TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében........................................ 3

I............ Partnerség egy erősebb európai iparért............................................................................ 3

II........... A szakpolitikai és gazdasági háttér: az ipar központi szerepe............................................ 3

III.......... A megerősített iparpolitika pillérei: beruházás az innovációba, jobb piaci feltételek, a tőkéhez való hozzáférés, valamint a humántőke és szakképzettség.......................................................................... 3

A........... Az új technológiákba és az innovációba való beruházás elősegítése.................................. 3

1. Kiemelt cselekvési irányvonalak................................................................................................ 3

i) A tiszta termelést célzó fejlett gyártási technológiák piacai........................................................... 3

ii) A kulcsfontosságú alaptechnológiák piacai................................................................................. 3

iii) A bioalapú termékek piacai...................................................................................................... 3

iv) Fenntartható iparpolitika, építőipar és nyersanyagok.................................................................. 3

v) Tiszta járművek és hajók........................................................................................................... 3

vi) Az intelligens hálózatok............................................................................................................. 3

2. Kísérő intézkedések.................................................................................................................. 3

B........... A piacokhoz való hozzáférés........................................................................................... 3

1. Az áruk belső piacának javítása................................................................................................. 3

2. A vállalkozói szellem ösztönzése annak érdekében, hogy dinamikusabbá váljon a belső piac....... 3

3. A technológiai belső piac, egységes szabadalmak, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme        3

4. A nemzetközi piacok................................................................................................................. 3

C........... A finanszírozáshoz és a tőkepiacokhoz való hozzáférés.................................................... 3

1........... A közszféra által annak érdekében nyújtott támogatás, hogy az ipar könnyebben hozzáférjen a tőkéhez            3

2. A tőkepiacokhoz való hozzáférés.............................................................................................. 3

D........... A humán tőke alapvető szerepe....................................................................................... 3

IV......... Következtetések: irányítás és célok................................................................................. 3

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében

Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése

I.            Partnerség egy erősebb európai iparért

Pénzügyi gondok idején Európának még az eddigieknél is nagyobb szüksége van a reálgazdaságára, hogy megalapozza a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fellendülését. Iparunk számára adottak a feltételek ahhoz, hogy felvállalja ezt a szerepet: Európa számos stratégiai ágazatban – mint például az autóipar, a repüléstechnika, a mérnöki tudományok, az űripar, a vegyipar és a gyógyszeripar terén – világszinten vezető szerepet tölt be. Még mindig az iparból származik Európa kivitelének 4/5-e, és a magánszektorbeli K+F beruházások 80 %-át a feldolgozóiparban hajtják végre[1].

A szűnni nem akaró gazdasági válság azonban érzékenyen érinti az európai ipart: a termelés 10 %-kal alacsonyabb, mint a válság előtt, és több mint 3 millió ipari munkahely megszűnt. Mind a fogyasztói, mind a vállalkozói bizalom megrendült. A bankszektorbeli problémák miatt nehéz finanszírozási lehetőségekhez jutni. Ez visszafogja a beruházásokat, a gyárak pedig kénytelenek bezárni.

Mindez olyan időszakban történik, amikor a világ az innováció és a technológiai fejlődés sebességének köszönhetően közel került egy ipari áttöréshez. Több új konvergáló technológiai terület együttesen megteremti az alapokat a „zöld” energián, a tiszta közlekedésen, új termelési módszereken, új anyagokon és intelligens kommunikációs rendszereken alapuló új ipari forradalomhoz. Mindezek az egész világon megváltoztatják az ipari látképet; egyesült államokbeli és ázsiai versenytársaink komoly beruházásokat eszközölnek ezeken a területeken. Európa olyan időszakban igényel új ipari beruházásokat, amikor a bizalomhiány, a piaci bizonytalanság, a finanszírozási problémák és a képzett munkaerő hiánya azok ellen hatnak.

Európának a 21. századra újra fel kell lendítenie az ipar szerepét. Ez az egyetlen módja annak, hogy fenntartható növekedést érjünk el, minőségi munkahelyeket teremtsünk és megoldjuk a társadalmi kihívásokat, amelyekkel szembenézünk. Ennek eléréséhez átfogó szemlélet szükséges, amely a beruházásra és az innovációra összpontosít, ugyanakkor mobilizál minden uniós szinten rendelkezésre álló eszközt, nevezetesen az egységes piacot, a kereskedelempolitikát, a kkv-politikát, a versenypolitikát, valamint a környezetvédelmi és a kutatáspolitikát az európai vállalatok versenyképessége érdekében.

Ez a közlemény az EU, a tagállamok és az ipar közötti partnerségre tesz javaslatot annak érdekében, hogy drasztikusan fokozzák az új technológiákba való beruházás mértékét, és biztosítsák, hogy Európa versenyképes vezető szerepet töltsön be az új ipari forradalomban. Egy széles körű nyilvános konzultációt követően a Bizottság azt javasolja, hogy a beruházásokat és az innovációt a következő hat kiemelt cselekvési irányvonalra összpontosítsák: fejlett gyártási technológiák, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bioalapú termékek, fenntartható ipari és építőipari politika és nyersanyagok, tiszta járművek és intelligens hálózatok.

A Bizottság felvázolja, hogy szakosodott partnerségi munkacsoportokat létrehozva milyen megközelítést fog alkalmazni ezeken az egyes területeken. Bemutatja, hogy az EU miként fogja politikai eszközökkel támogatni Európa újraiparosítását, integrált módon mozgósítva minden rendelkezésére álló eszközt. Az iparnak az lesz a szerepe, hogy megvalósítsa a szükséges beruházásokat és termékeket, míg a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak a nemzeti igényeikhez[2] kell hozzáigazítaniuk e prioritásokat. Az ipar és a hatóságok közös fellépése várhatóan ahhoz is hozzá fog járulni, hogy csökkenjenek a versenyképességbeli eltérések a tagállamok és az Unió régiói között.

Másrészt az itt javasolt intézkedéseknek az is a célja, hogy megújult lendületet adjanak a növekedés szempontjából ígéretes területeknek, nevezetesen a belső piacnak és a nemzetközi piacoknak. Nem lehet ösztönözni az új beruházásokat, ha kételyek merülnek fel az eladhatósággal kapcsolatban, vagy fennáll a technológiai know-how jogellenes eltulajdonításának veszélye. A vállalatok könnyebb piacra jutása révén már eddig is jelentős előrelépés történt a belső és külső piacokban rejlő lehetőségek kiaknázása terén. A Bizottság ezért a következő kiemelt témákra összpontosít, amelyekben még jelentős továbbfejlesztési lehetőségek rejlenek: a költségek csökkentése, a bizalom növelése, a vállalkozási kedv ösztönzése és a szellemi tulajdon védelme.

Harmadrészt a Bizottság két olyan területtel is foglalkozik, amelyek a gazdasági válság és az ipar gyors változása következtében meggyengültek. Innovatív beruházásokra nincs lehetőség finanszírozás nélkül. A gazdasági válság és a bankszektor nehézségei negatívan befolyásolták a reálgazdaság számára történő hitelezést. Ez a közlemény számos intézkedést javasol a helyzet orvoslására. Továbbá nem lehet új technológiákat kifejleszteni és bevezetni a piacra, ha az európai munkaerő nem rendelkezik a szükséges készségekkel. A Bizottság ezért stratégiáját egy sor olyan intézkedéssel erősíti meg, amelyek révén felkészíti az európai munkavállalókat a jövőre, és megkönnyíti az ipari szerkezetátalakítást.

A Bizottság arra törekszik, hogy az ezen közleményben vázolt, megújított ipari stratégia révén újra fellendítse az ipar jelenleg csökkenő szerepét Európában, a GDP-ben belüli részarányát a jelenlegi körülbelül 16 %-os[3] szintről 2020-ra akár 20 %-ra emelve. Ennek alapjául a beruházások (bruttó állóeszköz-felhalmozás és berendezésekbe történő beruházás) összértékének lényeges emelkedése, az árukereskedelem bővülése a belső piacon (hogy, 2020-ra elérje a GDP 25 %-át), valamint a harmadik országokba exportáló kkv-k számának jelentős emelkedése kell, hogy szolgáljon.

II.          A szakpolitikai és gazdasági háttér: az ipar központi szerepe

E közlemény a Bizottság által 2010-ben, az Európa 2020 stratégia részeként, „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” címmel elfogadott közleményre[4] épít, és aktualizálja azt. Az említett közlemény az ipari versenyképesség fokozására összpontosított a gazdasági fellendülés támogatása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás elősegítése érdekében. A 2010-ben javasolt stratégiai megközelítés továbbra is teljes mértékben érvényes a hosszabb távú céljaink elérése érdekében, és végrehajtásában[5] nagyon jó előrehaladást sikerült elérnünk. A gazdasági válság által több tagállamra gyakorolt súlyos hatás, az EU-ban ezt követően kialakult gazdasági stagnálás és a világgazdaság romló kilátásai miatt azonban még sürgősebbé vált az iparpolitika félidős felülvizsgálata[6].

Az idei éves növekedési jelentés azt hangsúlyozta, hogy növekedést segítő intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megerősödjön a fellendülés, lépést tartsunk legfontosabb versenytársainkkal, és közelebb kerüljünk az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez. Az Európai Tanács 2011-es és 2012-es üléssorozata fellépést sürgetett az e közleményben tárgyalt területeken, amit Barroso elnök úr 2012. szeptember 12-én az Unió helyzetéről megtartott beszédében is megemlített. E megújított ipari stratégia a felszólításokra adott válasz részét képezi, különösen a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumnak” az Európai Tanács 2012. júniusi ülésén való elfogadását követően.

Az iparra fordított politikai figyelem azon a felismerésen alapul, hogy Európa gazdagságához és gazdasági sikeréhez alapvető fontosságú az erős ipari háttér. Létfontosságú a gazdasági fellendülés élénkítése, a minőségi munkahelyek megteremtése és általános versenyképességünk megerősítése. Az ipar meg tudja teremteni a fenntartható növekedés újraindításához szükséges nagy mértékű termelékenységnövekedést: az ipar termelékenysége 35 %-kal nőtt 2009 óta, amikor a válság a legsúlyosabb méreteket öltötte. Emellett csak az ipar javíthat a gazdaság egészének energia- és erőforrás-hatékonyságán most, amikor az erőforrások világszerte szűkösen állnak rendelkezésre, és segíthet megtalálni a megoldásokat a társadalmi kihívásokra.

Sürgősen új beruházásokra van szükség, hogy ösztönözzék a gazdasági fellendülést, valamint felélesszék az innovációt és az új technológiákat a termelési környezetben. Európa jövőbeni versenyképessége komolyan megrendül, ha a jövőben nem fektet be ugyanilyen mértékben ezen technológiák bevezetésébe és elterjesztésébe. Mindazonáltal a beruházási kilátások meglehetősen sivárak[7]. 2008 és 2011 között a beruházások a GDP 2,5 százalékpontjának megfelelő mértékben csökkentek, és a jelenlegi gazdasági előrejelzések szerint csak lassú fellendülés várható. A beruházások felpezsdítéséhez üzleti bizalom, piaci kereslet, finanszírozás és szakképzettség – szakpolitikánk négy alappillérre – szükséges.

Napjainkban egyre fontosabb a megfizethető és megbízható energia- és nyersanyagellátás, mivel számos iparágban ezek teszik ki a költségek jelentős részét. 2005 és 2012 eleje között az európai ipar által felhasznált energia ára reálértéken 27 %-kal nőtt, ami magasabb, mint ami a többi iparosodott ország többségében – különösen az Egyesült Államokban – volt tapasztalható. A villamos energiát illetően az európai ipar átlagosan magasabb árakkal szembesül, mint más fejlett gazdaságok, például az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó vagy Korea ipara, és ez az árkülönbség csak tovább nőtt az elmúlt évtized során[8]. A jövőbeli energiapolitikák meghatározásakor gondosan meg kell vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorolnak az energiaárakra Európában. A teljes mértékben hatékony belső energiapiac eredményes megvalósítása, az energetikai infrastruktúrába történő további beruházások végrehajtása, az energiaforrások további diverzifikálása, valamint a nagyobb energiahatékonyság jelentik a kulcsfontosságú elemeket ebben a tekintetben.

A gyártás területén uralkodó verseny a jövőben egyre kevésbé fog a bérkülönbségeken alapulni[9], így iparunknak jó esélye van arra, hogy Európa mint termelési helyszín ismét vonzóvá válik, feltéve, hogy ki tudja aknázni az új technológiák és az uniós piac mérete által kínált lehetőségeket.

III.         A megerősített iparpolitika pillérei: beruházás az innovációba, jobb piaci feltételek, a tőkéhez való hozzáférés, valamint a humántőke és szakképzettség

A Bizottság javaslata szerint az iparpolitikát proaktívan kell megközelíteni a következő négy fő elem alapján.

1.           Az Uniónak először is megfelelő keretfeltételeket kell biztosítania az új beruházások ösztönzéséhez, az új technológiák bevezetésének felgyorsításához, valamint az erőforrás-hatékonyság növeléséhez. Ide tartoznak a műszaki előírások és a belső piaci szabályok, valamint a kísérő intézkedések, mint például az infrastruktúraprojektek és a K + F/innovációs projektek. A közlemény első lépésként hat elsőbbségi területre tesz javaslatot, amelyek azonnali intézkedést igényelnek.

2.           Másodsorban sürgősen javítani kell a belső piac működését. Ezt ez a közlemény és a második egységes piaci intézkedéscsomag is bemutatja, és az európai szemeszter keretében a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlásokban is megjelenik. A belső piacon folyó kereskedelem felpezsdítéséhez is hozzájárul. A gazdasági fellendülést a nemzetközi piacok megnyitása is felgyorsítja. A világ gyors növekedést mutató feltörekvő gazdaságai új exportlehetőségeket kínálnak az EU vállalkozásai – különösen a kkv-k – számára.

3.           A beruházás és az innováció nem lehetséges a megfelelő finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nélkül. Az állami forrásokat már eddig is igénybe vették az innovációs beruházások mértékének fenntartásához, különösen a kkv-k. Azonban csak a magán pénzeszközök felszabadítása biztosíthatja az uniós társaságok beruházásainak finanszírozásához szükséges mértéket és fenntarthatóságot. A tőkepiacokhoz való hozzáférés javítása tehát további jelentős kihívás a versenyképesség növelése szempontjából.

4.           Végül a humántőkébe és a szaktudásba történő beruházás fokozását célzó kísérő intézkedések kulcsfontosságúak az iparpolitika sikere szempontjából. A munkaerőnek az ipari átalakulásra való felkészítéséhez munkahelyteremtést célzó politikákra és a képzettségi igényeket előre jelző eszközökre van szükség.

Ez a megközelítés az uniós ipar növekedési potenciálját megerősítő keretfeltételek javítására összpontosít. Teljes mértékben figyelembe veszi, hogy az erőforrások hatékony elosztásához és egy dinamikus gazdasághoz ösztönözni kell a versenyt. Az állami intervenciónak meg kell teremtenie a megfelelő piaci környezet, és orvosolnia kell a piaci hiányosságokat. Az iparnak magának kell kialakítania a versenyelőnyeit és erősségeit. Az iparpolitika célja, hogy előmozdítsa a versenyképességet, de végső soron mindig magukon a vállalkozásokon múlik, hogy sikerrel járnak vagy kudarcot vallanak a világpiacon.

A.           Az új technológiákba és az innovációba való beruházás elősegítése

A kutatás-fejlesztés messze a legfontosabb mozgatórugója a vállalati innovációnak. Amint azt az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezésben[10] is körvonalazza, a Bizottság prioritásként kezeli a kutatási-fejlesztési politikákat. Annak ellenére azonban, hogy az európai kutatás kiváló, és számos világszerte használt új technológia köszönhető neki, a múltban nem mindig voltunk ilyen eredményesek abban, hogy tudományos vezető szerepünket ipari előnyökre váltsuk. A lítiumelemek esete világos példa erre, hiszen a vonatkozó szabadalmak 30 %-a európai vállalkozások kezében van, ugyanakkor ilyen elemeket egyáltalán nem állítanak elő az EU-ban.

Az új technológiák bevezetésének és elterjesztésének korai szakaszaiba való beruházás technológiai előnyt biztosít számunkra, amivel biztosítani lehet, hogy Európa húzzon hasznot az innovációból növekedés és foglalkoztatás formájában. A „lépéselőny” fellendítheti a termelékenységet, a forráshatékonyságot és a piaci részesedéseket. Sajnálatos módon az érdekelt felekkel folytatott konzultáció azt mutatja, hogy az új piacok jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok gyakran hátrányosan befolyásolják a vállalkozói bizalmat, és gátolják a beruházásokat. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a belső piacra vonatkozó technikai szabályokból, szabványokból és egyéb jogszabályokból álló egyszerű, stabil és kiszámítható, hosszú távú keret létrehozásával eloszlassuk az új piacokkal kapcsolatos bizonytalanságokat.

Széles körű nyilvános konzultációt és elemzést követően hat gyorsan növekvő, kiemelt cselekvési területet kiválasztására került sor. Ezek a kiemelt területek mind hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez rövid és közép távon, és jelentős hatással vannak hosszú távú növekedésünkre. Biztosítani fogják az ipari infrastruktúrát a „harmadik ipari forradalomhoz”[11]. Ennek az infrastruktúrának a megvalósítása magában rejti azt a lehetőséget, hogy új vállalkozások ezrei és új munkahelyek milliói jöjjenek létre, és kialakuljanak egy fenntartható globális gazdaság alapjai a 21. században. A kiemelt cselekvési irányvonalak azokat a kulcsfontosságú elemeket ölelik fel, amelyek az új ipari társadalom kialakulásához szükségesek, amelyben az új energetikai, információs és termelési technológiák átalakítják az ipari termelést és a piacokat. A hatás sehol nem lesz annyira érzékelhető, mint a meghatározott hat kiemelt területen. Az e területeken új technológiákba történő beruházás hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégiában kitűzött, fenntartható és nagy mértékű foglalkoztatás jellemezte gazdaság megvalósításához.

A kiemelt területek szorosan összefüggnek a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika[12] beruházási területeivel. Ezek mind olyan piacok, ahol az új technológiák már készen állnak arra, hogy új termékeket eredményezzenek vagy növeljék a termelékenységet. Ezek az új technológiák forradalmasítani fogják a tervezést (pl. az intelligens anyagok), átalakítják az árutermelést (pl. 3D-nyomtatás), valamint új alapokra helyezik a hagyományos piacokat, mint például az intelligens hálózatok, a tiszta járművek vagy bioalapú műanyagok. Ezért a tagállamoknak figyelembe kell ezeket venniük iparpolitikájukban, valamint régióik szociális kohézióját és gazdasági fejlődését szolgáló stratégiájukban.

Az e prioritásokra helyezett hangsúly természetesen nem jelenti azt, hogy a 2010-ben meghatározott iparpolitikai kiemelt kezdeményezés részeként jelenleg folyamatban lévő egyéb ágazati erőfeszítéseket el lehet hanyagolni. Például a LeaderSHIP 2015 stratégia felülvizsgálata segíteni fogja az uniós hajógyártás versenyképességének javítását, ami hozzájárul a fenntartható tengeri közlekedéshez és infrastruktúrához, valamint a tengeri energiatermelés fejlődéséhez. Az európai acélágazat jövőjéről rendezett magas szintű kerekasztal-megbeszélése meg fogja határozni, hogy mely tényezők befolyásolják ennek az iparágnak a versenyképességét, és a versenyképesség megőrzését célzó konkrét ajánlásokat fogalmaz majd meg. E proaktív iparpolitikai megközelítést kiterjesztik majd más olyan kulcsfontosságú területekre, mint például a kreatív ágazatok, az űrkutatás, a jobb egészségügyi ellátást célzó technológiák különösen az elöregedő népesség számára, az orvostechnikai eszközök és az idegenforgalom.

              1. Kiemelt cselekvési irányvonalak

              i) A tiszta termelést célzó fejlett gyártási technológiák piacai

A tiszta gyártást lehetővé tevő fejlett gyártási technológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az új ipari forradalomban. A térbeli nyomtatással például sokkal kisebb sorozatokat is elő lehet állítani annál, ami jelenleg gazdaságosan megvalósítható, ami új réspiaci termékek alacsony költségű, személyre szabott előállítását teszi lehetővé, és új piaci lehetőségeket teremt az innovatív kkv-k számára. A jövő gyárai fokozottan energiahatékony és anyagtakarékos folyamatokat fognak alkalmazni, megújuló és újrahasznosított anyagokat fognak felhasználni, és egyre inkább olyan fenntartható üzleti modelleket fognak megvalósítani, mint például az anyagok, valamint a hő- és energiaveszteség visszanyerésére szolgáló ipari szimbiózis. Ezek a technológiák fontos üzleti lehetőséget jelentenek, melynek globális piaca 2020-ra várhatóan megduplázódik, és meghaladja a 750 milliárd eurót. Az uniós ipar már jelenleg is világelső e technológiák terén: világpiaci részesedése meghaladja a 35 %-ot[13], a kapcsolódó szabadalmaknak pedig több mint 50 %-át[14] birtokolja.

A tiszta gyártást lehetővé tevő fejlett gyártási technológiákkal foglalkozó külön munkacsoport felállításával fokozni lehetne az uniós és tagállami szakpolitikák koordinációját és az érdekeltek erőfeszítéseit. Ez biztosítaná az irányítást és a koordinációt, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek eredményeinek szélesebb körű elterjesztését és kereskedelmi hasznosítását. A keresletoldali innovációs intézkedéseket[15] is támogathatná, ideértve a jól időzített belső piaci szabályozást és szabványosítást, valamint az innovatív közbeszerzéseket.

A koncepciót igazoló demonstrációs projektekbe és kísérleti programokba való költséges és kockázatos beruházásokhoz a köz- és magánszféra közötti partnerségeket (PPP-k) kell az Unió szintjén létrehozni az iparral az időben történő kereskedelmi hasznosítás érdekében. Fontos szerepet játszhatnak a „Horizont 2020” keretprogram keretében például a robotika és a fenntartható ipari folyamatok terén létrejövő köz-magán társulások, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz kapcsolódó demonstrációs projektek. Az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projekteket szolgáló NER300 finanszírozási program és az ÜHG-hatékonyság terén folytatott innovációt ösztönző, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fenntartható ipart (SILC) támogató program szintén fontos szerepet kap majd.

A Bizottság 2013-ban fel fog állítani egy, a tiszta gyártást lehetővé tevő fejlett gyártási technológiákkal foglalkozó munkacsoportot annak érdekében, hogy ösztönözze az európai ipart az ilyen technológiák fejlesztésében és bevezetésében. Az ágazati konzultációk után a Bizottság értékelni fogja, hogy milyen hatásai lennének egy, a fenntartható ipari folyamatok területén esetlegesen létrehozandó köz-magán társulásnak.

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy támogassák a fejlett gyártási technológiák bevezetését és kereskedelmi hasznosítását, valamint szakterületeiket és igényeiket figyelembe véve lépjenek egymással együttműködésre.       

              ii) A kulcsfontosságú alaptechnológiák piacai

A kulcsfontosságú alaptechnológiák – többek között a mikro- és nanoelektronika, a korszerű anyagok, az ipari biotechnológia, a fotonika, a nanotechnológia és a korszerű gyártási rendszerek – világpiaca az előrejelzések szerint 2015-re 646 milliárd euróról több mint 50 %-kal az EU GDP-jének körülbelül 8 %-ának megfelelő 1 billió euró fölé emelkedik. Európa világelső a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal összefüggő K + F terén, világszinten a szabadalmak több mint 30 %-át birtokolja. Mindazonáltal a múltban az EU a kereskedelmi partnereinél gyakran lassabban váltotta kutatásait piacképes termékekre és szolgáltatásokra.

Egy 2012 júniusában kiadott közlemény[16] meghatározta a kulcsfontosságú alaptechnológiákon alapuló termékek fejlesztésének és ipari hasznosításának felgyorsítását célzó uniós stratégiát. Ez az új stratégia a következő négy pillérre épül: az uniós szakpolitikai intézkedések kiigazítása és ésszerűsítése; az uniós és tagállami szakpolitikák jobb összehangolása a szinergiák és komplementaritás kialakulása érdekében; megfelelő, célzott irányítási struktúrák létrehozása a Bizottságon belül és kívül is, a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében; valamint a meglévő kereskedelmi eszközök mobilizálása a tisztességes piaci verseny és a nemzetközi szinten egyenlő feltételek biztosítása érdekében. Az innovatív termékek belső piacának fejlesztésére is figyelmet kell fordítani a tudománnyal és technológiával kapcsolatos készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal összefüggésben a vállalkozói szellem[17] ösztönzése érdekében. Meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a leginkább fenntartani és fejleszteni a kulcsfontosságú alaptechnológiák erős európai ellátási bázisát, például a távközlési és informatikai ágazatokban használt összetevők tekintetében.

A Bizottság végre fogja hajtani a kulcsfontosságú alaptechnológiákra vonatkozó európai stratégiát, amely biztosítja az uniós és tagállami szakpolitikák jobb koordinációját, az alapvető demonstrációs és kísérleti programok és a több területet érintő, a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos projektek finanszírozását, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiákon alapuló termékek belső piacának kellő időben történő fejlesztését. A megfelelő európai innovációs partnerségeknek kulcsfontosságú eleme lesz a kulcsfontosságú alaptechnológiák ipari hasznosításának biztosítása.

A Bizottság felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy aknázzák ki a kutatási és innovációs stratégiákat az intelligens szakosodás jegyében, támogassák a fejlesztést és kutatást, beleértve a kísérleti és demonstrációs projekteket, továbbá ösztönözzék az értéklánc mentén való együttműködést.

              iii) A bioalapú termékek piacai

A bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágak megújuló erőforrásokat használnak, vagy bioalapú eljárásokat alkalmaznak termelési folyamataikban. A bioalapú termékek számos előnyt kínálnak az ipari versenyképesség és a környezetvédelem szempontjából. A fosszilis tüzelőanyagokat használó folyamatokkal összehasonlítva a bioalapú termelési folyamatok többsége kevesebb energiát fogyaszt, kevesebb szén-dioxidot és illékony szerves vegyületet bocsát ki, és kevesebb mérgező hulladék képződéséhez vezet. Ezek a folyamatok csökkenthetik a termelési költségeket, ugyanakkor a környezeti teljesítményt is javíthatják. Az EU-ban a biolapú vegyipari termékek – többek között a bioműanyagok, biokenőanyagok, biooldószerek, biotenzidek és vegyipari nyersanyagok – volumene 2020-ig a becslések szerint évente 5,3 %-kal fog nőni, ami 40 milliárd euró értékű piacot eredményez, és több mint 90 000 munkahelyet jelent csak a biovegyiparban[18].

A bioalapú termékek belső piacának megteremtéséhez szabványokat kell kidolgozni és frissíteni kell az előírásokat[19]. A CEN már jelenleg is dolgozik a biotüzelőanyagokra és a bioalapú termékekre vonatkozó általános szabványosítási megbízásokon, valamint kimondottan a biopolimerekre, kenőanyagokra, oldószerekre és felületaktív anyagokra vonatkozó megbízásokon[20].

Egy, a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágak a növekedésért közös technológiai kezdeményezés megközelítésén alapuló intézményi köz-magán társulás fokozhatja a magánszektor beruházásait, elősegítheti a biomassza-ellátás hatékony és fenntartható fokozását, támogathatja a nagyszabású biofinomítói demonstrációs projekteket, ösztönözheti a „zöld” közbeszerzéseket, valamint új bioalapú termékek és anyagok kifejlesztéséhez vezethet. Az innovatív folyamatok és technológiák elősegíthetik a jelenleg kiaknázatlan növényi maradékok és tengeri biomassza hasznosítását.

A Bizottság végrehajtja a biogazdasági stratégiát, és ösztönzi a bioalapú termékek piacait, felgyorsítja a szabványok kidolgozását és nemzetközi elismertetését, elősegíti a címkézést és a „zöld” közbeszerzést, valamint együttműködik az iparral egy biogazdasági PPP-re vonatkozó részletes javaslatok kidolgozásában (2013–2014-től kezdődően).

iv) Fenntartható iparpolitika, építőipar és nyersanyagok

A költségek csökkentése, az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése és a hulladék mennyiségének csökkentése fokozza az építőipari ágazat versenyképességét. A lakó-, kereskedelmi és középületekben felhasznált energia az EU végső energiafogyasztásának 40 %-át teszi ki, továbbá a CO2-kibocsátáshoz és a légszennyezéshez is hozzájárul. A lakó- és középületeket, valamint infrastruktúrát érintő új energiahatékonysági beruházások erőteljes növekedési potenciállal rendelkeznek, és értékük 2020-ra várhatóan eléri az évi 25–35 milliárd eurót[21]. Ezenfelül a Bizottság azt javasolja, hogy a strukturális és kohéziós alapok jelentős részben támogassák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást.

A fenntartható építési termékekhez, eljárásokhoz és munkálatokhoz új európai szabványokra van szükség annak érdekében, hogy mind a termékek, mind a szolgáltatások esetében meg lehessen őrizni a belső piac egységességét. Az uniós építési szolgáltatások nemzetközi versenyképességét többek között a Eurocodes építési szabványok nemzetközi elfogadásának biztosításával lehet fokozni. Az energiahatékony épületek köz-magán társulás célja, hogy felgyorsítsa a kutatási eredmények piaci hasznosítását.

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv[22] követelményeket állapít meg számos energiával kapcsolatos termékre, többek között a motorokra, szivattyúkra, ventillátorokra és fagyasztókra vonatkozóan. Az egyéb fogyasztási cikkekre és ipari berendezésekre vonatkozó intézkedések folyamatban vannak. Noha eddig az energia mint erőforrás volt a fő célpont, az irányelv valamennyi környezetvédelmi vonatkozás, többek között a hatékony anyagfelhasználás tekintetében is tervez fejlesztéseket. Az irányelvet fokozatosan a jelentős környezeti hatással rendelkező ipari termékek egyre szélesebb körére kell alkalmazni.

A hulladék-újrahasznosítás további uniós szintű piacainak fejlesztése és egy zártláncú gazdaság felé való elmozdulás érdekében is lépéseket kell tenni. Az osztályozott minőségű újrahasznosított anyagokra (pl. fémre, fára, textilre) vonatkozó új európai szabványok szintén elősegítenék a piac fejlődését. Az újrahasznosítási, szétszerelési és szortírozási technológiák területén sürgősen további demonstrációs projektekre van szükség olyan különleges alkalmazásokhoz, mint például a kevert műanyagok jobb újrahasznosítását célzó RECAP kísérleti program. A bevált gyakorlatok cseréje révén az innovatív hulladék- és erőforrás-gazdálkodási technológiákat is népszerűsíteni lehet. A kohéziós és strukturális alapok, valamint egyéb közfinanszírozási, ösztönző rendszerek és árjelzések fokozottan ösztönözhetik az újrahasznosítást, felújítást és újrafelhasználást az égetés helyett.

A nem energiacélú nem mezőgazdasági nyersanyagok létfontosságúak az uniós ipar versenyképessége szempontjából. Az innováció segíthet csökkenteni az ellátási feszültségeket. Ez például fejlettebb kitermelési (többek között mélytengeri bányászati) és feldolgozási módszerek kifejlesztésével, a magas színvonalú újrahasznosítást elősegítő termékek tervezésével és a „másodnyersanyag-visszanyerés” lehetővé tételével érhető el. Az EU-nak a nyersanyagokkal összefüggésben javítania kell az együttműködést és az információk megosztását a tagállamok között, hogy elérjék az anyagértékláncokra vonatkozó zártláncú megoldások kidolgozásához szükséges kritikus tömeget. A nyersanyagokra vonatkozó európai innovációs partnerség[23] egybegyűjti az összes érdekeltet, hogy lerövidítse az átfutási időt, amellyel a technológiai és egyéb megoldások elérhetővé válnak a piacon. Ezt követően a Bizottság e stratégiai megvalósítási terv alapján operatív programot dolgoz ki.

Új európai szabványokat kell kidolgozni az építési termékekre és eljárásokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesítése érdekében, továbbá az építőipar fenntartható versenyképességére irányuló cselekvési terv végrehajtásának részeként, a háromoldalú stratégiai fórummal[24] (2013–2014) együttműködve támogatni kell a Eurocodes építési szabványok nemzetközi elfogadását.

A kutatási eredmények piaci hasznosításának felgyorsítása érdekében a Bizottság konkrét intézkedéseket javasol az energiahatékony épületek köz-magán társulás keretében és egy, a fenntartható épületekről szóló közleményben (2013).

A Bizottság egyedi környezetbarát tervezési előírásokat vezet be az ipari termékekre, többek között különösen azokra vonatkozóan, amelyek életciklusuk során jelentős hatást gyakorolnak a környezetre; támogatja a környezetbarát tervezésre vonatkozó politikai célkitűzések önkéntes ágazati megállapodások révén történő gyorsabb és olcsóbb megvalósítását; közösen felülvizsgálja az energiafogyasztás címkézéséről szóló irányelvet és a környezetbarát tervezésről szóló irányelvek egyes szempontjait a hatékonyságuk maximalizálása érdekében; támogatja a kkv-k igényeinek jobb kielégítését célzó, az Enterprise Europe Network hálózaton keresztül nyújtott környezetbarát tervezési tanácsadó szolgáltatásokat (2012-től kezdődően).

A Bizottság az EU hulladékgazdálkodási politikája egyes vonatkozásainak (2014-ben) tervezett felülvizsgálatával, valamint a meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek a legköltséghatékonyabb rendszerek, továbbá a legjobb gyakorlatok és iránymutatások meghatározása céljából való elemzése révén (2013/14) továbbfejleszti a stabil újrahasznosítási piacokat, és növeli a begyűjtési arányokat.

A nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség 2012. novemberi létrehozását követően a Bizottság a nyersanyagokra vonatkozó operatív programot dolgoz ki a stratégiai megvalósítási terv (2013. szeptember) alapján.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a nemzeti sajátosságaikhoz igazodó stratégiákat az újrahasznosítás előmozdítása és alacsony energiafogyasztású épületek építése érdekében.

              v) Tiszta járművek és hajók

Az alternatív erőátvitellel rendelkező és/vagy alternatív tüzelőanyagokat használó járművek kulcsfontosságú szakaszt jelentenek a fenntartható mobilitás megvalósítása felé vezető úton. A hálózatról tölthető elektromos járművek és hibrid járművek 2020-ra várhatóan a piac mintegy 7 %-át alkotják majd. A belső égésű motorral ellátott járműveket is egyre inkább villamosítani fogják. A növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése mellett a tiszta mobilitásba való beruházás további előnyökkel is járhat, ideértve a jobb levegőminőséget és a csökkenő egészségi hatásokat.

A tiszta járművek és hajók piacainak fejlesztéséhez széles körű koordináció szükséges. Különösen az elektromos mobilitás elterjesztése igényli az ipari értékláncok, üzleti modellek, készségek és fogyasztói szokások mélyreható kiigazítását, valamint feltöltési infrastruktúrák létrehozását. Az együttműködési képesség és a csatlakoztathatóság érdekében folyó szabványosítási tevékenységeket gyorsan le kell zárni, és azokat a járművekre és az infrastruktúrára vonatkozó további előírásoknak kell követniük. Az ENSZ-EGB valamennyi alkatrészre és rendszerre (többek között az akkumulátorokra is) vonatkozó biztonsági követelményeit, valamint az EU környezetvédelmi rendeleteit ki kell igazítani. A szabványokra és előírásokra vonatkozó nemzetközi megállapodások, különösen az ENSZ-EGB keretein belül, segítenek csökkenteni a költségeket és felgyorsítják a piaci növekedést. A legnagyobb kereskedelmi partnereinkkel a szabványok, a kutatás és a szabályozási szempontok tekintetében folytatott együttműködés az elfogadtatást is segíteni fogja, mint például a Transzatlanti Gazdasági Tanács keretében elfogadott, az EU és az Egyesült Államok elektronikus mobilitásról szóló munkaterve.

Az intelligens hálózatokról, a transzeurópai közlekedési hálózatról[25], valamint az alternatív tüzelőanyag-infrastruktúrákról szóló jogalkotási javaslatok megkönnyítik a töltőállomás-infrastruktúra fokozatos megvalósítását, különösen a városokban. A regionális és helyi hatóságoknak szintén szerepet kell játszaniuk a piaci elfogadás ösztönzésében, például infrastruktúra-fejlesztés, közbeszerzések, valamint olyan nem pénzügyi ösztönzők révén, mint a városközpontokba való behajtás tekintetében biztosított elsőbbség. A Green eMotion projekt nyomán, a „Horizont 2020” keretprogram keretében kutatási-fejlesztési és demonstrációs projekteket kell kidolgozni a kohéziós és strukturális alapok, a tagállami finanszírozás és EBB-hitelek kombinációjának igénybe vételével.

A CARS 21 csoport végső jelentése nyomán a Bizottság összehangol minden olyan szakpolitikai intézkedést, amely a tiszta járművek piaci bevezetését támogatják, beleértve a hálózatról tölthető elektromos és hibrid járművek elterjesztését, kellő időben biztosítja a szabályozást és szabványosítást, elősegíti a feltöltőállomás-infrastruktúra bővítését, és esetleg kezdőfinanszírozást biztosít a kiemelt kutatási-fejlesztési és demonstrációs projektekhez (CARS 2020 közlemény 2020 novemberéig).

Amint azt a 2011. évi, közlekedésről szóló fehér könyvben[26] bejelentette, a Bizottság ki fog adni egy, az alternatív tüzelőanyagokról szóló stratégiát, amely a megfelelő feltöltőállomás-infrastruktúrára is kitér majd.

Az iparban folyamatban lévő konzultációkra építve a Bizottság értékelni fogja a „Hidrogén- és üzemanyagcellák” köz-magán társulás és a „Környezetbarát autók” köz-magán társulás továbbvitelére tett részletes javaslatokat.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a nemzeti sajátosságokat és igényeket figyelembe véve támogassák a demonstrációs projekteket, továbbá saját igényeikhez igazodva és az európai szemeszter ajánlásait követve fejlesszék a tiszta járművekhez és hajókhoz való megfelelő infrastruktúrákat.

A Bizottság felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy aknázzák ki a kutatási és innovációs stratégiákat az intelligens szakosodás jegyében, támogassák a fejlesztést és kutatást, beleértve a kísérleti és demonstrációs projekteket, továbbá ösztönözzék az értéklánc mentén való együttműködést.

              vi) Az intelligens hálózatok

Megfelelő infrastruktúrára (többek között intelligens hálózatra, valamint a tárolásra és a kiegyenlítő kapacitásra vonatkozó megoldásokra) van szükség a megújuló energiának a villamosenergia-hálózatba való integrálásához, az energiahatékonyság növeléséhez, és az új – például az elektromos járművek jelentette – igények kielégítéséhez. A harmadik energiapiaci liberalizációs csomag követelményeket állapított meg arra vonatkozóan, hogy az intelligens hálózatok Unióban való megvalósításának első lépéseként 2020-ig a háztartások legalább 80 %-ában intelligens mérőrendszereket kell létesíteni, míg az intelligens hálózatokról szóló közlemény[27] azok megvalósításának előmozdítása érdekében határoz meg átfogó politikai keretet. Az Uniónak 2020-ig a becslések szerint összesen mintegy 60 milliárd eurót kell beruháznia ezekbe a hálózatokba, ami 2035-re hozzávetőleg 480 milliárd euróra fog emelkedni.

Alapvetően fontos, hogy megfelelő keretfeltételeket alakítsanak ki az ipar számára, hogy az ki tudja fejleszteni a beruházáshoz szükséges technológiákat és termelési kapacitást[28]. Ezzel párhuzamosan az EU-nak ki kell dolgoznia az intelligens hálózatok tagállamok közötti együttműködő-képességének biztosításához szükséges szabványokat, valamint a fogyasztásmérőkre és korszerű mérési infrastruktúrákra vonatkozó közös minimumnormákat. A Bizottság még 2011-ben kiadta az M/490 számú megbízást az európai szabványügyi szervezeteknek, hogy 2012 végéig dolgozzák ki az intelligens hálózatokra vonatkozó szabványok első sorozatát. Rendszeres információcserére kerül sor olyan nemzetközi szereplőkkel, mint az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete, hogy a kidolgozott szabványok – ahol csak lehet – kompatibilisek legyenek. Még megvalósításra vár egy, az intelligens készülékek szélesebb körű bevezetését szolgáló általános keret, többek között az alacsony feszültségű berendezések hatékonyabb felhasználása érdekében. A közbeszerzésekhez költség-haszon elemzés alapján össze kell állítani a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat a potenciális előnyök biztos felismerése érdekében. Az integrált, hatékony és rugalmas kisméretű tüzelőberendezésekben rejlő lehetőségeket meg lehetne valósítani a megfelelő kibocsátási normák kellő időben történő meghatározásával. Végül megfelelő kutatási-fejlesztési és innovációs demonstrációs projekteket kell kidolgozni az elektromos hálózatokra vonatkozó európai ipari kezdeményezések, a SET-terv és az intelligens városokra és közösségekre vonatkozó európai innovációs partnerség révén[29].

Az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoportot következő jelentése alapján a Bizottság további célokat fog meghatározni az intelligens hálózati elemek megvalósítására vonatkozóan, felülvizsgálja és kiszélesíti a szabványosítási megbízások hatályát, iránymutatásokat dolgoz ki a kulcsfontosságú teljesítménymutatók tekintetében és meghatározza, hogy melyek a lehetséges közös érdekű projektek[30] a transzeurópai energetikai infrastruktúra szempontjából (2012 vége).

2. Kísérő intézkedések

A fent leírt koordinációs szerveknek vagy adott esetben új szakértői munkacsoportoknak a politikai menetrendjük megvalósítása érdekében szorosan össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket az ágazattal és a tagállamokkal. Ezeknek a csoportoknak a tevékenységi terület igényeitől függően eltérő lesz a szerkezete és időkerete. Azonban valamennyi összehozza az érdekelt feleket és a hatóságokat annak érdekében, hogy meghatározzák, milyen intézkedésekre van szükség az új technológiák elterjedésének és a befektetések gyorsításához[31].

· Először is a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadni és ki kell hirdetni az új termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó egyszerűsített, kiszámítható és stabil belső piaci szabályozási keretet, beleértve a megfelelő szabványokat és tanúsítást. Az EU szabályozó hatóságainak és szabványosítási szervezeteinek kellő időben, még az új technológiák első piaci bevezetése előtt ki kell dolgozniuk az azokra vonatkozó szabályokat és szabványokat – jó példák a CEN-nek az elektromos járművekre és a bioalapú termékekre vonatkozóan adott szabványosítási megbízások. A munkacsoportok saját piaci területük szabályozási és igazgatási környezetének egyszerűsítésére tesznek javaslatokat, különösen a kkv-k támogatása érdekében. Az európai szemeszterben a szabályozási környezet egyszerűsítését is ajánlották a tagállamoknak.

· Az infrastruktúrafejlesztéseket egyeztetni kell, és össze kell hangolni a termelési kapacitás növekedésével. A kulcsfontosságú uniós energetikai infrastruktúrákba, mint például az intelligens energiahálózatokba és az energiatárolási megoldásokba való beruházás elengedhetetlen a megújuló energiaforrások, az információs és kommunikációs technológiák, valamint az elektromos, illetve hibrid járművek széles körű elterjesztéséhez. A megfelelő és hatékony közlekedési infrastruktúrák, valamint az együttműködő logisztikai és nagysebességű szélessávú hálózatok biztosítása az ipari fejlődés előfeltétele. Hasonlóképpen időben kell fejleszteni az ipar új termelési technológiai kapacitásait, és be kell ruházni az alacsony energiaigényű és erőforrás-hatékony gépekbe és berendezésekbe.

· Harmadrészt elengedhetetlen, hogy a kutatási-fejlesztési és innovációs erőfeszítéseket összehangolják az Unió egészében, hogy biztosított legyen a technológiák bevezetése és kereskedelmi hasznosítása. Különösen a koncepciót igazoló demonstrációs projektek és a kísérleti programok előfeltételei a technológiák ipari méretekben történő bevezetésének. A köz- és magánszféra közötti partnerségek a strukturális alapok felhasználásával, a Horizont 2020 kezdeményezés keretében vagy más közösségi programok révén biztosíthatnak finanszírozást az ilyen kezdeményezésekre. Közpénzekből, de főleg magánforrásokból történő kockázatitőke-finanszírozást is igénybe lehet venni.

· A Bizottság ezen túlmenően kiegészítő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges ismeretek e piacok fejlesztéséhez, továbbá az új innovációk alkalmazása iránti keresletének ösztönzésére.

Új munkamódszerek fogják segíteni a vállalatokat abban, hogy idősödő munkaerőt alkalmazzanak, valamint szakképzett embereket vonzzanak magukhoz a gyártáshoz. Az új technológiák megváltoztatják a munkakörök és a szükséges készségek összetételét. A Bizottság támogatni fogja a munkahelyek átalakítását, ami ösztönzi az „aktív foglalkoztatás” új formáit, valamint az új készségek, köztük a digitális jártasság fejlesztését.

A design és egyéb nem technológiai újítások szélesebb körű alkalmazása az egyik legfontosabb hajtóerő a nagy értékű termékek fejlesztése, a termékenység növelése és az erőforrás-hatékonyság javítása mögött. A design által az innovációban betöltött szerep fokozása érdekében az Európai Tervezési Vezetőtestületet javaslatcsomagot dolgozott ki, beleértve a következőket: a vállalatok jobb hozzáférése a designhoz; a gyártási rendszerek design által vezérelt innovációjának ösztönzése; a tervezési kompetenciák ösztönzése; a design szerepének növelése az uniós kutatási és innovációs rendszerben; a design szélesebb körű alkalmazása a közszférában; és az európai design megkülönböztetése világszinten.

Az innovációs politika az új technológiák és munkamódszerek bevezetését olyan keresletorientált intézkedésekkel kombinálva zökkenőmentesen, mint például a szabványosítás, az újítások világszintű ellátási láncokban való alkalmazását támogatva vagy szabályozási ösztönzőkkel növelheti a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. Európa már rendelkezik tapasztalatokkal a kínálati oldalra vonatkozó politikák tekintetében, mint amilyen a sikeres „Vezető piac” kezdeményezés, amely piacspecifikus ütemterveket és keresletoldali politikai eszközöket dolgozott ki. Nemrégiben öt európai innovációs partnerség létrehozását jelentették be a keresletoldali és a kutatási-fejlesztési politikai eszközök összehangolására.

Az Európai Tanács 2012 márciusában tett felhívását követően fontos továbbra is támogatni a keresletvezérelt innovációt, és a lehető legjobb környezetet megteremteni ahhoz, hogy a vállalkozók kereskedelmileg hasznosíthassák ötleteiket a piacon. 2012 végétől kezdődően a Bizottság végre fog hajtani egy három egymást követő szakaszból álló horizontális cselekvési tervet az innovatív európai áruk és szolgáltatások iránti kereslet fellendítésére. Az első szakasz célja a piacok, az eszköztárak és a keresletvezérelt modellek meghatározása. A következő szakaszban a Bizottság az érdekelt felekkel együtt stratégiai menetrendeket fog kidolgozni a szélesebb körű kezdeményezések keresletoldali intézkedéseire. A végső szakaszban kerül sor a második szakaszban kidolgozott stratégiai menetrendek intézkedéseinek végrehajtására. Ezzel párhuzamosan egy új monitoring rendszer fogja mérni a keresletoldalra vonatkozó politikák hatását és a stratégiai menetrendek megvalósítását.

A Bizottság ki fog dolgozni és végre fog hajtani egy horizontális cselekvési tervet az innovatív európai áruk és szolgáltatások iránti kereslet fellendítésére (2012-től kezdődően).

A Bizottság létre fog hozni egy, az európai munkahelyi innovációval összefüggő tanulási hálózatot a munkaerő termelékenységének és a munkahelyek minőségének ösztönzésére (2013), továbbá végrehajt egy cselekvési tervet a designnak az innovációs politikába való beillesztésének felgyorsítására (2012-től kezdődően).

A Bizottság 2013-ban független felülvizsgálatot indít annak felmérésére, hogy az európai szabványosítási rendszer képes-e alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez, valamint hozzájárulni Európa belső és külső stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez.

B.           A piacokhoz való hozzáférés

1. Az áruk belső piacának javítása

Az áruk belső piaca alkotja az EU-n belüli kereskedelem 75 %-át, és hatalmas kiaknázatlan potenciállal rendelkezik az EU versenyképességének és növekedésének fokozása tekintetében. A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaság megvalósításának is kiemelt eszköze. A globalizáció, a szakosodás és az innováció igen jelentős hatást gyakorol a gyártási folyamatokra, míg a „termékek” és a „szolgáltatások” közötti határvonal egyre inkább elmosódottá válik. Ez a folyamat azonban lehet, hogy új korlátokat és akadályokat támaszt. Az egységes piaci szabályoknak és eljárásoknak ezért lépést kell tartaniuk ezekkel a fejleményekkel. Az 1992. évi stratégia után húsz évvel a termékek széles körét még mindig nem érintette a harmonizálás, és a tagállamok jogszabályaiban szereplő kölcsönös elismerésről szóló záradékokat sem mindig helyesen alkalmazzák. A Bizottság jövőre folytatja a közösségi vívmányok kritikus értékelését az ipari termékek szempontjából, ami tanulmányt és széles körű konzultációt foglal magában, és ütemtervet készít az ipari termékek belső piacának reformjához.

Bizonyos ágazatok, mint például a biztonság és védelem teljes belső piaci integrációjához még további előrelépésre van szükség. A védelmi csomag bevezetése ellenére a védelmi ágazatnak még mindig van egy erősen nemzeti dimenziója, ezért nem tudja kiaknázni a versenyképesség és a nyereségesség javításához szükséges lehetséges méretgazdaságosságot. További uniós szintű kutatási és innovációs kezdeményezések vannak előkészületben a polgári biztonság területén. Egy védelmi munkacsoport segít átfogó stratégiát kidolgozni az Európán belül és kívül egyaránt versenyképes, világszinten vezető védelmi ipar számára. Hasonlóképpen a műholdas adatokon alapuló termékekben és szolgáltatásokban is nagy gazdasági növekedési potenciál rejlik, piacuk fejlődését ezért ösztönözni kell, és fenn kell tartani.

2010-ben, az intelligens szabályozási stratégia[32] részeként a Bizottság „alkalmassági vizsgálatokat” dolgozott ki egy adott szakpolitikai terület általános szabályozási keretének értékelésére. Ezek az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy azonosítsák a túlzott adminisztratív terheket, megvizsgálják a szabályozások átfedéseit, hiányosságait és ellentmondásait, valamint értékeljék a jogszabályok kumulatív hatását. A megállapítások a vonatkozó szabályozási keret jövőjére vonatkozó szakpolitikai döntések alapjául szolgálnak. Alkalmassági vizsgálatokat meghatározott szakpolitikai területeken végeznek, úgymint a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, a gépjárművek típusjóváhagyása, valamint az EU környezetvédelmi édesvízi politikája. Az az elképzelés azonban, hogy egy adott gazdasági ágazatot érintő fő politikákat megvizsgálják, még nem valósult meg. A Bizottság ezért kísérletképpen horizontális ágazati alkalmassági vizsgálatokat fog végezni. Az első két ilyen vizsgálat a kőolaj-finomítást és az alumíniumipart fogja vizsgálni. Mindkét ágazat döntő fontosságú az EU ipari értéklánca szempontjából, de az erős nemzetközi versenyre tekintettel égető szükségük van beruházásokra. Az alkalmassági vizsgálatok a két ágazat versenyképessége szempontjából legfontosabb politikák végrehajtására és kölcsönhatására fognak összpontosítani[33]. A jövőben további ipari termékekre vonatkozó alkalmassági vizsgálatokra kerül majd sor.

A belső piacot gátló irányítási és szabályozási akadályok a tagállamok által szabályozott szakpolitikai területeken is kialakulnak, például a műszaki szabályokkal, a kölcsönös elismerés alkalmazásának elutasításával vagy a 27 különböző adózási szabályrendszer eltéréseivel összefüggésben. A műszaki szabályok tervezeteinek korai elemzése megelőzheti a szabályozási akadályok kialakulását. Pontosan ez a célja a 98/34/EK irányelv[34] szerinti bejelentési eljárásnak, amely előírja, hogy a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabályokat tartalmazó jogszabálytervezeteket el kell juttatni a Bizottságnak azok elfogadása előtt. Az eljárás megelőző jellege az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok számos megsértését segített megelőzni. Ez a bejelentési eljárás „a szabályozás javításának” elvével összhangban, összehasonlító teljesítményértékeléssel a nemzeti jogszabályok fejlesztésére is használható. A benne rejlő lehetőség még inkább kiaknázható, ha javasolják a tagállamoknak, hogy a nemzeti hatásvizsgálatok keretében végezzék el a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát.

A „zöld” termékek és szolgáltatások dinamikus, innovatív és növekvő piacot alkotnak. Azonban a tagállamokban, valamint magánkezdeményezések eredményeként párhuzamosan kidolgozott különféle és gyakran ellentmondó műszaki szabályok és címkézési rendszerek összezavarhatják a fogyasztókat, és akadályozhatják e termékek és szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon. A Bizottság vizsgálja, hogy mi a lehető legjobb módja annak, hogy a „zöld termékeket és szolgáltatásokat” integrálják a belső piacba, a környezeti lábnyomot is beleértve[35].

A tagállamok közötti, a gyógyszerek árképzésére és visszatérítésére vonatkozó határozatokkal kapcsolatos módszertanokkal és kritériumokkal összefüggő egyeztetés hiánya ellentmondásokat okoz, és késlelteti az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférést. Bár ezzel részben foglalkozik az átláthatósági irányelv és az egészségügyi technológiák értékelésére irányuló munka, szélesebb körű politikai stratégiai menetrend és ütemterv szükséges az uniós gyógyszeripar versenyképességének és hosszú távú életképességének biztosításához.

Van mód az EU piacfelügyeleti keretének javítására. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv valamennyi – akár harmonizált, akár nem harmonizált – fogyasztási cikkre vonatkozik, míg a jelenleg a 765/2008/EK rendeletben és ágazati jogszabályokban található, piacfelügyeletről szóló rendelkezések a harmonizált termékekre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok fogyasztási cikkek vagy ipari termékek. Így mind a nemzeti hatóságok, mind a gazdasági szereplők számára zavart okozhat annak eldöntése, hogy melyik rendszert kell alkalmazni. Egy kidolgozás alatt álló, a piacfelügyeletről szóló rendeletre irányuló új javaslat valamennyi piacfelügyeleti rendelkezést egyesítené, és kiküszöbölné a jelenlegi jogszabályi keret hiányosságait.

A piacfelügyelet az európai polgárokat védi a nem megfelelő termékektől (pl. egészségügyi és biztonsági kockázatoktól), és biztosítja a tisztességes kereskedelem feltételeit. A belső piac ellenőrzése nemzeti szinten zajlik, a tagállamok a felügyeletért és a végrehajtásért egyaránt felelősek. Különösen a felügyelet hatalmas feladat. Egyes termékek, például az európai gépipar által gyártott beruházási javak esetében bizonyítottan gyenge a piaci felügyelet[36]. Többéves piacfelügyeleti cselekvési terv szükséges a páneurópai piaci felügyelet fellendítéséhez, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás fellendítéséhez. Az nagy mértékben megnehezítené a tisztességtelen kereskedők életét, és segítene tovább egyesíteni az előírásoknak megfelelő, biztonságos termékek egységes piacát. A felelős piaci szereplők a továbbiakban már nem kerülnének versenyhátrányba.

Mivel a szolgáltatások és az áruk közötti határvonal egyre elmosódottabbá válik, a szolgáltatások kereskedelme előtt álló akadályok egyre nagyobb mértékben közvetlenül akadályozzák az árukereskedelmet. Különösen az üzleti szolgáltatások létfontosságúak az ipar versenyképességéhez és az innovációhoz. Ezek különösen fontosak a kkv-k számára, amelyek több szolgáltatást vesznek igénybe a piacon, mint a nagyvállalatoktól.

A Bizottság 2012 végéig elfogadja a termékbiztonságról és piacfelügyeletről szóló csomagot, amely az általános termékbiztonságról szóló felülvizsgált irányelvből, egy új, piacfelügyeletről szóló rendeletből és egy, a 2012–15 évre vonatkozó, többéves piacfelügyeleti cselekvési tervről szóló közleményből áll.

A Bizottság értékelni fogja a közösségi vívmányokat az ipari termékek egésze szempontjából, azzal a céllal, hogy ütemtervet készítsen az ipari termékek belső piacának reformjához (2013).

A Bizottság alkalmassági vizsgálatokat fog végezni az alumíniumipart és a kőolaj-finomítást illetően, a versenyképesség szempontjából legfontosabb politikák végrehajtására és kölcsönhatására összpontosítva.

A Bizottság átfogó stratégiát dolgoz ki, hogy támogassa a védelmi ipar versenyképességét, és növelje a védelmi piac hatékonyságát. Közlemény 2013 áprilisában várható.

A Bizottság olyan további kezdeményezéseket fog javasolni, amelyek a biztonság és űrkutatás terén elősegítik a belső piaci integrációt.

A Bizottság a továbbiakban is ki fogja használni a 98/34/EK rendelet szerinti eljárásban mint az iparpolitika eszközében rejlő lehetőségeket, hogy iránymutatásul szolgáljon az EU jövőbeli jogalkotási prioritásainak meghatározásához, és különösen annak érdekében, hogy arra ösztönözze a tagállamokat, vezessék be a hatásvizsgálatot és a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát a nemzeti jogalkotási eljárásuk tervezési szakaszába.

A Bizottság politikai stratégia menetrendet fog elfogadni a gyógyszeripar versenyképességének megerősítésére.

2012 végéig az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jön létre. E csoport jelentését követően a Bizottság ki fog dolgozni egy jövőbeli munkaprogramot, amely alapján 2014-ig elkészülnek a szakpolitikai javaslatok.

2. A vállalkozói szellem ösztönzése annak érdekében, hogy dinamikusabbá váljon a belső piac

Noha az új munkahelyek több mint egyharmadát teremtik kis, gyorsan növekvő vállalatok, a kis uniós cégek nem nőnek olyan ütemben, mint az USA-ban[37]. Egy, a kisvállalkozói intézkedéscsomagra építő vállalkozói cselekvési terv támogatni fogja az induló vállalkozások növekedését, megkönnyíti a vállalkozások átruházását, támogatást nyújt a kezdő vállalkozásoknak, és hatékony csődeljárást dolgoz ki, amely ad egy második esélyt a vállalkozóknak.

A vállalkozóknak teljes mértékben ki kell aknázniuk az egységes digitális piacban rejlő lehetőségeket az EU-ban, amely 2016-ig várhatóan évente 10 %-os növekedést fog elérni[38]. A Bizottság az európai digitális menetrend[39] és az iparpolitikai kiemelt kezdeményezések révén az Európa 2020 stratégia egyik központi elemévé tette az internet és a digitális technológiák fejlesztését. Az uniós szakpolitika megteremti a keretfeltételeket a digitális egységes piac számára, beleértve az elektronikus kereskedelem jogalkotási alapjait (2000/31/EK irányelv)[40]. A jövőben a közös európai adásvételi jog egységes szabályokat fog kínálni a határokon átnyúló online értékesítéshez, és a digitális dimenzió kulcsfontosságú része az európai fogyasztóügyi stratégiának[41].

A tagállamoknak és a Bizottságnak tenniük kell az egységes digitális piac teljes körű megvalósításának felgyorsításáért. A tagállamoknak egyszerűsíteniük kell a héa-alanyok nyilvántartásba vételét, és meg kell valósítaniuk az egyablakos elektronikus regisztrációt annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kisvállalkozások határokon átnyúló digitális kereskedelmét. Az Enterprise Europe Network képzést és a határokon átnyúló értékesítéssel összefüggő kötelezettségekről tájékoztatást biztosít mindazon kkv-k számára, amelyek online üzleti tevékenységbe szeretnének kezdeni. A digitális jártasságra vonatkozó iránymutatások és minőségi címkék egy közösen elfogadott készségrendszert határozhatnának meg az oktatási és képzési szolgáltatók számára, mind uniós, mind tagállami szinten. Az ellátási láncok digitális együttműködési képessége szempontjából alapvetően fontosak a szabványok és iránymutatások.

Nem elegendő azonban csak a keretfeltételeket kidolgozni, és ösztönözni a vállalkozókat, hogy aknázzák ki az egységes digitális piacot. A sikerhez Európának magában a digitális gazdaságban is el kell terjesztenie a vállalkozói szellemet.

A Bizottság vállalkozásról szóló cselekvési tervre fog javaslatot tenni, mely ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a keretfeltételek javítása és a vállalkozói szellemet ösztönző intézkedések érdekében (2012. november), valamint további intézkedéseket is tesz a digitális technológiák és az elektronikus kereskedelem elterjesztésének ösztönzésére. A Bizottság 2013. első negyedévében célzott fellépésekre is javaslatot fog tenni az EU internetes vállalkozóinak támogatására.

3. A technológiai belső piac, egységes szabadalmak, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme

A szellemitulajdon-jogok létfontosságúak az innováció és a növekedés szempontjából, mivel védelmet nyújtanak a K+F területén beruházó vállalatoknak. A kreativitás és találékonyság jutalmazásával, valamint a vállalkozásoknak és az újításoknak a technológia jogtalan eltulajdonítása és felhasználása elleni védelmével a szellemitulajdon-jogok az innovációs rendszer középpontjában állnak, és minden technológiaátadás alapját képezik. Biztosítani kell, hogy a szellemitulajdon-jogi keret az új gazdaság szükségleteit szolgálja, különösen a nyitott és együttműködő innováció tekintetében.

Az egységes szabadalom bevezetése, valamint egy egységes szabadalmi bíráskodási rendszer kialakítása Európában csökkenteni fogja a költségeket[42] és a szabadalmi oltalom szétaprózottságát az egységes piacon, ezáltal kiküszöböli a felesleges perköltségeket, és erősíti a jogbiztonságot. Emellett a 2014. év végére ingyenes automatikus fordító eszköz[43] áll majd rendelkezésre valamennyi európai nyelven. A szabadalmi oltalmat kérő feltalálóknak a szabadalom megadásáig eszközök állnak a rendelkezésükre, hogy felgyorsítsák az eljárást. A többi hivatal munkájának igénybevételén alapuló, valamint a szabadalmi anyagi jog nemzetközi harmonizációján (ezen belül egy világszinten összehangolt türelmi idő kidolgozása a hozzá kapcsolódó összes kérdéssel együtt) alapuló kezdeményezések hosszabb távon tovább erősíthetik a szabadalmi rendszert, és hozzájárulhatnak a költségek további csökkentéséhez.

Egyéb eszközök is alkalmazhatók a szabadalmi rendszer kiegészítésére. Az egyik ilyen az üzleti titkok felhasználásának és védelmének optimalizálása. Nem minden innovációs lépés szabadalmaztatható, de eredményeiket érdemes védeni az eltulajdonítás ellen. Noha egyes találmányokat lehet szabadalmaztatni, a vállalatok azt is fontolóra vehetik, hogy üzleti titokként nagyobb védelmet kapnak. Az újítók ezért néha úgy döntenek, hogy újításaikat (és az újítás megtérülését) úgy védik, hogy üzleti titkaikat nem hozzák nyilvánosságra. Az üzleti titkok védelméről nem szól uniós jogszabály, ezt a területet tagállami szinten szabályozzák. Jelentős különbségek léteznek azonban a tagállami jogszabályok között az üzleti titkok védelmének természetét és hatályát illetően, valamint a jogorvoslati eszközök és a jogorvoslatok tekintetében. A Bizottság megvizsgálja, hogy a nemzeti megközelítések közötti különbségek okozhatnak-e akadályokat és tranzakciós költségeket a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalatok, nem utolsósorban a kis- és középvállalkozások számára.

A tőzsdén nem jegyzett cégek a negyedik számviteli irányelv átültetéséből eredő nemzeti számviteli szabályok hatálya alá tartoznak. Noha az említett irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ilyen értelmű szabályokat dolgozzanak ki, jelenleg nem elterjedt széles körben a szabadalmak és más szellemitulajdon-jogok értékének kimutatása, különösen a kis- és középvállalkozások pénzügyi kimutatásában. A Bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy megvizsgálja, a vállalatok milyen módon tudják ténylegesen elismertetni szabadalmaik értékét, többek között a pénzügyi kimutatásaikban, és az ilyen fokozott kimutatás milyen lehetséges előnyökkel jár a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében. Emellett a szellemitulajdon-jogi perek elleni biztosítási rendszerek is egyre jelentősebbek.

Egy hatékony szellemitulajdon-jogi rendszernek előzetes biztosítékokat és utólagos szankciókat is magában kell foglalnia azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat. A szabadalmi csapdák, szabadalombitorlások, szabadalomháborúk és a szabadalmi jogok megsértése (például a hamisítás és a kalózkodás) közvetlenül megkárosítja a sértetteket, továbbá megrendíti a szellemitulajdon-jogi rendszerbe vetett bizalmat.

A gazdaság egésze szempontjából jelentős ágazatokban bekövetkezett gyors technológiai fejlődés következtében kialakult az „összeragadt szabadalmak”[44] és a „szabadalmi csapdák”[45] veszélye. A vizsgálatok 30 technológiai terület közül 9 esetében tártak fel „összeragadt szabadalmakat”. Egy hatékony és arányos szabályozási rendszer ösztönözheti a versenyt támogató keresztengedélyezések vagy közösen használt szabadalmak mint hatékony piacvezérelt eszközök alkalmazását az ilyen kockázatok csökkentésére. A szabályozási rendszer részeként a Bizottság frissíteni fogja a technológiaátadási megállapodásokra vonatkozó szabályokat. Emellett tovább lehet folytatni a meglévő garanciákkal, például a tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő engedélyezéssel összefüggésben végzett munkát. A garanciák kiegészítéseként a szabadalmi hivatalok és a szabványosítási szervezetek közötti szorosabb együttműködés és információcsere is jelentős javulást hozhat rövid távon.

A szellemitulajdon-jogok szempontjából kihívást jelent az egyre növekvő mértékű hamisítás és kalózkodás. A Bizottság jelentései szerint 2000 óta jelentősen megnőtt az EU határain a vámhatóságok által végrehajtott lefoglalások száma. Az olyan szellemitulajdon-jogok, amelyeknek nem lehet érvényt szerezni, céltalanok. Ezért 2004 óta érvényben van (2004/48/EK irányelv) egy, a szellemitulajdon-jogok polgári érvényesítését szabályozó közös keret, amely nemcsak a jogsértők elleni közvetlen fellépést teszi lehetővé, hanem azon (online és offline) közvetítők ellen is, akiknek a szolgáltatásait a harmadik felek a jogsértéshez igénybe veszik. Ez a keret, amely jelenleg felülvizsgálat alatt áll, lehetővé teszi a jogtulajdonosok számára, hogy szellemitulajdon-jogaik megsértése esetén fellépjenek ellene.

A jog által előírt intézkedések, jogorvoslatok és szankciók kiegészítéseképpen az önkéntes együttműködésen alapuló megközelítések igen gyakorlatias módon támogathatják a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet, mint például a szellemi tulajdonjogok megsértését figyelő uniós megfigyelőközpont[46]. A hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodás[47] sikeresnek bizonyult a hamisítványok interneten keresztül történő értékesítésének visszaszorításában.

-           A Bizottság vizsgálja az üzleti titkok védelmére vonatkozó nagyon szétaprózott jogi keretet, és keresi a lehetséges megoldásokat annak érdekében, hogy a vállalkozások és kutató szervezetek hatékonyabban és kevésbé költségesen tudjanak a belső piacon értékes ismeretekbe és információkba befektetni, azokat licencbe adni, átruházni és megosztani.

-           A Bizottság meg fogja vizsgálni a legmegfelelőbb értékelési módszereket, valamint a szellemitulajdon-jogok piaca és a szellemitulajdon-jogok megfelelő értékelése és kimutatása közötti kapcsolatot, miután egy szakértői csoport 2013-ban kidolgozza következtetéseit ezekről a kérdésekről.

-           A Bizottság olyan intézkedéseket fog fontolóra venni, amelyek hozzájárulhatnak az átláthatóság növeléséhez, és javíthatják a szellemitulajdon-jogok kezelésének helyzetét a szabványosítás terén.

-           A Bizottság ösztönözni fogja a szabadalmi hivatalok és a szabványügyi szervezetek közötti együttműködést, mint például a szabadalmak helyzetének felmérését és az adatbázisok összekapcsolását.

-           A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek sürgősen el kell fogadniuk a vámhatósági intézkedésekről szóló 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálatát.

4. A nemzetközi piacok

Az Európai Unió a világ vezető kereskedelmi hatalma, de a világgazdaság gyorsan változik, és egyre inkább többpólusú. A legfontosabb feltörekvő gazdaságok (különösen Brazília, Oroszország, India és Kína) továbbra is gyorsan növekednek, és legtöbbjük nagyszabású iparpolitikát léptetett életbe, amely erős hangsúlyt helyez a technológiákra és az ipari innovációra, hogy behozzák a minőségi lemaradást, és a „zöldebb” termelés felé mozduljanak el. A protekcionista intézkedések és a diszkriminatív gyakorlatok[48] alkalmazásának tendenciája nyugtalanító.

A Bizottság azon dolgozik, hogy megnyissa a piacokat, és Európát összekapcsolja a globális növekedés fő forrásaival és régióival. A Bizottság továbbra is ösztönzi egy nagyra törő kereskedelmi és beruházási menetrend[49] megvalósítását a kölcsönösség és a kölcsönös előnyök jegyében, valamint egy átfogó végrehajtási menetrendet, mely különösen a piacra jutásra, a korlátok lebontására, a közbeszerzések megnyitására, a (pl. támogatásokkal kapcsolatos) kereskedelmi szabályok hatékony végrehajtására, a nemzetközi beruházások vonatkozásában a legjobb védelmi normákra és a szellemitulajdon-jogok védelmére összpontosít. A kereskedelmi és beruházási tárgyalások kezdetén a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatának következetes alkalmazása a hatásvizsgálatokban, valamint a tárgyalások lezárultát követően átfogó elemzés készítése az Európai Parlament és a Tanács számára elő fogja segíteni a szabadkereskedelmi megállapodások iparra és az EU gazdaságára gyakorolt hatásának optimalizálását.

A kereskedelem technikai akadályainak (TBT) a WTO-nak való bejelentésére irányuló eljárás igen hasznos eszköz a piacra jutás javításában, de az érdekeltek, különösen a kkv-k, nem használják ki kellőképpen. A Bizottság biztosítani fogja, hogy a piacra jutási követelményekről szóló TBT tájékoztatás hozzáférhetőbbé váljon, és az eljárást láthatóbbá és hozzáférhetőbbé fogja tenni az érdekeltek számára.

A kétoldalú tárgyalások, a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott párbeszéd és a nemzetközi fórumokon való aktív részvétel együttesének keretében folyamatban van egy átfogó nemzetközi beruházási politika kidolgozása[50] a Lisszaboni Szerződéssel összhangban. Ennek eredményeként várhatóan javul a hozzáférés a kulcsfontosságú piacokhoz, magas szintű védelmet élveznek az EU harmadik országokban végrehajtott beruházásai és egyenlő feltételek jönnek létre az uniós vállalatok számára. Ezzel párhuzamosan fontos egy nyitott és megkülönböztetésmentes környezetet fenntartani az EU-ban való beruházás vonzerejének további növelése érdekében[51], különösen a zöldmezős beruházásként megvalósított közvetlen külföldi befektetések számára, amelyek növekedést és munkahelyeket teremtenek, és adott esetben javítani az átláthatóságot a közvetlen külföldi befektetések számára az EU-ban.

A nyersanyagokhoz való hozzáférés és kereskedelempolitikai kezdeményezéseinek[52] biztosítása érdekében a Bizottság továbbra is fejleszteni fogja a „nyersanyag-diplomáciát”[53], és javítani fogja a célzott szabályozási együttműködést ezen a területen. A megcélzott régiók és országok közé tartoznak: Grönland[54], a mediterrán partnerországok, a dél-kaukázusi országok, Latin-Amerika, Afrika és Ázsia.

Az uniós vállalatokat jobban kell támogatni és segíteni nemzetközivé válásuk folyamatában, annak érdekében, hogy nőjön a nemzetközileg aktív uniós kkv-k aránya (ez a becslések szerint jelenleg 13 %). A Bizottság vezetésével harmadik országokban az uniós ipar és a kkv-k képviselőivel tett, „Misszió a növekedésért” elnevezésű látogatások, amelyek nem tévesztendők össze a hagyományos kereskedelemösztönző tevékenységekkel, pozitív szerepet játszhatnak abban, hogy közös keretet biztosítsanak az ipar- és kkv-politikai együttműködéshez, és erősíthetik az üzleti kapcsolatokat.

Az EU a hamisítás ellen indított kezdeményezések egyik fő alkotóelemeként felülvizsgálja a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban való érvényesítését célzó stratégiát. Ezzel összefüggésben a Bizottság a kkv-k szellemitulajdon-jogi információs szolgálatai, valamint felhasználóbarát internetes eszközök, mint például a közös EU–USA transzatlanti szellemitulajdon-jogi portál révén közvetlenül támogatja a kkv-kat abban, hogy megvédjék a szellemi tulajdonukat a kulcsfontosságú külföldi piacokon. Az uniós vállalatokat harmadik országokban támogató struktúrák hatékonyságát is növelni fogja.

Végezetül a Bizottság a külső fellépéseket belső kezdeményezésekkel fogja kiegészíteni, és arra fog törekedni, hogy az egységes piacra, illetve a külső prioritásokra vonatkozó szakpolitikai és szabályozási kezdeményezések kölcsönösen támogassák egymást, a kereskedelmet torzító szabályozási megközelítések elkerülése érdekében.

A Bizottság:

– lépéseket tesz annak érdekében, hogy a TBT bejelentési eljárás láthatóbbá és az ipar – különösen a kis- és középvállalkozások – számára hozzáférhetőbbé váljon,

– célzott módon továbbfejleszti a „nyersanyag-diplomáciát” és teljes körűen végrehajtja a kkv-k nemzetközivé válását szolgáló stratégiát[55],

– támogatja a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítését, és kiterjeszti a kkv-k szellemitulajdon-jogait a nemzetközi piacokon védő eszközöket, köztük a kkv-k szellemitulajdon-jogi információs szolgálatát az ASEAN és a Mercosur régiókban, továbbá növeli az uniós vállalatokat harmadik országokban támogató struktúrák hatékonyságát, összekapcsolva azokat az Enterprise Europe Network hálózattal.

– továbbra is ösztönzi a nemzetközi – különösen a szomszédos országokkal folytatott – szabályozási együttműködést és konvergenciát, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az új termékek és technológiák piacainak kialakulását, valamint biztosítsa, hogy az egységes piaci kezdeményezések és a külső prioritások kölcsönösen támogassák egymást.

C.           A finanszírozáshoz és a tőkepiacokhoz való hozzáférés

Az európai ipar fellendülése és jövőbeni növekedése függ attól, hogy rendelkezésre áll-e tőke a versenyképességünket növelő új technológiák és berendezések bevezetéséhez szükséges beruházások végrehajtásához. Sajnos az érdekeltekkel folytatott konzultáció és a felmérések egyértelműen bizonyították, hogy az európai vállalkozások számára komoly problémát jelent a tőkepiacokhoz való hozzáférés és hitelhez való hozzájutás.

A hitel iránti gyenge kereslet részben megmagyarázza a banki hitelezés jelenlegi alacsony mértékét, de a kínálati oldalon fennálló korlátozások is nagyon fontosak[56]. A bankszektor szükséges hitelállomány-leépítése és szerkezetátalakítása valószínűsíthetően késleltetni fogja a banki hitelezés fellendülését. A probléma különösen a kkv-kat sújtja. Az EKB által „A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutása” címmel áprilisban végzett felmérés szerint a hitelért folyamodó kkv-k magasabb elutasítási arányról számoltak be (az arány 10 %-ról 13 %-ra emelkedett).

A legtöbb európai ipari vállalkozás nagymértékben igénybe vesz banki hiteleket. Az Egyesült Államokban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összértéke és az értékpapírpiac kapitalizációja egyaránt meghaladják a banki eszközök teljes összegét. Európában a vállalati finanszírozás tőkepiaci adósságvolumene a GDP csupán 7 %-ának felel meg, míg az Egyesült Államokban ez az arány 35 %[57]. Az uniós gazdaság ezen szerkezeti jellemzője miatt az EU ipara érzékenyebb a bankválság hatásaira, mivel alternatív finanszírozási források csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

E háttér ismeretében a Bizottság több intézkedésre is javaslatot tesz, hogy javítsa az ipar tőkéhez való hozzáférését. Az első intézkedéscsoport a közszféra támogatására épít, míg a második csoport olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek megkönnyíthetik a tőkepiacokhoz való hozzáférést.

1.           A közszféra által annak érdekében nyújtott támogatás, hogy az ipar könnyebben hozzáférjen a tőkéhez

A 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó új programozás le fogja egyszerűsíteni és meg fogja erősíteni az innovatív tevékenységek támogatására szolgáló pénzügyi eszközök hatékonyságát. A „Horizont 2020” keretprogramra elkülönített erőforrásoknak a COSME programmal együtt történő felhasználásának lehetősége megkönnyíti a technológiai fejlesztés, valamint az új technológiák ipari és piaci hasznosítása közötti átmenetet. A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus bővítése segít majd csökkenteni a nagy növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalatok kockázatait.

A kohéziós politika olyan integrált megközelítést biztosít a kis- és középvállalkozások igényeinek kielégítésére, amely a vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének valamennyi szakaszára kiterjed, és a kkv-knak nyújtott uniós támogatás legjelentősebb forrása, amely az 55 milliárd EUR összegű regionális politikai vállalkozástámogatásból a folyó finanszírozási időszakban (2007–2013) összesen 25 milliárd EUR-t biztosít közvetlenül a kkv-knak. A kohéziós politikai forrásokat a jövőben a kkv-k versenyképességére is kell összpontosítani, amely egyértelműen elsőbbséget élvez. A támogatási intézkedések a támogatás és feltöltődő pénzügyi eszközök formájában nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást tanácsadással és támogató szolgáltatásokkal – többek között szakképzéssel és vállalkozói képzéssel – kombinálják. Ennek célja elősegíteni azt, hogy a kkv-k élhessenek a hálózatok és klaszterek nyújtotta lehetőségekkel, továbbá új üzleti modelleket kifejleszteni, és az új ötleteket gyorsabban eljuttatni a helyi és a világpiacokra.

A Bizottság együtt fog működni az EBB-vel és az EBA-val annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a „Horizont 2020” kezdeményezés és a COSME program keretében biztosított források befektetéséhez hatékonyabb és eredményesebb pénzügyi eszközöket valósítanak meg.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kohéziós és strukturális alapoknak – az „intelligens szakosodás” elképzeléssel megerősített – hatékony felhasználása az ipar versenyképességét fokozva hozzájáruljon a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez (2013).

A finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében [58] a Bizottság létre fog hozni egy egységes portált, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy az egyes országokban miként lehet finanszírozáshoz jutni a különféle uniós programok keretében[59].

Ezeken a közép–hosszú távú intézkedéseken túlmenően az Európai Beruházási Bank 10 milliárd eurós tőkeemelése a becslések szerint 60 milliárd eurós további hitelezési kapacitást fog teremteni a közeljövőben. Elvben 10–15 milliárd EUR összeget különítenek el a kkv-knak, egy hasonló összeget az innovációra és 15–20 milliárd EUR keretet az erőforrás-hatékonyságra[60].

A fellendülés és a növekedés felgyorsítása érdekében:

– az EBB tőkeemelésének eredményeként megnövekvő hitelezési kapacitást már 2013-ban igénybe lehet majd venni az EBB jelenlegi hitelezési eszközei révén. 2014 után hatályba lépnek majd az új pénzügyi kerethez kidolgozott új eszközök,

– a tagállamoknak a strukturális alapok jelenlegi programozási időszakában (2007–2013) meg kell vizsgálniuk minden lehetőséget arra, hogy a fennmaradó forrásokat az ezen közleményben meghatározott hat kiemelt területre és különösen a kkv-k versenyképességét fokozó projektekre irányítsák át,

– a finanszírozáshoz való hozzáférésre irányuló cselekvési terv végrehajtása továbbra is kiemelt elsőbbséget élvez egész Európában a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása érdekében. A tagállamoknak is lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy helyi, regionális és országos szinten megkönnyítsék a finanszírozást,

– A tagállamoknak is lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy helyi, regionális és országos szinten elősegítsék a finanszírozási környezetet az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban.

2. A tőkepiacokhoz való hozzáférés

A válság még tovább csökkentette a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok rendelkezésre álló, már addig is korlátozott számú finanszírozási lehetőségek számát. A kkv-knak nyújtott hitelek értékpapírosítási piaca továbbra is inaktív. A pénzügyi piacok stabilitásának megőrzése érdekében eredményesebben működő prudenciális felügyeleti és szabályozási környezetben ennek a piacnak a felélénkülése elősegítheti a projektek hosszú távú finanszírozását.

A romló gazdasági kilátások is rányomták bélyegüket a kockázati tőke elérhetőségére. Sok kockázati tőkealap meglévő vállalati portfolióját ápolgatja, és ódzkodik az új üzletektől. Az európai kockázati tőkealapok továbbra is nagyrészt az országhatárokon belül működnek, túl kicsik, és gyakran nem is tudják megkötni az üzletet, mert még mindig nem elég kedvezőek a keretfeltételek.

Mind uniós, mind nemzeti szinten fontos célkitűzéssé vált a tőkepiacokhoz való hozzáférés megkönnyítése a kkv-k számára. A Bizottság 2011 decemberében cselekvési tervet fogadott el a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése érdekében[61]. Ez a cselekvési terv – egyéb intézkedések mellett – arra irányuló javaslatokat tartalmaz, hogy Európában létrejöjjön egy valódi egységes piac a kockázati tőkealapok számára, és egy új európai szociális vállalkozási alap, amelyet a Bizottság 2011 decemberében terjesztett elő. A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek sürgősen megállapodásra kellene jutnia ezekről a javaslatokról, tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések milyen fontosak a gyorsan növekvő kkv-k számára.

A saját tőke mellett más típusú finanszírozási csatornákat is fontolóra lehet venni[62]. Köztük a leghagyományosabb az – Egyesült Államokban nagy hagyományokkal rendelkező – zártkörű kibocsátás, amely lehetővé teszi a biztosító társaságoknak és nyugdíjalapoknak, hogy banki közvetítés nélkül, közvetlenül biztosítsanak tőkét a vállalkozásoknak. Az egyéb csatornák közé tartoznak: az ellátásilánc-finanszírozás, az eszközfedezetű finanszírozás, a faktoring vagy számlaleszámítolás, a lízing, az „üzleti angyalok” és a személyközi hitelezés.

E finanszírozási lehetőségek fejlesztésében az előrelépéshez idő kell, és prudenciális megfontolást követel meg a szabályozó hatóságtól. A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) felülvizsgálata során a közelmúltban javasolt kkv-piaci címkék igen hasznosak lehetnek abban, hogy erősítsék a befektetők védelmét. Időközben rövid távon biztosítani lehet olyan építőelemeket, amelyekkel leküzdhetők a jelenleg a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok. Lehetne például iránymutatást adni a kkv-k minősítésének uniós szinten való harmonizálása érdekében. Ez megkönnyítené a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló működését.

A körülbelül 2012 végén bemutatandó, az Unióban a hosszú távú beruházások finanszírozásáról szóló zöld könyvben a Bizottság tovább fogja vizsgálni, hogy miként lehet megkönnyíteni és diverzifikálni a finanszírozáshoz való hozzáférést a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára.

A Bizottság ösztönözni fogja a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok alternatív finanszírozási eszközeit illetően. Azoknak az országoknak, ahol továbbra is nagyon fejletlenek a kockázatitőke-piacok, felül kell vizsgálniuk a kockázati tőkealapok működési környezetét, hogy meghatározzák, melyek a megfelelő lépések, amelyek javítanák a nagy növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalatok hozzájutását a tőkehez. Az üzleti angyalok számára is megfelelő ösztönzők kellenek, amelyek vonzóvá teszik az informális befektetést.

A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy sürgősen fogadják el az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendeletjavaslatot[63].

A Bizottság 2012-ben elvégzi a határokon átívelő kockázatitőke-befektetéseket hátráltató adózási korlátok vizsgálatát, és ahol szükséges, javaslatokat terjeszt elő e beruházások elősegítése érdekében, megelőzve ugyanakkor az adókikerülést és az adókijátszást.

D.          A humán tőke alapvető szerepe

1.         Szembenézni a jelenlegi kihívásokkal: munkahelyteremtés

A válság és utóhatásai alatt végrehatott piaci kiigazítások a vonatkozó uniós politikák szoros koordinációját, az EU és a tagállamok részéről pedig összehangolt erőfeszítéseket igényelnek. E célból a Bizottság felkérte a tagállamokat[64], hogy az Európai Bizottság által áprilisban javasolt foglalkoztatási csomagnak megfelelően fektessenek nagyobb hangsúlyt a munkahely-teremtési politikákra. A tagállamoknak hangsúlyosabbá kell tenniük a munkahely-teremtési politikákat, különösen az új technológiákban és a zöld gazdaságban rejlő potenciál kiaknázása és a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében. A gazdaságnak a fenti irányvonalak mentén való átalakítása növelni fogja a versenyképességet, és fontos forrásokat biztosít a munkahelyteremtéshez, ami elengedhetetlen az EU 2020-ra kitűzött, 17,6 millió új munkahely létrehozásával megvalósítandó 75 %-os foglalkoztatási céljának eléréséhez.

Egy versenyképes és hatékony iparpolitika a dinamikus munkaerőpiacokra is támaszkodik, és a munkavállalói mobilitás kulcsfontosságú kiigazítási változó ebben a folyamatban. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) valódi európai álláskeresési és munkaerő-felvételi eszközzé alakítása azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a munkaerő közvetítését, elhelyezkedését és felvételét.

A válság megmutatta, hogy gazdasági visszaesés idején a belső rugalmasság a foglalkoztatás fenntartásának és a kiigazítási költségek csökkentésének nagyon hatékony eszköze lehet, mint azt a szerkezetátalakításról szóló zöld könyvről[65] folytatott konzultáció is megerősítette, ám ez mind a szociális partnerek, mind a hatóságok részéről intézkedéseket igényel a zökkenőmentes foglalkoztatási átmenetek megkönnyítése érdekében. A tagállamoknak oda kell figyelniük a munkahelyek védelmére szolgáló jogszabályok egyedi igényekre szabott és kiegyensúlyozott reformjára a szegmentálás kiigazítása vagy a nem szabványos szerződések túlzott mértékű használatának és a színlelt vállalkozásokkal való visszaélések megállítása érdekében. A szakmai gyakorlatok minőségének javítása Európában megkönnyíti majd az oktatás és a munkahely közötti átmenetet, és növelni fogja a fiatalok foglalkoztathatóságát.

Az erős szociális párbeszéd közös vonása azoknak az országoknak, amelyeknek a munkaerőpiaca rugalmasabban reagált a válságra. Fontos tehát az európai és tagállami szociális partnereket következetesebb véleménycserébe bevonni.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti foglalkoztatási terveik részeként fogadjanak el nagyra törő megközelítést és munkahelyteremtésre irányuló politikákat.

Az Európai Gazdasági Térség Európai Foglalkoztatási Szolgálatai hálózatának reformja hozzájárul majd szakképzettségi igények és a foglalkoztatási átmenetek kezeléséhez.

A keretet 2012-ben be kell fejezni, hogy a politikai koordináció európai szemeszterének keretében a szociális partnereket be lehessen vonni a foglalkoztatási politikák kialakításába.

A Bizottság dolgozik a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének kialakításán, amely arra ösztönzi majd a vállalatokat, hogy magas színvonalú tanulási tartalommal rendelkező, tisztességes munkakörülményeket biztosító és a munkaerőpiacra való belépéshez jó kiindulási pontot jelentő szakmai gyakorlatokat kínáljanak.

2. A strukturális változásokat kísérő beruházás a készségfejlesztésbe és képzésbe

Az európai ipar sikere függ attól, hogy mennyire tudja kiaknázni az európai humán tőkében rejlő jelenlegi és jövőbeni lehetőségeket, különös hangsúlyt fektetve az ebben a közleményben meghatározott hat kiemelt cselekvési irányvonalra. A konzultáció rávilágított arra, hogy az ipar a versenyképességgel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonít a készségeknek. Az új munkahelyekhez szükséges új készségekkel foglalkozó szakértői csoport[66] egyértelműen rámutatott arra, hogy a készségek iránti jövőbeni kereslet jobb előrejelzése érdekében kapcsolatot kell teremteni az oktatás és képzés, valamint az ipar között.

A készségek a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség kiemelt hajtóerői: ezek alkotják a termelékenység és az innováció alapját. Európának azonban komoly kihívásokkal kell szembenéznie a készségek kínálata tekintetében. Ma már a nem megfelelő készségek – néhány tagállamban pedig még készséghiány is – akadályozzák a növekedést és a foglalkoztatást. Az oktatási rendszernek biztosítania kell a megfelelő készségeket az iparban való munkavégzéshez, különösen a frissen végzettek esetében. A képzésbe való befektetés egyben innovációs beruházás is, mivel sok műszaki változás származik a gyárakban dolgozó szakmunkások és mérnökök járulékos újításaiból[67]. Az új készségekbe és képzésbe való beruházásnak azonban előfeltétele, hogy tovább kell fejleszteni a készségek terén felmerülő igények és fennálló különbségek figyelésére és előrejelzésére szolgáló eszközöket. Európai szinten jelenleg több eszköz is kidolgozás alatt áll.

3. A foglalkoztatás és a készségek iránti igények előrejelzése és a vállalkozások szerkezetátalakítása

Minden vállalkozás sikeréhez közismerten elengedhetetlen a foglalkoztatás és a készségek iránti igények előrejelzése; befolyásolja a vállalatok versenyképességét és hosszú távú kilátásait, függetlenül attól, hogy mely ipari ágazatokban tevékenykednek. Ebben az összefüggésben a helyes előrejelzés és jól előkészített szerkezetátalakítás nemcsak a vállalkozások fenntartható versenyképességére gyakorolhatnak pozitív hatást, hanem más piacokra vagy ágazatokra is pozitív továbbgyűrűző hatással lehetnek, miközben javítják a munkaerő foglalkoztathatóságát, és megkönnyíthetik az új munkahely betöltését. A Bizottság „Szerkezetátalakítás és felkészülés a változásra: a közelmúlt tapasztalataiból levonható tanulságok” című zöld könyvére adott válaszok megerősítik, hogy az előrejelzés alapvető fontosságú a humán tőkébe történő befektetés szempontjából, míg az egyik fő kihívást továbbra is a foglalkoztatás és a készségek iránti igények meghatározása és az ennek megfelelően végrehajtott befektetés jelenti. A gyorsan növekvő kis- és középvállalkozások azon képessége, hogy előre jelezzék a foglalkoztatást és a készségek iránti igényeket, jóval korlátozottabb, mint a nagyvállalatoké, ezért növelni kell előrejelzési képességüket, hogy a megfelelő döntéseket tudják meghozni a humántőke-beruházásokra vonatkozóan, többek között abból a célból, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő azon lehetőségeket, hogy ösztönözzék az innovációt és növekedést Európában.

A készségek és munkahelyek megfeleltetése érdekében a Bizottság:

1. ki fogja dolgozni a készségek, kompetenciák és foglalkozások többnyelvű európai osztályozási rendszerét;

2. ösztönözni fogja az európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok, valamint a tudás- és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek létrehozását, valamint támogatni fogja az IKT-ágazatban a több érdekelt bevonásával működő partnerségek létrehozását az IKT-ágazatban tapasztalható készséghiány enyhítése érdekében.

A Bizottság 2013/2014-ben az „Intelligens energia – Európa” program keretében ösztönözni fogja a készségek tanúsítását szolgáló szabványosított eljárások bevezetését.

A Bizottság novemberben, egy, a hatékony reformok megvalósításáról, valamint a készségek jobb biztosításához vezető, eredményes oktatási és képzési rendszerek kidolgozásáról szóló közleményben politikai iránymutatást fog adni a tagállamoknak, hogy ezzel is támogassa őket „a készségek újragondolásában”.

IV.         Következtetések: irányítás és célok

Az ipar nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós gazdaság kilábaljon a válságból. Ez a közlemény egy olyan proaktív iparpolitikát körvonalazott, amely növelheti versenyképességünket, és megalapozhatja Európa újraiparosítását. A javasolt intézkedések arra szolgálnak, hogy fokozzák és megalapozzák az iparpolitika 2010-ben javasolt stratégiai megközelítését.

A Bizottság több fontos változót is szorosan nyomon fog követni annak érdekében, hogy biztosítsa a szóban forgó intézkedések megfelelő végrehajtását.

1. Beruházás

– 2011-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP 18,6 %-a volt. 2007-ben, még a válság előtt, elérte a GDP 21,25 %-át. Termelékenységünk javításához az összberuházások mértéke tekintetében 2015-ben a válság előtti szinteket, 2020-ig pedig 23 % feletti átlagos szinteket kellene elérni. A berendezésekbe való beruházások mértéke jelenleg a GDP 6–7 %-át teszi ki. A termelékenység növeléséhez és új technológiák bevezetéséhez a mértékének újra el kell érnie a válság előtti szinteket, és 2020-ig folyamatosan a GDP 9 %-a feletti arányt kell elérnie.

2. Belső piaci kereskedelem

– A belső piaci árukereskedelem jelenleg alig valamivel a GDP 21 %-a alatt van[68]. A felélénkített belső piacon ennek az aránynak 2020-ig el kell érnie a 25 %-ot.

3. A kis- és középvállalkozások

– A Bizottságnak a Digitális Menetrend kiemelt kezdeményezésben megfogalmazott törekvéseivel összhangban az elektronikus kereskedelemben értékesítéssel foglalkozó kis cégek arányának 2015-ig el kell érnie a 33 %-ot. A 2009-es felmérés[69] szerint a belső piacon belül exportáló kkv-k aránya 25 % volt. A középtávú célkitűzés az, hogy a kkv-k az Unión kívüli piacon is ugyanolyan aktívak legyenek, mint a belső piacon.

Ha eléri ezeket a célokat, az Unió képes lesz újraiparosodni, és az ipar részarányát a GDP a jelenlegi körülbelül 16 %-os szintről 2020-ra 20 %-ra emelni.

Az iparpolitika sikere nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e kiaknázni a szinergiákat. A közösségi politikákat megfelelően össze kell hangolni, és szinkronizálni kell. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló kiemelt területeken folyó uniós tevékenységeket, mint például az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és az innováció terén végrehajtott beruházásokat, az európai digitális menetrend kidolgozását, a készségekre és foglalkoztatásra vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket, kereskedelmi és befektetési politikánkat, belső piaci politikánkat, versenypolitikánkat, közlekedési és tengerpolitikánkat, az energetikai, környezetvédelmi és éghajlat-politikánkat szorosan össze kell hangolni az iparpolitika változásaival. Sikerünk jelentős mértékben függ majd attól, hogy képesek leszünk-e mindezeken a területeken maximális közös hatékonysággal teljesíteni.

Fokoznia kell a szinergiákat az uniós szintű fellépések és a tagállamok iparpolitikái között. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai eszközök segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy növeljék versenyképességüket. Egy intelligens szakosodási stratégia az előfeltétele – különösen a kis- és középvállalkozások esetében – annak, hogy igénybe vegyék az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció tematikus célkitűzés keretében, amely az e közleményben kiemelt cselekvési irányvonalként javasolt beruházási prioritások többségét lefedi. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Tanács júniusi ülésén elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott reformokat.

Az iparpolitika végrehajtása hatékonyabb európai irányítási struktúrát is megköveteli. A 2010. évi közlemény óta már történt előrelépés e téren:

· az európai szemeszter, továbbá a Lisszaboni Szerződés 173. cikke szerinti eljárás alapján a versenyképességi teljesítmény és szakpolitikák uniós és tagállami szinten való folyamatos nyomon követése révén sikerült szorosabb együttműködést megvalósítani a tagállamok között. A kulcsfontosságú alaptechnológiák tekintetében megvalósult a jobb gyakorlatokra irányuló projektek új sorozatából az első, amelyet a külföldi közvetlen beruházásokra vonatkozó újabb projekt fog követni.

· Az új bizottsági javaslatok versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálatát sikeresen beépítették a hatásvizsgálati folyamatba.

Mindazonáltal még sok a tennivaló a jobb kormányzás érdekében.

· A versenyképességgel és növekedéssel foglalkozó magas szintű csoport segítségével a Versenyképességi Tanács évente értékelni fogja a strukturális reformok végrehajtása terén elért előrehaladást és a versenyképesség megerősítésére irányuló iparpolitikai intézkedések hatékonyságát, biztosítva, hogy illeszkedjen az európai szemeszterbe.

· A kkv-k követei évente be fognak számolni az országukban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében hozott tagállami és uniós intézkedések eredményességéről, és infpormációkat szolgáltatnak az európai szemeszterhez.

· a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák a kiemelt cselekvési irányvonalakkal foglalkozó különböző munkacsoportokat. Évente egyszer beszámolnak a Versenyképességi Tanácsnak. Munkájuk során felhasználják a strukturális alapok programozásával nyert információkat.

· A Bizottság felkéri a régiókat, hogy a magánszektor szereplőivel, valamint a kutatás és innováció szereplőivel szoros együttműködésben, a tudásalapú beruházásokat igénylő stratégiai fontosságú területek azonosítása érdekében dolgozzanak ki az intelligens specializációra irányuló kutatási és innovációs stratégiákat, hogy hozzájáruljanak e közlemény céljainak eléréséhez.

· A közösségi eszközöknek, mint például a „Horizont 2020” kezdeményezés és a COSME program, a strukturális alapokkal és a tagállamok saját forrásaival való együttes, nagyberuházások, ezen belül demonstrációs projektek és kísérleti programok végrehajtása céljából történő felhasználásához még további erőfeszítésekre van szükség.

Melléklet: Az iparpolitikai közlemény fő intézkedései

|| Terület || Kulcsfontosságú intézkedés || A Bizottság javaslata

Az új technológiákba és az innovációba való beruházás elősegítése

1 || Kiemelt cselekvési irányvonalak || Az iparral és a tagállamokkal együttműködve intézkedéseket hozni a termelés és a piacok gyors fejlesztése érdekében. -a tiszta termelést szolgáló fejlett gyártási technológiák piacai -a kulcsfontosságú alaptechnológiák piacai -a bioalapú termékek piacai -fenntartható iparpolitika, építési és nyersanyagok -tiszta járművek -intelligens hálózatok || A Bizottság 2012 vége előtt célzott munkacsoportokat hoz létre minden egyes cselekvési irányvonal ütemtervének meghatározására.

2 || Kísérő intézkedések || Egyszerűsített, kiszámítható és stabil szabályozási keretet biztosítani az új termékek és szolgáltatások számára, beleértve a megfelelő szabványokat és tanúsítást. || 2013-ban további intézkedésekre fog sor kerülni a szabványosítás, az infrastruktúrák és a digitális piac területén.

A piacokhoz való hozzáférés

3 || Az áruk belső piacának javítása || A belső piaci jogszabályok egyszerűsítése és a jobb kormányzás következtében stabilabb és kiszámíthatóbb. A polgárok jobb védelme a nem megfelelő termékektől és tisztességes piaci feltételek. || A termékbiztonságról és piacfelügyeletről szóló csomag elfogadása 2012 végéig, amely az általános termékbiztonságról szóló felülvizsgált irányelvből, egy új, piacfelügyeletről szóló rendeletből és egy, a 2012–15 évre vonatkozó, többéves piacfelügyeleti cselekvési tervről szóló közleményből áll. 2013-ban meghatározásra kerül az áruk belső piaca reformjának ütemterve

4 || Alkalmassági vizsgálatok || Javítani a versenyképesség szempontjából legfontosabb politikák végrehajtásának és kölcsönhatásának ellentmondás-mentességét. || 2012 vége előtt elkezdeni az alumíniumiparra és a kőolaj-finomításra vonatkozó alkalmassági vizsgálatokat.

5 || A vállalkozói szellem || A keretfeltételek javítása és a vállalkozói szellemet támogató intézkedések, valamint a digitális technológiák és az elektronikus kereskedelem elterjesztését ösztönző intézkedések. || Javaslat egy, a vállalkozásról szóló cselekvési tervre, amely ajánlásokat tesz a tagállamoknak. 2012. november.

6 || Szellemi tulajdon || Az átláthatóság növelését és a szabványosításban a szellemitulajdon-jogok kezelésének javítását célzó intézkedések fontolóra vétele. A kkv-k támogatása annak érdekében, hogy megvédjék és hatékonyan használják szellemitulajdon-jogaikat a harmadik országokban, köztük az ASEAN és a Mercosur régiók országaiban. || Új szellemitulajdon-jogi információs szolgálatokat hoznak létre, amelyek 2013-ban kezdik támogatni a kkv-kat.

7 || Nyersanyagok || A „nyersanyag-diplomácia” továbbfejlesztése és a nemzetközi – különösen a szomszédos országokkal folytatott – szabályozási együttműködés és konvergencia további ösztönzése annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék az új termékek és technológiák piacainak kialakulását. || A korábbi missziók során aláírt megállapodások végrehajtása és fejlesztése, valamint 2012. novembertől új missziók Marokkóval és Tunéziával együttműködve;

A finanszírozáshoz és a tőkepiacokhoz való hozzáférés

8 || A kis- és középvállalkozások || A kkv-k innovatív tevékenységeit támogató pénzügyi eszközök egyszerűsítése és hatékonyságának megerősítése. A reálgazdaság finanszírozáshoz való hozzájutásának javítása és diverzifikálása. || az EBB tőkeemelésének eredményeként megnövekvő hitelezési kapacitást már 2013-ban igénybe lehet majd venni. További javaslatok fognak készülni a 2012 végére várható, az Unióban a hosszú távú beruházások finanszírozásáról szóló zöld könyv következtetései alapján.

9 || „Intelligens szakosodás” || A tagállamok hatékonyan fel fogják tudni használni – az „intelligens szakosodás” elképzeléssel megerősített – kohéziós és strukturális alapokat, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A strukturális alapok jelenlegi programozási időszakában (2007–2013) minden lehetőséget ki kell használniuk arra, hogy a fennmaradó forrásokat az innovációba való beruházásra fordítsák. || Új kohéziós politikai rendelkezések a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre és a „Horizont 2020” kezdeményezés és a COSME program fejlesztése.

A humán tőke alapvető szerepe

10 || Készségek és képzés || A készségek és munkahelyek megfeleltetése a készségek, kompetenciák és foglalkozások többnyelvű európai osztályozási rendszerének kidolgozásával. || Az európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok, valamint a tudás- és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek létrehozása, valamint az IKT-ágazatban a több érdekelt bevonásával működő partnerségek létrehozásának támogatása az IKT-ágazatban tapasztalható készséghiány enyhítése érdekében. (2013) Az EURES továbbfejlesztése európai álláskeresési és munkaerő-felvételi eszközzé. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének kialakítása, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szakmai gyakorlatokat kínáljanak a fiataloknak.

[1]               Az ipari tevékenységek az egyéb ágazatokban folyó termelésre és foglalkoztatásra jelentős továbbgyűrűző hatást gyakorolnak. A becslések szerint minden 100, az iparban létrehozott új munkahely után – az ipari ágazattól függően – 60–200 új munkahely jön létre a gazdaság többi részében. Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot a mellékletben.

[2]               Lásd a 2012. május 30-i „Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” című közleményt (COM (2012) 299) kísérő országspecifikus ajánlásokat.

[3]               Feldolgozóipar a GDP %-ában, tényezőköltségen, 2011: Eurostat (nama_nace_10_c)

[4]               COM(2010) 614.

[5]               Az intézkedésekről szóló részletes végrehajtási jelentést lásd az SWD(2012) 297 szolgálati munkadokumentumban.

[6]               E közleményt egy munkadokumentum kíséri, amely beszámol a 2010. évi közlemény végrehajtásáról, és olyan bizonyítékokat mutat be, amelyek alátámasztják az e közleményben foglalt szakpolitikai intézkedéseket. Az EUMSZ 173. cikke alapján további bizonyítékokkal szolgál a 2012. évi versenyképességi jelentés és a „Jelentés a tagállamok versenyképességi teljesítményéről és politikáiról”. Ezt a közleményt a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott részletes megbeszélések, valamint nyilvános konzultáció előzte meg. További adalékokkal szolgált a 2012. május 29-én, Brüsszelben „Célunk a növekedés” címmel megtartott konferencia az ipari innovációról.

[7]               Lásd az ECFIN 2012. tavaszi előrejelzését: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2012/ee1upd_en.htm

[8]               Nemzetközi Energia Ügynökség: Az energiaárak és adók 2012 második negyedévében.

[9]               Lásd a Boston Consulting Group „US manufacturing nears the tipping point” (Az Egyesült Államok gyáripara fordulóponthoz közelít) című, 2012. márciusi jelentését.

[10]             „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés – COM(2010) 546, 2010. október 6.

[11]             Lásd: Rifkin J.: „The Third Industrial Revolution: How Lateral Power Is Transforming Energy, the Economy, and the World” (A harmadik ipari forradalom: az oldalirányú erő miként alakítja át az energiát, a gazdaságot és a világot), Palgrave McMillan, New York 2011.

[12]             A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika: A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás COM(2011) 614, 2011. október 6.

[13]             Roland Berger: „GreenTech Made in Germany: 2012. évi aktualizálás”

http://www.rolandberger.com/media/pdf/Roland_Berger_Umbau_Energiesystem_20120208.pdf.

[14]             „2010. évi európai versenyképességi jelentés”, SEC(2010) 1272.

[15]             Ezzel a témával összefüggésben lásd: „Trends and challenges in demand-side innovation policies in Europe” (A keresletoldali innovációs politikákkal összefüggő tendenciák és kihívások Európában) a következő oldalon: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=5532&lang=en&tpa_id=135

[16]             „A kulcsfontosságú alaptechnológiák európai stratégiája – híd a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez” COM(2012)341.

[17]             A kulcsfontosságú alaptechnológiák az EBB tőkeemelése révén a hitelnyújtás terén is elsőbbséget kaptak.

[18]             Európa Innova Jelentés „A bioalapú termékek piaci potenciáljának értékelése az innováció szempontjából”, 2010.

[19]             „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” COM(2012) 60, 2012. február 13.

[20]             http://www.cen.eu/cen/Sectors/Sectors/Biobased/Pages/default.aspx

[21]             „Az energiahatékonysági irányelv hatásvizsgálata”, SEC(2011) 779, 2011. június 22.

[22]             http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/ecodesign/index_en.htm

[23]             „Nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása Európa jövőbeli jóléte érdekében – Javaslat nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre” COM(2012) 82.

[24]             A Bizottság „Az uniós építőipar és az abban működő vállalkozások fenntartható versenyképességi stratégiája” című közleményben (COM(2012) 433) hirdette meg.

[25]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, COM(2011) 650/3.

[26]             Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. COM (2011) 144.

[27]             COM(2011) 202, 2011. április 12.

[28]             Lásd a Bizottság „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című közleményét, COM(2011) 202.

[29]             Az infrastrukturális beruházások szintén az EBB tőkeemelése által lehetővé vált kiemelt hitelnyújtási területek közé tartoznak.

[30]             Rendeletjavaslat a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, COM(2011) 658.

[31]             Ezeket a Bizottság által létrehozott szakértői csoportokra és más szervekre vonatkozó szabályok teljes tiszteletben tartása mellett fogják létrehozni, (C(2010) 7649 és SEC(2010) 1360).

[32]             „Intelligens szabályozás az Európai Unióban”, COM(2010)543, 2010. október 8.

[33]             Pl. a tagállamok által készített és a Bizottság által az uniós kőolaj-finomításról 2012. május 15-én rendezett kerekasztal-megbeszélésen bemutatott értékelések az uniós szakpolitikáknak a kőolaj-finomításra gyakorolt együttes hatásáról.

[34]             98/34/EK irányelv a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról.

[35]             Az egységes piaci intézkedéscsomagban bejelentett, a környezeti lábnyomra vonatkozó javaslatot 2013-ban egy bizottsági közlemény fogja bevezetni.

[36]             A DG ENTR konferenciája a piacfelügyeletről és a gépekről, 2011. november 24:

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/mechanical/machinery/market-surveillance/index_en.htm

[37]             Albert Bravo-Biosca: „The dynamics of Europe's industrial structure and the growth of innovative firms” (Európa ipari szerkezetének dinamikája és az innovatív vállalkozások növekedése), a sevillai Közös Kutatóközpont konferenciája, 2011. október.

[38]             Boston Consulting Group „The internet economy in the G-20” (Az internetes gazdaság a G-20 országaiban) 2012. március.

[39]             COM(2010) 245.

[40]             COM(2011) 942 „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”. Lásd még: COM(2011) 942 végleges, „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”.

[41]             COM(2012) 225 „Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése”.

[42]             Európában a szabadalmi oltalom megszerzésével összefüggő nyilvántartási és fordítási költségek akár 80 %-kal fognak csökkenni.

[43]             Lásd: „Patent Translate” (Fordítsd le a szabadalmat), http://www.epo.org/searching/free/patent-translate.html.

[44]             „Összeragadt szabadalmak” akkor alakulnak ki, amikor egy adott termékre jelentős számú szabadalmat jegyeztek be, és a szabadalmakat különböző felek birtokolják. Az egymást kiegészítő szabadalmak egymástól független árazásából halmozott jogdíjfizetési kötelezettség alakul ki. Az ilyen összeragadt szabadalmak a távközlési technológia, a félvezetők, az optika, az elektromos gépek és gyógyászati technológia terén elterjedtek.

[45]             „Szabadalmi csapda” akkor fordul elő, ha egy szabványosítási eljárás résztvevője csak a szabvány elfogadása után nyilatkozik arról, hogy a szabványban érintett technológiára vonatkozó szabadalommal vagy szabadalmi kérelemmel rendelkezik, majd megtagadja a szabadalmakkal összefüggésben a licencadást, vagy csak tisztességtelen, ésszerűtlen vagy diszkriminatív feltételek mellett hajlandó megadni a licenceket.

[46]             A 2012. április 19-i 386/2012/EU rendelet, HL L 129., 2012.5.16., 1. o.

[47]             http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/stakeholders/index_en.htm#maincontentSec2

[48]             COM(2012) 70, „A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés – 2012”.

[49]             COM(2010) 612, „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek”. Lásd még: SWD(2012)219.

[50]             COM (2010) 343, „Egy átfogó európai nemzetközi beruházási politika felé”.

[51]             Az Európai Parlament 2012. július 3-i állásfoglalása az európai beruházások vonzerejéről.

[52]             Kereskedelmi Főigazgatóság, „Az EU nyersanyagokkal kapcsolatos kereskedelempolitikája. Második tevékenységi jelentés”.

[53]             Ezen a téren a Bizottság más kezdeményezéseken is dolgozik, például az úgynevezett országonkénti beszámolási kötelezettségen.

[54]             2012 júniusában került aláírásra Grönlanddal egy szándéknyilatkozat az ásványi nyersanyagok területén való együttműködésről – Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása, JOIN(2012) 19 végleges.

[55]             COM(2011)702, „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket”.

[56]             Az EKB 2012. évi pénzügyi integrációs jelentése megállapítja, hogy „a transzmissziós csatornán keresztül az euróövezet bankjai finanszírozási csatornáinak károsodása és töredezettsége is érintette a reálgazdaság rendelkezésére álló hitelfelvételi feltételeket”. EKB, Pénzügyi integrációs jelentés 2012. április, 57. o.

[57]             Standard & Poors, „The Credit Overhang” (Túlhitelezés), RatingsDirect, 2012. július 31., 5. o.

[58]             COM(2011) 870 végleges.

[59]             Az uniós pénzügyi eszközökhöz való hozzáféréshez, kérjük, látogasson el az alábbi honlapra, amelyen kikeresheti, hogy az Ön országában mely bankok vagy kockázati tőkealapok nyújtanak finanszírozást: http://access2finance.eu

[60]             Az EBB tőkeemelésével összefüggő hitelnyújtási prioritásai: Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank közös jelentése az Európai Tanács számára itt olvasható: http://www.eib.org/attachments/lending-policy-associated-with-a-capital-increase-final.pdf

[61]             COM(2011) 870 végleges.

[62]             Több tagállam biztosít már innovatív alternatív finanszírozási eszközöket a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára. Németországban öt értéktőzsde 50 kötvénykibocsátást hajtott végre a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, egyenként általában 30–100 millió EUR körüli értékben. Franciaország és Svédország idén ősszel indít el két új, alternatív piacot. Olaszországban a fix kamatozású piac korábban nem jegyzett értékpapírokkal fogja bővíteni a kereskedési lehetőségeket. Az Egyesült Királyságban a Department for Business, Innovation and Skills (Üzleti Innovációs és Szakképzési Minisztérium) elindította az alternatív finanszírozási csatornák, köztük a fix kamatozású piacok átfogó felülvizsgálatát.

[63]             COM(2011) 860 végleges.

[64]             COM(2012) 173 végleges, Út a munkahelyteremtő fellendülés felé; COM(2012) 299 végleges, Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében.

[65]             „Szerkezetátalakítás és felkészülés a változásra: a közelmúlt tapasztalataiból levonható tanulságok”, COM(2012) 7.

[66]             „New Skills for New Jobs: Action Now.” (Új munkahelyekhez szükséges új készségek: most kell cselekednünk) Az új munkahelyekhez szükséges új készségekkel foglalkozó szakértői csoport által az Európai Bizottság számára készített jelentés, 2010. február, itt olvasható:          http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=568&langId=en

[67]             Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) alapvető szerepet játszik a tehetségek határokon átnyúló gondozásában és – a kutatás, a felsőoktatás és az üzleti szféra, azaz a tudásháromszög – révén az emberekre épülő innováció ösztönzésében. A tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) révén az EIT új karrierlehetőségeket kínál a felsőoktatásban és a magánszektorban, valamint innovatív rendszereket a szakmai fejlődéshez. A vállalkozói szellem fontos összetevője az EIT tudományos és innovációs társulásai programjainak, amelyek révén világszínvonalú kutatók és diákok sajátítják el az ötletek új üzleti lehetőségekké váltásához szükséges tudást és hozzáállást.

[68]             Forrás: Eurostat: Statistics in focus (Fókuszban a statisztika), 3/2012).

[69]             Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, „Survey on Internationalisation of SMEs” (A kkv-k nemzetközivé válása), 2010.