15.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/31


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek egy héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében történő módosításáról

(COM(2012) 428 final – 2012/0205(CNS))

2013/C 11/07

Főelőadó: Viliam PÁLENÍK

2012. szeptember 5-én az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke alapján úgy határozott, hogy kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek egy héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében történő módosításáról

COM(2012) 428 final – 2012/0205 (CNS).

Az EGSZB Elnöksége 2012. szeptember 17-én megbízta a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14–15-én tartott 484. plenáris ülésén (a november 15-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Viliam PÁLENÍK személyében, továbbá 112 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság jelen véleménye egy olyan tanácsi irányelvjavaslatra válaszul került megfogalmazásra, amely gyorsreagálási mechanizmust vezetne be annak érdekében, hogy a tagállamok eredményesebben küzdhessenek a héacsalás ellen, elsősorban a héafizetési kötelezettséggel kapcsolatos derogáció bevezetéséhez szükséges idő csökkentése révén. Az intézkedés annak kockázatát is megszünteti, hogy olyan héacsalás-elleni tagállami fellépéseket vezessenek be, amelyek nem bírnak jogi alappal az uniós szabályozásban.

1.2

Az EGSZB támogatja a javaslat célját, azaz az adócsalás elleni küzdelem hatékonyabbá tételét, és úgy véli, hogy az előterjesztett változás előrelépés lenne a jelenlegi jogi helyzethez képest. Másrészt viszont az EGSZB véleményében rámutat a javaslat számos hiányosságára, továbbá észrevételeket és alternatív javaslatokat fogalmaz meg, amelyek elősegíthetnék a helyzet jövőbeli javítását.

1.3

A héacsalás rendkívül káros gyakorlat, amely jelentős összeggel csökkenti a tagállamok költségvetési bevételeit, és így gátolja az államháztartás megszilárdítására tett erőfeszítéseiket. A héacsalás különféle formái viszonylag gyorsan változnak, ezért az ilyen tevékenység felszámolását célzó szabályozást a lehető leghatékonyabban kell kialakítani.

1.4

Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvjavaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rugalmasan válaszoljanak egy adott ágazatban elkövetett csalásra, és szinte azonnal intézkedéseket vezessenek be az adójövedelem esetleges kiesésének megelőzésére. A közös héarendszertől való eltérés engedélyezéséhez szükséges idő csökkentése hozzájárul az adócsalás és –elkerülés elleni küzdelemhez.

1.5

Az EGSZB bizonyos mértékben aggódik a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárástól való eltérés engedélyezését illetően, különösen mivel a javasolt eljárás gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egy tagállam által a közös héarendszertől való eltérés engedélyezése iránt benyújtott kérelmet szakértők vitassanak meg a bizottság egy ülésén.

1.6

A viszonylag gyorsan változó formákat öltő héacsalás elleni hatékony harc szükségességét tekintve az EGSZB azt javasolja, hogy további célzott intézkedések keresésekor és kidolgozásakor használják fel – a nagyrészt a szervezett civil társadalomban megtalálható – gyakorlati szakemberek technikai ismereteit is. Szükség van szakértői csoportok üléseire, amelyeken a kérdés a lehető legátfogóbban vitatható meg.

1.7

Mivel a héacsalás olyan kifinomult nemzetközi bűncselekmény, amely kárt okoz az államháztartásnak, az EGSZB szerint a tagállami adóhatóságok eredményes együttműködése szükséges a felszámolásához. Üdvözölné tehát, ha az uniós intézmények nagyobb erőfeszítést tennének olyan tevékenységek szervezésére, amelyek kedvezően járulnának hozzá ehhez az együttműködéshez.

2.   Indokolás

2.1

A jelenlegi nehéz időszakban, amelyben valamennyi európai uniós ország számottevő erőfeszítéseket tesz az államháztartás hatékony konszolidációjára, az EGSZB pártol minden olyan kezdeményezést, amely támogathatja ezen erőfeszítéseket, a költségvetés akár bevételi, akár kiadási oldalán. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvet módosító tanácsi irányelvre tett jelen javaslattal az Európai Bizottság az adócsalás és –elkerülés elleni küzdelem hatékonyságát kívánja javítani, elősegítve ezáltal a bevételi oldal konszolidációját.

2.2

Az EU gazdasága a létrehozása óta legnehezebb időszakát éli át, és a hatásos adóztatás jelenleg különösen fontos eleme a tagállami államháztartások gyors megszilárdítására tett kísérletnek.

2.3

A 2012-es éves növekedési jelentés szerint a határozott pénzügyi konszolidáció az eredmények elérésének útja, amely alapvető jelentőségű a makroszintű pénzügyi stabilitás helyreállítása szempontjából, amely pedig a növekedésnek és az európai szociális modell jövője biztosításának az alapja. Az adóbehajtás hatékonyságának javítása és az adóelkerülés elleni fellépés elő fogja mozdítani több tagállamban is a központi költségvetés bevételeinek növekedését. A szabályok valamennyi adótípusra való hatásosabb alkalmazása is elősegíthetné ezt.

2.4

A COM(2011) 815 final sz. dokumentum IV. melléklete szerint az – elsősorban határon átnyúló műveletekre vonatkozó – adóügyi koordináció hatékonyabbá teheti az EU egységes piacát. Az állítás azon a feltételezésen alapul, hogy az egységes piac fennmaradó korlátainak többsége az adópolitika összehangolásának hiányából ered. A gyorsreagálási mechanizmus bevezetése részben megszüntethetné e különbségeket, bár az EGSZB szerint e mechanizmus alkalmazása komoly következményekkel is járhat egyes tagállamok adóbevételeinek szempontjából.

2.5

Az uniós tagállamok előtt jelenleg álló egyik fő adóügyi kihívás az adócsalás és -elkerülés elleni küzdelem. Az erre irányuló hatékony intézkedések javíthatják az adóbehajtás eredményességét, és fontos szerepet játszhatnak az adóbevételek növelésében, mivel a héa nagyobb arányú beszedése egyike a lehetséges adóügyi konszolidációs intézkedéseknek.

2.6

A Europol úgy véli, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásával összefüggésben kapott támogatásokhoz kapcsolódó héacsalás és –elkerülés mintegy 5 milliárd eurónyi veszteséget okozott 2008 és 2009 között több tagállam költségvetésében. Rob Wainwright, a Europol igazgatója szerint „a szervezett héacsalás továbbra is számottevő bűncselekmény Európában. Óriási összegeket von el a központi kormányzati bevételekből, és aláássa azon cél teljesülését, hogy Európa gazdaságát versenyképessé és zöldebbé tegyék.”

2.7

A héa jövőjéről szóló zöld könyv megállapította, hogy 2006-ban a héabehajtásban jelentkezett hiány az elméleti héajövedelem 12 %-át tette ki, néhány tagállamban pedig több mint 20 %-ra becsülték a veszteséget. A hiány egy része a jelenlegi rendszer hibáiból hasznot húzó csalásból ered, és különösen a javak és szolgáltatások határon átnyúló, héamentes beszerzésének a lehetőségéből. Egy, az adócsalás felszámolását lehetővé tevő, hatékony mechanizmus módot adna az ilyen tevékenységek hatalmas gazdasági károkozásának megakadályozására, és előmozdítaná az államháztartások konszolidációját.

2.8

A 395a. cikk értelmében elfogadott különleges intézkedések működőképesebbé és hatékonyabbá fogják tenni a héacsalás és -elkerülés elleni küzdelmet, hiszen figyelembe veszik majd a kérelmező ország héarendszerének és -adminisztrációjának sajátosságait. Ezek az intézkedések segítenek majd egy hatékony rendszer kialakításában az adócsalás és –elkerülés új formáinak felkutatására. Aggodalomra ad ugyanakkor okot, hogy így esetleg nagymértékben korlátozzák a tagállami adóügyi hatáskört.

2.9

A közös héarendszerről szóló irányelvtől („az irányelv”) való eltérés engedélyezésének folyamata során összegyűjtött adatok alapján az Európai Bizottság jelentős gyakorlati információt és ötleteket fog kapni az alatta lévő szintektől, amelyeknek megfelelően tovább javíthatja az irányelvet. Ezt az információt a gyenge pontok és az elavult rendelkezések kiiktatására és az irányelv idejétmúlt részeinek naprakésszé tételére fogják felhasználni.

3.   Általános megjegyzések

3.1

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvet módosító tanácsi irányelvjavaslat a héacsalás megelőzése érdekében kiterjeszti az Európai Bizottság hatáskörét a derogációengedélyezés tekintetében. E csalások számottevő költségvetési veszteséget okoznak, továbbá gátolják a versenyt és az egységes piac működését. Az EGSZB üdvözöl minden arra tett kísérletet, hogy az egységes piac jobban működjön, és eredményesebbé váljon az adócsalás és –elkerülés elleni harc.

3.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (1) bekezdésének második alpontja értelmében a héabehajtást célzó eljárás egyszerűsítésére irányuló intézkedések – egy elhanyagolható mértéken túl – nem befolyásolhatják a tagállamban a végfelhasználás szakaszában beszedett adó végösszegét. A javaslattal összefüggésben az EGSZB aggódik amiatt, hogy nem fogják kellően megvizsgálni a kérelmek által az egyes tagállamokban beszedett adók végösszegére gyakorolt hatást.

3.3

Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat hatással lesz a tagállamok által az adócsalás és –elkerülés elleni küzdelem érdekében végrehajtott különleges intézkedések jóváhagyási folyamatának időtartamára, mivel ez növeli majd annak valószínűségét, hogy hatékonyan kezelik az ilyen cselekményeket.

3.4

Mivel a héacsalás elsősorban a nemzetközi kereskedelemben fordul elő (ezek az ún. „körhintacsalások” és az „eltűnt kereskedő” esetei), igen korlátozott lesz annak a lehetősége, hogy hatékonyan lépjenek fel azáltal, hogy eltérést alkalmaznak egyetlen tagállamban. Az eljárások tagállami adóhatóságok általi további koordinációjára lesz szükség.

3.5

Az EGSZB arra is rámutat, hogy az Európai Bizottság által jelen javaslat keretében felvenni szándékozott hatáskörök igencsak összetettek és specializáltak. Megjegyzi, hogy – elsősorban gyakorlati – szaktudással rendelkező embereknek kellene azon csoport magját képezniük, amely az irányelv javasolt új cikkeiben meghatározott eljárás tárgyát képező intézkedésekre vonatkozó jövőbeli javaslatok kidolgozásában részt vesz. A szervezett civil társadalom jó lelőhelye az ilyen gyakorlati szakembereknek.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Jelenlegi formájában a javaslat csupán olyan esetekben teszi lehetővé a 2006/112/EK irányelvtől eltérő különleges intézkedések gyorsított (egy hónapon belüli) jóváhagyását, amikor egy tagállam a 193. cikktől eltérve (ez jelenleg hatásos csaláselleni eszköznek tűnik) derogációt kér a vevőnek mint az egyes áruk és szolgáltatások utáni héa megfizetésére kötelezett adóalanynak a kijelölése alól. Más esetekben viszont a Tanács egyhangú hozzájárulására van szükség, ami számottevően ronthatja a héacsalás elleni harc hatékonyságát. Az EGSZB arra is rámutat, hogy a csalók napjainkban eredményesen működnek együtt, ezért célszerű lenne, ha számos országban tájékoztatnák az adóhatóságokat és a rendőrséget az irányelv javasolt új cikkei értelmében megadott eltérésekről, és ezek elbírálásába bevonnák őket. Ez különösen igaz azon országokra, amelyekbe egy derogáció megadását követően áthelyeződik az illegális tevékenység.

4.2

Az EGSZB javasolja továbbá, hogy a 395b. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti bizottsági jóváhagyási folyamat ne zárja ki annak lehetőségét, hogy egy bizottsági tag kérje az eredménytelen írásbeli eljárás lezárását elsősorban saját jogos érdekeinek hatásos védelme érdekében, amelyeket sérthetne egy másik tagállam különleges intézkedések engedélyezése iránti kérelme. E hiányosság kezelésének másik módja az lenne, ha mechanizmust vezetnének be a különleges intézkedésnek a Miniszterek Tanácsa általi további megerősítésére, amelynek értelmében az intézkedés e jóváhagyás híján nem lenne alkalmazandó.

4.3

A gyorsreagálási mechanizmus bevezetésével az irányelvjavaslat jelentősen lerövidíti majd az adócsalás és –elkerülés elleni különleges intézkedések jóváhagyásához szükséges időt: korábban nyolc hónap kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság támogató javaslatot tegyen, majd a Tanács egyhangúlag jóváhagyja azt, így viszont csak egy hónapra lenne szükség, hiszen a jóváhagyási hatáskör az Európai Bizottsághoz kerülne át. Az EGSZB egyetért az eljárás fenti felgyorsításával, mivel az növelheti az adócsalás elleni küzdelem hatékonyságát. A tagállamoknak azonban szükség esetén lehetőséget kell nyerniük arra, hogy a tanácsadó bizottság előzetesen megvitathassa a derogáció iránti kérelem tervezetét, és így megelőzzék az Európai Bíróságnál esetleg kezdeményezett pereket.

4.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a „megfelelő tagállami ellenőrzés” fogalma nincs kellően meghatározva a javaslat 395a. cikkének (1) bekezdésében. Azt javasolja ezért, hogy a Tanács szüntesse meg ezt az ellentmondást, és bővítse ki az ellenőrzés hatályát a javaslat 395a. cikkének (1) (b) bekezdésében hivatkozott intézkedésekre.

4.5

Arra az esetre, ha egy, a 395. cikkben leírt eljárás alapján megadott eltérés az érvényességi ideje alatt hatásosnak bizonyul az adócsalás és –elkerülés elleni harcban, az EGSZB azt ajánlja, hogy vezessenek be mechanizmust, amelynek révén ezen intézkedés – a legjobb gyakorlatok terjesztésének módjaként, egy, a vizsgált javaslatban szereplőhöz hasonló, egyszerűsített eljárással – alkalmazhatóvá válik más tagállamokra is.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON