A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2011. évi tevékenységéről /* COM/2012/0462 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2011. évi tevékenységéről TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4 2........... Az EGAA 2011. évi
tevékenységeinek áttekintése........................................................... 4 3........... Az EGAA tevékenységéről szóló
2010-es éves jelentés nyomon követése....................... 5 4........... Az EGAA 2011. évi tevékenységeinek
elemzése............................................................. 6 4.1........ A beérkezett kérelmek.................................................................................................... 6 1. táblázat — A 2011. évben beérkezett
kérelmek........................................................................ 7 4.1.1..... A beérkezett kérelmek tagállamok és
ágazatok szerint..................................................... 7 4.1.2..... A beérkezett kérelmek az igényelt
összeg szerint.............................................................. 8 4.1.3..... A beérkezett kérelmek a támogatásban
részesítendő munkavállalók száma szerint............ 8 4.1.4..... A beérkezett kérelmek az egy
munkavállalóra jutó összeg szerint..................................... 8 4.1.5..... A beérkezett kérelmek a beavatkozási
kritériumok szerint................................................ 8 4.2........ A megítélt hozzájárulások................................................................................................ 9 2. táblázat — A 2011. évben megítélt
hozzájárulások részletei....................................................... 9 3. táblázat — A 2011. évben megítélt
EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja................ 10 4.2.1..... EGAA-támogatott intézkedések.................................................................................... 11 4.2.2..... A strukturális alapokból, nevezetesen
az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő
jelleg............................................................................................................................ 11 4.3........ Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához
szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek........ 12 4.4........ Az EGAA eredményei.................................................................................................. 12 4.4.1..... A tagállamok által 2011-ben
benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról 13 4.4.2..... A 2011. évi eredmények és helyes
gyakorlatok összefoglalása....................................... 13 4. táblázat — A 2011-ben beérkezett
zárójelentések — az eredmények áttekintése..................... 14 4.4.3..... A végrehajtott intézkedések részletei
a 2011-ben beérkezett zárójelentések szerint......... 15 4.5........ A 2013 után esedékes felülvizsgálat............................................................................... 17 4.6........ Pénzügyi jelentés........................................................................................................... 17 4.6.1..... EGAA-ból nyújtott pénzeszközök................................................................................. 17 4.6.2..... Technikai segítségnyújtással
kapcsolatos kiadások......................................................... 18 5. táblázat — Technikai segítségnyújtásra
fordított kiadások 2011-ben........................................ 19 4.6.3..... Szabálytalanságok (jelentett vagy
lezárt esetek)............................................................. 19 4.6.4..... Az EGAA pénzügyi hozzájárulások
lezárása.................................................................. 19 6. táblázat — A 2011-ben lezárult esetek.................................................................................... 20 4.6.5..... Egyéb visszatérítések.................................................................................................... 21 4.7........ A Bizottság által végzett technikai
segítségnyújtási tevékenységek................................... 21 4.7.1..... Tájékoztatás és népszerűsítés........................................................................................ 21 4.7.2..... A tagállami hatóságokkal és az EGAA
végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók 22 4.7.3..... Elektronikus nyomtatvány kialakítása
a kérelmekhez...................................................... 22 4.7.4..... Az EGAA második Statisztikai portréja
a 2007–2011 közötti időszakról....................... 22 4.7.5..... Az EGAA félidős értékelése......................................................................................... 23 5........... Tendenciák................................................................................................................... 24 6........... Következtetés.............................................................................................................. 29 1. melléklet – A
2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek gazdasági
tevékenység szerinti bontásban (97 kérelem)................................................................................................ 31 2. melléklet – A
2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek
áttekintése tagállamonként és a kérelem típusa szerint (az 1 cikkben
említett kritériumok)............................................................ 35 1. Bevezetés Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot
(a továbbiakban: EGAA) az 1927/2006/EK rendelet[1] hozta létre azzal a céllal,
hogy a Közösség kifejezze szolidaritását a jelentős világkereskedelmi
szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók iránt, és
támogatást nyújtson nekik. Olyan eszköznek szánták, amely képes a szabad
kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon
jelentkező előnyeit összhangba hozni a globalizáció rövid távon
megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különösen a legkiszolgáltatottabb és
a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatása tekintetében. A globális
pénzügyi és gazdasági válságra való hatékonyabb válaszadás érdekében a
2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet[2] módosította az EGAA-ra
vonatkozó szabályokat. Az
1927/2006/EK rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság minden évben a
mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kitérő jelentést
terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző évi
tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA eredményeit
hivatott bemutatni; kiemelt célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson a
benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a támogatott
intézkedésekkel kapcsolatban, kitérve arra is, hogy ezek mennyiben egészítik ki
a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (a
továbbiakban: ESZA) finanszírozott tevékenységeket, továbbá információval
szolgáljon a megítélt pénzügyi támogatások lezárásáról. Dokumentálja továbbá
azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a
támogathatóság hiánya miatt elutasítottak. 2. Az EGAA 2011. évi
tevékenységeinek áttekintése A Bizottsághoz 2011 folyamán
26 EGAA-támogatás iránti kérelem érkezett, ami nem sokkal volt kevesebb,
mint 2010-ben (31 kérelem). A kérelmek részleteit a 4.1. szakasz, valamint
az 1. táblázat tartalmazza. A költségvetési hatóság 2011-ben 22, összesen
128 167 758 EUR összegű határozatot hozott az EGAA
igénybevételéről, ami a 2010. évi adatokhoz képest az EGAA
társfinanszírozás összege esetében 54,1 %-os növekedésnek felel meg. Az
odaítélt támogatások adatai a 4.2. szakaszban, valamint 2. és
3. táblázatban láthatók. A Bizottsághoz 2011-ben négy zárójelentés
érkezett be az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. A beérkezett eredmények
részleteit a 4.4. szakasz és a 4. táblázat tartalmazza. Öt, előző
években odaítélt EGAA-hozzájárulás zárult le (ezek részletei a
4.6.4. szakaszban és a 6. táblázatban szerepelnek). A Bizottság
kezdeményezésére (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint)
nyújtott technikai segítség részleteit a 4.6.2. szakasz és az
5. táblázat tartalmazza. A Bizottság 2011-ben javaslatot nyújtott be az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válság miatt foganatosított (és a
2011. december 31-ig benyújtott, EGAA-támogatás iránti kérelmekre
vonatkozó) átmeneti eltérés 2013 végéig való meghosszabbítására. Ennek
részletei a 3. szakaszban szerepelnek. A Bizottság javaslatot nyújtott be
egy, a 2014‑2020 közötti időszakra vonatkozó európai parlamenti és
tanácsi rendeletre. Ennek részletei a 4.5. szakaszban szerepelnek. 3. Az EGAA tevékenységéről
szóló 2010-es éves jelentés nyomon követése Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló
546/2009/EK rendelet Az
1927/2006/EK rendelet 2009. évi módosítása az általa bevezetett
átmeneti, illetve állandó módosításokkal az EGAA további jelentős
javulását eredményezte, ami kedvezőbb feltételeket biztosít a tagállamok
számára ahhoz, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság foglalkoztatásra
gyakorolt kedvezőtlen hatását célzó válaszlépéseik támogatására irányuló
EGAA-társfinanszírozást igényeljenek. Az EGAA-támogatások igénylését nagyon
megkönnyítette a válság miatti átmeneti eltérés[3]
bevezetése, amely lehetővé tette az EGAA számára, hogy támogassa a
pénzügyi és gazdasági világválság miatt elbocsátott munkavállalókat, és
50 %-ról 65 %-ra emelte az EGAA-hozzájárulás mértékét. A végleges
változásoknak, nevezetesen a küszöbérték 1000-ről 500 elbocsátott főre
történő csökkentésének és a végrehajtási időszaknak a kérelem
benyújtásától számított 12 hónapról 24 hónapra történő
meghosszabbításának egyaránt pozitív hatása volt. A tagállamok kisebb
vállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára is kérelmezhettek
EGAA-támogatást, és hosszabb idejű támogatási programot tervezhettek a
munkavállalók számára, mint a múltban. Az EGAA-támogatások hosszabb időtartamának
az elbocsátott munkavállalók foglalkoztatására és foglalkoztathatóságára
gyakorolt hatása a projektek lezárását követően válik nyilvánvalóvá. A Bizottság 2011
első negyedévében konzultációkat szervezett a tagállamok képviselőivel,
a végrehajtó szervekkel és a szociális partnerekkel arról, hogy a válság miatti
eltérést meg kell-e hosszabbítani 2011 utánra, és ezzel párhuzamosan az EGAA
2013 utáni jövőjéről (lásd még a 4.5. szakaszt). A Bizottság
2011 júniusában javaslatot[4]
fogadott el a válság miatti eltérés 2013 végéig való meghosszabbításáról,
amelyet 2011. szeptember 21-én az Európai Parlament teljes mértékben
támogatott. Annak ellenére, hogy a Tanács részletesen megvitatta a javaslatot,
és számos kompromisszumos megoldás született, a Bizottság javaslata nem kapta
meg a szavazatok minősített többségét a Tanácsban. Mivel nem született
politikai megállapodás a válság miatti eltérés meghosszabbításáról,
2011. december 31-től az EGAA-támogatás iránti kérelmeket csak a
világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális változásokkal
lehet igazolni, és a társfinanszírozás mértékét is az összes támogatható
költség eredetileg meghatározott 50 %-ára csökkentették. Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos
döntéshozatal egyszerűsödése: a javaslatoknak a Tanácshoz és az Európai
Parlamenthez történő benyújtásával kapcsolatos eljárás A 2011-ben odaítélt EGAA-támogatásokat az EGAA új, 2009 végén
kialakított döntéshozatali eljárásai keretében dolgozták fel. A hatályos
rendelet szabályai szerint történő döntéshozatal meggyorsítása érdekében
2010-ben megkezdett erőfeszítések 2011-ben folytatódtak, különösen a 2011
utáni, illetve a 2013 utáni folytatásról tartott konzultációkkal
összefüggésben. Előkészületek történtek egy, a tagállamok képviselői
számára szervezett specifikus szemináriumra (amelyre 2012 márciusában sor is
került), az Alap célkitűzéseinek hatékony végrehajtásával összefüggő
különféle problémák megoldása érdekében. 4. Az EGAA 2011. évi
tevékenységeinek elemzése 4.1. A
beérkezett kérelmek A Bizottsághoz 2011 során 26 kérelem
érkezett (lásd az 1. táblázatot), azaz öttel kevesebb, mint 2010-ben
(31 kérelem[5]).
A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet (azaz a
65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított
24 hónapos végrehajtási időszak stb.) ezekre mind vonatkozik.
2011 vége felé a válsággal összefüggésben benyújtott kérelmek számának
jelentős növekedését lehetett megfigyelni, ami jól mutatta, hogy a
tagállamok igyekeztek minél inkább kihasználni a válság miatti eltérés kedvezőbb
rendelkezései nyújtotta előnyöket a 2011. december végi lejárat előtt:
a tagállamoktól 2011 decemberében beérkezett 18 kérelem közül 12 a
válságra hivatkozott. A 10 tagállam által benyújtott
26 kérelem 16 870 elbocsátott munkavállalót érintett, és
összesen 77 546 044 EUR EGAA-támogatást igényelt. A még nem
jóváhagyott összegek iránymutatásul szolgálnak, mivel az értékelési fázisban
még változhatnak. Két tagállam – Görögország és Románia – 2011-ben először
nyújtott be kérelmet. 1. táblázat — A 2011. évben beérkezett
kérelmek 4.1.1. A
beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint A 26 kérelem 20 ágazatot[6] érintett. Közülük nyolc
ágazatban 2011-ben első alkalommal nyújtottak be kérelmet EGAA-támogatásra:
ezeket az alábbi felsorolásban aláhúzás jelzi. Ausztria (három kérelem: közúti szállítás,
dohánytermékek, szociális ellátás), Dánia (két kérelem:
elektronikai termék, hajógyártás), Németország (egy kérelem: gépjárműipar),
Görögország (egy kérelem: kiskereskedelmi ágazat), Olaszország (hét kérelem:
épületek építése, kerámiaipar, háztartási készülékek ágazata, IKT-szolgáltatások,
raktározás, tárolás, elektronikai termék, motorkerékpár),
Hollandia (három kérelem: épületek építése, speciális szaképítés,
fémalapanyag-ipar), Portugália (egy kérelem: gépjárműipar), Románia (egy
kérelem: mobiltelefonok), Spanyolország (hat kérelem: épületek építése, fémfeldolgozó
ipar, cipőgyártás, épületasztalos-ipar), Svédország (egy kérelem: gyógyszergyártás). 4.1.2. A
beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint Minden EGAA-támogatást igénylő
tagállamnak ki kell dolgoznia egy, a támogatandó munkavállalók profiljához
legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot, és meg kell határoznia
az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az EGAA-rendelet nem tartalmaz
ajánlást és nem szab korlátot az igényelhető összegre nézve, de a
kérelmeknek a Bizottság által történő értékelése során felmerülhetnek
olyan kérdések, amelyek a kérelmező tagállamot a személyre szabott
szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat
felülvizsgálatára indíthatják, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is
kihat. A 2011. évben igényelt EGAA-támogatások
összege 1 125 605 és 6 838 650 EUR között mozgott
(átlag 2 982 540 EUR). 4.1.3. A
beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma
szerint Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt
intézkedések által érintett munkavállalók száma összesen 16 870 volt, ami
az összes elbocsátott munkavállaló körülbelül 72 %-ának felel meg (a
10 tagállam a 26 benyújtott kérelemben körülbelül 23 500
munkavállaló elbocsátását jelentette be). Az érintett munkavállalók száma
kérelmenként 153 főtől 1517 főig terjedt, három
kérelemnél meghaladta az 1000 főt, hat esetében pedig 500 fő
alatt volt. Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők
száma különbözhet, mivel a pályázó tagállam hozhat olyan döntést, hogy az EGAA
segítségnyújtását csak a munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. azokra
összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon
maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott
munkavállalók egy része az EGAA-n kívüli forrásokból kaphat segítséget, míg
mások önállóan új munkahelyet találhatnak vagy előrehozott öregségi
nyugdíjat vehetnek igénybe, ami azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedések rájuk
nem vonatkoznak. 4.1.4. A
beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint A tagállam hatáskörébe tartozik a rendelet
értelmében az, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az
elbocsátott munkavállalók számára. A munkavállalónként igényelt összeg ennek
megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci
helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már
meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban
vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat. Ez a magyarázata
annak, hogy a munkavállalónként igényelt összeg 2011-ben miért terjedt a
kevéssel 1200 EUR feletti összegtől a 19 000 EUR-t is
meghaladó összegig. 4.1.5. A
beérkezett kérelmek a beavatkozási kritériumok szerint A benyújtott 26 kérelemből
20 (77 %) a pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként
leépített munkavállalók támogatására irányult (a módosított EGAA-rendelet
1. cikkének (1a) bekezdése alapján), a fennmaradó hat kérelem
(23 %) pedig a globalizációnak tulajdonítható jelentős
világkereskedelmi szerkezetváltozások kezelését célozta. Nyolc kérelmet az EGAA-rendelet
2. cikkének a) pontja, 15-öt a 2. cikkének b) pontja, kettőt
a 2 cikkének c) pontja alapján nyújtottak be, kivételes körülményekre
hivatkozva, egy kérelmet pedig a 2. cikk c) pontja alapján, a munkaerőpiac
kis méretére hivatkozva. 4.2. A
megítélt hozzájárulások A költségvetési
hatóság 2011-ben 22 határozatot hozott aktív munkaerő-piaci
intézkedések társfinanszírozásához nyújtott EGAA-támogatásokról (az áttekintést
és a munkavállalói profilok szerinti bontást lásd a 2. és
3. táblázatban). Közülük öt 2011-ben benyújtott kérelmekre, 16 határozat
2010-ben benyújtott kérelmekre, egy pedig egy 2009-ben beérkezett kérelemre
vonatkozott. A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet
(azaz a 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától
számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.) valamennyi odaítélt
támogatásra vonatkozik. A megítélt
22 hozzájárulás tizenkét tagállam 21 213 elbocsátott munkavállalóját
érintette, és összesen 128 167 758 EUR EGAA-támogatással járt (az
EGAA rendelkezésére álló éves összeghatár 25,6 %-a). Ez 2010-hez képest az
EGAA-társfinanszírozás 54,1 %-os növekedését jelenti (30 kérelemre
összesen 83 171 941 EUR hozzájárulást ítéltek meg[7]). 2. táblázat — A 2011. évben
megítélt hozzájárulások részletei 3. táblázat — A 2011. évben megítélt
EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja 4.2.1. EGAA-támogatott intézkedések Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke előírja,
hogy az EGAA csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújthat
társfinanszírozást, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkába történő
visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. Úgy rendelkezik továbbá,
hogy az EGAA finanszírozhatja a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő,
irányítási, tájékoztatási és népszerűsítési, valamint ellenőrzési
tevékenységeket (végrehatással összefüggő tevékenységek, korábban
technikai segítségnyújtás). A 2011-ben odaítélt 22 EGAA-támogatásra
jóváhagyott intézkedések 21 213 elbocsátott munkavállaló munkaerőpiacra
történő visszailleszkedését célozták meg. Az intézkedések főként
intenzív, személyre szabott elhelyezkedési segítségnyújtást és ügykezelést,
ezen belül a lehetséges munkaadók körében végzett munkahelykeresést, többféle
szakképzést, továbbképzési és átképzési intézkedéseket, a munkába történő
tényleges visszailleszkedésig az aktív támogató intézkedések idejére vonatkozó
többféle ideiglenes pénzügyi ösztönzőt/juttatást, az új munkahelyen való
munkakezdés kezdeti időszakában mentorálást, valamint egyéb
tevékenységeket, például vállalkozás és cégalapítás ösztönzését, támogatott
foglalkoztatást és a foglalkoztatáshoz/munkafelvételhez nyújtott egyszeri
ösztönzőket foglaltak magukban. A tagállamok a támogatási csomagok
kialakításakor figyelembe vették a munkavállalók hátterét, tapasztalatát és
végzettségét, azt, hogy mennyire mobilisak, valamint az érintett régiókban
jelenleg meglévő vagy várható munkalehetőségeket. 4.2.2. A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális
Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és az
elbocsátott munkavállalók gyors elhelyezkedését hivatott szolgálni aktív
munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, az Unióban
a foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb támogatási eszközt. A két
alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert
időtávuk eltérő: míg az EGAA európai méretű, tömeges
elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott
munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl.
humántőke-fejlesztést, változásmenedzsmentet) támogat többéves,
előzetes ütemezésű programokon keresztül, amelyek forrásai
rendszerint nem csoportosíthatók át a tömeges elbocsátások következtében
kialakult válsághelyzet kezelésére. Egyes esetekben az EGAA- és
ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében
együttesen alkalmazzák. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök
alkalmasak legyenek a munkavállalók hatékony segítésére, a kívánt célkitűzések
eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása – és
programozása – pedig a tagállamok feladata. Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett
„személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomag
tartalmát” egyéb intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni.
Az EGAA-társfinanszírozott intézkedések jóval túlmutathatnak az általános
képzéseken és fellépéseken, és a tapasztalatok alapján úgy tűnik, az EGAA
lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal inkább személyre szabott és
érdemi segítséget nyújtsanak az elbocsátott munkavállalóknak, ideértve olyan
intézkedéseket is, amelyekhez alapvetően nem lenne hozzáférésük (például
közép- és felsőfokú oktatás), mint amire az EGAA nélkül lehetőség
nyílna. Az EGAA révén a tagállamok jobban tudnak összpontosítani a különösen
kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az alacsonyabban képzett vagy
migráns családból származó munkavállalókra, valamint jóval kedvezőbb tanácsadó/munkavállaló
arány mellett és/vagy hosszabb időre tudnak támogatást nyújtani, mint az
az EGAA-források nélkül lehetséges volna. Mindezek növelik a munkavállalók
saját helyzetük javítására vonatkozó kilátásait. A strukturális alapok és az EGAA hatékony
kiegészítő jellegét szemléltető konkrét példa a Dánia által
benyújtott egyik kérelem (hajógyártás) és három Írország által benyújtott, az
építőiparral kapcsolatos kérelem. Az első kérelem (EGF/2010/025
DK/Odense Steel Shipyard) esetében az EGAA-intézkedéseket úgy alakították ki,
hogy kiegészítsék a regionális Növekedési Fórum által az ESZA és az ERFA
finanszírozásával végrehajtott tevékenységeket, amelyek célja a terület új
növekedését biztosító ágazatok hosszú távú ösztönzése. Dánia ezt az
EGAA-támogatást arra használja továbbá, hogy új ágazatokban tartott képzéseket
és új képzési módszereket teszteljen, hogy az EGAA-intézkedések sikeres
megvalósítása esetén esetleg felvegye azokat a hagyományos programokba. Ami a legutóbbi ír kérelmeket (EGF/2010/019,
EGF/2010/020, EGF/2010/021), valamint az azokat követő kérelmeket illeti,
2010 óta az EGAA beletartozik a nemzeti stratégiai referenciakeret alapján
létrehozott, az uniós alapok koordinálásáért felelős monitoring bizottság
munkaprogramjába, amelyben a Pénzügyminisztérium elnököl, és amelynek célja,
hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzon, amely a 2007–2013 közötti időszakban
a strukturális alapok végrehajtásával kapcsolatban felmerül. A bizottság minden
vonatkozó kérdést megvitat, beleértve az operatív programok forrásainak
elhatárolását, továbbá az új programokra vonatkozó minden olyan tervet, amely
azt biztosítja, hogy az alapok között ne legyen átfedés. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkének
(5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak
létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető
az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás
kockázata. 4.3. Az
EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő
kérelmek Sem a Bizottság, sem a költségvetési hatóság egyet sem utasított el a
tagállamok EGAA-finanszírozás iránti kérelmei közül. 4.4. Az
EGAA eredményei Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk
elsőszámú forrásai a tagállamok által az 1927/2006/EK rendelet
15. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések. Ezekhez járulnak
a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, illetve az év során a tagállami
képviselők részvételével tartott koordinációs üléseken és értekezleteken
megosztott információk. A tagállamok által 2011-ben jelentett eredmények és
adatok összefoglalását ez a szakasz és a 4. táblázat tartalmazza. A Bizottság összesen 20 EGAA-hozzájárulás
zárójelentését kapta meg (2008 óta, amikor az első EGAA-kérelmek
eredményei elérhetővé váltak, 2011 decemberéig), ami a 2011 decemberéig
beérkezett összes (97) kérelem körülbelül 20 %-át jelenti. Ebből a 20
támogatásból tizenötöt a 2011-ben végrehajtott félidős értékelés is
elemzett (lásd a 4.7.5. szakaszt). Mivel végleges eredmények eddig csak
korlátozott számban állnak rendelkezésre, még túl korai lenne végleges
következtetéseket levonni az EGAA-támogatás hozzáadott értékéről, valamint
az elbocsátott munkavállalókra és a munkaerőpiacokra gyakorolt hatásairól.
Amint több olyan kérelem végső eredménye rendelkezésre áll, amelyet a 24
hónapra meghosszabbított végrehajtási időszak alatt valósítottak meg, (az
után, hogy az EGAA-rendelet 2009. évi módosításának eredményeként a
végrehajtási időszakot a kérelem benyújtásától számított 12-ről 24
hónapra emelték), sor kerül majd az EGAA hatásának részletesebb felmérésére,
például az utólagos értékelés keretében, amelyet 2014. december 31-ig
kell elvégezni (az EGAA-rendelet 17. cikkének (1b) bekezdése). 4.4.1. A
tagállamok által 2011-ben benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások
felhasználásáról A Bizottsághoz 2011 folyamán négy
zárójelentés érkezett be az alábbi kérelmekhez kapcsolódóan: EGF/2009/004
BE/Oost-West Vlaanderen, EGF/2009/005 BE/Limburg, EGF/2009/007 SE/Volvo és
EGF/2009/008 IE/Dell. Mindhárom tagállam esetében ezek az első
EGAA-kérelmeik voltak, egyben az első olyan lezárt kérelmek, amelyeket a
24 hónapra meghosszabbított végrehajtási időszak alatt valósítottak meg.
Abból a szempontból is elsőnek számítanak, hogy elsőként részesültek
65 %-os EGAA-társfinanszírozásban, az előzőleg 50 %-os
mérték emelése után. 4.4.2. A
2011. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása A három tagállam által benyújtott négy
zárójelentés alapján megállapítható, hogy az EGAA végrehajtási időszakának
végére 2352 munkavállaló (a 5228 45,0 %-a) talált új munkahelyet vagy
lett önálló vállalkozó. A többiek vagy oktatásban és képzésben vettek részt
(hozzávetőleg 10,9 %-uk), vagy munkanélküliek, illetve személyes
okokból inaktívak voltak (NEET: nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben
nem részesülő) (hozzávetőleg 44,1 %-uk). 2010-hez hasonlóan a munkába történő
sikeres visszailleszkedést befolyásolta, hogy a pénzügyi és gazdasági
világválság közvetlen következtében csökkent a helyi és regionális munkaerőpiacok
felvevőképessége. Meg kell jegyezni, hogy a visszailleszkedési arány
csupán a munkavállalóknak az adatgyűjtés pillanatában fennálló
foglalkoztatási helyzetét tükrözi. Nem szolgál adatokkal a foglalkoztatás
jellegével és a talált munka minőségével kapcsolatban, és rövid idő
alatt nagymértékben meg is változhat. A 2010-ben és 2011-ben több tagállamtól
kapott információk szerint a visszailleszkedési arány általában csak néhány
hónappal a zárójelentések benyújtását követően kezd el növekedni, és
középtávon tovább emelkedik, különösen azokban az esetekben, amikor a
munkavállalók az EGAA támogatási időszakát követően továbbra is
részesülnek személyre szabott segítségnyújtásban a tagállam saját költségén,
vagy az ESZA közreműködésével. A három tagállam érdekes tényekről és
biztató adatokról számolt be, amelyek azt jelzik, hogy az EGAA
segítségnyújtásának és szolgáltatásainak köszönhetően érzékelhetően
javult az érintett munkavállalók személyes helyzete, magabiztossága és
foglalkoztathatósága, még ha nem is mindannyian találtak gyorsan új munkahelyet.
Az EGAA lehetővé tette ezen tagállamok számára, hogy a kedvezményezettek
száma, valamint a támogatás időtartama és minősége tekintetében az
elbocsátások által érintett területeken hatékonyabb intézkedéseket hozzanak
annál, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lett volna. Az
uniós támogatásoknak köszönhetően rugalmasabban tudtak fellépni, valamint
nagymértékben személyre szabott, olykor innovatív, magas színvonalú
intézkedéseket tartalmazó csomagokat hozhattak létre, és így nagyobb figyelmet
szentelhettek a kevésbé képzett munkavállalókra és azokra az álláskeresőkre,
akiken nehezebben lehet segíteni. Az EGAA által társfinanszírozott
segítségnyújtás ezért fokozott készségfejlesztési beruházás, amely közép- és
hosszú távon is kedvező hatású lehet, ahogy a piacok fokozatosan
kilábalnak a válságból. A közvélekedés szerint az EGAA igen hasznos eszköz a
tömeges elbocsátások által sújtott tagállamokban és régiókban gyakran akut
problémát jelentő költségvetési megszorítások idején. A három tagállam emellett
számos tanulságot és következtetést vont le, amelyek várhatóan hasznosak
lesznek majd a jövőbeni EGAA-kérelmek előkészítése és megvalósítása
során. 4. táblázat — A 2011-ben beérkezett
zárójelentések — az eredmények áttekintése[8] 4.4.3. A
végrehajtott intézkedések részletei a 2011-ben beérkezett zárójelentések
szerint EGF/2009/004
Oost-West Vlaanderen/Belgium (textiláruk) A finanszírozási
határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. május 4-én
lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő
508 munkavállalóból 335-nek (65,9 %-nak) a végrehajtási időszak
végére ismét volt munkahelye (közülük kilencen egyéni vállalkozók lettek), a
fennmaradó 173 fő (34,1 %) pedig munkanélküli, illetve különböző
személyes okokból inaktív (NEET) volt. EGF/2009/005
Limburg/Belgium (textiláruk) A finanszírozási
határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. május 4-én
lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő
356 munkavállalóból 259-nek (72,8 %-nak) a végrehajtási időszak
végére ismét volt munkahelye (közülük öten egyéni vállalkozók lettek), a
fennmaradó 97 fő (27,2 %) pedig munkanélküli, illetve különböző
személyes okokból inaktív (NEET) volt. A belga hatóságok
beszámolója szerint a két EGAA-támogatás lehetővé tette, hogy olyan,
személyre szabott segítségnyújtással és képzéssel segítsék az elbocsátott
textilipari dolgozókat, amelyek segítettek nekik új állást találni vagy megerősíteni
pozíciójukat a munkaerőpiacon. Az EGAA által társfinanszírozott
intézkedéseket a flamand foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (VDAB),
valamint a textilipari ágazati képzési központ (COBOT) bonyolították le. Ezek
az intézkedések a következőket foglalták magukban: egyéni álláskereséshez
nyújtott segítség, ezen belül: a textilipari készségek elismerése, az újbóli
elhelyezkedés esélyének javítása valamennyi korcsoportra kiterjesztve,
különféle képzések az általános kompetenciák és az állásinterjúkhoz szükséges
készségek elsajátítása érdekében, az új ágazatokban és funkciókban való újbóli
elhelyezkedést célzó szakképzés, 50 év feletti munkavállalók számára testre
szabott képzés, valamint továbbképzés/pályaorientáció azok számára, akik új
állást találtak, annak érdekében, hogy nőjön az új állással való
elégedettségük és jobban meg tudják azt tartani. Egyes végrehajtott
tevékenységek előre meghatározott, szövetségi és regionális
finanszírozásban részesülő rendszerek szerves részét képezték, emiatt nem
lehetett kiszámítani az EGAA-hozzájárulás mértékét. Különleges közigazgatási
körülményei miatt Belgium a megengedett maximális 65 % helyett csak a
tényleges összköltség 36 %-át (EGF/2009/004), illetve
44,6 %-át (EGF/2009/005) igényelte az EGAA-tól. Az irányító hatóság
számos tanulságot és következtetést vont le, amelyek várhatóan hasznosak
lesznek a jövőbeni EGAA-kérelmek szempontjából. EGF/2009/007
Volvo/Svédország (gépjárműipar) A finanszírozási
határozatban megállapított végrehajtási időszak
2011. június 4-én lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott
intézkedésekben részt vevő 1775 munkavállalóból 1201-nek
(67,7 %-nak) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye
(közülük 18-an egyéni vállalkozók lettek), 344 (19,4 %) oktatásban vagy
képzésben vett részt, a fennmaradó 230 fő (12,9 %) pedig
munkanélküli vagy inaktív (NEET), mivel különböző okokból otthagyták a
foglalkoztatási szolgálatot. A svéd hatóságok szerint az EGAA-projekt más
svédországi projektekkel összehasonlítva sikeres volt a projektvégrehajtást
követő reintegráció tekintetében. Az EGAA olyan intézkedéseket
társfinanszírozott, amelyek nagy jelentőségűek voltak a korábbi
Volvo-dolgozók számára, mivel lehetővé tették számukra, hogy
továbbképezzék magukat, amivel a munkaerőpiac nagyobb szeletén tudtak
boldogulni, ugyanakkor személyes fejlődést és pénzügyi biztonságot is
biztosítottak számukra. Az EGAA-hozzájárulásoknak köszönhetően a svéd
hatóságok különféle szakképzési intézkedéseket tudtak végrehajtani, köztük
olyan foglalkozásokra irányuló szakképzéseket, amelyek esetében gondot jelent a
generációváltás. A vállalkozóképzés jóval túlmutatott azon, amit az állami
foglalkoztatási szolgálat általában kínál. Különös figyelmet szenteltek az EGAA
által társfinanszírozott képzések minőségének (osztályozták azokat),
amelyek versenyelőnyt biztosíthatnak az érintetteknek, összehasonlítva a
hagyományos képzési lehetőségekben részesülő munkanélküliekkel. A svéd hatóságok arról is beszámoltak, hogy a
projekt eredményeként fokozódott az együttműködés az állami
foglalkoztatási szolgálat, valamint az országos, regionális és helyi felnőttoktatási
szolgáltatók között. A munkaerő-piaci politikák egyesítése az oktatási
szféra erőforrásaival pozitív multiplikátor-hatással rendelkező,
jelentős hozzáadott értéknek bizonyult. A Volvo-projekt alapján tett
megállapítások és levont tanulságok beépülnek majd Svédország munkanélkülieket
támogató jövőbeni tevékenységeibe. Svédország összességében úgy véli, hogy az
EGAA által társfinanszírozott intézkedések mind a volt Volvo-dolgozók, mind az
érintett helyi munkaerőpiacok számára pozitívak voltak. Noha pénzügyi
hatásukat jelenleg még nem lehet mérni, ez a jövőben lehetségessé válik,
amikor a svéd hatóságok véglegesítik a projekt jelenleg folyó értékelését. EGF/2009/008
Dell/Írország (számítógép) A finanszírozási
határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. június 28-án
lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő
2589 munkavállalóból 557-nek (21,5 %-nak) a végrehajtási időszak
végére ismét volt munkahelye (közülük 191-en egyéni vállalkozók lettek), 227
(8,8 %) még oktatásban vagy képzésben vett részt, a fennmaradó 1805 fő
(69,7 %) pedig munkanélküli vagy különböző személyes okokból inaktív
volt (NEET). Az ír hatóságok arról számoltak be, hogy az
EGAA-ból kapott támogatás, amely kiegészítette az Európai Szociális Alap, az
ERFA, stb. által támogatott intézkedéseket, kibővítette a munkanélküliek
számára egyébként rendelkezésre álló támogatások körét. Az EGAA segítségének
köszönhetően a korábbi Dell-dolgozók fokozott mértékű, személyre
szabott támogatást vehettek igénybe egy olyan időszakban, amikor mind
regionális, mind országos szinten gyorsan nőtt a munkanélküliség. Az ír
hatóságok szerint mind a helyi, mind a regionális gazdaságra nagyon pozitív
hatást gyakorolt azoknak a száma, akik a végrehajtási időszak végére ismét
munkába álltak vagy saját vállalkozást indítottak, valamint az oktatási és
képzési lehetőségek fokozott mértékű igénybevétele. Az EGAA által
társfinanszírozott intézkedések az egyénekre is pozitív hatást gyakoroltak:
növelték önbizalmukat és helyreállították méltóságukat. Az EGAA által
társfinanszírozott és a helyi, regionális és országos szolgáltatókkal szoros
együttműködésben végrehajtott intézkedések az orientációs, oktatási,
képzési és vállalkozásösztönző tevékenységek széles skáláját ölelték fel.
Az EGAA támogatása számos új, testreszabott intézkedés – például az alapvető
tanterven kívüli felsőoktatási tanfolyamok, a meglévő készségek
szinten tartását és az újonnan megszerzett készségek begyakorlását célzó új
szakmai gyakorlati program, a feltörekvő ágazatokban vagy olyan ágazatokban,
amelyekben elismerten kevés a képzett munkaerő, például az orvostechnikai
eszközök, a pénzügyi szolgáltatások és a logisztika terén, új készségek
elsajátítását célzó képzések – kidolgozását is lehetővé tette. A csomag
részét képezték továbbá olyan támogatások, amelyek a jelentkezők
akkreditált képzéseken való részvételét könnyítették meg, valamint olyanok,
amelyek a jóváhagyott magánfőiskolák felsőoktatási programjaiban való
részvételt segítették elő. A Dell kérelmével
kapcsolatban szerzett tapasztalatokat Írország felhasználta a későbbi
kérelmeiben. 4.5. A
2013 után esedékes felülvizsgálat Az EGAA-rendelet 20. cikke szerint a rendelet egészét felül kell
vizsgálni 2013. december 31-ig, ami egybeesik a 2007–2013 közötti
programozási időszak végével. A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia
költségvetése” című közleményében[9]
hangsúlyozta, hogy kezelni kell az olyan sürgető kihívásokat, mint a
készségszintek hiányosságai, az aktív munkaerő-piaci szakpolitika és az
oktatási rendszerek alulteljesítése, a marginalizálódott csoportok társadalmi
kirekesztése és a munkaerő alacsony mobilitása. A Bizottság támogatja az
EGAA-program folytatását a következő, 2014–2020 közötti programozási időszakban,
melynek során specifikus, egyszeri támogatásban kívánja részesíteni azokat a
munkavállalókat, akiknek elbocsátását a termelés és a kereskedelem fokozódó
globalizálódása miatt bekövetkező jelentős strukturális változások
idézték elő. Az EU-nak segítséget kell tudnia nyújtani azon tömeges
elbocsátások esetén is, amelyeket valamely előre nem látott válság miatt a
helyi, regionális vagy nemzeti gazdaság komoly zavara idéz elő. Ki kell
továbbá terjeszteni az EGAA hatályát, hogy egyes esetekben az egyes mezőgazdasági
ágazatok vonatkozásában megkötött kereskedelmi megállapodások következményeit
is ellentételezze. A Bizottság 2011 első
felében konzultációkat folytatott a tagállamok képviselőivel, a végrehajtó
szervekkel és a szociális partnerekkel az EGAA mint szolidaritási eszköz jövőbeni
szerepéről és a benne rejlő lehetőségekről. Ezek között
szerepelt két, az érdekeltek számára 2011. január 25–26-án, illetve
2011. március 8-án megrendezett konferencia. A Bizottság 2011
októberében a konzultációk eredményeit és az EGAA félidős értékelése (lásd
a 4.7.5. szakaszt) során tett szakpolitikai ajánlásokat figyelembe vevő
javaslatot[10] fogadott el az EGAA jövőjéről. 2011 novemberében és decemberében a Bizottság javaslatát
munkacsoportok keretében bemutatták az Európai Parlamentnek, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A javaslatnak a
Parlament és a Tanács megfelelő bizottságaiban folytatandó hivatalos
megvitatására várhatóan 2012-ben és 2013-ban kerül sor; a cél pedig az, hogy az
új rendelet 2014. január 1-jén hatályba léphessen. 4.6. Pénzügyi
jelentés 4.6.1. EGAA-ból
nyújtott pénzeszközök A költségvetési hatóság 2011-ben
22 EGAA-támogatást ítélt meg, összesen 128 167 758 EUR
összegben, ami a rendelkezésére álló éves összeghatár 25,6 %-a
(lásd a 2. táblázatot). A 22 kifizetés fedezetét a 2011. évi
költségvetésből biztosították, bár ezek közül négyet csak 2012 elején
teljesítettek. A 2006. május 17-i intézményközi
megállapodás[11]
28. pontja (az EGAA költségvetési keretének meghatározása) értelmében az
EGAA nem lépheti túl az 500 millió EUR maximális éves összeget, és az
előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből
és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból
finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Ezen
túlmenően az EGAA-rendelet 12. cikke értelmében minden év
szeptember 1-jén legalább az éves maximum összeg 25 %-ának
rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése
érdekében. Az Alapok számára 2011-ben biztosított kötelezettségvállalási
előirányzatokat az EGAA-tartalék költségvetési sorból az EGAA
költségvetési sorához utalták át. 2011-ben a kifizetési előirányzatokat
eltérően biztosították, mint a múltban, hogy a lehető leginkább
elkerüljék az ESZA-alapok felhasználását. Az év elején
47 608 950 EUR-t (ezen belül EGAA-segítségnyújtásra
610 000 EUR-t) írtak jóvá az EGAA költségvetési során.
Költségvetés-módosítás révén további 50 000 000 EUR-val emelték
az összeget. A globális átcsoportosítás keretében
5 460 495 EUR-t határoztak meg és csoportosítottak át az EGAA-ba.
Végül az ESZA egyik költségvetési soráról 29 650 344 EUR-t
csoportosítottak át. A 2011. évre vonatkozó kifizetések
(128 167 758 EUR) 54,1 %-kal meghaladták a 2010. évre
vonatkozókat (30 megítélt hozzájárulásra 83 171 941 EUR7). 4.6.2. Technikai
segítségnyújtással kapcsolatos kiadások Az 1927/2006/EK
rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben
rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (maximum
1,75 millió EUR) használható fel technikai segítségnyújtás formájában
a Bizottság kezdeményezésére az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges
információval, adminisztratív és technikai segítségnyújtással, nyomon
követéssel, pénzügyi ellenőrzéssel, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel
kapcsolatos intézkedések finanszírozására. 2011-ben
610 000 EUR összeg igénybevételét javasolták technikai
segítségnyújtáshoz[12] az 5. táblázatban feltüntetett tevékenységekre. Az adott évben
technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló fennmaradó
1 140 000 EUR összeget nem hívták le. A költségvetésbe felvett összeg és a tényleges
kiadás közötti különbség zöme a tájékoztatás kategóriával összefüggésben
alakult ki, ahol a vártnál lényegesen kevesebb hozzájárulást igényeltek az
EGAA-tól az EGAA-t érintő, foglalkoztatási és szociális ügyeket érintő
általános kiadványokra. 5. táblázat — Technikai
segítségnyújtásra fordított kiadások 2011-ben Leírás || Költségvetésbe felvett összeg EUR || Tényleges összeg EUR Tájékoztatás (pl. az EGAA weboldalak frissítése/bővítése valamennyi hivatalos uniós nyelven, kiadványok és audiovizuális tevékenységek) || 250 000 || 74 685,24 Igazgatási és technikai támogatás - Az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának találkozói - Szemináriumok az EGAA végrehajtásáról (a 2011. évi költségvetés terhére 2012-ben megrendezett szemináriumok, melyek célja az információ- és tapasztalatcsere) || 70 000 200 000 || 61 404,21 268 595,79 Nyomon követés (az EGAA második Statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról) || 20 000 || 19 883,00 Tudásbázis létrehozása (elektronikus nyomtatvány kialakítása a kérelmekhez) || 70 000 || 59 300,00 Auditálás, ellenőrzés, értékelés: 2011-ben ezekben a kategóriákban nem használtak fel hozzájárulást (az EGAA félidős értékelését, amelyet az EGAA-rendelet 17. cikke 1. bekezdésének a) pontja ír elő, már 2010-ben is külső szolgáltató készítette; a 2011-ben végzett auditot az Európai Bizottság más forrásaiból finanszírozták) Összesen || 610 000 || 483 868,24 4.6.3. Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek) 2011-ben nem jelentettek a
Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat. Az EGAA-rendelet
tárgykörében 2011-ben nem voltak szabálytalanságokkal kapcsolatos lezárt
esetek. 4.6.4. Az
EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása Az EGAA-rendelet 15. cikkének
(2) bekezdése határozza meg az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására
vonatkozó eljárást. 2011-ben lezárták az EGAA kezdete óta megítélt
hozzájárulások harmadik ütemét. A 2010-et megelőző években
végrehajtott alábbi öt eset tartozik ide (a kérelem benyújtásától számított
12 hónapos végrehajtási időszak és 50 %-os
EGAA-társfinanszírozás). 6. táblázat — A 2011-ben lezárult
esetek A költségvetés végrehajtási iránya 4,7 %
és 29,6 % között mozgott. Ezen öt
kérelemre vonatkozóan a Bizottságnak visszatérítendő felhasználatlan
pénzeszközök összege 27 639 447 EUR volt. A tagállamok több okból nem használták fel
teljesen a megítélt összegeket. Ugyan a tagállamokkal szemben elvárás, hogy
reális költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott
szolgáltatásokat tartalmazó összehangolt intézkedéscsomagra vonatkozóan, előfordulhat,
hogy a tervezés nem pontos vagy megalapozott. Ha az elején túl nagy biztonsági
ráhagyással számolnak, az a végére feleslegesnek bizonyulhat. Előfordulhat,
hogy a tervezési fázisban túlbecsülik azon munkavállalók számát, akik részt
kívánnak venni a javasolt intézkedésben, egyes munkavállalók olcsóbb vagy
rövidebb időtartamú intézkedéseket választanak a drágábbak vagy hosszabbak
helyett, vagy az eredetileg becsültnél hamarabb találnak új állást. A kiadások
alacsony szintjének további oka az lehet, hogy az intézkedések végrehajtását
késve kezdték meg, és nem használták ki annak a lehetőségét, hogy a
személyre szabott szolgáltatási csomag megvalósítása során rugalmasan
átcsoportosítsák a forrásösszegeket a különböző költségvetési tételek
között. A 2012 júliusáig elkészült negyven
zárójelentést (lezárt és olyan esetek, amelyeknek a lezárása folyamatban van)
összehasonlítva nyilvánvalóvá válik, hogy az alap kezdeti fázisában (amikor a
végrehajtási időszak még csak 12 hónap volt) a tagállamoknak gondot
jelentett a kiszabott határidőn belül elkölteni a megítélt összegeket. A
2011 végét követően beérkezett zárójelentések már hosszabb (a kérelem
benyújtásától számított 24 hónapos) végrehajtási időszakú esetekre
vonatkoznak, és azt mutatják, hogy a tagállamok kezdték reálisabban
összeállítani a költségvetésüket, hamarabb elkezdeni az intézkedések
megvalósítását, és a végrehajtás során szükség szerint újratervezni az
intézkedéseket. A visszafizetési arány ezért összességében csökkent, és az
EGAA-forrásokat a tervek szerint használják fel. A Bizottság a forrásokkal való
minél optimálisabb gazdálkodás érdekében rendszeres tájékoztatással és célzott
szemináriumokkal segítette a tagállamokat. Ennek eredményeként a 2007-es
esetekre vonatkozó magas, 60 % feletti visszafizetési arány 2008-ra a
felére, 30 % körüli értékre csökkent, és a jelek szerint a 2009-es
esetekre is ez a szint lesz jellemző. Az első 2010-es esetre
benyújtott zárójelentés már csupán 10 % alatti visszafizetési arányt
mutat. A tapasztalat gyarapodásával az intézkedések
pénzügyi tervezésének optimalizálása és a munkavállalói részvétel pontosabb előrejelzése
várható a tagállamok részéről, amelyek hatékonyabban állítják össze és
nyújtják be kérelmeiket, mint a kezdeti években. Az EGAA-finanszírozás
megérkezésének időzítése, a különféle koordinációs és végrehajtó
szervezetek kapacitása, valamint az országos és a regionális/helyi szint
közötti kommunikáció minősége is javulóban van. A tagállamok most már azt a
lehetőséget is jobban kihasználják, hogy felülvizsgálják költségvetésüket,
és átcsoportosítsák a forrásokat a különféle intézkedések és végrehajtási
kiadások között. Az uniós intézmények jelentős erőfeszítéseket tettek
és tesznek a döntéshozatali eljárások, valamint az EGAA-támogatások kifizetési
eljárásainak felgyorsítására a rendelkezésre álló idő és források
optimális felhasználása érdekében. A Bizottság 2012 márciusára specifikus
szemináriumot szervezett a tagállamok képviselői számára az Alap célkitűzései
végrehajtásának ütemezésével és hatékonyságával összefüggő különféle
problémák megoldása érdekében. 4.6.5. Egyéb
visszatérítések A
6. táblázatban feltüntetett visszatérített összegeken felül egy 2010-ben
megítélt EGAA-hozzájárulást teljes egészében visszatérítettek a Bizottságnak:
ez a spanyol hatóságok 2011-ben visszavont EGF/2010/023 (Lear) kérelem
keretében megítélt 382 200 EUR összegű hozzájárulás. 4.7. A
Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek 4.7.1. Tájékoztatás és népszerűsítés Internetes oldal Az 1927/2006/EK rendelet 9. cikke
értelmében a Bizottság „a közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló
internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Alapról,
útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal
szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési
hatóság szerepét.” A 9. cikkel összhangban a Bizottság által
felállított EGAA internetes oldalt (http://ec.europa.eu/egf) a Közösség
23 nyelvén (beleértve az ír nyelvet is) hozzáférhetővé tették.
2011-ben az EGAA-weboldal 284 181 lehívott oldalt és
37 384 látogatót számlált. Promóciós tevékenységek 2011-ben A Bizottság újságírók segítségével
összeállított egy kiadványt, melynek címe: „EGF in Action — Stories on
opportunities created by the EGF’ (Akcióban az EGAA — Történetek az EGAA
teremtette lehetőségekről). Az EGAA honlapján elérhető brosúra
öt uniós tagállamban (Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Litvániában
és Portugáliában) végrehajtott konkrét EGAA-fellépések hatásait, valamint az
adott fellépések körülményeit mutatja be. Minden egyes eset kapcsán olyan
egyéni munkavállalók mesélik el személyes történetüket, akik elbocsátásukat
követően az EGAA támogatásában részesültek. A megkapó vallomások arról
tanúskodnak, hogy az EGAA életük egy nehéz időszakában nyújtott segítséget
ezeknek a munkavállalóknak, hogy javítani tudjanak helyzetükön. Az öt eset a
következő: EGF/2007/004 FI/Perlos, EGF/2008/003 LT/Alytaus Tekstilë,
EGF/2008/004 ES/ Castilla y León & Aragón, EGF/2009/001 PT/Norte-Centro és
EGF/2009/002 DE/Nokia. Eurobarométer Az „Európai
foglalkoztatás- és szociálpolitika” tárgyát érintő,
2011. szeptember-októberi Eurobarométer-különfelmérés (EBS 377[13]) az EGAA-ról is tartalmazott
egy kérdést, amely már korábbi Eurobarométer-felmérésekben (2008. október
és 2009. június) is szerepelt, és célja az EGAA ismertségében
bekövetkezett változás feltérképezése volt. A „Hallott vagy
olvasott-e már az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról, a globalizáció
által hátrányosan érintett emberek támogatására szolgáló Alapról?” kérdésre
a megkérdezettek az alábbi lehetséges válaszokat adhatták: „Igen, nagyon jól ismerem.”, vagy „Igen, de nem ismerem nagyon jól.”, vagy „Nem, sosem hallottam róla.” A 2011. évi
eredmények azt mutatják, hogy az Alap ismertsége kis mértékben nőtt a
2009-es eredményekhez képest: EU-szerte a válaszadók 32 %-a hallott már az
EGAA-ról, és 6 %-a választotta a „nagyon jól ismerem” válaszlehetőséget.
A válaszadók 68 %-a még sosem hallott az EGAA-ról — ez az arány továbbra
is magas, bár 2 %-kal javult (csökkent) az előző évhez képest. 4.7.2. A
tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott
találkozók Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
Alapot a tagállamokban képviselő kapcsolattartóinak hetedik és nyolcadik
ülésére 2011. március 9-én, illetve 2011. október 20-án
Brüsszelben került sor. Mindkét ülés részben a válság miatti eltérés
2011. december 30. utáni meghosszabbítására irányuló bizottsági
javaslatnakError! Bookmark not defined.,
valamint a hatályos EGAA-rendelet felülvizsgálatának és a 2014‑2020. közötti
időszakra való meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatnak10
a megvitatásával telt. 2011. január 25–26-án és
2011. március 8-án két konferenciát tartottak Brüsszelben az érdekelt
felek számára az EGAA (2011 utáni, illetve 2013 utáni) jövőjének
megvitatása érdekében. A konferenciákat a 2010. évi technikai
segítségnyújtási költségvetésből finanszírozták (az EGAA-rendelet
8. cikkének (1) bekezdése szerint). Az EGAA ellenőrök számára szervezett (és
a 2010. évi technikai segítségnyújtási költségvetésből
finanszírozott) szemináriumot 2011. április 7-én, Brüsszelben
tartották. 4.7.3. Elektronikus
nyomtatvány kialakítása a kérelmekhez A Bizottság az ajánlati felhívást követően egy
külső vállalattal kötött szerződést az EGAA-kérelmek elektronikus
nyomtatványának megtervezésére. Az új nyomtatvány arra szolgál, hogy
lecsökkentse a valamely tagállam kérelmének elkészültétől a Bizottság
által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott javaslat elfogadásáig
terjedő időt. 4.7.4. Az
EGAA második Statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról A Bizottság az ajánlati felhívást követően egy
külső vállalattal kötött szerződést az EGAA 2007‑2011 közötti
időszakra vonatkozó második statisztikai portréjának elkészítésére. A
portré közzétételére 2012. első felében kerül sor. 4.7.5. Az
EGAA félidős értékelése A Bizottság az EGAA-rendelet 17. cikke
1. bekezdése a) pontjának előírása szerint elvégezte az EGAA
által elért eredmények hatékonyságának és fenntarthatóságának félidős
értékelését, amelynek elkészítésével külső szakértőket bízott meg. Az
értékelésről szóló zárójelentés, amelyet 2011 végén tettek közzé,
elérhető az EGAA honlapján (http://ec.europa.eu/egf). Az értékelést egyrészt az eszköz, másrészt az egyes EGAA-kérelmek és
intézkedések szintjén végezték el. Az EGAA-támogatás hosszabb távú hatásainak
elemzése a támogatásban részesített munkavállalókat, valamint a helyi
munkaadókat és közösségeket tanulmányozta. Az elemzés tizenöt EGAA-kérelmet
vizsgált nyolc tagállamban (Finnország, Franciaország, Litvánia, Málta,
Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország). Ezeket a támogatásokat
a (2007-től 2009 áprilisának végéig hatályos) eredeti EGAA-szabályok
szerint ‑, azaz legalább 1000 fő elbocsátása, 12 hónapos
végrehajtás, 50 %-os társfinanszírozás mellett ‑ valósították meg.
Az értékelés arra a 15 esetre terjedt ki, amelyeknek a zárójelentését 2008
és 2010 között benyújtották a tagállamok, és amelyeket azután lezártak[14]: || Lezárt év Kérelem száma || tagállam || Eset || EGF/2007/001 || FR || Peugeot || 2009 EGF/2007/003 || DE || BenQ || 2009 EGF/2007/004 || FI || Perlos || 2009 EGF/2007/005 || IT || Sardegna || 2011 EGF/2007/006 || IT || Piemonte || 2010 EGF/2007/007 || IT || Lombardia || 2011 EGF/2007/008 || MT || Textiles || 2009 EGF/2007/010 || PT || Lisboa-Alentejo || 2010 EGF/2008/001 || IT || Toscana || 2011 EGF/2008/002 || ES || Delphi || 2010 EGF/2008/003 || LT || Alytaus tekstilė || 2010 EGF/2008/004 || ES || Castilla Leon || 2010 EGF/2008/005 || ES || Catalonia || 2011 EGF/2009/001 || PT || North/Centre || 2011 EGF/2009/002 || DE || Nokia || 2010 A félidős értékelés megállapításai kedvezőek, mivel az összegyűjtött
bizonyítékok azt mutatják, hogy az EGAA növeli a tagállamok fellépéseinek
értékét. Tizenkét hónap EGAA-támogatás után a támogatásban részesített
munkavállalók 42 %-a talált új munkahelyet, középtávon pedig még nagyobb
arányban helyezkedtek el ismét. Ez különösen jó eredmény, figyelembe véve, hogy
a támogatott munkavállalók közül sokan azon álláskeresők közé tartoznak,
akiken a legnehezebb segíteni. Az EGAA a meglévő tagállami
erőfeszítéseket, valamint az Európai Szociális Alapból (ESZA) nyújtott támogatást
kiegészítve segítséget nyújtott a tagállamok állami foglalkoztatási
szolgálatainak, hogy kezelni tudják a hirtelen bekövetkezett tömeges
elbocsátások miatt kialakult válsághelyzeteket. Ez már csak annál is inkább
fontos volt, mert az EGAA-támogatások többsége olyan régiókban és helyiségekben
bekövetkezett tömeges elbocsátásokhoz kapcsolódott, amelyek ‑ az adott
tagállam átlagához viszonyítva ‑ eleve hátrányos helyzetben vannak a
munkanélküliség, az álláslehetőségek és a gazdaság dinamizmusa szempontjából.
Az EGAA révén a tagállamok nagy számú munkavállalónak tudnak fokozottan
személyre szabott támogatást nyújtani, a szokásos rendszerükhöz képest hosszabb
időn keresztül és sokkal inkább az adott munkavállalók profiljához és
igényeihez igazítva. Az EGAA-támogatásban részesülő elbocsátott
munkavállalók profilját célirányosan kialakított intézkedésekkel hozzá lehet
igazítani a helyi munkaerőpiacok által kínált munkalehetőségekhez. Az
EGAA végrehajtása a tagállamok országos, regionális és helyi hatóságai közötti
jó kommunikációt is ösztönzi. 5. Tendenciák Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll
rendelkezésre a kérelmekre vonatkozó tendenciák megállapításához, és annak
áttekintésére, hogy mire irányulnak az Alap tevékenységei. Az alábbi ábrán,
valamint a mellékletben található adatok a 2007 januárja és 2011 decembere
között beérkezett, 32 gazdasági ágazatot érintő 97 kérelemre
vonatkoznak. Részletesebb adatokat tartalmaz majd az EGAA 2007‑2011
közötti időszakra vonatkozó második statisztikai portréja, amelynek
közzétételére 2012. első felében kerül sor. 1. ábra:
A 2007–2010 között beérkezett kérelmek száma || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || 2011 || Összesen válsággal összefüggő || ------- || ------ || 23 || 23 || 20 || 66 kereskedelemmel összefüggő || 8 || 5 || 6 || 6 || 6 || 31 Összesen || 8 || 5 || 29 || 29 || 26 || 97 Az összesen adat %-ában || 8,2 % || 5,2 % || 29,9 % || 29,9 % || 26,8 % || 100,0 % Az EGAA-rendelet
2009. évi módosítása az általa bevezetett átmeneti, illetve állandó
módosításokkal érezhetően befolyásolta az Európai Bizottsághoz beérkezet
kérelmek számát, mely 2009 májusától kezdve jelentősen megemelkedett.
A 2007‑2011. közötti időszakban 31 kereskedelemmel kapcsolatos
kérelmet és 66 válságra hivatkozó kérelmet nyújtottak be. A 2009. május
óta beérkezett kérelmek közel 80 %-a (amikor is hatályba lépett az
EGAA-rendelet) a pénzügyi és gazdasági világválságra hivatkozik. Mint a 2. mellékletből is kiderül, Hollandia és
Spanyolország nyújtotta be a legtöbb, EGAA-támogatás iránti kérelmet
(külön-külön 16 kérelmet), őket Olaszország követi (12 kérelemmel),
illetve Dánia (8 kérelemmel). A 2011. december 31-i állapot szerint
hét tagállam ‑ Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország,
Szlovákia és az Egyesült Királyság ‑ nem igényelt még EGAA-támogatást. 2. ábra:
A 2007–2010. közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek
tagállamonként millió EUR A
2007‑2011. közötti időszak egészében 20 tagállam összesen
414,9 millió EUR-t igényelt az EGAA-ból. Az EGAA-ból a legtöbb
társfinanszírozást Olaszország igényelte (66,2 millió EUR-t
12 kérelemre), melyet Írország követ (60,6 millió EUR
6 kérelemre), illetve Dánia (49,9 millió EUR 8 kérelemre).
A még nem jóváhagyott összegek iránymutatásul szolgálnak, mivel az értékelési
fázisban még változhatnak.
3. ábra:
A 2007–2011 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult
munkavállalók száma tagállamonként Olaszország
igényelt EGAA-támogatást a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára
(13 910 fő 12 kérelemben), melyet Spanyolország követ
(12 806 fő 16 kérelemben), illetve Írország (9835 fő
6 kérelemben). További 11 országban az érintett munkavállalók száma a
németországi kicsit több mint 8000 fő és az 1400 főt enyhén meghaladó
romániai létszám között változik. A fennmaradó hat, kérelmet benyújtó
tagállamban az érintett munkavállalók száma 1000 fő alatt volt. 4. ábra:
A 2007–2011 között beérkezett kérelmek száma ágazatonként (a NACE
Rev. 2. rendszer szerint) A 2007‑2011. közötti időszakban
az EGAA-hoz összesen 32 ágazatból érkezett kérelem (lásd az
1. mellékletet). Ezek többsége feldolgozóipari ágazat volt, de előfordult
kérelem az építőiparból és a szolgáltatóiparból is. A legtöbb kérelem négy
feldolgozóipari ágazatból érkezett: az autóipari ágazatból (14 kérelem
vagy az összes 14,4 %-a), melyet a textilipar (10 kérelem vagy az
összes 10,3 %-a), a nyomdaipar és a gép, gépi berendezés ágazat követett
(9, illetve 8 kérelem vagy az összes 8‑9 %-a). Körülbelül
10 % (10 kérelem) a tágabb értelemben vett építőiparból
érkezett, beleértve az épületek építését, speciális szaképítést és az építészmérnöki
tevékenységet (a kérelmek száma eléri a 14-et, illetve közel 14 %-ot is,
ha az olyan kapcsolódó ágazatokat is ideszámítjuk, mint az épületasztalos-ipar
és a kerámiaipar). Az ágazatok közel felének esetében egyetlen egy kérelem
érkezett az EGAA-hoz. 5. ábra:
A 2007–2011 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult
munkavállalók száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint) Az érintett ágazatok között első helyen a
gépjárműipar áll több mint 19 000 támogatásban részesített munkavállalóval
(a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 21,7 %-ával),
ezt követi a textilipar (több mint 11 000 támogatásra jogosult
munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló
12,6 %-ával) és az építőipar (mintegy 7000 támogatásra jogosult
munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló
7,8 %-ával). 6. ábra:
A 2007‑2011. közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek
egy munkavállalóra jutó átlaga tagállamonként EUR || Átlag A 6. ábra az egy támogatásra jogosult
munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatási összeget szemlélteti. Az egy
támogatásra jogosult munkavállalóra jutó EGAA-támogatás Ausztriában
(15 000 EUR), illetve Dániában (10 000 EUR) volt a
legmagasabb. Ezzel szemben Litvániában, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban
az egy munkavállalóra jutó igényelt támogatás nem érte el az 1000 EUR-t. 6. Következtetés Az eddig nyilvánvalóvá vált tendenciák szerint
egyre több ágazatban, egyre több tagállam nyújtott be EGAA-kérelmeket.
Ezenfelül a tagállamok további tapasztalatokra tettek szert a legmegfelelőbb
intézkedések kiválasztásában, az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó
segítségnyújtás hatékony tervezésében és az EGAA új megközelítések
vizsgálatához történő felhasználásában. Azt a lehetőséget is egyre
inkább kihasználják, hogy a rendelkezése álló források legteljesebb kiaknázása
érdekében a projekt végrehajtása során átcsoportosítják a forrásokat az
intézkedések között. Az a tény, hogy az EGAA-ra vonatkozó, válság
miatti átmeneti eltérést nem hosszabbították meg 2011 vége utánra (a javaslat
nem kapta meg a szavazatok minősített többségét a Tanácsban, mivel nyolc
ország ellene szavazott), korlátozza a gazdasági és pénzügyi válság által még
mindig nagy mértékben sújtott munkavállalóknak nyújtható uniós támogatást. 2012-től a hatályban lévő
programozási időszak végéig (2013 vége) hatályban maradnak a módosított
rendelet végleges változásai (a küszöbérték 500 elbocsátott főre
történő csökkentése, a végrehajtási időszaknak a kérelem
benyújtásától számított 24 hónapra történő meghosszabbítása), ami
megkönnyíti a tagállamok számára, hogy a világkereskedelemben bekövetkezett
jelentős strukturális változások következtében végrehajtott
elbocsátásokkal összefüggő kérelmeket nyújtsanak be. Ha az EGAA-ban rejlő
összes lehetőséget ‑ a rendelkezésre álló egyéb eszközökkel
kiegészítve és a főbb érdekelt felekkel konzultálva ‑ teljes
mértékben kiaknázzák, az EGAA-támogatásra jogosult elbocsátott munkavállalók
személyre szabott segítséget kaphatnak, ami közép- és hosszú távon is javítja
munkaerő-piaci lehetőségeiket, ahogy a piacok fokozatosan kilábalnak
a válságból. 1. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek gazdasági tevékenység szerinti bontásban (97 kérelem) Gépjárműipar (NACE 29. ágazat: Közúti jármű gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2007/001 || FR || Peugeot EGF/2007/010 || PT || Lisboa-Alentejo EGF/2008/002 || ES || Delphi EGF/2008/004 || ES || Castilla Leon EGF/2009/007 || SE || Volvo EGF/2009/009 || AT || Steiermark EGF/2009/013 || DE || Karmann EGF/2009/019 || FR || Renault EGF/2010/002 || ES || Cataluña EGF/2010/004 || PL || Wielkopolskie EGF/2010/015 || FR || Peugeot EGF/2010/031 || BE || General Motors Belgium EGF/2011/003 || DE || Arnsberg-Düsseldorf EGF/2011/005 || PT || Norte-Centro Textiláruk (NACE 13. ágazat: Textília gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2007/005 || IT || Sardegna EGF/2007/006 || IT || Piemonte EGF/2007/007 || IT || Lombardia EGF/2008/001 || IT || Toscana EGF/2008/003 || LT || Alytaus tekstilė EGF/2008/005 || ES || Catalonia EGF/2009/001 || PT || North/Centre EGF/2009/004 || BE || Oost-West Vlaanderen EGF/2009/005 || BE || Limburg EGF/2010/009 || ES || Valencia Ruházati termékek ágazata (NACE 14. ágazat: Ruházati termékek gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2007/008 || MT || Textiles EGF/2009/018 || LT || Wearing apparel EGF/2010/003 || ES || Galicia EGF/2010/014 || SI || Mura Nyomdaipar (NACE 18. ágazat: Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/026 || NL || Noord Holland and Utrecht EGF/2009/027 || NL || Noord Brabant and Zuid Holland EGF/2009/028 || NL || Limburg EGF/2009/029 || NL || Gelderland and Overijssel EGF/2009/030 || NL || Drenthe EGF/2010/027 || NL || N Brabant Div 18 EGF/2010/028 || NL || Overijssel Div 18 EGF/2010/029 || NL || Z Holland/Utrecht Div 18 EGF/2010/030 || NL || N Holland/Flevoland Div 18 Gép, gépi berendezés (NACE 28. ágazat: Gép, gépi berendezések gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/015 || DK || Danfoss Group EGF/2009/031 || DK || Linak EGF/2010/001 || DK || Nordjylland EGF/2010/006 || PL || H.Cegielski-Poznań EGF/2010/013 || PL || Podkarpackie EGF/2010/017 || DK || Midtjylland machinery EGF/2010/018 || DE || Heidelberger Druckmaschinen EGF/2010/022 || DK || LM Glasfiber Épületek építése (NACE 41. ágazat: Épületek építése) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/011 || NL || Heijmans EGF/2009/017 || LT || Construction EGF/2010/019 || IE || Construction 41 EGF/2011/002 || IT || Trentino Alto Adige EGF/2011/006 || ES || Valencia EGF/2011/009 || NL || Gelderland EGF/2011/017 || ES || Aragon Speciális szaképítés (NACE 43. ágazat: Speciális szaképítés) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/020 || IE || Construction 43 EGF/2011/012 || NL || Noord Brabant-Zuid Holland Építészmérnöki tevékenység (NACE 71. ágazat: Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/021 || IE || Construction 71 Elektronikai termékek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/023 || PT || Qimonda EGF/2010/008 || AT || AT&S EGF/2010/011 || NL || NXP Semiconductors EGF/2011/013 || DK || Flextronics EGF/2011/025 || IT || Lombardia Mobiltelefonok (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2007/003 || DE || BenQ EGF/2007/004 || FI || Perlos EGF/2009/002 || DE || Nokia EGF/2011/014 || RO || Nokia Számítógépek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/008 || IE || Dell Fémalapanyag-ipar (NACE 24. ágazat: Fémalapanyag gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/022 || BG || Kremikovtsi AD (nem támogatható) EGF/2010/007 || AT || Steiermark-Niederösterreich EGF/2011/021 || NL || Zalco Háztartási készülékek (NACE 27. ágazat: Villamos berendezés gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/006 || IT || Gruppo Merloni EGF/2009/010 || LT || AB Snaige EGF/2011/023 || IT || Antonio Merloni Kiskereskedelmi ágazat (NACE 47. ágazat: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/010 || CZ || Unilever EGF/2010/016 || ES || Aragon EGF/2011/004 || EL || Aldi Hellas Épületasztalos-ipar (NACE 16. ágazat: Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/020 || ES || Castilla La Mancha EGF/2011/022 || ES || Castilla y León-Castilla-La Mancha Hajógyártás (NACE 30. ágazat: Egyéb jármű gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/025 || DK || Odense Steel Shipyard EGF/2011/008 || DK || Odense Steel Shipyard Motorkerékpárok (NACE 30. ágazat: Egyéb jármű gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/026 || IT || Emilia Romagna Fémfeldolgozó ipar (NACE 25. ágazat: Fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve gépek és berendezések) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/018 || ES || País Vasco EGF/2011/019 || ES || Galicia Cipőgyártás (NACE 15. ágazat: Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/026 || PT || Rohde EGF/2011/020 || ES || Valencia Nagykereskedelmi ágazat (NACE 46. ágazat: Nagykereskedelem) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/012 || NL || Noord Holland ICT Légijármű-karbantartó ágazat (NACE 33. ágazat: Ipari gép, berendezés, eszköz javítása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/021 || IE || SR Technics Kiadói tevékenység (NACE 58. ágazat: Kiadói tevékenység) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/024 || NL || Noord Holland and Zuid Holland Bútoripar (NACE 31. ágazat: Bútorgyártás) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/016 || LT || Furniture Kerámiaipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/014 || ES || Valencia EGF/2011/007 || IT || Lazio Kristályüvegipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2009/012 || IE || Waterford Crystal Kő/Márvány (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2010/005 || ES || Valencia Közúti szállítás (NACE 49. ágazat: Szárazföldi, csővezetékes szállítás) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/001 || AT || Nieder- und Oberösterreich Dohánytermékek (NACE 12. ágazat: Dohánytermék gyártása) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/010 || AT || Austria Tabak Szociális ellátás (NACE 88. ágazat: Szociális ellátás bentlakás nélkül) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/011 || AT || Soziale Dienstleistungen Gyógyszerek (NACE 21. ágazat: Gyógyszergyártás) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/015 || SE || AstraZeneca IKT-szolgáltatások (NACE 62. ágazat: Információ-technológiai szolgáltatás) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/016 || ES || Agile Raktározás, tárolás (NACE 52. ágazat: Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység) Kérelem száma || tagállam || Eset EGF/2011/24 || IT || Medcenter || || A kérelmek száma összesen: 97 Az ipari ágazatok száma összesen: 32 a fenti felsorolásban a következő nyolc NACE-alágazat önálló ágazatként szerepel: számítógép, mobiltelefonok, elektronikus berendezés (NACE 26. ágazat) hajógyártás, motorkerékpárok (NACE 30. ágazat) kerámia, kristályüveg, kő/márvány (NACE 23. ágazat) *) A következő hat kérelmet a tagállamok (2011.12.31-ig) visszavonták, így azok nem szerepelnek a felsorolásban: EGF/2007/002 FR Renault (2009 júliusában visszavonták) EGF/2007/009 ES Delphi (2007-ben visszavonták) EGF/2009/003 AT Magna Steyr (2009-ben visszavonták) EGF/2009/025 NL Noord Brabant (2010 áprilisában visszavonták) EGF/2010/023 ES Lear (2011 júliusában visszavonták) EGF/2010/024 NL ABN Amrobank (2011 márciusában visszavonták) 2. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek áttekintése tagállamonként és a kérelem típusa szerint (az 1 cikkben említett kritériumok) 1) A
táblázat tükrözi a 2011. december 31-én végrehajtott változtatásokat. 2) A
2009. május 1. és 2011. december 30. között beérkezett
valamennyi kérelemre vonatkozó átmeneti eltérés, amely az EGAA hatályát
kiterjeszti a pénzügyi és gazdasági világválságra és az összes költség
65 %-ára növeli az EGAA társfinanszírozásának arányát
(546/2009/EK rendelet az 1927/2006/EK rendelet módosításáról
(HL L 167, 2009.6.29., 26. o.). 3) Az
egyik benyújtott kérelem (EGF/2009/022 BG/Kremikovtsi) nem volt jogosult támogatásra
(SEC(2010) 993 végleges, 2010.8.30.). 4) A
tagállamok által visszavont hat kérelem nem szerepel a statisztikákban. 5) A
2011. december 31-i állapot szerint hét tagállam ‑ Észtország,
Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Szlovákia és az Egyesült Királyság
‑ nem igényelt még EGAA-támogatást. [1] Az Európai Parlament és a Tanács
1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról, HL L 406.,
2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48.,
2008.2.22., 82. o., az angol nyelvet érintő helyesbítés:
HL L 202., 2008.7.31., 74. o. [2] Az Európai Parlament és a Tanács
546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet
módosításáról (HL L 167., 2009.6.29.). [3] A módosított EGAA-rendelet 1. cikkének
(1a) bekezdése szerint a 2009.5.1. és 2011.12.30. között benyújtott
EGAA-kérelmekre vonatkozik. [4] A Bizottság 2011. június 10-i javaslata,
COM(2011) 336 végleges. [5] Ezek között szerepel két olyan kérelem is, amelyet
2011-ben visszavontak (EGF/2010/023 ES/Lear és EGF/2010/024 NL/ABN Amrobank). [6] Épületek építése (4), gépjárműipar (2),
elektronikai termék (2), fémfeldolgozó ipar (2), hajógyártás (1),
cipőgyártás (1), fémalapanyag-ipar (1), kiskereskedelmi ágazat (1),
kerámiaipar (1), speciális szaképítés (1), mobiltelefonok (1),
épületasztalos-ipar (1), háztartási készülékek ágazata (1), közúti szállítás
(1), dohánytermékek (1), szociális ellátás (1), gyógyszergyártás (1), IKT-szolgáltatások
(1), raktározás, tárolás (1), motorkerékpár (1). [7] Figyelmen kívül hagyva a Spanyolország által egy
2011-ben visszavont kérelemmel (EGF/2010/023 ES/Lear) összefüggésben
visszafizetett 382 200 EUR összegű hozzájárulást. [8] A táblázatot a Bizottság a tagállamok zárójelentéseiben
szereplő, általuk végrehajtott intézkedések alapján állította össze. Az
intézkedések kategóriái hasonlóak, de nem egyeznek meg teljesen az Eurostat
által használt, a „Munkaerőpiac-politikai adatbázis – Módszertan – 2006. júniusi
felülvizsgálat” című dokumentumban leírt módszertan kategóriáival. Egyes
EGAA-társfinanszírozott intézkedések, például az álláskeresési támogatások, a
képzési támogatások és az aktív munkaerő-piaci intézkedés alatt a
megélhetéshez biztosított támogatások egyik Eurostat-kategóriába sem sorolhatók
be. [9] COM (2011) 500 végleges, 2011.6.29. [10] COM (2011) 608 végleges, 2011.10.6. [11] HL C 139., 2006.6.14., 1. o. [12] HL L 154., 2010.6.19., 27. o. [13] http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_377_en.pdf. [14] Nem számítva az EGF/2007/002 FR/Renault kérelmet, amelyet
2009-ben visszavontak.