13.9.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/51

A Régiók Bizottsága véleménye – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer

2012/C 277/07

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

—

üdvözli az Európai Bizottságnak a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére tett erőfeszítéseit, de az európai bizottsági javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen az ühg-kibocsátás, valamint az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében,

—

kéri, hogy az összes felhasznált adat/módszer nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú, átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást,

—	felhívja az Európai Bizottságot, hogy komolyan vegye figyelembe szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra,

—	az Európai Bizottság figyelmébe ajánlja a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2 -kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi léptékben kiválónak számító regionális fellépések példái,

—	a tagállami előrejelzések harmonizálását és ez alapján koherens előrejelzések készítését javasolja, ideértve a megújulóenergia-felhasználásról és az energiahatékonyságról szóló jelentéstételt,

—	megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint a UNFCCC-konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

Előadó

Neil SWANNICK (UK/PES), Manchester városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről

COM(2011) 789 final

I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1. Bevezetés

1.1 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló rendeletjavaslatot (a továbbiakban: a javaslat) főképpen a cancúni megállapodások folyományaként és részben a 406/2009/EK határozat és a 2009/29/EK irányelv miatt dolgozták ki. A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 191. cikkében foglaltatik.

1.2 A 406/2009/EK határozat, a 2009/29/EK irányelv és a Szerződés (a továbbiakban: a regionális keret) együttvéve nyomatékosabban előírják a régiók bevonását az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekbe, mint a javaslat a jelenlegi formájában. Az RB a javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen:

—	az ühg-kibocsátás, valamint

—	az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében;

hogy az összes felhasznált adat/módszer:

—	nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú,

—	átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint

—	a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást.

Az RB kéri, hogy a PLCD-k térjenek ki a „fogyasztásból adódó”, azaz az importált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kibocsátásokra. Emellett a PLCD-knek fel kellene ismerniük a szakpolitikák olyan, akár szándékolt, akár nem szándékolt hatásait, amelyek a kibocsátásoknak az adott tagállamból történő „exportálását” eredményezik. Ezt gyakran „kibocsátásáthelyezésként” emlegetik, kiváló példa rá a nehézipari termelés külföldre történő áthelyezése. A PLCD-knek foglalkozniuk kellene a kibocsátásáthelyezéssel, egyértelműen megnevezve a megelőzését célzó fellépéseket. Ez fontos ahhoz, hogy meg lehessen határozni Európa valódi szerepét a globális kibocsátáscsökkentés terén.

Emellett az Európai Bizottságnak komolyan figyelembe kellene vennie szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra.

Az RB megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével (UNFCCC) kapcsolatos korábbi konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

1.3 A Régiók Bizottsága egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mivel a javasolt rendelet célkitűzéseit – az UNFCCC szerinti kötelezettségek kontextusában – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért léptéküket és hatásaikat tekintve azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatóak, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az RB azzal is egyetért, hogy az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

2. Általános megjegyzések

2.1 Az RB üdvözli

—	a javaslatot és az érdekeltekkel azt megelőzően folytatott konzultációt, illetve az előzetes hatásértékelést,

—	az előrejelzések számbavételét és azt, hogy a mérséklésre irányuló intézkedéseket a jegyzékadatokkal együtt ismertetik,

—

a nemzetközi és az európai bizottsági nyomon követés és bejelentés összehangolására tett kötelezettségvállalást és a nyomonkövetési és bejelentési rendszer végrehajtásának elősegítését. Elvárjuk azonban, hogy az Európai Bizottság a javaslatot kiegészítse a regionális keretben szereplő kötelezettségvállalásokkal,

—	a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére a javaslatban tett erőfeszítéseket,

—	az ühg- (üvegházhatású gázok) és a helyi szennyezőanyag-kibocsátási becslések közti koherenciát,

—	az európai uniós tudásbázist, és reméli, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi döntéshozók jól hasznosíthatják azt éghajlat-politikai fellépéseikben,

—	a légi közlekedés globális felmelegedésre gyakorolt, nem szén-dioxid okozta hatásaira is fordított figyelmet.

2.2 Pénzügyi kérdések

Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák végrehajtása gyakran versenyhelyzetet teremt az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az alkalmazkodásra szánt források között. Ezért az RB-t aggasztja, hogy:

—	ha a javaslat nyíltan kijelenti, hogy az alkalmazkodás helyi ügy, de az éghajlatváltozás mérsékléséről nem mondja ki ugyanezt, az hosszú távon csökkenti a mérséklést célzó politika hatékonyságát,

—	nem világos, hogy a javaslat valójában milyen mértékű hatálybővülést jelent a tagállamok számára. Erre pedig szükség van annak elkerülésére, hogy a gyakorlati szakemberek, akik majd ténylegesen végrehajtják a javaslatban szereplő változások többségét, ne bocsátkozzanak túlzott költségekbe,

—	a régiók számára nem utalják ki a kibocsátási jogok elárverezéséből származó bevétel legalább 30 %-át. Ez pedig fontos volna a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban 2020-ig kitűzött uniós célok eléréséhez,

—	az újabb nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztratív, technikai és pénzügyi terhek várhatóan a régiókat is sújtják, ezért azoknak arányosnak kell lenniük,

—	kerülni kell az adatok marginális járulékos javítására való törekvést, ha ez hátráltatja a mérséklési vagy alkalmazkodási politikák végrehajtását.

2.3 Kibocsátási jegyzékek és adatok

A kibocsátási jegyzékek képet adnak kibocsátásaink jelenlegi, illetve egy adott időpontban mért állapotáról. Céljuk az volna, hogy tájékoztassák az érdekelteket az éghajlatváltozás mérséklését célzó politika aktuális helyzetéről. Ezért:

—	a rövid, közép- és hosszú távú lehetőségeket is mérlegelő PLCD-k jelentősen növelik a jegyzékek hasznát,

—	a javaslat értelmében generált kibocsátási adatok alapvetőek az Európai Unió, a tagállamok és a régiók stratégiai irányválasztásának, prioritásainak és teljesítményének megértéséhez,

—	minél szélesebb körű felhasználásuk érdekében azonban az adatokat a döntéshozók által rendszeresen használt fő gazdasági és szociális teljesítményadatokkal együtt kellene bemutatni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) fontos szerepet kell játszania a következetes módszerek kidolgozásában és alkalmazásában, és támogatnia kell a tagállamokat a jegyzékek összeállításában.

—

A kibocsátási adatok kezelésével és minőségének biztosításával közvetlenül az Európai Unió központi statisztikai és adatszolgáltató hivatalát kellene megbízni. Ennek keretében nagyszabású, átlátható és elszámoltatható központi eljárás során ellenőrizni kell a tagállamok által beküldött adatok és PLCD-k pontosságát/megbízhatóságát.

—

Minden tagállamnak be kell jelentenie az alábbi, az összes kibocsátásra vonatkozó kumulatív adatokat 1990-től fogva:

—	a tagállam területéről eredő kibocsátások (források),

—	a földhasználat megváltoztatásával ellensúlyozott kibocsátások, valamint

—	a 406/2009/EK határozat 5. cikke értelmében ellensúlyozott kibocsátások.

A 20 %-os abszolút cél mellett ezek nagyon fontos adatok a globális felmelegedés 2 °C alatt tartásához.

2.4 A politika végrehajtása

Az RB nyilvánvaló, számszerűsített területi/regionális dimenziót szeretne látni a PLCD-kben, mivel:

—	a területi dimenzió segítségével jobban nyomon követhetők az eredmények és a bizonyítékok, mint a nemzeti szint által készített általános prezentációk alapján,

—	a regionális szint közelebb áll a polgárokhoz, mint a tagállami, így a régiók át tudják adni a lakosságnak a klímakérdésekkel kapcsolatos információkat, ami a nyomonkövetési és bejelentési rendszer egyik célja.

A regionális önkormányzatok fontos szakmai tudásanyag birtokában vannak, munkájukat UNFCCC-konferenciákon is ismertették. Az első lépésektől fogva be kell vonni őket az éghajlatváltozással kapcsolatos mérséklési és alkalmazkodási intézkedések kialakításába, hogy az éghajlatváltozás – a helyi szintet a leginkább sújtó – hatásainak és okainak kezelésével kapcsolatos szakértelmüket és tapasztalataikat a legmesszebbmenőkig kiaknázzuk.

—	Az Európai Bizottság figyelmébe ajánljuk a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn, az ICLEI és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló, nemzetközi szinten is kiemelkedő regionális fellépések kiváló példái.

—	Az említett dimenzió bevezetése megfelel a regionális keretnek.

—	Egyértelmű politikai üzenetet közvetít ebbe az irányba.

—	Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti politikák kibocsátáscsökkentési hatása egy tagállamon belül régiónként eltér.

—	A fellépéseket közelíteni kell a kibocsátási forrásokhoz, mivel ha helyben használható adatokat bocsátunk rendelkezésre, nagyobb a valószínűsége, hogy azokat fel is használják.

—	A Szerződés 191. és 192. cikke értelmében ez arányos is volna.

—	A régiók gazdasági szerkezetük és infrastruktúráik függvényében eltérő mértékben vesznek részt a kibocsátások csökkentésében. Ezek a csökkentési szintek tagállamokon belül és európai viszonylatban is eltérőek.

—	Annak ellenére, hogy a regionális hatóságok közelről látják a politikák végrehajtását, a tagállamok nem szoktak konzultálni velük éghajlati kérdésekben.

—	A mérséklés jelentette kihívás megválaszolása nem felülről irányított folyamat.

Emellett el kell ismerni a regionális önkormányzatok által a decentralizált együttműködési programok keretében a fejlődő országoknak nyújtott technikai és pénzügyi támogatást.

2.5 Alkalmazkodás

Az alkalmazkodási stratégiák jelenleg nem kötelező érvényűek, így az alkalmazkodás területére vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek bevezetése (16. cikk) logikátlannak tűnhet – ez azonban nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy el kellene vetni.

Az RB ismételten kéri, hogy az olyan szervekben, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó új bizottság, biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok képviseletét. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a 2010-es Mexikóvárosi Paktumra és a 2011 decemberében Durbanban aláírt Éghajlatváltozási Chartára.

2.6 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek és előrejelzések: átláthatóság és az adatok tulajdonjoga

Az Európai Bizottságnak/EEA-nak eszközökkel, intézkedésekkel, rendelkezésekkel és iránymutatásokkal kell ellátniuk a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat:

—	a PLCD-k kidolgozásához,

—	a nyomonkövetési rendszerek létrehozásához,

—	az adatokhoz való időben történő, költséghatékony hozzáférés érdekében,

—	az adatok és adatgyűjtési eszközök kereskedelmi áruvá válásának és túltengésének elkerülése érdekében,

—	a PLCD-k közti összhang biztosítása érdekében,

—	az adatok minőségének, megbízhatóságának és a beléjük vetett bizalomnak a megerősítése érdekében,

—	a Kiotói Jegyzőkönyv, a cancúni megállapodások és a hatékonyabb fellépést szorgalmazó durbani platform szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Arra kérjük az EEA-t, hogy a tagállami jegyzékek és mérséklési statisztikák mellett hozzon létre egységesített és átlátható helyi és regionális adatcsomagokat, amelyek online kereshetők a tagállamok, régiók és régió alatti szintek által elért eredmények, illetve ágazatok szerinti bontásban is, lehetővé téve az összehasonlító elemzést, a szabványosítást és a társadalmi-gazdasági adatokkal való részletes összevetést.

2.7 Légiközlekedési és tengeri kibocsátások

A polgári légi közlekedésből eredő és a tengeri kibocsátások bejelentésének kezelésére történő utalások nem világosak, a következők miatt:

—

az RB tudomása szerint az ok az „1.A.3.a – Polgári légi közlekedés” kategória félreértelmezése: a cél a magán- (és nem a kereskedelmi forgalmat bonyolító) repülőgépek, azaz főleg a főként kis magánreptereket használó könnyű légi járművekből és helikopterekből származó kibocsátások nullával egyenértékűnek tekintése. Ezt egyértelművé kell tenni,

—	az európai kikötőket használó tengeri járművek tengeri kibocsátásainak mérésére a javaslat nem kínál módszert, ezért egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy az Európai Bizottság a módszertan kidolgozásával megvárja a megfelelő jogszabályok elkészültét.

3. Összegzés

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javaslatból hiányzik a regionális dimenzió. Az RB szerint ezzel az Európai Bizottság elmulasztott egy lehetőséget, és ez hátráltatni fogja a mérséklési politika végrehajtását. Az RB szerint a javaslat egyértelmű regionális dimenzióval felruházva előrelépésnek tekinthető majd. Üdvözli a PLCD-kre fordított kiemelt figyelmet.

II. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

1. cikk – Tárgy

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(e)	a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás bejelentésére;

(e)

(f)	a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(f)	a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(g)	az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(g)	az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(h)	a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(h)	a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(i)	az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

(i)	az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

Indokolás

Jelenleg nincs a tengeri szállításból eredő kibocsátás bejelentésére szolgáló rendszer, ennek kialakítására azonban véleményünk szerint sor kerül, amennyiben az új jogszabályok megkövetelik.

Mivel a javaslatok jelentős részben helyi/regionális szinten kerülnek végrehajtásra, a szövegben erre világosabban kell utalni.

2. módosítás

2. cikk – Alkalmazási kör

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Indokolás

A regionális szintre történő egyértelmű utalás nemcsak az alkalmazkodás, hanem az enyhítés esetében is szükséges.

3. módosítás

3. cikk – Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13) „szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések ezen rendelet 13. cikkének megfelelően, tagállamokon belül létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítésére és bejelentésére;

Indokolás

Koherenciára van szükség a tekintetben, hogy a tagállamokban milyen szempontokat alkalmaznak a szakpolitikákra, az intézkedésekre és az előrejelzésekre.

4. módosítás

4. cikk – Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2. A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.	2. A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.
3. A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.	3. A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

Indokolás

A terveknek magukban kell foglalniuk a térbeli eloszlást, ezzel is bizonyítva, hogy kellő gondossággal és szakértelemmel dolgozták ki őket. Részben azért is szükség van erre, mert a térbeli eloszlás megadása nélkül nehéz lesz a terveket „helyben” megvalósítani.

A szakpolitikai elemzés és az átláthatóság szempontjából kulcsfontosságú az előrejelzésekhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiákhoz használt háttérszámítások megértése.

5. módosítás

5. cikk – Nemzeti nyilvántartási rendszerek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A tagállamok – az ezen rendelet I. mellékletében foglalt üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának becslése és az üvegházhatást okozó gázok jegyzéke időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, konzisztenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében – nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek.

2. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik hozzáférjenek, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák az illetékes hatóságaik számára a hozzáférést az alábbiakhoz:

(a)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez, annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő ÜHG-kibocsátás közötti konzisztenciát;

(a)

(b)	az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(b)	az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(c)	az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(c)	az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(d)	az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

(d)	az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik:

(a)	felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(a)	felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(b)	el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

(b)	el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

Indokolás

A kibocsátáscsökkentést célzó intézkedések megfelelő megtervezése és bevezetése, valamint annak szükségessége, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében tükröződjenek azok eredményei, szorosan összefüggenek az információforrások, a modellek, a módszertani megközelítések, a számítások, a feltételezések stb. ismeretével. A diffúz kibocsátásért felelős szektorok egyes kibocsátási forrásai és bizonyos szén-dioxid-elnyelők a regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Ezért tartjuk helyesnek, hogy ezek az önkormányzatok ismerjék a nemzeti nyilvántartási rendszert és részt vegyenek abban annak érdekében, hogy javítsák és kiigazítsák mind a nemzeti jegyzéket, mind pedig a regionális szinten javasolt hatásmérséklési politikákat.

6. módosítás

6. cikk – Uniós nyilvántartási rendszer

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(c)	az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértői felülvizsgálatát.

(c)	az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértő felülvizsgálatát

Indokolás

A tagállami nyilvántartások független felülvizsgálatára van szükség, amelyet olyan illetékes, nonprofit nyilvántartási hatóságnak kell elvégeznie, amely az adott évben nem vett részt a nemzeti nyilvántartás összeállításában. Ennek lehetőleg az EEA-n belüli szervezetnek kell lennie. Az EB-nek látnia kell azt is, hogy saját szakpolitikái és programjai milyen hatással vannak a kibocsátásokra, hogy megállapíthassa, azok összességében pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki.

7. módosítás

7. cikk – Üvegházhatást okozó gázok jegyzékei

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti „1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti„1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

Indokolás

Az 1.A. 3.A kategóriába a tagállamokon belül történő felszállás, leszállás, valamint a levegőben megtett út során keletkező kibocsátás tartozik. A magánrepülőterekről felszálló könnyű repülőgépek kibocsátásának figyelembevétele rövid távon meglehetősen nehézkesnek tűnik. A könnyű repülőgépek által felhasznált üzemanyag azonban valószínűleg megjelenik a bunkerolajokból származó kibocsátások között, ha a repülőgép kereskedelmi repülőteret vett igénybe (ami következetlenséghez vezet).

8. módosítás

13. cikk – A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. Az a céljuk, hogy az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint biztosítsák a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve az adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

2. az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

Indokolás

Fontos, hogy a különböző tagállamok által készített előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek összehasonlíthatóak legyenek. Ugyancsak fontos, hogy össze tudjuk hasonlítani a különböző ágazatok által Európa különböző területein a kibocsátásokra gyakorolt hatást. Ezért fontos az adatok hozzáférhetősége, amely lehetővé teszi a későbbi elemzést, és növeli a stratégiákba vetett bizalmat.

9. módosítás

14. cikk – A szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. […]

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, ágazatonként bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

[…]

2. A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezeknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

A háttérszámításokra ugyanúgy szükség van, ahogy a kvalitatív magyarázatokra.

10. módosítás

15. cikk – Az előrejelzésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
1. A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti és ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.	1. A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

11. módosítás

25. cikk – Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

(d)	az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

(d)	az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

[…]

(h)	a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

(h)	a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

…

(j)

az ezen rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és frissítése, valamint az éghajlatváltozás hatásaira, az azzal összefüggő sebezhetőségre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudásbázis fenntartása és frissítése.

(j)

Indokolás

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kulcsszerepet játszik a tagállami szakpolitikák sikerre vitelében. Ebből következően a szaktudás és az iránymutatás forrásaként kell tekinteni rá a kibocsátások várható alakulása tekintetében. A kumulatív kibocsátások kulcsszerepet játszanak az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjában és ezáltal a jövőbeli hőmérséklet-növekedésben. Az Európa határain belüli kibocsátások nem tükrözik pontosan az Európa által okozott világszintű kibocsátásokat. Ezért kifejezetten utalni kell a „fogyasztásból adódó kibocsátás” felmérésére is.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO