4.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/122

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottan támogatja az „Európa a polgárokért” program folytatását, valamint alapvető jellemzőit: az európai polgárok aktív politikai és közéleti szerepvállalásának ösztönzését és támogatását, a közös értékeken és az európai identitáson alapuló szolidaritást és kölcsönös együttműködést.

1.2

Az aktív polgári szerepvállalás polgárok, polgári csoportok, civil társadalmi szervezetek – elsősorban a szociális partnerek – részvételét jelenti a politikák kialakításában (vertikális párbeszéd a civil társadalom és a közigazgatás között), valamint a közöttük megvalósuló hálózatépítésben és együttműködésben (horizontális párbeszéd). Az EGSZB üdvözli, hogy a vizsgált javaslat támogatni kívánja mindkét szempontot, jóllehet további pontosításra szorulnak a horizontális párbeszéd módozatai.

1.3

Az EGSZB összességében támogatja az Európai Bizottság javaslatát, azonban kéri, hogy az Európai Parlament, az EGSZB, a Régiók Bizottsága és a strukturált párbeszéd partnerei nagyobb mértékben vegyenek részt a program kidolgozásában, ellenőrzésében és értékelésében. E vélemény olyan ajánlásokat és konkrét módosításokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé teszik a program tökéletesítését, hogy az még közelebb legyen a polgárokhoz és megfeleljen az igényeiknek.

1.4

Ahogyan az Európai Bizottság is elismeri, az Európai Unió intézményei jelenleg komoly legitimációs problémákkal küzdenek. A polgárok csekély bizalma, az apátia és a döntéshozatali folyamatban való részvétel hiánya alapjaiban kezdi ki az európai eszmét, és árt a döntések minőségének, illetve az Unió hosszú távú fejlődésének (1). Ez a helyzet a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, legyen az helyi, nemzeti, transznacionális vagy európai. A programnak a szükséges munka elvégzéséhez javasolt pénzügyi kerete elégtelen, ezért mindent meg kell tenni a finanszírozás növelése érdekében.

1.5

Az „Európa a polgárokért” programnak meg kell felelnie a Lisszaboni Szerződésben lefektetett demokratikus normáknak, melyek megszilárdulását elő kell mozdítani Európában, különös tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkében szereplő, a részvételt és az átláthatóságot célzó mechanizmusokra. Ugyanakkor a program csak akkor lehet teljesen működőképes, ha az európai uniós intézmények teljesítik az említett cikkek végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeiket, például zöld könyvek kidolgozása révén. Ehhez hasonlóan a program semmiképpen nem mentheti fel az Európai Bizottság különböző főigazgatóságait kötelezettségvállalásaik alól, hogy saját forrásaik felhasználásával és illetékességi körükön belül az eddigieknél jobban támogassák a polgárok részvételét, a párbeszédet és a partnerségeket.

1.6

Az EGSZB ezenkívül megismerhette több civil társadalmi szervezet aggodalmait, akik attól félnek, hogy az éves munkaprogramok túlságosan háttérbe szoríthatják a program hosszú távra szóló témáit, sőt teljesen el is fedhetik azokat, vagy pedig kizárhatják annak lehetőségét, hogy a polgárok maguk határozzák meg saját prioritásaikat. Az EGSZB is osztja ezeket az aggodalmakat.

1.7

A történelmi emlékezetnek szentelt fejezetnek a közös identitást és értékeket kell előmozdítania. Az EGSZB üdvözli a programban javasolt kiegészítéseket, melyek magukban foglalják a nácizmus és a totalitárius kommunista rezsim áldozatairól való megemlékezést, az 1953-at követő időszakra vonatkozóan is, valamint a társadalom szerepének fontosságát egy sokáig megosztott Európa újraegyesítésében.

1.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a döntéshozatali folyamat valamennyi szintjén és szakaszában támogatni kell a fenntartható, lényegre törő és a lehető legstrukturáltabb polgári szerepvállalást.

Ennélfogva a fent említett javaslatokon túlmenően a következő ajánlásokat fogalmazza meg:

2.1

Az „Európa a polgárokért” programnak hozzá kell járulnia a Lisszaboni Szerződésben lefektetett demokratikus normák gyakorlati megvalósításához, különös tekintettel az EUSZ 10. és 11. cikkére. Az európai polgári kezdeményezés csak az egyik részvételi lehetőség, melyet a szerződés előír: hamarosan követi majd a többi. Ez a program is meghozza majd gyümölcsét, ha az EU jobban felvállalja az EGSZB más véleményeiben részletezett politikai szükségszerűségeket, például a polgári részvételről szóló zöld könyv elengedhetetlen kidolgozásával.

2.2

A javaslat kifejezetten hivatkozott, egyetlen jogalapja jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 352. cikke (2). Az EGSZB kéri annak pontosítását, hogy az alapszövegek mely cikkeiben szerepelnek azok a célkitűzések, amelyeket a programnak el kell érnie. Különösen az EUSZ 10. és 11. cikkét, valamint az EUMSZ 15. cikkét kellene kiemelni (3). Az indokolás egyébiránt megemlíti az Alapjogi Charta 39. cikkét, mely az európai parlamenti választásokon való aktív és passzív választójogra vonatkozik, azonban nem tesz utalást a Charta más releváns cikkeire, így a 11. cikkre (a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága), a 12. cikkre (a gyülekezés és az egyesülés szabadsága), a 41. cikkre (megfelelő ügyintézéshez való jog), valamint a 20. és a 26. cikkre, mely kimondja a személyek és a különböző társadalmi csoportok törvény előtti egyenlőségét és ezen jogok védelmét (4). Le kell azonban szögezni, hogy ez a program nem lehet sem az egyetlen, sem pedig a fő eszköze a fent említett célkitűzések megvalósításának.

2.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a részvétel és az aktív polgári szerepvállalás egyetemes és oszthatatlan értéket képvisel és a közigazgatás valamennyi szintje (helyi, nemzeti és európai) összeköttetésben áll egymással. Az Európai Unióval kapcsolatos számos döntés visszahat a helyi és nemzeti szintre. Ezenkívül ezek a szintek azok, amelyek előmozdítják az uniós határozatokat és hozzájárulnak azok kidolgozásához. A programnak tükröznie kell ezt a helyzetet, és az ehhez szükséges forrásokat meg kellene találni, elsőbbséget biztosítva az európai vetületnek, függetlenül attól, hogy a projektgazda milyen (nemzeti vagy európai) szinten működik. Az ilyen fellépéseket transznacionális partnerek nélkül is meg kellene tudni valósítani. Támogatni kellene továbbá – a finanszírozás növelése révén – az uniós döntéshozatali folyamatban való részvételt támogató, helyi szinten működő projektek gazdáit.

2.4

Az EGSZB megjegyzi, hogy a civil társadalmi szervezetek által végzett munka különleges jelentőséggel bír, főként válság idején, és hogy ez utóbbi a forráshiánnyal karöltve rendkívül súlyosan érintette ezeket a tevékenységeket. Ezért kapnak különösen fontos helyet a programban a hosszú távú adminisztratív támogatások, valamint a strukturált párbeszédnek és az ún. „őrkutya” szervezeteknek nyújtott támogatás, illetve az aktuális európai kérdések megoldásában való részvétel. A programnak támogatnia kell többek között a 2011 és 2013 közötti európai évek során véghezvitt intézkedéseket, szerzett tapasztalatokat és elért eredményeket, valamint a civil társadalom, nevezetesen a szociális partnerek ajánlásait.

2.5

Az aktív polgári szerepvállalás és a polgári részvétel egyértelműen olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek ösztönzik az információ- és eszmecserét, valamint a közös identitásról, az értékekről és a történelemről való reflexiót. Az EGSZB üdvözli a történelmi emlékezet kapcsán a programban javasolt kiterjesztést, mely magában foglalja a nácizmus és a totalitárius kommunista rezsim áldozatairól való megemlékezést, az 1953-at követő időszakra vonatkozóan is. Támogatni kell továbbá egy olyan nyilvános vitát, mely segít alaposabban megismerni Európa történelmét és levonni a tanulságokat, kiemelve a társadalom szerepének fontosságát egy sokáig megosztott Európa újraegyesítésében. Kiemelt figyelmet kellene szentelni a fiatalok történelmi tudatának, mely az EU közös jövőjének, szabadságának és jólétének alapköve.

2.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nemcsak az intézmények tisztviselőit és alkalmazottait, hanem főként a polgárokat is jobban be kell vonni az „Európa a polgárokért” program keretében kidolgozott projektekbe és tevékenységekbe, különösen a testvérvárosi kapcsolatokba. Abban az esetben, ha a projektet javasló pályázó közigazgatási szerv, ügynökség vagy bármely más olyan szerv, melynek finanszírozása főként adókból, járulékokból vagy hasonló forrásokból történik, kötelező partnerséget kell előírni legalább egy civil társadalmi szervezettel. Külön támogatásban kellene részesíteni az új partnerségek, például a Kelet-Nyugat partnerség létrehozását.

3.1

Az EGSZB üdvözli az eredeti javaslaton elvégzett módosításokat, melyek jobb együttműködést és koordinációt írnak elő az „Európa a polgárokért” program és más, például a szomszédságpolitikával kapcsolatos programok között. Ezen túlmenően a javaslat 11. cikke értelmében és a 2020-as célkitűzések teljesítése érdekében is jobb koordinációra van szükség az Interreggel, illetve a médiára és az ifjúságra vonatkozó programokkal kapcsolatban.

3.2

Az EGSZB kiáll amellett, hogy mielőbb összehangolt tájékoztatást kell tudni adni az „Európa a polgárokért” programmal és más uniós programokkal kapcsolatban, hogy minden egyes polgár egyetlen helyen megtalálhassa mindazokat lehetőségeket, melyek a rendelkezésére állnak. Az Európai Bizottság egyik nyilvános konzultációjából (5) kiderül, hogy a polgárok nem mindig tudják pontosan, hogy milyen típusú tevékenységek kapnak a leginkább támogatást, és azt sem, hogy melyik programhoz kellene fordulniuk. Ezzel kapcsolatban kiemelt figyelemben kell részesíteni a fiatalokat.

3.3

Ahogyan egy korábbi véleményében is tette, az EGSZB kéri a koordináció jelentős javítását, például egy, az aktív polgári szerepvállalással és részvétellel foglalkozó, állandó jellegű intézményközi egység létrehozása révén, melynek munkájában az Európai Bizottság különböző főigazgatóságainak és az EU más intézményeinek képviselői vennének részt (6).

3.4

A program finanszírozása teljes mértékben elégtelen. Tudatában annak, hogy a jelenlegi válsághelyzetben az „Európa a polgárokért” program költségvetésének növelése pénzügyi és politikai kihívást jelent, az EGSZB határozottan kiáll a program meghatározó jelentősége mellett, és felhívja a figyelmet arra, hogy elméletileg többszörösére lehetne emelni annak támogatását, mely ma alkalmatlan arra, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el európai szinten (7) és csalódást kelt még a potenciális projektgazdákban is. A támogatás jelenlegi összege kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentősége van a társadalom részvételének a döntéshozatali folyamatban, és hogy a döntéshozók képesek-e betartani a Lisszaboni Szerződés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat.

3.5

Az EGSZB annak elemzését kéri, hogy milyen módon lehet az „Európa a polgárokért” programot kiegészítő forrásokkal ellátni, például a programozási időszak során más programok keretében fel nem használt forrásokból.

3.6

Annak érdekében, hogy széles körű és inkluzív részvételt biztosítsunk a programban, és hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a kisebb szervezetek vagy azok, amelyek szűkös pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, illetve hogy növeljük az említett program hatékonyságát és ismertségét Európán belül, az EGSZB javasolja az európai dimenzióval bíró kisebb projektek támogatását is. A jelenlegi programmal kapcsolatban, és különösen a civil társadalom projektjei kapcsán csökkenteni kellene a költségvetésük által elérendő minimumküszöböt és a társfinanszírozás mértékét, növelni az előfinanszírozást, megszüntetni a külföldi partnerrel való együttműködés kötelezettségét, illetve csökkenteni az adminisztratív terheket, megtartva a szükséges ellenőrzést ott, ahol kell. A következő programidőszakban biztosítani kell a polgárok és a civil társadalom szervezetei számára, hogy kisebb nagyságrendű támogatásra is nyújthassanak be kérelmeket, és ezentúl ne kelljen több tízezer eurót invesztálniuk a társfinanszírozásba. A projektenként tervezett átlagos összeg jelenleg 80 000 euró, ami aggodalomra ad okot. A program tervezésekor alaposan fel kell mérni és meg kell szüntetni azokat a szempontokat, amelyek miatt a program rendelkezései hátrányos helyzetbe hozhatnak bizonyos projektgazdákat vagy célcsoportokat.

3.7

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy gondolja át a különleges támogatások nyújtásának vagy a kis horderejű projektekre vonatkozó külön kategória felállításának lehetőségét azokban a tagállamokban, ahol a civil társadalmi szervezeteknek a program célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenysége rendkívül hátrányos helyzetben van, vagy amelyekben alacsony a társadalmi részvétel.

3.8

Az új programozási periódusban meg kellene találni annak módját, hogy az önkéntes tevékenységet az alkalmazott társfinanszírozás keretében számolják el (8).

3.9

A polgári tevékenységek és értékek megerősítése az új európai generációk körében az EU jövőjének egyik kihívása, egyben meghatározó eleme. Az EGSZB többek között arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fiatalok által vitt olyan programok nagyobb mértékű bevonását ebbe a programba, amelyekre nem az „Erasmus mindenkinek” program keretében kerül sor, különös tekintettel azokra, amelyek az Ifjúság kezdeményezés alá tartoznak. Egy újabb tematikai elemet képezhetnének továbbá a vállalkozások szociális felelősségének ösztönzését célzó projektek.

3.10

Elvárható a programok decentralizált igazgatása, különösen a 3.6. pontban említett kisebb projektekre vonatkozóan. Az Európai Bizottság már kellőképpen elkötelezte magát, hogy bevonja a tagállamokbeli képviseleteit a szóban forgó program promóciójába (9), de meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy igénybe vegyék a nemzeti szintű képviseletek vagy más struktúrák támogatását a program különböző részterületeinek az irányításában is. A nyilvánosság tájékoztatása és a program igazgatása egymást kiegészítő tevékenységek. Egy másik megoldás lenne, ha lehetővé tennék több kisebb projekt végrehajtását globális támogatások alkalmazása mellett.

3.11

Biztosítani kell, hogy a program irányítása teljes mértékben nyitott és átlátható legyen. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság már megkezdte a konzultációkat e program keretében. Ugyanakkor figyelembe véve a program különleges jellegét, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a Régiók Bizottsága és az EGSZB képviselőit, valamint a strukturált párbeszédben részt vevő partnereket bevonják a program irányítóbizottságának munkájába, szakértői státuszban, teljes jogú tagként, megfigyelőként, aktív megfigyelőként vagy más hasonló státuszban, hivatalos vagy nem hivatalos intézményközi munkacsoport létrehozása mellett, amelynek az éves program kidolgozása a feladata. Az ilyen rendelkezések révén megvalósíthatóvá válik a partnerségi elképzelés, valamint az, hogy a döntéshozatali folyamat korai szakaszától kezdve hatékony információcserére kerüljön sor. Ezen túlmenően ezeket a képviselőként szorosan be kell vonni a program értékelésének és a további fejlődésének valamennyi szakaszába (10).

3.12

Meg kell szüntetni a munkaprogram éves prioritásaihoz, a rövidtávú tevékenységekhez vagy az ad hoc kezdeményezésekhez kapcsolódó veszélyeket, amelyekre a civil társadalom hívta fel a figyelmet, mivel nem szabad, hogy azok háttérbe szorítsák vagy egyoldalúan szűkebbre szabják a program alapvető célkitűzéseit. Meg kell hagyni a civil társadalomnak a lehetőséget, hogy maga választhasson helytálló témákat projektjeihez, amelyek tiszteletben tartják ezeket a célkitűzéseket.

3.13

Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy a projektek értékelésére szolgáló rendszert két szakaszban valósítsák meg. Az elegendő finanszírozás hiányában visszautasított kérelmek száma rendkívül magas. Jelenleg mintegy minden huszadik projekt kap támogatást a különböző programágak címén. Nem engedhető meg, hogy ez a forrásoknak a kérelmező szervezeteken belüli pazarlásához vezessen, ami káros volna, és ami ellentmondana az alapvető célkitűzéseknek. Ezen túlmenően hosszabb határidőt kell szabni a projektek benyújtására

3.14

Mivel a program igazgatási költségei túlzónak tűnnek, ugyanis a program egészére szánt költségvetés 11 %-át érik el, az EGSZB azt kéri, hogy e költségek tervezésekor vegyék figyelembe a költség-haszon elemzést (11) és a jelen véleményben javasolt megoldásokat e költségek csökkentése érdekében, nevezetesen a globális támogatások vagy a két szakaszban lefojtatott értékelési rendszerek stb. által.

3.15

Az EGSZB javasolja, hogy mielőbb állítsák fel az „Európa a polgárokért” program kapcsolattartó pontjait azokban a tagállamokban, ahol ilyenek még nem léteznek, valamint hogy erősítsék meg tevékenységeiket és fokozzák láthatóságukat.

3.16

Ahogy azt mind az Európai Bizottság, mint pedig az általa konzultált számos civil szervezeti képviselő elismeri (12), a programnak a jövőben szorosabban kellene kapcsolódnia a konkrét döntéshozatali eljárásokhoz és az európai politikai menetrendhez. Az EGSZB pozitívnak tartja, hogy az eredményeknek az új programhoz rendelt egyik kritériuma a program által támogatott tevékenységeknek köszönhetően létrejött politikai kezdeményezések száma és minősége. Következésképpen a program elősegítheti az EUSZ 11. cikkének végrehajtását. Ehhez hasonlóan az EGSZB az Európai Bizottság azon kérését is üdvözli, hogy osszák meg egymás között a bevált gyakorlatokat és gyűjtsék össze a civil társadalmi részvétel területére vonatkozó javaslatokat (13).

3.17

A program által támogatott valamennyi eseménynek a gyakorlatban folyamatosan és fenntartható módon felhasználható és maximálisan látható eredményekhez kellene vezetnie. Ilyen eredményeket kellene elérni a polgárok részvételével tartott viták vagy rövid megbeszélések megszervezése, valamint kölcsönös kapcsolatok kiépítése során is. Az elnökség tevékenységeinek egy része például helyet adhatna a civil társadalom és az uniós intézmények közötti vitafórumnak.

3.18

Az EGSZB támogatja a működési támogatások nagyobb hozzáférhetőségét, külön kihangsúlyozva az európai és a nemzeti szint jelentőségét, ugyanis az itt nyújtott támogatások teszik lehetővé a szervezetek számára, hogy általános kompetenciájukat fejlesszék, a politikák kidolgozásában való részvételhez szükséges kapacitásaikat megerősítsék, valamint hogy az új kihívásokra gyorsan tudjanak reagálni (14). Ezzel szemben gyakori, hogy a projektek támogatásai speciális kezdeményezésekre irányulnak, amelyeken keresztül gyakran nehezebb a fenntarthatóságot, az intézményi eredményeket, illetve az intézkedés minőségét biztosítani. Ellenőrizni kell az átlagos költségeket, a projektek számát és más olyan mutatókat, amelyek jelen javaslat mellékletében szerepelnek. Ezek a pontok a kisebb méretű szervezetek esetében nem adhatnak okot pénzügyi vagy igazgatási jellegű diszkriminációra, amely a társfinanszírozásra vonatkozó megemelt küszöb vagy más pontok alkalmazásából következne. Okosabb volna elkerülni egy ilyen összeg meghatározását, vagy azt e támogatások mértékéhez képest nagyon alacsony szinten megállapítani, mivel így emelhető a kedvezményezettek száma vagy a nyújtott támogatás időtartama.

3.19

A bizalmi partnerek esetében ajánlatos főként a hosszú távú strukturális támogatásokra hagyatkozni. Az is elvárható, hogy amennyiben a projektek természete azt megkívánja, meg lehessen hosszabbítani azok maximális időtartamát.

4.1

A Preambulum (4) preambulumbekezdésében az EGSZB a következő kijelentés kiegészítését vagy elhagyását javasolja: „Az európai polgári kezdeményezés intézménye egyedülálló módon lehetőséget kínál a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az uniós jogszabályok alakításában” (15), mivel kétségeket ébreszthet a Lisszaboni Szerződés más rendelkezéseinek a végrehajtását illetően.

4.2

A Preambulum (4) preambulumbekezdésében az EGSZB jelen vélemény 2.3. és 3.6. pontjának megfelelően a „transznacionális és uniós szintű” kifejezésnek a „transznacionális és uniós szintű, az európai dimenziót nemzeti szinten tiszteletben tartó” kifejezéssel való helyettesítését javasolja.

4.3

A Preambulum (10) preambulumbekezdésében az EGSZB a jelen vélemény 2,3. és 3,6. cikkében foglaltak alapján „a transznacionális projektekbe és tevékenységekbe” kifejezésnek „a program projektjeibe és tevékenységeibe” kifejezéssel való helyettesítését kéri.

4.4

Az EGSZB javasolja, hogy a (14) preambulumbekezdést a következőképpen egészítsék ki: „a Bizottsággal és a tagállamokkal, a Régiók Bizottságával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a strukturált párbeszédben részt vevő partnereivel és az európai civil társadalom egyéni képviselőivel együttműködve”.

4.5

A Preambulum (16) preambulumbekezdésében az EGSZB azt ajánlja, hogy az „uniós politikákhoz közvetlenül kapcsolódó” és az „uniós politikai menetrend alakításában” kifejezéseket az „uniós kérdésekre vonatkozó politikákhoz közvetlenül kapcsolódó” és az „uniós kérdésekre vonatkozó politikai menetrend alakításában” kifejezésekkel helyettesítsék.

4.6

Az EGSZB a jelen vélemény 3.13. pontjában kifejtett megjegyzések konkretizálásaképpen azt javasolja, hogy a Preambulum (16) preambulumbekezdésének második mondatát az „egységköltségek alkalmazásával” kifejezés után a következőkkel egészítsék ki: „valamint a projektjavaslatok két szakaszban történő kiválasztása révén”.

4.7

Az EGSZB a javaslat 1. cikkének a következő átfogalmazását javasolja: átfogó célkitűzés: „az értékek és az európai identitás, valamint a polgári szerepvállalás ösztönzésének”. „Az értékek és az európai identitás” fogalma szélesebb körű és befogadóbb. Ezeket a módosításokat a javaslat más részein is el kell végezni.

4.8

Ezen túlmenően az EGSZB azt javasolja, hogy az 1. cikkben a fent megfogalmazott megfigyeléseket követve, „az uniós szintű” szavakat „az uniós ügyekben és kérdésekben való” szavakkal helyettesítsék, megerősítve ezáltal azt, hogy a polgári részvétel oszthatatlan, valamint hogy az uniós ügyekről nem kizárólag uniós szinten döntenek.

4.9

A 2. cikk (2) bekezdésében az EGSZB azt javasolja, hogy „a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása” kifejezést váltsák fel „az uniós ügyekben való társadalmi szerepvállalás és önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása” kifejezéssel, valamint hogy „az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos ismeretek javítása” mondatrészt a következő mondatrészre módosítsák: „az Európai Unióhoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó politikák kidolgozásával kapcsolatos ismeretek javítása, és az azokban való nagyobb részvétel”.

4.10

Az EGSZB azt javasolja, hogy a 3. cikk (2) bekezdését a következők szerint egészítsék ki és módosítsák:

4.11

A javaslat 4. cikkét illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak a lehetőségek szerint mellőznie kellene a közbeszerzési szerződéseket, amelyek leginkább ambiciózus és költséges PR-kampányok szervezésében végződnek, melyek ráadásul távol állnak a polgároktól. Biztosítani kell, hogy valamennyi tevékenység teljes mértékben nyitott legyen a program minden résztvevője számára.

4.12

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a jelen véleménytervezet 2.6. pontjának megfelelően egészítsék ki a 6. cikket.

4.13

Át kellene gondolni a 8. cikk azon rendelkezésének az elhagyását, amely szerint minden évben új prioritásokat kell meghatározni a program számára, vagy legalább enyhíteni kellene a szóban forgó cikk megfogalmazását.

4.14

Az EGSZB a 9. cikk következők szerinti módosítását ajánlja: „3. meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselőit, valamint a strukturált párbeszédben részt vevő partnereit tevékeny módon bevonják a program irányítóbizottságának munkájába, szakértői státuszban, teljes jogú tagként, megfigyelőként, aktív megfigyelőként vagy más hasonló státuszban, hivatalos vagy nem hivatalos intézményközi munkacsoport létrehozása mellett, amelynek az éves program kidolgozása a feladata”.

4.15

Az EGSZB a 10. cikk következők szerinti kiegészítését javasolja: „A javaslat 9. cikkében idézett feleket széles körben be kell vonni a program értékelésének és további fejlődésének valamennyi szakaszába.”

4.16

Az EGSZB javasolja, hogy a 14. cikk (2) bekezdését a következőképpen egészítsék ki: „rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát”. Az EGSZB a 14. cikk (3) bekezdése első felébe a „többek között” kifejezés beillesztését javasolja.

4.17

Az EGSZB a melléklet 2. fejezetének („Programirányítás”) olyan jellegű kiegészítését javasolja, amelyben szerepel, hogy tervbe kell venni és elvárható, hogy a program különböző részterületeinek igazgatásába bevonják az Európai Bizottság tagállamokbeli képviseleteit vagy más nemzeti szintű struktúrákat, amelyeket a részvételre megfelelőnek ítél az Európai Bizottság.

4.18

A mellékletben említett értékelési kritériumokat illetően az EGSZB különösen azt kívánja hangsúlyozni, hogy megerősített pénzügyi vállalásokat kell elérni azokban az országokban és régiókban, amelyekben a célok megvalósítására szóló programok forrásai korlátozottak, amelyek nem férnek hozzá más forrásokhoz, vagy amelyekben a mutatók alapján alacsony a részvétel.

4.19

A „Pénzügyi kimutatás javaslatokhoz” 2.2.1. pontjában az EGSZB kategorikusan elutasítja, és közvetlenül törlésre javasolja azt a megjegyzést, amely szerint a kis- és középméretű szervezeteknek a programban való részvétele kockázatokat rejt az irányítására nézve. A fent részletezett szempontoknak megfelelően az EGSZB rámutat arra, hogy ezek a csoportosulások különösen alkalmasak a polgári részvételre, valamint hogy minden lehetséges eszközzel ösztönözni kell őket a programban való kötelezettségvállalásra, többek között azáltal, hogy megkönnyítik számukra a projektek benyújtását és irányítását, hogy a költségvetésük által elérendő minimumküszöböt lecsökkentik, lehetővé teszik számukra, hogy objektív szükségesség hiányában ne kelljen külföldi résztvevő feleket bevonniuk, vagy csökkentik esetükben a társfinanszírozás mértékét.

4.20

Az EGSZB amellett foglal állást, hogy vizsgálják felül a mellékletekben a különböző tevékenységekre javasolt projektek számát és a finanszírozási arányaikat, hogy ezáltal figyelembe lehessen venni a jelen véleményben megfogalmazott kéréseket, hogy hozzáférhetőbbé váljanak a projektek a kis- és középméretű szervezetek számára, valamint hogy létre lehessen hozni egy vagy akár több külön kategóriát a kis horderejű projektek számára, a működési támogatásokhoz való jobb hozzáférés, az engedélyezett és figyelemben tartandó határidők meghosszabbítása stb. érdekében.