Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Nagy teljesítményű számítástechnika – Európa helye a globális versenyben

2012. április 18-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Nagyteljesítményű számítástechnika – Európa helye a globális versenyben

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció véleményét 2012. június 25-én elfogadta.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11–12-én tartott, 482. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 143 szavazattal 1 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.1 Az EGSZB alapjában véve egyetért az európai bizottsági közleménnyel, és határozottan támogatja az abban foglalt célkitűzéseket. A nagyteljesítményű számítástechnika (High Performance Computing – HPC) új ismeretek alapfeltételét jelenti, és egyben számos innovatív termék, eljárás és szolgáltatás alapjául szolgál.

1.2 A HPC a digitális menetrend része és mára a modern kutatás és nemzetgazdaságok nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ide tartozik például az energia-, éghajlat-, egészségügyi, gazdaság-, társadalom- és a védelmi politika. A HPC-nek kiemelt jelentősége van az Európa 2020 stratégia szempontjából.

1.3 Az EGSZB támogatja egy európai HPC-ökoszisztéma kiépítését és az ehhez már létrehozott PRACE kutatási infrastruktúrát, amelynek célja, hogy széles körben és valamennyi lehetséges felhasználó/szereplő számára – különös tekintettel az egyetemekre és a kkv-kra – egyforma feltételek mellett elérhetőek legyenek a HPC-források az EU-ban.

1.4 A működőképes HPC-ökoszisztéma szerződésjogi és pénzügyi része mellett két másik, hasonlóan fontos feladat is felmerül a HPC továbbfejlesztése kapcsán: egyrészt a következő generációs számítógépek (az ún. Exascale számítógépek) hardverfejlesztése, másrészt pedig az ezek használatához szükséges, nagyon bonyolult alkalmazások, azaz a szoftverek kifejlesztése és elterjesztése. Mindkét feladatnak egyforma fontosságot kell tulajdonítani.

1.5 Mindezek alapján az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy az eddig az EU-ban a HPC területén elért beruházási szintet emeljék a duplájára, azaz mintegy 1,2 milliárd euróra évenként. Ennek alapján évente még további 600 millió euróra lenne szükség, melyet elsősorban az EU-nak, a tagállamoknak és az ipari felhasználóknak kellene előteremteniük. Ezzel el lehetne érni, hogy a beruházási kvóta megfeleljen a világ többi régióiénak. Ennek a többletforrásnak körülbelül a felét HPC-rendszerek és vizsgálóberendezések beszerzésére kellene fordítani, a másik felét pedig egyformán a szakképzésre, illetve HPC-szoftverek kifejlesztésére és kapacitásbővítésére.

1.6 Ehhez egyrészt a kutatóintézetek/egyetemek és az ipar együttműködésére van szükség. Az EGSZB véleménye szerint ehhez a magán- és közszféra közötti partnerségek (PPP) jelentik a kimondottan megfelelő és már kipróbált eszközt. Egyes esetekben a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés is szóba jöhet, de az Európai Bizottságnak ezt semmiképp nem szabad egyetlen lehetőségként kötelezően előírnia.

1.7 Ehhez viszont az kell, hogy a tagállamok és az EU jelentős támogatási eszközöket bocsásson rendelkezésre. Az ilyen forrásokra közvetlenül és közvetetten is szükség van: közvetlenül a működőképes HPC-rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos fenti feladatok miatt, közvetetten pedig a szükséges magasan és közepesen képzett szakemberek képzéséhez, azaz az egyetemekhez és azok személyzetéhez.

1.8 Az EGSZB azt kéri a Tanácstól és a tagállamoktól, hogy a HPC-hez szükséges, fent említett intézkedések meghozatalát semmi esetre se mulasszák el a gazdasági és pénzügyi válsághelyzet miatt. Ezekre az intézkedésekre ugyanis éppen a gazdaság és a versenyképesség megerősítése érdekében van szükség. Ha nem kerül sor meghozatalukra, akkor az egy veszélyes dominóhatást indíthat el.

1.9 Az EGSZB szerint a legfőbb prioritás az, hogy Európa rendelkezzen egy versenyképes HPC-rendszerrel. Ez a cél nem jelent protekcionista iparpolitikát. Az erőfeszítéseknek inkább arra kell irányulniuk, hogy Európában is meglegyen a HPC fejlesztéséhez és használatához szükséges know-how, és megfelelő munkahelyeket teremtsünk, illetve döntési szinteket hozzunk létre. Az eddig a technológia terén vezető és Európában is működő vagy a K+F terén elkötelezett világcégekkel, illetve speciális HPC-szegmensekben korszerű tudással rendelkező európai vállalatokkal folytatott további együttműködés megteremtheti azt a szükséges kritikus potenciált, amellyel fel lehet majd venni a versenyt Kína jövőben várható vezető piaci szerepével.

2.1 A közlemény bemutatja a számítógép-alapú nagyteljesítményű számítástechnika (High- Performance Computing, HPC – A közlemény szóhasználatában a nagyteljesítményű számítástechnika (HPC) a magas színvonalú számítástechnika, a szuper-számítástechnika és a világszínvonalú számítástechnika szinonimájaként értendő)stratégiai jelentőségét. A közlemény az e-gazdaságot szolgáló ikt-infrastruktúráról írt közleményre, valamint azokra a tanácsi következtetésekre épül, amelyek azt szorgalmazzák, hogy bővítsék az olyan számítástechnikai infrastruktúrákat, mint a Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE, www.prace-ri.eu), illetve hogy a PRACE keretében vonják össze a nagyteljesítményű számítástechnikába irányuló beruházásokat.

2.2 A tagállamokat, az ipar képviselőit és a kutatókat arra kérik, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve tegyenek még nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Európa 2020-ig vezető szerepet tölthessen be a HPC-rendszerek és -szolgáltatások biztosításában és alkalmazásában.

2.3 Azért fejlesztenek HPC-rendszereket, hogy egyrészt az eddiginél hatékonyabban lehessen kezelni olyan jelentős társadalmi és tudományos problémákat, mint például az egyes megbetegedések korai felismerése és kezelése, az emberi agy működésének feltérképezése, az éghajlat alakulásának előrejelzése vagy a katasztrófák megelőzése, másrészt pedig hogy eleget lehessen tenni a termékeknél és szolgáltatásoknál felmerülő ipari innovációs igényeknek.

2.4 A még hatékonyabban működő HPC-rendszerek kifejlesztésével kapcsolatos kihívásokat nem lehet puszta extrapoláció révén megoldani, hanem számos technológia terén radikális innovációkra van szükség. Ez lehetőséget teremt az EU-n belül az ipar és a kutatás szereplői számára, hogy újrapozícionálják magukat ezen a területen.

2.5 Az EU jóval kevesebbet költ csúcsminőségű számítástechnikai rendszerek beszerzésére, mint a világ más régiói (feleannyit, mint a hasonló GDP-jű USA). Ennek következtében az EU-n belül rendelkezésre álló számítástechnikai rendszerek száma és színvonala is alacsonyabb, mint más régiókban, és a HPC-re szánt kutatási és fejlesztési források is alacsonyak.

3.1.1 Az EGSZB alapjában véve egyetért az európai bizottsági közleménnyel, és határozottan támogatja az abban foglalt célkitűzéseket. A nagyteljesítményű számítástechnika (HPC) számos új termék, eljárás és szolgáltatás kifejlesztésének alapjául szolgál. Nemcsak a legfontosabb technológiák egyike, hanem komplex rendszerek kutathatóságának az előfeltétele is egyben. A HPC így az Európa 2020 stratégia digitális menetrendjének szerves részét képezi.

3.1.2 Egyre hatékonyabb számítógépek kifejlesztésével és használatával a HPC az elmúlt évtizedekben a kutatás-fejlesztés meghatározó harmadik oszlopává nőtte ki magát, amely nemcsak hogy kiegészíti az olyan „hagyományos” oszlopokat, mint a kísérletezés (ideértve a demonstrációs és a tesztelési berendezéseket is) és az elmélet, hanem egyre nagyobb létjogosultságot kap. Így alakult ki a Simulation Science elnevezésű új tudományág. A HPC ráadásul a komplex adatfeldolgozás, illetve az elemző- és előrejelző rendszerek fontos eszköze is. A HPC a digitális menetrend része, és mára a modern kutatás és nemzetgazdaságok nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ide tartozik például az energia-, éghajlat-, egészségügyi, gazdaság-, társadalom- és védelmi politika.

A HPC döntő hardvereszközeit az ún. szuperszámítógépek jelentik, amelyek két fő jellemzője a következő:

Az EGSZB megállapítja, hogy a tárgyalt közlemény nem annyira a tudományos-műszaki kihívásokkal foglalkozik, hanem inkább egy olyan európai támogatási és fejlesztési politika szempontjaival, amely az Európai Bizottság szerint ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez szükséges. Így az Európai Bizottság javaslatokat terjeszt elő arra nézve, hogy milyen eszközöket kellene ehhez alkalmazni. Az EGSZB-nek azonban egyelőre kétségei vannak ezzel kapcsolatban, és azt ajánlja, hogy folytassanak le egy további konzultációt (lásd a 4.4. pontot).

Az EGSZB egyik legfontosabb ajánlása az, hogy intenzívebben foglalkozzunk a problémának a szoftverkérdéseket érintő, szintén rendkívül fontos részével, és készítsünk elő megoldási javaslatokat, különösen a szükséges felhasználói programok kifejlesztését, tesztelését és terjesztését illetően. Ezen a téren nagy szükség van kutatásra, fejlesztésre, oktatásra és képzésre a szakképzési és a felhasználói rendszerek különböző szintjein. Ehhez pedig az kell, hogy az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipar szintjén elegendő támogatásban részesítsék az erre irányuló intézkedéseket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság orvosolja ezt a hiányosságot.

Komoly hiányosságok tapasztalhatók a megfelelően képzett szakemberek képzése és száma terén, például: http://www.hpcwire.com/hpcwire/2012-04-04/supercomputing_education_in_russia.html.Ez mind a szükséges K+F-feladatokkal foglalkozókra, mind pedig a HPC-rendszerek hatékony használatát biztosítókra igaz. Az ennek megoldására irányuló erőfeszítéseknek is helyet kell kapniuk a támogatási intézkedések között. Döntő feltétel, hogy az egyetemek elegendő pénzügyi és humánerőforrásokkal rendelkezzenek, illetve oktatóik és kutatóik között legyenek megfelelő számban nemzetközileg elismert szoftverszakemberek és fejlesztőmérnökök, valamint hogy a kutatási és fejlesztési eredményekre támaszkodó, magas színvonalú képzést folytathassanak.

2005-ben a nemzetközi HPC-központok üzemeltetői és felhasználói felismerték és nyilvánosan szóvá is tették, hogy szükség van egy olyan európai HPC-infrastruktúrára, amelyet minden partner használhat. Először 14 európai ország részvételével megalakult a PRACE partnerség, melynek az volt a célja, hogy támogassa, használja és továbbfejlessze Európában a HPC-t.

Ennek eredményeként az egyik kiválasztott kutatási infrastruktúraként a HPC felkerült az első ESFRI-listára (1). Miután megteremtették a jogi, pénzügyi, szervezeti és műszaki feltételeket is, 2010-ben brüsszeli székhellyel megalapították a PRACE AISBL-t (nemzetközi non-profit egyesületet), hogy valamennyi partner felhasználóinak hozzáférést nyújtsanak az öt legnagyobb teljesítményű, nemzeti szinten létrehozott európai HPC-rendszerhez. A PRACE-nek azóta 24 tagja van, többek között Izraelből és Törökországból is. A 7. kutatási keretprogramban a PRACE három projektben részesül anyagi támogatásban, elsősorban alkalmazások előterjesztésével, optimalizálásával és bővítésével kapcsolatos munkákért, illetve a felhasználók intenzív szak- és továbbképzéséért. Jelenleg négy partnerállam (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) 100-100 millió euró értékben ígért számítástechnikai szolgáltatásokat. A felhasználói kontingensek odaítélése egy páneurópai szakértői értékelési folyamat keretében, egy független tudományos irányítóbizottság közreműködésével történik.

Az EGSZB támogatja egy európai HPC-ökoszisztéma kiépítését és az ahhoz már kialakított kutatási infrastruktúrát, amely egyforma hozzáférési feltételek mellett biztosítja, illetve hivatott biztosítani a HPC-források széles körű rendelkezésre állását. Ezzel kapcsolatban garantálni kell, hogy az EU-ban minden olyan lehetséges felhasználó/szereplő – különös tekintettel az egyetemekre és a kkv-kra –, aki nem áll közvetlenül összeköttetésben a PRACE szervezettel, a többi szereplővel egyforma módon közreműködhessen a források fejlesztésében és felhasználásában. Ennek kapcsán azonban nemcsak arról a kisebb és minden bizonnyal megoldható problémáról van szó, hogy egyforma hozzáférési feltételeket kell teremteni a már meglévő HPC-forrásokhoz, hanem egy újszerű, fő eszközként Exascale számítógépekből álló (lásd a 4.1. pontot), nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű jövőbeli HPC-ökoszisztéma kutatás-fejlesztéséről és végső soron beszerzéséről is, beleértve az ehhez alkalmas, magas színvonalú szoftverek kifejlesztését. Ezen a téren azonban az EGSZB azt ajánlja, hogy várjanak az elsietett koncentrációs folyamatokkal és az egy bizonyos összrendszerre való ráállással éppen azt a fajta versenyt, illetve a lehetséges módszereknek és elképzeléseknek a sikeres ökoszisztémához nélkülözhetetlen pluralizmusát lehetővé téve, amelyek a rendkívül ambiciózus cél eléréséhez szükségesek. A kiegyensúlyozott kutatás-, fejlesztési és versenypolitikának ezzel a kényes kérdésével foglalkoznak a következő fejezetben szereplő észrevételek. Az EGSZB szerint ezen a téren még további vitákra van szükség a lehetséges szereplők között.

3.7.1 Az EU számos tagállamának válságos gazdasági helyzete fényében még akár érthetőnek is tűnik az a jelenleg kibontakozó folyamat, hogy éppen a szakképzés, a kutatás és a fejlesztés terén próbálnak megtakarításokat elérni. Ez azonban súlyos láncreakciót válthat ki, hiszen a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez éppen az új technológiákra, innovációkra és az azzal kapcsolatos készségekre van szükség.

3.7.2 Az EGSZB ezért nyomatékosan kéri a Tanácsot és valamennyi tagállamot, hogy ne hagyják magukat a könnyebb útra rávenni, hanem éppen ezen a területen ruházzanak be az újba és az ahhoz szükséges feltételek megteremtésébe. Ahelyett tehát, hogy megszorításokat hajtanának végre ezen a politikaterületen, inkább nyújtsanak még nagyobb támogatást. Ne játsszák el a jövőt!

A szuperszámítógépek következő generációjának kifejlesztése Exascale projekt elnevezés alatt fut. Ehhez a teljes rendszer valamennyi szintjén, különösen az elektromosenergia-igény szempontjából mérvadó összetevőkön jelentős mértékben javítani kell, sőt valószínűleg teljesen újra kell fejleszteni őket. Ez a kutatóintézetek és az ipar közötti együttműködés konfliktusokkal terhelt területének egy nehéz feladata lesz.

Erről a nehéz általános kérdésről az EGSZB már többször is kifejtette álláspontját (például CESE 330/2009).Többek között egy nemrégiben megjelent és a „Horizont 2020-ról” szóló véleményében (CESE 806/2012) azt ajánlotta, hogy „ennek érdekében át kellene gondolni az ide kapcsolódó ipar- és versenypolitika lehetséges új megközelítéseit.

Kérdéses, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés ezen a téren vajon a megfelelő eszközt jelenti-e a kutatóközpontok és az üzleti szféra közötti együttműködéshez. Ennek érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy határozzák meg a kutatási, az innovációs és az iparpolitika különböző, részben egymásnak ellentmondó célkitűzéseit, illetve az ezekkel kapcsolatos követelményeket, valamint beszéljék meg és tisztázzák ezeket a különböző érdekelt felekkel; egyes esetekben akár kivételes szabályozásokra is szükség lehet.” (lásd alább a 4.4. pontot is).

Speciálisan az Exascale-re vetítve ez azt jelenti, hogy a modern kutatás-fejlesztés jegyében a különböző területek (mint például processzorok és sokféle egyéb összetevők) kutatása és ipara közötti partnerségekbe be kell vonni mind nagy-, mind pedig kisvállalatokat, köztük világszerte sikeres szereplőket (lásd a 4.5. pontot is), és egyszersmind el kell kerülni, hogy elhamarkodottan végleges döntéseket hozzunk. Végül is az összrendszer optimalizált megtervezésére csak akkor kerülhet sor, amikor ismert, hogy milyen és mekkora teljesítményű összetevőket lehetett vagy lehet majd kifejleszteni. Sajnos a múltból vannak példák arra, amikor ezt nem tartották be, és a folyamat kudarccal végződött.

4.4 Egy erre alkalmas támogatási koncepció: a magán- és közszféra közötti partnerségek (PPP)

Az EGSZB azt ajánlja, hogy mivel a hatékony HPC-rendszer nagyon fontos Európában és Európa számára, a sokféle lehetséges szereplővel – elsősorban a PRACE platform tagjaival – közösen dolgozzanak ki egy kívánatos európai bizottsági támogatási koncepciót, és közösen tegyenek rá javaslatot, még mielőtt végrehajtják az ebben a dokumentumban tárgyalt közleményben szereplő módszereket. Az EGSZB szerint kimondottan a magán- és közszféra közötti partnerségek (PPP) jelentenek bevált és alkalmas eszközt a HPC fejlesztési céljai szempontjából. Az európai bizottsági közleményben preferált kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést tehát, amely egyes esetekben szintén jól használható lehet, semmiképp nem lenne szabad általánosan alkalmazandónak előírni.

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az elsődleges prioritás az, hogy a jövőben Európában rendelkezésre álljon egy versenyképes és hatékony HPC-rendszer. Mivel az ágazatban eddig főként olyan (az IBM-hez, CRAY-hez vagy az INTEL-hez hasonló) globális szereplők tevékenykednek, akiknek az egész világon vannak érdekeltségeik, összeszerelő üzemeik és kutatólaboratóriumaik, az EGSZB szerint fontos, hogy meglegyenek Európában is a HPC kifejlesztéséhez és használatához szükséges ismeretek, munkahelyek és megfelelő döntéshozatali szintek, illetve hogy megteremtsék ezeket. Például az eddig a technológia terén vezető világcégekkel vagy a jövőben akár piacvezetővé is válható feltörekvő vállalatokkal folytatott további együttműködés megteremthetné azt a szükséges kritikus potenciált, amellyel ellensúlyozható lesz Kínának a jövőben várható vezető piaci szerepe.

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy az eddig az EU-ban a HPC területén elért beruházási szintet emeljék a duplájára, azaz mintegy 1,2 milliárd euróra évenként. Ennek alapján évente még további 600 millió euróra lenne szükség, melyet elsősorban az EU-nak, a tagállamoknak és az ipari felhasználóknak kellene előteremteniük. Ezzel el lehetne érni, hogy a beruházási kvóta megfeleljen a világ többi régióiénak. Azt javasoljuk, hogy ennek a többletforrásnak körülbelül a felét HPC-rendszerek és vizsgálóberendezések beszerzésére kellene fordítani, a maradék egy-egy negyedét pedig a szakképzésre, illetve HPC-szoftverek kifejlesztésére és kapacitásbővítésére.

A pénzügyi forrásokkal szembeni nagy igényeket a HPC-vel kapcsolatos magas költségek magyarázzák. Egy nagyteljesítményű számítógép beszerzése több mint 100 millió euróba kerül, a karbantartás és üzemeltetés pedig akár további 20 millió euróba is kerülhet évente. Szükség van tehát a köz- és a magánszféra közötti szövetségekre. Ilyenekre van is példa a HPC területén vezetőnek számító országokban.

A közlemény utal arra, hogy az európai HPC-szolgáltatóknak nagy nehézséget jelent, hogy termékeiket olyan nem uniós országok közszférájában értékesítsék, ahol vannak nemzeti HPC-szolgáltatók. A HPC használatának a stratégiailag fontos területeken – mint például az atomenergia-iparban, a hadiiparban, az olaj- és gáziparban – szinte teljesíthetetlenül magas biztonsági követelményeknek kell megfelelnie. A keretprogram részeként kifejlesztett európai kutatási projektek viszont közvetve hasznára lehetnek harmadik országok vállalatainak.

Tudva azt, hogy a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás valamennyi aláírójának be kell tartania a nemzeti bánásmód és a diszkriminációmentesség elvét (III. cikk), az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban térjenek ki a HPC-piacokhoz való egyenlő hozzáférés kérdésére.

Ennek megfelelően az EGSZB támogatja az európai bizottsági javaslatban a Horizont 2020-szal kapcsolatban leírt azon szándékokat (COM(2011) 809 final, 2011.11.30.), hogy egyértelműsítik és megvédik a szellemi tulajdonjogokat.

A jövőbeli problémafelvetések keretében az energiafogyasztás kérdését is figyelembe kell majd venni mint a HPC-fejlesztés egyik akadályozó tényezőjét (The Greening of HPC - Will Power Consumption Become the Limiting Factor for Future Growth in HPC? 2008. október 10., München. http://www.hpcuserforum.com/presentations/Germany/EnergyandComputing_Stgt.pdf; lásd a 3.2. pontot is). A jelenleg rendelkezésre álló technológiával az Exascale rendszerek óriási mennyiségű energiát használnának fel, ami rendkívül megnövelné az üzemeltetési költségeket (az üzemi költségeknek mintegy felét az energiaköltségek tennék ki), és káros lenne a környezetre is.

Léteznek különböző koncepciók energiahatékony technológiákra, mint például a hibrid szuperszámítógépek, de ezek kérdéseket is felvetnek („[…] Progress in lower-power devices may make it feasible to build future systems with Exascale performance. […] However […] how do we exploit […] this disruptive technology?”. A Strategy for Research and Innovation Trough High Performance Computing. Edinburghi Egyetem 2011.) A számítógépes architektúrákban számos energiamegtakarítási stratégiát kidolgoztak már. Ilyen például az alkatrészek egyes csoportjainak különböző hálózati feszültséggel való ellátása (amelyek így akár külön le is kapcsolhatóak) vagy energiahatékony adattárolók (drowsy cache) alkalmazása és egyes alkotóelemek szelektív lekapcsolása. Többmagos processzorokkal, multi-threadinggel és klaszterekkel elérhető, hogy a processzorterhelést összeegyeztessék az energiafogyasztás és a hőkibocsátás csökkentésének céljával (Zöld IT: Technológiák az IT-rendszerek energiahatékonyságához. Madridi Műszaki Egyetem, 2008.).

Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy az energiamegtakarítást elősegítő technológiák támogatását vegyék fel fontos szempontként az EU HCP-projektjébe.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 11-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON