú turisztikai megállapodás a kínai nemzeti turisztikai hivatal és a külföldi célország között. Az EU-ba utazó kínaiak csoportosan kérhetnek vízumot elismert utazási ügynökök révén, akik ügyfeleik csoportjai számára nyújtanak be vízumkérelmeket. A kínai turisztikai hivatal és az EK közötti megállapodást 2004-ben írták alá.

A Kínába akkreditált uniós küldöttség által gyűjtött legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a schengeni szervek által Kínában kiadott ADS vízumok száma folyamatosan emelkedik.

2009-ben 96 093 ADS vízumot adtak ki, 2010-ben pedig már 209 981-et. 2011 szeptemberéig a tagállamok 170 141 ADS vízumot adtak ki, vagyis már meghaladták az előző évben kiadott összes vízum 80%-át.

Az elmúlt évek során folyamatosan alacsony maradt az elutasítási arány (közel 5%-os arányt regisztráltak a tagállamok).

Spanyolország és Franciaország – az uniós küldöttség támogatásával – 2010-ben Pekingben szakmai képzéseket szervezett az ADS utazási ügynökök számára. Ez hozzájárult az eljárások gyorsulásához.

Az ausztrál példa

Ausztrália sokféle vízumtípust kínál a tartózkodás pontos céljától/hosszától függően. Az alábbi három elektronikus vízumtípus áll a potenciális turisták rendelkezésére:

(1) az elektronikus utazási engedély vagy ETA

(2) az E-látogató;

(3) E-676

Az 1. típus 20 AUD-ba kerül, legfeljebb három hónapos időszakonként több beutazást tesz lehetővé, és egy évig érvényes. A légitársaságok és utazási ügynökök a repülőjegyek mellett e-vízummal is elláthatják ügyfeleiket. Az uniós polgárok – néhány új tagállam kivételével – benyújthatnak kérelmet.

A 2. típus pontosan ugyanolyan, mint az 1., azzal az egyetlen különbséggel, hogy valamennyi uniós polgár kérelmezheti azt, és ingyenes. A 2. típus benyújtására jogosult uniós polgár azért kérelmezhet 1. típust, mivel a honlapon elérhető összes információ kizárólag angol nyelvű, és nem mindenki képes kérelmet benyújtani/szkennelt dokumentumokat csatolni angol nyelven.

A 3. típus az Európán kívüli állampolgárokra, vagy az egyszerre három hónapnál hosszabb időt eltölteni kívánó európaiakra, illetve a 75 évnél idősebb európai polgárokra, vagy a büntetett előéletűekre vonatkozik.

Mind a három típus igényelhető és beszerezhető online; a folyamat néhány perctől 10 napig tartó időt vesz igénybe.

Az Egyesült Államok példája

Obama elnök 2012. január 19-én aláírta az utazással és versenyképességgel foglalkozó új munkacsoport létrehozásáról szóló rendeletet. A munkacsoport feladata olyan nemzeti utazási és turisztikai stratégia kidolgozása, amely leírja a többek között annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy az elkövetkező év során Kínában és Brazíliában 40 százalékkal növeljék a nem bevándorlási célú vízumkérelmek feldolgozására vonatkozó kapacitást.

E nemrégiben kibocsátott stratégiával az Egyesült Államok az országba irányuló és az országon belüli utazás és turizmus javítását szeretné elérni, arra ösztönözve az utazókat, hogy Amerikát válasszák a világ első számú turisztikai célállomásaként.

A turizmus stratégia megállapítja, hogy 2011-ben 1,1 millióval több vízumkérelmet dolgoztak fel. Kína és Brazília esetében 46, illetve 34%-os volt az emelkedés. Továbbá 2011-hez képest, 2012 első hat hónapjában ismét 46, illetve 59%-os növekedés következett be ezekben az országokban.

A vízumkiadási kapacitást azáltal növelik, hogy 2012-ben Kína esetében 50%-kal, Brazília esetében pedig több mint 100%-kal emelik az elbírálással foglalkozó személyzet létszámát. Új konzulátusok megnyitását is tervezik. A javítások következében máris megszűnt az ügyhátralék Kínában és Brazíliában, sok konzulátuson pedig 10 napra vagy az alá csökkent a várakozási idő.

Az Egyesült Államok Kongresszusa jelenleg tárgyal egyes olyan törvényjavaslatokat, amelyek a vízumeljárás javítására irányulnak. A „Visa Improvements to Stimulate International tourism to the United States of America Act” elnevezésű törvény, más néven „VISIT USA Act” az alábbi alapvető irányvonalakra tesz javaslatot:

(a) Ötéves, többszöri beutazásra jogosító vízumok a kínai állampolgárok számára;

(b) Prémium vízumeljárás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy az utazók – választásuk szerint – sokkal magasabb vízumeljárási díjat fizessenek annak érdekében, hogy három munkanapon belüli időpontot kapjanak a vízumkérelmi elbeszélgetésre. Ez a turista- és az üzleti utazó vízumokra is vonatkozik. A prémium vízumeljárásért felszámított díj további munkatársak alkalmazása mellett innovatív megközelítések kialakítására is fordítható, így például videokonferenciás technológia és mobil elbeszélgetési csoportok alkalmazhatók az egyes országokban jelentkező piaci igények teljesítésére;

(c) Kibővített vízummentességi program, amelyet további országokra is ki kell terjeszteni (lehetővé téve az Egyesült Államokba való beutazást az elektronikus utazás-engedélyezési rendszer [ESTA] alapján, az Egyesül Államok hagyományos turistavízum-kérelmezési eljárása helyett).

(d) A kísérleti videokonferencia program, amely a vízumkérelmi elbeszélgetések esetében engedélyezi a videokonferenciát, ezáltal betartja a vízumkérelmi elbeszélgetésekre vonatkozó követelményeket, miközben szélesebb körben teszi lehetővé az elbeszélgetés videokonferenciás technológia útján történő lefolytatását.

A további törvénytervezetek a „Welcoming Business Travellers and Tourists to America Act of 2011” [Az üzleti utazók és a turisták Amerikában történő fogadásáról szóló 2011. évi törvény] és az „International Tourism Facilitation Act” [A nemzetközi turizmus elősegítéséről szóló törvény]. Az első törvénytervezet célja az Egyesült Államok vízumrendszerében fennálló akadályok csökkentése, ennek érdekében általános szabályként írja elő, hogy a külügyminisztériumnak 12 napon belül fel kell dolgoznia a vízumkérelmeket, és olyan program végrehajtását irányozza elő, amely videokonferenciás technológiát alkalmaz a vízumkérelmi elbeszélgetések lefolytatására. Az utóbbi tervezet felszólítja a külügyminisztériumot, hogy hatékonyabban használja ki konzuli erőforrásait annak érdekében, hogy megfelelőbb választ adjon a nemzetközi utazási kereslet növekedésére.

Az Egyesült Államok fel kívánja gyorsítani folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásait, és továbbra is „…újításokat és javításokat kíván bevezetni az eljárások, a technológiák, a személyzeti politika és az infrastruktúra terén, hogy a jogszerűen utazók számára leegyszerűsítse a vízumkérelmezési eljárást, és a határátkelőhelyeken és határkikötőkön keresztül az országba való beutazást.”

[1]               Barack Obama 2012. január 19-i elnöki rendelete. Az Egyesült Államok Kongresszusa most tárgyalja a „Visa Improvements to Stimulate International tourism to the United States of America Act” elnevezésű [Az Amerikai Egyesült Államokba irányuló nemzetközi turizmus ösztönzésére irányuló vízumkönnyítésekről szóló] törvényt.

[2]               Írország azonban nem vesz részt az EU közös vízumpolitikájában.

[3]               Nemzetközi Turisztikai Tanács, Az utazás és az idegenforgalom gazdasági hatása 2012-ben, Európai Unió.

[4]               E 4 feltörekvő ország közül Brazília az egyetlen, amelynek polgárai jelenleg vízummentesen léphetnek a schengeni térség területére. Az orosz utasok számára azonban már rendelkezésre állnak azok a vízumkönnyítések, amelyeket a jelenleg továbbfejlesztési szakaszban lévő vízumkönnyítési megállapodás öntött hivatalos formába.

[5]               A Fehér Ház 2012. január 19-i sajtóközleménye.

[6]               ETOA – The European Tour Operators Association (az európai utazásszervezők egyesülete), Origin Market Report 2010 „Europe: Open for Business?” [A származási piacról szóló 2010-es jelentés, „Európa: Nyitott-e az üzlet számára?”]

[7]               Tourism Economics, Report on „The Impact of Visa Facilitation on Job Creation in the G20 Economies” [Jelentés: „A vízumkönnyítésnek a G20-ak gazdaságaiban történő munkahelyteremtésre gyakorolt hatása”], 2012. május (a G20 országok idegenforgalmi minisztereinek [T-20] május 15-16-án, Mexikóban zajlott, 4. találkozójára készített jelentés).

[8]               Az USA vízummentességi programjának kiterjesztése, Ausztrália ETA programja, az Egyesült Királyság Tajvanra és Dél-Afrikára vonatkozó vízumpolitikája, India érkezéskori vízumkiadásra vonatkozó programja, Kanada Mexikóra vonatkozó vízumpolitikája, a Koreai Köztársaság Kínára vonatkozó vízumpolitikája.

[9]               Az EU-Schengeni térség = AT, BE, CZ, DE, DK, EE, EL (GR), ES, FI, FR, HU, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, SE, SI, SK és az alábbi 4 nem uniós tag, társult ország: CH, NO, IS, LI.

[10]             The Cruise Industry, Contribution of Cruise Tourism to the Economics of Europe, [A hajózási ágazat, A hajózási turizmus hozzájárulása Európa gazdaságához] az Európai Hajózási Tanács (European Cruise Council) jelentése, 2012.

[11]             COM (2010) 352 végleges „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete”, 5.4. szakasz.

[12]             Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex). A vízumkódex 2010. április 5-jén lépett hatályba.

[13]             E közvetítők nem gyűjthetnek biometrikus azonosítókat, így azoknak, akik első alkalommal nyújtanak be kérelmet a VIS alapján, személyesen is meg kellene jelenniük egy konzulátuson, illetve egy olyan külső szolgáltatónál, aki engedély kapott arra, hogy a tagállamok konzulátusai nevében biometrikus azonosítókat gyűjtsön a vízumkérelmezőktől.

[14]             Idegenforgalmi Világszervezet „eVisas: A pressing need for global standards, specifications and interoperability” [e-vízumok: a globális szabványok, specifikációk és az interoperabilitás égető szükségessége], a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 37. közgyűlésén bemutatott munkadokumentum (2010).