Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a polgárok európai évéről (2013)

2011. szeptember 21-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a polgárok európai évéről (2013)

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2012. február 29-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 137 szavazattal 3 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

„A civil társadalom az egyik eszköze annak, hogy a maga teljességében fejezhessük ki emberi természetünket.”

1.1 Az Európai Bizottság a 2013. évet a polgárok európai évének nyilvánította (1). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy a polgárok abszolút központi szerepet játszanak Európa jövőjének és integrációjának biztosításában, és számos elképzelést támogat a vizsgált javaslatban. Partnereivel együttműködésben már eddig is jelentős előkészítő munkát végzett a polgárok európai éve sikerének megkönnyítése érdekében, és ezt a tevékenységét célzott módon folytatja majd a jövőben.

Sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottságnak a 2013-as európai évvel kapcsolatos jelenlegi javaslata hiányosságokat mutat.

1.2 Ebben a javaslatában az Európai Bizottság nem jutott el addig, hogy arra kérje a civil társadalmi szervezeteket, szenteljék ezt az évet az aktív polgári szerepvállalásnak, vagy hogy felkérje az Európai Parlamentet arra, hogy kiemelt hangsúlyt helyezzen a polgároknak a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadó új jogaira. Számos kiegészítést és konkrét módosítást ajánlva az EGSZB szorgalmazza, hogy közelítsük ezt az évet a polgárok igényeihez annak érdekében, hogy valóban sikeres tapasztalattá váljon.

1.3 Az Európa és polgárai előtt álló jövőbeli nagyobb kihívások megkívánják, hogy prioritásokat jelöljünk ki az európai tematikus évre vonatkozóan. A polgárok csekély bizalma az Európai Unióval szemben, szkepticizmusuk azzal kapcsolatban, hogy ők maguk befolyással lehetnének az EU döntéseire, az apátia és a döntéshozatali folyamatban való részvétel hiánya alapjaiban kezdi ki az EU szellemiségét, és árt a döntések minőségének, illetve az Unió hosszú távú fejlődésének.

1.4 A tematikus év fő célja a részvételen alapuló aktív polgári szerepvállalás kell, hogy legyen. Ennek az évnek biztosítania kell a tájékozott, aktív és inkluzív polgári részvételt az európai integráció folyamatában, valamint a politikai és társadalmi életben. Az EGSZB pontosítani szeretné az európai év jogalapját, és elnevezését a következőképpen javasolja megfogalmazni: „Az aktív és részvételi polgárság európai éve”.

1.5 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az aktív és részvételi polgárság fogalma magában foglalja a demokrácia és az EU alapvető értékeinek megszilárdítását, a polgárok politikai, gazdasági és társadalmi jogainak tiszteletben tartásáról, illetve kötelességeikről szóló vitát, valamint az EU-hoz való tartozás érzésének megerősítését. Ennek az európai évnek a társadalom szükségleteinek sokféleségére, valamint a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemre kell helyeznie a hangsúlyt, kiemelt figyelmet szentelve például a nőknek és a fogyatékkal élőknek.

1.6 Az intézmények adminisztratív szerveinek mind európai, mind pedig nemzeti szinten a felsorolt célkitűzések haladéktalan megvalósításán kell munkálkodniuk. Ennek a folyamatnak a civil társadalommal fenntartott szoros párbeszéd keretében kell megvalósulnia, a döntéshozatal minden szakaszában és minden szintjén (helyi, nemzeti, európai).

1.7 Ebben az összefüggésben a mobilitás olyan célkitűzés, mely közvetett jellege ellenére is támogatásra érdemes.

1.8 Felül kell vizsgálni az európai évnek és az abban való részvételnek biztosított pénzügyi keretet. Ennek az összegnek megfelelőnek, stabilnak és a teljesítendő céllal arányosnak kell lennie, tudván, hogy egy demokratikus deficit rendkívül költségesnek bizonyulhat. A csökkentett finanszírozás (mely megközelítőleg 17 millió euró volt 2010-ben, és mintegy 1 millió euróra csökkent 2013-ra) nem teszi lehetővé a fontos kérdésekkel való foglalkozást.

1.9 A helyes gyakorlatok követése és a fellépések maximális nyitottsága és koordinációja érdekében a kapcsolattartó csoport tagságát alkotó európai szervezetek és hálózatok, valamint a többi partner az EGSZB támogatásával a tematikus év megvalósítása céljából olyan szövetséget hoztak létre, mely kész jelentős szerepet vállalni a végrehajtásban, valamint a kiegészítő ajánlások kidolgozásában. Az EGSZB elkötelezi magát egy széles körű részvételi, átláthatósági és innovációs program létrehozása és végrehajtása mellett, amely képes bemutatni a társadalomnak és az EU-s intézményeknek, hogy milyen előnyökkel jár a nyilvánosság bevonása, és amely bizonyos szempontból kísérleti projektként is szolgálhat más kezdeményezések számára.

2.1 A 2013-as év a Maastrichti Szerződés által bevezetett „uniós polgárság” fogalom megszületésének 20. évfordulója lesz. A Lisszaboni Szerződés (az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikke) több új joggal ruházta fel a civil társadalmat: különösen kiemeljük azt a kötelezettséget, mely az EU valamennyi intézménye számára előírja, hogy biztosítsa a döntéshozatali folyamatban való demokratikus részvételt mind az egyén, mind pedig a szervezett civil társadalom számára (2). Sajnos ezek a jogok mindeddig csak csekély mértékben érvényesültek a társadalomban.

2.2 Részben az Európai Parlament felhívására válaszul, az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2013-at nyilvánítsák a polgárok európai évének. Javaslataiban azonban olyan specifikus jogi szempontokra összpontosít, amelyek a polgárság fogalmának csak egy szerény részét fedik le. Az uniós polgárság az egyik leghatékonyabb eszköze a közös identitás kialakításának. A demokrácia, a szabadság, a jogállam, az egyenlőség és az emberi jogok az EUSZ 2. cikkének értelmében az Európai Unió alapértékeit jelentik (3). Rendkívüli jelentőséggel bírnak a demokratikus folyamat, a polgári tudatosság és az EU-hoz tartozás érzésének megerősítésében, különösen napjaink válsággal és potenciális változásokkal jellemezhető időszakában. Sajnálatos módon az Európai Bizottság javaslata nem fordít elegendő figyelmet ezekre az értékekre.

2.3 Az Eurobarométer egyik nemrégiben készült felmérése szerint a megkérdezettek csupán 43 %-a mondta azt, hogy tudja, mit jelent európai polgárnak lenni, és 32 %-uk vélte úgy, hogy jól vagy nagyon jól tájékozott az uniós polgársághoz kapcsolódó jogairól (4). 2009-ben a választóképes korú polgároknak csupán 43 %-a (5) vett részt az európai parlamenti választásokon, ami sokkal gyengébb részvételi arány, mint a nemzeti választásokon, ahol az megközelítőleg 67 %-os (6). A polgároknak alig 30 %-a gondolja, hogy személyesen tudja befolyásolni az uniós folyamatokat, és ez a szám csökkenőben van (7). A 2009-es Eurobarométer felmérésből kiderül, hogy a válaszadók a polgárok jogainak megfelelőbb biztosítása érdekében az uniós intézményekkel fenntartott párbeszéd javítását tartják a fő prioritásnak (37 %) (8). 1992. és 1993. évi véleményeiben, melyek meglepően aktuálisak maradtak, az EGSZB már megemlítette a polgári részvétel szükségességét, a legitimitással kapcsolatos problémákat, az állampolgári nevelést, a polgárok tájékoztatását és a bizalmat saját erejükben, a demokratikus deficit megszüntetését stb (9).

2.4 Az európai szabályozás hiányosságai, be nem tartása és az uniós intézmények lassúsága – mely sok kritikát váltott ki – egy tényleges párbeszéd megkezdésével kapcsolatban szintén nagy kihívást jelent az Európai Unió számára. Például az Eurobarométer 2011-ben készített külön tanulmányából kiderül, hogy az EU polgárainak alig harmada, sőt még ennél is kisebb aránya elégedett teljesen vagy részben az EU adminisztrációjának hatékonyságával, szolgáltatások nyújtására vonatkozó készségeivel és átláthatóságával; a többiek elégedetlenségüknek adtak hangot, főként ez utóbbi szemponttal kapcsolatban, vagy pedig nem is nyilvánítottak véleményt (10).

2.5 Ezek az adatok megmutatják azt a szakadékot, mely elválasztja a polgárokat az EU adminisztratív szerveitől, és az azok működésében való részvétel alacsony szintjéről tanúskodnak (11), sőt egyes esetekben kétséget ébresztenek döntéseik általában vett legitimitását, vagy az Európai Bizottságnak a válság által sújtott államokra gyakorolt erőteljes befolyását illetően. A következmény mindenképp egy kevésbé hatékony, kevésbé egységes és kevésbé erős Európai Unió. Ezért is helyénvaló kihasználni a 2013-as európai évet e kérdések napirendre tűzésére, hogy érzékelhető javításokat tehessünk a társadalom segítségével, valamint megvitathassuk a polgárság jövőbeli fejlődését.

3.1 Az EGSZB támogatja azt az elgondolást, hogy a 2013-as európai év a polgárság tematikájához kapcsolódjon. Megítélése szerint ennek az évnek arra kell összpontosítania, hogy az uniós politikák összhangba kerüljenek a polgárok értékeivel, érdekeivel és szükségleteivel. Ennélfogva célként a következőket kell megjelölni: az EU valamennyi polgárának felvilágosult részvétele a döntéshozatali folyamatban, annak minden szintjén és minden szakaszában, az aktív polgárság összességében, valamint a tudatosság és az európai összetartozás, a béke, a szabadság, a jogállam, az egyenlőség, a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartása.

3.2 Az EGSZB a tematikus év elnevezését a következőképpen kívánja megfogalmazni: „Az aktív és részvételi polgárság európai éve” (12).

3.3 A vizsgált határozatjavaslat (13) túlzott jelentőséget tulajdonít a személyek szabad mozgásának és a határokon átívelő kontextusban őket megillető jogoknak. A mobilis polgárok aránya továbbra is alacsony, és bizonyos országokban, például Romániában és Bulgáriában a mobilitás rendkívül nehéz, még ha ezen országok meg is felelnek a schengeni kritériumoknak. Emellett 2006-ot már a munkavállalói mobilitás európai évének nyilvánították.

3.4 Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata csupán néhány jogi elemre redukálja az uniós polgárságot, miközben az egy sor jóval tágabb szempontot fed le. A polgárság más, például politikai, állampolgári, gazdasági, társadalmi (14) és kulturális vetületet is magában foglal.

3.5 Az EGSZB támogatja a vizsgált dokumentumban szereplő javaslatot az EU intézményei és polgárai közötti párbeszéd és információcsere javítására, azonban úgy ítéli meg, hogy központi szerepet kell biztosítani a részvételi demokráciának és az aktív polgárságnak. Teljes mértékben meg kell valósítani a Lisszaboni Szerződésbe foglalt ezzel kapcsolatos új jogokat és kötelezettségeket (15), amelyekre az Európai Parlament megítélése szerint hangsúlyt kell helyezni 2013-ban (16). Haladéktalanul biztosítani kell a polgárok és az adminisztratív szervek valamennyi szintje közötti nyílt és átlátható párbeszédet.

3.6 Az EGSZB kéri, hogy a határozatjavaslat tartalmazzon egyértelmű és pontos hivatkozásokat az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) szereplő, a demokráciát és részvételt illető valamennyi rendelkezésre, különös tekintettel az EUSZ 11. cikkére és az EUMSZ 15. cikkére, valamint az EUSZ preambulumára, illetve 1. cikkére, 3. cikkének (2) bekezdésére, 6. és 10. cikkére (17).

Az EUSZ első cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”. (18)

3.7 Ki kell szélesíteni a tematikus év jogalapját a fent említett célkitűzések elérése érdekében, a polgárság valamennyi aspektusának figyelembevételével, és biztosítani kell működését, valamint kibontakozását a politikai fellépés területének egészén.

3.8 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden egyes tagállamnak megvan a maga felelőssége a társadalomnak az uniós döntéshozatali folyamatban való részvételét illetően, ahogyan azt például a németországi Alkotmánybíróság egyik határozata, vagy az „integrációval kapcsolatos felelősség” kifejezés használata is jelzi (19).

3.9 Az EGSZB szeretné kiemelni a polgárok egyenlőségének elvét, amelyet az EUSZ 9. cikke rögzít (20). Következésképpen kéri, hogy a 2013-as európai év keretében fordítsanak figyelmet a polgárok azon csoportjaira, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek. Konkrét intézkedéseket kell hozni, melyek lehetővé teszik, hogy minden polgár számára egyenlő esélyeket lehessen biztosítani részvételi, gazdasági és szociális jogaik, illetve egyéb jogaik gyakorlásához, tekintet nélkül származásukra és állampolgárságukra, korukra, speciális igényeikre, egészségi állapotukra, gazdasági helyzetükre, vallási meggyőződésükre, családi állapotukra vagy más hasonló típusú tulajdonságukra. Teljes egyenlőséget kell teremteni a nők és a férfiak között (21). Kiemelt figyelmet kell fordítani a radikális vagy antidemokratikus ideológiák és tevékenységek elleni küzdelemre.

3.10 Az EGSZB az aktív polgárság külső dimenzióját is kiemeli. Az éves végrehajtás során együtt kellene működni az EU szomszédos országaival. Az EGSZB következetes módon arra szólítja fel az EU-t, hogy külső kapcsolatainak keretében tartsa tiszteletben alapelveit és –értékeit (22), erősítse a civil társadalom részvételét külpolitikájának kidolgozása során és kezdje el a 2015-ös év előkészítését, amelyet az EGSZB javaslata alapján az együttműködésnek és a fejlesztésnek szentelhetne.

3.11 Az EGSZB egyebek között indirekt prioritásként támogatja a személyek szabad mozgását (23), akárcsak az Európai Bizottság, amely a vizsgált javaslatban abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy meg kell szüntetni a meghatározásra került, meglévő korlátokat (24), hogy megkülönböztetés nélkül valamennyi uniós polgár számára lehetővé váljon jogai szabad gyakorlása. Ezzel egyidejűleg azt kéri, hogy a figyelem a konkrét és gyakorlati cselekvésekre összpontosuljon, amelyek hosszú távon pozitív hatással járnak. Ezek lényege az lenne, hogy ösztönző programokat és eszközöket teremtenének, illetve kiterjesztenék ezeket, továbbá új jogi aktusokat hoznának létre, illetve szigorúbban ellenőriznék és követnék nyomon az EU jogszabályainak megsértését.

3.12 A 2013-as európai év keretében külön figyelmet kellene szentelni a polgárok segítségnyújtáshoz való jogának más tagállamok diplomáciai képviseletein és konzulátusain, amennyiben harmadik országban tartózkodnak.

3.13 Az EGSZB megjegyzi, hogy a demográfiai fejlődés összefüggésében is vizsgálni kellene a személyek mobilitásának kérdését, valamint fel kellene ismerni annak foglalkoztatásra és versenyképességre gyakorolt pozitív hatásait. Támogatja az uniós jogrendszer fejlesztését, valamint alkalmazását és betartását számos területen, mint például a fogyasztói jogok, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a szavazati jogok és az európai parlamenti választásokon való szabad részvételi jog más uniós tagállamban tartózkodás esetén, a nyelvismeret, illetve az interkulturális és szociális készségek, valamint más szociális és gazdasági jogok és garanciák. A személyek szabad mozgásához tehát hozzátartozik az is, hogy lehetővé tesszük a polgárok számára, hogy részesedjenek az egységes piac előnyeiből, valamint hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia növekedési célkitűzéseinek megvalósításához.

3.14 A 2013-as európai év szervezési része meg kell, hogy feleljen az általa kitűzött célkitűzéseknek és értékeknek. Az EGSZB támogatja, hogy a tervezési és megvalósítási folyamat a lehető legnyitottabb legyen, minden érintett szereplő vegyen részt benne minden szinten és minden szakaszban, főként a Régiók Bizottsága, saját maga, a civil szervezetek képviselői, köztük a szociális partnerek, valamint a nemzeti és helyi adminisztratív szervezetek.

3.15 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni az iskolákkal és felsőoktatási intézményekkel való együttműködésnek, illetve azok tevékenységeinek. Minden tagállamban tudatosulnia kell ezek szerepének, és érdekükben olyan kapcsolódó pedagógiai programokat kell kidolgozni, amelyek eséllyel számíthatnak az Európai Bizottság támogatására is.

3.16 A civil társadalommal folytatott konzultáció érdekében konkrét módszertant és a legjobb gyakorlatokat tartalmazó gyűjteményt vagy kézikönyvet kell kidolgozni.

3.17 Nagymértékben ki kell aknázni a modern technológiák, főként a szociális hálózatok, illetve más, olyan eszközök által nyújtott lehetőségeket, amelyeknek tartalmát a felhasználók hozzájárulása határozza meg, mindezt elsősorban egy konzultációs rovat bevezetése által valamennyi európai uniós intézmény internetes oldalain.

3.18 Az EGSZB egyébiránt a 2013-as európai év átlátható és hatékony koordinációjának biztosítására szólít fel valamennyi szinten, valamennyi résztvevő szereplő között, az irányítóbizottságok lehetőségeinek maximális kihasználása mellett, hatékony nemzeti szintű tapasztalatcsere-mechanizmusok létrehozása révén.

3.19 A korábbi európai évek keretében szerzett eredményes előzetes tapasztalataira támaszkodva az EGSZB támogatja, hogy az EGSZB kapcsolattartó csoportot alkotó európai szervezetek és hálózatok és az egyéb partnerszervezetek a tematikus év megrendezése érdekében a civil társadalmi szervezetek széleskörű és nyitott szövetségét hozzák létre, és kész együttműködni ezzel a szövetséggel. Az EGSZB a maga részéről koordinációs csoportot kíván felállítani az európai év alakulásának nyomon követése és sikerének elősegítése érdekében. Ebből a célból szoros együttműködést kell kialakítani a civil szervezetek szövetsége és az EGSZB koordinációs csoportja között is. Az EGSZB úgy véli, hogy uniós és tagállami szintű partnereivel alapvető hozzájárulást nyújthat e téren, a civil társadalom a tematikus év végrehajtásának tekintetében társfelelősséget vállaló képviselőinek körében végzett felderítő munkának, együttműködésnek és motivációs tevékenységnek köszönhetően. Az EGSZB-nek így alkalma nyílik arra, hogy megossza egyedülálló szakértelmét a polgárokkal kialakított konszenzussal és együttműködéssel kapcsolatban.

3.20 Az EGSZB egyedi intézkedések kidolgozását és megvalósítását javasolja a különböző tematikus évek közötti kapcsolat, valamint a kezdeményezés által elért eredmények tartósságának biztosítása érdekében. Javasolja a 2010–2013-as és az ezt követő európai évek tartalmi szintű összekapcsolását (25), különös tekintettel a 2014-es évre, amellyel kapcsolatban azt javasolta, hogy szenteljék a családdal kapcsolatos tematikáknak.

3.21 Nemcsak információs kampányok lefolytatására van szükség, de konkrét és gyakorlati intézkedések és eljárások megteremtésére is, amelyeket a döntéshozók a társadalommal együttműködésben dolgoznak ki. Ki kell egyensúlyozni és meg kell változtatni a javasolt intézkedések listáját, amely a vizsgált javaslat 3. cikkében található, mégpedig a jelen vélemény ajánlásainak tükrében, elsősorban az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkeinek teljes körű megvalósítása érdekében.

4.1 Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat jelenlegi formájában nem erősíti az EU-hoz való tartozás érzését. Nem teremti meg az ahhoz szükséges alapokat, hogy a 2013-as európai év keretében megfogható eredmények születhessenek annak érdekében, hogy csökkenjen a társadalom és a döntéshozók közötti szakadék a polgári részvétel tekintetében, illetve hogy az EU intézményeinek legitimitása számottevően növekedjen. Az EGSZB azt javasolja, hogy a tematikus év összefüggésében gondoskodjanak új támogatási programról és mechanizmusok megteremtéséről, valamint a tárgyhoz kapcsolódó jogi aktusok kidolgozásáról és elfogadásáról.

4.2 Az EGSZB különösen azt emeli ki, hogy az Európai Bizottságnak konkrét javaslatokkal kellene előállnia, elsősorban az EUSZ 10. és 11. cikkének teljes körű végrehajtásáról szóló fehér könyvek formájában. Az európai polgári kezdeményezés bevezetése (az EUSZ 11. cikkének 4. bekezdése) és az egyéb, eddig bevezetett mechanizmusok nem elégségesek a társadalom teljes körű részvételének biztosítására. Haladéktalanul vitát kell indítani az ezek kiegészítésére vonatkozó különböző lehetséges módszerekről (26).

4.3 Dolgozni kell a párbeszéd és a részvétel már létező mechanizmusainak kiegészítésén, a helyes gyakorlatok összegyűjtésén (27) és az EU intézményei közötti, valamint az európai szintű és az uniót érintő kérdésekkel foglalkozó nemzeti szervezetek (köztük a kormányok és parlamentek) közötti, illetve a civil társadalommal való együttműködés javításán is (hogy csak néhány szereplőt említsünk), annak érdekében, hogy a döntéshozatal a lehető legnyíltabb és legátláthatóbb legyen.

4.4 Ettől a tevékenységtől függetlenül az EGSZB arra kéri az EU tagállamait, hogy javítsák a társadalmi részvételi mechanizmusokat nemzeti, regionális és helyi szinten is, a nagyközönség párbeszédbe való bevonása által, kiigazítva a követett célkitűzésekkel kapcsolatos konkrét teljesítménymutatókat.

4.5 Ösztönözni kell az európai szintű eszmecserét is. Főként arra kell ügyelni, hogy valamennyi polgár tisztában legyen a megvitatott témák körével és megértse, hogy mely pillanatban és milyen módon vehet részt a döntéshozatali folyamatban. Ugyanígy szükség van európai médiatérség megerősítésére és ösztönzésére (28), a megvalósítás, az oktatás és a kultúra szempontjából egyaránt (29).

4.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy híd szerepét tölti be az intézmények és a civil társadalom között (30). A 2013-as európai év elindítására készülve az EGSZB kijelenti, hogy eltökélten törekszik egy széles körű részvételi, átláthatósági és innovációs program létrehozására és végrehajtására, amely képes bemutatni a társadalomnak és az EU-s intézményeknek, hogy milyen előnyökkel jár a nyilvánosság bevonása, és amely bizonyos szempontból kísérleti projektként is szolgálhat más kezdeményezések számára.

4.7 Az EGSZB ezt megelőző véleményeiben már erőteljesen és következetesen síkraszállt az itt taglalt értékek és célkitűzések mellett, főként a tudatos polgári részvétel, az állampolgári nevelés, illetve valamennyi polgár jogainak védelme és fejlesztése tekintetében (31).

4.8 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a cselekvési tervbe vegyék be, illetve más eszközökkel támogassák a mobilitással kapcsolatos fellépéseket, amelyeket előző véleményeiben említett. Főleg a fiatalok mobilitását kell ösztönözni, javítani kell annak hozzáférhetőségét, illetve a szakmai oktatás és szakképzés terén kell elősegíteni a mobilitást, javítva az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, fellépéseket kell indítani az oktatási rendszerek által létrehozott akadályok és a nyelvtudásbeli hiányosságok megszüntetésére, illetve az egészségügyi, egészségbiztosítási, lakhatási kérdésekkel és egyéb problémákkal kapcsolatban (32). Az EGSZB úgy véli, hogy a mobilitással kapcsolatos olyan kellemetlenebb aspektusokkal is foglalkozni kell, mint a családok különélése, a kultúra elvesztésének kockázata vagy az érintett személyek származási régiójában megfigyelhető társadalmi-gazdasági hatások.

4.9 Támogatja azt a javaslatot, hogy minden tagállam dolgozzon ki kézikönyvet a területén tartózkodó, az Unió más országaiból származó polgárokat megillető jogokról, és legyen köteles számukra többek között könnyen hozzáférhető információs forrásokat biztosítani (33). Támogatni kell az EGSZB aktív polgárságról szóló véleményében szereplő valamennyi pontot is (34).

4.10 Az EGSZB egyetért azzal, hogy nyomon követési jelentésre van szükség az uniós polgársággal kapcsolatban, valamint azzal a javaslattal, hogy cselekvési tervet kell kidolgozni azon akadályok elhárításáról, amelyek továbbra is korlátozzák a polgárokat jogaik gyakorlásában. Ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy a polgárok részvételét jelöljék meg a legfontosabb prioritásként. Úgy véli, hogy egy ilyen kezdeményezés hozzájárulna a polgárok figyelmének felhívásához és az európai parlamenti választásokon való részvételük elősegítéséhez, amelyekre 2014 tavaszán, illetve ezt követően kerül sor.

4.11 Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy hiányzik az összhang az Európai Bizottság által kialakított politikákból: egyrészről megfigyelhető bennük a mobilitáshoz való ragaszkodás szándéka, másrészről viszont tervbe veszik, hogy az új költségvetési időszakban számottevő változtatásokat hajtanak végre a „Mozgásban az ifjúság” programban, amelyek éppen ellenkező hatást válthatnak ki, és a fiatalok körében gyengíthetik au Európai Unióhoz való tartozás érzését, illetve azt, hogy polgárnak és európainak tekintsék magukat.

4.12 Az EGSZB egyetért azzal, hogy a 2013-as európai év eredményeiről részletes értékelés szülessen, illetve hogy összegyűjtsék és tanulmányozzák az annak során a polgárok által kifejtett véleményeket. A következtetéseket figyelembe kellene venni az Európai Unió polgársággal kapcsolatos politikáinak későbbi alakítása során. Ezzel kapcsolatban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság olyan vélemény kidolgozását tervezi, amely konkrét mutatókat és irányelveket tartalmaz ezen munka folytatásához.

4.13 Az EGSZB azt ajánlja, hogy vizsgálják meg egy speciális intézményközi munkacsoport felállításának lehetőségét az Európai Parlamentnél, amely ösztönözné az intézményközi együttműködést, többek között az EGSZB-vel, az európai év megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

4.14 Az EGSZB a 2013-as európai év előkészítésének keretében azt ajánlja, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a civil szervezetek részvételének és megerősítésének kérdésében illetékes európai bizottsági szolgálatoknak, valamint szélesítsék ki azok illetékességi köreit és erősítsék meg jelentőségüket és koordinációjukat. Azt is kéri, hogy vegyék tervbe az önkéntesség ösztönzésének és koordinációjának kiemelt kezelését.

4.15 Mivel láthatóságuk és hatékonyságuk gyenge, felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e kiemelt figyelmet fordítani az olyan információs forrásokra, mint az Europe Direct, a „Ti Európátok” portál, vagy a Solvit. A listán szerepelhetne az Europeana vagy az EURES is. Mindazonáltal az EU testületei csak indirekt szerepet játszhatnak, a hangsúly a szervezett civil társadalmon kell, hogy legyen. Mindenesetre az információval azt a közönséget kell megcélozni, amelynek szól, modern és újító terjesztési csatornákat kínálva, beleértve a közösségi médiák, illetve más eszközök igénybevételét is.

4.16 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 2013-as európai év elégséges és megfelelő költségvetést kapjon. A jelenleg tervezett 1 millió eurós összeg nem elégséges ilyen jelentőségű célkitűzések megvalósításához. A 2011-es európai év költségvetése mintegy 11 millió euró volt (35), ha beleszámítjuk a 2010-es évben tett előkészületeket is; a 2010-es európai év költségvetése pedig 17 millió eurót tett ki (36). Ezenkívül tervben van még, hogy a 2013-as európai év a Kommunikációs Főigazgatóság költségvetési tételeiből és programjaiból is kapjon forrásokat; ez esetben nem kiegészítő finanszírozásról van szó (37). Ebben az összegben sajnos nem szerepel egyetlen olyan forrás sem, amely a polgárok vagy a civil szervezetek kezdeményezéseinek társfinanszírozására szolgálna (38). Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós polgáronként tervezett 0,2 cent nem elégséges összeg a jelen véleményben kért intézkedések megvalósítására, még akkor sem, ha nem minden fellépés és kezdeményezés igényel jelentős forrásokat. Mindenesetre különleges figyelmet kell fordítani azokra a cselekvésekre, amelyek nem kapják meg az elengedhetetlen pénzügyi eszközöket.

4.17 Az EGSZB azt javasolja, hogy szüntessék meg azt a rendelkezést, amely szerint „a finanszírozás általában meglévő keretszerződéseken alapulóan, áruk és szolgáltatások közvetlen beszerzésének formáját ölti” (39), mivel ez rendszerint magas kiadásokhoz vezet a kampányok tekintetében, amelyek – mivel PR-cégek fejlesztették ki őket – nem tartósak és még negatív hatásokkal is járhatnak, vagy számos tagállamban sikertelenek maradnak, mivel „egy kaptafára” készültek. A finanszírozásból minél nagyobb mértékben a nemzeti és helyi szintű civil társadalmi szervezeteknek kellene részesedniük, akiknek az európai év legfontosabb házigazdáinak kell lenniük. Ennek egy lehetséges módja, hogy a források elosztását az Európai Bizottság képviseletei végezzék el a tagállamokon belül.

4.18 Kívánatos lenne, hogy a 2013-as európai év eredményeit és az ezekből levont tanulságokat vegyék figyelembe azáltal, hogy olyan pénzügyi eszközöket irányoznak elő, mint az „Európa a polgároké” jövőbeli finanszírozási program, vagy egyéb eszközök. Ezzel egyidejűleg részletesebb tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy milyen lehetőségek vannak az uniós polgárságot erősíteni kívánó pénzügyi pályázatokra (40), a megfelelő pénzügyi szint biztosítására ezekhez a célkitűzésekhez, valamint a támogatási program megújítására a részvétel vagy az európai kérdésekre vonatkozó strukturális párbeszéd tekintetében a tagállamok vagy az Európai Unió szintjén. Ez a fellépés egyben a régebbi programok meghosszabbítása is lenne, amelyek célja az uniós polgárok aktív részvételének és az EU-hoz való tartozás érzésének ösztönzése volt (41). A projektek társfinanszírozásának biztosítása érdekében az önkéntes munkára kell támaszkodni.

4.19 Az EGSZB egyébiránt újító jellegű hozzáállás alkalmazását kéri a pénzügyi források tervezésében, kezelésében és felhasználásában az EU szintjén csakúgy, mint más szinteken, főként az európai évre előirányzott költségvetés elosztásában való polgári részvétel tekintetében.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 28-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(2) Az EUSZ HL C 83., 2010.3.30. 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy:.„Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.” Egyébiránt az EUSZ 11. cikke kimondja, hogy:

(6) Eurostat, Participation aux élections parlementaires nationales et de l'UE [Részvétel a nemzeti és az uniós parlamenti választásokon].

(8) Lásd: Eurobarométer standard 72., 2009 ősze, 2. kötet. 2011-ben a megkérdezettek által legfontosabbnak ítélt prioritások (egy előzetesen felállított lista alapján) a következők voltak: az EU-ban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő jog (48 %), az uniós intézmények által biztosított hatékony adminisztráció (33 %), az ahhoz fűződő jog, hogy panaszt lehet benyújtani az európai ombudsmanhoz (32 %), az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés (21 %), részvétel az európai választásokon egy másik tagállamban való tartózkodás esetén (21 %), petíció benyújtásának joga az Európai Parlament felé (20 %) és jogalkotási intézkedések javasolásának lehetősége polgári kezdeményezés révén (19 %). Lásd: Eurobaromètre spécial/vague 75.1, 2011 áprilisában jelent meg.

(9) Az EGSZB véleménye: „Több demokráciát Európának és intézményeinek; A polgárok és a szociális szereplők tájékoztatásának javítása. Az ombudsman szerepe az Európai Parlamentben”, HL C 352., 1993.12.30., 63. o.

(12) Azok az államok, amelyek hagyományosan beleértik a polgárságba az aktív polgárság fogalmát, a rövidebb megfogalmazást használhatnák.

(16) Az Európai Parlament 2010. december 15-i állásfoglalása, (2009/2161(INI)).

(21) Lásd a REX/307-es ügyiratot, előadó: Madi Sharma és az Eurobarometer flash 294-et, melyet 2010 októberében tettek közzé. Az európai polgárság jelentését legkevésbé ismerő csoportok a nők és a fizikai munkások.

(27) Lásd még a civil szervezetek konferenciáját, CONF/PLE(2009) CODE1, 2009.

(30) Az EGSZB véleménye: „A Lisszaboni Szerződés végrehajtása: részvételi demokrácia és az európai polgári kezdeményezés (11. cikk)” (saját kezdeményezésű vélemény), HL C 354., 2010.12.28., 59. o.

(31) Ezzel a ponttal kapcsolatban hivatkozhatunk például az EGSZB e dokumentumban említett véleményeire.

(33) „Uniós polgárság - határokon átnyúló mobilitás”, teljes jelentés, minőséget vizsgáló tanulmány. TNS Qual+, 2010. augusztus.

(38) Az EGSZB kapcsolattartó csoportja: „Az uniós polgárság nem csak ja ogokra vonatkozik” Nyílt levél az európai képviselőknek – az Európai Bizottság javaslata a 2013-as évnek a polgárok európai évévé nyilvánítására.

(41) Jelentés a hatékony uniós polgárság irányába történő 2007 és 2010 közötti előrehaladásról, COM(2010) 602 final, Brüsszel, 2010. október 27.