18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 391/49


A Régiók Bizottsága véleménye – Közbeszerzési intézkedéscsomag

2012/C 391/09

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

úgy véli, hogy a költség-haszon szempontokat jobban figyelembe kellene venni a közbeszerzési rendelkezésekben. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzéssel elsősorban egy bizonyos áru vagy szolgáltatás beszerzésére, illetve egy adott építőipari tevékenység kivitelezésére törekszik. A rendelkezéseknek végső soron azt kellene eredményezniük, hogy a polgárok, vevők és eladók egyformán elégedettek legyenek a közbeszerzési eljárással. Az egyszerű és érthető rendelkezések persze mindenekelőtt a határokon átnyúló kereskedelmet is megkönnyítik;

sajnálatosnak tartja, hogy néhány javaslat szintén nehezen érthető és rendkívül részletes. Ezenfelül még egy sor új rendelkezést is javasolnak. Az is igaz, hogy bevezettek néhány rendelkezést a közbeszerzés megkönnyítése érdekében, azonban más újítások további adminisztratív terheket rónak az ajánlatkérő szervekre, miközben a kiegyensúlyozott közbeszerzési műveletekhez jogi stabilitás szükséges;

úgy véli, hogy egyáltalán nem lehetetlen egyszerűbb, de hatékonyabb közbeszerzési előírások kidolgozása, ahogyan ezt az uniós szabályozáshoz képest sokkal egyszerűbb közbeszerzési megállapodás (GPA) példája is mutatja. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy a közbeszerzésre vonatkozó küszöbértékeket jelentős mértékben emelje meg. A határokon átnyúló közbeszerzés elenyészően csekély hányadára való tekintettel, illetve azokat az adminisztratív terheket tekintve, amelyeket a szabályozási keret az ajánlatkérő és ajánlattevő szervekre ró, az ilyen alacsony küszöbértékek nem ésszerűek;

rámutat, hogy a javaslat ellentétben áll a tagállamok ahhoz való jogával, hogy közigazgatásukat maguk szervezzék meg, és sérti a szubszidiaritás elvét. Fontos, hogy ne sérüljön a szubszidiaritás és az arányosság elve. Egy javasolt uniós fellépésnek egyrészt szükségesnek kell lennie a célok eléréséhez, másrészt hatékonyabbnak kell lennie a megfelelő nemzeti szintű intézkedéseknél.

Előadó

Catarina SEGERSTEN LARSSON, Värmland megye közgyűlésének tagja (SE/EPP)

Referenciaszöveg

Az alábbiakból álló közbeszerzési intézkedéscsomagról szóló vélemény:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről

COM(2011) 895 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közbeszerzésről

COM(2011) 896 final

I.   HÁTTÉR

1.

Az Európai Bizottság „Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról – Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé” című zöld könyve (COM(2011) 15 final) számos kérdéssel foglalkozott a közbeszerzéssel kapcsolatban.

2.

A Régiók Bizottsága 2011 májusában foglalt állást a zöld könyvvel kapcsolatban, és többek között kifejtette véleményében, hogy mennyire fontos, hogy a kkv-k részt vehessenek a közbeszerzéseken, hogy a jelenlegi előírások túl részletesek, és hogy lehetőséget kellene biztosítani a környezetvédelmi kérdések figyelembevételére, szociális követelmények meghatározására és innovációs közbeszerzések megvalósítására. A Régiók Bizottsága továbbá az „A”- és „B”-szolgáltatások közötti különbségtétel megtartása, európai közbeszerzési igazolványok bevezetése, a tárgyalásos eljárás kibővített alkalmazása és a keretfeltételek javítása mellett érvelt.

II.   AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JAVASLATA A VÍZÜGYI, ENERGIAIPARI, KÖZLEKEDÉSI ÉS POSTAI SZOLGÁLTATÁSI ÁGAZATBAN MŰKÖDŐ AJÁNLATKÉRŐK BESZERZÉSEIRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL

3.

Az új közbeszerzési irányelvekre tett javaslat egy sor új és részletes előírást tartalmaz a hatályos irányelvekre vonatkozóan. Egyes javaslatok a kkv-k helyzetének könnyítését célozzák, a hatóságok közötti együttműködések bizonyos típusait pedig kizárják az irányelv hatálya alól. Nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre, a szociális szempontokra és az innovációkra, valamint az elektronikus közbeszerzésre. További újításnak számít az a javaslat, hogy oldják fel az „A”- és „B”-szolgáltatások közötti különbségtételt, és új rendszert javasolnak a szociális szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzésekre. Rendelkezéseket is javasoltak a közbeszerzés felügyelete, valamint a tanácsadás tekintetében.

4.

A Régiók Bizottsága már a most hatályos közbeszerzési irányelvek kidolgozási szakaszában is utalt arra, hogy a szabályozási keretet jelentősen egyszerűsíteni kell. A jelenlegi rendszer az előírások bonyolultsága és nem egyértelmű jellege miatt számos problémához és bírósági vitákhoz vezet. Ez az ajánlatkérő szervekkel szemben tanúsított bizalmatlanság jeleként is felfogható. Az RB sajnálja továbbá, hogy a figyelem középpontjában a közbeszerzési eljárás áll és nem az általános érdeket szolgáló eredmény.

5.

A Régiók Bizottsága szerint a költség-haszon szempontokat jobban figyelembe kellene venni a közbeszerzési rendelkezésekben. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzéssel elsősorban egy bizonyos áru vagy szolgáltatás beszerzésére, illetve egy adott építőipari tevékenység kivitelezésére törekszik. A rendelkezéseknek végső soron azt kellene eredményezniük, hogy a polgárok, vevők és eladók egyformán elégedettek legyenek a közbeszerzési eljárással. Az egyszerű és érthető rendelkezések persze mindenekelőtt a határokon átnyúló kereskedelmet is megkönnyítik.

6.

Sajnos néhány javaslat is csak nehezen érthető és rendkívül részletes. Ezenfelül még egy sor új rendelkezést is javasolnak. Az is igaz, hogy bevezettek néhány rendelkezést a közbeszerzés megkönnyítése érdekében, azonban más újítások további adminisztratív terheket rónak az ajánlatkérő szervekre, miközben a kiegyensúlyozott közbeszerzési műveletekhez jogi stabilitás szükséges.

7.

Az EU-Szerződés 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi fellépés tartalmilag és formálisan nem lépheti túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. A részletesség javasolt mértéke ellentétben áll a közbeszerzési előírások tervezett egyszerűsítésével, és az ajánlatkérőkre – különösen a kisebb helyi és regionális szintű szervekre – elfogadhatatlan adminisztratív terheket ró.

8.

Könnyebben kezelhető jogi keretet lehetett volna megvalósítani úgy, hogy egyszerűbb és kevesebb előírást alkalmaznak, és ezeket szükség esetén az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára vonatkozó iránymutatásokkal egészítik ki. Az ilyen szabályok folyamatosan aktualizálhatók anélkül, hogy szükséges lenne az irányelvek módosítása.

9.

Egyáltalán nem lehetetlen egyszerűbb, de hatékonyabb közbeszerzési előírások kidolgozása, ahogyan ezt az uniós szabályozáshoz képest sokkal egyszerűbb közbeszerzési megállapodás (GPA) példája is mutatja. Felkérjük az Európai Bizottságot, hogy a közbeszerzésre vonatkozó küszöbértékeket jelentős mértékben emelje meg. A határokon átnyúló közbeszerzés elenyészően csekély hányadára való tekintettel, illetve azokat az adminisztratív terheket tekintve, amelyeket a szabályozási keret az ajánlatkérő és ajánlattevő szervekre ró, az ilyen alacsony küszöbértékek nem ésszerűek. A nemrég megkötött közbeszerzési megállapodás (GPA) az 1994. évi megállapodás helyébe lép. A Régiók Bizottsága már most felkéri az Európai Bizottságot arra, hogy a 2011 decemberében megkötött megállapodást tárgyalja újra a küszöbértékek jelentős megemelésének érdekében.

10.

Alapvetően fontos, hogy a rendelkezéseket úgy alakítsuk, hogy a kkv-k könnyen pályázhassanak közbeszerzésre, és hangsúlyozni kell az alvállalkozási lehetőségeket. Ebben a tekintetben is hasznos lenne a jogi keret egyszerűsítése, mivel a kkv-k sem közbeszerzéssel foglalkozó szakjogászokat, sem egyéb szakértőket nem engedhetnek meg maguknak. A vállalkozások jól ismerik áruikat és szolgáltatásaikat, azonban nem szakértők a közbeszerzés területén. Javasolnak néhány olyan szabályt is, amely megkönnyíteni hivatott a vállalatok helyzetét, például a dokumentáció benyújtását és az európai közbeszerzési igazolványt illetően. Ezek pozitív fejlemények. Ezzel szemben az RB úgy véli, hogy nem szabadna kötelezővé tenni a szerződések részekre való osztását vagy a részekre való osztás elmulasztásának megindokolását.

11.

Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek vagy a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell az idevonatkozó szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az ellenőrzött vállalatokon belüli együttműködésre, valamint az ajánlatkérő szervek közötti együttműködésre vonatkozó mentesség javasolt szabályozása azonban túlságosan korlátozó, a gyakorlatban nem lesz működőképes, és így az irányelv összeütközésbe kerülhet a tagállamok belső adminisztratív eljárásaival.

12.

A zöld könyvről készült véleményében a Régiók Bizottsága azt javasolta, hogy a tárgyalásos eljárásra ugyanolyan feltételek vonatkozzanak, mint a közüzemi ágazatban, és az RB kitart álláspontja mellett. Nem világos, hogy a „hagyományos” ágazatok hatóságai miért lennének kevésbé alkalmasak a tárgyalásokra, mint a közüzemi ágazat ajánlatkérő szervei. Az ajánlatkérő szervek közbeszerzése nemcsak általános termékeket, hanem igen összetett termékeket, például IT-rendszereket vagy orvostechnikai eszközöket is érint. Ezekben az esetekben – ahogyan számos összetett szolgáltatás esetén is – a tárgyalás eljárás kínálkozik opcióként.

13.

A kkv-k hasznára válna, ha kiterjesztenék a tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőségeit, mivel ez nagyobb rugalmasságot biztosítana. A szóban forgó vállalkozások számára gyakori problémát jelentek az ajánlatok módosításaiból és kiegészítéseiből adódó nehézségek. E téren kevésbé merevnek kellene lenniük a szabályoknak.

14.

Sok fejfájást okoz az információs és kommunikációs technológiák (IKT-rendszerek) közbeszerzése, mivel kiegészítő szerződések – például további licenceket vagy új modulokat illetően – nem mindig köthetők problémamentesen. Ezek a nehézségek részben technikai jellegűek, részben költségfüggőek.

15.

A WTO-szabályokkal összhangban egy valamivel egyszerűbb rendszert javasolnak a helyi és regionális ajánlatkérők számára a versenyen alapuló beszerzésre vonatkozó előzetes tájékoztató tekintetében. Amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, nem kell külön hirdetményt közzétenniük a közbeszerzési eljárás megindítása előtt. Ez a javaslat ésszerű, mivel mind a hatóságoknak, mind a vállalkozásoknak könnyítést jelent.

16.

A Régiók Bizottsága a zöld könyvre adott válaszában amellett szállt síkra, hogy a keretmegállapodás rendelkezéseit – rugalmasabb rendelkezések kidolgozásának kiindulási pontjaként – a hatályos közüzemi irányelvvel összhangban kell meghatározni. Az Európai Bizottság ehelyett sajnálatos módon a közüzemi irányelv módosítását javasolja, ami által egy ugyanolyan szövevényes szabályozási rendszer jönne létre, mint a hagyományos ágazat esetében. Ezenfelül egyértelműsíteni kell, hogy az egyéni szükségletre irányuló áruk és szolgáltatások esetében, mint például a fogyatékkal élők segédeszközei, a szerződéseket úgy lehet kialakítani, hogy az adott polgár választhasson a keretmegállapodásban meghatározott szállítók közül.

17.

A Régiók Bizottsága támogatja az elektronikus közbeszerzést, és üdvözli az Európai Bizottság erre irányuló kezdeményezését. Az elektronikus beszerzés mind a vevőknek, mind az eladóknak könnyebbséget jelent. Ugyanakkor az ajánlatok kötelezően elektronikus formában történő benyújtására és átvételére javasolt kétéves időszak túl rövid, különösen a kisvállalkozások számára. Itt az ajánlatkérő szervek belátására kellene bízni, hogy hogyan járnak el, mivel e téren komoly eltérések vannak az ágazatok és a tagállamok között, és az ajánlatkérők látják át legjobban a helyzetet. Nem érthető, hogy miért kellene külön szabályoknak és rövidebb határidőknek vonatkozniuk a központi beszerző szervekre az elektronikus közbeszerzés bevezetésének tekintetében, különösen amikor helyi és regionális szintű központi beszerző szervekről van szó.

18.

Az RB továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságnak feltétlenül át kellene dolgoznia a közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) hivatkozási számrendszerét. Ez a rendszer nehezen áttekinthető, kétértelmű, valamint helyenként logikátlan. A CPV hivatkozási számainak működő rendszere megkönnyíti az elektronikus beszerzést.

19.

Az RB szerint feltétlenül meg kellene tartani az A- és B-szolgáltatások közötti különbségtételt, a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozóan javasolt 74–76. cikkeket pedig törölni kellene. Ezek a szolgáltatások csak igen csekély határokon átnyúló jelentőséggel bírnak. A szociális szolgáltatások javasolt modellje nem ellensúlyozza azokat a hátrányokat, amelyek a B-szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás megszüntetésével járnak. A mentességnek nemcsak a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra kellene vonatkoznia, hiszen a személyes bizalom például a jogi szolgáltatásoknál is lényeges szerepet játszik, úgyhogy a verseny hagyományos útján történő közbeszerzés itt csak nehezen kivitelezhető. Az étkeztetési és szakképzési szolgáltatások is gyakran kapcsolódnak a szociális szolgáltatásokhoz, ami többek között az idősek és fogyatékkal élők számára nyújtott takarítási szolgáltatásokra is igaz.

20.

Az RB úgy véli, hogy a hatóságok vásárlóerejük révén jelentősen hozzájárulhatnak az Európa 2020 stratégia, különösen az Innovatív Unió című és az erőforrás-hatékony Európára vonatkozó kiemelt kezdeményezések céljainak eléréséhez.

21.

A Régiók Bizottsága üdvözli azt a tényt, hogy a javasolt irányelvek nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi és szociális követelmények figyelembevételének lehetőségére, még ha a rendelkezések valószínűleg nem is mindig lesznek könnyen végrehajthatók, mint például a 67. cikkben említett életciklus-költségek meghatározása esetében. Az ajánlatkérő szervek belátására kell bízni annak eldöntését, hogy (ha egyáltalán) milyen követelményeket kell előírni, mivel az áruk és szolgáltatások rendkívül eltérőek lehetnek, a politikai célkitűzések kapcsán pedig lehetővé kell tenni, hogy azokat helyi és regionális szintű szakpolitikai döntésekkel határozzák meg. Hatalmas a különbség a cement és az MRT-berendezések beszerzése között. Az RB megállapítja azonban, hogy minden esetben tényleges összefüggésnek kell fennállnia az ajánlatkérés tárgyával ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni az átláthatatlan és önkényes további döntéseket, és biztosítható legyen a tisztességes verseny a vállalatok között.

22.

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közbeszerzés során az ajánlatkérő szerv választhasson a legalacsonyabb árú és a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat között. Több szabványtermék, például az üzemanyag esetében az ár az egyedüli realisztikus odaítélési kritérium. Ez néhány összetett termékre, köztük bizonyos gyógyszerekre is igaz, amelyek minőségét már előzetesen biztosítják az értékesítés céljaira történő hatósági engedélyezési eljárások. A legalacsonyabb áron történő közbeszerzés egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a minőségi követelményekről. Az ilyenfajta közbeszerzéseknél kötelezővé teszik a minőségi követelményeket, és csak ezek teljesülése esetén fogadják el a legalacsonyabb árajánlatot. A legalacsonyabb áron történő közbeszerzés ráadásul a kisebb vállalatoknak kedvez, mivel ezek adminisztratív költségei gyakran alacsonyak, és termékeiket versenyképes áron tudják kínálni. Ha azonban a verseny a szociális vagy környezetvédelmi szempontok terén folyik, azzal számos kisvállalkozás kiszorulhat a piacról. Zavart okoz, hogy a javaslatban „legalacsonyabb költségről” van szó a „legalacsonyabb ár” helyett. A „legalacsonyabb költség” fogalma inkább a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlattal függ össze, és azt mutatja, hogy az áron kívül egyéb kritériumokat is figyelembe vesznek. Az egyértelműség kedvéért nem kellene változtatni a hatályos irányelv megfogalmazásán.

23.

Az Európai Bizottság továbbá új rendelkezéseket javasol, amelyek az alvállalkozókhoz és a szerződések tartamuk alatti módosításához kapcsolódnak. Az RB szerint ezt a jövőben sem az irányelv keretein belül kellene szabályozni. Ezek a kérdések elsődlegesen a nemzeti szerződésjog hatáskörébe tartoznak. Egy értelmező jellegű dokumentumban való megvitatásuk azonban helyénvaló lehetne.

24.

Az Európai Bizottság egy sor jelentős hatású rendelkezést javasol a nemzeti felügyeleti testületekkel és a közbeszerzés támogatásával kapcsolatban. Megjegyzendő, hogy ezekkel a kérdésekkel a zöld könyv nem foglalkozott. A szubszidiaritás és arányosság elveinek alkalmazásáról szóló (2. sz.) jegyzőkönyv 2. cikke szerint az Európai Bizottságnak széles körű meghallgatásokat kell tartania a jogalkotási aktusok előterjesztését megelőzően. Ennek során adott esetben tekintettel kell lenni az érintett intézkedések regionális és helyi jelentőségére, a rendkívül sürgős esetek kivételével. A nemzeti felügyeleti szervek létrehozása egészen bizonyosan nagy jelentőséggel bír a helyi és regionális szint számára. Ez különösen az olyan tagállamokra igaz, amelyekben a szubnacionális hatóságok szabályozói hatáskörrel rendelkeznek.

25.

A javaslat ellentétben áll a tagállamok ahhoz való jogával, hogy közigazgatásukat maguk szervezzék meg, és sérti a szubszidiaritás elvét. Fontos, hogy ne sérüljön a szubszidiaritás és az arányosság elve. Egy javasolt uniós fellépésnek egyrészt szükségesnek kell lennie a célok eléréséhez, másrészt hatékonyabbnak kell lennie a megfelelő nemzeti szintű intézkedéseknél. Jelen esetben semmi sem utal arra, hogy a javasolt rendszer hatékonyabb a tagállamok mindenkori nemzeti rendszerük szerinti fellépésénél. A rendelkezésre álló kormányzati és igazságügyi rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy felvállalják a végrehajtással kapcsolatos új feladatokat anélkül, hogy minden tagállamban új, külön felügyeleti testületeket kellene létrehozni. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság által javasolt modell oly módon kapcsol össze különféle feladatokat, amely ütközik az állami hatóságok és a bíróságok közötti hagyományos feladatmegosztással.

III.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

COM(2011) 896 final

(14) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(14)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatábanmeghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.

(14)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezésigyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. . Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.

Indokolás

Világossá kell tenni, hogy a hatóságok közötti együttműködés különböző formái nem tartoznak a közbeszerzési előírások hatálya alá.

2.   módosítás

COM(2011) 896 final

(46) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(46)

Az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést - új közbeszerzési eljárás nélkül - ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv - figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és annak várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét - az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére nem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(46)

Az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás nélkül – az említett körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére nem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

Indokolás

A preambulumban említett előreláthatatlan körülmények értékelése során nem szabad figyelembe venni az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló erőforrásokat és azoknak a beszerzés várható összértékével való kapcsolatát. Az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló erőforrások és azok értékelése nem tartozik az Európai Bizottság hatáskörébe, és a beszerzési eljárás végeredményének megítélésekor nem szabad figyelembe venni az ajánlatkérő szervek szerveződésével, illetve személyzetével kapcsolatos tényezőket. A helyi szintű közbeszerzési hatóságok maguk dönthetnek saját humánerőforrásaikról és munkamódszereikről, függetlenül attól, hogy közbeszerzés esetén hogyan kell eljárniuk. A kérdéses értékelési mechanizmust törölni kell a preambulumból, mivel az ellentétes az uniós joggal.

3.   módosítás

COM(2011) 895 final

1. cikk

COM(2011) 896 final

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. cikk

1. cikk

Tárgy és hatály

Tárgy és hatály

(1)   Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott beszerzési eljárásaira, valamint tervpályázati eljárásaira vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(1)   Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott beszerzési eljárásaira, valamint tervpályázati eljárásaira vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2)   Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat közcélra szánták-e.

(2)   Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől.

Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.

 

   

 

 

 

 

   

 

   

 

 

 

 

   

 

a)

 

 

   

Indokolás

A nem közcélú áruk, szolgáltatások és építési beruházások beszerzésének nincs helye a közbeszerzési irányelvben.

A szerződések odaítélési eljárásához egyedi szerződés javasolt, nem pedig projekt, mivel a projekt tartalmazhat olyan elemeket, amelyek nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

A hatóságok közötti kapcsolatot szabályozó rendelkezéseket a 11. cikkből (a COM(2011) 896 sz. dokumentumban) és a 21. cikkből (a COM(2011) 895 sz. dokumentumban) az 1. cikkbe kellene áthelyezni, mivel a hatályon kívül esnek.

A Bíróság az ítéletében (Teckal C-107/98. sz. ügy) a tevékenységek fő részéből, nem pedig 90 %-ából indul ki, ami miatt meg kell előzni a Bíróság joggyakorlatával való kollíziót.

A 11. cikket (a COM(2011) 896 sz. dokumentumban), illetve a 21. cikket (a COM(2011) 895 sz. dokumentumban) a javasolt módosítások következtében törölni ajánlatos.

4.   módosítás

COM(2011) 896 final

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4. cikk

4. cikk

Az értékhatárok összege

Az értékhatárok összege

Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárt:

Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárt:

(a)

5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló szerződések esetében;

(a)

5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló szerződések esetében;

(b)

130 000 EUR a központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az említett értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

(b)

130 000 EUR a központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az említett értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

(c)

200 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében;

(c)

EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében.

(d)

500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

Indokolás

Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó 1,5 millió dán koronás jelenlegi küszöbértéknél a határokon átnyúló kereskedelem alig létezik. 2009-ben a szerződéseknek csak 1,4 %-át jelentették a határokon átnyúlóan megkötött szerződések. Javasoljuk az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó küszöbérték megemelését, valamint a 4. cikk d) pontjának a törlését. Az WTO-megállapodás következő újratárgyalásakor az Európai Bizottságnak legalább annak nagy jelentőséget kellene tulajdonítania, hogy megemeljék a közbeszerzésekre vonatkozó küszöbértékeket. A határokon átnyúló közbeszerzések elenyészően csekély hányadára, illetve azokra az adminisztratív terhekre tekintettel, amelyeket a szabályozási keret ró az ajánlatkérő és ajánlattevő szervekre, ezek az alacsony küszöbértékek nem ésszerűek.

5.   módosítás

COM(2011) 895 final

19. cikk

COM(2011) 896 final

10. cikk

Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

(…)

(…)

(c)

választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

c)

választottbírói és békéltetési szolgáltatás

 

 

 

 

 

 

(d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

(e)

munkaviszony;

e)

munkaviszony;

 

[…]

 

g)

Indokolás

(c) 1.)

A bírósági jogi képviselethez kapcsolódó és egyéb jogi szolgáltatások szorosan összefüggenek az adott tagállam jogrendjével, amely általában kizárja a határon túli szolgáltatásnyújtást. E szolgáltatások ráadásul megkívánnak egy bizonyos szintű bizalmat, amely nem határozható meg tárgyilagosan egy közbeszerzési eljárás során.

(c) 2.)

A gazdasági életképességhez hasonló kritériumokat nem szabad figyelembe venni akkor, ha a nemzetbiztonságról, és azon belül a sürgősségi szolgáltatásokról van szó.

(d)

A 2004/18/EK irányelv 18. cikkében és a 2004/17/EK irányelv 24. és 25. cikkében szereplő, a kizárólagos jogra vonatkozó kivételt ajánlatos megtartani, éppúgy mint a hatályos 16. cikk d) pontjában szereplő, az ajánlatkérő szervek eszközökhöz vagy tőkéhez jutását szolgáló pénzügyi műveletekre vonatkozó kivételt. A tagállamokban szükség van ezekre a rendelkezésekre.

(g)

Az európai uniós Szerződések kifejezetten feljogosítják a tagállamokat kizárólagos jogok átruházására. Ennek tükröződnie kellene a közbeszerzési szabályokban.

6.   módosítás

COM(2011) 896 final

15. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

15. cikk

Indokolás

A javasolt kiegészítés célja a pontosítás a feladatoknak és illetékességi köröknek a közbeszerzési jog alóli mentességét illetően.

7.   módosítás

COM(2011) 895 final

21. cikk

COM(2011) 896 final

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A hatóságok közötti kapcsolat

(1)   Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

   

a)

az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

(2)   Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

   

(3)   Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

   

a)

az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;

b)

az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c)

az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

d)

az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

(4)   A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

   

a)

a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

b)

a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10 %-ot;

d)

a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

e)

egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.

(5)   A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

   

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

Indokolás

A 11., illetve a 21. cikk törlése a 3. módosításra vonatkozó ajánlás logikus következménye.

8.   módosítás

COM(2011) 895 final

31. cikk

COM(2011) 896 final

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fenntartott szerződések

Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű .

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

Indokolás

Új rendelkezésről van szó, ezért meg kellene határozni a hatálya alá eső személyek körét, annál is inkább, mivel terjedelmesebb a hatályos 19. cikknél.

9.   módosítás

COM(2011) 895 final

34. cikk

COM(2011) 896 final

19. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.

Indokolás

A különböző ágazatokban az ajánlatkérő szervek (különösen a helyi szintűek) és a szállítók egymástól nagymértékben eltérő cselekvési feltételei miatt célravezetőbb volna a tagállamokat megbízni az elektronikus beszerzés aktív előkészítésével, ahelyett, hogy rövid távú követelmények elé állítjuk őket.

10.   módosítás

COM(2011) 896 final

24. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az eljárások kiválasztása

Az eljárások kiválasztása

(1)   A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvhez igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy a 30. cikk sérelme nélkül pályázati felhívást tettek közzé.

(1)   A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvhez igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy a 30. cikk sérelme nélkül pályázati felhívást tettek közzé.

A tagállamok kötelesek úgy rendelkezni, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott nyílt vagy meghívásos eljárást.

A tagállamok kötelesek úgy rendelkezni, hogy az ajánlatkérő szervek a jelen irányelvben szabályozott nyílt vagy meghívásos eljárás.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

A tagállamok , hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazák a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:

a)

az építési beruházásokat illetően, amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződés tárgya az építési beruházás 2. cikk (8) bekezdés szerinti tervezése és kivitelezése együtt, vagy amennyiben tárgyalásokra van szükség a projekt jogi vagy pénzügyi felépítésének kialakításához;

b)

az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában a kizárólag kutatási vagy innovációs, tesztelési vagy fejlesztési céllal, és nem a nyereségesség biztosításának vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésének céljából végrehajtott építési beruházások esetében;

c)

a szolgáltatás vagy árubeszerzés vonatkozásában, amennyiben a műszaki leírás nem állapítható meg kellő pontossággal a VIII. melléklet 2-5. pontja szerinti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással;

d)

a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatok esetén;

e)

amennyiben az építési beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy a tárgyalásos eljárásokat a klasszikus ágazatokban ugyanolyan feltételek mellett kell lefolytatni, mint a közüzemi ágazatokban; ez a versenypárbeszédre is vonatkozik. Nem világos, hogy a „hagyományos” ágazatok hatóságai miért lennének kevésbé alkalmasak az ilyen eljárásokra, mint a közüzemi ágazat ajánlatkérő szervei. Itt az ajánlatkérő szervek belátására kellene bízni, hogy eldöntsék, az adott közbeszerzésből kiindulva mely eljárást alkalmazzák.

Pontosítás. Fontos egyértelműsíteni, hogy minden esetben az ajánlatkérő szervnek kell kiválasztania a megfelelő eljárást, nem pedig a nemzeti vagy az uniós szintnek. Az uniós és a nemzeti szintnek az összes eljárást elérhetővé kell tennie az ajánlatkérő szervek számára. Ha nem így történne, az eltérő szabályokat és eljárásokat eredményezne a különböző tagállamokban, torzítaná a versenyt és egyenlőtlen feltételeket jelentene.

11.   módosítás

COM(2011) 896 final

30. cikk (2) a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;

a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen;

Indokolás

Ez a jelentéstételi kötelezettség a 84. cikkel (egy új nemzeti felügyeleti testület bevezetése) együtt szükségtelen bürokratikus ráfordításhoz vezet. Az uniós közbeszerzési jog egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének jegyében mindenképpen el kellene kerülni az új adminisztrációs terheket. Ezt a részt tehát új szöveg behelyettesítése nélkül törölni kell.

12.   módosítás

COM(2011) 895 final

44. cikk d) bekezdés i. pont és (e) bekezdés

COM(2011) 896 final

30. cikk 2. c) bekezdés i. pont és 2. d) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

ha az alábbi okok valamelyike miatt az építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni:

c)

ha az alábbi okok valamelyike miatt az építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni:

i.

technikai okokból nincs verseny;

i.

technikai okokból nincs verseny;

d)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be;

d)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha a által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be;

Indokolás

Ebben a cikkben nem szabadna megfeledkezni a jogi okokról sem. Ezáltal figyelembe vehetők olyan esetek is, amelyekben egy ajánlatkérő szerv egy építésre vonatkozó beruházást (például iskolaépítést) kíván végrehajtani egy adott területen, amelynek tulajdonosa azonban csupán azzal a feltétellel hajlandó a terület eladására, hogy ő építheti fel az épületet.

A 2004/18/EK irányelv 31. cikkének c) pontja alatt szereplő hatályos szöveggel szemben a „vis maior” kifejezés szigorítást jelentene. A hatályos szöveget meg kell hagyni. Azokban az esetekben kellene versenyeztetés nélkül történő tárgyalásos eljárást engedélyezni, amikor egy szerződés még folyamatban lévő bírósági vizsgálata során van szó olyan áruk és szolgáltatások beszerzéséről, amelyeknek rendelkezésre bocsátására az ajánlatkérő szervet más jellegű jogi rendelkezések kötelezik. Gondolhatunk itt például idősek gondozására idősotthonokban vagy szívbillentyűk beszerzésére kórházak számára.

13.   módosítás

COM(2011) 895 final

45. cikk

COM(2011) 896 final

31. cikk

Keretmegállapodások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az ajánlatkérő szervek keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák a jelen irányelvben előírt eljárásokat.

(1)   Az ajánlatkérő szervek keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák a jelen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

(2)   A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a jelen bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni.

(2)   A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a jelen bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni.

Az említett eljárások csak az ajánlati felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérő szervek és a keretmegállapodásban eredetileg is részes fél gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

Indokolás

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a keretfeltételeket elméletileg a 2004/17/EK hatályos irányelvben foglaltakhoz hasonlóan kell szabályozni, mivel nincs indok arra, hogy például az ilyen szerződések időkeretét szabályozzák, míg ez más szerződéstípusok esetében nem történik így. A dinamikus beszerzési rendszerek helyzetének megfelelően lehetővé kellene tenni, hogy a folyamatban lévő szerződés idején új gazdasági szereplőket vonjanak be, mivel ez kedvez mind az ajánlattevőnek, mind az ajánlatkérőnek. A szöveg vége feleslegessé válik, mivel az levezethető az alapelvekből.

14.   módosítás

COM(2011) 895 final

45. cikk (4) bekezdés

COM(2011) 896 final

31. cikk (4) bekezdés

Keretmegállapodások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél több gazdasági szereplővel kerül sor, az az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:

4.   Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél több gazdasági szereplővel kerül sor, az az alábbi módon teljesíthető:

a)

a keretmegállapodás feltételei szerint - a verseny újbóli megnyitása nélkül -, amennyiben a keretmegállapodás az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árukat; ez utóbbi feltételeket fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban;

a)

amennyiben a keretmegállapodás az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, ;

b)

amennyiben nincs az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltétel meghatározva a keretmegállapodásban, a versenynek a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közötti újbóli megnyitása útján.

b)

amennyiben nincs az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltétel meghatározva a keretmegállapodásban, a versenynek a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közötti újbóli megnyitása útján .

 

Indokolás

Az irányelvjavaslat nem teszi világosabbá a keretmegállapodások használatát. Ez különösen a közvetlen odaítélésnek és a verseny újbóli megnyitásának alkalmazására, illetve a kettő közötti választásra is igaz. Ahhoz, hogy az alkalmazás rugalmas legyen, lehetővé kell tenni a kettő kombinációjának alkalmazását, hogy kisebb megrendelések esetén közvetlenül a rögzített feltételek szerint lehessen eljárni, míg nagy tétel ugyanazon keretfeltételek melletti megrendelése esetén pedig új pályázatot lehessen kiírni.

15.   módosítás

COM(2011) 896 final

37. cikk

Alkalmi közös beszerzés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Egy vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

1.   Egy vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

2.   Ha az érintett közbeszerzési eljárásokat egyetlen ajánlatkérő szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig, az adott ajánlatkérő szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

2.   Ha az érintett közbeszerzési eljárásokat egyetlen ajánlatkérő szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig, az adott ajánlatkérő szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárásokat vagy az azokból eredő szerződéseket a részt vevő ajánlatkérő szervek közül egynél több folytatja le, illetve teljesíti, az általuk lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az adott ajánlatkérő szervek felelnek a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárásokat vagy az azokból eredő szerződéseket a részt vevő ajánlatkérő szervek közül egynél több folytatja le, illetve teljesíti, az általuk lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az adott ajánlatkérő szervek felelnek a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

 

   

Indokolás

A kiegészítés azt hivatott biztosítani, hogy a közös beszerzéseket ne nehezítsék meg szükségtelenül. A központi beszerző szervekre vonatkozó részt (lásd: 35. cikk (5) bekezdés) kellene alkalmazni értelemszerűen az alkalmi együttműködés esetére is.

16.   módosítás

COM(2011) 895 final

54. cikk

COM(2011) 896 final

40. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

(1)   A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.

E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.

A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra -, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

Indokolás

A foglalkoztatási intézkedések területén létező nagy különbségek alapján a javasolt megfogalmazás túl messze megy. Ezen túlmenően az ilyen jellegű rendelkezéseket a nemzeti építési jog tartalmazza. A hatályos irányelvek (a 2004/18/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 34. cikke) szövegét meg kellene tartani.

17.   módosítás

COM(2011) 896 final

44. cikk

A szerződések részekre osztása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.

(1)   A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók.

Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatokat egy vagy több részre korlátozzák-e.

Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatokat egy vagy több részre korlátozzák-e.

Indokolás

A törlést az indokolja, hogy itt szükségtelen adminisztrációs terheket rónak az ajánlatkérő szervekre.

18.   módosítás

COM(2011) 896 final

54. cikk 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

54. cikk

54. cikk

Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

Indokolás

Az uniós jogszabályok betartása mellett az ajánlattevőknek a nemzeti jogszabályokat is be kell tartaniuk.

19.   módosítás

COM(2011) 896 final

55. cikk 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

55. cikk

55. cikk

Az első albekezdés d) pontjában szereplő kizárási ok alkalmazása érdekében az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell a szerződéses teljesítés értékelésének olyan módszeréről, amely objektív és mérhető szempontokon alapul, és amelyet rendszeres, következetes és átlátható módon alkalmaznak. A teljesítés értékelését közölni kell az érintett vállalkozóval, és biztosítani kell számára annak lehetőséget, hogy kifogást emelhessen a megállapítások ellen, illetve hogy bírói védelmet kérjen.

Indokolás

Az 55. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése érthetetlen, ilyen értelemben csökkenti a jogbiztonságot, ez pedig a keresetek számának növekedéséhez vezetne. Emellett olyan új kötelezettségeket ró az ajánlatkérő szervekre, amelyeket a további adminisztratív terhek elkerülésének szellemében amúgy is törölni kellene.

20.   módosítás

COM(2011) 895 final

76. cikk

COM(2011) 896 final

66. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

(1)   Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a)

a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

a)

a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

b)

a legalacsonyabb költség.

b)

a legalacsonyabb .

A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

b)

a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;

b)

a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;

c)

a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;

c)

a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;

d)

az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.

d)

az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik

 

okokhoz kapcsolódó kritériumok.

Indokolás

Pozitív dolog az ajánlatkérő szervre hagyni a döntést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat és a legalacsonyabb költség között. De továbbra is a hatályos irányelvben szereplő kifejezést („legalacsonyabb ár”) kellene alkalmazni, mivel a legalacsonyabb „költség” mást jelent, mint az „ár”. A „költség” fogalma tágabb, mint az „ár” fogalma. A „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” az a kritérium, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor más paramétereket is figyelembe kívánnak venni – mint például az életciklus-költségek paraméterét.

Bizonyos esetekben az ajánlatkérő szerv már a beszerzési dokumentációban megadja a fogyasztói árakat. Minden kétséget kizáróan világosnak kell lennie, hogy erre lehetőség van.

Ez utóbbi kritériummal történő kiegészítés indoka az, hogy az ajánlatkérők bizonyos termékeket és szolgáltatásokat illetően hozzáadott értékkel rendelkezzenek. Ez a hozzáadott érték abban rejlik, hogy a rövid kereskedelmi láncok révén a termékek és a szolgáltatások általában gyorsabban eljuthatnak a beszerző szervekhez, illetve hamarabb és rugalmasabban reagálhatnak azok elvárásaira. Emellett ezen kritérium révén jelentősen javíthatók a környezetvédelmi normák is (rövidebb szállítási utak és tárolási idők, kevesebb kibocsátás), ami végső soron a beszerző szervek és a polgárok számára is előnyös. Ily módon a beszerző szerveknek lehetőségük nyílna arra, hogy a szerződés odaítélésének kritériumai közé emeljenek olyan paramétereket, melyek egyes kategóriák esetében tágabb útmutatást adnak egy meghatározott gazdasági szereplő pályázatát illetően, még jobban megfelelve a közbeszerzési előírásoknak.

Ezen túlmenően nyomatékosan lehetővé kell tenni a szociális szempontok mérlegelését, például azáltal, hogy a foglalkoztatottak esélyegyenlőségét biztosító vállalati politikát, illetve a tartósan munkanélküliek alkalmazását további pontokkal honorálják.

21.   módosítás

COM(2011) 896 final

66. cikk 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

66. cikk

66. cikk

A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.

Indokolás

E korszerűsítés célja az, hogy az ajánlatkérő szerveknek és az ajánlattevőknek minél nagyobb rugalmasságot biztosítson. Épp ezért meg kell hagyni az ajánlattevő szervek döntési szabadságát abban, hogy a szerződések odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot vagy a legkedvezőbb árat részesítik-e előnyben. A tagállamoknak nem szabad ebben a kérdésben megelőlegezniük a helyi szervek saját szükségleteik szerint meghozott döntését. Ráadásul, ha az odaítélés nem történhetne a legkedvezőbb ár alapján, a kisvállalkozások esélyei jelentősen csökkennének a versenyben. A 66. cikk (3) bekezdése új szöveg behelyettesítése nélkül törlendő.

22.   módosítás

COM(2011) 895 final

76. cikk (4) bekezdés

COM(2011) 896 final

66. cikk (4) bekezdés

A szerződés odaítélésének szempontjai

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   Az odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

   

Indokolás

Ez a rendelkezés felesleges. Semmi újat nem tartalmaz, ezért el kellene hagyni. Tartalmilag már szerepel az általános elvekben.

23.   módosítás

COM(2011) 896 final

73. cikk a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;

Indokolás

Módosítás az európai bizottsági szövegekben, miután kihúzták a COM(2011) 896 final 11. cikkének (5) bekezdését és a COM(2011) 89521. cikkének (5) bekezdését (7. módosítási javaslat). Ez a körülmény a szerződés odaítélése után már nem érvényesülhet.

24.   módosítás

COM(2011) 895 final

77. cikk

COM(2011) 896 final

67. cikk

Az életciklus-költségek meghatározása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 76. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

   

Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

Indokolás

Az RB kiáll az Európa 2020 stratégia célkitűzései mellett, és tisztában van a fenntartható, a szociális kérdéseket felelősen kezelő és innovációbarát beszerzések értékével. Üdvözlendő továbbá, hogy az Európai Bizottság arra biztatja az ajánlattevő szervet, hogy vegye figyelembe az életciklus-költségeket is. Jelenleg számos munka folyik e területen, de továbbra is nagy az igény a kérdések tisztázása iránt. Az RB szerint a közös módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettség a jelenlegi körülmények között túl messze megy.

25.   módosítás

COM(2011) 895 final

79. cikk

COM(2011) 896 final

69. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

   

a)

a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

b)

a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

c)

legalább öt ajánlatot benyújtottak.

 

   

 

 

 

 

 

 

 

   

 

   

(2)   Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

()   Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

   

a)

az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b)

a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c)

az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d)

az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

e)

az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(4)   Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.

   

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(5)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.

   

(6)   A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

   

Indokolás

A Régiók Bizottság előnyben részesíti a hatályos 2004/18/EK irányelv 55. cikkének megfogalmazását a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat illetően, mivel a javasolt szöveg mind az ajánlattevő szervre, mint az ajánlattevőre nézve adminisztratív terhekkel jár. Ezen túlmenően a javasolt szöveg szükségtelenül szűkíti az ajánlatkérő szerv cselekvési mozgásterét e területen.

26.   módosítás

COM(2011) 895 final

81. cikk

COM(2011) 896 final

71. cikk

Alvállalkozás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

   

(2)   A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

   

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

   

Indokolás

Az ajánlattevő és az alvállalkozó viszonya a versenyjog és a tagállami szerződési jog hatálya alá esik, amelyeket érintetlenül kellene hagynia ennek az irányelvnek.

Ez a rendelkezés ezen túlmenően homályos jogi helyzetet teremt, ugyanis egy az ajánlatkérő szervnek díjazás ellenében dolgozó alvállalkozó ezáltal már nem alvállalkozónak, hanem vállalkozónak tekintendő. A rendelkezés továbbá megfosztaná az ajánlatkérő szervet attól a lehetőségtől, hogy visszatartsa a fizetést a szerződés szabályszerű teljesítésére várva.

27.   módosítás

COM(2011) 895 final

82. cikk

COM(2011) 896 final

72. cikk

A szerződések módosítása azok tartama alatt

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Ha egy közbeszerzési szerződés rendelkezéseit lényegesen módosítják annak tartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a szerződés új odaítélését jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új beszerzési eljárást kíván.

   

(2)   Egy szerződés módosítása annak tartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

   

a)

a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a szerződés más ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;

b)

a módosítás a vállalkozó javára megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c)

a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.

(3)   A szerződéses partner felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.

   

Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.

(4)   Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5 %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

   

(5)   A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

   

(6)   Az (1) bekezdéstől eltérően nincs szükség új közbeszerzési eljárásra a lényeges módosítások esetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

   

a)

olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyet egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

b)

a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

c)

az esetleges áremelkedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át.

Az ajánlatkérő szervek kötelesek ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetményeknek a VI. melléklet G. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.

(7)   Az ajánlatkérő szervek az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés módosításának eszközét:

   

a)

amennyiben a módosítások célja a vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók;

b)

amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.

Indokolás

A hatályos irányelvek tartalmazzák a beszerzések lefolytatására vonatkozó eljárási szabályokat. Nem rendelkeznek a folyamatban levő szerződések módosításáról, és ennek az új irányelvekben is így kellene maradnia. Máskülönben szükségtelen adminisztrációs terheket rovunk az ajánlatkérő szervekre, és korlátozzuk a rugalmasságot. Amennyiben az Európai Bizottság a vonatkozó ítélkezési gyakorlatról szeretne tájékoztatni, akkor annak az értelmező közlemény lenne a legalkalmasabb formája.

28.   módosítás

COM(2011) 896 final

83. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

83. cikk

83. cikk

A 89/665/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony, elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv helyes alkalmazását.

Indokolás

Fölösleges külön megemlíteni egy irányelvben, hogy azt helyesen kell alkalmazni. Az ajánlatkérő szervek döntéseinek ellenőrzésére szolgáló meglévő rendszerek elegendőek. Nem felelne meg az egyszerűsítés és a rugalmasabbá tétel szellemének, ha új, fölösleges struktúrákat hoznánk létre.

29.   módosítás

COM(2011) 895 final

93. cikk

COM(2011) 896 final

84. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

84. cikk

Közfelügyelet

(1)   A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.

   

A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérő szervre kiterjed.

(2)   A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.

   

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:

a)

a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát; amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;

b)

átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt;

c)

információt a közbeszerzési szabályok uniós költségvetésre hatással lévő megsértésének e cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban történő monitoringjáról és nyomon követéséről;

d)

központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is, ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.

(3)   A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:

   

a)

a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;

b)

jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;

c)

saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;

d)

átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;

e)

az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;

f)

az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;

g)

a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.

Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.

A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.

(4)   A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.

   

Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.

A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.

(5)   A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.

   

(6)   Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:

   

a)

1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)

10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.

(7)   Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

   

A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.

A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.

(8)   A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.

(   .

Indokolás

Egyértelműen megsérti a szubszidiaritási elvét az a követelés, hogy hozzanak létre nemzeti felügyeleti testületeket, amelyeknek át kell adni a szerződéseket. A tagállamok felelősek közigazgatásuk megszervezéséért. A közbeszerzési jog betartásának tagállami ellenőrzése a nemzeti bíróságok, felügyeleti és ellenőrző szervek feladata. Ezen túlmenően a szabályok további adminisztrációs terhekkel sújtják az ajánlatkérő szerveket.

30.   módosítás

COM(2011) 896 final

85. cikk, első bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

85. cikk

85. cikk

Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről vagy keretmegállapodásról és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b)

a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

c)

az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

d)

a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

e)

a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;

f)

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében a 30. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják a szóban forgó eljárás alkalmazását;

g)

amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;

h)

adott esetben az észlelt összeférhetetlenségi esetek és az ezzel kapcsolatban hozott intézkedések.

Indokolás

Az itt bevezetni kívánt dokumentációs kötelezettségek aránytalanul megterhelnék a helyi önkormányzatokat, ráadásul anélkül, hogy bármilyen előrelépést jelentenének. A reform célja éppen hogy a fölösleges dokumentációs kötelezettségek leépítése, nem pedig újabb bürokratikus eljárások bevezetése.

31.   módosítás

COM(2011) 896 final

85. cikk – utolsó két bekezdés

A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

85. cikk

A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

85. cikk

Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a kiválasztást és a szerződés odaítélését.

Ha a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület kéri, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.

Indokolás

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a 2004/18/EK irányelv jelenlegi 43. cikkében szereplő jelentéstételi rendszer előnyben részesítendő az itt javasolttal szemben, mivel egyszerűsíti az ajánlatkérő szerv adminisztrációs munkáját.

32.   módosítás

COM(2011) 895 final

95. cikk

COM(2011) 896 final

86. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nemzeti jelentéstétel és az ajánlatkérő szervek listái

(1)   A 84. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.

   

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

   

a)

egy olyan teljes és naprakész listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt - beleértve a közbeszerzési szerződéseket vagy keretmegállapodásokat odaítélő, központi szint alatti hatóságokat és az ajánlatkérő szervek társulásait is -, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;

b)

az összes központi beszerző szervet tartalmazó teljes és naprakész listát;

c)

a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében:

a)

az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa esetében az eljárás szerinti bontásban, illetve a CPV-nómenklatúra szerinti felosztás által meghatározott építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban;

b)

ha a szerződés megkötése a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az i. alpontban említett adatokat a 30. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni;

d)

minden olyan szerződés esetében, amely a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárok alatt marad, viszont a jelen irányelv hatálya alá tartozna, ha az értéke meghaladná az adott értékhatárt, az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok egyes típusai szerinti bontásban.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására az ajánlatkérő szervek listájának a tagállamoktól kapott értesítések alapján történő frissítése céljából, ha az ilyen jellegű módosítások szükségesnek bizonyulnak az ajánlatkérő szervek helyes azonosításához.

   

A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában a közjogi intézményeknek a (2) bekezdés a) pontja szerint továbbított jegyzékét.

(4)   A tagállamok kötelesek információt szolgáltatni a Bizottságnak a jelen irányelv végrehajtásához, felügyeletéhez és kikényszerítéséhez kapcsolódó intézményi szervezetükről, valamint az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtásával kapcsolatos iránymutatás, illetve segítségnyújtás, vagy a szabályok végrehajtásának kihívásaira való reagálás érdekében tett nemzeti kezdeményezésekről.

   

(5)   A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves végrehajtási és statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(   

Indokolás

A javasolt rendelkezéseket ajánlatos elhagyni. Rendkívül nagy adminisztratív többletteher hárulna azokra a szervekre, amelyeknek mindezeket az információkat össze kell gyűjteniük, valamint az ajánlatkérő szervekre is, amelyeknek azokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

33.   módosítás

COM(2011) 895 final

96. cikk

COM(2011) 896 final

87. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek és a vállalkozásoknak

(1)   A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.

   

(2)   A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.

   

(3)   A valamely más tagállam közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

   

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról.

   

Indokolás

Az ajánlatkérő szervek nemzeti szintű támogatása a tagállamok ügye, ezért törölni kell ezt a cikket. Egyszerűbb közbeszerzési előírások esetén egyébiránt valószínűleg kevesebb segítségre is lesz szükség.

34.   módosítás

COM(2011) 896 final

88. cikk 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

88. cikk

88. cikk

E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok koordinálásáért a felügyeleti testület felel.

E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét.

Indokolás

A 88. cikk megtartása mellett az új felügyeleti szervekre történő utalás törlését javasoljuk. A reform célja éppen hogy a fölösleges dokumentációs kötelezettségek leépítése, nem pedig újabb bürokratikus eljárások bevezetése.

Kelt Brüsszelben, 2012. október 9-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Ramón Luis VALCÁRCEL SISO