29.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/111


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról

(COM(2011) 874 final – 2011/0428 (COD))

2012/C 191/20

Előadó: Pedro NARRO

2011. december 15-én az Európai Parlament és 2012. január 23-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról

COM(2011) 874 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. április 10-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. április 25–26-án tartott, 480. plenáris ülésén (az április 25-i ülésnapon) 127 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A LIFE egy sikeres közösségi program, amely az utóbbi 20 év alatt más forrásokkal és kezdeményezésekkel kiegészülve igen kedvező eredményeket tudott felmutatni. Ezért a programot fenn kell tartani és erősíteni kell, hogy az Európai Unió egy stratégia mentén, koherens módon haladjon a környezet és az éghajlat védelme területén.

1.2   A LIFE program 2014–2020-as időszakra javasolt költségvetésének növekedése jó jel, azonban még sokat kell tenni azért, hogy a környezetvédelem az európai szakpolitikák szerves részévé váljék. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében a mély gazdasági válság közepette is álljanak ki határozottan a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi beruházások mellett.

1.3   Az „Éghajlat-politika” alprogram létrehozásával hatékonyan elő lehet segíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló kezdeményezések közismertségét. A „Környezetvédelem” alprogramnak pedig továbbra is hozzá kell járulnia a biológiai sokféleség védelméhez és mindenekelőtt a Natura 2000 hálózat finanszírozásához, anélkül hogy gyengítené az egyéb – például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) kapcsolódó – források szerepét.

1.4   Az új típusú, nagyszabású „integrált projektek” végrehajtása során biztosítani kell a nem kormányzati szervezetek és a kkv-k részvételét, meg kell őrizni a „hagyományos projektek” folytonosságát, és javítani kell a nemzeti és az uniós szervezetek közötti koordinációt. Ezzel kapcsolatban az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság a rendeletjavaslatban világosan határozza meg a költségvetés megosztását e két projekttípus között, jelölje meg, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak majd az integrált projektek földrajzi felosztásához, és tisztázza, miként kerül sor a többéves programok kidolgozására anélkül, hogy csökkenne a program rugalmassága.

1.5   Az EGSZB amellett foglal állást, hogy a projekteket ne földrajzi kritériumok szerint, hanem az érdemek alapján osszák fel. Az EGSZB mindemellett elismeri, hogy számos ország – az aktív közreműködéshez szükséges tapasztalat és kellő eszközök híján – alig vesz részt a LIFE programban. Emiatt rendkívül fontos, hogy az Európai Bizottság bővebb tanácsadással és jobb intézményi koordinációval segítse ezeket az országokat a programban való részvételben.

1.6   Az, hogy a hagyományos és integrált projektek esetében emelkedik a társfinanszírozás aránya, egyetlen esetben sem igazolhatja, hogy a héa és az állandó alkalmazottakkal kapcsolatos költségek kikerüljenek a támogatható költségek köréből. E költségek kimaradása alapvetően megnehezítené a kisebb civil szervezetek helyzetét, amelyek hozzájárulása nagyon értékes, részvételük azonban emiatt megszűnhetne vagy korlátozódhatna.

1.7   Az átalányösszegű kifizetések bevezetése jó egyszerűsítő intézkedés. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak javítania kellene a tanácsadási szolgáltatásokat, egyszerűsítenie kellene a pénzügyi nyomtatványokat, és a hagyományos projekteknél egy előzetes értékelési szakaszt kellene bevezetnie.

1.8   Az EGSZB úgy véli, hogy a LIFE program közösségi jellegének és európai hozzáadott értékének megőrzéséről nem lehet lemondani. Ennek megfelelően az Európai Bizottságnak előzetesen világossá kell tennie, hogy milyen intézkedések kerülnek jóváhagyásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, valamint tisztáznia kell a tagállamok LIFE-bizottságban betöltött szerepét és az Európai Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség új hatásköreit.

1.9   A LIFE program figyelemre méltó sikere ellenére az Európai Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy előmozdítsa a program ismertségét és ösztönözze a civil szervezetek aktív részvételét. Ebből a szempontból alapvetően fontos a tájékoztatási csatornák fejlesztése, a projektkiválasztás átláthatóságának növelése és annak tudatosítása az európai polgárokban, hogy a LIFE programhoz hasonló közösségi eszközök milyen jelentősek és mekkora hozzáadott értéket nyújtanak a társadalom számára.

2.   Háttér

2.1   2011. december 12-én az Európai Bizottság közzétette a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. A 2014–2020 közötti időszakban a LIFE program teljes pénzügyi keretösszege (folyó árakon) 3 618 millió EUR.

2.2   A LIFE program a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló európai bizottsági javaslat része, mely meghatározza az Európa 2020 stratégia költségvetési keretét és főbb irányvonalait. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy a környezetvédelem és éghajlat-politika kérdésével valamennyi fő eszköz és fellépés szerves részeként foglalkozik.

2.3   A LIFE program 1992-es indulása óta az Európai Unió egyik fő környezetvédelmi finanszírozási csatornája. Az Európai Bizottság által javasolt új rendelet célja az, hogy a jelenleg hatályos, a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló 2007. május 23-i 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lépjen.

2.4   Az új LIFE-rendeletre irányuló javaslat egy két alprogramot – a Környezetvédelem és az Éghajlat-politika alprogramot – magában foglaló LIFE programot tartalmaz. A Környezetvédelem alprogram három prioritási területet tartalmaz: 1) „Biodiverzitás”, 2) „Környezet és erőforrás-hatékonyság” és 3) „Irányítás és tájékoztatás”.

2.5   A Környezetvédelem alprogram 2 713,5 millió EUR költségvetésben részesül. A projekttámogatással finanszírozott projektekre szánt források felét a természet és biodiverzitás védelmének szentelik. Az Éghajlat-politika alprogram 904,5 millió EUR költségvetéssel rendelkezik, és három prioritási területet foglal magában: Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás.

2.6   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mindig is kiemelte, hogy a LIFE program igen jelentős szerepet játszik az Unió környezetvédelmi politikájának fejlődésében és alakításában. Az EGSZB által a LIFE projekt kapcsán kidolgozott három legutóbbi vélemény (1) is hangsúlyozta a program értékes közreműködését, amely azonban csak az európai környezet védelmére korlátozódik.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Költségvetés

3.1.1   A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat szerint a LIFE programra fordított költségvetés a 2007–2013-as időszakban juttatott forrásokhoz képest jelentősen emelkedik: a LIFE programra rendelkezésre álló összeg 2 143 millióról 3 200 millió euróra növekszik 2011-es árakon számolva (3 618 millió EUR folyó árakon számolva). A „Környezetvédelem” alprogram 2 713 millió eurót kap (ennek felét a biodiverzitással és természettel kapcsolatos tevékenységekre), az „Éghajlat-politika” alprogram pedig 904,5 millió euróban részesült.

3.1.2   A tervezett összegek a teljes európai költségvetés 0,3 %-át jelentik. A költségvetés növekedése a környezetvédelmi aggályokat figyelembe véve pozitív jel, noha még fel kell mérni, hogy a gazdasági válság mennyiben befolyásolja a magánintézmények és a helyi önkormányzatok finanszírozási lehetőségeit, különösen a forrásigényesebb nagyszabású projektek esetében. Az EGSZB mindenesetre aláhúzza, hogy a válság hatásainak enyhítése érdekében hangsúlyt kell fektetni a környezet és az éghajlat védelmére, és fenntartja, hogy a LIFE program finanszírozása nem lehet negatív hatással más alapokra, amelyek potenciálisan szintén közreműködhetnek ezen a területen (pl. az EMVA vagy a strukturális alapok).

3.1.3   Az Európai Bizottságnak kiemelt figyelmet kellene fordítania arra, hogy a kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek végrehajtásához, illetve a know-how átadásához kiegészítő finanszírozási forrásokra van szükség. A tanácsadással és képzéssel kapcsolatos intézkedések célzott finanszírozása nemcsak a programirányítás egyszerűsítéséhez, hanem elsősorban a program hatékonyságának növeléséhez és erőforrásainak optimalizálásához járulna hozzá.

3.2   A javaslat fő újdonságai

3.2.1   Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt és a hatásvizsgálatokat követően az Európai Bizottság úgy határozott, hogy három fontos változtatást hajt végre a hatályos szabályozáson, hogy javítsa annak szerkezetét, egyszerűsítse működését, növelje rugalmasságát, továbbá hogy pontosabban meghatározza a célokat és a stratégiákat. E változtatások az alábbiak:

1)

Sajátosabb prioritások.

2)

Két alprogram: Környezetvédelem és Éghajlat-politika.

3)

Új projekttípus: az „integrált projektek”.

3.3   A prioritások meghatározása

3.3.1   Az Európai Bizottság által indított előzetes konzultáció egyik legvitatottabb kérdése az volt, hogy az új program számára célszerű-e meghatározott prioritásokat felállítani. Az Európai Bizottság – helyesen – elutasította a rögzített éves prioritások meghatározását, mivel azok akadályozhatnák a pályázókat a javaslatok megfelelő megtervezésében, előkészítésében és benyújtásában. Végül az Európai Bizottság – noha nem szolgált pontos információkkal – a tagállamokkal együtt kidolgozandó, legalább kétéves munkaprogramok mellett döntött. Az EGSZB-nek jelenleg nem áll módjában, hogy a munkatervek kérdését tárgyalja, mivel az e vélemény tárgyát képező rendeletjavaslat erre vonatkozóan nem tartalmaz pontos információkat. Az információhiány ellenére a munkaprogramok kialakításakor tiszteletben kell tartani a LIFE program lényegét, azaz rugalmasságát és a változásokhoz való alkalmazkodásra való képességét.

3.3.2   Az EGSZB támogatja, hogy az erőfeszítéseket a környezet- és éghajlatvédelemmel kapcsolatos meghatározott politikai prioritásokra és tevékenységi területekre összpontosítsák. Az Európai Bizottságnak több tájékoztatást kell nyújtania a LIFE programért felelős bizottság működéséről, a nemzeti kapcsolattartó pontok átalakításáról, valamint a projektek támogathatósági kritériumait rögzítő és az integrált projektek esetében a földrajzi kiegyensúlyozottságot biztosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásáról.

3.4   Az „Éghajlat-politika” alprogram

3.4.1   Az éghajlattal és a kapcsolódó három prioritással (mérséklés, alkalmazkodás és irányítás) összefüggő kérdésekkel foglalkozó alprogram létrehozásával várhatóan lendületet kap az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtása, erősödik az irányítás és megszilárdulnak az új hálózatok és platformok. Az új alprogram nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megkíséreljük elérni az Európa 2020 stratégiában (2) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében (3) meghatározott célkitűzéseket.

3.4.2   Az új alprogramnak – noha korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkezik – egy sor olyan konkrét célkitűzésre kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik az éghajlat területével kapcsolatos tudás bővítését és azt, hogy ez a prioritás a közösségi eszközök és intézkedések szerves részévé váljon. A környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célkitűzések közötti szinergiák nyilvánvalóak. Amint azt az Európai Bizottság a rendeletjavaslatban jelzi, az éghajlat területén megvalósuló projektek egyszerre több célt is szolgálhatnak.

3.4.3   Az EGSZB szerint a LIFE+ program „Környezetvédelmi politika és irányítás” elemének részét képező, korábbi „Éghajlatváltozás” tematikus terület továbbfejlesztése helyénvaló és célszerű. A cél nemcsak a terület közismertségének javítása, hanem stratégiai értékének és multidiszciplináris jelentőségének jobb megértése is.

3.5   Integrált projektek

3.5.1   Az integrált projektek az egy régió területénél nagyobb területet lefedő hagyományos LIFE-projektek, amelyek során a pályázó igyekszik megteremteni egy adott szektor igazgatásához szükséges kapacitást és mozgósítani a LIFE program, illetve más uniós alapok és a helyi, regionális vagy privát alapok forrásait.

3.5.2   Ezek általában nagyszabású (uniós társfinanszírozással megvalósuló, 5–10 millió eurós) projektek, amelyek célja környezetvédelmi problémák megoldása, valamint a környezetvédelem egyéb szakpolitikákba történő hatékonyabb beillesztésének, illetve alkalmazásának elősegítése. A kiemelt cselekvési területek megfelelőek (Natura 2000 hálózat, víz, levegő, hulladék stb.), de az Európai Bizottságnak annak a néhány hagyományos projektnek a szerepét sem kellene figyelmen kívül hagynia, amelyek minimális költséggel óriási hasznot hoztak. Az integrált projektek a környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok végrehajtása terén egy új, sokoldalú végrehajtási mechanizmust jelentenek, azonban indokolt kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban nem teszik-e bonyolultabbá az igazgatást, és nem okoznak-e koordinációs nehézségeket az egyidejűleg közreműködő alapok között (4).

3.5.3   Az integrált projektek egy még meghatározásra váró földrajzi eloszlás szerint valósulnak meg. Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén földrajzi kritériumokat fog megállapítani, azonban előnyös lenne, ha az alaprendeletbe bekerülhetne néhány alapvető iránymutatás is arra vonatkozóan, hogy miként lehet a LIFE területén hagyományosan kevésbé aktív országokat arra ösztönözni, hogy fokozzák részvételüket a programban. E célból ezeknek az országoknak kiterjedtebb tanácsadást kell biztosítani, és javítani kell az illetékes nemzeti szervezetekkel való koordinációt. Az EGSZB úgy véli, hogy egy integrált projekt kiválasztásakor a földrajzi vagy hasonló kritériumok helyett az érdemeket kell előtérbe helyezni. A támogatható költségek 80 %-ig bővített társfinanszírozása lehet, hogy nem elegendő az állami és privát szereplők részvételének előmozdításához a mai válsághelyzetben, amikor az ilyen ambiciózus projektekhez nagyon nehéz mozgósítani a megfelelő forrásokat.

3.5.4   Az integrált projektek helyi fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében határozottabban be kellene vonni civil szervezeteket, elkerülendő, hogy azok kizárólag a hatóságok eszközeivé váljanak. A civil szervezetek részvételének fokozása és a hálózatok létrehozásának elősegítése alapvetően fontos, hogy lehetővé váljon a bevált gyakorlatok kicserélése és a tagok közötti tudásátadás.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Egyszerűsítés

4.1.1   Az Európai Bizottság az átalánydíjak és -összegek általánossá tételével a nagyobb egyszerűségre helyezi a hangsúlyt. Ez kedvező intézkedés, és kiküszöbölheti a szükségtelen bürokratikus terheket.

4.1.2   Az EGSZB azonban nem tud egyetérteni azzal a javaslattal, amely a támogatható költségek felülvizsgálatára és ennek keretében a héa, illetve az alkalmazottakkal kapcsolatos állandó költségek (ezek általában 30 % körül mozognak) kizárására irányul. A fent említett költségek figyelmen kívül hagyása miatt az elsősorban a szerényebb helyzetű vagy helyi civil szereplők által folytatott projektek további nehézségekkel szembesülnének. Az egyszerűsítésnek a nyomtatványok jelentős módosításán, a szövegezési szakaszban nyújtott jobb tanácsadáson, az utólagos költségvetési módosítások rugalmasságán és egy előzetes értékelési szakaszon (screening) kell alapulnia. Az EGSZB megítélése szerint a kifejezetten az integrált projektekre kialakított egyes egyszerűsítési intézkedéseket – ilyen például a projektek kiválasztásának két szakaszra bontása – a hagyományos projektekre is ki kellene terjeszteni.

4.1.3   A rendeletjavaslat a jelenlegi 9. cikk zavaros szövegéhez képest érzékelhetően javítja a különböző pénzügyi eszközök egymást kiegészítő jellegét. Az EGSZB egyetért azzal az elvvel, amely szerint a LIFE programnak ki kell egészítenie az egyéb uniós finanszírozású programokat (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Horizont 2020 stb.), és a kettős finanszírozás megakadályozása érdekében javítani kell a koordinációt.

4.1.4   A program működésének és irányításának egyszerűsítésére szolgáló új intézkedésekkel párhuzamosan növelni kell a projektek kiválasztási kritériumainak átláthatóságát, és meg kell erősíteni a potenciális kedvezményezetteknek tanácsadást és iránymutatást biztosító meglévő eszközöket.

4.2   Uniós megközelítés és Unión kívüli tevékenységek

4.2.1   Az indikatív nemzeti forráselosztások (a jelenlegi rendelet 6. cikke) megszüntetésével kizárólag az ún. integrált projektekre vonatkozó, nem meghatározott földrajzi egyensúlyi kritériumok kapnak szerepet. A nemzeti forráselosztások nem hozták meg a várt eredményt, és a kisebb vagy az ilyen alapok kezelésében kevésbé tapasztalt államokat nem ösztönözték. Megszüntetésük logikusnak tűnik, cserébe az Európai Bizottság a nagyobb léptékű projektekre (integrált projektek) vonatkozó földrajzi kritériumokat lépteti a helyükbe. Jelenleg Olaszország, Németország és Spanyolország a nagy kedvezményezettek, azonban a kevésbé tapasztalt vagy technikailag kevésbé felkészült országok részvételét is aktívan elő kell mozdítani.

4.2.2   A LIFE program földrajzi területének bővítése ésszerűnek tűnik, azonban az nem csorbíthatja a program közösségi jellegét. Az általános szabály alól csak meghatározott területek – mint a tengeri vagy vándorló fajok vagy a szervezetek közötti nemzetközi együttműködés – pontosan körülhatárolt esetei jelenthetnek kivételt. Az EGSZB támogatja, hogy a program költségvetésének legalább 15 %-át transznacionális projekteknek juttassák.

4.2.3   Az Európai Bizottság mindeddig teljes egészében magára vállalta a LIFE program irányítását; a javaslatból azonban nem derül ki világosan, hogy a hagyományos projektekben milyen szerep jut a végrehajtó ügynökségeknek és konkrétan az Európai Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökségnek. Ebben a tekintetben meg kell kérdezni az Európai Bizottságtól, hogy a Végrehajtó Ügynökség milyen hatáskörökkel rendelkezik majd a projektek kiválasztásában, és milyen eszközöket fog alkalmazni a nemzeti kapcsolattartó pontok megerősítéséhez.

4.3   Natura 2000 hálózat

4.3.1   A Natura 2000 hálózat fejlesztésének finanszírozásához nyújtott hozzájárulás a LIFE program fontos prioritása, amely figyelemre méltó eredményeket hozott. A LIFE programnak a következő időszakban is elő kell segítenie, hogy Natura 2000 hálózat elfogadottsága javuljon a helyi szereplők és az igazgatási szervek körében. Ezért elsődleges fontosságú, hogy a LIFE program hozzájáruljon a Natura 2000 területekre vonatkozó közös irányítási és igazgatási kritériumok megszilárdításához. E feladatot az Európai Bizottság koordinálása mellett kellene végrehajtani, és azokra az országokra kellene összpontosítani, amelyek nemrégiben vezették be e kritériumokat.

4.4   Társfinanszírozás

4.4.1   A LIFE projektek támogatható költségeinek maximális társfinanszírozási aránya 70 %, szemben a korábbi 50 %-kal. Az integrált projektek esetében ez elérheti a 80 %-ot, mely arány az uniós szakpolitikák vagy szabályok végrehajtásával és fejlesztésével kapcsolatos különleges szükségleteket támogató egyedi projekteknél is alkalmazható lenne, figyelembe véve azok stratégiai jelentőségét. A társfinanszírozás növelésének célja, hogy ellensúlyozza egyes meghatározott, mindeddig támogatható, igen jelentős költségek – a héa és az állandó alkalmazottakkal kapcsolatos költségek – támogathatóságának megszüntetését. A jelenlegi időszakban azonban a biodiverzitás területén zajló néhány projekt már 75 %-os társfinanszírozásban részesül. Ezért célszerű lenne, ha az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy a társfinanszírozásnak ez a mértéke elegendő-e a kompenzáláshoz, vagy ellenkezőleg: a maximális helyett egy fix társfinanszírozási arányt kellene megállapítani.

4.5   Ökoinnováció

4.5.1   A jelenlegi időszakban a környezetvédelmi politika és irányítás terén megvalósuló projektek többségének célja az innovatív üzleti vagy irányítási módszerek alkalmazása. A hatásvizsgálat nagyon kedvezőnek ítéli az ökoinnováció területén elért haladást. Ennek ellenére az Európai Bizottság a magántőkéből megvalósított innováció korlátozását javasolja, mivel más egyedi eszközök, mint a Horizont 2020, azt eleve magukra vállalják.

4.6   A kkv-k és a nem kormányzati szervezetek részvételének támogatása

4.6.1   Az átalakított LIFE program lemond a kizárólag alulról építkező (bottom up) megközelítésről, és a rugalmas fentről irányított megközelítést részesíti előnyben. Az integrált projektek koncepciója e filozófia gyümölcse. Az EGSZB nem utasítja el az Európai Bizottság új szemléletét, azonban hangsúlyozni kívánja, hogy fontos támogatni azokat a helyi vagy regionális projekteket, amelyek kisvállalkozások és nem kormányzati szervezetek részvételével és minimális költségráfordítással jelentős eredményeket képesek elérni.

4.6.2   Az EGSZB támogatja, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek hatékonyan előmozdítsák a zöld közbeszerzés alkalmazását.

4.7   A környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek finanszírozása

4.7.1   Az Európai Bizottság a LIFE eszköz révén finanszírozza azokat a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, amelyek részt vesznek az európai döntéshozatali folyamatban. Hagyományosan közel harminc szervezet részesült ezekből a forrásokból, az Európai Bizottság értékelése szerint nagyon pozitív eredménnyel. Ebben a tekintetben az EGSZB elismeri az e szervezetek által elvégzett munkát, de megjegyzi, hogy a források odaítélésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat módosítani kell, hogy ily módon a környezet és az éghajlat védelméhez jelentősen hozzájáruló egyéb szervezetek is részesülhessenek a finanszírozásban.

Kelt Brüsszelben, 2012. április 25-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  CESE, (HL C 80., 2004.3.30., 57. o.); CESE, (HL C 255., 2005.10.14., 52. o.); CESE, (HL C 132., 2011.5.3., 75. o.)

(2)  COM(2010) 2020 final.

(3)  COM(2011) 112 final.

(4)  A „Your voice in Europe” (Az Ön hangja Európában) közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 38 %-a kételkedett az integrált projektek hatékonyságában. A Régiók Bizottsága által végzett felmérés szerint azonban a regionális önkormányzatok képviselőinek 85 %-a dicsérte az integrált projektekre vonatkozó javaslatot: http://ec.europa.eu//environment/life/about/beyond2013.htm.