7.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/23


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 108/11

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PTUJSKI LÜK”

EK-sz.: SI-PGI-0005-0811-14.06.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Név:

„Ptujski lük”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.6. osztály –

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Ptujski lük” (Allium cepa L.,) szív alakú, lapított, Ptujska rdeča fajtájú vöröshagyma. A hagyma tömege legalább 70 g, a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérője legalább 40 mm, nyaka keskeny, elvékonyodó és zárt. A hagyma tönkjétől a zárt nyakig mért hossz 10–50 %-kal rövidebb, mint a hagyma legszélesebb részének az átmérője (hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérő).

A buroklevél színe a vörösesbarna és a halványvörös között lehet. Húsos levelei kékes-lilás árnyalatúak, szélük lila.

A „Ptujski lük” hagyma enyhén csípős, jellegzetesen hagymaillatú növény.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A „Ptujski lük” névvel értékesített hagymát az adott földrajzi területen kell termeszteni.

A hagymamagnak vagy dughagymának az adott földrajzi területről kell származnia, illetve azt olyan vetőmag-értékesítőtől kell beszerezni, amelyik igazolni tudja, hogy a növény a Ptujska rdeča fajta fenntartó nemesítéséből származik.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

A „Ptujski lük” hagyma értékesítése füzérbe fonva (hat-tizenkét, azonos méretű és színű hagyma, rozsszalmával – zsineg- vagy drótfélék használata nélkül – füzérbe fonva), kis (legfeljebb 2 kg-os) kiszerelésekben, ömlesztve történik.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A termékleírásnak megfelelő hagymák címkéjén feltüntetik a „Ptujski lük” elnevezést, az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” szöveget és a nemzeti minőségi jelzést.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A hagyma termesztésének földrajzi területe történelmileg meghatározott terület, amely a Maribori-medencét (Ptujsko polje) foglalja magában. A síkságot Ptuj város, a Dráva, a Slovenske Gorice-hegység, valamint Mihovci és Velika Nedelja települések övezik.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Maribori-medence homokos és kavicsos talajszekvenciák keveredéséből kialakult, sík terület. Talajrétege vékony, a talajt alkotó homokszemcsék és kőzettörmelék aránya nagy. Az esős tavasszal és a forró, viszonylag száraz nyári időjárással jellemezhető kontinentális éghajlat miatt a talaj gyakran száraz. A talajképződésben szerepet játszó kétféle talajszekvencia két-két típusú talajszerkezetből áll. A kavicsos-homokos talajszekvencia holocén teraszát hordalékos, pleisztocén teraszát barna talajtípusok, az agyagos-iszapos talajszekvenciát pedig barna pszeudoglejesedett és anthrosol talajtípusok alkotják.

A hordalékos talaj földtörténetileg fiatal, talajtani szempontból fejletlen, szövete homokos, nagyon kevés agyagtartalmú részecskét tartalmaz, szerkezete vízáteresztő és laza. A finom, homokos réteg 100 cm vastag takarót képez a talaj felszínén, a kavicsos réteg viszont csak ritkán található meg a felszínen. Ahol a talaj elvezette a vizet, kedvező növénytermesztési feltételekkel rendelkező, kiváló termőföld alakult ki, különösen az árvíz ellen védett részeken.

A Maribori-medence elsősorban barna talajtípusokból áll. Ezek önellátási szempontból stratégiai fontosságú szerepet játszanak az élelmiszer-termelésben. Ez a talaj minőségének és a terület domborzati adottságának köszönhető. A talaj közepes talajvastagságú, közepes humusztartalmú, vízáteresztő, laza szövetű. Elsősorban művelésre használják.

A Slovenske Gorice-hegység és a Pesnica folyó völgyének peremvidékén barna, agyagos talaj található; a talaj fő alkotórésze az agyag. Ez a talajfajta vastagabb, finomabb szövetű és kevésbé vízáteresztő. A vidéken intenzív gabona-, takarmány- és komlótermesztést folytatnak.

A Pesnica folyó Maribori-medencébe vezető szakaszánál anthrosol talajok találhatók. A földterület nagy részén fejlesztések történtek (a vízelvezetés és a mezőgazdasági művelés tekintetében). A talajok fizikai és kémiai tulajdonságait megváltoztatták; a talajok a földmegmunkálás következtében átszellőztek és vízáteresztővé váltak. A trágyázásnak köszönhetően nőtt a pH-értékük, ezért már nem savas kémhatásúak. A talajokon jelenleg intenzív földművelés folyik.

A Maribori-medence földrajzilag a Pannon-medence szlovéniai szakaszának a része. E földrajzi régió éghajlatára leghangsúlyosabban a kontinentális jegyek jellemzőek. A terület nem bővelkedik csapadékban, 1961 és 2000 között évente átlagosan 950 mm csapadék hullott a régióban. Ptuj környékén a legtöbb eső júniusban, júliusban és augusztusban esik (általában több mint 100 mm havonta), a legkevesebb pedig márciusban, áprilisban és májusban (mindössze 60–85 mm havonta).

A „Ptujski lük” hagyma csak kézzel szedhető fel; ezzel biztosítható a termék kiváló minősége. A „Ptujski lük” hagyma másik jellegzetessége, hogy a hagymákat hagyományosan hat-tizenkét azonos méretű és színű hagymából álló füzérré fonják össze.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Ptujski lük” hagyma megkülönböztető jegye, hogy hosszú ideig megőrzi minőségét és kivételes kulináris tulajdonságait. Főzés közben gyorsan szétomlik, jellegzetes ízét azonban nem veszíti el. A „Ptujski lük” hagyma másik jellemzője lapított, szív formájú alakja, burok- és húsos leveleinek vöröses színe, valamint az enyhén csípős íz.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Ptujski lük” hagyma és a terület közötti kapcsolat a hagyma több évszázados hírnevének és a régre visszanyúló hagyományos termesztési módszernek köszönhető. 200 éve „Ptujski lük” köznévvel illetnek minden olyan hagymafajtát, amelynek termesztése a Maribori-medencében zajlik. Ezt a termőterületet a hagymatermesztés miatt (lüka = hagyma) emberemlékezet óta „hagymatermő vidéknek” (lükarija) hívják. Az itt élő és dolgozó néhai Anton Ingolič feljegyzései szerint a hagymatermesztés Dornavából, a „hagymatermő vidék” központjából indult el és terjedt el a Maribori-medencében. Elsősorban kis- és közepes gazdálkodások kezdtek el hagymatermesztéssel foglalkozni Dornavában és a Maribori-medencében.

A csapadékeloszlás miatt legfőképp vetésforgós rendszerben kezdték el művelni a földet, és ez a módszer terjedt el régiószerte. A hagymatermesztés jól beilleszthető a vetésforgós gazdálkodásba. A hagymának nem kell magas hőmérséklet a kifejlődéshez, és mivel a homokos talaj gyorsan kiszárad és felmelegszik, a magokat és a dugványokat év elején is el lehet ültetni, amikor a nappalok még viszonylag rövidek. Ebben az időszakban a hagyma erős gyökérkezdeményt növeszt, amely a tavaszi esők révén dús gyökérzetté alakul. A forró, száraz nyár ideális időszak ahhoz, hogy a hagyma jellegzetes aromája kialakuljon, és hogy a növény a megfelelő mértékben kiszáradjon. Ezért a szárítási folyamat a hagymaföldön kezdődik és a feldolgozó telephelyén ér véget. Mivel a területen már az ókorban is foglalkoztak mezőgazdasággal, különösen gabonatermesztéssel (többek között rozstermesztéssel), a hagymafélék rozsszalmával (füzérbe) történő összefonásának hagyománya széles körben elterjedt.

Az érési időszakban jellemző száraz időjárásnak és a sík, homokos és tápanyagokban szegény talajnak köszönhetően a hagyma íze rendkívül intenzív.

A hagymafeldolgozási szakaszok és módszerek visszaköszönnek a kialakult és ma is köztudatban lévő helyi praktikákban, szokásokban, közmondásokban, adomákban, tradicionális ételekben és a hagyma szárítására használt hosszútetős lakóházak építészeti jellegzetességeiben. Ezek a szokások az itt élők mindennapjainak részévé váltak (például a különleges, ma is népszerű ételek főzése, a kiálló tető alatt száradó hagyma, valamint a hagymafüzérek fűzése), és rendszeres szereplői a turistáknak szánt látványosságoknak és eseményeknek.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/saSSo/2008_Sektor_za_varnost_in_kakovost_hrane_in_krme/Specifikacije_priznanih_kmetijskih_pridelkov/PTUJSKI_LUK.pdf


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.