52012DC0462

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2011. évi tevékenységéről /* COM/2012/0462 final */


A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2011. évi tevékenységéről

TARTALOMJEGYZÉK

1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4

2........... Az EGAA 2011. évi tevékenységeinek áttekintése........................................................... 4

3........... Az EGAA tevékenységéről szóló 2010-es éves jelentés nyomon követése....................... 5

4........... Az EGAA 2011. évi tevékenységeinek elemzése............................................................. 6

4.1........ A beérkezett kérelmek.................................................................................................... 6

1. táblázat — A 2011. évben beérkezett kérelmek........................................................................ 7

4.1.1..... A beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint..................................................... 7

4.1.2..... A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint.............................................................. 8

4.1.3..... A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint............ 8

4.1.4..... A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint..................................... 8

4.1.5..... A beérkezett kérelmek a beavatkozási kritériumok szerint................................................ 8

4.2........ A megítélt hozzájárulások................................................................................................ 9

2. táblázat — A 2011. évben megítélt hozzájárulások részletei....................................................... 9

3. táblázat — A 2011. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja................ 10

4.2.1..... EGAA-támogatott intézkedések.................................................................................... 11

4.2.2..... A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg............................................................................................................................ 11

4.3........ Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek........ 12

4.4........ Az EGAA eredményei.................................................................................................. 12

4.4.1..... A tagállamok által 2011-ben benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról        13

4.4.2..... A 2011. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása....................................... 13

4. táblázat — A 2011-ben beérkezett zárójelentések — az eredmények áttekintése..................... 14

4.4.3..... A végrehajtott intézkedések részletei a 2011-ben beérkezett zárójelentések szerint......... 15

4.5........ A 2013 után esedékes felülvizsgálat............................................................................... 17

4.6........ Pénzügyi jelentés........................................................................................................... 17

4.6.1..... EGAA-ból nyújtott pénzeszközök................................................................................. 17

4.6.2..... Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások......................................................... 18

5. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2011-ben........................................ 19

4.6.3..... Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)............................................................. 19

4.6.4..... Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása.................................................................. 19

6. táblázat — A 2011-ben lezárult esetek.................................................................................... 20

4.6.5..... Egyéb visszatérítések.................................................................................................... 21

4.7........ A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek................................... 21

4.7.1..... Tájékoztatás és népszerűsítés........................................................................................ 21

4.7.2..... A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók  22

4.7.3..... Elektronikus nyomtatvány kialakítása a kérelmekhez...................................................... 22

4.7.4..... Az EGAA második Statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról....................... 22

4.7.5..... Az EGAA félidős értékelése......................................................................................... 23

5........... Tendenciák................................................................................................................... 24

6........... Következtetés.............................................................................................................. 29

1. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek gazdasági tevékenység szerinti bontásban (97 kérelem)................................................................................................ 31

2. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek áttekintése tagállamonként és a kérelem típusa szerint (az 1 cikkben említett kritériumok)............................................................ 35

1.           Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) az 1927/2006/EK rendelet[1] hozta létre azzal a céllal, hogy a Közösség kifejezze szolidaritását a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók iránt, és támogatást nyújtson nekik. Olyan eszköznek szánták, amely képes a szabad kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon jelentkező előnyeit összhangba hozni a globalizáció rövid távon megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különösen a legkiszolgáltatottabb és a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatása tekintetében. A globális pénzügyi és gazdasági válságra való hatékonyabb válaszadás érdekében a 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet[2] módosította az EGAA-ra vonatkozó szabályokat.

Az 1927/2006/EK rendelet 16. cikke értelmében a Bizottság minden évben a mennyiségi és minőségi szempontokra egyaránt kitérő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző évi tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA eredményeit hivatott bemutatni; kiemelt célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban, kitérve arra is, hogy ezek mennyiben egészítik ki a strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA) finanszírozott tevékenységeket, továbbá információval szolgáljon a megítélt pénzügyi támogatások lezárásáról. Dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak.

2.           Az EGAA 2011. évi tevékenységeinek áttekintése

A Bizottsághoz 2011 folyamán 26 EGAA-támogatás iránti kérelem érkezett, ami nem sokkal volt kevesebb, mint 2010-ben (31 kérelem). A kérelmek részleteit a 4.1. szakasz, valamint az 1. táblázat tartalmazza.

A költségvetési hatóság 2011-ben 22, összesen 128 167 758 EUR összegű határozatot hozott az EGAA igénybevételéről, ami a 2010. évi adatokhoz képest az EGAA társfinanszírozás összege esetében 54,1 %-os növekedésnek felel meg. Az odaítélt támogatások adatai a 4.2. szakaszban, valamint 2. és 3. táblázatban láthatók.

A Bizottsághoz 2011-ben négy zárójelentés érkezett be az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. A beérkezett eredmények részleteit a 4.4. szakasz és a 4. táblázat tartalmazza. Öt, előző években odaítélt EGAA-hozzájárulás zárult le (ezek részletei a 4.6.4. szakaszban és a 6. táblázatban szerepelnek). A Bizottság kezdeményezésére (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint) nyújtott technikai segítség részleteit a 4.6.2. szakasz és az 5. táblázat tartalmazza.

A Bizottság 2011-ben javaslatot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válság miatt foganatosított (és a 2011. december 31-ig benyújtott, EGAA-támogatás iránti kérelmekre vonatkozó) átmeneti eltérés 2013 végéig való meghosszabbítására. Ennek részletei a 3. szakaszban szerepelnek. A Bizottság javaslatot nyújtott be egy, a 2014‑2020 közötti időszakra vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre. Ennek részletei a 4.5. szakaszban szerepelnek.

3.           Az EGAA tevékenységéről szóló 2010-es éves jelentés nyomon követése

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK rendelet

Az 1927/2006/EK rendelet 2009. évi módosítása az általa bevezetett átmeneti, illetve állandó módosításokkal az EGAA további jelentős javulását eredményezte, ami kedvezőbb feltételeket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását célzó válaszlépéseik támogatására irányuló EGAA-társfinanszírozást igényeljenek.

Az EGAA-támogatások igénylését nagyon megkönnyítette a válság miatti átmeneti eltérés[3] bevezetése, amely lehetővé tette az EGAA számára, hogy támogassa a pénzügyi és gazdasági világválság miatt elbocsátott munkavállalókat, és 50 %-ról 65 %-ra emelte az EGAA-hozzájárulás mértékét. A végleges változásoknak, nevezetesen a küszöbérték 1000-ről 500 elbocsátott főre történő csökkentésének és a végrehajtási időszaknak a kérelem benyújtásától számított 12 hónapról 24 hónapra történő meghosszabbításának egyaránt pozitív hatása volt. A tagállamok kisebb vállalatoktól elbocsátott munkavállalók számára is kérelmezhettek EGAA-támogatást, és hosszabb idejű támogatási programot tervezhettek a munkavállalók számára, mint a múltban. Az EGAA-támogatások hosszabb időtartamának az elbocsátott munkavállalók foglalkoztatására és foglalkoztathatóságára gyakorolt hatása a projektek lezárását követően válik nyilvánvalóvá.

A Bizottság 2011 első negyedévében konzultációkat szervezett a tagállamok képviselőivel, a végrehajtó szervekkel és a szociális partnerekkel arról, hogy a válság miatti eltérést meg kell-e hosszabbítani 2011 utánra, és ezzel párhuzamosan az EGAA 2013 utáni jövőjéről (lásd még a 4.5. szakaszt). A Bizottság 2011 júniusában javaslatot[4] fogadott el a válság miatti eltérés 2013 végéig való meghosszabbításáról, amelyet 2011. szeptember 21-én az Európai Parlament teljes mértékben támogatott. Annak ellenére, hogy a Tanács részletesen megvitatta a javaslatot, és számos kompromisszumos megoldás született, a Bizottság javaslata nem kapta meg a szavazatok minősített többségét a Tanácsban. Mivel nem született politikai megállapodás a válság miatti eltérés meghosszabbításáról, 2011. december 31-től az EGAA-támogatás iránti kérelmeket csak a világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális változásokkal lehet igazolni, és a társfinanszírozás mértékét is az összes támogatható költség eredetileg meghatározott 50 %-ára csökkentették.

Az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal egyszerűsödése: a javaslatoknak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez történő benyújtásával kapcsolatos eljárás

A 2011-ben odaítélt EGAA-támogatásokat az EGAA új, 2009 végén kialakított döntéshozatali eljárásai keretében dolgozták fel. A hatályos rendelet szabályai szerint történő döntéshozatal meggyorsítása érdekében 2010-ben megkezdett erőfeszítések 2011-ben folytatódtak, különösen a 2011 utáni, illetve a 2013 utáni folytatásról tartott konzultációkkal összefüggésben. Előkészületek történtek egy, a tagállamok képviselői számára szervezett specifikus szemináriumra (amelyre 2012 márciusában sor is került), az Alap célkitűzéseinek hatékony végrehajtásával összefüggő különféle problémák megoldása érdekében.

4.           Az EGAA 2011. évi tevékenységeinek elemzése

4.1.        A beérkezett kérelmek

A Bizottsághoz 2011 során 26 kérelem érkezett (lásd az 1. táblázatot), azaz öttel kevesebb, mint 2010-ben (31 kérelem[5]). A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet (azaz a 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.) ezekre mind vonatkozik. 2011 vége felé a válsággal összefüggésben benyújtott kérelmek számának jelentős növekedését lehetett megfigyelni, ami jól mutatta, hogy a tagállamok igyekeztek minél inkább kihasználni a válság miatti eltérés kedvezőbb rendelkezései nyújtotta előnyöket a 2011. december végi lejárat előtt: a tagállamoktól 2011 decemberében beérkezett 18 kérelem közül 12 a válságra hivatkozott.

A 10 tagállam által benyújtott 26 kérelem 16 870 elbocsátott munkavállalót érintett, és összesen 77 546 044 EUR EGAA-támogatást igényelt. A még nem jóváhagyott összegek iránymutatásul szolgálnak, mivel az értékelési fázisban még változhatnak. Két tagállam – Görögország és Románia – 2011-ben először nyújtott be kérelmet.

1. táblázat — A 2011. évben beérkezett kérelmek

4.1.1.     A beérkezett kérelmek tagállamok és ágazatok szerint

A 26 kérelem 20 ágazatot[6] érintett. Közülük nyolc ágazatban 2011-ben első alkalommal nyújtottak be kérelmet EGAA-támogatásra: ezeket az alábbi felsorolásban aláhúzás jelzi.

Ausztria (három kérelem: közúti szállítás, dohánytermékek, szociális ellátás), Dánia (két kérelem: elektronikai termék, hajógyártás), Németország (egy kérelem: gépjárműipar), Görögország (egy kérelem: kiskereskedelmi ágazat), Olaszország (hét kérelem: épületek építése, kerámiaipar, háztartási készülékek ágazata, IKT-szolgáltatások, raktározás, tárolás, elektronikai termék, motorkerékpár), Hollandia (három kérelem: épületek építése, speciális szaképítés, fémalapanyag-ipar), Portugália (egy kérelem: gépjárműipar), Románia (egy kérelem: mobiltelefonok), Spanyolország (hat kérelem: épületek építése, fémfeldolgozó ipar, cipőgyártás, épületasztalos-ipar), Svédország (egy kérelem: gyógyszergyártás).

4.1.2.     A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint

Minden EGAA-támogatást igénylő tagállamnak ki kell dolgoznia egy, a támogatandó munkavállalók profiljához legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot, és meg kell határoznia az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az EGAA-rendelet nem tartalmaz ajánlást és nem szab korlátot az igényelhető összegre nézve, de a kérelmeknek a Bizottság által történő értékelése során felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a kérelmező tagállamot a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat felülvizsgálatára indíthatják, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is kihat.

A 2011. évben igényelt EGAA-támogatások összege 1 125 605 és 6 838 650 EUR között mozgott (átlag 2 982 540 EUR).

4.1.3.     A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint

Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt intézkedések által érintett munkavállalók száma összesen 16 870 volt, ami az összes elbocsátott munkavállaló körülbelül 72 %-ának felel meg (a 10 tagállam a 26 benyújtott kérelemben körülbelül 23 500 munkavállaló elbocsátását jelentette be). Az érintett munkavállalók száma kérelmenként 153 főtől 1517 főig terjedt, három kérelemnél meghaladta az 1000 főt, hat esetében pedig 500 fő alatt volt. Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők száma különbözhet, mivel a pályázó tagállam hozhat olyan döntést, hogy az EGAA segítségnyújtását csak a munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. azokra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott munkavállalók egy része az EGAA-n kívüli forrásokból kaphat segítséget, míg mások önállóan új munkahelyet találhatnak vagy előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ami azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedések rájuk nem vonatkoznak.

4.1.4.     A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

A tagállam hatáskörébe tartozik a rendelet értelmében az, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az elbocsátott munkavállalók számára. A munkavállalónként igényelt összeg ennek megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat. Ez a magyarázata annak, hogy a munkavállalónként igényelt összeg 2011-ben miért terjedt a kevéssel 1200 EUR feletti összegtől a 19 000 EUR-t is meghaladó összegig.

4.1.5.     A beérkezett kérelmek a beavatkozási kritériumok szerint

A benyújtott 26 kérelemből 20 (77 %) a pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként leépített munkavállalók támogatására irányult (a módosított EGAA-rendelet 1. cikkének (1a) bekezdése alapján), a fennmaradó hat kérelem (23 %) pedig a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások kezelését célozta.

Nyolc kérelmet az EGAA-rendelet 2. cikkének a) pontja, 15-öt a 2. cikkének b) pontja, kettőt a 2 cikkének c) pontja alapján nyújtottak be, kivételes körülményekre hivatkozva, egy kérelmet pedig a 2. cikk c) pontja alapján, a munkaerőpiac kis méretére hivatkozva.

4.2.        A megítélt hozzájárulások

A költségvetési hatóság 2011-ben 22 határozatot hozott aktív munkaerő-piaci intézkedések társfinanszírozásához nyújtott EGAA-támogatásokról (az áttekintést és a munkavállalói profilok szerinti bontást lásd a 2. és 3. táblázatban). Közülük öt 2011-ben benyújtott kérelmekre, 16 határozat 2010-ben benyújtott kérelmekre, egy pedig egy 2009-ben beérkezett kérelemre vonatkozott. A 2009. június 18-án elfogadott 546/2009/EK rendelet (azaz a 65 %-os társfinanszírozási arány, a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos végrehajtási időszak stb.) valamennyi odaítélt támogatásra vonatkozik.

A megítélt 22 hozzájárulás tizenkét tagállam 21 213 elbocsátott munkavállalóját érintette, és összesen 128 167 758 EUR EGAA-támogatással járt (az EGAA rendelkezésére álló éves összeghatár 25,6 %-a). Ez 2010-hez képest az EGAA-társfinanszírozás 54,1 %-os növekedését jelenti (30 kérelemre összesen 83 171 941 EUR hozzájárulást ítéltek meg[7]).

2. táblázat — A 2011. évben megítélt hozzájárulások részletei

3. táblázat — A 2011. évben megítélt EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja

4.2.1.     EGAA-támogatott intézkedések

Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy az EGAA csak olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújthat társfinanszírozást, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkába történő visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az EGAA finanszírozhatja a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő, irányítási, tájékoztatási és népszerűsítési, valamint ellenőrzési tevékenységeket (végrehatással összefüggő tevékenységek, korábban technikai segítségnyújtás).

A 2011-ben odaítélt 22 EGAA-támogatásra jóváhagyott intézkedések 21 213 elbocsátott munkavállaló munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célozták meg. Az intézkedések főként intenzív, személyre szabott elhelyezkedési segítségnyújtást és ügykezelést, ezen belül a lehetséges munkaadók körében végzett munkahelykeresést, többféle szakképzést, továbbképzési és átképzési intézkedéseket, a munkába történő tényleges visszailleszkedésig az aktív támogató intézkedések idejére vonatkozó többféle ideiglenes pénzügyi ösztönzőt/juttatást, az új munkahelyen való munkakezdés kezdeti időszakában mentorálást, valamint egyéb tevékenységeket, például vállalkozás és cégalapítás ösztönzését, támogatott foglalkoztatást és a foglalkoztatáshoz/munkafelvételhez nyújtott egyszeri ösztönzőket foglaltak magukban.

A tagállamok a támogatási csomagok kialakításakor figyelembe vették a munkavállalók hátterét, tapasztalatát és végzettségét, azt, hogy mennyire mobilisak, valamint az érintett régiókban jelenleg meglévő vagy várható munkalehetőségeket.

4.2.2.     A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg

Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és az elbocsátott munkavállalók gyors elhelyezkedését hivatott szolgálni aktív munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, az Unióban a foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb támogatási eszközt. A két alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert időtávuk eltérő: míg az EGAA európai méretű, tömeges elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl. humántőke-fejlesztést, változásmenedzsmentet) támogat többéves, előzetes ütemezésű programokon keresztül, amelyek forrásai rendszerint nem csoportosíthatók át a tömeges elbocsátások következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Egyes esetekben az EGAA- és ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében együttesen alkalmazzák. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök alkalmasak legyenek a munkavállalók hatékony segítésére, a kívánt célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása – és programozása – pedig a tagállamok feladata.

Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett „személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomag tartalmát” egyéb intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni. Az EGAA-társfinanszírozott intézkedések jóval túlmutathatnak az általános képzéseken és fellépéseken, és a tapasztalatok alapján úgy tűnik, az EGAA lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal inkább személyre szabott és érdemi segítséget nyújtsanak az elbocsátott munkavállalóknak, ideértve olyan intézkedéseket is, amelyekhez alapvetően nem lenne hozzáférésük (például közép- és felsőfokú oktatás), mint amire az EGAA nélkül lehetőség nyílna. Az EGAA révén a tagállamok jobban tudnak összpontosítani a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az alacsonyabban képzett vagy migráns családból származó munkavállalókra, valamint jóval kedvezőbb tanácsadó/munkavállaló arány mellett és/vagy hosszabb időre tudnak támogatást nyújtani, mint az az EGAA-források nélkül lehetséges volna. Mindezek növelik a munkavállalók saját helyzetük javítására vonatkozó kilátásait.

A strukturális alapok és az EGAA hatékony kiegészítő jellegét szemléltető konkrét példa a Dánia által benyújtott egyik kérelem (hajógyártás) és három Írország által benyújtott, az építőiparral kapcsolatos kérelem. Az első kérelem (EGF/2010/025 DK/Odense Steel Shipyard) esetében az EGAA-intézkedéseket úgy alakították ki, hogy kiegészítsék a regionális Növekedési Fórum által az ESZA és az ERFA finanszírozásával végrehajtott tevékenységeket, amelyek célja a terület új növekedését biztosító ágazatok hosszú távú ösztönzése. Dánia ezt az EGAA-támogatást arra használja továbbá, hogy új ágazatokban tartott képzéseket és új képzési módszereket teszteljen, hogy az EGAA-intézkedések sikeres megvalósítása esetén esetleg felvegye azokat a hagyományos programokba.

Ami a legutóbbi ír kérelmeket (EGF/2010/019, EGF/2010/020, EGF/2010/021), valamint az azokat követő kérelmeket illeti, 2010 óta az EGAA beletartozik a nemzeti stratégiai referenciakeret alapján létrehozott, az uniós alapok koordinálásáért felelős monitoring bizottság munkaprogramjába, amelyben a Pénzügyminisztérium elnököl, és amelynek célja, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzon, amely a 2007–2013 közötti időszakban a strukturális alapok végrehajtásával kapcsolatban felmerül. A bizottság minden vonatkozó kérdést megvitat, beleértve az operatív programok forrásainak elhatárolását, továbbá az új programokra vonatkozó minden olyan tervet, amely azt biztosítja, hogy az alapok között ne legyen átfedés.

Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás kockázata.

4.3.        Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek

Sem a Bizottság, sem a költségvetési hatóság egyet sem utasított el a tagállamok EGAA-finanszírozás iránti kérelmei közül.

4.4.        Az EGAA eredményei

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk elsőszámú forrásai a tagállamok által az 1927/2006/EK rendelet 15. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések. Ezekhez járulnak a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, illetve az év során a tagállami képviselők részvételével tartott koordinációs üléseken és értekezleteken megosztott információk. A tagállamok által 2011-ben jelentett eredmények és adatok összefoglalását ez a szakasz és a 4. táblázat tartalmazza.

A Bizottság összesen 20 EGAA-hozzájárulás zárójelentését kapta meg (2008 óta, amikor az első EGAA-kérelmek eredményei elérhetővé váltak, 2011 decemberéig), ami a 2011 decemberéig beérkezett összes (97) kérelem körülbelül 20 %-át jelenti. Ebből a 20 támogatásból tizenötöt a 2011-ben végrehajtott félidős értékelés is elemzett (lásd a 4.7.5. szakaszt). Mivel végleges eredmények eddig csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni az EGAA-támogatás hozzáadott értékéről, valamint az elbocsátott munkavállalókra és a munkaerőpiacokra gyakorolt hatásairól. Amint több olyan kérelem végső eredménye rendelkezésre áll, amelyet a 24 hónapra meghosszabbított végrehajtási időszak alatt valósítottak meg, (az után, hogy az EGAA-rendelet 2009. évi módosításának eredményeként a végrehajtási időszakot a kérelem benyújtásától számított 12-ről 24 hónapra emelték), sor kerül majd az EGAA hatásának részletesebb felmérésére, például az utólagos értékelés keretében, amelyet 2014. december 31-ig kell elvégezni (az EGAA-rendelet 17. cikkének (1b) bekezdése).

4.4.1.     A tagállamok által 2011-ben benyújtott zárójelentések a pénzügyi hozzájárulások felhasználásáról

A Bizottsághoz 2011 folyamán négy zárójelentés érkezett be az alábbi kérelmekhez kapcsolódóan: EGF/2009/004 BE/Oost-West Vlaanderen, EGF/2009/005 BE/Limburg, EGF/2009/007 SE/Volvo és EGF/2009/008 IE/Dell. Mindhárom tagállam esetében ezek az első EGAA-kérelmeik voltak, egyben az első olyan lezárt kérelmek, amelyeket a 24 hónapra meghosszabbított végrehajtási időszak alatt valósítottak meg. Abból a szempontból is elsőnek számítanak, hogy elsőként részesültek 65 %-os EGAA-társfinanszírozásban, az előzőleg 50 %-os mérték emelése után.

4.4.2.     A 2011. évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása

A három tagállam által benyújtott négy zárójelentés alapján megállapítható, hogy az EGAA végrehajtási időszakának végére 2352 munkavállaló (a 5228 45,0 %-a) talált új munkahelyet vagy lett önálló vállalkozó. A többiek vagy oktatásban és képzésben vettek részt (hozzávetőleg 10,9 %-uk), vagy munkanélküliek, illetve személyes okokból inaktívak voltak (NEET: nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő) (hozzávetőleg 44,1 %-uk).

2010-hez hasonlóan a munkába történő sikeres visszailleszkedést befolyásolta, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében csökkent a helyi és regionális munkaerőpiacok felvevőképessége. Meg kell jegyezni, hogy a visszailleszkedési arány csupán a munkavállalóknak az adatgyűjtés pillanatában fennálló foglalkoztatási helyzetét tükrözi. Nem szolgál adatokkal a foglalkoztatás jellegével és a talált munka minőségével kapcsolatban, és rövid idő alatt nagymértékben meg is változhat. A 2010-ben és 2011-ben több tagállamtól kapott információk szerint a visszailleszkedési arány általában csak néhány hónappal a zárójelentések benyújtását követően kezd el növekedni, és középtávon tovább emelkedik, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók az EGAA támogatási időszakát követően továbbra is részesülnek személyre szabott segítségnyújtásban a tagállam saját költségén, vagy az ESZA közreműködésével.

A három tagállam érdekes tényekről és biztató adatokról számolt be, amelyek azt jelzik, hogy az EGAA segítségnyújtásának és szolgáltatásainak köszönhetően érzékelhetően javult az érintett munkavállalók személyes helyzete, magabiztossága és foglalkoztathatósága, még ha nem is mindannyian találtak gyorsan új munkahelyet. Az EGAA lehetővé tette ezen tagállamok számára, hogy a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás időtartama és minősége tekintetében az elbocsátások által érintett területeken hatékonyabb intézkedéseket hozzanak annál, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lett volna. Az uniós támogatásoknak köszönhetően rugalmasabban tudtak fellépni, valamint nagymértékben személyre szabott, olykor innovatív, magas színvonalú intézkedéseket tartalmazó csomagokat hozhattak létre, és így nagyobb figyelmet szentelhettek a kevésbé képzett munkavállalókra és azokra az álláskeresőkre, akiken nehezebben lehet segíteni.

Az EGAA által társfinanszírozott segítségnyújtás ezért fokozott készségfejlesztési beruházás, amely közép- és hosszú távon is kedvező hatású lehet, ahogy a piacok fokozatosan kilábalnak a válságból. A közvélekedés szerint az EGAA igen hasznos eszköz a tömeges elbocsátások által sújtott tagállamokban és régiókban gyakran akut problémát jelentő költségvetési megszorítások idején. A három tagállam emellett számos tanulságot és következtetést vont le, amelyek várhatóan hasznosak lesznek majd a jövőbeni EGAA-kérelmek előkészítése és megvalósítása során.

4. táblázat — A 2011-ben beérkezett zárójelentések — az eredmények áttekintése[8]

4.4.3.     A végrehajtott intézkedések részletei a 2011-ben beérkezett zárójelentések szerint

EGF/2009/004 Oost-West Vlaanderen/Belgium (textiláruk)

A finanszírozási határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. május 4-én lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő 508 munkavállalóból 335-nek (65,9 %-nak) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (közülük kilencen egyéni vállalkozók lettek), a fennmaradó 173 fő (34,1 %) pedig munkanélküli, illetve különböző személyes okokból inaktív (NEET) volt.

EGF/2009/005 Limburg/Belgium (textiláruk)

A finanszírozási határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. május 4-én lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő 356 munkavállalóból 259-nek (72,8 %-nak) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (közülük öten egyéni vállalkozók lettek), a fennmaradó 97 fő (27,2 %) pedig munkanélküli, illetve különböző személyes okokból inaktív (NEET) volt.

A belga hatóságok beszámolója szerint a két EGAA-támogatás lehetővé tette, hogy olyan, személyre szabott segítségnyújtással és képzéssel segítsék az elbocsátott textilipari dolgozókat, amelyek segítettek nekik új állást találni vagy megerősíteni pozíciójukat a munkaerőpiacon. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedéseket a flamand foglalkoztatási és szakképzési szolgálat (VDAB), valamint a textilipari ágazati képzési központ (COBOT) bonyolították le. Ezek az intézkedések a következőket foglalták magukban: egyéni álláskereséshez nyújtott segítség, ezen belül: a textilipari készségek elismerése, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítása valamennyi korcsoportra kiterjesztve, különféle képzések az általános kompetenciák és az állásinterjúkhoz szükséges készségek elsajátítása érdekében, az új ágazatokban és funkciókban való újbóli elhelyezkedést célzó szakképzés, 50 év feletti munkavállalók számára testre szabott képzés, valamint továbbképzés/pályaorientáció azok számára, akik új állást találtak, annak érdekében, hogy nőjön az új állással való elégedettségük és jobban meg tudják azt tartani.

Egyes végrehajtott tevékenységek előre meghatározott, szövetségi és regionális finanszírozásban részesülő rendszerek szerves részét képezték, emiatt nem lehetett kiszámítani az EGAA-hozzájárulás mértékét. Különleges közigazgatási körülményei miatt Belgium a megengedett maximális 65 % helyett csak a tényleges összköltség 36 %-át (EGF/2009/004), illetve 44,6 %-át (EGF/2009/005) igényelte az EGAA-tól. Az irányító hatóság számos tanulságot és következtetést vont le, amelyek várhatóan hasznosak lesznek a jövőbeni EGAA-kérelmek szempontjából.

EGF/2009/007 Volvo/Svédország (gépjárműipar)

A finanszírozási határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. június 4-én lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő 1775 munkavállalóból 1201-nek (67,7 %-nak) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (közülük 18-an egyéni vállalkozók lettek), 344 (19,4 %) oktatásban vagy képzésben vett részt, a fennmaradó 230 fő (12,9 %) pedig munkanélküli vagy inaktív (NEET), mivel különböző okokból otthagyták a foglalkoztatási szolgálatot. A svéd hatóságok szerint az EGAA-projekt más svédországi projektekkel összehasonlítva sikeres volt a projektvégrehajtást követő reintegráció tekintetében.

Az EGAA olyan intézkedéseket társfinanszírozott, amelyek nagy jelentőségűek voltak a korábbi Volvo-dolgozók számára, mivel lehetővé tették számukra, hogy továbbképezzék magukat, amivel a munkaerőpiac nagyobb szeletén tudtak boldogulni, ugyanakkor személyes fejlődést és pénzügyi biztonságot is biztosítottak számukra. Az EGAA-hozzájárulásoknak köszönhetően a svéd hatóságok különféle szakképzési intézkedéseket tudtak végrehajtani, köztük olyan foglalkozásokra irányuló szakképzéseket, amelyek esetében gondot jelent a generációváltás. A vállalkozóképzés jóval túlmutatott azon, amit az állami foglalkoztatási szolgálat általában kínál. Különös figyelmet szenteltek az EGAA által társfinanszírozott képzések minőségének (osztályozták azokat), amelyek versenyelőnyt biztosíthatnak az érintetteknek, összehasonlítva a hagyományos képzési lehetőségekben részesülő munkanélküliekkel.

A svéd hatóságok arról is beszámoltak, hogy a projekt eredményeként fokozódott az együttműködés az állami foglalkoztatási szolgálat, valamint az országos, regionális és helyi felnőttoktatási szolgáltatók között. A munkaerő-piaci politikák egyesítése az oktatási szféra erőforrásaival pozitív multiplikátor-hatással rendelkező, jelentős hozzáadott értéknek bizonyult. A Volvo-projekt alapján tett megállapítások és levont tanulságok beépülnek majd Svédország munkanélkülieket támogató jövőbeni tevékenységeibe.

Svédország összességében úgy véli, hogy az EGAA által társfinanszírozott intézkedések mind a volt Volvo-dolgozók, mind az érintett helyi munkaerőpiacok számára pozitívak voltak. Noha pénzügyi hatásukat jelenleg még nem lehet mérni, ez a jövőben lehetségessé válik, amikor a svéd hatóságok véglegesítik a projekt jelenleg folyó értékelését.

EGF/2009/008 Dell/Írország (számítógép)

A finanszírozási határozatban megállapított végrehajtási időszak 2011. június 28-án lejárt. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő 2589 munkavállalóból 557-nek (21,5 %-nak) a végrehajtási időszak végére ismét volt munkahelye (közülük 191-en egyéni vállalkozók lettek), 227 (8,8 %) még oktatásban vagy képzésben vett részt, a fennmaradó 1805 fő (69,7 %) pedig munkanélküli vagy különböző személyes okokból inaktív volt (NEET).

Az ír hatóságok arról számoltak be, hogy az EGAA-ból kapott támogatás, amely kiegészítette az Európai Szociális Alap, az ERFA, stb. által támogatott intézkedéseket, kibővítette a munkanélküliek számára egyébként rendelkezésre álló támogatások körét. Az EGAA segítségének köszönhetően a korábbi Dell-dolgozók fokozott mértékű, személyre szabott támogatást vehettek igénybe egy olyan időszakban, amikor mind regionális, mind országos szinten gyorsan nőtt a munkanélküliség. Az ír hatóságok szerint mind a helyi, mind a regionális gazdaságra nagyon pozitív hatást gyakorolt azoknak a száma, akik a végrehajtási időszak végére ismét munkába álltak vagy saját vállalkozást indítottak, valamint az oktatási és képzési lehetőségek fokozott mértékű igénybevétele. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedések az egyénekre is pozitív hatást gyakoroltak: növelték önbizalmukat és helyreállították méltóságukat.

Az EGAA által társfinanszírozott és a helyi, regionális és országos szolgáltatókkal szoros együttműködésben végrehajtott intézkedések az orientációs, oktatási, képzési és vállalkozásösztönző tevékenységek széles skáláját ölelték fel. Az EGAA támogatása számos új, testreszabott intézkedés – például az alapvető tanterven kívüli felsőoktatási tanfolyamok, a meglévő készségek szinten tartását és az újonnan megszerzett készségek begyakorlását célzó új szakmai gyakorlati program, a feltörekvő ágazatokban vagy olyan ágazatokban, amelyekben elismerten kevés a képzett munkaerő, például az orvostechnikai eszközök, a pénzügyi szolgáltatások és a logisztika terén, új készségek elsajátítását célzó képzések – kidolgozását is lehetővé tette. A csomag részét képezték továbbá olyan támogatások, amelyek a jelentkezők akkreditált képzéseken való részvételét könnyítették meg, valamint olyanok, amelyek a jóváhagyott magánfőiskolák felsőoktatási programjaiban való részvételt segítették elő.

A Dell kérelmével kapcsolatban szerzett tapasztalatokat Írország felhasználta a későbbi kérelmeiben.

4.5.        A 2013 után esedékes felülvizsgálat

Az EGAA-rendelet 20. cikke szerint a rendelet egészét felül kell vizsgálni 2013. december 31-ig, ami egybeesik a 2007–2013 közötti programozási időszak végével. A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[9] hangsúlyozta, hogy kezelni kell az olyan sürgető kihívásokat, mint a készségszintek hiányosságai, az aktív munkaerő-piaci szakpolitika és az oktatási rendszerek alulteljesítése, a marginalizálódott csoportok társadalmi kirekesztése és a munkaerő alacsony mobilitása. A Bizottság támogatja az EGAA-program folytatását a következő, 2014–2020 közötti programozási időszakban, melynek során specifikus, egyszeri támogatásban kívánja részesíteni azokat a munkavállalókat, akiknek elbocsátását a termelés és a kereskedelem fokozódó globalizálódása miatt bekövetkező jelentős strukturális változások idézték elő. Az EU-nak segítséget kell tudnia nyújtani azon tömeges elbocsátások esetén is, amelyeket valamely előre nem látott válság miatt a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaság komoly zavara idéz elő. Ki kell továbbá terjeszteni az EGAA hatályát, hogy egyes esetekben az egyes mezőgazdasági ágazatok vonatkozásában megkötött kereskedelmi megállapodások következményeit is ellentételezze.

A Bizottság 2011 első felében konzultációkat folytatott a tagállamok képviselőivel, a végrehajtó szervekkel és a szociális partnerekkel az EGAA mint szolidaritási eszköz jövőbeni szerepéről és a benne rejlő lehetőségekről. Ezek között szerepelt két, az érdekeltek számára 2011. január 25–26-án, illetve 2011. március 8-án megrendezett konferencia. A Bizottság 2011 októberében a konzultációk eredményeit és az EGAA félidős értékelése (lásd a 4.7.5. szakaszt) során tett szakpolitikai ajánlásokat figyelembe vevő javaslatot[10] fogadott el az EGAA jövőjéről.

2011 novemberében és decemberében a Bizottság javaslatát munkacsoportok keretében bemutatták az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A javaslatnak a Parlament és a Tanács megfelelő bizottságaiban folytatandó hivatalos megvitatására várhatóan 2012-ben és 2013-ban kerül sor; a cél pedig az, hogy az új rendelet 2014. január 1-jén hatályba léphessen.

4.6.        Pénzügyi jelentés

4.6.1.     EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

A költségvetési hatóság 2011-ben 22 EGAA-támogatást ítélt meg, összesen 128 167 758 EUR összegben, ami a rendelkezésére álló éves összeghatár 25,6 %-a (lásd a 2. táblázatot). A 22 kifizetés fedezetét a 2011. évi költségvetésből biztosították, bár ezek közül négyet csak 2012 elején teljesítettek.

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[11] 28. pontja (az EGAA költségvetési keretének meghatározása) értelmében az EGAA nem lépheti túl az 500 millió EUR maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Ezen túlmenően az EGAA-rendelet 12. cikke értelmében minden év szeptember 1-jén legalább az éves maximum összeg 25 %-ának rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.

Az Alapok számára 2011-ben biztosított kötelezettségvállalási előirányzatokat az EGAA-tartalék költségvetési sorból az EGAA költségvetési sorához utalták át. 2011-ben a kifizetési előirányzatokat eltérően biztosították, mint a múltban, hogy a lehető leginkább elkerüljék az ESZA-alapok felhasználását. Az év elején 47 608 950 EUR-t (ezen belül EGAA-segítségnyújtásra 610 000 EUR-t) írtak jóvá az EGAA költségvetési során. Költségvetés-módosítás révén további 50 000 000 EUR-val emelték az összeget. A globális átcsoportosítás keretében 5 460 495 EUR-t határoztak meg és csoportosítottak át az EGAA-ba. Végül az ESZA egyik költségvetési soráról 29 650 344 EUR-t csoportosítottak át.

A 2011. évre vonatkozó kifizetések (128 167 758 EUR) 54,1 %-kal meghaladták a 2010. évre vonatkozókat (30 megítélt hozzájárulásra 83 171 941 EUR7).

4.6.2.     Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

Az 1927/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (maximum 1,75 millió EUR) használható fel technikai segítségnyújtás formájában a Bizottság kezdeményezésére az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges információval, adminisztratív és technikai segítségnyújtással, nyomon követéssel, pénzügyi ellenőrzéssel, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések finanszírozására. 2011-ben 610 000 EUR összeg igénybevételét javasolták technikai segítségnyújtáshoz[12] az 5. táblázatban feltüntetett tevékenységekre. Az adott évben technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló fennmaradó 1 140 000 EUR összeget nem hívták le.

A költségvetésbe felvett összeg és a tényleges kiadás közötti különbség zöme a tájékoztatás kategóriával összefüggésben alakult ki, ahol a vártnál lényegesen kevesebb hozzájárulást igényeltek az EGAA-tól az EGAA-t érintő, foglalkoztatási és szociális ügyeket érintő általános kiadványokra.

5. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2011-ben

Leírás || Költségvetésbe felvett összeg EUR || Tényleges összeg EUR

Tájékoztatás (pl. az EGAA weboldalak frissítése/bővítése valamennyi hivatalos uniós nyelven, kiadványok és audiovizuális tevékenységek) || 250 000 || 74 685,24

Igazgatási és technikai támogatás - Az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának találkozói - Szemináriumok az EGAA végrehajtásáról (a 2011. évi költségvetés terhére 2012-ben megrendezett szemináriumok, melyek célja az információ- és tapasztalatcsere) || 70 000 200 000 || 61 404,21 268 595,79

Nyomon követés (az EGAA második Statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról) || 20 000 || 19 883,00

Tudásbázis létrehozása (elektronikus nyomtatvány kialakítása a kérelmekhez) || 70 000 || 59 300,00

Auditálás, ellenőrzés, értékelés: 2011-ben ezekben a kategóriákban nem használtak fel hozzájárulást (az EGAA félidős értékelését, amelyet az EGAA-rendelet 17. cikke 1. bekezdésének a) pontja ír elő, már 2010-ben is külső szolgáltató készítette; a 2011-ben végzett auditot az Európai Bizottság más forrásaiból finanszírozták)

Összesen || 610 000 || 483 868,24

4.6.3.     Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

2011-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat.

Az EGAA-rendelet tárgykörében 2011-ben nem voltak szabálytalanságokkal kapcsolatos lezárt esetek.

4.6.4.     Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA-rendelet 15. cikkének (2) bekezdése határozza meg az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására vonatkozó eljárást. 2011-ben lezárták az EGAA kezdete óta megítélt hozzájárulások harmadik ütemét. A 2010-et megelőző években végrehajtott alábbi öt eset tartozik ide (a kérelem benyújtásától számított 12 hónapos végrehajtási időszak és 50 %-os EGAA-társfinanszírozás).

6. táblázat — A 2011-ben lezárult esetek

A költségvetés végrehajtási iránya 4,7 % és 29,6 % között mozgott. Ezen öt kérelemre vonatkozóan a Bizottságnak visszatérítendő felhasználatlan pénzeszközök összege 27 639 447 EUR volt.

A tagállamok több okból nem használták fel teljesen a megítélt összegeket. Ugyan a tagállamokkal szemben elvárás, hogy reális költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó összehangolt intézkedéscsomagra vonatkozóan, előfordulhat, hogy a tervezés nem pontos vagy megalapozott. Ha az elején túl nagy biztonsági ráhagyással számolnak, az a végére feleslegesnek bizonyulhat. Előfordulhat, hogy a tervezési fázisban túlbecsülik azon munkavállalók számát, akik részt kívánnak venni a javasolt intézkedésben, egyes munkavállalók olcsóbb vagy rövidebb időtartamú intézkedéseket választanak a drágábbak vagy hosszabbak helyett, vagy az eredetileg becsültnél hamarabb találnak új állást. A kiadások alacsony szintjének további oka az lehet, hogy az intézkedések végrehajtását késve kezdték meg, és nem használták ki annak a lehetőségét, hogy a személyre szabott szolgáltatási csomag megvalósítása során rugalmasan átcsoportosítsák a forrásösszegeket a különböző költségvetési tételek között.

A 2012 júliusáig elkészült negyven zárójelentést (lezárt és olyan esetek, amelyeknek a lezárása folyamatban van) összehasonlítva nyilvánvalóvá válik, hogy az alap kezdeti fázisában (amikor a végrehajtási időszak még csak 12 hónap volt) a tagállamoknak gondot jelentett a kiszabott határidőn belül elkölteni a megítélt összegeket. A 2011 végét követően beérkezett zárójelentések már hosszabb (a kérelem benyújtásától számított 24 hónapos) végrehajtási időszakú esetekre vonatkoznak, és azt mutatják, hogy a tagállamok kezdték reálisabban összeállítani a költségvetésüket, hamarabb elkezdeni az intézkedések megvalósítását, és a végrehajtás során szükség szerint újratervezni az intézkedéseket. A visszafizetési arány ezért összességében csökkent, és az EGAA-forrásokat a tervek szerint használják fel. A Bizottság a forrásokkal való minél optimálisabb gazdálkodás érdekében rendszeres tájékoztatással és célzott szemináriumokkal segítette a tagállamokat. Ennek eredményeként a 2007-es esetekre vonatkozó magas, 60 % feletti visszafizetési arány 2008-ra a felére, 30 % körüli értékre csökkent, és a jelek szerint a 2009-es esetekre is ez a szint lesz jellemző. Az első 2010-es esetre benyújtott zárójelentés már csupán 10 % alatti visszafizetési arányt mutat.

A tapasztalat gyarapodásával az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a munkavállalói részvétel pontosabb előrejelzése várható a tagállamok részéről, amelyek hatékonyabban állítják össze és nyújtják be kérelmeiket, mint a kezdeti években. Az EGAA-finanszírozás megérkezésének időzítése, a különféle koordinációs és végrehajtó szervezetek kapacitása, valamint az országos és a regionális/helyi szint közötti kommunikáció minősége is javulóban van. A tagállamok most már azt a lehetőséget is jobban kihasználják, hogy felülvizsgálják költségvetésüket, és átcsoportosítsák a forrásokat a különféle intézkedések és végrehajtási kiadások között. Az uniós intézmények jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek a döntéshozatali eljárások, valamint az EGAA-támogatások kifizetési eljárásainak felgyorsítására a rendelkezésre álló idő és források optimális felhasználása érdekében. A Bizottság 2012 márciusára specifikus szemináriumot szervezett a tagállamok képviselői számára az Alap célkitűzései végrehajtásának ütemezésével és hatékonyságával összefüggő különféle problémák megoldása érdekében.

4.6.5.     Egyéb visszatérítések

A 6. táblázatban feltüntetett visszatérített összegeken felül egy 2010-ben megítélt EGAA-hozzájárulást teljes egészében visszatérítettek a Bizottságnak: ez a spanyol hatóságok 2011-ben visszavont EGF/2010/023 (Lear) kérelem keretében megítélt 382 200 EUR összegű hozzájárulás.

4.7.        A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

4.7.1.     Tájékoztatás és népszerűsítés

Internetes oldal

Az 1927/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a Bizottság „a közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Alapról, útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési hatóság szerepét.”

A 9. cikkel összhangban a Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt (http://ec.europa.eu/egf) a Közösség 23 nyelvén (beleértve az ír nyelvet is) hozzáférhetővé tették. 2011-ben az EGAA-weboldal 284 181 lehívott oldalt és 37 384 látogatót számlált.

Promóciós tevékenységek 2011-ben

A Bizottság újságírók segítségével összeállított egy kiadványt, melynek címe: „EGF in Action — Stories on opportunities created by the EGF’ (Akcióban az EGAA — Történetek az EGAA teremtette lehetőségekről). Az EGAA honlapján elérhető brosúra öt uniós tagállamban (Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Litvániában és Portugáliában) végrehajtott konkrét EGAA-fellépések hatásait, valamint az adott fellépések körülményeit mutatja be. Minden egyes eset kapcsán olyan egyéni munkavállalók mesélik el személyes történetüket, akik elbocsátásukat követően az EGAA támogatásában részesültek. A megkapó vallomások arról tanúskodnak, hogy az EGAA életük egy nehéz időszakában nyújtott segítséget ezeknek a munkavállalóknak, hogy javítani tudjanak helyzetükön. Az öt eset a következő: EGF/2007/004 FI/Perlos, EGF/2008/003 LT/Alytaus Tekstilë, EGF/2008/004 ES/ Castilla y León & Aragón, EGF/2009/001 PT/Norte-Centro és EGF/2009/002 DE/Nokia.

Eurobarométer

Az „Európai foglalkoztatás- és szociálpolitika” tárgyát érintő, 2011. szeptember-októberi Eurobarométer-különfelmérés (EBS 377[13]) az EGAA-ról is tartalmazott egy kérdést, amely már korábbi Eurobarométer-felmérésekben (2008. október és 2009. június) is szerepelt, és célja az EGAA ismertségében bekövetkezett változás feltérképezése volt.

A „Hallott vagy olvasott-e már az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról, a globalizáció által hátrányosan érintett emberek támogatására szolgáló Alapról?” kérdésre a megkérdezettek az alábbi lehetséges válaszokat adhatták:

„Igen, nagyon jól ismerem.”, vagy

„Igen, de nem ismerem nagyon jól.”, vagy

„Nem, sosem hallottam róla.”

A 2011. évi eredmények azt mutatják, hogy az Alap ismertsége kis mértékben nőtt a 2009-es eredményekhez képest: EU-szerte a válaszadók 32 %-a hallott már az EGAA-ról, és 6 %-a választotta a „nagyon jól ismerem” válaszlehetőséget. A válaszadók 68 %-a még sosem hallott az EGAA-ról — ez az arány továbbra is magas, bár 2 %-kal javult (csökkent) az előző évhez képest.

4.7.2.     A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a tagállamokban képviselő kapcsolattartóinak hetedik és nyolcadik ülésére 2011. március 9-én, illetve 2011. október 20-án Brüsszelben került sor. Mindkét ülés részben a válság miatti eltérés 2011. december 30. utáni meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatnakError! Bookmark not defined., valamint a hatályos EGAA-rendelet felülvizsgálatának és a 2014‑2020. közötti időszakra való meghosszabbítására irányuló bizottsági javaslatnak10 a megvitatásával telt.

2011. január 25–26-án és 2011. március 8-án két konferenciát tartottak Brüsszelben az érdekelt felek számára az EGAA (2011 utáni, illetve 2013 utáni) jövőjének megvitatása érdekében. A konferenciákat a 2010. évi technikai segítségnyújtási költségvetésből finanszírozták (az EGAA-rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint).

Az EGAA ellenőrök számára szervezett (és a 2010. évi technikai segítségnyújtási költségvetésből finanszírozott) szemináriumot 2011. április 7-én, Brüsszelben tartották.

4.7.3.     Elektronikus nyomtatvány kialakítása a kérelmekhez

A Bizottság az ajánlati felhívást követően egy külső vállalattal kötött szerződést az EGAA-kérelmek elektronikus nyomtatványának megtervezésére. Az új nyomtatvány arra szolgál, hogy lecsökkentse a valamely tagállam kérelmének elkészültétől a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott javaslat elfogadásáig terjedő időt.

4.7.4.     Az EGAA második Statisztikai portréja a 2007–2011 közötti időszakról

A Bizottság az ajánlati felhívást követően egy külső vállalattal kötött szerződést az EGAA 2007‑2011 közötti időszakra vonatkozó második statisztikai portréjának elkészítésére. A portré közzétételére 2012. első felében kerül sor.

4.7.5.     Az EGAA félidős értékelése

A Bizottság az EGAA-rendelet 17. cikke 1. bekezdése a) pontjának előírása szerint elvégezte az EGAA által elért eredmények hatékonyságának és fenntarthatóságának félidős értékelését, amelynek elkészítésével külső szakértőket bízott meg. Az értékelésről szóló zárójelentés, amelyet 2011 végén tettek közzé, elérhető az EGAA honlapján (http://ec.europa.eu/egf).

Az értékelést egyrészt az eszköz, másrészt az egyes EGAA-kérelmek és intézkedések szintjén végezték el. Az EGAA-támogatás hosszabb távú hatásainak elemzése a támogatásban részesített munkavállalókat, valamint a helyi munkaadókat és közösségeket tanulmányozta. Az elemzés tizenöt EGAA-kérelmet vizsgált nyolc tagállamban (Finnország, Franciaország, Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország). Ezeket a támogatásokat a (2007-től 2009 áprilisának végéig hatályos) eredeti EGAA-szabályok szerint ‑, azaz legalább 1000 fő elbocsátása, 12 hónapos végrehajtás, 50 %-os társfinanszírozás mellett ‑ valósították meg. Az értékelés arra a 15 esetre terjedt ki, amelyeknek a zárójelentését 2008 és 2010 között benyújtották a tagállamok, és amelyeket azután lezártak[14]:

|| Lezárt év

Kérelem száma || tagállam || Eset ||

EGF/2007/001 || FR || Peugeot || 2009

EGF/2007/003 || DE || BenQ || 2009

EGF/2007/004 || FI || Perlos || 2009

EGF/2007/005 || IT || Sardegna || 2011

EGF/2007/006 || IT || Piemonte || 2010

EGF/2007/007 || IT || Lombardia || 2011

EGF/2007/008 || MT || Textiles || 2009

EGF/2007/010 || PT || Lisboa-Alentejo || 2010

EGF/2008/001 || IT || Toscana || 2011

EGF/2008/002 || ES || Delphi || 2010

EGF/2008/003 || LT || Alytaus tekstilė || 2010

EGF/2008/004 || ES || Castilla Leon || 2010

EGF/2008/005 || ES || Catalonia || 2011

EGF/2009/001 || PT || North/Centre || 2011

EGF/2009/002 || DE || Nokia || 2010

A félidős értékelés megállapításai kedvezőek, mivel az összegyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy az EGAA növeli a tagállamok fellépéseinek értékét. Tizenkét hónap EGAA-támogatás után a támogatásban részesített munkavállalók 42 %-a talált új munkahelyet, középtávon pedig még nagyobb arányban helyezkedtek el ismét. Ez különösen jó eredmény, figyelembe véve, hogy a támogatott munkavállalók közül sokan azon álláskeresők közé tartoznak, akiken a legnehezebb segíteni. Az EGAA a meglévő tagállami erőfeszítéseket, valamint az Európai Szociális Alapból (ESZA) nyújtott támogatást kiegészítve segítséget nyújtott a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatainak, hogy kezelni tudják a hirtelen bekövetkezett tömeges elbocsátások miatt kialakult válsághelyzeteket. Ez már csak annál is inkább fontos volt, mert az EGAA-támogatások többsége olyan régiókban és helyiségekben bekövetkezett tömeges elbocsátásokhoz kapcsolódott, amelyek ‑ az adott tagállam átlagához viszonyítva ‑ eleve hátrányos helyzetben vannak a munkanélküliség, az álláslehetőségek és a gazdaság dinamizmusa szempontjából. Az EGAA révén a tagállamok nagy számú munkavállalónak tudnak fokozottan személyre szabott támogatást nyújtani, a szokásos rendszerükhöz képest hosszabb időn keresztül és sokkal inkább az adott munkavállalók profiljához és igényeihez igazítva. Az EGAA-támogatásban részesülő elbocsátott munkavállalók profilját célirányosan kialakított intézkedésekkel hozzá lehet igazítani a helyi munkaerőpiacok által kínált munkalehetőségekhez. Az EGAA végrehajtása a tagállamok országos, regionális és helyi hatóságai közötti jó kommunikációt is ösztönzi.

5.           Tendenciák

Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll rendelkezésre a kérelmekre vonatkozó tendenciák megállapításához, és annak áttekintésére, hogy mire irányulnak az Alap tevékenységei. Az alábbi ábrán, valamint a mellékletben található adatok a 2007 januárja és 2011 decembere között beérkezett, 32 gazdasági ágazatot érintő 97 kérelemre vonatkoznak. Részletesebb adatokat tartalmaz majd az EGAA 2007‑2011 közötti időszakra vonatkozó második statisztikai portréja, amelynek közzétételére 2012. első felében kerül sor.

1. ábra: A 2007–2010 között beérkezett kérelmek száma

|| 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || 2011 || Összesen

válsággal összefüggő || ------- || ------ || 23 || 23 || 20 || 66

kereskedelemmel összefüggő || 8 || 5 || 6 || 6 || 6 || 31

Összesen || 8 || 5 || 29 || 29 || 26 || 97

Az összesen adat %-ában || 8,2 % || 5,2 % || 29,9 % || 29,9 % || 26,8 % || 100,0 %

Az EGAA-rendelet 2009. évi módosítása az általa bevezetett átmeneti, illetve állandó módosításokkal érezhetően befolyásolta az Európai Bizottsághoz beérkezet kérelmek számát, mely 2009 májusától kezdve jelentősen megemelkedett. A 2007‑2011. közötti időszakban 31 kereskedelemmel kapcsolatos kérelmet és 66 válságra hivatkozó kérelmet nyújtottak be. A 2009. május óta beérkezett kérelmek közel 80 %-a (amikor is hatályba lépett az EGAA-rendelet) a pénzügyi és gazdasági világválságra hivatkozik.

Mint a 2. mellékletből is kiderül, Hollandia és Spanyolország nyújtotta be a legtöbb, EGAA-támogatás iránti kérelmet (külön-külön 16 kérelmet), őket Olaszország követi (12 kérelemmel), illetve Dánia (8 kérelemmel). A 2011. december 31-i állapot szerint hét tagállam ‑ Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Szlovákia és az Egyesült Királyság ‑ nem igényelt még EGAA-támogatást.

2. ábra: A 2007–2010. közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként

millió EUR

A 2007‑2011. közötti időszak egészében 20 tagállam összesen 414,9 millió EUR-t igényelt az EGAA-ból. Az EGAA-ból a legtöbb társfinanszírozást Olaszország igényelte (66,2 millió EUR-t 12 kérelemre), melyet Írország követ (60,6 millió EUR 6 kérelemre), illetve Dánia (49,9 millió EUR 8 kérelemre). A még nem jóváhagyott összegek iránymutatásul szolgálnak, mivel az értékelési fázisban még változhatnak.   

3. ábra: A 2007–2011 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként

Olaszország igényelt EGAA-támogatást a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára (13 910 fő 12 kérelemben), melyet Spanyolország követ (12 806 fő 16 kérelemben), illetve Írország (9835 fő 6 kérelemben). További 11 országban az érintett munkavállalók száma a németországi kicsit több mint 8000 fő és az 1400 főt enyhén meghaladó romániai létszám között változik. A fennmaradó hat, kérelmet benyújtó tagállamban az érintett munkavállalók száma 1000 fő alatt volt.

4. ábra: A 2007–2011 között beérkezett kérelmek száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

A 2007‑2011. közötti időszakban az EGAA-hoz összesen 32 ágazatból érkezett kérelem (lásd az 1. mellékletet). Ezek többsége feldolgozóipari ágazat volt, de előfordult kérelem az építőiparból és a szolgáltatóiparból is. A legtöbb kérelem négy feldolgozóipari ágazatból érkezett: az autóipari ágazatból (14 kérelem vagy az összes 14,4 %-a), melyet a textilipar (10 kérelem vagy az összes 10,3 %-a), a nyomdaipar és a gép, gépi berendezés ágazat követett (9, illetve 8 kérelem vagy az összes 8‑9 %-a). Körülbelül 10 % (10 kérelem) a tágabb értelemben vett építőiparból érkezett, beleértve az épületek építését, speciális szaképítést és az építészmérnöki tevékenységet (a kérelmek száma eléri a 14-et, illetve közel 14 %-ot is, ha az olyan kapcsolódó ágazatokat is ideszámítjuk, mint az épületasztalos-ipar és a kerámiaipar). Az ágazatok közel felének esetében egyetlen egy kérelem érkezett az EGAA-hoz.

5. ábra: A 2007–2011 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

Az érintett ágazatok között első helyen a gépjárműipar áll több mint 19 000 támogatásban részesített munkavállalóval (a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 21,7 %-ával), ezt követi a textilipar (több mint 11 000 támogatásra jogosult munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 12,6 %-ával) és az építőipar (mintegy 7000 támogatásra jogosult munkavállalóval vagy a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 7,8 %-ával).

6. ábra: A 2007‑2011. közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek egy munkavállalóra jutó átlaga tagállamonként

EUR || Átlag

A 6. ábra az egy támogatásra jogosult munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatási összeget szemlélteti. Az egy támogatásra jogosult munkavállalóra jutó EGAA-támogatás Ausztriában (15 000 EUR), illetve Dániában (10 000 EUR) volt a legmagasabb. Ezzel szemben Litvániában, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az egy munkavállalóra jutó igényelt támogatás nem érte el az 1000 EUR-t.

6.           Következtetés

Az eddig nyilvánvalóvá vált tendenciák szerint egyre több ágazatban, egyre több tagállam nyújtott be EGAA-kérelmeket. Ezenfelül a tagállamok további tapasztalatokra tettek szert a legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásában, az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó segítségnyújtás hatékony tervezésében és az EGAA új megközelítések vizsgálatához történő felhasználásában. Azt a lehetőséget is egyre inkább kihasználják, hogy a rendelkezése álló források legteljesebb kiaknázása érdekében a projekt végrehajtása során átcsoportosítják a forrásokat az intézkedések között.

Az a tény, hogy az EGAA-ra vonatkozó, válság miatti átmeneti eltérést nem hosszabbították meg 2011 vége utánra (a javaslat nem kapta meg a szavazatok minősített többségét a Tanácsban, mivel nyolc ország ellene szavazott), korlátozza a gazdasági és pénzügyi válság által még mindig nagy mértékben sújtott munkavállalóknak nyújtható uniós támogatást.

2012-től a hatályban lévő programozási időszak végéig (2013 vége) hatályban maradnak a módosított rendelet végleges változásai (a küszöbérték 500 elbocsátott főre történő csökkentése, a végrehajtási időszaknak a kérelem benyújtásától számított 24 hónapra történő meghosszabbítása), ami megkönnyíti a tagállamok számára, hogy a világkereskedelemben bekövetkezett jelentős strukturális változások következtében végrehajtott elbocsátásokkal összefüggő kérelmeket nyújtsanak be. Ha az EGAA-ban rejlő összes lehetőséget ‑ a rendelkezésre álló egyéb eszközökkel kiegészítve és a főbb érdekelt felekkel konzultálva ‑ teljes mértékben kiaknázzák, az EGAA-támogatásra jogosult elbocsátott munkavállalók személyre szabott segítséget kaphatnak, ami közép- és hosszú távon is javítja munkaerő-piaci lehetőségeiket, ahogy a piacok fokozatosan kilábalnak a válságból.

1. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek gazdasági tevékenység szerinti bontásban (97 kérelem)

Gépjárműipar (NACE 29. ágazat: Közúti jármű gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2007/001 || FR || Peugeot

EGF/2007/010 || PT || Lisboa-Alentejo

EGF/2008/002 || ES || Delphi

EGF/2008/004 || ES || Castilla Leon

EGF/2009/007 || SE || Volvo

EGF/2009/009 || AT || Steiermark

EGF/2009/013 || DE || Karmann

EGF/2009/019 || FR || Renault

EGF/2010/002 || ES || Cataluña

EGF/2010/004 || PL || Wielkopolskie

EGF/2010/015 || FR || Peugeot

EGF/2010/031 || BE || General Motors Belgium

EGF/2011/003 || DE || Arnsberg-Düsseldorf

EGF/2011/005 || PT || Norte-Centro

Textiláruk (NACE 13. ágazat: Textília gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2007/005 || IT || Sardegna

EGF/2007/006 || IT || Piemonte

EGF/2007/007 || IT || Lombardia

EGF/2008/001 || IT || Toscana

EGF/2008/003 || LT || Alytaus tekstilė

EGF/2008/005 || ES || Catalonia

EGF/2009/001 || PT || North/Centre

EGF/2009/004 || BE || Oost-West Vlaanderen

EGF/2009/005 || BE || Limburg

EGF/2010/009 || ES || Valencia

Ruházati termékek ágazata (NACE 14. ágazat: Ruházati termékek gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2007/008 || MT || Textiles

EGF/2009/018 || LT || Wearing apparel

EGF/2010/003 || ES || Galicia

EGF/2010/014 || SI || Mura

Nyomdaipar (NACE 18. ágazat: Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/026 || NL || Noord Holland and Utrecht

EGF/2009/027 || NL || Noord Brabant and Zuid Holland

EGF/2009/028 || NL || Limburg

EGF/2009/029 || NL || Gelderland and Overijssel

EGF/2009/030 || NL || Drenthe

EGF/2010/027 || NL || N Brabant Div 18

EGF/2010/028 || NL || Overijssel Div 18

EGF/2010/029 || NL || Z Holland/Utrecht Div 18

EGF/2010/030 || NL || N Holland/Flevoland Div 18

Gép, gépi berendezés (NACE 28. ágazat: Gép, gépi berendezések gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/015 || DK || Danfoss Group

EGF/2009/031 || DK || Linak

EGF/2010/001 || DK || Nordjylland

EGF/2010/006 || PL || H.Cegielski-Poznań

EGF/2010/013 || PL || Podkarpackie

EGF/2010/017 || DK || Midtjylland machinery

EGF/2010/018 || DE || Heidelberger Druckmaschinen

EGF/2010/022 || DK || LM Glasfiber

Épületek építése (NACE 41. ágazat: Épületek építése)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/011 || NL || Heijmans

EGF/2009/017 || LT || Construction

EGF/2010/019 || IE || Construction 41

EGF/2011/002 || IT || Trentino Alto Adige

EGF/2011/006 || ES || Valencia

EGF/2011/009 || NL || Gelderland

EGF/2011/017 || ES || Aragon

Speciális szaképítés (NACE 43. ágazat: Speciális szaképítés)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/020 || IE || Construction 43

EGF/2011/012 || NL || Noord Brabant-Zuid Holland

Építészmérnöki tevékenység (NACE 71. ágazat: Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/021 || IE || Construction 71

Elektronikai termékek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/023 || PT || Qimonda

EGF/2010/008 || AT || AT&S

EGF/2010/011 || NL || NXP Semiconductors

EGF/2011/013 || DK || Flextronics

EGF/2011/025 || IT || Lombardia

Mobiltelefonok (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2007/003 || DE || BenQ

EGF/2007/004 || FI || Perlos

EGF/2009/002 || DE || Nokia

EGF/2011/014 || RO || Nokia

Számítógépek (NACE 26. ágazat: Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/008 || IE || Dell

Fémalapanyag-ipar (NACE 24. ágazat: Fémalapanyag gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/022 || BG || Kremikovtsi AD (nem támogatható)

EGF/2010/007 || AT || Steiermark-Niederösterreich

EGF/2011/021 || NL || Zalco

Háztartási készülékek (NACE 27. ágazat: Villamos berendezés gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/006 || IT || Gruppo Merloni

EGF/2009/010 || LT || AB Snaige

EGF/2011/023 || IT || Antonio Merloni

Kiskereskedelmi ágazat (NACE 47. ágazat: Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár))

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/010 || CZ || Unilever

EGF/2010/016 || ES || Aragon

EGF/2011/004 || EL || Aldi Hellas

Épületasztalos-ipar (NACE 16. ágazat: Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/020 || ES || Castilla La Mancha

EGF/2011/022 || ES || Castilla y León-Castilla-La Mancha

Hajógyártás (NACE 30. ágazat: Egyéb jármű gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/025 || DK || Odense Steel Shipyard

EGF/2011/008 || DK || Odense Steel Shipyard

Motorkerékpárok (NACE 30. ágazat: Egyéb jármű gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/026 || IT || Emilia Romagna

Fémfeldolgozó ipar (NACE 25. ágazat: Fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve gépek és berendezések)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/018 || ES || País Vasco

EGF/2011/019 || ES || Galicia

Cipőgyártás (NACE 15. ágazat: Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/026 || PT || Rohde

EGF/2011/020 || ES || Valencia

Nagykereskedelmi ágazat (NACE 46. ágazat: Nagykereskedelem)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/012 || NL || Noord Holland ICT

Légijármű-karbantartó ágazat (NACE 33. ágazat: Ipari gép, berendezés, eszköz javítása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/021 || IE || SR Technics

Kiadói tevékenység (NACE 58. ágazat: Kiadói tevékenység)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/024 || NL || Noord Holland and Zuid Holland

Bútoripar (NACE 31. ágazat: Bútorgyártás)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/016 || LT || Furniture

Kerámiaipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/014 || ES || Valencia

EGF/2011/007 || IT || Lazio

Kristályüvegipar (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2009/012 || IE || Waterford Crystal

Kő/Márvány (NACE 23. ágazat: Nemfém ásványi termék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2010/005 || ES || Valencia

Közúti szállítás (NACE 49. ágazat: Szárazföldi, csővezetékes szállítás)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/001 || AT || Nieder- und Oberösterreich

Dohánytermékek (NACE 12. ágazat: Dohánytermék gyártása)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/010 || AT || Austria Tabak

Szociális ellátás (NACE 88. ágazat: Szociális ellátás bentlakás nélkül)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/011 || AT || Soziale Dienstleistungen

Gyógyszerek (NACE 21. ágazat: Gyógyszergyártás)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/015 || SE || AstraZeneca

IKT-szolgáltatások (NACE 62. ágazat: Információ-technológiai szolgáltatás)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/016 || ES || Agile

Raktározás, tárolás (NACE 52. ágazat: Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység)

Kérelem száma || tag­állam || Eset

EGF/2011/24 || IT || Medcenter

|| ||

A kérelmek száma összesen: 97       Az ipari ágazatok száma összesen: 32 a fenti felsorolásban a következő nyolc NACE-alágazat önálló ágazatként szerepel: számítógép, mobiltelefonok, elektronikus berendezés (NACE 26. ágazat) hajógyártás, motorkerékpárok (NACE 30. ágazat) kerámia, kristályüveg, kő/márvány (NACE 23. ágazat) *) A következő hat kérelmet a tagállamok (2011.12.31-ig) visszavonták, így azok nem szerepelnek a felsorolásban: EGF/2007/002    FR       Renault                       (2009 júliusában visszavonták) EGF/2007/009    ES        Delphi                         (2007-ben visszavonták) EGF/2009/003    AT       Magna Steyr               (2009-ben visszavonták) EGF/2009/025    NL       Noord Brabant           (2010 áprilisában visszavonták) EGF/2010/023    ES        Lear                            (2011 júliusában visszavonták) EGF/2010/024    NL       ABN Amrobank          (2011 márciusában visszavonták)

2. melléklet – A 2011. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek áttekintése tagállamonként és a kérelem típusa szerint (az 1 cikkben említett kritériumok)

1)         A táblázat tükrözi a 2011. december 31-én végrehajtott változtatásokat.

2)         A 2009. május 1. és 2011. december 30. között beérkezett valamennyi kérelemre vonatkozó átmeneti eltérés, amely az EGAA hatályát kiterjeszti a pénzügyi és gazdasági világválságra és az összes költség 65 %-ára növeli az EGAA társfinanszírozásának arányát (546/2009/EK rendelet az 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167, 2009.6.29., 26. o.).

3)         Az egyik benyújtott kérelem (EGF/2009/022 BG/Kremikovtsi) nem volt jogosult támogatásra (SEC(2010) 993 végleges, 2010.8.30.).

4)         A tagállamok által visszavont hat kérelem nem szerepel a statisztikákban.

5)         A 2011. december 31-i állapot szerint hét tagállam ‑ Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Szlovákia és az Egyesült Királyság ‑ nem igényelt még EGAA-támogatást.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról, HL L 406., 2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48., 2008.2.22., 82. o., az angol nyelvet érintő helyesbítés: HL L 202., 2008.7.31., 74. o.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 167., 2009.6.29.).

[3]               A módosított EGAA-rendelet 1. cikkének (1a) bekezdése szerint a 2009.5.1. és 2011.12.30. között benyújtott EGAA-kérelmekre vonatkozik.

[4]               A Bizottság 2011. június 10-i javaslata, COM(2011) 336 végleges.

[5]               Ezek között szerepel két olyan kérelem is, amelyet 2011-ben visszavontak (EGF/2010/023 ES/Lear és EGF/2010/024 NL/ABN Amrobank).

[6]               Épületek építése (4), gépjárműipar (2), elektronikai termék (2), fémfeldolgozó ipar (2), hajógyártás (1), cipőgyártás (1), fémalapanyag-ipar (1), kiskereskedelmi ágazat (1), kerámiaipar (1), speciális szaképítés (1), mobiltelefonok (1), épületasztalos-ipar (1), háztartási készülékek ágazata (1), közúti szállítás (1), dohánytermékek (1), szociális ellátás (1), gyógyszergyártás (1), IKT-szolgáltatások (1), raktározás, tárolás (1), motorkerékpár (1).

[7]               Figyelmen kívül hagyva a Spanyolország által egy 2011-ben visszavont kérelemmel (EGF/2010/023 ES/Lear) összefüggésben visszafizetett 382 200 EUR összegű hozzájárulást.

[8]               A táblázatot a Bizottság a tagállamok zárójelentéseiben szereplő, általuk végrehajtott intézkedések alapján állította össze. Az intézkedések kategóriái hasonlóak, de nem egyeznek meg teljesen az Eurostat által használt, a „Munkaerőpiac-politikai adatbázis – Módszertan – 2006. júniusi felülvizsgálat” című dokumentumban leírt módszertan kategóriáival. Egyes EGAA-társfinanszírozott intézkedések, például az álláskeresési támogatások, a képzési támogatások és az aktív munkaerő-piaci intézkedés alatt a megélhetéshez biztosított támogatások egyik Eurostat-kategóriába sem sorolhatók be.

[9]               COM (2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[10]             COM (2011) 608 végleges, 2011.10.6.

[11]             HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[12]             HL L 154., 2010.6.19., 27. o.

[13]             http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_377_en.pdf.

[14]             Nem számítva az EGF/2007/002 FR/Renault kérelmet, amelyet 2009-ben visszavontak.