17.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/35

—

örömmel fogadja az Európai Bizottságnak a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításával foglalkozó közleményét, s hogy az Európai Bizottság ezzel az innovatív technológiai megoldások mellett foglal állást. Egyetért azzal, hogy a számítási felhőben rejlő lehetőségek túlmutatnak az informatikai technológiai haladáson, hogy pozitívan befolyásolhatják a munkaerőpiacot, javíthatják az esélyegyenlőséget és új munkahelyeket is teremthetnek;

—

felhívja a figyelmet arra, hogy a számítási felhő állami és magánszektorban való alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya a jogszabályok és előírások figyelembevételére vonatkozó bizonytalanság, amikor valaki a számítási felhő alkalmazása mellett dönt. Itt kell megemlíteni többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti és európai előírásokat, a szociális és az egészségügyi előírásokat és a számviteli szabályokat. Ugyanakkor az adatbiztonsággal kapcsolatban is vannak bizonyos problémák és kockázatok, amelyekkel foglalkozni kell;

—

üdvözli az Európai Bizottság által kezdeményezett három kulcsintézkedést, de úgy véli, hogy ezeket olyan konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek a felhasználói tudatosság kérdésére helyezik a hangsúlyt, mivel ez fejleszti a piac keresleti oldalát, ezzel hozzájárul Európa pozíciójának erősítéséhez a globális versengésben, csökkenti a fogyasztók és a szolgáltatók közötti aszimmetriát a kockázatok terén, továbbá elősegíti, hogy az új technológia elterjedéséből fakadó előnyök arányosabban oszoljanak meg a szolgáltatók és a fogyasztók között. Ezeknek az intézkedéseknek az informatikai oktatásra és kultúrára is hangsúlyt kellene fektetniük;

—

hasznosnak tartaná, ha az Európai Bizottság a szabványosítás lehetőségeivel élve összekapcsolhatóvá és átjárhatóvá tenné a tagállami, illetve a regionális, esetleg helyi szinten már létező vagy kialakulóban lévő számítási felhőket. Itt nagyon komoly hangsúlyt kaphat a már említett közigazgatási címtárak illeszthetősége.

Előadó

Gábor BIHARY (HU/PES), Budapest Főváros Közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában

COM(2012) 529 final

1.

örömmel fogadja az Európai Bizottságnak a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításával foglalkozó közleményét, s hogy az Európai Bizottság ezzel az innovatív technológiai megoldások mellett foglal állást. Egyetért azzal, hogy a számítási felhőben rejlő lehetőségek túlmutatnak az informatikai technológiai haladáson, hogy pozitívan befolyásolhatják a munkaerőpiacot, javíthatják az esélyegyenlőséget és új munkahelyeket is teremthetnek;

2.

kiemeli ugyanakkor, hogy meg kell fontolni azt a hatást, amelyet az új technológia elterjedése gyakorolhat a hátrányos helyzetű régiókra és társadalmi rétegekre, és ennek következtében a területi és társadalmi kohézióra gyakorolt esetleges káros hatásokat is. Ilyen kockázatot hordozó tényező lehet például a piacok elérhetőségének megkönnyítéséből fakadó előnyöknek a helyi és a globális szereplők közötti aszimmetriája;

3.

felhívja a figyelmet arra, hogy a számítási felhő állami és magánszektorban való alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya a jogszabályok és előírások figyelembevételére vonatkozó bizonytalanság, amikor valaki a számítási felhő alkalmazása mellett dönt. Itt kell megemlíteni többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti és európai előírásokat, a szociális és az egészségügyi előírásokat és a számviteli szabályokat. Ugyanakkor az adatbiztonsággal kapcsolatban is vannak bizonyos problémák és kockázatok, amelyekkel foglalkozni kell;

4.

hiányolja, hogy a közszférára vonatkozó elképzelések és a javasolt Számításifelhő-partnerség vázlata sem foglalkozik kellőképpen a helyi és regionális önkormányzatokkal, annak ellenére, hogy számos helyi és regionális önkormányzat tevékenysége hasznos tanulságokkal és követendő példával szolgálhat a stratégiához, és figyelmen kívül hagyva, hogy egyes önkormányzatok szolgáltatóként is megjelennek a programozási felhő infrastruktúrájának létrehozása és működtetése terén;

5.

hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú a valamennyi szint közreműködésére épülő koordinált fellépés annak érdekében, hogy Európa valódi haladást tudjon felmutatni a számítási felhő területén;

6.

megállapítja, hogy annak érdekében, hogy az európai vállalkozások betölthessék az Európa éllovas szerepét célzó stratégia megvalósításában rájuk háruló szerepet, a globális versengés keretei között elengedhetetlen volna a támogatás formáinak kidolgozása;

7.

fontosnak tartja, hogy a számítási felhő megvalósítása során általánosságban érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai, mivel az informatikai eszközök kapacitásának jobb kihasználása az erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Szükségesnek tartja azonban, hogy a stratégia aktív elemeket is tartalmazzon, e téren tekintettel a közvetett hatásokra is, például foglalkozzon a megújuló energia használati arányának növelésével a felhő alapú rendszerek energiaellátásában;

8.

rámutat arra, hogy a szuperfelhő elvi szintű létezésétől még igen hosszú út vezet a megvalósuláshoz és a potenciálokat felszabadító alkalmazáshoz, s ennek fontos eszköze a fogyasztói tudatosság növelése az oktatás és az informatikai kultúra továbbfejlesztése révén;

9.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem foglalkozik kellő módon a stratégiai javaslat olyan egyéb kérdésekhez való kapcsolódásával, mint a biztonságos adatkezelés megvalósítása, a szerzői jogok szabályozása vagy az adatok elérhetőségének és hordozhatóságának kiterjesztése;

10.

kiemeli, hogy a digitális menetrendhez szükséges intézkedések meghozatalát követően felgyorsulhat a felhő alkalmazásának elterjedése. A fogyasztók már ma is használják azokat a számítási felhő nyújtotta szolgáltatásokat, melyeket a szolgáltatók a végfelhasználók által igényelt üzleti modellben nyújtanak, ugyanakkor a tapasztalatok igazolták, hogy éppen az adatvédelem hiányosságai és a felhasználói tudatosság nem kielégítő szintje miatt megkárosíthatók azok, akik ezeket a technológiákat megfelelő ismeretek és körültekintés nélkül használják;

11.

üdvözli az Európai Bizottság által kezdeményezett három kulcsintézkedést, de úgy véli, hogy ezeket olyan konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek a felhasználói tudatosság kérdésére helyezik a hangsúlyt, mivel ez fejleszti a piac keresleti oldalát, ezzel hozzájárul Európa pozíciójának erősítéséhez a globális versengésben, csökkenti a fogyasztók és a szolgáltatók közötti aszimmetriát a kockázatok terén, továbbá elősegíti, hogy az új technológia elterjedéséből fakadó előnyök arányosabban oszoljanak meg a szolgáltatók és a fogyasztók között. Ezeknek az intézkedéseknek az informatikai oktatásra és kultúrára is hangsúlyt kellene fektetniük;

12.

támogatja a szabványosítás folyamatára vonatkozó európai bizottsági javaslatot, ugyanakkor hiányolja mögüle a megfelelő szabályozási és szervezeti hátteret;

13.

fontosnak tartja a javasolt szabványosítási folyamat konkrét lépésekkel történő kiegészítését is, például a közigazgatási címtárak összekapcsolhatóságának terén a felhőben történő azonosítás elősegítésére;

14.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság javaslata nem veszi kellő mértékben figyelembe a közszférában és a piacon már működő szolgáltatókat és az általuk létrehozott szolgáltatási struktúrákat és infrastruktúrákat;

15.

emlékeztet arra, hogy a számítási felhővel szembeni bizalmatlanság egyik oka az adatok hordozhatóságának szabályozatlansága és ebből fakadó hiánya;

16.

felhívja a figyelmet arra, hogy a szabványosítás és a tanúsítás kérdéskörében konkrétabb megfogalmazásra van szükség abban a tekintetben, hogy ki és hogyan fogja a tanúsító szervezeteket feljogosítani, és hogy tagállami vagy uniós szinten történik-e a tanúsítási szabályrendszer kialakítása;

17.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság szabályozni kívánja a szolgáltatók és a felhasználók között létrejövő szerződéseket, különös tekintettel a szolgáltatók korlátozására az erőfölénnyel való visszaélés lehetősége miatt;

18.

felhívja a figyelmet, hogy a felhasználók igénylik az egyszeri bejelentkezési folyamatra épülő alkalmazásokat az egyszerű használat miatt, azonban az ilyen igények kielégítése nem mehet a biztonság rovására, főleg ott, ahol pénzügyi tranzakciók is zajlanak. Ezen kérdések szabályozása elkerülhetetlen a közeljövőben;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy a virtuális térben leselkedő veszélyek jelentős része megszüntethető volna jól működő azonosítási rendszerrel, melynek segítségével a felhasználók egyértelműen megállapíthatják a kibertér szereplőinek kilétét;

20.

hangsúlyozza, hogy az audiovizuális kultúra terjesztésére a felhő már ma is igen komoly lehetőséget nyújt, ugyanakkor nem megoldott a szerzői jogok kérdése, a tartalomról készített másolatok kérdése;

21.

üdvözli az egységes adatvédelmi irányelvek kialakítását, különös tekintettel arra, hogy ez a kérdés alapvető a számítási felhő használatának kiterjesztéséhez. Hiányolja ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság nem foglalkozik az e-fizetés és az e-számla kérdéskörével, amely kérdések az számítási felhő üzleti alapú igénybevételekor megkerülhetetlenek;

22.

szükségesnek tartja azoknak az elképzeléseknek a részletesebb kidolgozását, melyek lehetővé teszik a számítási felhőből nyújtott szolgáltatások mérhetőségét, továbbá a mérhetőségnek a szolgáltatási szerződésekbe való beépítését;

23.

üdvözli az Európai Számításifelhő-partnerség (European Cloud Partnership) gondolatát;

24.

támogatja a nemzetközi párbeszédet a számításifelhő-alapú szolgáltatások terén, fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy figyelembe véve a terület dinamikus fejlődését, szükséges a kidolgozott vagy kidolgozás alatt lévő stratégiák globális összehangolása mind jogi mind technológiai szempontok alapján is;

25.

figyelmeztet a személyes adatok védelmének kockázataira azokban az esetekben, amikor a számítógépes felhő szerverei az EU-n kívül találhatók;

26.

hasznosnak tartaná, ha az Európai Bizottság a szabványosítás lehetőségeivel élve összekapcsolhatóvá és átjárhatóvá tenné a tagállami, illetve a regionális, esetleg helyi szinten már létező vagy kialakulóban lévő számítási felhőket. Itt nagyon komoly hangsúlyt kaphat a már említett közigazgatási címtárak illeszthetősége;

27.

fontosnak tartja a párbeszédet a felhőtechnológiával is foglalkozó szabványosító szervezetekkel (pl. ISO, ETSI);

28.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság fontosnak tartja a közszolgáltatások 21. századi elvárásoknak megfelelő átalakítását, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális szakadék megléte gyors intézkedéseket indokolna e téren is;

29.

utal arra, hogy a digitális szakadék csak célzott oktatással csökkenthető, mivel tudásalapú társadalomban az új technológiák megismerésének és elterjedésének alapja a technológia tudatos elsajátítása;

30.

szükségesnek érzi, hogy a 21. század európai polgárai a rendelkezésükre álló technológiákat értő és hatékony módon tudják használni. Ehhez jó eszköz lehet például a már meglévő ECDL-vizsgalehetőség továbbfejlesztése;

31.

felhívja a figyelmet arra, hogy a számítási felhő technológiai értelemben már most lehetőséget biztosít az e-learning széles körű elterjesztésére. Annak érdekében, hogy ezen a téren előrelépést lehessen elérni, foglalkozni kell a szabályozási és a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdésekkel;

32.

helyesnek tartja, hogy a beszerzési elvek meghatározásában az Európai Bizottság segítséget nyújt a közszférának, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az elmaradottabb régiókban ne csak a kialakításhoz, hanem a használathoz szükséges finanszírozáshoz is kaphassanak támogatást;

33.

hangsúlyozza, hogy a számítási felhőben rejlő lehetőségek kiaknázása elképzelhetetlen az ehhez szükséges távközlési szolgáltatások egységes piacának következetes kiépítése nélkül, ami európai cselekvést tesz szükségessé a roaming-szolgáltatás adatforgalmi díjainak területén;

34.

szükségesnek tartja annak részletes kidolgozását, hogy mely kormányzati szolgáltatásoknak szükséges feltétlenül megjelenniük az európai számítási felhőben, például az azonosítás terén.