TARTALOMJEGYZÉK

1.         Bevezetés. 4

2.         kulcsfontosságú kihívások és javasolt válaszok. 6

2.1.      A nemzeti szabályozási keretrendszerek uniós jogszabályoknak való megfelelése. 6

2.2.      A felügyelet, az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás fokozása. 8

2.2.1.       A megfelelő tagállami felügyelet és ellenőrzés létrehozása. 9

2.2.2.       A határokon átnyúló igazgatási együttműködés elősegítése. 9

2.2.3.       A hatékony nemzeti szintű végrehajtás biztosítása. 10

2.3.      A fogyasztók és a polgárok védelme. 11

2.3.1.       Magas szintű fogyasztóvédelem kialakítása az EU-n belül 12

2.3.2.       A kiskorúak védelmének biztosítása. 13

2.3.3.       A felelős reklámozás fokozása. 13

2.3.4.       A szerencsejáték-szenvedély vagy -függőség megelőzése. 14

2.4.      A csalás és pénzmosás megelőzése. 15

2.4.1.       A pénzmosás elleni intézkedések hatályának meghosszabbítása. 16

2.4.2.       A személyazonosság-lopás és a számítástechnikai bűnözés egyéb formáinak kezelése. 16

2.4.3.       A szerencsejáték-gépek biztonságának garantálása. 16

2.5.      A sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények befolyásolásának („bundázás”) megakadályozása  17

2.5.1.       Az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése. 17

2.5.2.       A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása elleni intézkedések kidolgozása. 18

2.5.3.       A mérkőzéseredmények befolyásolásának hatékony megakadályozása. 18

2.5.4.       A nemzetközi együttműködés előmozdítása. 19

3.         Következtetések. 19

1. Bevezetés

Az online szerencsejáték[1] egyike a gyorsan növekvő szolgáltatási tevékenységeknek az Európai Unióban, éves növekedési rátája megközelítőleg 15 %-os[2]. Az éves bevétel a 2011. évi 9,3 milliárd EUR-val szemben 2015-ben várhatóan eléri a 13 milliárd EUR-t. Ez megközelítőleg 40%-os teljes növekedési rátát jelentene[3]. Az ágazat gazdasági jelentőségét az uniós ipari innováció magas szintje és a tagállamokban keletkező egyre számottevőbb adóbevétel összege is tükrözi.

Az online technológiák fejlődésének gyors üteme az elmúlt években megkönnyítette a különféle távoli terjesztési csatornákon keresztül történő szerencsejáték-szolgáltatást. Ezek között találjuk az internetet és egyéb elektronikus vagy távközlő eszközöket, mint a mobiltelefon-technológiát vagy a digitális televíziót. A szerencsejáték-oldalak az online környezetből fakadóan adott esetben az uniós szabályozó hatóságok bárminemű ellenőrzése nélkül működhetnek az EU-ban. Az európai fogyasztók is határok nélkül keresgélhetnek az online szerencsejáték-szolgáltatások között, amelyek ha nem megfelelően szabályozottak, számottevő kockázatokat jelenthetnek számukra. Az online szerencsejáték-szolgáltatások bőséges kínálata és a kereslet növekvő szintje számos kihívást jelent a közpolitikai célkitűzések nemzeti, uniós és nemzetközi szintű megfelelő végrehajtásának biztosítása során.

2011-ben a Bizottság zöld könyvet fogadott el a belső piacon nyújtott online szerencsejáték-szolgáltatásokról[4]. A Bizottság e nyilvános konzultációval az alábbiakat tűzte ki célul: átfogó helyzetfelmérés, a tagállamok közötti bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése és annak meghatározása, hogy a közpolitikai célkitűzések kellő mérlegelése mellett és a belső piac veszélyeztetése nélkül továbbra is fennmaradhatnak-e egymás mellett a szerencsejátékok különböző nemzeti szabályozási modelljei, valamint hogy a nagyobb összhang biztosítása érdekében szükség van-e uniós szintű konkrét intézkedésekre. A konzultációra adott válaszok az uniós kezdeményezésekre használandó tartalmat és eszközöket illetően is eltérőek. Összességében ebben a fázisban még nem tűnik indokoltnak egy ágazatspecifikus uniós jogszabályra irányuló javaslat. A válaszadók azonban szinte egyöntetűen uniós szintű szakpolitikai fellépést sürgettek, a válaszok pedig lehetővé teszik az intézkedéseket igénylő kiemelt területek pontos meghatározását.

E közlemény az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentummal[5] együtt azonosítja a belső piacon belül a nemzeti szabályozási keretrendszerek együttes fennállásával előidézett legfőbb kihívásokat. A közlemény nemzeti és uniós szinten hozandó intézkedések formájában megoldást kíván javasolni e kihívásokra. A szolgálati munkadokumentum a zöld könyvre adott válaszok, az ezen cselekvési tervben javasolt kezdeményezések és a vonatkozó adatok elemzéséből származó részletesebb információkkal szolgál. A Bizottság annak érdekében, hogy megoldást javasoljon az online szerencsejátékokhoz kapcsolódó különféle kérdésekre, levonta a következtetéseket az EU-ban és az egyes tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokból.

Az online szerencsejátékok uniós kínálatával és reklámozásával kapcsolatos fejleményeket tekintve nagyobb átláthatóságra van szükségünk. E közlemény számos témát érintő kezdeményezések és releváns intézkedések kombinációjára tesz javaslatot, amelyek a jogi érthetőség fokozására és a rendelkezésre álló tényekre épülő szakpolitikák kidolgozására irányulnak. Ezen intézkedések – a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes mértékű figyelembevételével – öt prioritási területet emelnek ki az uniós kihívások kezelésére:

-           a nemzeti szabályozási keretek uniós jogszabályoknak való megfelelése

-           az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás fokozása

-           a fogyasztók és polgárok, kiskorúak[6] és veszélyeztetett csoportok védelme

-           a a csalás és a pénzmosás megelőzése

-           a sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények befolyásolásának („bundázás”) megakadályozása.

A javasolt intézkedések – az online szerencsejátékok EU-n belüli növekedésének és a jól kiépített, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás figyelembevételével – az online szerencsejáték-szolgáltatásokra és a szolgáltatások szabad mozgásával (az EUMSZ 56. cikke) és a letelepedési szabadsággal (az EUMSZ 49. cikke) összefüggő kérdésekre összpontosítanak. Számos intézkedés azonban egyaránt vonatkozik az online és a hagyományos szerencsejáték-szolgáltatásokra[7].

Végül e közlemény választ ad a szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban hatályos jogi keretről szóló tanácsi következtetésekre[8], az elért eredményekről szóló elnökségi jelentésekre[9], az Európai Parlamentnek a szerencsejátékok belső piaci helyzetével foglalkozó állásfoglalására[10], valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11].

2. kulcsfontosságú kihívások és javasolt válaszok

Miközben a tagállamok elvileg szabadon meghatározhatják szerencsejátékokkal kapcsolatos politikájuk célkitűzéseit és részletesen leírhatják a kívánt védelem szintjét, a nemzeti szabályozási kereteknek meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak, valamint a belső piaci elveknek és szabályoknak. Az online szerencsejátékokkal kapcsolatos sikeres uniós szakpolitika előfeltétele ezért, hogy biztosítani kell a nemzeti jogszabályok Szerződésnek való megfelelését.

Tekintettel az online szerencsejáték-piac kialakulásával előidézett kihívásokra és az egyes tagállamokra gyakorolt hatásokra a tagállamok külön-külön nem tudják hatékonyan kezelni e kihívásokat, és nem képesek az online szerencsejáték-szolgáltatások megfelelően szabályozott és kellőképpen biztonságos kínálatát sem biztosítani. A Bizottság igazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedései segítséget nyújtanak a tagállamoknak abban, hogy megértsék egymás szabályozási keretét, megosszák a bevált gyakorlatokat és közelítsék a közös problémák megoldási módjait. Ezenfelül a tagállamok közötti szorosabb és hosszú távú együttműködés fokozná az online szerencsejátékok nemzetközi dimenziójának hatékony kezelésére igénybe vehető uniós kapacitást.

A fogyasztóvédelem és a szabályozási környezet javítása valamennyi tagállam és érdekelt fél számára lényeges. A vonzó és törvényes szerencsejáték-lehetőségek kialakítása is kulcsfontosságú szerepet játszik annak megakadályozásában, hogy a fogyasztók szabályozatlan oldalakra látogassanak el. Ezért az uniós szintű fellépésnek arra kell törekednie, hogy kiegyensúlyozott, szabályozott környezetben megfelelő védelmet biztosítson az európai polgárok számára. Ennek fényében a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy a tagállamokkal együtt vállalja, hogy közös és magas szintű védelmet nyújt valamennyi európai fogyasztó és polgár számára, ideértve a kiskorúakat és a veszélyeztetett csoportokat. E javasolt intézkedések a szabályozatlan piacokból és szervezett bűnözésből, például csalás és az események manipulálása, származó kockázatokat kívánják kezelni.

A fentieket összefoglalva, a kezdeményezések várhatóan hozzájárulnak majd az online szerencsejáték-szolgáltatások szabályozási keretének javításához, és megnyitják az utat a tagállami szabályozó hatóságok közötti megerősített együttműködés előtt.

A Bizottság:

· 2012-ben létre fog hozni egy tagállami képviselőkből álló, tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megosztó, az uniós kezdeményezések előkészítésével kapcsolatban tanácsot adó és szakértelmet nyújtó, szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoportot.

2.1. A nemzeti szabályozási keretrendszerek uniós jogszabályoknak való megfelelése

Az online szerencsejátékok szabályozását az egyes tagállamokban különféle szabályozási keretek jellemzik. Kevés tagállam tiltja a szerencsejátékok interneten keresztüli kínálatát, akár az összes játékra, akár az egyes játéktípusokra, például pókerre és a kaszinójátékokra vonatkozóan. Egyes európai joghatóságok területén (online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtó) monopolisztikus rendszerek jöttek létre. Ezeket kizárólagos jog alapján vagy állami irányítású közszolgáltató, vagy magánüzemeltető működteti. Azonban egyre több tagállam hozott létre engedélyezési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egynél több üzemeltető is kínálhassa szolgáltatásait a piacon.

A társadalmi, technológiai és szabályozást érintő kihívásokra válaszul – a szerencsejáték-szolgáltatások új formáinak figyelembevétele érdekében – számos tagállam a közelmúltban felülvizsgálta a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályait. A szabályozást érintő e változások az elmúlt néhány évben megnövelték az egyes tagállamokban engedéllyel rendelkező üzemeltetők által nyújtott szerencsejáték-szolgáltatások kínálatát, és a nemzeti szabályozások között számottevő különbségekhez vezettek. A határokon átnyúló kínálat is bővült, jóllehet ezt a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai gyakran nem engedik. E nemzeti rendelkezések Szerződésnek való megfelelésével kapcsolatos esetek a nemzeti bíróságok elé kerültek, az uniós jogszabályok értelmezésével kapcsolatos kérdéseket pedig az Európai Unió Bírósága elé terjesztették.

A nemzeti szabályozási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályokat. Az Európai Unió Bírósága számos ítéletben általános iránymutatást nyújtott a belső piac alapvető szabadságainak értelmezésével kapcsolatban az (online) szerencsejátékok terén, amelynek során figyelembe vette a szerencsejáték-szolgáltatások egyedi jellegét, lehetővé téve ezáltal a nemzeti bíróságok számára azon körülmények értékelését, amelyek között az általános érdekre hivatkozva indokoltak a szerencsejátékokra vonatkozó korlátozó nemzeti jogszabályok.

Az Európai Unió Bírósága megerősítette, hogy a szerencsejáték-szolgáltatások országhatárokon keresztül történő nyújtása és használata olyan gazdasági tevékenység, amely az EUMSZ alapvető szabadságainak hatálya alá tartozik. Az EUMSZ 56. cikke tiltja a többi tagállam polgárainak való szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozásokat. A más tagállamban engedélyezett szerencsejáték-szolgáltatások nyújtását tiltó nemzeti szabályokról megállapították, hogy korlátozzák az adott tagállam lakosságának szabadságát a tekintetben, hogy az interneten keresztül hozzáférjenek más tagállamokban kínált szolgáltatásokhoz, továbbá korlátozzák a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szerencsejáték-szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságát is.

A tagállamok korlátozhatják, illetve behatárolhatják az online szerencsejáték-szolgáltatások valamennyi vagy bizonyos típusának több országra kiterjedő nyújtását azon közérdekű célkitűzések alapján, amelyeket védeni kívánnak a szerencsejátékokkal kapcsolatban. A nemzeti szabályok elsősorban a fogyasztóvédelmi célkitűzésekre összpontosítanak, különösen a szerencsejáték-szenvedély kialakulásának megelőzésére, a kiskorúak védelmére, valamint a bűnözés és csalás megelőzésére. Míg a tagállamok általában jogos indokokkal magyarázzák a határokon átnyúló szerencsejáték-szolgáltatások korlátozását, a szóban forgó intézkedés megfelelőségét és szükségességét is igazolniuk kell, különösen a kockán forgó közérdekű célkitűzéshez kapcsolódó probléma fennállását és a szabályozási rendszer következetességét. A tagállamoknak igazolniuk kell, hogy az általuk szabadon választott közérdekű célkitűzéseket következetes és szisztematikus módon próbálják elérni, és nem hozhatnak, segíthetnek elő vagy tolerálhatnak e célkitűzések elérésével ellentétes intézkedéseket.

A Bizottság a múltban számos tagállammal szemben indított jogsértési eljárást, amelyek máig vizsgálat alatt állnak. A szerencsejátékok terén számos panaszt regisztráltak az EUMSZ 49. és/vagy 56. cikke alapján. A Bizottság felhasználja a zöld könyvvel indított konzultáció és a Bíróság ítélkezési gyakorlata során gyűjtött részletes tényszerű információkat a le nem zárt jogsértési eljárások és panaszok által érintett nemzeti jogszabályok folyamatban lévő értékeléséhez. Ezen értékelés elsősorban annak vizsgálatára összpontosít, hogy van-e összhang a szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti szakpolitikák között, nevezetesen az értékelés középpontjában az ugyanazon szerencsejáték online és hagyományos változatára, valamint a csalással és/vagy fogyasztóvédelemmel összefüggő kockázat mértéke tekintetében egyértelműen összehasonlítható szerencsejátékokra vonatkozó, hátrányosan megkülönböztető szabályozási megközelítések állnak. Az értékelés továbbá az engedélyezési rendszerek átláthatóságára és megkülönböztetésmentességére, valamint az engedélyezési feltételek arányosságára összpontosít.

E közlemény elfogadásával egyidejűleg a Bizottság felkéri az érdekelt tagállamokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályaikkal kapcsolatos legújabb fejleményekről. A Bizottság felkéri azon tagállamokat, amelyekkel szemben jogsértési eljárás van folyamatban, illetve panaszt regisztráltak, hogy nyújtsanak jogi és (frissített) tényszerű információkat annak érdekében, hogy a Bizottság befejezhesse az uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőség értékelését.

A Bizottság szükség esetén – az Európai Bíróság legfrissebb ítélkezési gyakorlatának figyelembevételével – intézkedéseket fog hozni a Szerződés kapcsolódó rendelkezéseinek végrehajtása érdekében azon tagállamokkal szemben, amelyek nemzeti jogszabályai nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. Ezen túlmenően a Bizottság az online szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti jogszabály-tervezet uniós jogszabályoknak való megfelelését továbbra is az ún. értesítési eljárás[12] keretében fogja értékelni.

A Bizottság:

· fel fogja gyorsítani a folyamatban lévő jogsértési esetek és panaszos ügyek kapcsán a nemzeti rendelkezések kiértékelését, valamint szükség esetén jogérvényesítési intézkedéseket fog hozni.

2.2. A felügyelet, az igazgatási együttműködés és a hatékony végrehajtás fokozása

A szerencsejátékok szabályozásával kapcsolatos, nemzeti és uniós szinten is sikeres szakpolitika végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak illetékes szabályozási hatóságokra van szükségük, amelyek együttműködnek a többi tagállami hatósággal, és kihasználják az összes rendelkezésre álló hatékony végrehajtási eszközt.

Az e közleményben szereplő kezdeményezések jelentős része személyes adatok feldolgozásával jár. E tekintetben biztosítani kell az adatvédelemről szóló uniós vívmányoknak való megfelelést[13]. Ehhez elsősorban az adatfeldolgozás konkrét céljait kell egyértelműen meghatározni, hogy biztosítható legyen az adatok jó minősége és felhasznált adatok körének leszűkítése, valamint az egyéb adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.

2.2.1. A megfelelő tagállami felügyelet és ellenőrzés létrehozása

A szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályok hatékony végrehajtása és érvényesítése, valamint a határokon átnyúló eredményes igazgatási együttműködés érdekében valamennyi tagállamnak jól felszerelt szabályozó hatóságokkal kell rendelkeznie. A nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük kell a megfelelő kompetenciákkal és szakismerettel (know-how), hogy kezelni tudják a szabályozást érintő kihívásokat a gyorsan növekvő és technológiaalapú piacon. Mivel nem minden szabályozó hatóság rendelkezik teljes körű kompetenciákkal a szerencsejáték-piac felügyeletére vonatkozóan, ezért előfordulhat, hogy regionális vagy nemzeti szinten együtt kell működniük a többi hatósággal, hogy eleget tudjanak tenni a többi tagállam szabályozóival folytatott együttműködési kívánalmaknak, és ne maradjanak el az elvárásoktól.

2.2.2. A határokon átnyúló igazgatási együttműködés elősegítése

Napjaink szabályozási kihívásainak fényében a fokozott igazgatási együttműködés rendkívül fontos. Az igazgatási együttműködés fokozása segíti majd a tagállamokat és a szerencsejáték-szabályozókat szabályozási és felügyeleti szerepükben, valamint javítani fogja munkájuk minőségét. A gyakorlati együttműködés lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok megismerjék egymás rendszereit és gyakorlatait, és szorosabb munkakapcsolatot alakítsanak ki operatív szinten. Az igazgatási együttműködés támogatását célzó tevékenységek révén csökkennie kell a szükségtelen adminisztratív terheknek, különösen az engedélyezési eljárás és az egynél több joghatóságon belül engedélyezett üzemeltetők felügyelete tekintetében. Az online játékgépek hitelesítése és szabványosítása is fontos szerepet tölthet be e tekintetben.

A sikeres igazgatási együttműködéshez azon területek egyértelmű meghatározására van szükség, amelyekről a tagállamok információt kérhetnek és megoszthatnak egymással, valamint közös intézkedéseket és kezdeményezéseket dolgozhatnak ki. Ezen túlmenően megfelelő struktúrát kell kialakítani, amelynek feladata az együttműködés, és amely foglalkozni tud a szabályozási hatóságok operatív szükségleteivel. A nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés pontos formája a hatóságok között cserélhető információk és adatok típusától függ.

Az együttműködés első azonnali lépéseként az általános és bevált gyakorlatok cseréjére kell összpontosítani, hogy megoszthassuk az ismereteket és tapasztalatokat, valamint hogy kiépíthessük a szabályozási hatóságok közötti bizalmat és a közös érdek tudatát. Második lépésként a tagállamokkal folytatott párbeszéd révén a Bizottság tovább kutatja majd a személyes adatok cseréjének – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti és uniós szabályoknak megfelelő – lehetőségeit. E célból a belső piaci információs rendszer (IMI) [14] igénybevétele elősegíthetné a tagállamok közötti igazgatási együttműködést.

Az EU-n belüli együttműködés nem fogja megoldani az online szerencsejátékok piacán jelentkező összes problémát. E problémák közül sok több országot is érint, és gyökerük gyakran az EU-n kívüli országokban keresendő. Az EU-n kívüli országoknak szóló tevékenységek koordinálása és kezdeményezések ösztönzése érdekében a Bizottság a tagállamokkal együtt azonosítja a harmadik országokkal megvitatandó kérdéseket, és intenzívebbé kívánja tenni a velük folytatott párbeszédet.

2.2.3. A hatékony nemzeti szintű végrehajtás biztosítása

A nemzeti jogszabályok tagállamok általi hatékony végrehajtása, ami az uniós jogszabályoknak való megfelelés előfeltétele, lényeges ahhoz, hogy a tagállamok biztosítani tudják a szerencsejátékokkal kapcsolatos közérdekű célkitűzések teljesítését. A hatékony jogérvényesítés egyebek mellett a szilárd szervezeti struktúrától, a nemzeti szerencsejáték-hatóságok teljes körű illetékességétől, a többi szabályozóval történő megfelelő igazgatási együttműködéstől és megfelelő jogérvényesítési eszközöktől függ.

A megelőzési jogérvényesítési intézkedések célja, hogy csökkentsék a polgárok találkozási lehetőségeit azon, több országot érintő, online szerencsejáték-szolgáltatások kínálatával, amelyek nem felelnek meg a fogadó tagállamban hatályos jogszabályoknak („nem engedélyezett”)[15], és biztosítsák a szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti szabályoknak és közös alapelveknek való megfelelést, mint a játékosok képzése és tájékoztatása, a játékosok választásának és viselkedésének megértése, valamint a felelős üzleti magatartás ösztönzése. A korrekciós jogérvényesítési intézkedések, például az engedély nélküli szerencsejáték-szolgáltatásokat kínáló honlapokhoz való hozzáférés korlátozása vagy a játékosok és az engedély nélküli szerencsejáték-szolgáltatások üzemeltetői közötti kifizetések megakadályozása, bizonyos előnyökkel, de lehetséges hiányosságokkal is jár. Ezen intézkedéseket körültekintően értékelni kell az EUMSZ szerinti alapvető jogok és szabadságok biztosítása fényében is. Azon korrekciós jogérvényesítési intézkedések tekintetében, amelyek illegális szerencsejátékokat kínáló online közvetítők számára írnak elő kötelezettségeket (az ajánlat eltávolítása vagy az ajánlatokhoz való fogyasztói hozzáférés megakadályozása egyes tagállamokban), előnyös lenne a pontosítás a követendő eljárások tekintetében. Az egyértelműség érdekében a Bizottság horizontális kezdeményezést készít az értesítési/intézkedési eljárásokról. Ezenfelül a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelettel létesített hálózaton keresztül történő együttműködés révén fokozni lehetne az együttműködést, ami lehetővé teszi a határokon átnyúló végrehajtási intézkedéseket[16].

Fő intézkedések

A Bizottság:

· elősegíti az szerencsejáték-szabályozók közötti igazgatási együttműködést és kutatja az IMI-rendelet által kínált lehetőségeket, hogy 2013-ra megoldja az információk/együttműködés tagállamok közötti cseréjének kérdését.

· fokozni fogja a jogérvényesítési intézkedésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét, valamint feltárja az uniós szintű korrekciós jogérvényesítési intézkedések olyan lehetőségeit és korlátait, mint kifizetések blokkolása és a weblapokhoz való hozzáférés letiltása,

· 2012 végéig egyértelmű tájékoztatást fog adni az EU-n belül online közvetítők által üzemeltetett honlapokon elérhető, nem engedélyezett tartalommal kapcsolatos értesítési és intézkedési eljárásokkal kapcsolatban[17],

· kialakítja a harmadik országok szabályozóival folytatott párbeszédet.

A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy:

· hozzanak létre szerencsejáték-szabályozási hatóságokat egyértelmű hatáskörök meghatározásával, és biztosítsák a többi illetékes hatósággal folytatott együttműködést,

· tárják fel annak módjait, miként tájékoztathatók a fogyasztók az elérhető, engedéllyel rendelkező kínálatra vonatkozóan annak érdekében, hogy a keresletet a legális piac felé tereljék.

2.3. A fogyasztók és a polgárok védelme

Az EU egészében a tagállamok között összhang van a polgárok védelmére irányuló célkitűzés vonatkozásában, jóllehet e célkitűzés elérése érdekében vállalt szabályozási és technikai megközelítés terén különböznek egymástól. Megfelelő uniós intézkedésekre van szükség az alábbiak érdekében: 1) távol kell tartani a fogyasztókat a szabályozatlan és esetlegesen káros tartalmú ajánlatoktól, 2) meg kell védeni a kiskorúakat a szerencsejáték-szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, 3) védelmezni kell az egyéb kiszolgáltatott csoportokat, valamint 4) meg kell előzni a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok kialakulását[18]. A belső piacon valamennyi polgár számára biztosítani kell a közös védelem magas szintjét.

Míg a Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szabályozási keretük meghatározására vonatkozó jogukat, egyúttal úgy véli, hogy számottevő előnyökkel járna engedélyezett szerencsejáték-lehetőségek kialakítása is, ami révén hatékonyan vissza lehet tartani a fogyasztókat egyéb szerencsejáték-ajánlatok igénybevételétől. Az engedéllyel rendelkező üzemeltetők számára lényeges, hogy képesek legyenek kellőképp vonzó termékeket kínálni, mert hiteles és fenntartható alternatíva hiányában a fogyasztók továbbra is a szabályozatlan szerencsejáték-ajánlatokat tartalmazó honlapok felé fordulnak, ami esetlegesen káros hatást fejthet ki.

2.3.1. Magas szintű fogyasztóvédelem kialakítása az EU-n belül

Becslések szerint mintegy 6,84 millió európai fogyasztó vesz részt online szerencsejátékokban[19]. Egy alapvetően határokon átnyúló környezetben a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy megalapozott döntést hozhassanak, és felismerhessék az engedélyezett szerencsejáték-lehetőségeket. Az információáradatból következően a fogyasztók kénytelenek címkékre hagyatkozni[20]. Ennélfogva a Bizottság szorgalmazza, hogy a kapcsolódó szabályozó hatóság adatai jól láthatóan jelenjenek meg az üzemeltetők honlapján, a fogyasztók tájékozottsági szintje javuljon és ismereteik gyarapodjanak.

A tagállamok széles körű tapasztalattal rendelkeznek a fogyasztók online környezetben biztosított védelmét illetően. A szerencsejáték-ágazat is értékes technikai szakértelemre tett szert, és társadalmilag felelős szerencsejáték-használatra vonatkozó önszabályozó megközelítéseket dolgozott ki. Az intézkedések valamennyi érdekelt féltől erőfeszítéseket igényelnek. Egyrészt meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, másrészt a fogyasztók védelmére irányuló intézkedéseknek nem szabad a játékosokat a szabályozatlan oldalakon kínált vonzóbb lehetőségekhez irányítani.

Az uniós szinten kidolgozott közös alapelveknek a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására kell irányulniuk. Ezen elveknek az alábbiakat kell tartalmazniuk: a játékosok hatékony és célravezető regisztrációja, korellenőrzés és személyazonosság-ellenőrzés, különösen a pénzügyi tranzakciókkal összefüggésben, realitás-vizsgálatok (számlatevékenység, figyelmeztető jelek, segélyvonalak feltüntetése), hitelezés tiltása, a játékos pénzeszközeinek védelme, önkorlátozó lehetőségek (idő/pénzügyi korlátok, kizárás), valamint ügyféltámogatás és hatékony panaszkezelés[21].

Első lépésként a Bizottság ajánlást fog kidolgozni a fogyasztók közös védelmére vonatkozóan.

2.3.2. A kiskorúak védelmének biztosítása

A kiskorúak védelme nem csupán azért kulcsfontosságú, mert Európában a 6–17 év közöttiek 75%-a használja az internetet[22]. A megelőző védelmi intézkedések célja, hogy megakadályozza a kiskorúak szerencsejáték-tartalomhoz való hozzáférését. Ezért az ajánlásnak szorgalmaznia kell, hogy a szabályozási rendszerek kielégítő korellenőrzési eszközt nyújtsanak, és biztosítsák az üzemeltetők általi ellenőrzést. Ezenfelül a szerencsejáték-oldalakat arra is ösztönözni kell, hogy egyértelműen tüntessék fel a „szerencsejátékok használata kiskorúaknak tilos” figyelmeztető jelzéseket, és nyújtsanak tájékoztatást a korellenőrzési intézkedések végrehajtásáról. Az intézkedések e típusait ki kell egészíteni nagyobb mértékű erőfeszítésekkel, például előtérbe kell helyezni a szerencsejátékokkal járó kockázatokkal és az otthoni szoftverszűréssel kapcsolatos szülői tudatosságot. Ezenkívül valamennyi üzemeltetőnek felelősen kell folytatni tevékenységét.

2.3.3. A felelős reklámozás fokozása

A felelős reklámozás nélkülözhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok tudatában legyenek a következőknek: 1) korhatárbeli korlátozások vonatkoznak rájuk, 2) a szerencsejátékok káros szenvedéllyé válhatnak, ha felelőtlenül élünk velük, továbbá 3) pénzügyi, társadalmi és egészségügyi kockázatokat is hordoznak. Az EU-ban nem minden tagállam rendelkezik szerencsejáték-szolgáltatásokkal kapcsolatos reklámozásra vonatkozó szabályozással. Egyes tagállamok kidolgoztak e területen alkalmazandó magatartási normákat. A szerencsejáték- és a reklámipar önszabályozó megközelítéseket is alkalmaz. Minden uniós polgárt megfelelően tájékoztatni kell választásaikról és a szerencsejátékokkal kapcsolatos kockázatokról.

A Bizottság ajánlást fog kidolgozni a felelős szerencsejáték-használat reklámozásáról annak biztosítására, hogy az egy adott tagállamban engedélyezett üzemeltetők társadalmilag felelős módon reklámozzák a szerencsejátékokat, és hogy a kulcsfontosságú információkat eljuttassák a fogyasztókhoz. Az ajánlás legnagyobb hatékonysága érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat és az ágazatot, hogy járuljanak hozzá hatályának és koncepciójának kidolgozásához. Az ajánlás szerint a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell majd kiszabniuk a jogsértés és a meg nem felelés eseteire vonatkozóan. Az ajánlás ki fogja egészíteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet[23].

2.3.4. A szerencsejáték-szenvedély vagy -függőség megelőzése

A zöld könyvre adott válaszok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós népesség 0,5–3%-a szenved a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok bizonyos fajtájában. A szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok mértékéről és változatairól azonban még nem állnak rendelkezésre adatok. Ezenfelül a meglévő tanulmányok és felmérések nem teszik lehetővé a vitathatatlan következtetések levonását. Jobb megértésre van szükség az alábbiak tekintetében: 1) az alkalmazott fogalommeghatározások, 2) a tényezők (például nyereményhajszolás/veszteségspirál, kereskedelmi kommunikáció, hozzáférhetőség, gyakoriság), 3) a játékok/fogadások típusainak okozati kapcsolatai, 4) megelőzési eszközök megfelelősége (például figyelmeztetések, önkorlátozás, egyes játékok/fogadások korlátozása) és 5) a szükséges kezelés típusa.

A Bizottság a szükséges információkat jelenleg egy uniós társfinanszírozású kutatási projekten, az ALICE RAP-en[24] keresztül kívánja beszerezni, amely egyebek mellett adatokat gyűjt, osztályozza a szenvedélybetegségeket, értékeli a tényezőket és a függőségre való áttérést, bemutatja a szenvedélybetegséggel kapcsolatos irányítási gyakorlatokat, valamint összesített adattal szolgál a probléma uniós méretére vonatkozóan. Az e projekt keretében összeállítandó köztes jelentések alapján a Bizottság mérlegelni fogja a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok kialakulásával, egyebek mellett a szűréssel és a kezeléssel is foglalkozó kutatási politikára vonatkozó kezdeményezéseket.

Fő intézkedések

A Bizottság:

· 2013-ban elfogadja a fogyasztók közös védelméről és a szerencsejátékok felelős reklámozásáról szóló ajánlásokat,

· a korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszerek javítása érdekében támogatja a szülői ellenőrzési eszközök összehasonlítását és tesztelését a „Biztonságosabb internet” programon[25] és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön[26] keresztül,

· 2012-ben az EU NET ADB[27] keretében értékeli a kamaszokat érintő, szerencsejátékokkal összefüggő internetes függőségről szóló ajánlásokat,

· 2014-ben az ALICE RAP keretében jelentést fog készíteni a vonatkozó munkacsoportokról, és értékelni fogja e kutatási eredményeket,

· a fogyasztói piac ellenőrzéséről szóló felmérés keretében 2013-tól értékeli az online szerencsejáték-szolgáltatások piaci teljesítményét.

A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy:

· erősítsék meg a szerencsejátékok kockázataival, illetve a szabályozatlan szerencsejáték-ajánlatokkal kapcsolatos információs és figyelemfelhívó kezdeményezéseket,

· javítsák az együttműködést a szerencsejáték-szabályozó hatóságok és a fogyasztói szervezetek között,

· fokozzák a gyermekek és fiatalkorúak online biztonságát szolgáló megoldások elérhetőségét és használatát, hogy megakadályozzák a szerencsejáték-oldalakhoz való hozzáférésüket,

· végezzenek felméréseket és adatgyűjtést a szerencsejátékokkal kapcsolatos zavarokról.

2.4. A csalás és pénzmosás megelőzése

A tagállamoknak a közrenddel kapcsolatos legfontosabb közérdekű célkitűzései a szerencsejátékokkal összefüggő csalás és pénzmosás megelőzése. Az online szerencsejátékokkal összefüggő két leggyakoribb bűncselekmény a hitelkártyával való visszaélés és a banki azonosító adatok lopása. Az online szerencsejátékokat továbbá illegális tevékenységekből származó pénz mosására is használják. E bűncselekmények gyakran több országot is érintenek, és a szervezett bűnözés körébe tartoznak.

A tagállami hatóságoknak és szabályozott üzemeltetőknek számos kihívással kell szembenézniük a csalás és pénzmosás elleni mechanizmusok hatékony alkalmazása tekintetében. E tranzakciók legeredményesebben nemzetközi együttműködés és koordináció, például a nemzeti szerencsejáték-hatóságok, a nemzeti rendőrség és a nemzetközi jogérvényesítő hatóságok közötti strukturált együttműködés révén kezelhetők. A megfelelő mértékben a pénzmosás elleni küzdelem terén releváns megelőzési és védelmi intézkedéseket (például a név nélküli veszteségképzés tilalma) is mérlegelni kell a fogyasztók közös védelméről szóló ajánlás keretében. A szerencsejátékokkal kapcsolatos csalással és pénzmosással összefüggő kérdésekről képzést kell biztosítani a bírói kar számára.

2.4.1. A pénzmosás elleni intézkedések hatályának meghosszabbítása

A szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységeket illetően a pénzmosás elleni irányelv[28] jelenleg csak a kaszinókra vonatkozik. Egyes tagállamok már kiterjesztették az irányelv alkalmazásának hatályát a szerencsejátékok egyéb fajtáira is. Számos szabályozott üzemeltető alkalmaz olyan eszközöket, mint a vásárlóellenőrzési folyamatok, a vásárlói profil kialakítása és a fizetésellenőrzés. Valamennyi szerencsejáték-üzemeltető számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a tagállamokban összehasonlítható védelmi szint biztosítása érdekében az irányelv alkalmazását szélesebb körben, valamennyi szerencsejáték-szolgáltatásra ki kell terjeszteni.

A Bizottság az irányelv felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelni fogja, hogy – az arányosság elvét tiszteletben tartva – kiterjessze hatályát a szerencsejátékok valamennyi formájára.

2.4.2. A személyazonosság-lopás és a számítástechnikai bűnözés egyéb formáinak kezelése

A nyilvános konzultációból kiderült, hogy a szerencsejátékokkal kapcsolatos csalás leggyakoribb típusa a „személyazonosság-lopás”. Ennek hátterében ugyanakkor egy általánosabb jelenség húzódik meg, nevezetesen az, hogy a személyazonosság-lopás és a számítástechnikai bűnözés egyéb formái egyre nagyobb veszélyt jelentenek az online szolgáltatásnyújtásra nézve. E kérdésekkel foglalkozik a Bizottság a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó jelenlegi szakpolitikáján belül, egyebek mellett a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjának létrehozásáról szóló, a közelmúltban tett javaslata révén[29]. Annak biztosítása érdekében, hogy az ebben az összefüggésben feltárt megoldások hozzájáruljanak a biztonságosabb online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz is, a Bizottság ösztönözni fogja a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén szerzett tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztását a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoporton belül, valamint adott esetben a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjával is.

2.4.3. A szerencsejáték-gépek biztonságának garantálása

Az online játékgépek és a szerencsejáték-szoftverek hitelesítését általában a tagállami illetékes hatóságok írják elő, amikor döntést hoznak a szerencsejáték-engedély iránti kérelemről. Az online szerencsejátékok összehasonlítható biztonsági szintjének biztosítása, a különböző nemzeti hitelesítési eljárásokkal járó adminisztratív terhek csökkentése és szükség esetén az interoperabilitás lehetőségének megteremtése érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni a játékgépek hitelesítésére irányuló uniós standard bevezetésének előnyeit.

Fő intézkedések

A Bizottság:

· 2012-ben mérlegelni fogja a pénzmosás elleni irányelv hatályának a szerencsejátékok valamennyi formájára történő kiterjesztését,

· a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó szakpolitikával összefüggésben ösztönözni fogja a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoporton belüli, valamint adott esetben a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjával megvalósuló tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását,

· 2013-ban feltérképezi a játékgépekre, egyebek mellett a szerencsejáték-szoftverekre vonatkozó uniós standard létrehozásának lehetőségét.

A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy:

· mozdítsák elő a szerencsejátékokkal kapcsolatos csalásra és pénzmosásra vonatkozó kérdésekkel foglalkozó képzést a bírói kar számára.

2.5. A sport tisztességességének védelme és a mérkőzéseredmények befolyásolásának („bundázás”) megakadályozása

A mérkőzéseredmények befolyásolása a csalás sajátos formája, amely a sportszervezetek, sportolók, játékosok (fogyasztók) és a szabályozott szerencsejáték-üzemeltetők érdekeivel ellentétes. A mérkőzések eredményének befolyásolása ellentétben áll a sportversenyeken alkalmazandó tisztességesség elvével, amely a sport területén (az EUMSZ 165. cikke) az Unió fellépésének egyik célja. A probléma kezelése a közhatóságok, sportszervezetek és szerencsejáték-üzemeltetők részéről együttes, összehangolt erőfeszítéseket igényel[30]. Oktatási kampányok, összeférhetetlenségi szabályok, fogadásellenőrzési rendszerek és figyelmeztetőeszközök (közérdekű bejelentés, forródrót stb.) mellett számos szabályozó (szerencsejáték-engedélyezési feltételek, sportszövetségek alapszabályai) és önszabályozó mechanizmus (magatartási kódex) van érvényben az EU-ban. Az érdekelt felek között fennáll az együttműködés, de korlátozott mértékben. Egyértelműen nagyobb együttműködésre van szükség a sportfogadás szervezői, a sportszövetségek és illetékes hatóságok között, ideértve a nemzeti és nemzetközi szerencsejáték-szabályozó hatóságokat is.

2.5.1. Az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése

Az együttműködési megállapodások hasznosak e területen, a Bizottság szorgalmazza további kidolgozásukat és az összes érdekelt fél bevonását (szerencsejáték-üzemeltetők, sportszervezetek, szabályozók). E megállapodások hatékonyan támogatják a nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozását, ahol valamennyi, a mérkőzések eredményének befolyásolása elleni küzdelemben nemzeti szinten részt vevő fél találkozhat, információt cserélhet és koordinálhatja a tevékenységeket. A nemzeti kapcsolattartó irodák a hatékony együttműködés lényeges elemei a mérkőzések eredményének befolyásolásával foglalkozó kérdések kezelésében – uniós és globális szinten egyaránt.

2.5.2. A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása elleni intézkedések kidolgozása

A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása elleni intézkedések finanszírozására vonatkozó tagállami megközelítések számottevő különbségeket mutatnak, míg a jelenleg alkalmazott finanszírozási modellek közül egyről sem derült ki, hogy eredményesebb lenne a többinél.

A Bizottság egy ajánlás keretében ki fogja dolgozni azokat a sportmérkőzés-eredmények befolyásolása elleni intézkedéseket, amelyek az érdekelt felekkel együttműködve valamennyi tagállamban és az egyes sportágakra vonatkozóan alkalmazandók lesznek, az alábbiak céljából: 1) a bevált gyakorlatok hatékonyabb cseréjének ösztönzése a mérkőzések eredményének befolyásolásával kapcsolatos fogadások megakadályozása terén, egyebek mellett kezdeményezések a sportban részt vevők tudatosságának és képzéseinek erősítése céljából, 2) a gyanús cselekményekkel kapcsolatosan a sportszövetségek, üzemeltetők és szabályozók kölcsönös jelentéstételi és ellenőrzési tevékenységeinek biztosítása, ideértve a probléma súlyosságára vonatkozó megbízható adatok gyűjtését is, 3) minimális összeférhetetlenségi rendelkezések kidolgozása, például sportolókra és sportvezetőkre vonatkozó fogadási tilalom, és az ifjúsági események fogadásból történő kizárása, valamint 4) forródrótok és egyéb jelentéstételi vagy közérdekű bejelentést lehetővé tevő figyelmeztető mechanizmusok bevezetése. E célból szerencsejátékokkal foglalkozó szakértők bevonásával speciális műhelytalálkozókat szerveznek majd.

2.5.3. A mérkőzéseredmények befolyásolásának hatékony megakadályozása

A sportmérkőzések eredményének befolyásolásáról szóló tanulmány[31] szerint a bundázás minden tagállamban bűncselekmény. A tanulmányból az is kiderül, hogy a sporttal kapcsolatos bűncselekménnyel való gyanúsítás nem szükségszerűen vezet eredményesebb végrehajtáshoz vagy kevesebb gyanús esethez. A sportmérkőzések eredményeinek befolyásolására vonatkozó esetek büntetőeljárásával kapcsolatos legfőbb hiányosságok operatív jellegűek. Az uniós szintű kezdeményezések célja a sportmérkőzések eredményének befolyásolását célzó szabályok eredményesebb végrehajtása.

A Bizottság részt vesz az Európa Tanács a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozására irányuló munkájában. Ennek célja, hogy a nemzeti rendszerek számára biztosítsa az említett probléma megoldásához szükséges eszközöket, szakértelmet és forrásokat.

2.5.4. A nemzetközi együttműködés előmozdítása

A Bizottság az „Európai partnerségek a sport területén” elnevezésű 2012. évi előkészítő intézkedés[32] keretében rendelkezésre álló pénzeszközök részének felhasználásával kísérleti projekteket fog indítani a mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozása terén folytatott nemzetközi együttműködés ösztönzésére. A Bizottság továbbra is együttműködik a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) és az Európa Tanáccsal, amelyek intézkedéseket javasoltak és dolgoztak ki a kérdés globális szintű kezelésére[33]. A Bizottság fel fogja térképezni annak lehetőségét, miként képezhetné a sport tisztességességének védelme és a mérkőzések eredményének befolyásolása elleni küzdelem a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a sportról folytatott megbeszélések tárgyát.

Fő intézkedések

A Bizottság:

· 2014-ban ajánlást fogad el a mérkőzéseredmények befolyásolásával kapcsolatos fogadások megakadályozásával és leküzdésével összefüggő bevált gyakorlatokról,

· részt vesz az Európa Tanács a sporteredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozására irányuló munkájában,

· ösztönzi a nemzetközi együttműködést és a mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozásáról folytatott párbeszédet.

A Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy:

· állítsanak fel nemzeti kapcsolattartó pontokat, amelyek összekötik a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemben részt vevő személyeket,

· biztosítsák a nemzeti jogi és adminisztratív rendszerek számára a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemhez szükséges eszközöket, szakértelmet és forrásokat,

· mérlegeljék a sport tisztességességének védelmére irányuló intézkedések fenntartható finanszírozását.

3. KövetkeztetésEK

Az online szerencsejáték-ágazat különféle szabályozási és technikai kihívásaira való válaszhoz szigorú és hatékony intézkedésekre van szükség. Az e közleményben közzétett intézkedések e problémák megoldására irányuló, átfogó stratégiát alkotnak.

Az Európai Bizottság együtt fog működni az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az érintett érdekeltekkel e közlemény gyors végrehajtása ügyében. A Bizottság 2012-ben megszervezi a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoport első ülését, és párbeszédet kezdeményez valamennyi érdekelt féllel. A Bizottság 2013-ban konferenciát szervez az érdekelt felek részvételével.

Az Európai Bizottság értékelni fogja e közlemény végrehajtását és az intézkedéseknek a tagállamok és az érdekelt felek általi alkalmazását. A Bizottság e közlemény elfogadásától számított két éven belül jelentésben számol be az elért eredményekről. A Bizottság jelentésében értékelni fogja, hogy a megvalósított tevékenységek elegendőek-e a fogyasztók hatékonyabb védelmére és a mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozása irányuló célkitűzések szempontjából. A Bizottság azt is megvizsgálja majd, hogy ezen intézkedések biztosítják-e az online szerencsejátékok megfelelő uniós keretét, illetve hogy mely területen van szükség további uniós szintű intézkedésekre – adott esetben jogalkotási aktusra.

[1] Az „online szerencsejáték” fogalma számos különböző szerencsejáték-szolgáltatásra és terjesztési csatornára vonatkozik. Lásd az áttekintést és a fogalommeghatározások megvitatását a szolgálati munkadokumentum 2. szakaszában.

[2] 2011-ben a teljes uniós szerencsejáték-piac éves bevételét megközelítőleg 84,9 milliárdra becsülték, közel 3 %-os éves növekedési rátával. 2008 és 2011 között a játéktermekhez kapcsolódó szerencsejáték-piac megközelítőleg 8,3 %-kal nőtt.

[3] H2 Gambling Capital (szerencsejáték és sportfogadási tanácsadás).

[4] Zöld könyv az online szerencsejátékokról a belső piacon (COM(2011) 128 végleges).

[5] Bizottsági szolgálati munkadokumentum hiv. sz.:

[6] A közleményben említett kiskorúak kategóriájába a „gyermekek” is beletartoznak. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikkével összhangban bármely 18 év alatti személy „gyermeknek” tekintendő. Egyes tagállamokban a fiatal felnőttekre a gyermekekre alkalmazandó rendszer vonatkozik.

[7] Az e dokumentumban javasolt valamennyi, a Bizottság által hozandó intézkedés következetes és összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

[8] Az EU Versenyképességi Tanácsának következtetései a szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban meglévő jogi keretről, 3057. ülés, 2010. december 10.

[9] Az EU Versenyképességi Tanácsának következtetései a szerencsejátékokra és fogadásokra vonatkozóan az Európai Unió tagállamaiban meglévő jogi keretről (2008–2011).

[10] 2011/2084(INI).

[11] CESE 1581/2011 (INT/579).

[12] A 98/48/EK irányelv által módosított 98/34/EK irányelv a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról.

[13] A 95/46/EK irányelv a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, az adatvédelmi reformot és a Bizottság által 2012. január 25-én elfogadott reformcsomagot lásd az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/justice/newsroom/data-protection/news/120125_en.htm

[14] A belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló rendeletet (az IMI-rendelet) (a COM(2011) 522 végleges bizottsági javaslat alapján) az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2012 szeptemberében–októberében fogadja el hivatalosan. E rendelet meg fogja teremteni annak lehetőségét, hogy kísérleti IMI-projekteket indítsanak az IMI igazgatási együttműködésre történő alkalmazásának vizsgálata céljából, ideértve a személyes adatok cseréjét az egységes piac bármely területén, feltéve, ha van jogalapja ezen adatok cseréjének.

[15] A nem engedélyezett szerencsejáték-szolgáltatások a fogadó tagállamban nem jelentik azt, hogy az ilyen szolgáltatásokra nem vonatkozik szabályozás a származás szerinti tagállamban. Emellett azt sem jelenti, hogy más tagállamokban ne lennének engedélyezettek.

[16] A 2006/2004/EK rendelet a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”).

[17] További részletek itt olvashatók: http://ec.europa.eu/internal_market/e-commerce/notice-and-action/index_en.htm

[18] Például játékszenvedély kialakulása, patológiai szerencsejáték-használat, túlzott szerencsejáték-szenvedély.

[19] H2 Gambling Capital.

[20] Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (COM(2012) 225 végleges).

[21] A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről (AVR) szóló irányelvre és a fogyasztói jogviták online rendezéséről (OVR) szóló rendeletre irányuló javaslatokban foglaltak szerint, az alábbi elérhetőséggel: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/adr_policy_work_en.htm

[22] A gyermekbarát internet európai stratégiája (COM(2012) 196 végleges).

[23] A 2005/29/EK irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

[24] Ez egy több területet átfogó, a hetedik Kutatási és Technológiafejlesztési keretprogram keretében finanszírozott projekt. Középpontjában a szenvedélybetegséggel és a különböző életmódokkal kapcsolatos, 5 évet felölelő (2011-2015), európai vonatkozású kutatás áll. Bővebb információk az alábbi honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/research/social-sciences/projects/486_en.html

[25] Az 1351/2008/EK határozat az Internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról.

[26] Az Európai Parlament és Tanács rendeletre irányuló javaslata az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról (COM(2011) 665).

[27] Célja: az európai kamaszok között a borderline internethasználat és internetfüggőség gyakoriságának és meghatározó elemeinek értékelése.

[28] A 2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről.

[29] Küzdelem digitális korunk bűnözésével: Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása (COM (2012) 140 végleges).

[30] Lásd a mérkőzés-eredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló, 2012. szeptember 20-i nicosiai nyilatkozatot.

[31] http://ec.europa.eu/sport/news/20120410-study-on-match-fixing_en.htm

[32] http://ec.europa.eu/sport/news/20120417-2012-call-for-proposals_en.htm

[33] CM/Rec(2011)10, A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló, 2012. február 2-i ajánlásai.