52011PC0896

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről /* COM/2011/0896 végleges - 2011/0438 (COD) */


INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

· A javaslat indokai és célkitűzései

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia [COM(2010) 2020] három összekapcsolódó és egymást kölcsönösen megerősítő prioritáson nyugszik: a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése; és a magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

A közbeszerzés az e célkitűzések eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszközként kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az innováció érdekében fejleszti a gazdasági környezetet és az üzleti feltételeket, valamint ösztönzi a zöld közbeszerzés szélesebb körű alkalmazását azzal, hogy támogatja az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Az Európa 2020 stratégia ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és azt, hogy a beszerzési piacokat uniós szinten nyitottan kell tartani.

Mindezen kihívások dacára a jelenlegi közbeszerzési jogszabályokat felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy jobban illeszkedjenek az alakulóban lévő politikai, társadalmi és gazdasági környezethez.

A Bizottság az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, 2011. április 13-i közleményében az uniós intézmények által 2012 vége előtt elfogadandó tizenkét kulcsfontosságú intézkedés között említette a felülvizsgált és modernizált közbeszerzési jogi kereteket, annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon a szerződések odaítélése, valamint hogy a közbeszerzési szerződések jobban felhasználhatók legyenek a többi politika támogatására.

Ennek a javaslatnak két egymást kiegészítő célkitűzése van:

· A közkiadások hatékonyságának növelése a lehető legelőnyösebb közbeszerzési eredmények biztosítása érdekében. Ez különösen a meglévő közbeszerzési szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét foglalja magában. A racionalizált, hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak, és lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli ajánlattevők számára.

· Annak lehetővé tétele, hogy a beszerzők megfelelőbben alkalmazhassák a közbeszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához.

· Háttér-információk

A közbeszerzés fontos szerepet tölt be az Európai Unió általános gazdasági teljesítményében. Európában a hatóságok a GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó beszerzésre. A megrendelések mennyiségét tekintve a közbeszerzés hatékony mozgatórugóként használható az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdító egységes piac eléréséhez.

A közbeszerzési irányelvek jelenlegi generációja — azaz a 2004/17/EK[1]és a 2004/18/EK irányelv[2]— az 1971-ben a 71/305/EGK irányelvvel elkezdődött hosszú fejlődés eredményét jelenti. Az átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárások garantálásával ezek az irányelvek elsősorban azt szándékozzák biztosítani, hogy az egységes piac gazdasági szereplői a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny során teljes körűen élhessenek minden alapvető szabadsággal.

Egy átfogó gazdasági értékelés bebizonyította, hogy a közbeszerzési irányelvek jelentős mértékben elérték a célkitűzéseiket. Nagyobb fokú átláthatóságot és magasabb szintű versenyt eredményeztek, valamint az alacsonyabb árakon keresztül mérhető megtakarításokat valósítottak meg.

Az érdekeltek azonban kifejezték a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatával kapcsolatos igényüket a szabályok egyszerűsítése, illetve azok hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, valamint annak érdekében, hogy azok alkalmasabbá váljanak az alakuló politikai, társadalmi és gazdasági környezet kezelésére. A racionalizált, hatékonyabb eljárások növelik az ajánlatkérő szervek rugalmasságát, minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak, és lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli ajánlattevők számára. A továbbfejlesztett közbeszerzési szabályok azt is lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek számára, hogy megfelelőbben alkalmazhassák a közbeszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció és a társadalmi befogadás elősegítése és a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához. Ezeket az irányokat megerősítették a Bizottság által az érdekeltekkel 2011 tavaszán lefolytatott konzultáció eredményei, amelyen az érdekeltek jelentős többsége támogatta a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy az említett irányelveket jobban hozzáigazítsák a közbeszerzők és a gazdasági szereplők előtt álló kihívásokhoz.

· Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A javaslat a javasolt új közüzemi irányelvvel együtt a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv helyébe lép, mint az Európai Unió közbeszerzési jogi kereteinek fő elemei.

Az irányelvet kiegészítik az említett jogi keretek további elemei:

· a 2009/81/EK irányelv[3]különös szabályokat állapít meg a honvédelmi és az érzékeny biztonsági beszerzések terén,

· a 89/665/EGK irányelv[4]pedig közös előírásokat határoz meg a nemzeti felülvizsgálati eljárásokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós országban gyors és hatékony jogorvoslati eszköz álljon rendelkezésre azokban az esetekben, amikor az ajánlattevők úgy vélik, hogy a szerződéseket tisztességtelenül ítélték oda.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A jelen kezdeményezés az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját [COM(2010) 2020] és az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseit, így az Európai digitális menetrend [COM(2010) 245], az Innovatív Unió [COM(2010) 546], az Integrált iparpolitika a globalizáció korában [COM(2010) 614], az Energia 2020 [COM(2010) 639] és az Erőforrás-hatékony Európa [COM(2011) 21] elnevezésű kezdeményezéseket hajtja végre. Megvalósítja továbbá az egységes piaci intézkedéscsomagot [COM(2011) 206], különösen annak tizenkettedik kulcsintézkedését, „A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata és korszerűsítése” címűt. A jelen kezdeményezés a Bizottság 2011. évi munkaprogramjának egyik stratégiai kezdeményezése.

2. Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat

· Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

A Bizottság 2011. január 27-én zöld könyvet adott ki Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról — Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé címmel[5], amellyel széles körű nyilvános konzultációt indított el az arra irányuló jogszabályi változásokkal kapcsolatos lehetőségekről, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá tegyék a szerződések odaítélését, valamint hogy a közbeszerzési szerződések jobban felhasználhatók legyenek az egyéb szakpolitikák támogatására. A zöld könyv célja az volt, hogy meghatározza a reformok néhány fő területét, és hogy megkérdezze az érdekeltek véleményét a jogszabályi változások konkrét lehetőségeiről. Az érintett kérdések között szerepelt az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igénye, a közbeszerzés stratégiai felhasználása az egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására, a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésének javítása, valamint a részrehajlás, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelem.

A nyilvános konzultáció 2011. április 18-án zárult le, és tekintélyes mennyiségű visszajelzés született. Összesen 623 válasz érkezett az érdekelt csoportok széles körétől, ideértve a tagállamok központi hatóságait, a helyi és területi közbeszerzőket és azok társulásait, a vállalkozásokat, az ipari szövetségeket, a tudományos szakembereket, a civil társadalmi szervezeteket (beleértve a szakszervezeteket is) és az egyes polgárokat. A válaszok többsége az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, valamint kisebb mértékben Belgiumból, Olaszországból, Hollandiából, Ausztriából, Svédországból, Spanyolországból és Dániából származik.

A konzultációk eredményeit egy összefoglaló jelentésben[6]összegezték, majd 2011. június 30-án egy nyilvános konferencián bemutatták és megvitatták őket[7].

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

Az érdekeltek jelentős többsége értékelte a Bizottság kezdeményezését a jelenlegi közbeszerzési politika felülvizsgálatára. A zöld könyvben tárgyalt különféle témák közül az érdekeltek különösen nagy hangsúlyt fektettek az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igényére. Például az érdekelt csoportok határozott többsége támogatta azt az elképzelést, amely szerint nagyobb teret kell engedni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának. Szintén jelentős támogatást élveztek az ajánlattevő kiválasztásával kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló intézkedések.

A közbeszerzésnek az Európa 2020 stratégia társadalmi céljainak elérése érdekében történő stratégiai alkalmazásával kapcsolatban az érdekeltek vegyes nézeteket vallottak. Több érdekelt - különösen a vállalkozások - általánosságban idegenkedett attól az elképzeléstől, hogy a közbeszerzést egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására használják. Más érdekeltek viszont - különösen a civil társadalmi szervezetek - határozottan a szóban forgó stratégiai alkalmazás mellett foglaltak állást, és támogatták az Európai Unió közbeszerzési politikájának alapelveire vonatkozó nagy horderejű változásokat.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A zöld könyvvel kapcsolatos konzultáción felül a Bizottság 2010-2011-ben elvégezte az Unió közbeszerzési jogszabályai hatásának és hatékonyságának átfogó értékelését, melynek során széles körű bizonyítékokra és új, független kutatásokra támaszkodott. A tanulmányok elsősorban a beszerzési eljárások költségét és hatékonyságát, a határokon átnyúló beszerzést, a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférését és a közbeszerzés Európán belüli stratégiai alkalmazását vizsgálták.

Az értékelés megállapításai világosan kimutatták, hogy a 2004/17/EK és a 2004/18/EK közbeszerzési irányelvek segítettek megalapozni az átláthatóság és az eredményorientált beszerzés kultúráját, ezáltal megtakarításokat és olyan fejlődést létrehozva a beszerzési eredmények minőségében, amely jelentősen meghaladja a közbeszerzők és a szállítók szóban forgó eljárások lefolytatásával kapcsolatos költségeit. Az értékelés azt is megállapította, hogy az irányelvek végrehajtásában és alkalmazásában fennálló eltérések a különböző tagállamokban különböző eredményekre vezettek. Az eljárások befejezéséhez szükséges idő és a közbeszerzők költségei jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban.

· Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat és annak összefoglalása áttekintést nyújt az öt alapvető problémakör (adminisztratív szervezés, hatály, eljárások, stratégiai beszerzés és a beszerzési piacokhoz való hozzáférés) esetében meglévő lehetőségekről. A különböző lehetőségekkel kapcsolatos előnyök és hátrányok elemzése alapján meghatározták az előnyben részesített lehetőségek csomagját, amely várhatóan optimalizálni fogja a különböző megoldások közötti szinergiákat, ami megtakarításokat tesz lehetővé, mivel egy bizonyos fajta intézkedés semlegesíti a valamely másik intézkedéssel együtt járó költségeket (például a stratégiai közbeszerzési intézkedések által esetlegesen előidézett fokozott eljárási követelményeket részben semlegesíthetik a közbeszerzési eljárások továbbfejlesztett megtervezésével kapcsolatos megtakarítások). Ezek az előnyben részesített lehetőségek képezik a jelen javaslat alapját.

A Hatásvizsgálati Testület értékelte a hatásvizsgálati jelentés tervezetét, és kérte annak módosítását, különösen az érintett jogi keret egyes elemeinek meghatározásával, a szóban forgó lehetőségek leírásával, a kiválasztott főbb intézkedések alaposabb költség-haszon elemzésével és az érintettek nézeteinek szisztematikus integrálásával kapcsolatban, mind a problémák meghatározása körében, mind a hatások elemzésének kiegészítéseként. Ezeket a fejlesztési javaslatokat belefoglalták a végleges jelentésbe. A Hatásvizsgálati Testületnek a jelentésre vonatkozó véleménye a jelen javaslattal, valamint a végleges hatásvizsgálati jelentéssel és annak összefoglalásával együtt kerül közzétételre.

3. A javaslat jogi elemei

· Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdésén, valamint 62. és 114. cikkén alapul.

· A szubszidiaritás elve

Amennyiben a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

A tagállamok az alábbi okból nem tudják kielégítően elérni a javaslat célkitűzéseit:

Bizonyos értékhatárok felett a közbeszerzési eljárások összehangolása fontos eszköznek bizonyult a közbeszerzések belső piacának megvalósításával kapcsolatban azáltal, hogy az egységes piac gazdasági szereplőinek tényleges és egyenlő hozzáférést biztosított a közbeszerzési szerződésekhez. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvekkel és a közbeszerzési irányelvek korábbi generációjával kapcsolatos tapasztalat azt mutatta, hogy az Európa-szintű közbeszerzési eljárások biztosítják az átláthatóságot és az objektivitást a közbeszerzés terén, ami jelentős megtakarításokkal és jobb közbeszerzési eredményekkel jár, ez pedig a tagállamok hatóságainak, végül pedig az európai adófizetőknek is javára válik.

Ezt a célkitűzést nem lehetne megfelelően elérni a tagállamok intézkedése útján, ami elkerülhetetlenül eltérő követelményeket és valószínűleg egymással ellentétes eljárási rendszereket eredményezne, így növelné a szabályozás bonyolultságát, és indokolatlan akadályokat gördítene a határokon átnyúló tevékenységek elé.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl az azon célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amely a belső piac megfelelő működését európai szinten összehangolt közbeszerzési eljárások útján kívánja biztosítani. Továbbá a javaslat egy „eszköztár”-megközelítésen alapul, vagyis maximális rugalmasságot enged a tagállamoknak, hogy az eljárásokat és az eszközöket saját helyzetükhöz igazítsák.

A jelenlegi közbeszerzési irányelvekkel összevetve a javaslat jelentős mértékben csökkenti az eljárás lefolytatásával kapcsolatos adminisztrációs terheket, mind az ajánlatkérő szervek, mind a gazdasági szereplők számára; azokban az estekben, amelyekben új követelményekről rendelkezik (például a stratégiai közbeszerzés körében), e követelményeket kompenzálják az egyéb területeken megszűnő korlátozások.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Mivel a javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén, valamint 62. és 114. cikkén alapul, az áruk és a szolgáltatások beszerzésére egyaránt vonatkozó rendelkezések tekintetében a Szerződés alapján nem megengedett a rendelet alkalmazása. A javasolt aktus ezért az irányelv.

A hatásvizsgálati folyamat során a nem jogalkotási lehetőségeket a hatásvizsgálatban részletesen ismertetett okokból elvetették.

4. Költségvetési vonzatok

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5. További információk

· Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása hatályos jogszabály (a 2004/18/EGK irányelv) hatályon kívül helyezéséhez vezet.

· Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A javaslat tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot a küszöbértékek gazdasági hatásairól.

· Átültető intézkedések és magyarázó dokumentumok

A javaslat olyan területre vonatkozik, amelyen az uniós jogszabályok célja az összehangolás, és amelyen jelentős hatásuk van számos nemzeti jogágra. A koordinációs cél ellenére több rendelkezés teljes harmonizációt eredményez, és a javaslat számos jogi kötelezettséget tartalmaz. A tagállamok további nemzeti rendelkezésekkel egészítik ki az uniós szabályozást, így válik a rendszer működőképessé.

Ebben az összefüggésben a Bizottság számos tényezőt azonosított, amelyekre vonatkozóan szükséges a tagállamok magyarázata mind az átültető intézkedések hibátlan megértése, mind a közbeszerzési szabályok összességének nemzeti szintű működése tekintetében:

– az átültető és a végrehajtási intézkedéseket különböző intézményi szinteken fogadták el (nemzeti / szövetségi, regionális, helyi);

– a különböző szabályozási szintek mellett több tagállamban a kérdéses ágazat vagy az érintett beszerzési típus is szerepet játszott a szabályok létrehozásában;

– az általános vagy különös közigazgatási intézkedések kiegészítik a fő jogi keretet, néhány esetben pedig egybeesnek azzal.

Csak a tagállamok képesek megmagyarázni, hogyan tudják a különböző intézkedések átültetni az uniós irányelveket a közbeszerzési ágazatban, és hogy ugyanezek az intézkedések milyen kölcsönhatásban állnak egymással.

Ezért a jelen irányelv különböző részei és a nemzeti átültető intézkedések megfelelő részei közötti viszonyt tisztázó dokumentumokat az átültető intézkedésekkel együtt kell közölni; különösen érvényes ez az egyeztető táblázatokra, amelyek a nemzeti intézkedések elemzésének operatív eszközei.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért hatályának az Európai Gazdasági Térség egészére ki kell terjednie.

· A javaslat részletes magyarázata

1.) A közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele

A javasolt irányelv a hatályos közbeszerzési irányelvek által megállapított eljárási rend egyszerűsítéséről és rugalmasabbá tételéről rendelkezik. E célból az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

A hatály pontosítása: A „beszerzés” alapvető fogalma, amely a javasolt irányelv címében is szerepel, újonnan került bevezetésre a közbeszerzési jog hatályának és céljának pontosabb meghatározása, valamint a küszöbök alkalmazásának lehetővé tétele érdekében. Az irányelv hatályát meghatározó egyes kulcsfontosságú fogalmak meghatározásait (mint például a közjogi intézmény, az építési beruházásra és a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, a vegyes szerződések) a Bíróság ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve felülvizsgálták. Ugyanakkor a javaslat arra törekszik, hogy fenntartsa a folytonosságot a Bíróság ítélkezési gyakorlatában az évek során kialakult fogalmak között, amelyek jól ismertek a gyakorlati szakemberek körében. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a korábbi irányelvekből ismert szóhasználattól és kifejezéstől való kisebb eltérések nem feltétlenül utalnak lényegi változásra, hanem pusztán a szövegek egyszerűsítésének eredményét is jelenthetik.

Az úgynevezett elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások („A” és „B” szolgáltatások) közötti hagyományos megkülönböztetés megszűnik. Az értékelés eredményei azt bizonyították, hogy már nem indokolt, hogy a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazása a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szorítkozzon. Az is világossá vált azonban, hogy a szokásos beszerzési rendszer nem alkalmazkodik a szociális szolgáltatásokhoz, amelyekhez különös szabályokra van szükség (lásd lejjebb).

Eszköztár-megközelítés: A tagállami rendszerek az eljárás két alapvető formáját biztosítják: a nyílt és a meghívásos eljárást. Ezenkívül bizonyos feltételektől függően rendelkezhetnek a tárgyalásos eljárásról, a versenypárbeszédről és/vagy az innovációs partnerségről, az innovatív beszerzéssel kapcsolatos eljárás új formájáról (lásd lejjebb).

Az ajánlatkérő szervek számára továbbá rendelkezésére fog állni az összevont elektronikus beszerzés céljaira szánt hat különböző módszer és eszközrendszer: a keretmegállapodások, a dinamikus beszerzési rendszerek, az elektronikus árlejtések, az elektronikus katalógusok, a központi beszerző szervek és a közös beszerzés. A hatályos irányelvhez képest ezeket az eszközöket továbbfejlesztették és egyértelműbbé tették az elektronikus közbeszerzés elősegítése céljából.

Megengedőbb rendszer a központi szint alatti ajánlatkérő szervek számára: A javaslat a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően egy egyszerűsített közbeszerzési rendszert hoz létre, amely a központi kormányzati szint alatt az összes ajánlatkérő szervre (mint például a helyi vagy a regionális hatóságokra) érvényes. Ezek a beszerzők a pályázati felhívás eszközeként alkalmazhatnak egy előzetes tájékoztatót. Amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, nem kell külön hirdetményt közzétenniük a közbeszerzési eljárás megindítása előtt. A résztvevőkkel elért közös megegyezéssel egyes határidőket is rugalmasabban állapíthatnak meg.

Az elektronikus beszerzés támogatása: Jelentős megtakarítások és jobb beszerzési eredmények érhetők el, ha a közbeszerzők használják az elektronikus kommunikációt és tranzakciós feldolgozást, ami a hulladékot és a hibákat is csökkenti. A javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat az elektronikus beszerzésre való átállás megvalósításában, ami lehetővé tenné, hogy a szállítók online beszerzési eljárásokban vegyenek részt a belső piacon. E célból a javasolt irányelv rendelkezik a felhívások elektronikus formában történő kötelező továbbításáról, arról, hogy a beszerzési dokumentációnak elektronikus formában elérhetőnek kell lennie, valamint minden beszerzési eljárás tekintetében előírja, hogy egy kétéves átmeneti időszakon belül át kell állni a teljes mértékben elektronikus úton történő kommunikációra, különösen az elektronikus benyújtásra. Racionalizálja és továbbfejleszti a Dinamikus Beszerzési Rendszereket és az elektronikus katalógusokat, vagyis azokat a teljes mértékben elektronikus beszerzési eszközöket, amelyek különösen alkalmasak a központi beszerző szervek által végzett rendkívül összetett beszerzések megvalósítására. Az elektronikus beszerzési eszköz azt is lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek számára, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják azokat a hibákat, amelyek általában a közbeszerzési szabályok félreértéséből vagy helytelen értelmezéséből adódnak.

Az eljárások modernizálása: A javaslat rugalmasabb és felhasználóbarátabb megközelítést biztosít a közbeszerzési eljárások egyes fontos jellemzőivel kapcsolatban. A részvételre és az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidők lerövidültek, ami gyorsabb és racionalizáltabb beszerzést tesz lehetővé. Az ajánlattevők kiválasztása és a szerződés odaítélése közötti különbségtétel, amely gyakran hibák és félreértések forrása, rugalmasabbá vált, lehetővé téve az ajánlatkérő szervek számára, hogy a legpraktikusabb sorrendről az odaítélési szempontok megvizsgálása alapján döntsenek - a kiválasztási feltételek megvizsgálása előtt -, és hogy odaítélési szempontként figyelembe vehessék a szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét és minőségét.

Felülvizsgálták és egyértelművé tették a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárásának okait. Az ajánlatkérő szervek jogosultak lesznek kizárni azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a korábbi szerződések teljesítése során jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tettek tanúbizonyságot. A javaslat az „öntisztítás” lehetőségéről is rendelkezik: az ajánlatkérő szervek valamely kizárási ok fennforgása ellenére is elfogadhatják a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, ha azok megfelelően intézkedtek a jogellenes magatartás következményeinek orvoslásáról, és hatékonyan megakadályozzák e magatartás további előfordulását.

A szerződések módosítása azok tartama alatt egyre inkább lényeges és problémás kérdéssé vált a gyakorlati szakemberek számára. A szerződések módosításáról szóló külön rendelkezés átveszi az ítélkezési gyakorlatban kialakult alapvető megoldásokat, és gyakorlatias megoldással szolgál azon előre nem látható körülményekkel kapcsolatban, amelyek miatt egy közbeszerzési szerződést módosítani kell annak tartama alatt.

2.) A közbeszerzés stratégiai alkalmazása az új kihívásokra válaszul

A javasolt irányelv a felhatalmazó megközelítésen alapul: az ajánlatkérő szervek rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges eszközöket, hogy hozzájárulhassanak az Európa 2020 stratégiai céljainak eléréséhez azáltal, hogy vásárlóerejüket olyan áruk és szolgáltatások beszerzésére használják, amelyek támogatják az innovációt, tiszteletben tartják a környezetet, és harcolnak az éghajlatváltozás ellen, eközben pedig javítják a foglalkoztatási, a közegészségügyi és a szociális feltételeket.

Az életciklus-költségek meghatározása: A javaslat megadja a közbeszerzőknek a lehetőséget, hogy az odaítélésről a megvásárolandó termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások életciklus-költségei alapján döntsenek. Az életciklus egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes szakaszát magában foglalja, a nyersanyag-beszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, az elszámolásig és a véglegesítésig. A figyelembe veendő költségek a közvetlen pénzügyi kiadásokon kívül a külső környezettel kapcsolatos költségeket is tartalmazzák, ha azok pénzben kifejezhetők és igazolhatók. Amennyiben kifejlesztettek egy közös uniós módszert az életciklus-költségek kiszámítására, az ajánlatkérő szervek kötelesek azt használni.

Termelési folyamat: Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásban és az odaítélési szempontokban a gyártási folyamathoz közvetlenül kapcsolódó összes tényezőre utalhatnak, mindaddig, amíg a termelési folyamat olyan aspektusaira utalnak, amelyek szorosan kapcsolódnak a beszerzés tárgyát képező termékek vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának folyamatához. Ez kizárja a beszerzés tárgyát képező termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások előállításának folyamatához nem kapcsolódó követelményeket, mint például a vállalkozó teljes tevékenységére vonatkozó általános társadalmi szerepvállalási követelményeket.

Címkék: Az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy az építési beruházások, az árubeszerzések vagy szolgáltatások meghatározott címkékkel legyenek ellátva, amelyek tanúsítják azok környezeti, szociális vagy egyéb tulajdonságait, feltéve, hogy ezekkel egyenértékű címkéket is elfogadnak. Ez vonatkozik például az európai vagy a nemzeti, illetve nemzetközi ökocímkékre, valamint azokra a címkékre, amelyek tanúsítják, hogy a termékkel kapcsolatban nem alkalmaztak gyermekmunkát. A szóban forgó tanúsítási rendszereknek a szerződés tárgyához kapcsolódó tulajdonságokra kell vonatkozniuk, és azokat tudományos információ alapján kell összeállítani, egy nyílt és átlátható eljárás során kell megállapítani, valamint minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni őket.

A kötelező szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértésének szankcionálása: A javasolt irányelv szerint az ajánlatkérő szerv kizárhatja a gazdasági szereplőket az eljárásból, ha az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megsértését észleli. Ezenkívül az ajánlatkérő szervek kötelesek lesznek elutasítani az ajánlatokat, ha megállapították, hogy azok kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, mivel sértik az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályait.

Szociális szolgáltatások: Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése bebizonyította, hogy a szociális, az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásokat olyan sajátos tulajdonságok jellemzik, amelyek miatt nem alkalmasak arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésének szokásos eljárásait alkalmazzák rájuk. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően sajátos környezetben nyújtják, amely a különböző igazgatási, szervezeti és kulturális feltételeknek köszönhetően tagállamonként lényegesen eltérő. A szóban forgó szolgáltatások a természetük miatt csak nagyon korlátozott határokon átnyúló dimenzióval bírnak. A tagállamoknak ezért széleskörű mérlegelési lehetőséget kell kapniuk a szolgáltatók kiválasztásának megszervezéséhez. A javaslat ezt oly módon veszi figyelembe, hogy az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban külön szabályokat állapít meg, egy magasabb, 500 000 EUR értékhatár mellett, és pusztán az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek tiszteletben tartását írja elő. A szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó, külföldi gazdasági szereplőknek odaítélt szerződések értékének mennyiségi elemzése alapján az ezen érték alatti szerződések általában nem rendelkeznek határokon átnyúló érdekeltséggel.

Innováció: Az „Európa 2020 - az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című dokumentumban központi szerepet játszik a kutatás és az innováció. A közbeszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat vásárolhassanak a jövőbeli fejlődés elősegítése és a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében. A javaslat e célból rendelkezik az innovációs partnerségről, amely új, innovatív termékek, építési beruházások és szolgáltatások kialakítására, majd megvásárlására irányuló új, különleges eljárás; a megvétel feltétele, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítsék. Ezenkívül a javaslat továbbfejleszti és egyszerűsíti a versenypárbeszéd eljárását, és lehetővé teszi a határokon átnyúló közös beszerzést, amely az innovatív beszerzés egyik fontos eszköze.

3.) Jobb hozzáférés a piachoz a kkv-k és az induló vállalkozások számára

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hatalmas potenciált képviselnek a munkahelyteremtés, a növekedés és az innováció területén. A beszerzési piacokra való könnyű bejutás segítheti őket e potenciál felszabadításában, miközben lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára szállítói bázisuk bővítését, ami azzal a pozitív hatással járna, hogy nagyobb lenne a verseny a közbeszerzési szerződésekért. Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződéseket a lehető legjobban hozzáférhetővé tegyék a kkv-k számára, a Bizottság 2008-ban kiadta „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot[8]. A javaslat erre a dokumentumra épül, és konkrét intézkedéseket tartalmaz a kkv-k piaci hozzáférésének útjában álló akadályok felszámolására.

A tájékoztatási kötelezettségek egyszerűsítése: A tájékoztatási kötelezettségeknek a beszerzési eljárások körében történő általános egyszerűsítése nagymértékben előnyére válik majd a kkv-knek. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a kiválasztás körében az öntanúsítást bizonyítékként kell elfogadni. Az okirati bizonyítékok tényleges bemutatását egy szabványosított dokumentum, az európai közbeszerzési útlevél fogja megkönnyíteni, amely igazolja, hogy nem forognak fenn kizárási okok.

Részekre osztás: Az ajánlatkérő szerveket felkérik, hogy osszák a közbeszerzési szerződéseket — homogén vagy heterogén — részekre, hogy hozzáférhetőbbé tegyék őket a kkv-k számára. Amennyiben úgy döntenek, hogy ezt nem teszik meg, kötelesek konkrét magyarázattal szolgálni.

A részvételi követelményekkel kapcsolatos korlátozás: A kkv-k részvételét akadályozó indokolatlan korlátok elkerülése érdekében a javasolt irányelv tartalmazza a beszerzési eljárásokban való részvétel lehetséges feltételeinek kimerítő felsorolását, és határozottan kijelenti, hogy ezeket a feltételeket azokra kell korlátozni, „amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitásokkal és ... képességekkel”. A forgalomra vonatkozó követelmények, amelyek gyakran jelentős akadályát képezik a kkv-k hozzáférésének, kifejezetten a szerződés becsült értékének háromszorosára korlátozódnak, kivéve a megfelelően indokolt esetekben. Végül, a gazdasági szereplők csoportjainak részvételére vonatkozó feltételeket — amely a kkv-k számára különösen fontos eszköz — objektív okokkal kell igazolni, valamint arányosaknak kell lenniük.

Az alvállalkozók közvetlen kifizetése: A tagállamok továbbá hozhatnak olyan rendelkezést, amely szerint az alvállalkozók kérhetik, hogy az ajánlatkérő szerv közvetlenül nekik fizessen azokért az árukért, építési beruházásokért és szolgáltatásokért, amelyeket a szerződés teljesítése körében nyújtottak a fővállalkozónak. Ez a lehetőség az alvállalkozóknak - amelyek sok esetben kkv-k - hatékony módszert biztosít a kifizetésükkel kapcsolatos érdekeik védelméhez.

4.) Megbízható eljárások

A kockázatos pénzügyi érdekek, valamint az állami és magánszektor szoros kölcsönhatása a közbeszerzést a tisztességtelen üzleti magatartás, azaz az összeférhetetlenség, a részrehajlás és a korrupció egyik kockázati területévé tette. A javaslat továbbfejleszti az ilyen kockázatokkal szembeni meglévő biztosítékokat, és gondoskodik a további védelemről.

Összeférhetetlenség: A javaslat tartalmaz egy külön rendelkezést az összeférhetetlenségről, amely az ajánlatkérő szervnek vagy a beszerzési szolgáltatóknak az eljárásban részt vevő alkalmazottait érintő tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenségi helyzetekre vonatkozik, valamint az ajánlatkérő vezetőségének tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségre, akik akkor is befolyással lehetnek egy beszerzési eljárás eredményére, ha abban hivatalosan nem vesznek részt.

Jogellenes magatartás: A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jogellenes magatartása ellen, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására tett kísérletek ellen vagy az ellen, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek; az ilyen résztvevőket ki kell zárni az eljárásból. Az ilyen jellegű jogellenes tevékenységek sértik az Európai Unió alapelveit, és a verseny súlyos torzulását eredményezhetik.

Tisztességtelen előnyök: A piaci konzultációk az ajánlatkérők számára olyan hasznos eszközt jelentenek, amely által információt szerezhetnek a piac szerkezetéről, adottságairól és kapacitásáról, és ezzel egyidejűleg a piaci szereplők tájékozódhatnak a közbeszerzők beszerzési projektjeiről és követelményeiről. A piaci szereplőkkel előzetesen létesített kapcsolatok azonban nem vezethetnek tisztességtelen előnyökhöz vagy a verseny torzulásához. A javaslat ezért külön rendelkezést tartalmaz az olyan résztvevők indokolatlan előnyben részesítésével szembeni garanciákról, akik tanácsot adtak az ajánlatkérő szervnek, vagy részt vettek az eljárás előkészítésében.

5.) Irányítás

Nemzeti felügyeleti testületek: Az értékelés bemutatta, hogy nem minden tagállam kíséri következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez veszélyezteti az uniós jog hatékony és egységes alkalmazását. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tagállamok jelöljenek ki egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Egyetlen egy, átfogó feladatokkal rendelkező testület fog gondoskodni a fő végrehajtási problémák áttekintéséről, és ez a testület javasolhatja a szerkezeti problémák megfelelő orvoslását. A szóban forgó testület megfelelő helyzetben lesz ahhoz, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, ezáltal hozzájárulva a megoldások gyors megtalálásához és a beszerzési eljárások tökéletesítéséhez.

Tudásközpontok: Az ajánlatkérő szervek sok esetben nem rendelkeznek megfelelő belső szakértelemmel az összetett beszerzési projektek lebonyolításához. Az igazgatási szervezetek által nyújtott megfelelő független szakmai támogatás jelentős mértékben javíthatná a beszerzési eredményeket, a közbeszerzők tudásalapjának és szakszerűségének növelése, valamint a vállalkozásoknak - elsősorban a kkv-knak - történő segítségnyújtás által. A javaslat ezért kötelezi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak olyan támogató struktúrákról, amelyek jogi és gazdasági tanácsot, iránymutatást, képzést és segítséget nyújtanak a beszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában. Támogató struktúrák vagy mechanizmusok már nemzeti szinten is léteznek, bár nagyon eltérő módon szerveződnek, és az ajánlatkérő szervek érdekeltségének különböző területeit érintik. A tagállamok ezért alkalmazhatják majd ezeket a mechanizmusokat, építhetnek a szakértelmükre, és támogathatják a szolgáltatásaikat mint olyan alkalmas és modern eszközt, amely képes megfelelő támogatást nyújtani az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek.

A korrupció és a részrehajlás elleni küzdelem megerősítése érdekében az ajánlatkérő szervek kötelesek lesznek a megkötött szerződések szövegét eljuttatni a felügyeleti testületnek, amely így meg tudja vizsgálni e szerződéseket a gyanús minták vonatkozásában, és a jogos köz- vagy magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosít az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz. Mindazonáltal el kell kerülni az aránytalan adminisztratív terhek keletkeztetését, ezért a megkötött szerződések teljes szövegének továbbítására vonatkozó kötelezettség továbbra is a viszonylag nagy értékű szerződésekre korlátozódik. A javasolt értékhatár megfelelő egyensúlyt teremt az adminisztratív terhek növelése és a nagyobb fokú átláthatóság biztosítása között: az árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó 1 000 000 EUR-s, illetve az építési beruházásokra alkalmazandó 10 000 000 EUR-s értékhatár mellett ez a kötelezettség a Hivatalos Lapban közzétett valamennyi közbeszerzés 10-20 %-át érintené.

A felügyeleti testületekre és a tudásközpontokra vonatkozó követelmények előreláthatóan nem jelentenek majd további pénzügyi terhet a tagállamoknak. Ha egyes költségek várhatóan át is szervezik vagy finomítják a meglévő mechanizmusok és struktúrák tevékenységeit, azokat semlegesíteni fogja a perköltségek csökkenése (mind az ajánlatkérő szervek, mind a vállalkozások esetében), a szerződések annak köszönhető késedelmes hozzárendelésével kapcsolatos költségek csökkenése, hogy nem megfelelően alkalmazták a közbeszerzési szabályokat, vagy rosszul készítették elő a beszerzési eljárásokat, valamint az azzal összefüggő költségek csökkenése, hogy az ajánlatkérők részére történő tanácsadás jelenleg széttagoltan és szakszerűtlen módon történik.

Igazgatási együttműködés: A javaslat rendelkezik a hatékony együttműködésről is, amely lehetővé teszi a nemzeti felügyeleti testületek számára, hogy megosszák egymással az információkat és a legjobb gyakorlatokat, valamint, hogy együttműködjenek a belső piaci információs rendszeren (Internal Market Information System - IMI) keresztül.

2011/0438 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közbeszerzésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően[9],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[11],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában[12], mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

(3) A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették magának a beszerzés fogalmának a közelebbi meghatározását. Az uniós közbeszerzési szabályoknak nem céljuk, hogy a közpénzek kifizetésének minden formáját szabályozzák; pusztán azokra vonatkoznak, amelyek ellenérték fejében történő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzésére irányulnak. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges az ajánlatkérő szerv részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amihez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá.

(4) Annak tisztázása is szükségessé vált, hogy mi tekintendő egyetlen beszerzésnek, ami azzal a hatással jár, hogy a szóban forgó beszerzés céljából megkötött összes szerződés együttes értékét kell figyelembe venni a jelen irányelv értékhatárai szempontjából, és hogy a beszerzést egységes egészként kell meghirdetni, lehetőség szerint részekre osztva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, illetve az a tény, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz, és egy rövid időtartamon belül valósítják meg őket.

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.

(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében.

(7) A résztvevők által a beszerzési eljárásban tanúsított jogellenes magatartás, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására vagy arra tett kísérletek, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek, az uniós jog alapelveinek megsértését és a verseny súlyos torzulását eredményezheti. A gazdasági szereplőknek ezért be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ilyen jogellenes tevékenységekben nem vesznek részt, és amennyiben ez a nyilatkozat hamisnak bizonyul, kizárják őket a részvételből.

(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat[15] alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett egyezmények alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei.

(9) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.

(10) Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése körében született eredmények[16] azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni az irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek határokon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).

(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek[17]. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(12) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek által e tevékenységekre vonatkozóan odaítélt közbeszerzési szerződésekre a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló, [...]-i [...] európai parlamenti és tanácsi irányelvet[18] kell alkalmazni. Azok a szerződések, amelyeket az ajánlatkérők a tengeri, part menti vagy folyami közlekedési szolgáltatások körében ítélnek oda, a jelen irányelv hatálya alá tartoznak.

(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.

(15) Széles körű igény mutatkozik a további rugalmasságra, különösen a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljáráshoz való szélesebb körű hozzáférésre, amiről a Megállapodás kifejezetten rendelkezik, és a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Ha az érintett tagállam joga másként nem rendelkezik, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházást, árut és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor növekednie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon átnyúló sikeres ajánlatok aránya.

(16) Ugyanilyen okokból az ajánlatkérő szerveknek képesnek kell lenniük a versenypárbeszéd szabad alkalmazására is. A szerződések értékét tekintve az utóbbi években jelentősen megnövekedett ennek az eljárásnak a használata. Olyan esetekben mutatkozott hasznosnak, amikor az ajánlatkérő szervek nem képesek meghatározni, hogy milyen eszköz elégítené ki az igényeiket, vagy hogy milyen módon állapítsák meg a piaci kínálatot a technikai, pénzügyi vagy jogi megoldások tekintetében. Ilyen helyzet állhat elő különösen az innovatív projektek esetében, valamint ha jelentős, integrált közlekedési infrastruktúra, vagy nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó.

(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.

(18) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amelyekben a közzététel vagy nem lehetséges vis maior miatt – az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően –, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem idézne elő nagyobb versenyt, nem utolsósorban azért, mert objektíve egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, aki képes teljesíteni a szerződést. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv idézte elő a jövőbeni közbeszerzési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek olyan megfelelő helyettesítők, amelyek elérhetőségét alaposan meg lehetne vizsgálni.

(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.

(20) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság elérése céljából, ideértve az alacsonyabb árakat és ügyleti költségeket, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérő szervek száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében.

(21) A keretmegállapodásokat széles körben alkalmazzák, és egész Európában hatékony beszerzési módszernek tekintik őket. Ezért azokat jórészt változatlan formában kell megőrizni. Ugyanakkor pontosítani kell egyes fogalmakat, különösen a keretmegállapodás olyan ajánlatkérők által történő használatának feltételeit, amelyek a megállapodásban nem szerepelnek félként.

(22) A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok korrigálására is, hogy az ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák a szóban forgó eszközben rejlő lehetőségeket. A rendszereket egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában működtetik őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok szükségességét, amelyeket az említett rendszerekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb teherként emlegetnek. Így a részvételi kérelmet benyújtó és a kiválasztási kritériumoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára meg kell engedni, hogy részt vehessen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül lebonyolított beszerzési eljárásokban. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok különösen széles választékához jusson hozzá, és így a széles körű versenyen keresztül biztosíthassa a közpénzek optimális felhasználását.

(23) Ezenkívül folyamatosan olyan új elektronikus beszerzési technikákat fejlesztenek ki, mint például az elektronikus katalógusok. E módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését, különösen a pénzbeli és időbeli megtakarítások által. Meg kell azonban határozni néhány szabályt annak biztosítása érdekében, hogy az új módszerek megfeleljenek a jelen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének. Különösen azokban az esetekben, amikor valamely keretmegállapodás alapján újból megnyitották a versenyt, vagy amikor dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak, és megfelelő garanciákat nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a kiszámíthatóság biztosításához, az ajánlatkérő szerveknek meg kell engedni, hogy egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban ajánlatokat hozzanak létre a korábban továbbított elektronikus katalógusok alapján. Azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályokban határoztak meg, az ajánlatkérő szerveknek meg kell szüntetniük a gazdasági szereplők azon beszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének indokolatlan akadályait, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását.

(24) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérő szervek nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérő szervek között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő szerv folytatja le az eljárás bizonyos részeit - például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda -, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.

(25) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell.

(26) A közbeszerzési szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a közbeszerzési szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérő szervei közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.

(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

(29) Minden olyan beszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra -, az ajánlatkérő szervnek - a megfelelően indokolt esetektől eltekintve - olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.

(31) A gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos túlzott követelmények gyakran képezik a kkv-k közbeszerzésben való részvételének indokolatlan akadályát. Ezért nem kellene megengedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy megköveteljék a gazdasági szereplőktől, hogy a szerződés becsült értékének háromszorosát meghaladó minimális forgalommal rendelkezzenek. Megfelelően indokolt körülmények esetén azonban szigorúbb követelmények is alkalmazhatók. Az ilyen körülmények a szerződés teljesítésével járó nagyobb kockázatokhoz kapcsolódhatnak vagy ahhoz, hogy a szerződés határidőn belül történő, hibátlan teljesítése kritikus fontosságú, például azért, mert más szerződések teljesítésének előfeltételét jelenti.

(32) Több gazdasági szereplő - nem utolsósorban kkv-k - szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása - például öntanúsítás segítségével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor attól az ajánlattevőtől, amelynek odaítélik a szerződést, meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket.

(33) A Bizottság biztosít és fenntart egy elektronikus rendszert, az e-Certist, amelyet a nemzeti hatóságok frissítenek és ellenőriznek önkéntes alapon. Az e-Certis célja, hogy megkönnyítse az ajánlatkérő szervek által gyakran megkövetelt tanúsítványok és egyéb okirati bizonyítékok cseréjét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntes frissítés és ellenőrzés nem elegendő annak biztosítására, hogy az e-Certis megvalósítsa az okiratok cseréjének egyszerűsítésével és megkönnyítésével kapcsolatban benne rejlő, különösen a kis- és középvállalkozások számára előnyös teljes potenciált. Első lépésként ezért kötelezővé kell tenni a karbantartást; az e-Certis igénybevétele egy későbbi szakaszban válik majd kötelezővé.

(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.

(35) Tekintettel kell azonban lenni arra az eshetőségre, hogy a gazdasági szereplők olyan szabálykövetési intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a jogellenes magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása. Ezek az intézkedések elsősorban az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti szabályok, mint például a jogellenes magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel meglévő kapcsolatok megszakítása, az alkalmazottak megfelelő átszervezésére irányuló intézkedések, a jelentéstételi és az ellenőrzési rendszerek megvalósítása, egy belső ellenőrzési struktúra kialakítása a szabályok betartásának figyelemmel kísérése érdekében, valamint belső felelősségi és kártérítési szabályok elfogadása. Ha ezek az intézkedések elegendő garanciát nyújtanak, az adott gazdasági szereplőt ezen az alapon a továbbiakban nem lehet kizárni. A gazdasági szereplőknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy kérelmezzék az ajánlatkérő szerveknél a beszerzési eljárásban való esetleges részvételükre tekintettel hozott szabálykövetési intézkedéseik megvizsgálását.

(36) Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési szerződés teljesítésének tartamára előírhatják a környezetgazdálkodási intézkedések vagy programok alkalmazását. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan uniós jogi eszközök alapján, mint például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[19], igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. A gazdasági szereplő által a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából végrehajtott intézkedések leírását a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként a bizonyíték egy formájaként kell elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem rendelkezik hozzáféréssel a szóban forgó környezetvédelmi vezetési rendszerekhez, vagy az adott határidőn belül nincs lehetősége azok megszerzésére.

(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.

(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20]) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21]) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.

(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[22] összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.

(44) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig uniós szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23]állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.

(45) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új beszerzési eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új közbeszerzési eljárásra, ha a lényeges változtatásokat hajtanak végre az eredeti szerződésben, különösen annak hatályát és a felek jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemitulajdon-jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban.

(46) Az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést - új közbeszerzési eljárás nélkül - ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv - figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és annak várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét - az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére nem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(47) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.

(48) Az ajánlatkérő szerveknek az egyedi szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati záradékok útján rendelkezzenek a szerződések módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról.

(49) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérő szervek számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.

(50) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.

(51) Nem biztos, hogy minden ajánlatkérő szerv rendelkezik megfelelő belső szakértelemmel a gazdaságilag vagy műszakilag összetett szerződések lebonyolításához. Ilyen körülmények közepette a megfelelő szakmai támogatás hatékonyan kiegészítené a felügyeleti és az ellenőrzési tevékenységeket. Ez a célkitűzés egyrészt az ajánlatkérő szervek számára műszaki segítséget nyújtó, ismeretmegosztó eszközök (tudásközpontok) útján is elérhető; másrészt a vállalkozásoknak - nem utolsósorban a kkv-knek - adminisztrációs segítségnyújtásban kellene részesülniük, különösen akkor, ha határokon átnyúló alapon vesznek részt valamely közbeszerzési eljárásban.

(52) A nyomon követési, felügyeleti és támogatási struktúrák vagy mechanizmusok nemzeti szinten már léteznek, és természetesen alkalmazhatók a közbeszerzés nyomon követésének, végrehajtásának és ellenőrzésének biztosítására, valamint az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők számára szükséges támogatás megadására.

(53) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.

(54) A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a jelen irányelv több, nem alapvető fontosságú eleme tekintetében. A nemzetközi megállapodások betartásának szükségessége miatt a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy módosíthassa az értékhatárokra vonatkozó számítási módszerekkel kapcsolatos technikai eljárásokat, valamint hogy rendszeresen felülvizsgálhassa magukat az értékhatárokat is, illetve hogy módosíthassa az V. és XI. mellékletet; a központi kormányzati szervek listái a nemzeti szintű közigazgatási változások függvényében módosulhatnak. Ezekről a változásokról tájékoztatják a Bizottságot, amelyet fel kell hatalmazni az I. melléklet módosítására; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek tükröződniük kell a jelen irányelv szövegében; az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek és az igazgatási igényeknek megfelelően naprakészen kell tartani; arra is fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy kötelező erejű műszaki szabványokat fogadjon el az elektronikus kommunikációra vonatkozóan a technikai formátumok, folyamatok és továbbítás interoperabilitásának biztosítása érdekében az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított közbeszerzési eljárások során, figyelembe véve a technológiai fejlődést és az igazgatási igényeket; fel kell hatalmazni az európai közbeszerzési útlevél tartalmának módosítására is, hogy az tükrözze az igazgatási igényeket és a jogszabályi változásokat mind nemzeti, mind uniós szinten; az Unió azon jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket alakítanak ki az életciklus-költségek kiszámítására, rövid úton módosítani kell annak érdekében, hogy szerepeljenek benne az ágazati alapon elfogadott intézkedések. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jogalkotási aktusok jegyzékének folyamatos naprakészen tartására, ideértve az életciklus-vizsgálatok módszereit is.

(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(56) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok, az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványa és a felügyeleti testületek által a végrehajtási és a statisztikai jelentés összeállításához használandó közös sablon kialakítását illetően. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[24] megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

(57) Mivel a jelen irányelv célkitűzését, azaz a tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását a tagállamok nem tudják megfelelő módon teljesíteni, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(58) Ezért a 2004/18/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(59) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, [dátum]-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM: HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET: Hatály és fogalommeghatározások

1. SZAKASZ: Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk: Tárgy

2. cikk: Fogalommeghatározások

3. cikk: Vegyes beszerzés

2. SZAKASZ: Értékhatárok

4. cikk: Az értékhatárok összege

5. cikk: A beszerzés becsült értékének kiszámítási módszerei

6. cikk: Az értékhatárok felülvizsgálata

3. SZAKASZ: Kizárások

7. cikk: Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

8. cikk: Különös kizárások a távközlés terén

9. cikk: Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok

10. cikk: Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

11. cikk: A hatóságok közötti kapcsolat

4. SZAKASZ: KÜLÖNLEGES HELYZETEK

12. cikk: Az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben támogatott szerződések

13. cikk: Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

14. cikk: Védelem és biztonság

II. FEJEZET: Általános rendelkezések

15. cikk: Beszerzési elvek

16. cikk: Gazdasági szereplők

17. cikk: Fenntartott szerződések

18. cikk: Titoktartás

19. cikk: A kommunikációra vonatkozó szabályok

20. cikk: Nómenklatúra

21. cikk: Összeférhetetlenség

22. cikk: Jogellenes magatartás

II. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET: Eljárások

23. cikk: A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó feltételek

24. cikk: Az eljárások kiválasztása

25. cikk: Nyílt eljárás

26. cikk: Meghívásos eljárás

27. cikk: Tárgyalásos eljárás

28. cikk: Versenypárbeszéd

29. cikk: Innovációs partnerség

30. cikk: A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

II. FEJEZET: Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

31. cikk: Keretmegállapodások

32. cikk: Dinamikus beszerzési rendszerek

33. cikk: Elektronikus árlejtések

34. cikk: Elektronikus katalógusok

35. cikk: A központosított beszerzési tevékenységek és a központi beszerző szervek

36. cikk: Kiegészítő beszerzési tevékenységek

37. cikk: Alkalmi közös beszerzés

38. cikk: Különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek közös beszerzése

III. FEJEZET: Az eljárás menete

1. SZAKASZ: ELŐKÉSZÍTÉS

39. cikk: Előzetes piaci konzultációk

40. cikk: Műszaki leírás

41. cikk: Címkék

42. cikk: Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

43. cikk: Változatok

44. cikk: A szerződések részekre osztása

45. cikk: A határidők megállapítása

2. szakasz: KÖZZÉTÉTEL és átláthatóság

46. cikk: Előzetes tájékoztatók

47. cikk: Ajánlati/részvételi felhívások

48. cikk: Tájékoztató az eljárás eredményéről

49. cikk: A hirdetmények közzétételének formája és módja

50. cikk: Nemzeti szintű közzététel

51. cikk: A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

52. cikk: Ajánlattételre vagy a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívások; a szándék megerősítésére vonatkozó felhívások

53. cikk: A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

3. SZAKASZ: A RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

54. cikk: Általános elvek

1. alszakasz: A minőségi kiválasztás szempontjai

55. cikk: Kizárási okok

56. cikk: Kiválasztási kritériumok

57. cikk: Öntanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

58. cikk: A tanúsítványok online tárhelye (e-Certis)

59. cikk: Európai közbeszerzési útlevél

60. cikk: Tanúsítványok

61. cikk: Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok

62. cikk: Más jogalanyok kapacitásaira való támaszkodás

63. cikk: Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

2. alszakasz: A pályázók, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

64. cikk: A részvételre felhívandó, egyébként alkalmas részvételre jelentkezők számának csökkentése

65. cikk: Az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

3. alszakasz: A szerződés odaítélése

66. cikk: A szerződés odaítélésének szempontjai

67. cikk: Az életciklus és az életciklus-költségek meghatározása

68. cikk: A szerződés odaítélésének akadályai

69. cikk: Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

IV. FEJEZET: A szerződés teljesítése

70. cikk: Szerződésteljesítési feltételek

71. cikk: Alvállalkozás

72. cikk: A szerződések módosítása azok tartama alatt

73. cikk: A szerződések felmondása

III. CÍM: KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET: Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

74. cikk: A szerződések odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

75. cikk: A hirdetmények közzététele

76. cikk: A szerződések odaítélésének elvei

II. fejezet: A tervpályázatokra vonatkozó szabályok

77. cikk: Általános rendelkezések

78. cikk: Hatály

79. cikk: Hirdetmények

80. cikk: A tervpályázatok megszervezésének és a résztvevők kiválasztásának szabályai

81. cikk: A bírálóbizottság összetétele

82. cikk: A bírálóbizottság döntései

IV. CÍM: IRÁNYÍTÁS

83. cikk: Végrehajtás

84. cikk: Közfelügyelet

85. cikk: A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

86. cikk: Nemzeti jelentéstétel

87. cikk: Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek és a vállalkozásoknak

88. cikk: Igazgatási együttműködés

V. CÍM: FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk: A felhatalmazás gyakorlása

90. cikk: Sürgősségi eljárás

91. cikk: Bizottsági eljárás

92. cikk: Átültetés

93. cikk: Hatályon kívül helyezés

94. cikk: Felülvizsgálat

95. cikk: Hatálybalépés

96. cikk: Címzettek

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET:          KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK

II. MELLÉKLET:         A 2. CIKK 8. PONTJÁNAK a) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

III. MELLÉKLET:       A 4. CIKK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE A HONVÉDELEM TERÜLETÉN MŰKÖDŐ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEK ÁLTAL ODAÍTÉLT SZERZŐDÉSEK TEKINTETÉBEN

IV. MELLÉKLET:       AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, VALAMINT TERVPÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

V. MELLÉKLET:        A 23. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE

VI. MELLÉKLET:       A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VII. MELLÉKLET:      ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (33. CIKK (4) BEKEZDÉS)

VIII. MELLÉKLET:     EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

IX. MELLÉKLET:       A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

X. MELLÉKLET:        AZ 52. CIKKBEN EMLÍTETT, AJÁNLATTÉTELRE VAGY PÁRBESZÉDBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ FELHÍVÁS ÉS A SZÁNDÉK MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELHÍVÁS TARTALMA

XI. MELLÉKLET:       AZ 54. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN, AZ 55. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN ÉS A 69. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

XII. MELLÉKLET:      NYILVÁNTARTÁSOK

XIII. MELLÉKLET:     AZ EURÓPAI KÖZBESZERZÉSI ÚTLEVÉL TARTALMA

XIV. melléklet:    A KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK BIZONYÍTÁSI ESZKÖZEI

XV. MELLÉKLET:      A 67. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

XVI. MELLÉKLET:    A 74. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

XVII. MELLÉKLET:   MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

I. CÍM HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET Hatály és fogalommeghatározások

1. szakasz Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott beszerzési eljárásaira, valamint tervpályázati eljárásaira vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat közcélra szánták-e.

Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.

2. cikk Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „ajánlatkérő szerv”: az állam, a regionális vagy a helyi önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;

2. „központi kormányzati szerv”: az I. mellékletben szereplő ajánlatkérő szerv, valamint amennyiben nemzeti szinten korrekciókat vagy módosításokat valósítanak meg, az adott hatóság jogutódja;

3. „központi szint alatti ajánlatkérő szerv”: minden olyan ajánlatkérő szerv, amely nem központi kormányzati szerv;

4. „regionális önkormányzat”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[25] meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó közigazgatási egység minden közigazgatási szerve;

5. „helyi önkormányzat”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 alá tartozó és annál kisebb közigazgatási egység minden közigazgatási szerve;

6. „közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)      kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált, és a tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)      jogi személyiséggel rendelkezik;

c)      többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza; vagy irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amelynek tagjai többségét az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, illetve egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

7. „közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása;

8. „építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:

a)      a II. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

b)      építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

c)      az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;

9. „építmény”: magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

10. „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

11. „szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: a 8. pontban említett szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

12. „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

13. „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

14. „részvételre jelentkező”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő;

15. „közbeszerzési dokumentumok”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

16. „központosított beszerzési tevékenység”: az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység:

a)      ajánlatkérő szerveknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése;

b)      ajánlatkérő szerveknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése vagy ilyen keretmegállapodások kötése;

17. „járulékos beszerzési tevékenység”: támogatás nyújtása a beszerzési tevékenységekhez, különösen az alábbi formákban:

a)      az ajánlatkérő szervek számára az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások kötését lehetővé tevő technikai infrastruktúra;

b)      a közbeszerzési eljárások lefolytatásával és tervezésével kapcsolatos tanácsadás;

c)      közbeszerzési eljárások előkészítése és kezelése az érintett ajánlatkérő szerv nevében és számlájára;

18. „központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

19. „közbeszerzési szolgáltató”: közjogi vagy magánjogi szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet ajánl a piacon;

20. „írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

21. „elektronikus út”: elektronikus berendezés alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

23. „tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

3. cikk Vegyes beszerzés

(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek két- vagy többféle beszerzés a tárgya (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), az arra a beszerzési fajtára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes szerződések esetében, amelyek a III. cím I. fejezete körébe tartozó szolgáltatásokból és egyéb szolgáltatásokból, illetve szolgáltatásokból és árukból állnak, a szerződés fő tárgyát az adott szolgáltatások vagy áruk értékének összevetése alapján kell megállapítani.

(2) Olyan szerződések esetében, amelyek tárgya a jelen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, valamint olyan beszerzés, amely nem tartozik a jelen irányelv vagy a [2004/17/EK irányelvet felváltó irányelv], illetve a 2009/81/EK irányelv[26] hatálya alá, a szerződés azon részét, amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó beszerzést képezi, annak rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni.

A közbeszerzési szerződésekre és a koncessziós szerződésekre jellemző elemeket tartalmazó vegyes szerződések esetében a szerződés azon részét, amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó szerződést képezi, annak rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni.

Ha a szóban forgó szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, ezen irányelv alkalmazását az említett szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

2. szakasz Értékhatárok

4. cikk Az értékhatárok összege

Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárt:

a)           5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)           130 000 EUR a központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az említett értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

c)           200 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében;

d)           500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

5. cikk A beszerzés becsült értékének kiszámítási módszerei

(1) Valamely beszerzés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő az opció és a szerződés meghosszabbításának minden formája.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) A beszerzés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott beszerzésnek ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Ennek megfelelően az egyetlen beszerzés nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(3) A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a pályázati felhívást elküldték, illetve azokban az esetekben, amikor ilyen értesítésről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a beszerzési eljárást, különösen a tervezett beszerzés elengedhetetlen tulajdonságainak meghatározása útján.

(4) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(5) Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség szakaszai során végbemenő kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(6) Ami az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.

(7) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(8) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 4. cikk b) és c) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

(9) Az ajánlatkérő szervek a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó szerződéseket, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20%-át, amelyekre a javasolt építési beruházást, a hasonló áruk javasolt beszerzését vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.

(10) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül meghosszabbíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a)      vagy az előző tizenkét hónap vagy pénzügyi év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b)      vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve pénzügyi év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

(11) Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a)      határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b)      határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

(12) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő összegeket kell figyelembe venni:

a)      biztosítási szolgáltatások esetén a fizetendő biztosítási díjat és a díjazás egyéb módjait;

b)      banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén a díjakat, jutalékokat, kamatot és a díjazás egyéb módjait;

c)      tervezési feladatokat is magukban foglaló szerződések esetén a fizetendő díjakat és jutalékokat, valamint a díjazás egyéb módjait.

(13) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

a)      határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

b)      határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.

6. cikk Az értékhatárok felülvizsgálata

(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a Bizottság a következőket is felülvizsgálja:

a)      a 12. cikk első bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz való hozzáigazításával;

b)      a 12. cikk első bekezdésének b) pontjában megállapított értékhatárt a központi szint alatti ajánlatkérők által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz való hozzáigazításával.

(3) A Bizottság 2014. január 1-től kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett nagyságát.

Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az értékhatároknak a (4) cikk d) pontjában említett, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett nagyságát.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen érték meghatározása – az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban – e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(4) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azoknak a (3) bekezdésben említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében előírt módszertant minden olyan módszertani változásra alkalmazza, amelyet a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás határoz meg az értékhatároknak a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett felülvizsgálatára, és az e cikk (3) bekezdésében említett, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett meghatározására tekintettel.

A Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 4. cikk a) b) és c) pontjában említett értékhatárok módosítása érdekében a jelen cikk (1) bekezdése szerint. Arra is felhatalmazást kap, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 12. cikk első bekezdésének a), b) és c) pontjában említett értékhatároknak a jelen cikk (2) bekezdése szerinti módosítása érdekében.

(6) Abban az esetben, ha szükséges a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett értékhatárok módosítása, valamint a 12. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 89. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, rendkívül sürgős esetben a 90. cikkben előírt eljárás alkalmazandó a jelen cikk (5) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

3. szakasz Kizárások

7. cikk Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket [a 2004/17/EK irányelvet felváltó irányelv] értelmében az említett irányelv [5–11]. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szervek ítélnek oda, illetve szerveznek, és odaítélésük e tevékenységek végzésére irányul, továbbá nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek az említett irányelv hatálya alól annak [15., 20. és 27. cikke] szerint ki vannak zárva.

8. cikk Különleges kizárások az elektronikus kommunikáció terén

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésre és tervpályázatra, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye nyilvános kommunikációs hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybe vételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus kommunikációs szolgáltatás nyújtását.

E cikk alkalmazásában:

a)           „nyilvános hírközlő hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyet teljes egészében vagy túlnyomórészt a nyilvánosság számára hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használnak, és amely a hálózati végpontok közötti információtovábbítást támogatja;

b)           „elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is – amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az Internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

c)           „hálózati végpont”: az a fizikai pont, amelyen az előfizetőnek hozzáférést biztosítanak egy nyilvános hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot speciális hálózati cím segítségével azonosítják, amely egy előfizetői hívószámhoz vagy névhez kapcsolódhat;

d)           „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, beleértve a műsorterjesztő hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak.

9. cikk Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike alapján létrejött beszerzési eljárás szerint köteles odaítélni, illetve megszervezni:

a)           egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződés alapján kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás;

b)           csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás;

c)           valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása;

d)           valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által a teljes mértékben az e szervezet vagy intézmény által finanszírozott közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra vonatkozóan előírt beszerzési szabályok; azon szerződések vagy tervpályázatok esetében, amelyeket jelentős mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó beszerzési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel.

Az első albekezdés a) pontjában említett minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 91. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

10. cikk Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya:

a)           a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b)           műsorszolgáltatók által odaítélt, audiovizuális médiaszolgáltatásokra szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a audiovizuális médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vonatkozó szerződések;

c)           választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

d)           az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében[27], jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

e)           munkaviszony;

f)            vasúti vagy földalatti (metró) személyszállítási szolgáltatás.

Az első bekezdés b) pontjában említett audiovizuális médiaszolgáltatások magukban foglalnak minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

11. cikk A hatóságok közötti kapcsolat

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)      az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b)      az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)      az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

a)      az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;

b)      az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)      az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;

b)      az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c)      az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

d)      az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)      a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

b)      a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c)      a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;

d)      a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

e)      egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.

(5) A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

4. szakasz Különleges helyzetek

12. cikk Az ajánlatkérő szervek által támogatott szerződések

Ezt az irányelvet kell alkalmazni a következő szerződések odaítélésére:

a)           ajánlatkérő szervek által 50%-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott, építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri az 5 000 000 EUR összeget, amennyiben ezek a szerződések magukban foglalják az alábbi tevékenységek valamelyikét:

i.        a II. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységek,

ii.       kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési munkái;

b)           ajánlatkérő szervek által 50%-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott szerződések, amelyek HÉA nélküli becsült értéke eléri a 200 000 EUR összeget, és amelyek valamely, a) pont szerinti építési beruházásra irányuló szerződéshez kapcsolódnak.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett támogatást nyújtó ajánlatkérő szervek gondoskodnak a jelen irányelv betartásáról azokban az esetekben, amikor a támogatott szerződést nem ők maguk ítélik oda, illetve ha az adott szerződést más szervezetek javára és nevében ítélik oda.

13. cikk Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra (kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)      a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során,

b)      a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra (kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), ha az első albekezdés a) vagy b) pontjában említett feltételek valamelyike nem teljesül.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben szereplő CPV hivatkozási számok módosítása tekintetében, a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett változások megjelenítése érdekében, feltéve, hogy ezek a módosítások nem járnak a jelen irányelv hatályának módosításával.

14. cikk Védelem és biztonság

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó a közbeszerzési szerződések védelem és biztonság terén történő odaítélésére, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:

a)      a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések;

b)      azok a szerződések, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv csak az (1) bekezdésben említett közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásban.

II. FEJEZET Általános rendelkezések

15. cikk Beszerzési elvek

Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.

16. cikk Gazdasági szereplők

(1) Azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. Az ajánlatkérő szervek nem állapíthatnak meg a közbeszerzési eljárásokban való részvételre vonatkozó olyan külön feltételeket az ilyen csoportok számára, amelyek az egyéni részvételre jelentkezőkre nem érvényesek. Az említett csoportok számára az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében.

Az ajánlatkérő szervek a szerződés csoport által történő teljesítésére vonatkozó külön feltételeket állapíthatnak meg, feltéve, hogy ezek a feltételek objektív okokkal indokolhatók és arányosak. E feltételek a csoport számára előírhatják, hogy meghatározott társasági formát hozzon létre, miután a szerződést elnyerte, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

17. cikk Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

18. cikk Titoktartás

(1) Ha a jelen irányelv, vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 48. és 53. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2) Az ajánlatkérő szervek jogosultak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket előírni, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a beszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének megvédése.

19. cikk A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) Az ajánlatkérő szervek minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak, kivéve, ha a jelen irányelv 32., 33., 34., cikke, 35. cikkének (4) bekezdése, 49. cikkének (2) bekezdése vagy 51. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:

a)      a (3), (4) és (5) bekezdés szerinti elektronikus eszközök;

b)      posta vagy fax;

c)      az (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között a telefon;

d)      az említett eszközök kombinációja.

A tagállamok a jelen irányelv 32., 33., 34. cikkében, 35. cikkének (2) bekezdésében, 49. cikkének (2) bekezdésében vagy 51. cikkében meghatározottaktól eltérő helyzetekben is kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását.

(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(3) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel interoperábilisnak kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz. Az elektronikus átvételhez használt, a jelen bekezdés első albekezdésével összhangban lévőnek minősülő eszközök műszaki adatait és jellemzőit a IV. melléklet tartalmazza.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlesztések vagy adminisztratív okok miatti módosítása tekintetében.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.

(4) Az ajánlatkérő szervek szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem általánosan elérhetők, feltéve, hogy alternatív hozzáférési utat kínálnak.

A következő esetekben tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálnak:

a)      Elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínálnak ezekhez az eszközökhöz a hirdetmény IX. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától; a hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az eszközök elérhetőek;

b)      gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szerv tagállamától eltérő tagállamban letelepedett ajánlattevők az interneten többletköltség nélkül elérhetővé tett ideiglenes vezérjelek használata útján hozzáférhessenek a beszerzési eljáráshoz;

c)      alternatív csatornát tartanak fenn az ajánlatok elektronikus benyújtása számára.

(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)      az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást és a dátumbélyegzést is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani;

b)      a hitelesítésre és az elektronikus aláírásra szolgáló eszközöknek és módszereknek meg kell felelniük a IV. melléklet követelményeinek;

c)      az ajánlatkérő szerveknek meg kell határozniuk az adott beszerzési eljárás különböző szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben elvárt biztonsági szintet; a biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal;

d)      ha az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[28] meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, az aláírás érvényességi ideje alatt az ajánlatkérő szervek kötelesek elfogadni a 2009/767/EK bizottsági határozatban[29] meghatározott megbízható szolgáltatók listájában szereplő minősített elektronikus tanúsítvánnyal kísért aláírásokat, függetlenül attól, hogy azokat biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták-e létre, a következő feltételek teljesülése esetén:

i.        létre kell hozniuk a kívánt elektronikus aláírási formátumot a 2011/130/EU bizottsági határozat[30]alapján, és életbe kell léptetniük a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy ezeket a formátumokat technikailag fel tudják dolgozni;

ii.       ha egy ajánlatot olyan minősített tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók listájában, nem alkalmazhatnak olyan további követelményeket, amelyek akadályozhatják az ajánlattevőket az ilyen aláírások használatában.

(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)      a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; utóbbi esetben a jelentkezés beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt azt írásban meg kell erősíteni;

b)      az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges.

A b) pont alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek fel kell tüntetnie a részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, hogy a faxon elküldött részvételi jelentkezéseket postán vagy elektronikus úton is meg kell erősíteni, valamint fel kell tüntetnie az ilyen információk elküldésére vonatkozó határidőt.

(7) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök - különösen elektronikus benyújtás - útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.

Nem érvényes ez a kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3) bekezdés értelmében. Az ajánlatok benyújtására egyéb kommunikációs eszközt használó ajánlatkérő szervek felelőssége, hogy a közbeszerzési dokumentációban feltüntessék, hogy a gazdasági szereplőkkel kicserélendő információk sajátos jellege miatt az elektronikus út alkalmazásához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban.

Az alábbi esetekben tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervnek jogos indoka van arra, hogy ne írja elő az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:

a)      a műszaki leírás megjelenítése a beszerzés speciális természete miatt nem lehetséges az általánosan használt alkalmazások által támogatott fájlformátumok segítségével;

b)      a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazásokra védett engedélyezési rendszer vonatkozik, és az ajánlatkérő szerv nem tudja ezeket letöltésre vagy távoli használatra hozzáférhetővé tenni;

c)      a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan fájlformátumokat használnak, amelyeket semmilyen nyilvános vagy letölthető alkalmazás nem tud kezelni.

(8) A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.

20. cikk Nómenklatúra

(1) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel[31] elfogadott „Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t)” kell alkalmazni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a XVI. mellékletben szereplő hivatkozási számok alkalmazása tekintetében minden olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, a jelen irányelv hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az irányelvben.

21. cikk Összeférhetetlenség

(1) A tagállamok kötelesek olyan szabályokat előírni a jelen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások - beleértve az eljárás megtervezését és előkészítését, a közbeszerzési dokumentáció összeállítását, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kiválasztását, valamint a szerződés odaítélését - lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy biztosítsák az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot.

Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben a személyek fenti (2) bekezdésben említett kategóriáinak közvetve vagy közvetlenül személyes érdekeltsége fűződik a közbeszerzési eljárás végeredményéhez, ami láthatóan hátrányosan befolyásolhatja feladataik pártatlan és objektív ellátását.

E cikk alkalmazásában „személyes érdekeltséget” jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat, gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen szakmai érdekeltségeket is.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni a személyeknek legalább az alábbi kategóriáit érintő összeférhetetlenségre:

a)      az ajánlatkérő szerv, a közbeszerzési szolgáltatók, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vevő egyéb szolgáltatók alkalmazottai;

b)      az ajánlatkérő szerv vezetője, valamint az ajánlatkérő szerv döntéshozó testületeinek tagjai, akik, bár nem feltétlenül vesznek részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, ettől függetlenül befolyásolhatják az eljárás eredményét.

(3) A tagállamok mindenekelőtt azt biztosítják, hogy

a)      a (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós intézkedéseket hozhasson.

b)      a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a beszerzési eljárás kezdetekor be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot a (2) bekezdés b) pontjában említett személyekkel fennálló minden olyan kiváltságos kapcsolatukról, amely ezeket a személyeket valószínűleg összeférhetetlenségi helyzetbe hozza; az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a 85. cikkben említett egyedi jelentésben, hogy volt-e olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, aki nyilatkozatot nyújtott be.

Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

Ha kiváltságos viszonyra derül fény, az ajánlatkérő szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a 84. cikk szerint kijelölt felügyeleti szervet, valamint köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az odaítélési folyamatot ne befolyásolják jogtalanul, valamint hogy biztosítsák a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

(4) A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést dokumentálni kell a 85. cikkben említett egyedi jelentésben.

22. cikk Jogellenes magatartás

A részvételre jelentkezők az eljárás kezdetekor kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy az alábbiak egyikét sem tették, illetve teszik meg:

a)           nem befolyásolják jogtalanul az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamát, vagy nem szereznek meg olyan bizalmas információt, amely jogosulatlan előnyöket biztosítana számukra a közbeszerzési eljárásban;

b)           nem kötnek a verseny torzítására irányuló megállapodást a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel;

c)           nem szolgáltatnak szándékosan olyan félrevezető információt, amely lényegesen befolyásolhatja a kizárásra, a kiválasztásra vagy a szerződés odaítélésére vonatkozó döntéseket.

II. CÍM A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET Eljárások

23. cikk A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó feltételek

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.

24. cikk Az eljárások kiválasztása

(1) A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvhez igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy a 30. cikk sérelme nélkül pályázati felhívást tettek közzé.

A tagállamok kötelesek úgy rendelkezni, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott nyílt vagy meghívásos eljárást.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:

a)      az építési beruházásokat illetően, amennyiben az építési beruházésra irányuló szerződés tárgya az építési beruházás 2. cikk (8) bekezdés szerinti tervezése és kivitelezése együtt, vagy amennyiben tárgyalásokra van szükség a projekt jogi vagy pénzügyi felépítésének kialakításához;

b)      az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában a kizárólag kutatási vagy innovációs, tesztelési vagy fejlesztési céllal, és nem a nyereségesség biztosításának vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésének céljából végrehajtott építési beruházások esetében;

c)      a szolgáltatás vagy árubeszerzés vonatkozásában, amennyiben a műszaki leírás nem állapítható meg kellő pontossággal a VIII. melléklet 2-5. pontja szerinti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással;

d)      a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatok esetén;

e)      amennyiben az építási beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.

(2) A pályázati felhívás az alábbi módok valamelyikén tehető meg:

a)      ajánlati/részvételi felhívás útján a 47. cikknek megfelelően,

b)      ha a szerződést egy központi szint alatti ajánlatkérő szerv ítéli oda meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, előzetes tájékoztató útján, a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

A b) pontban említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével az 52. cikknek megfelelően.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek csak a 30. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között alkalmazhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

25. cikk Nyílt eljárás

(1) A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet a pályázati felhívás alapján.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 40 nap.

Az ajánlathoz csatolni kell a minőségi kiválasztáshoz kért információkat.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének ezen cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti minimális határideje 20 napra csökkenthető, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)      az előzetes tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában az ajánlati felhívásra vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok az előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre állnak;

b)      az előzetes tájékoztatót az ajánlati felhívás elküldése előtt legalább 45 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(3) Ha az ajánlatkérő szervek által megfelelően indokolt sürgősségi helyzet kivitelezhetetlenné teszi a jelen cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidőt, az ajánlati felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 20 napos határidőt is meghatározhatnak.

(4) Az ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére az (1) bekezdés második albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.

26. cikk Meghívásos eljárás

(1) A meghívásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított 30 nap.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás feladásától számított 35 nap.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének e cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti minimális határideje 15 napra csökkenthető, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      az előzetes tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában a részvételi felhívásra vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az adatok az előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre állnak;

b)      az előzetes tájékoztatót a részvételi felhívás elküldése előtt legalább 45 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(4) A központi szint alatti ajánlatkérő szervek az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkező ugyanannyi idővel rendelkezik ajánlata benyújtására. Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő szerv kitűz egy határidőt, amely legalább az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 nap lesz.

(5) Az ajánlatok beérkezésére a (2) bekezdésben előírt határidő öt nappal csökkenthető, ha az ajánlatkérő szerv elfogadja, hogy az ajánlatokat a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.

(6) Ha az ajánlatkérő szervek által megfelelően indokolt sürgősségi helyzet kivitelezhetetlenné teszi a jelen cikkben megállapított határidőket, az alábbiak szerinti határidőt is meghatározhatnak:

a)      a részvételi jelentkezések beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a részvételi felhívás feladásának napjától számított 15 nap;

b)      az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától számított 10 nap.

27. cikk Tárgyalásos eljárás

(1) A tárgyalásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

Az ajánlatkérő szervek kötelesek részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban leírni a beszerzést, valamint részletezni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket a tárgyalásokban. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásban jelzik, annak mely részei határozzák meg a minimumkövetelményeket.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított 30 nap; az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 30 nap. Alkalmazni kell a 26. cikk (3)–(6) bekezdését.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; a benyújtott írásbeli ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

(3) Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok tartalmának javítása céljából tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak az (1) bekezdés második albekezdésében említett odaítélési szempontoknak és minimumkövetelményeknek való nagyobb megfelelése érdekében.

A tárgyalások során nem módosulhatnak az alábbiak:

a)      a beszerzés leírása;

b)      a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó része;

c)      az odaítélési szempontok.

(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. Az ajánlatkérő szervnek különösen ügyelnie kell arra, hogy minden olyan ajánlattevő, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásbeli értesítést kapjon a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról, megfelelő időben ahhoz, hogy az ajánlattevők e változtatásoknak megfelelően adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.

Az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét megoldások és egyéb bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

(5) A tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban is lebonyolódhat annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.

(6) Amennyiben az ajánlatkérő szerv le kívánja zárni a tárgyalásokat, értesíti a fennmaradó ajánlattevőket és közös határidőt szab az új vagy kiigazított ajánlatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az eredetileg közölt odaítélési szempontok alapján értékeli a megtárgyalt ajánlatokat, és a 66-69. cikkekkel összhangban odaítéli a szerződést.

28. cikk Versenypárbeszéd

(1) A versenypárbeszéd során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás feladásától számított 30 nap.

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.

(2) Az ajánlatkérő szerv a részvételi felhívásban fogalmazza meg az igényeit és követelményeit, amelyeket e részvételi felhívásban és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít. Ezzel egyidejűleg a kiválasztott odaítélési szempontokat is köteles meghatározni ezekben a dokumentumokban.

(3) Az ajánlatkérő szerv az 54–65. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem a konkrét megoldások és egyéb konkrét bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.

(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is végbemehet annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a részvételi felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.

(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

(7) Az ajánlatkérő szerv a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat.

Szükség esetén - a pénzügyi kötelezettségvállalások vagy a szerződés egyéb feltételeinek véglegesítése érdekében - az ajánlatkérő szerv megtárgyalhatja a szerződés végleges feltételeit azzal az ajánlattevővel, amely a 66. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, feltéve, hogy ezek a tárgyalások nem járnak olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a részvételi felhívásban és/vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyegetnek a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről.

29. cikk Innovációs partnerség

(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat.

(3) A szerződést a tárgyalásos eljárás 27. cikkben leírt szabályai szerint kell odaítélni.

A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ajánlattevőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával és tapasztalatával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.

(4) A partnerség felépítésének, különösen a különböző szakaszok tartamának és értékének tükröznie kell a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. A partnerség eredményeként létrejövő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megvásárlására irányuló szerződés értékének és tartamának megfelelő határok között kell maradnia, figyelembe véve a költségek - ideértve az innovatív megoldás kifejlesztése során felmerült költségeket is - megtérítésének, valamint a megfelelő nyereség elérésének igényét.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet az innovációs partnerséggel a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

30. cikk A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

(1) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szerv csak a (2)–(5) bekezdésben megállapított esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében:

(2) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésnél az alábbi esetek valamelyikében:

a)      amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;

b)      ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;

c)      ha az alábbi okok valamelyike miatt az építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni:

i.        technikai okokból nincs verseny;

ii.       szabadalmak, szerzői jogok vagy egyéb szellemitulajdon-jogok védelme;

iii.      más kizárólagos jogok védelme.

Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;

d)      amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;

Az a) pont alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy ajánlat, ha:

– szabálytalan vagy elfogadhatatlan, és

– egyáltalán nem releváns a szerződés szempontjából, mivel nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit.

Az ajánlatok különösen akkor tekintendő szabálytalannak, ha nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, vagy ha az ajánlott árak védve vannak a rendes versenymechanizmusoktól.

Az ajánlatok különösen az alábbi esetek bármelyikének fennállása esetén tekintendő elfogadhatatlannak:

a)      késve érkeztek;

b)      olyan ajánlattevők nyújtották be őket, akik nem rendelkeznek a szükséges képesítésekkel;

c)      az ár meghaladja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott költségvetést; a költségvetés előzetes megállapítását írásban kell dokumentálni;

d)      az árat kirívóan alacsonynak találták a 69. cikk szerint.

(3) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

a)      ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

b)      a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama főszabályként nem haladhatja meg a három évet;

c)      árutőzsdén vagy egyéb hasonló piacokon - például villamosenergia-tőzsdén - jegyzett és vásárolt áruk esetében;

d)      akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében.

(4) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés a jelen irányelv szerint szervezett tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokra.

(5) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 24. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda. Az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.

Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv a 4. cikk alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.

Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül lehet alkalmazni.

II. FEJEZET Az elektronikus és az összetett beszerzés módszerei és eszközei

31. cikk Keretmegállapodások

(1) Az ajánlatkérő szervek keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák a jelen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a jelen bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni.

Az említett eljárások csak az ajánlati felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérő szervek és a keretmegállapodásban eredetileg is részes fél gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni.

E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(4) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél több gazdasági szereplővel kerül sor, az az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:

a)      a keretmegállapodás feltételei szerint - a verseny újbóli megnyitása nélkül -, amennyiben a keretmegállapodás az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árukat; ez utóbbi feltételeket fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban;

b)      amennyiben nincs az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltétel meghatározva a keretmegállapodásban, a versenynek a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közötti újbóli megnyitása útján.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában említett versenynek ugyanazokon a feltételeken kell alapulnia, mint amelyeket a keretmegállapodás odaítélésekor alkalmaztak, illetve ha szükséges, akkor pontosabban megfogalmazott feltételeken, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételeken, az alábbi eljárással összhangban:

a)      az ajánlatkérő szerv minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b)      az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;

c)      az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;

d)      az ajánlatkérő szerv minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

32. cikk Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) A ajánlatkérő szervek azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.

(2) A szerződések dinamikus beszerzési rendszerben történő odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv a meghívásos eljárás szabályait követi. A kiválasztási szempontoknak megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe; a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható a 64. cikknek megfelelően. A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggésben mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell elvégezni, a 19. cikk (2)-(6) bekezdéseinek megfelelően.

(3) A szerződések dinamikus beszerzési rendszer alapján történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szerv:

a)      pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b)      az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti legalább az előirányzott beszerzések jellegét és becsült mennyiségét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c)      az 51. cikkel összhangban korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és a kiegészítő dokumentumokhoz a rendszer érvényességének idejére.

(4) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. Az ajánlatkérő szervek a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését kötelesek az azok beérkezésétől számított 10 napon belül véglegesíteni.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdésben említett gazdasági szereplőt a lehető leghamarabb értesíti, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(5) Az 52. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer minden egyes közbeszerzése tekintetében minden megfelelő résztvevőt felhív arra, hogy nyújtsa be ajánlatát.

Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszerről szóló részvételi felhívásban – illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban – megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítani is lehet.

(6) Az ajánlatkérő szervek a pályázati felhívásban jelzik a dinamikus beszerzési rendszer működésének tartamát. A működés tartamában bekövetkezett minden változásról az alábbi szabvány-formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot:

a)      ha a működés időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó pályázati felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány;

b)      ha megszűnik a rendszer, a 48. cikkben említett, tájékoztató az eljárás eredményéről.

(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

33. cikk Elektronikus árlejtések

(1) Az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.

E célból az ajánlatkérő szervek egy ismétlődő elektronikus folyamatot (elektronikus árlejtést) alkalmaznak, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

(2) A nyílt, a meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben az ajánlati dokumentáció pontosan meghatározható.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés megtartható a 31. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 32. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.

(3) Az elektronikus árlejtés a következő feltételek valamelyikén alapul:

a)      kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb költség alapján ítélik oda;

b)      az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(4) Az elektronikus árlejtés tartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie a részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak legalább a VII. mellékletben meghatározott információt tartalmaznia kell.

(5) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Egy ajánlat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha azt megfelelő ajánlattevő nyújtotta be és összhangban van a műszaki leírással.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(6) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 66. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként alkalmazott tájékoztatóban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(7) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról, valamint - ha azt korábban jelezték - a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, és bejelentheti az árlejtés bármely konkrét szakaszában résztvevők számát. Azonban az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(8) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a)      az előre megadott napon és időpontban;

b)      abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c)      ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árlejtést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(9) Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést a 66. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

34. cikk Elektronikus katalógusok

(1) Amennyiben az ajánlatkérők előírják, hogy a 19. cikkel összhangban elektronikus kommunikációs utat kell alkalmazni, előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában nyújtsák be.

A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát.

Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumok mellékelhetők.

(2) Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő szerv által megállapított műszaki leírással és formátummal összhangban.

Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek, valamint az ajánlatkérő szerv által a 19. cikkel összhangban meghatározott további előírásoknak is.

(3) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szervek kötelesek:

a)      ezt a részvételi felhívásban, vagy ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közölni;

b)      az ajánlattételhez szükséges dokumentációban a 19. cikk (5) bekezdése szerint feltüntetni az elektronikus katalógussal, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Ha az ajánlatok elektronikus formában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, az ajánlatkérő szervek rendelkezhetnek úgy, hogy a verseny egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megnyitása a frissített katalógusok alapján menjen végbe. Ilyen esetben az ajánlatkérő szervek az alábbi alternatív módszerek egyikét alkalmazzák:

a)      felhívják az ajánlattevőket, hogy a szóban forgó konkrét szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b)      tájékoztatják az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott katalógusokból tervezik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek; feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(5) Ha az ajánlatkérő szervek a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően újból megnyitják a versenyt, meg kell határozniuk azt az időpontot, amikor a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és lehetőséget kell adniuk az ajánlattevőknek az információk összegyűjtésének megtagadására.

Az ajánlatkérő szerveknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

A szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervek átadják az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki az így létrehozott ajánlat helyességének megtámadására vagy megerősítésére.

(6) Az ajánlatkérő szervek a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződéseket is odaítélhetik e módszerrel, amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben való részvételre irányuló felhívást az ajánlatkérő szerv által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus kíséri. A katalógust utólag kell kitölteniük a részvételre jelentkezőknek, akkor, amikor tájékoztatják őket az ajánlatkérő szerv azzal kapcsolatos szándékáról, hogy az ismertetett információgyűjtés útján alakítsanak ki ajánlatokat. Az információgyűjtést a (4) bekezdés b) pontja, valamint az (5) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

35. cikk A központosított beszerzési tevékenységek és a központi beszerző szervek

(1) Az ajánlatkérő szervek valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhetnek meg építési beruházást, vásárolhatnak árukat és/vagy rendelhetnek meg szolgáltatásokat.

(2) A tagállamok kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szervek olyan központosított beszerzési tevékenységeket vehessenek igénybe, amelyeket egy másik tagállamban létrehozott központi beszerző szervek kínálnak.

(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő szerv akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárás vagy az abból eredő szerződések teljesítésének egyes szakaszait az érintett ajánlatkérő szerv bonyolítja le, az általa lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az ajánlatkérő szerv felel a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

(4) A központi beszerző szerv által lebonyolított összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégezni, a 19. cikk előírásaival összhangban.

(5) Az ajánlatkérő szervek a jelen irányelvben szereplő rendelkezések alkalmazása nélkül kiválaszthatnak egy központi beszerző szervet a központosított beszerzési tevékenységek nyújtására, ideértve azt az esetet is, amikor a központi beszerző szerv ennek elvégzéséért díjazásban részesül.

(6) A központi beszerző szerv gondoskodik a központi beszerzési tevékenységei során általa kötött szerződések, keretmegállapodások vagy dinamikus beszerzési rendszerek teljesítése során megvalósított összes ügylet dokumentálásáról.

36. cikk Kiegészítő beszerzési tevékenységek

A kiegészítő beszerzési tevékenységek szolgáltatóit a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásoknak megfelelően kell kiválasztani.

37. cikk Alkalmi közös beszerzés

(1) Egy vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha az érintett közbeszerzési eljárásokat egyetlen ajánlatkérő szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig, az adott ajánlatkérő szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárásokat vagy az azokból eredő szerződéseket a részt vevő ajánlatkérő szervek közül egynél több folytatja le, illetve teljesíti, az általuk lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az adott ajánlatkérő szervek felelnek a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

38. cikk Különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek közös beszerzése

(1) A 11. cikk sérelme nélkül, különböző tagállamok ajánlatkérő szervei közösen is odaítélhetnek közbeszerzési szerződéseket a jelen cikkben leírt valamely módon.

(2) Több ajánlatkérő szerv egy másik tagállamban lévő központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhet meg építési beruházást, vásárolhat árukat és/vagy rendelhet meg szolgáltatásokat. Ilyen esetben a közbeszerzési eljárást a központi beszerző szerv helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(3) Több különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szerv közösen is odaítélhet egy közbeszerzési szerződést. Ilyen esetben a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodást kötnek, amely megállapítja:

a)      a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket.

b)      a közbeszerzési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a felelősség megosztását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a szerződések megkötését.

Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő szervek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy részt vevő hatóság működik.

(4) Ha több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szerv létrehozott egy közös jogalanyt, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[32]szerinti európai területi együttműködési csoportosulást vagy más, az uniós jog szerint létrehozott jogalanyt, a részt vevő ajánlatkérő szerveknek a közös jogalany illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályait alkalmazzák:

a)      annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany székhelye található;

b)      annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany a tevékenységét végzi.

A megállapodás létrehozható határozatlan időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott fajtáira, illetve egy vagy több egyedi szerződés odaítélésére.

(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

a)      ha az eljárást egy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, ennek az ajánlatkérő szervnek a nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni;

b)      ha az eljárást nem egy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, és

i.        építési beruházásra irányuló szerződésről van szó, az ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az építési beruházások többsége végbemegy;

ii.       szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződésről van szó, az ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az szolgáltatások vagy az áruk nagyobb részét nyújtják;

c)      ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az a) vagy a b) pont alapján, az ajánlatkérő szervek azon ajánlatkérő szerv helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amely a költségek legnagyobb részét viseli.

(6) Ha nincs olyan szerződés, amely a (4) bekezdés szerint meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek által létrehozott közös jogalanyok közbeszerzési eljárásaira vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

a)      ha az eljárást a közös jogalany illetékes szerve folytatja le vagy irányítja, annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései alkalmazandók, amelyben a jogalany székhelye található.

b)      ha az eljárást a jogalany valamely tagja folytatja le vagy irányítja a jogalany nevében, az (5) bekezdés a) és a b) pontjában meghatározott szabályok alkalmazandók.

c)      ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az (5) bekezdés a) vagy a b) pontja alapján, az ajánlatkérő szervek a jogalany székhelye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák.

(7) Egy vagy több ajánlatkérő szerv egyedi szerződéseket egy másik tagállamban lévő ajánlatkérő szervvel, illetve azzal közösen kötött keretmegállapodás alapján is odaítélhet, amennyiben a keretmegállapodás olyan különös rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott ajánlatkérő szervet, illetve szerveket feljogosítják az egyedi szerződések odaítélésére.

(8) Azokra a döntésekre, amelyek a szerződések határokon átnyúló közbeszerzés keretében történő odaítéléséről szólnak, az alkalmazandó nemzeti jog alapján rendelkezésre álló szokásos felülvizsgálati mechanizmusok vonatkoznak.

(9) A felülvizsgálati mechanizmusok hatékony működésének érdekében a tagállamok gondoskodnak a 89/665/EGK tanácsi irányelv[33] szerinti, más tagállamban lévő felülvizsgálati testületek által hozott határozatoknak a hazai jogrendszerben történő teljes körű végrehajtását, amennyiben ezek a határozatok a területükön létrehozott olyan ajánlatkérő szerveket is érintenek, amelyek részt vesznek az adott határokon átnyúló közbeszerzési eljárásban.

III. FEJEZET Az eljárás menete

1. szakasz Előkészítés

39. cikk Előzetes piaci konzultációk

(1) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy felmérjék a piac szerkezetét, adottságait és kapacitását, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.

E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.

(2) Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek, vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információ közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére megállapított megfelelő határidők. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.

Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 85. cikkben előírt egyedi jelentésben.

40. cikk Műszaki leírás

(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.

A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra -, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

(2) A műszaki leírásnak a beszerzési eljáráshoz egyenlő hozzáférést kell garantálnia valamennyi gazdasági szereplő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3) Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell kidolgozni:

a)      a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is - feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérő szervek számára pedig a szerződés odaítélését;

b)      a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

c)      az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;

d)      egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés b) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve a 42. cikkben említett bizonyítási eszközt is - bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha az ajánlatkérő szerv él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelményekkel kapcsolatos műszaki leírás megállapításának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, árura, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve a 42. cikkben említetteket is - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

41. cikk Címkék

(1) Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b)      a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;

c)      a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett,

d)      a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e)      a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.

A meghatározott címkét előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is kötelesek elfogadni.

(2) Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

42. cikk Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.

Ha az ajánlatkérő szervek előírják egy konkrét műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérő szerveknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.

(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(3) Az elismert szervek e cikk (1) bekezdésének értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyeket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[34] szerint akkreditáltak.

(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására a 40. cikk (6) bekezdésének, a 41. cikknek és a jelen cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.

43. cikk Változatok

(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban - illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

(2) A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Az ajánlatkérő szervek arról is kötelesek gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.

(3) Csak az ajánlatkérő szerv által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

44. cikk A szerződések részekre osztása

(1) A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.

Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatokat egy vagy több részre korlátozzák-e.

(2) Az ajánlatkérő szervek korlátozhatják az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek számát - akkor is, ha jelezték az összes részre vonatkozó ajánlatok benyújtásának lehetőségét -, amennyiben a maximális számot közölték az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban. Az ajánlatkérő szervek kötelesek meghatározni és feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban a különböző részek odaítélésének objektív, megkülönböztetésmentes szempontjait, ha a kiválasztott odaítélési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda.

(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérő szervek úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.

Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.

Az ajánlatkérő szervek először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 66. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 66. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

(4) Az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy minden vállalkozó azon gazdasági szereplő irányítása alatt koordinálja a tevékenységeit, amelynek a teljes projekt koordinálását magában foglaló részt vagy ennek lényeges részeit odaítélték.

45. cikk A határidők megállapítása

(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, a 24-30. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

2. szakasz Közzététel és átláthatóság

46. cikk Előzetes tájékoztatók

(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat tartalmazza. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik a tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.

(2) A meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a központi szint alatti ajánlatkérő szervek a 24. cikk (2) bekezdése értelmében előzetes tájékoztatót alkalmazhatnak pályázati felhívásként, feltéve, hogy a tájékoztató az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a)      konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást;

b)      tartalmazza azt, hogy a szerződést pályázati felhívásról szóló hirdetmény további közzététele nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék;

c)      a VI. melléklet B. részének I. szakaszában meghatározott információn kívül tartalmazza a VI. melléklet B. részének II. szakaszában meghatározott információt is;

d)      legfeljebb 12 hónappal az előtt a nap előtt tették közzé, amelyen az 52. cikk (1) bekezdésében említett felhívást elküldték.

Ezeket a tájékoztatókat nem kell közzétenni a felhasználói oldalon.

47. cikk Ajánlati/részvételi felhívások

Minden ajánlatkérő valamennyi eljárás tekintetében jogosult ajánlati/részvételi felhívást használni a pályázati felhívás eszközeként. A hirdetményeknek a VI. melléklet C. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.

48. cikk Tájékoztató az eljárás eredményéről

(1) Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről.

A hirdetményeknek a VI. melléklet D. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.

(2) Ha az adott szerződésre vonatkozó pályázati felhívást előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és az ajánlatkérő szervnek nem áll szándékában több szerződést odaítélni az előzetes tájékoztató által érintett 12 hónapos időszak alatt, ezt a tényt fel kell tüntetni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban.

A 31. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.

(3) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az egyes szerződések odaítélését követő 48 napon belül küldi meg. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

(4) Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

49. cikk A hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A 46., 47. és 48. cikkben említett hirdetményeknek szabvány-formanyomtatványok formájában - ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is - kell tartalmazniuk a VI. mellékletben meghatározott információkat.

A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 46., 47. és 48. cikkben említett hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani a Bizottságnak, valamint közzétenni. A hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit az Unió viseli.

(3) A 46. cikk (2) bekezdésében és a 47. cikkben említett hirdetményeket teljes terjedelmükben az Unió valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a 46. cikk (2) bekezdésében említett előzetes tájékoztatók és a 32. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, dinamikus beszerzési rendszert létrehozó pályázati felhívások teljes szövegét, valamint összefoglalását továbbra is közzétegyék:

a)      előzetes tájékoztatók esetében 12 hónapig vagy a 48. cikkben meghatározott, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy a pályázati felhívás által érintett 12 hónapos időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda;

b)      a dinamikus beszerzési rendszert létrehozó pályázati felhívások esetében a dinamikus beszerzési rendszer érvényességének ideje alatt.

(5) Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek a hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(6) Az ajánlatkérő szerv közzétehet olyan hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó hirdetményeket a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbították a Bizottságnak.

50. cikk Nemzeti szintű közzététel

(1) A 46., 47. és 48. cikkben említett hirdetmények és azok tartalma a 49. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehető közzé.

(2) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy egy felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de fel kell tüntetniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.

(3) Az előzetes tájékoztató a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé. A hirdetménynek tartalmaznia kell e feladás időpontját.

51. cikk A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

(1) Az ajánlatkérő szerv elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz a hirdetmény 49. cikk szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától. A hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.

(2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre. A 25. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (5) bekezdésében említett gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

52. cikk Ajánlattételre vagy a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívások; a szándék megerősítésére vonatkozó felhívások

(1) A meghívásos eljárásban, a versenypárbeszéd és az innovációs partnerség keretében, valamint a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

Amennyiben a 46. cikk (2) bekezdése szerint előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel azokat a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy erősítsék meg a szándékukat.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és minden egyéb igazoló dokumentum elektronikus úton közvetlenül elérhető. Ezenkívül tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott információt.

53. cikk A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének, illetve a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát.

(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető legrövidebb időn belül - de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül - tájékoztatást ad:

a)      a sikertelen jelentkezőnek részvételi kérelme elutasításának indokairól,

b)      a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 40. cikk (5) és (6) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,

c)      minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről,

d)      minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.

(3) Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

3. szakasz A résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

54. cikk Általános elvek

(1) A szerződések a 66-69. cikkben lefektetett szempontok alapján kerülnek odaítélésre, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      az ajánlat megfelel az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban szereplő követelményeknek, feltételeknek és szempontoknak, figyelembe véve a 43. cikket;

b)      az ajánlat olyan ajánlattevőtől származik, amely nincs kizárva a részvételből a 21. és az 55. cikk szerint, és megfelel az ajánlatkérő szerv által az 56. cikkel összhangban megállapított kiválasztási szempontoknak, valamint adott esetben a 64. cikkben említett megkülönböztetésmentességi szabályoknak és szempontoknak.

(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(3) A nyílt eljárásokban az ajánlatkérő szervek úgy dönthetnek, hogy az ajánlatokat a kiválasztási szempontok teljesítésének ellenőrzése előtt megvizsgálják, feltéve, hogy betartják a jelen szakasz vonatkozó rendelkezéseit, ideértve azt a szabályt, hogy a szerződés nem ítélhető oda olyan ajánlattevőnek, amelyet az 55. cikk szerint ki kellett volna zárni, vagy amely nem felel meg az ajánlatkérő szerv által a jelen szakasz 1. alszakasza szerint meghatározott kiválasztási szempontoknak.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XI. mellékletben szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.

1. alszakasz A minőségi kiválasztás kritériumai

55. cikk Kizárási okok

(1) Ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következő valamely okból jogerősen elítéltek:

a)      a 2008/841/JHA tanácsi kerethatározat[35] 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;

b)      az Európai Közösségek tisztviselőit vagy az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni harcra vonatkozó egyezmény[36] 3. cikke és a 2003/568/JHA tanácsi kerethatározat[37] 2. cikke szerinti korrupció, illetve az ajánlatkérő szerv vagy a gazdasági szereplő nemzeti joga szerinti korrupció miatt;

c)      az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény[38] 1. cikke szerinti csalás miatt;

d)      terrorcselekmények vagy terrortevékenységhez kapcsolódó bűncselekmények miatt a 2002/475/JHA kerethatározat 1., illetve 2. cikkében meghatározottak szerint[39],vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerint bűncselekmény elkövetésére való felbujtás, illetve azzal kapcsolatos bűnsegély miatt;

e)      pénzmosás miatt, a 91/308/EGK tanácsi irányelv[40] 1. cikke szerint.

Az a kötelezettség, amely szerint a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt ki kell zárni valamely közbeszerzési szerződésben való részvételből, akkor is érvényesül, ha a jogerős elítélés a cégvezetőkre vagy bármely más, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozó vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozott.

(2) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a szerződésben való részvételből, amelynek esetében az ajánlatkérő szerv tudomással bír egy olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek.

(3) Az ajánlatkérő szerv minden olyan gazdasági szereplőt kizárhat a közbeszerzési szerződésben való részvételből, amely tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a)      ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;

b)      ha a gazdasági szereplő fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

c)      ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;

d)      ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot az ugyanazon ajánlatkérő szervvel kötött valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.

Az első albekezdés d) pontjában szereplő kizárási ok alkalmazása érdekében az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell a szerződéses teljesítés értékelésének olyan módszeréről, amely objektív és mérhető szempontokon alapul, és amelyet rendszeres, következetes és átlátható módon alkalmaznak. A teljesítés értékelését közölni kell az érintett vállalkozóval, és biztosítani kell számára annak lehetőséget, hogy kifogást emelhessen a megállapítások ellen, illetve hogy bírói védelmet kérjen.

(4) Minden olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltathat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát.

Ennek érdekében a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő köteles bizonyítani, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette, a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére. Az ajánlatkérő szervek a bűncselekmény vagy kötelességszegés súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembe vételével kötelesek értékelni a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által hozott intézkedéseket. Ha az ajánlatkérő szerv megítélése szerint az intézkedések nem kielégítők, indokolnia kell a döntését.

(5) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők a 88. cikkben meghatározott kapcsolattartó ponton keresztül könnyen információt és támogatást szerezhessenek a jelen cikk alkalmazásával kapcsolatban.

(6) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni a jelen cikkben felsorolt kizárási okokkal kapcsolatos minden információt. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.

56. cikk Kiválasztási kritériumok

(1) Az ajánlatkérők részvételi feltételeket állapíthatnak meg az alábbiakkal kapcsolatban:

a)      a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

b)      gazdasági és pénzügyi kapacitás;

c)      műszaki és szakmai alkalmasság.

Nem kötelesek a (2), (3) és (4) bekezdésben felsorolt összes feltétel előírására, azonban a felsoroltakon kívül egyéb követelményeket nem támaszthatnak.

Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, valamint azzal szigorúan arányosnak kell lennie, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.

(2) A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik a gazdasági szereplőktől, hogy be legyenek jegyezve a letelepedésük szerinti tagállam valamely szakmai vagy cégnyilvántartásába, a XII. mellékletben leírtak szerint.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárása során, amennyiben a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, az ajánlatkérő szerv megkívánhatja tőle, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.

(3) A megfelelő gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő pénzügyi és gazdasági kapacitásuk legyen. E célból előírhatják, hogy a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves forgalommal rendelkezzenek, beleértve a szerződés által érintett terület meghatározott forgalmát is, valamint hogy megfelelő szakmai felelősségbiztosításuk legyen.

A minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének háromszorosát, kivéve az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén. Az ajánlatkérő szerv ezeket a kivételes körülményeket köteles feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban.

Részekre osztott szerződések esetében a jelen cikk minden egyes különálló résszel kapcsolatban alkalmazandó. Ugyanakkor az ajánlatkérő szerv a minimális éves forgalmat a részek csoportjaira hivatkozással is előírhatja, arra az esetre, ha a sikeres ajánlattevőnek több, ugyanabban az időben teljesítendő részt is odaítélnek.

Ha egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megnyitását követően kell odaítélni, a jelen bekezdés második albekezdésében említett, a maximális éves forgalomra vonatkozó követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani, vagy ha ez nem ismert, a keretmegállapodás becsült értéke alapján.

(4) A műszaki és szakmai képesség tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi szabvány szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal. Az ajánlatkérő szervek akkor juthatnak arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem a megfelelő minőségben fogják teljesíteni a szerződést, ha az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

A beállítási és üzembe helyezési műveleteket is igénylő áruszállításra, a szolgáltatásnyújtásra vagy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.

(5) Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik a részvételi feltételeket - amelyek minimális teljesítményszintekként is kifejezhetők -, valamint a megfelelő bizonyítási eszközöket.

57. cikk Öntanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

(1) Az ajánlatkérő szervek öntanúsítást is elfogadhatnak annak előzetes bizonyítékaként, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)      nincsenek az 55. cikkben felsorolt helyzetek egyikében sem, amelyek miatt a gazdasági szereplőket ki kell, illetve ki lehet zárni;

b)      megfelelnek az 56. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak;

c)      adott esetben megfelelnek a 64. cikk alapján meghatározott objektív szabályoknak és kritériumoknak;

d)      kérésre képesek haladéktalanul benyújtani az ajánlatkérő szervek által az 59., a 60. és adott esetben a 61. és a 63. cikk szerint előírt igazoló dokumentációt.

(2) Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor megkérheti a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt, hogy részben vagy egészben nyújtsa be a kért dokumentációt, amennyiben ez szükségesnek tűnik az eljárás megfelelő lebonyolításának biztosításához.

A szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervnek azt az ajánlattevőt, amelynek a döntése alapján oda kívánja ítélni a szerződést, fel kell hívnia az 59. és a 60., illetve adott esetben a 61. cikk szerinti dokumentáció benyújtására. Az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák az 59., a 60. és a 61. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.

(3) Az ajánlatkérő szervek nem kérhetnek a 60. és a 61. cikkben említett tanúsítványokon kívüli egyéb tanúsítványokat; a 62. cikk tekintetében a gazdasági szereplők bármilyen alkalmas eszköz segítségével bizonyíthatják az ajánlatkérő szervnek, hogy rendelkezésükre fognak állni a szükséges források.

A részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől nem kérhető, hogy ismételten nyújtsák be azt a tanúsítványt vagy egyéb okirati bizonyítékot, amelyet a megelőző négy év során egy korábbi eljárásban már benyújtottak ugyanahhoz az ajánlatkérő szervhez, és még mindig érvényes.

(4) A 88. cikkel összhangban a tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni az 55. cikkben felsorolt kizárási okokkal, az ajánlattevők 56. cikkben leírt alkalmasságával, pénzügyi és műszaki kapacitásaival, valamint a jelen cikkben szereplő bizonyítási eszközök tartalmával vagy jellegével kapcsolatos minden információt.

58. cikk A tanúsítványok online tárhelye (e-Certis)

(1) A határokon átnyúló pályáztatás megkönnyítése érdekében a tagállamok gondoskodnak róla, hogy az e-Certis adatbázisba bevitt tanúsítványokra és okirati bizonyítékokra vonatkozó információ folyamatosan naprakész legyen.

(2) A 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttól számítva legfeljebb két éven belül kötelezővé válik az e-Certis igénybevétele, és az ajánlatkérő szervek kötelesek lesznek kizárólag olyan fajta tanúsítványokat vagy okirati bizonyítékokat megkövetelni, amelyek az e-Certisben elérhetők.

59. cikk Európai közbeszerzési útlevél

(1) A nemzeti hatóságok az adott tagállamban letelepedett és a szükséges feltételeknek megfelelő gazdasági szereplő kérésére európai közbeszerzési útlevelet állíthatnak ki. Az európai közbeszerzési útlevélnek a XIII. mellékletben megállapított adatokat kell tartalmaznia, és egy szabvány-formanyomtatvány alapján kell összeállítani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIII. melléklet műszaki fejlődés miatti vagy adminisztratív okokból történő módosítása érdekében. Ezenkívül megállapítja az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében megállapított időpont után az útlevelet kizárólag elektronikus formában lehet majd megadni.

(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják.

(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy az útlevelet hat hónapnál régebben állították ki.

(5) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni az európai közbeszerzési útlevél hitelességére és tartalmára vonatkozó minden információt. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.

60. cikk Tanúsítványok

(1) Az ajánlatkérő szerv a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az 55. cikkben említett esetek egyike sem áll fenn:

a)      az említett cikk (1) bekezdése vonatkozásában, a vonatkozó nyilvántartásból származó kivonat, mint például erkölcsi bizonyítvány bemutatása, vagy ennek hiányában a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;

b)      az említett cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány;

c)      ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az említett cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének b) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket a 88. cikk szerint kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont által e célból megadott hivatalos nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

(2) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a XIV. melléklet 1. részében felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

(3) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a XIV. melléklet 2. részében felsorolt egy vagy több módon lehet bizonyítani.

(4) A 88. cikkel összhangban a tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni a kizárási okokra vonatkozó bizonyítékokkal, a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasságot tanúsító dokumentumokkal és az ajánlattevők pénzügyi és műszaki kapacitásaival, valamint a jelen cikk (1), (2) és (3) bekezdésében szereplő bármilyen egyéb bizonyítási eszközökkel kapcsolatos minden információt.

61. cikk Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok

(1) Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló (ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabványokat is), független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[41]45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(3) A tagállamok kötelesek a 88. cikknek megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a jelen cikk (1) és (2) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

62. cikk Más jogalanyok kapacitásaira való támaszkodás

(1) Tekintettel az 56. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételekre, valamint az 56. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott műszaki és szakmai képességgel kapcsolatos feltételekre, egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemleges feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 16. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(2) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve valamely árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, vagy olyan ajánlat esetében, amelyet a 6. cikk szerint a gazdasági szereplők egy csoportja nyújtott be, a csoport egyik tagja végezzen el.

63. cikk Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

(1) A tagállamok létrehozhatják és fenntarthatják elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy gondoskodhatnak az európai tanúsítási szabványoknak megfelelő tanúsító szervezetek által végzett tanúsításról a VIII. melléklet értelmében.

A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot a tanúsító szerv, illetve hivatalos jegyzékekért felelős szerv címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítvány-kibocsátás feltételeit a jelen alszakaszban foglalt rendelkezésekhez igazítják.

A tagállamok az említett feltételeket a 62. cikkhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetekben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik azon hivatalos jegyzék vagy tanúsítvány által felölelt minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.

(3) A hivatalos jegyzékben nyilvántartott vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez az illetékes hatóság által kibocsátott nyilvántartási igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt. Ezekben az iratokban szerepelnie kell, hogy mi alapján történt az adott gazdasági szereplők nyilvántartásba vétele vagy a tanúsítvány kiadása, továbbá szerepelnie kell bennük az adott jegyzékben megadott minősítésnek.

(4) Az illetékes szerv által a hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány az alkalmasságra vonatkozó vélelmet keletkeztet a jegyzék vagy a tanúsítás által felölelt minőségi kiválasztási követelmények tekintetében.

(5) A hivatalos jegyzékben való nyilvántartásból, illetve a tanúsítványból kitűnő adatokat indokolás nélkül nem lehet vitatni. A szerződéskötés odaítélésekor a társadalombiztosítási járulékfizetésre és az adófizetésre vonatkozóan bármely bejegyzett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető.

A többi tagállam ajánlatkérő szervei a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezdésében foglalt rendelkezéseket csak a hivatalos jegyzékkel rendelkező tagállamban letelepedett gazdasági szereplők javára alkalmazzák.

(6) A jegyzék vagy a tanúsítvány által felölelt minőségi kiválasztási kritériumokkal kapcsolatos bizonyítási követelményeknek meg kell felelniük az 59. és a 60., valamint adott esetben a 61. cikknek. Más tagállamok gazdasági szereplőinek hivatalos jegyzékbe történő bejegyzéséhez, illetve a számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek.

A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő bejegyzésüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.

(7) Más tagállamok gazdasági szereplői nem kötelezhetők ilyen bejegyzés vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.

(8) A 88. cikknek megfelelően a tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni az annak bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos minden információt, hogy a gazdasági szereplők teljesítik az elismert gazdasági szereplők jegyzékébe történő felvétel követelményeit, illetve hogy egy másik tagállam gazdasági szereplői ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal rendelkeznek.

2. alszakasz A részvételre jelentkezők, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

64. cikk A részvételre felhívandó, egyébként alkalmas részvételre jelentkezők számának csökkentése

(1) A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van.

Az ajánlatkérő szerv a részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közli azokat az objektív és megkülönböztetésmentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, továbbá közli azoknak a részvételre jelentkezőknek a minimális létszámát, akiknek, illetve amelyeknek felhívását szánja, és szükség szerint közli ezek maximális létszámát is.

(2) A meghívásos eljárásban a részvételre jelentkezők minimális száma öt. A tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és innovációs partnerség esetén a minimális létszám három. A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

Az ajánlatkérő szerv legalább a minimális létszámnak megfelelő számú részvételre jelentkezőt hív meg. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális teljesítményszintnek az 56. cikk (5) bekezdésében említettek szerint megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkezők meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, aki, illetve amely nem rendelkezik a szükséges jellemzőkkel.

65. cikk Az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

Ha az ajánlatkérő szerv él a megtárgyalandó ajánlatok vagy megoldások számának a 27. cikk (5), illetve a 28. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a részvételi felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban annyi ajánlatnak kell maradnia, amennyi lehetővé teszi a tényleges versenyt, amennyiben a megoldások és az alkalmas ajánlattevők száma elegendő.

3. alszakasz A szerződés odaítélése

66. cikk A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a)      a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

b)      a legalacsonyabb költség.

A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

a)      a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

b)      a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;

c)      a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;

d)      az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.

(4) Az odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

67. cikk Az életciklus-költségek meghatározása

(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:

a)      belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint

b)      az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:

a)      a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b)      ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;

c)      valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.

Az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.

(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

68. cikk A szerződés odaítélésének akadályai

Az ajánlatkérő szervek nem a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)           az ajánlattevő nem tudja átadni az 59., a 60. és a 61. cikk szerint előírt igazolásokat és iratokat;

b)           az ajánlattevő által a 22. cikk értelmében tett nyilatkozat hamis;

c)           az ajánlattevő által a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében tett nyilatkozat hamis.

69. cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

b)      a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

c)      legalább öt ajánlatot benyújtottak.

(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

a)      az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b)      a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c)      az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d)      az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

e)      az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(4) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.

Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.

(6) A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

IV. FEJEZET A szerződés teljesítése

70. cikk Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.

71. cikk Alvállalkozás

(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

72. cikk A szerződések módosítása azok tartama alatt

(1) Ha egy közbeszerzési szerződés rendelkezéseit lényegesen módosítják annak tartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a szerződés új odaítélését jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új beszerzési eljárást kíván.

(2) Egy szerződés módosítása annak tartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)      a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a szerződés más ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;

b)      a módosítás a vállalkozó javára megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c)      a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.

(3) A szerződéses partner felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.

Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.

(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően nincs szükség új közbeszerzési eljárásra a lényeges módosítások esetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyet egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

b)      a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

c)      az esetleges áremelkedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

Az ajánlatkérő szervek kötelesek ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetményeknek a VI. melléklet G. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.

(7) Az ajánlatkérő szervek az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés módosításának eszközét:

a)      amennyiben a módosítások célja a vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók;

b)      amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.

73. cikk A szerződések felmondása

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)           a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;

b)           a szerződés módosítása a 72. cikk értelmében új szerződés odaítélését jelenti;

c)           az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő szerv a szóban forgó szerződést a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.

III. cím Különös közbeszerzési szabályok

I. FEJEZET Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

74. cikk A szerződések odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

A szociális és a XVI. mellékletben felsorolt egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a jelen fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke megegyezik a 4. cikk d) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt meghaladja.

75. cikk A hirdetmények közzététele

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát ajánlati/részvételi felhívásban teszi közzé.

(2) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, a közbeszerzési eljárás eredményét az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban teszi közzé.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a VI. melléklet H. és I. részében említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.

A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 49. cikknek megfelelően teszik közzé.

76. cikk A szerződések odaítélésének elvei

(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.

II. FEJEZET A TERVPÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

77. cikk Általános rendelkezések

(1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük a jelen fejezettel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a)      valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;

b)      azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

78. cikk Alkalmazási kör

Ezt a fejezet az alábbiakra kell alkalmazni:

a)           olyan tervpályázatokra, amelyeket egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának részeként szerveztek;

b)           azokra a tervpályázatokra, amelyekben a pályázókat pénzdíj vagy kifizetés illeti meg.

Az a) pontban említett esetekben a 4. cikkben említett értékhatárt a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés HÉA nélküli becsült értéke alapján kell kiszámítani, beleértve a résztvevőknek esetlegesen kifizetett pénzdíjakat vagy részükre teljesített kifizetéseket.

79. cikk Hirdetmények

(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát pályázati kiírásban teszi közzé.

Ha a 30. cikk (3) bekezdése szerint a későbbiekben szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést is oda kívánnak ítélni, ezt jelezni kell a pályázati kiírásban.

(2) Annak az ajánlatkérő szervnek, amely tervpályázatot szervezett, a pályázat eredményéről a 49. cikkel összhangban hirdetményt kell küldenie, és tudnia kell igazolni a feladás időpontját.

Ha a pályázat eredményére vonatkozó információ közlése akadályozná a jogérvényesítést, a közérdekkel ellentétes lenne, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – vállalkozás törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, az ilyen információkat nem szükséges közzétenni.

(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett hirdetményeket a 49. cikk (2) bekezdésének és az 50. cikknek megfelelően teszik közzé. A hirdetményeknek szabvány-formanyomtatványok formájában tartalmazniuk kell a VI. melléklet G. részében meghatározott információt.

A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

80. cikk A tervpályázatok megszervezésének és a résztvevők kiválasztásának szabályai

(1) Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza.

(2) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

81. cikk A bírálóbizottság összetétele

A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

82. cikk A bírálóbizottság döntései

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

IV. CÍM IRÁNYÍTÁS

83. cikk Végrehajtás

A 89/665/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony, elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv helyes alkalmazását.

84. cikk Közfelügyelet

(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.

A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérő szervre kiterjed.

(2) A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:

a)      a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát; amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;

b)      átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt;

c)      információt a közbeszerzési szabályok uniós költségvetésre hatással lévő megsértésének e cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban történő monitoringjáról és nyomon követéséről;

d)      központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is, ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.

(3) A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:

a)      a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;

b)      jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;

c)      saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;

d)      átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;

e)      az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;

f)       az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;

g)      a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.

Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.

A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.

(4) A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.

Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.

A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.

(5) A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.

(6) Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:

a)      1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)      10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.

(7) Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.

A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.

(8) A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.

85. cikk A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről vagy keretmegállapodásról és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)           az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b)           a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

c)           az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

d)           a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

e)           a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;

f)            hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében a 30. cikkben említett körülmények, amelyek indokolják a szóban forgó eljárás alkalmazását;

g)           amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;

h)           adott esetben az észlelt összeférhetetlenségi esetek és az ezzel kapcsolatban hozott intézkedések.

Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a kiválasztást és a szerződés odaítélését.

Ha a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület kéri, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.

86. cikk Nemzeti jelentéstétel és az ajánlatkérő szervek listái

(1) A 84. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)      egy olyan teljes és naprakész listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt - beleértve a közbeszerzési szerződéseket vagy keretmegállapodásokat odaítélő, központi szint alatti hatóságokat és az ajánlatkérő szervek társulásait is -, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;

b)      az összes központi beszerző szervet tartalmazó teljes és naprakész listát;

c)      a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében:

a)       az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa esetében az eljárás szerinti bontásban, illetve a CPV-nómenklatúra szerinti felosztás által meghatározott építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban;

b)      ha a szerződés megkötése a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az i. alpontban említett adatokat a 30. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni;

d)      minden olyan szerződés esetében, amely a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárok alatt marad, viszont a jelen irányelv hatálya alá tartozna, ha az értéke meghaladná az adott értékhatárt, az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok egyes típusai szerinti bontásban.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására az ajánlatkérő szervek listájának a tagállamoktól kapott értesítések alapján történő frissítése céljából, ha az ilyen jellegű módosítások szükségesnek bizonyulnak az ajánlatkérő szervek helyes azonosításához.

A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában a közjogi intézményeknek a (2) bekezdés a) pontja szerint továbbított jegyzékét.

(4) A tagállamok kötelesek információt szolgáltatni a Bizottságnak a jelen irányelv végrehajtásához, felügyeletéhez és kikényszerítéséhez kapcsolódó intézményi szervezetükről, valamint az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtásával kapcsolatos iránymutatás, illetve segítségnyújtás, vagy a szabályok végrehajtásának kihívásaira való reagálás érdekében tett nemzeti kezdeményezésekről.

(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves végrehajtási és statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

87. cikk Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek és a vállalkozásoknak

(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.

(2) A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.

(3) A valamely más tagállam közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell. Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról.

88. cikk Igazgatási együttműködés

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és a hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak a 40., 41., 42., 55., 57., 59., 60., 61., 63. és 69. cikkben említett kérdésekben történő információcsere biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Az összes érintett tagállam illetékes hatósága az információcsere során betartja a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[42]és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[43] szereplő, a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat.

(3) E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok koordinálásáért a felügyeleti testület felel.

(4) Az információcsere a XXX/XXXX/EU sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet[44][az Európai Parlament és a Tanács javaslata a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósuló közigazgatási együttműködésről szóló rendeletről („IMI rendelet”) COM(2011)522] alapján létrehozott belső piaci információs rendszeren keresztül történik. A tagállamok a lehető legrövidebb határidőn belül továbbítják a más tagállamok által kért információkat.

V. CÍM FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást [a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre kapja.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon vagy a határozatban megjelölt egyéb napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A jelen cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

90. cikk Sürgősségi eljárás

(1) A jelen cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig alkalmazandók, amíg a (2) bekezdés szerint kifogást nem emelnek ellenük. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 89. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

91. cikk Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal[45] létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

92. cikk Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2014. június 30-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

93. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2004/18/EK irányelv 2014. június 30-ával hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a XVII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

94. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja a belső piacra a 4. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása által a belső piacra gyakorolt gazdasági hatásokat, és ezekről 2017. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat követi a jelen irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

95. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

96. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011.12.20.-án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK

Belgium

1. Services publics fédéraux (Ministries): || 1.Federale Overheidsdiensten (Ministries):

SPF Chancellerie du Premier Ministre; || FOD Kanselarij van de Eerste Minister;

SPF Personnel et Organisation; || FOD Kanselarij Personeel en Organisatie;

SPF Budget et Contrôle de la Gestion; || FOD Budget en Beheerscontrole;

SPF Technologie de l’Information et de la Communication (Fedict); || FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict);

SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement; || FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking;

SPF Intérieur; || FOD Binnenlandse Zaken;

SPF Finances; || FOD Financiën;

SPF Mobilité et Transports; || FOD Mobiliteit en Vervoer;

SPF Emploi, Travail et Concertation sociale; || FOD Werkgelegenheid, Arbeid en sociaal overleg

SPF Sécurité Sociale et Institutions publiques de Sécurité Sociale; || FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van sociale Zekerheid

SPF Santé publique, Sécurité de la Chaîne alimentaire et Environnement; || FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu;

SPF Justice; || FOD Justitie;

SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie; || FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie;

Ministère de la Défense; || Ministerie van Landsverdediging;

Service public de programmation Intégration sociale, Lutte contre la pauvreté et Economie sociale; || Programmatorische Overheidsdienst Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en sociale Economie;

Service public fédéral de Programmation Développement durable; || Programmatorische federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling;

Service public fédéral de Programmation Politique scientifique; || Programmatorische federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid;

2. Régie des Bâtiments; || 2. Regie der Gebouwen;

Office national de Sécurité sociale; || Rijksdienst voor sociale Zekerheid;

Institut national d’Assurance sociales pour travailleurs indépendants || Rijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen;

Institut national d’Assurance Maladie-Invalidité; || Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering;

Office national des Pensions; || Rijksdienst voor Pensioenen;

Caisse auxiliaire d’Assurance Maladie-Invalidité; || Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering;

Fond des Maladies professionnelles; || Fonds voor Beroepsziekten;

Office national de l’Emploi; || Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening

Bulgária

– Администрация на Народното събрание

– Aдминистрация на Президента

– Администрация на Министерския съвет

– Конституционен съд

– Българска народна банка

– Министерство на външните работи

– Министерство на вътрешните работи

– Министерство на държавната администрация и административната реформа

– Министерство на извънредните ситуации

– Министерство на земеделието и храните

– Министерство на здравеопазването

– Министерство на икономиката и енергетиката

– Министерство на културата

– Министерство на образованието и науката

– Министерство на околната среда и водите

– Министерство на отбраната

– Министерство на правосъдието

– Министерство на регионалното развитие и благоустройството

– Министерство на транспорта

– Министерство на труда и социалната политика

– Министерство на финансите

Törvény vagy minisztertanácsi rendelet útján létrehozott állami hivatalok, állami testületek, végrehajtó hivatalok és egyéb állami szervek, amelyek a végrehajtó hatalom gyakorlásával összefüggésben látnak el feladatot.

– Агенция за ядрено регулиране

– Висшата атестационна комисия

– Държавна комисия за енергийно и водно регулиране

– Държавна комисия по сигурността на информацията

– Комисия за защита на конкуренцията

– Комисия за защита на личните данни

– Комисия за защита от дискриминация

– Комисия за регулиране на съобщенията

– Комисия за финансов надзор

– Патентно ведомство на Република България

– Сметна палата на Република България

– Агенция за приватизация

– Агенция за следприватизационен контрол

– Български институт по метрология

– Държавна агенция ‘Архиви’

– Държавна агенция ‘Държавен резерв и военновременни запаси’

– Държавна агенция ‘Национална сигурност’

– Държавна агенция за бежанците

– Държавна агенция за българите в чужбина

– Държавна агенция за закрила на детето

– Държавна агенция за информационни технологии и съобщения

– Държавна агенция за метрологичен и технически надзор

– Държавна агенция за младежта и спорта

– Държавна агенция по горите

– Държавна агенция по туризма

– Държавна комисия по стоковите борси и тържища

– Институт по публична администрация и европейска интеграция

– Национален статистически институт

– Национална агенция за оценяване и акредитация

– Националната агенция за професионално образование и обучение

– Национална комисия за борба с трафика на хора

– Агенция ‘Митници’

– Агенция за държавна и финансова инспекция

– Агенция за държавни вземания

– Агенция за социално подпомагане

– Агенция за хората с увреждания

– Агенция по вписванията

– Агенция по геодезия, картография и кадастър

– Агенция по енергийна ефективност

– Агенция по заетостта

– Агенция по обществени поръчки

– Българска агенция за инвестиции

– Главна дирекция ‘Гражданска въздухоплавателна администрация’

– Дирекция ‘Материално-техническо осигуряване и социално обслужване’ на Министерство на вътрешните работи

– Дирекция ‘Оперативно издирване’ на Министерство на вътрешните работи

– Дирекция ‘Финансово-ресурсно осигуряване’ на Министерство на вътрешните работи

– Дирекция за национален строителен контрол

– Държавна комисия по хазарта

– Изпълнителна агенция ‘Автомобилна администрация’

– Изпълнителна агенция ‘Борба с градушките’

– Изпълнителна агенция ‘Българска служба за акредитация’

– Изпълнителна агенция ‘Военни клубове и информация’

– Изпълнителна агенция ‘Главна инспекция по труда’

– Изпълнителна агенция ‘Държавна собственост на Министерството на отбраната’

– Изпълнителна агенция ‘Железопътна администрация’

– Изпълнителна агенция ‘Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества’

– Изпълнителна агенция ‘Морска администрация’

– Изпълнителна агенция ‘Национален филмов център’

– Изпълнителна агенция ‘Пристанищна администрация’

– Изпълнителна агенция ‘Проучване и поддържане на река Дунав’

– Изпълнителна агенция ‘Социални дейности на Министерството на отбраната’

– Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози

– Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия

– Изпълнителна агенция по лекарствата

– Изпълнителна агенция по лозата и виното

– Изпълнителна агенция по околна среда

– Изпълнителна агенция по почвените ресурси

– Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури

– Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството

– Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол

– Изпълнителна агенция по трансплантация

– Изпълнителна агенция по хидромелиорации

– Комисията за защита на потребителите

– Контролно-техническата инспекция

– Национален център за информация и документация

– Национален център по радиобиология и радиационна защита

– Национална агенция за приходите

– Национална ветеринарномедицинска служба

– Национална служба ‘Полиция’

– Национална служба ‘Пожарна безопасност и защита на населението’

– Национална служба за растителна защита

– Национална служба за съвети в земеделието

– Национална служба по зърното и фуражите

– Служба ‘Военна информация’

– Служба ‘Военна полиция’

– Фонд ‘Републиканска пътна инфраструктура’

– Авиоотряд 28

Cseh Köztársaság

– Ministerstvo dopravy

– Ministerstvo financí

– Ministerstvo kultury

– Ministerstvo obrany

– Ministerstvo pro místní rozvoj

– Ministerstvo práce a sociálních věcí

– Ministerstvo průmyslu a obchodu

– Ministerstvo spravedlnosti

– Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy

– Ministerstvo vnitra

– Ministerstvo zahraničních věcí

– Ministerstvo zdravotnictví

– Ministerstvo zemědělství

– Ministerstvo životního prostředí

– Poslanecká sněmovna PČR

– Senát PČR

– Kancelář prezidenta

– Český statistický úřad

– Český úřad zeměměřičský a katastrální

– Úřad průmyslového vlastnictví

– Úřad pro ochranu osobních údajů

– Bezpečnostní informační služba

– Národní bezpečnostní úřad

– Česká akademie věd

– Vězeňská služba

– Český báňský úřad

– Úřad pro ochranu hospodářské soutěže

– Správa státních hmotných rezerv

– Státní úřad pro jadernou bezpečnost

– Česká národní banka

– Energetický regulační úřad

– Úřad vlády České republiky

– Ústavní soud

– Nejvyšší soud

– Nejvyšší správní soud

– Nejvyšší státní zastupitelství

– Nejvyšší kontrolní úřad

– Kancelář Veřejného ochránce práv

– Grantová agentura České republiky

– Státní úřad inspekce práce

– Český telekomunikační úřad

Dánia

– Folketinget

Rigsrevisionen

– Statsministeriet

– Udenrigsministeriet

– Beskæftigelsesministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)

– Domstolsstyrelsen

– Finansministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)

– Forsvarsministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal és intézmény)

– Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse

Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (több hivatal és intézmény, köztük a Statens Serum Institut)

– Justitsministeriet

Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser; (rendőrfőkapitány, államügyész, egy igazgatóság és több hivatal)

– Kirkeministeriet

10 stiftsøvrigheder (tíz egyházmegyei szerv)

– Kulturministeriet – Kulturális Minisztérium

4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (négy osztály és több intézmény)

– Miljøministeriet

5 styrelser (öt hivatal)

– Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration

1 styrelse (egy hivatal)

– Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri

4 direktorater og institutioner (négy igazgatóság és intézmény)

– Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling

Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (több hivatal és intézmény, köztük a Risoe Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények)

– Skatteministeriet

1 styrelse og institutioner (egy hivatal és több intézmény)

– Velfærdsministeriet

3 styrelse og institutioner (három hivatal és több intézmény)

– Transportministeriet

7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (hét hivatal és intézmény, köztük az Øresundsbrokonsortiet)

– Undervisningsministeriet

3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (három hivatal, négy oktatási intézmény, öt egyéb intézmény)

– Økonomi- og Erhvervsministeriet

Adskilligestyrelser og institutioner (több hivatal és intézmény)

– Klima- og Energiministeriet

3 styrelser og institutioner (három hivatal és intézmény)

Németország

– Auswärtiges Amt

– Bundeskanzleramt

– Bundesministerium für Arbeit und Soziales

– Bundesministerium für Bildung und Forschung

– Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz

– Bundesministerium der Finanzen

– Bundesministerium des Innern (csak a polgári célú áruk tekintetében)

– Bundesministerium für Gesundheit

– Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend

– Bundesministerium der Justiz

– Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung

– Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie

– Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung

– Bundesministerium der Verteidigung (kivéve a katonai célú árukat)

– Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit

Észtország

– Vabariigi Presidendi Kantselei;

– Eesti Vabariigi Riigikogu;

– Eesti Vabariigi Riigikohus;

– Riigikontroll;

– Õiguskantsler;

– Riigikantselei;

– Rahvusarhiiv;

– Haridus- ja Teadusministeerium;

– Justiitsministeerium;

– Kaitseministeerium;

– Keskkonnaministeerium;

– Kultuuriministeerium;

– Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium;

– Põllumajandusministeerium;

– Rahandusministeerium;

– Siseministeerium;

– Sotsiaalministeerium;

– Välisministeerium;

– Keeleinspektsioon;

– Riigiprokuratuur;

– Teabeamet;

– Maa-amet;

– Keskkonnainspektsioon;

– Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus;

– Muinsuskaitseamet;

– Patendiamet;

– Tarbijakaitseamet;

– Riigihangete Amet;

– Taimetoodangu Inspektsioon;

– Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet;

– Veterinaar- ja Toiduamet

– Konkurentsiamet;

– Maksu –ja Tolliamet;

– Statistikaamet;

– Kaitsepolitseiamet;

– Kodakondsus- ja Migratsiooniamet;

– Piirivalveamet;

– Politseiamet;

– Eesti Kohtuekspertiisi Instituut;

– Keskkriminaalpolitsei;

– Päästeamet;

– Andmekaitse Inspektsioon;

– Ravimiamet;

– Sotsiaalkindlustusamet;

– Tööturuamet;

– Tervishoiuamet;

– Tervisekaitseinspektsioon;

– Tööinspektsioon;

– Lennuamet;

– Maanteeamet;

– Veeteede Amet;

– Julgestuspolitsei;

– Kaitseressursside Amet;

– Kaitseväe Logistikakeskus;

– Tehnilise Järelevalve Amet.

Írország

– President’s Establishment

– Houses of the Oireachtas — [parlament]

– Department of the Taoiseach – [miniszterelnöki hivatal]

– Central Statistics Office

– Department of Finance

– Office of the Comptroller and Auditor General

– Office of the Revenue Commissioners

– Office of Public Works

– State Laboratory

– Office of the Attorney General

– Office of the Director of Public Prosecutions

– Valuation Office

– Office of the Commission for Public Service Appointments

– Public Appointments Service

– Office of the Ombudsman

– Chief State Solicitor’s Office

– Department of Justice, Equality and Law Reform

– Courts Service

– Prisons Service

– Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests

– Department of the Environment, Heritage and Local Government

– Department of Education and Science

– Department of Communications, Energy and Natural Resources

– Department of Agriculture, Fisheries and Food

– Department of Transport

– Department of Health and Children

– Department of Enterprise, Trade and Employment

– Department of Arts, Sports and Tourism

– Department of Defence

– Department of Foreign Affairs

– Department of Social and Family Affairs

– Department of Community, Rural and Gaeltacht — [Gaelic speaking regions] Affairs

– Arts Council

– National Gallery.

Görögország

– Υπουργείο Εσωτερικών;

– Υπουργείο Εξωτερικών;

– Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών;

– Υπουργείο Ανάπτυξης;

– Υπουργείο Δικαιοσύνης;

– Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων;

– Υπουργείο Πολιτισμού;

– Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης;

– Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων;

– Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας;

– Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών;

– Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων;

– Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής;

– Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης;

– Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας;

– Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης;

– Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς;

– Γενική Γραμματεία Ισότητας;

– Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων;

– Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού;

– Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας;

– Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας;

– Γενική Γραμματεία Αθλητισμού;

– Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων;

– Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος;

– Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας;

– Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας;

– Εθνικό Τυπογραφείο;

– Γενικό Χημείο του Κράτους;

– Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας;

– Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών;

– Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης;

– Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης;

– Πανεπιστήμιο Αιγαίου;

– Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων;

– Πανεπιστήμιο Πατρών;

– Πανεπιστήμιο Μακεδονίας;

– Πολυτεχνείο Κρήτης;

– Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων;

– Αιγινήτειο Νοσοκομείο;

– Αρεταίειο Νοσοκομείο;

– Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης;

– Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού;

– Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων;

– Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων;

– Γενικό Επιτελείο Στρατού;

– Γενικό Επιτελείο Ναυτικού;

– Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας;

– Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας;

– Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων;

– Υπουργείο Εθνικής Άμυνας;

– Γενική Γραμματεία Εμπορίου.

Spanyolország

– Presidencia de Gobierno

– Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación

– Ministerio de Justicia

– Ministerio de Defensa

– Ministerio de Economía y Hacienda

– Ministerio del Interior

– Ministerio de Fomento

– Ministerio de Educación, Política Social y Deportes

– Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

– Ministerio de Trabajo e Inmigración

– Ministerio de la Presidencia

– Ministerio de Administraciones Públicas

– Ministerio de Cultura

– Ministerio de Sanidad y Consumo

– Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino

– Ministerio de Vivienda

– Ministerio de Ciencia e Innovación

– Ministerio de Igualdad

Franciaország

24. Minisztériumok

– Services du Premier ministre

– Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports

– Ministère chargé de l’intérieur, de l’outre-mer et des collectivités territoriales

– Ministère chargé de la justice

– Ministère chargé de la défense

– Ministère chargé des affaires étrangères et européennes

– Ministère chargé de l’éducation nationale

– Ministère chargé de l’économie, des finances et de l’emploi

– Secrétariat d’Etat aux transports

– Secrétariat d’Etat aux entreprises et au commerce extérieur

– Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité

– Ministère chargé de la culture et de la communication

– Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique

– Ministère chargé de l’agriculture et de la pêche

– Ministère chargé de l’enseignement supérieur et de la recherche

– Ministère chargé de l’écologie, du développement et de l’aménagement durables

– Secrétariat d’Etat à la fonction publique

– Ministère chargé du logement et de la ville

– Secrétariat d’Etat à la coopération et à la francophonie

– Secrétariat d’Etat à l’outre-mer

– Secrétariat d’Etat à la jeunesse, des sports et de la vie associative

– Secrétariat d’Etat aux anciens combattants

– Ministère chargé de l’immigration, de l’intégration, de l’identité nationale et du co-développement

– Secrétariat d’Etat en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques

– Secrétariat d’Etat aux affaires européennes,

– Secrétariat d’Etat aux affaires étrangères et aux droits de l’homme

– Secrétariat d’Etat à la consommation et au tourisme

– Secrétariat d’Etat à la politique de la ville

– Secrétariat d’Etat à la solidarité

– Secrétariat d’Etat en charge de l’industrie et de la consommation

– Secrétariat d’Etat en charge de l’emploi

– Secrétariat d’Etat en charge du commerce, de l’artisanat, des PME, du tourisme et des services

– Secrétariat d’Etat en charge de l’écologie

– Secrétariat d’Etat en charge du développement de la région-capitale

– Secrétariat d’Etat en charge de l’aménagement du territoire

25. Intézmények, független szervek és bírói szervek

– Présidence de la République

– Assemblée Nationale

– Sénat

– Conseil constitutionnel

– Conseil économique et social

– Conseil supérieur de la magistrature

– Agence française contre le dopage

– Autorité de contrôle des assurances et des mutuelles

– Autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires

– Autorité de régulation des communications électroniques et des postes

– Autorité de sûreté nucléaire

– Autorité indépendante des marchés financiers

– Comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel

– Commission d’accès aux documents administratifs

– Commission consultative du secret de la défense nationale

– Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques

– Commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité

– Commission nationale de déontologie de la sécurité

– Commission nationale du débat public

– Commission nationale de l’informatique et des libertés

– Commission des participations et des transferts

– Commission de régulation de l’énergie

– Commission de la sécurité des consommateurs

– Commission des sondages

– Commission de la transparence financière de la vie politique

– Conseil de la concurrence

– Conseil des ventes volontaires de meubles aux enchères publiques

– Conseil supérieur de l’audiovisuel

– Défenseur des enfants

– Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité

– Haute autorité de santé

– Médiateur de la République

– Cour de justice de la République

– Tribunal des Conflits

– Conseil d’Etat

– Cours administratives d’appel

– Tribunaux administratifs

– Cour des Comptes

– Chambres régionales des Comptes

– Cours et tribunaux de l’ordre judiciaire (Cour de Cassation, Cours d’Appel, Tribunaux d’instance et Tribunaux de grande instance)

26. Országos közintézmények

– Académie de France à Rome

– Académie de marine

– Académie des sciences d’outre-mer

– Académie des technologies

– Agence centrale des organismes de sécurité sociale (ACOSS)

– Agence de biomédicine

– Agence pour l’enseignement du français à l’étranger

– Agence française de sécurité sanitaire des aliments

– Agence française de sécurité sanitaire de l’environnement et du travail

– Agence Nationale pour la cohésion sociale et l’égalité des chances

– Agence nationale pour la garantie des droits des mineurs

– Agences de l’eau

– Agence Nationale de l’Accueil des Etrangers et des migrations

– Agence nationale pour l’amélioration des conditions de travail (ANACT

– Agence nationale pour l’amélioration de l’habitat (ANAH)

– Agence Nationale pour la Cohésion Sociale et l’Egalité des Chances

– Agence nationale pour l’indemnisation des français d’outre-mer (ANIFOM)

– Assemblée permanente des chambres d’agriculture (APCA)

– Bibliothèque publique d’information

– Bibliothèque nationale de France

– Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg

– Caisse des Dépôts et Consignations

– Caisse nationale des autoroutes (CNA)

– Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS)

– Caisse de garantie du logement locatif social

– Casa de Velasquez

– Centre d’enseignement zootechnique

– Centre d’études de l’emploi

– Centre d’études supérieures de la sécurité sociale

– Centres de formation professionnelle et de promotion agricole

– Centre hospitalier des Quinze-Vingts

– Centre international d’études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro)

– Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale

– Centre des Monuments Nationaux

– Centre national d’art et de culture Georges Pompidou

– Centre national des arts plastiques

– Centre national de la cinématographie

– Centre National d’Etudes et d’expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF)

– Centre national du livre

– Centre national de documentation pédagogique

– Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS)

– Centre national professionnel de la propriété forestière

– Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S)

– Centres d’éducation populaire et de sport (CREPS)

– Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS)

– Collège de France

– Conservatoire de l’espace littoral et des rivages lacustres

– Conservatoire National des Arts et Métiers

– Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris

– Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon

– Conservatoire national supérieur d’art dramatique

– Ecole centrale de Lille

– Ecole centrale de Lyon

– École centrale des arts et manufactures

– École française d’archéologie d’Athènes

– École française d’Extrême-Orient

– École française de Rome

– École des hautes études en sciences sociales

– Ecole du Louvre

– École nationale d’administration

– École nationale de l’aviation civile (ENAC)

– École nationale des Chartes

– École nationale d’équitation

– Ecole Nationale du Génie de l’Eau et de l’environnement de Strasbourg

– Écoles nationales d’ingénieurs

– Ecole nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes

– Écoles nationales d’ingénieurs des travaux agricoles

– École nationale de la magistrature

– Écoles nationales de la marine marchande

– École nationale de la santé publique (ENSP)

– École nationale de ski et d’alpinisme

– École nationale supérieure des arts décoratifs

– École nationale supérieure des arts et techniques du théâtre

– École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix

– Écoles nationales supérieures d’arts et métiers

– École nationale supérieure des beaux-arts

– École nationale supérieure de céramique industrielle

– École nationale supérieure de l’électronique et de ses applications (ENSEA)

– Ecole nationale supérieure du paysage de Versailles

– Ecole Nationale Supérieure des Sciences de l’information et des bibliothécaires

– Ecole nationale supérieure de la sécurité sociale

– Écoles nationales vétérinaires

– École nationale de voile

– Écoles normales supérieures

– École polytechnique

– École technique professionnelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze)

– École de sylviculture Crogny (Aube)

– École de viticulture et d’œnologie de la Tour- Blanche (Gironde)

– École de viticulture — Avize (Marne)

– Etablissement national d’enseignement agronomique de Dijon

– Établissement national des invalides de la marine (ENIM)

– Établissement national de bienfaisance Koenigswarter

– Établissement public du musée et du domaine national de Versailles

– Fondation Carnegie

– Fondation Singer-Polignac

– Haras nationaux

– Hôpital national de Saint-Maurice

– Institut des hautes études pour la science et la technologie

– Institut français d’archéologie orientale du Caire

– Institut géographique national

– Institut National de l’origine et de la qualité

– Institut national des hautes études de sécurité

– Institut de veille sanitaire

– Institut National d’enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes

– Institut National d’Etudes Démographiques (I.N.E.D)

– Institut National d’Horticulture

– Institut National de la jeunesse et de l’éducation populaire

– Institut national des jeunes aveugles — Paris

– Institut national des jeunes sourds — Bordeaux

– Institut national des jeunes sourds — Chambéry

– Institut national des jeunes sourds — Metz

– Institut national des jeunes sourds — Paris

– Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P)

– Institut national de la propriété industrielle

– Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A)

– Institut National de la Recherche Pédagogique (I.N.R.P)

– Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (I.N.S.E.R.M)

– Institut national d’histoire de l’art (I.N.H.A.)

– Institut national de recherches archéologiques préventives

– Institut National des Sciences de l’Univers

– Institut National des Sports et de l’Education Physique

– Institut national supérieur de formation et de recherche pour l’éducation des jeunes handicapés et les enseignements inadaptés

– Instituts nationaux polytechniques

– Instituts nationaux des sciences appliquées

– Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA)

– Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS)

– Institut de Recherche pour le Développement

– Instituts régionaux d’administration

– Institut des Sciences et des Industries du vivant et de l’environnement (Agro Paris Tech)

– Institut supérieur de mécanique de Paris

– Institut Universitaires de Formation des Maîtres

– Musée de l’armée

– Musée Gustave-Moreau

– Musée national de la marine

– Musée national J.-J.-Henner

– Musée du Louvre

– Musée du Quai Branly

– Muséum National d’Histoire Naturelle

– Musée Auguste-Rodin

– Observatoire de Paris

– Office français de protection des réfugiés et apatrides

– Office National des Anciens Combattants et des Victimes de Guerre (ONAC)

– Office national de la chasse et de la faune sauvage

– Office National de l’eau et des milieux aquatiques

– Office national d’information sur les enseignements et les professions (ONISEP)

– Office universitaire et culturel français pour l’Algérie

– Ordre national de la Légion d’honneur

– Palais de la découverte

– Parcs nationaux

– Universités

27. Egyéb országos közjogi intézmények

– Union des groupements d’achats publics (UGAP)

– Agence Nationale pour l’emploi (A.N.P.E)

– Caisse Nationale des Allocations Familiales (CNAF)

– Caisse Nationale d’Assurance Maladie des Travailleurs Salariés (CNAMS)

– Caisse Nationale d’Assurance-Vieillesse des Travailleurs Salariés (CNAVTS)

Olaszország

· Ajánlatkérő intézmények

– Presidenza del Consiglio dei Ministri

– Ministero degli Affari Esteri

– Ministero dell’Interno

– Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari (esclusi i giudici di pace)

– Ministero della Difesa

– Ministero dell’Economia e delle Finanze

– Ministero dello Sviluppo Economico

– Ministero delle Politiche Agricole, Alimentari e Forestali

– Ministero dell’Ambiente — Tutela del Territorio e del Mare

– Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti

– Ministero del Lavoro, della Salute e delle Politiche Sociali

– Ministero dell’ Istruzione, Università e Ricerca

– Ministero per i Beni e le Attività culturali, comprensivo delle sue articolazioni periferiche

· Egyéb nemzeti közintézmények:

– CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici)

Ciprus

– Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο

– Γραφείο Συντονιστή Εναρμόνισης

– Υπουργικό Συμβούλιο

– Βουλή των Αντιπροσώπων

– Δικαστική Υπηρεσία

– Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

– Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

– Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας

– Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας

– Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως

– Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού

– Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου

– Γραφείο Προγραμματισμού

– Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας

– Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα

– Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων

– Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών

– Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών

– Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων

– Υπουργείο Άμυνας

– Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος

– Τμήμα Γεωργίας

– Κτηνιατρικές Υπηρεσίες

– Τμήμα Δασών

– Τμήμα Αναπτύξεως Υδάτων

– Τμήμα Γεωλογικής Επισκόπησης

– Μετεωρολογική Υπηρεσία

– Τμήμα Αναδασμού

– Υπηρεσία Μεταλλείων

– Ινστιτούτο Γεωργικών Ερευνών

– Τμήμα Αλιείας και Θαλάσσιων Ερευνών

– Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δημοσίας Τάξεως

– Αστυνομία

– Πυροσβεστική Υπηρεσία Κύπρου

– Τμήμα Φυλακών

– Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

– Τμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη

– Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων

– Τμήμα Εργασίας

– Τμήμα Κοινωνικών Ασφαλίσεων

– Τμήμα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευημερίας

– Κέντρο Παραγωγικότητας Κύπρου

– Ανώτερο Ξενοδοχειακό Ινστιτούτο Κύπρου

– Ανώτερο Τεχνολογικό Ινστιτούτο

– Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας

– Τμήμα Εργασιακών Σχέσεων

– Υπουργείο Εσωτερικών

– Επαρχιακές Διοικήσεις

– Τμήμα Πολεοδομίας και Οικήσεως

– Τμήμα Αρχείου Πληθυσμού και Μεταναστεύσεως

– Τμήμα Κτηματολογίου και Χωρομετρίας

– Γραφείο Τύπου και Πληροφοριών

– Πολιτική Άμυνα

– Υπηρεσία Μέριμνας και Αποκαταστάσεων Εκτοπισθέντων

– Υπηρεσία Ασύλου

– Υπουργείο Εξωτερικών

– Υπουργείο Οικονομικών

– Τελωνεία

– Τμήμα Εσωτερικών Προσόδων

– Στατιστική Υπηρεσία

– Τμήμα Κρατικών Αγορών και Προμηθειών

– Τμήμα Δημόσιας Διοίκησης και Προσωπικού

– Κυβερνητικό Τυπογραφείο

– Τμήμα Υπηρεσιών Πληροφορικής

– Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού

– Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων

– Τμήμα Δημοσίων Έργων

– Τμήμα Αρχαιοτήτων

– Τμήμα Πολιτικής Αεροπορίας

– Τμήμα Εμπορικής Ναυτιλίας

– Τμήμα Οδικών Μεταφορών

– Τμήμα Ηλεκτρομηχανολογικών Υπηρεσιών

– Τμήμα Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών

– Υπουργείο Υγείας

– Φαρμακευτικές Υπηρεσίες

– Γενικό Χημείο

– Ιατρικές Υπηρεσίες και Υπηρεσίες Δημόσιας Υγείας

– Οδοντιατρικές Υπηρεσίες

– Υπηρεσίες Ψυχικής Υγείας

Lettország

· Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek titkárságai és alárendelt szerveik

– Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes

– Bērnu un ģimenes lietu ministrija un tās padotībā esošas iestādes

– Ekonomikas ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes

– Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Reģionālās attīstības un pašvaldības lietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Vides ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

– Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes

– Satversmes aizsardzības birojs

· Egyéb állami intézmények

– Augstākā tiesa

– Centrālā vēlēšanu komisija

– Finanšu un kapitāla tirgus komisija

– Latvijas Banka

– Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes

– Saeimas kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

– Satversmes tiesa

– Valsts kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

– Valsts kontrole

– Valsts prezidenta kanceleja

– Tiesībsarga birojs

– Nacionālā radio un televīzijas padome

– Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (minisztériumnak nem alárendelt egyéb állami intézmények)

Litvánia

– Prezidentūros kanceliarija

– Seimo kanceliarija

– A Seimasnak [parlament] beszámoló intézmények:

– Lietuvos mokslo taryba;

– Seimo kontrolierių įstaiga;

– Valstybės kontrolė;

– Specialiųjų tyrimų tarnyba;

– Valstybės saugumo departamentas;

– Konkurencijos taryba;

– Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras;

– Vertybinių popierių komisija;

– Ryšių reguliavimo tarnyba;

– Nacionalinė sveikatos taryba;

– Etninės kultūros globos taryba;

– Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba;

– Valstybinė kultūros paveldo komisija;

– Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga;

– Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija;

– Valstybinė lietuvių kalbos komisija;

– Vyriausioji rinkimų komisija;

– Vyriausioji tarnybinės etikos komisija;

– Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba.

– Vyriausybės kanceliarija

– A Vyriausybėsnek [kormány] beszámoló intézmények:

– Ginklų fondas;

– Informacinės visuomenės plėtros komitetas;

– Kūno kultūros ir sporto departamentas;

– Lietuvos archyvų departamentas;

– Mokestinių ginčų komisija;

– Statistikos departamentas;

– Tautinių mažumų ir išeivijos departamentas;

– Valstybinė tabako ir alkoholio kontrolės tarnyba;

– Viešųjų pirkimų tarnyba;

– Narkotikų kontrolės departamentas;

– Valstybinė atominės energetikos saugos inspekcija;

– Valstybinė duomenų apsaugos inspekcija;

– Valstybinė lošimų priežiūros komisija;

– Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba;

– Vyriausioji administracinių ginčų komisija;

– Draudimo priežiūros komisija;

– Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas;

– Lietuvių grįžimo į Tėvynę informacijos centras

– Konstitucinis Teismas

– Lietuvos bankas

– Aplinkos ministerija

– Az Aplinkos ministerijának [Környezetvédelmi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Generalinė miškų urėdija;

– Lietuvos geologijos tarnyba;

– Lietuvos hidrometeorologijos tarnyba;

– Lietuvos standartizacijos departamentas;

– Nacionalinis akreditacijos biuras;

– Valstybinė metrologijos tarnyba;

– Valstybinė saugomų teritorijų tarnyba;

– Valstybinė teritorijų planavimo ir statybos inspekcija.

– Finansų ministerija

– A Finansų ministerijának [Pénzügyminisztérium] alárendelt intézmények:

– Muitinės departamentas;

– Valstybės dokumentų technologinės apsaugos tarnyba;

– Valstybinė mokesčių inspekcija;

– Finansų ministerijos mokymo centras.

– Krašto apsaugos ministerija

– A Krašto apsaugos ministerijosnak [Nemzetvédelmi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Antrasis operatyvinių tarnybų departamentas;

– Centralizuota finansų ir turto tarnyba;

– Karo prievolės administravimo tarnyba;

– Krašto apsaugos archyvas;

– Krizių valdymo centras;

– Mobilizacijos departamentas;

– Ryšių ir informacinių sistemų tarnyba;

– Infrastruktūros plėtros departamentas;

– Valstybinis pilietinio pasipriešinimo rengimo centras.

– Lietuvos kariuomenė

– Krašto apsaugos sistemos kariniai vienetai ir tarnybos

– Kultūros ministerija

– A Kultūros ministerijosnak [Kulturális Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Kultūros paveldo departamentas;

– Valstybinė kalbos inspekcija.

– Socialinės apsaugos ir darbo ministerija

– A Socialinės apsaugos ir darbo ministerijosnak [Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Garantinio fondo administracija;

– Valstybės vaiko teisių apsaugos ir įvaikinimo tarnyba;

– Lietuvos darbo birža;

– Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba;

– Trišalės tarybos sekretoriatas;

– Socialinių paslaugų priežiūros departamentas;

– Darbo inspekcija;

– Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba;

– Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba;

– Ginčų komisija;

– Techninės pagalbos neįgaliesiems centras;

– Neįgaliųjų reikalų departamentas.

– Susisiekimo ministerija

– A Susisiekimo ministerijosnak [Közlekedési és Hírközlési Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Lietuvos automobilių kelių direkcija;

– Valstybinė geležinkelio inspekcija;

– Valstybinė kelių transporto inspekcija;

– Pasienio kontrolės punktų direkcija.

– Sveikatos apsaugos ministerija

– A Sveikatos apsaugos ministerijosnak [Egészségügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Valstybinė akreditavimo sveikatos priežiūros veiklai tarnyba;

– Valstybinė ligonių kasa;

– Valstybinė medicininio audito inspekcija;

– Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba;

– Valstybinė teismo psichiatrijos ir narkologijos tarnyba;

– Valstybinė visuomenės sveikatos priežiūros tarnyba;

– Farmacijos departamentas;

– Sveikatos apsaugos ministerijos Ekstremalių sveikatai situacijų centras;

– Lietuvos bioetikos komitetas;

– Radiacinės saugos centras.

– Švietimo ir mokslo ministerija

– A Švietimo ir mokslo ministerijosnak [Oktatási és Tudományügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Nacionalinis egzaminų centras;

– Studijų kokybės vertinimo centras.

– Teisingumo ministerija

– A Teisingumo ministerijosnak [Igazságügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Kalėjimų departamentas;

– Nacionalinė vartotojų teisių apsaugos taryba;

– Europos teisės departamentas

– Ūkio ministerija

– Įstaigos prie the Ūkio ministerijos [Gazdasági Minisztérium]:

– Įmonių bankroto valdymo departamentas;

– Valstybinė energetikos inspekcija;

– Valstybinė ne maisto produktų inspekcija;

– Valstybinis turizmo departamentas

– Užsienio reikalų ministerija

– Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų

– Vidaus reikalų ministerija

– A Vidaus reikalų ministerijosnak [Belügyminisztérium] alárendelt intézmények:

– Asmens dokumentų išrašymo centras;

– Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba;

– Gyventojų registro tarnyba;

– Policijos departamentas;

– Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas;

– Turto valdymo ir ūkio departamentas;

– Vadovybės apsaugos departamentas;

– Valstybės sienos apsaugos tarnyba;

– Valstybės tarnybos departamentas;

– Informatikos ir ryšių departamentas;

– Migracijos departamentas;

– Sveikatos priežiūros tarnyba;

– Bendrasis pagalbos centras.

– Žemės ūkio ministerija

– A Žemės ūkio ministerijosnak [Földművelésügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

– Nacionalinė mokėjimo agentūra;

– Nacionalinė žemės tarnyba;

– Valstybinė augalų apsaugos tarnyba;

– Valstybinė gyvulių veislininkystės priežiūros tarnyba;

– Valstybinė sėklų ir grūdų tarnyba;

– Žuvininkystės departamentas

– Teismai [bíróságok]:

– Lietuvos Aukščiausiasis Teismas;

– Lietuvos apeliacinis teismas;

– Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas;

– apygardų teismai;

– apygardų administraciniai teismai;

– apylinkių teismai;

– Nacionalinė teismų administracija

– Generalinė prokuratūra

– Egyéb központi közigazgatási szervek (institucijos [intézetek], įstaigos [intézmények], tarnybos [hivatalok])

– Aplinkos apsaugos agentūra;

– Valstybinė aplinkos apsaugos inspekcija;

– Aplinkos projektų valdymo agentūra;

– Miško genetinių išteklių, sėklų ir sodmenų tarnyba;

– Miško sanitarinės apsaugos tarnyba;

– Valstybinė miškotvarkos tarnyba;

– Nacionalinis visuomenės sveikatos tyrimų centras;

– Lietuvos AIDS centras;

– Nacionalinis organų transplantacijos biuras;

– Valstybinis patologijos centras;

– Valstybinis psichikos sveikatos centras;

– Lietuvos sveikatos informacijos centras;

– Slaugos darbuotojų tobulinimosi ir specializacijos centras;

– Valstybinis aplinkos sveikatos centras;

– Respublikinis mitybos centras;

– Užkrečiamųjų ligų profilaktikos ir kontrolės centras;

– Trakų visuomenės sveikatos priežiūros ir specialistų tobulinimosi centras;

– Visuomenės sveikatos ugdymo centras;

– Muitinės kriminalinė tarnyba;

– Muitinės informacinių sistemų centras;

– Muitinės laboratorija;

– Muitinės mokymo centras;

– Valstybinis patentų biuras;

– Lietuvos teismo ekspertizės centras;

– Centrinė hipotekos įstaiga;

– Lietuvos metrologijos inspekcija;

– Civilinės aviacijos administracija;

– Lietuvos saugios laivybos administracija;

– Transporto investicijų direkcija;

– Valstybinė vidaus vandenų laivybos inspekcija;

– Pabėgėlių priėmimo centras

Luxemburg

– Ministère d’Etat

– Ministère des Affaires Etrangères et de l’Immigration

– Ministère de l’Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural

– Ministère des Classes moyennes, du Tourisme et du Logement

– Ministère de la Culture, de l’Enseignement Supérieur et de la Recherche

– Ministère de l’Economie et du Commerce extérieur

– Ministère de l’Education nationale et de la Formation professionnelle

– Ministère de l’Egalité des chances

– Ministère de l’Environnement

– Ministère de la Famille et de l’Intégration

– Ministère des Finances

– Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative

– Ministère de l’Intérieur et de l’Aménagement du territoire

– Ministère de la Justice

– Ministère de la Santé

– Ministère de la Sécurité sociale

– Ministère des Transports

– Ministère du Travail et de l’Emploi

– Ministère des Travaux publics

Magyarország

– Egészségügyi Minisztérium

– Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

– Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

– Honvédelmi Minisztérium

– Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

– Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

– Külügyminisztérium

– Miniszterelnöki Hivatal

– Oktatási és Kulturális Minisztérium

– Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

– Pénzügyminisztérium

– Szociális és Munkaügyi Minisztérium

– Központi Szolgáltatási Főigazgatóság

Málta

– Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal)

– Ministeru għall-Familja u Solidarjeta’ Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium)

– Ministeru ta’ l-Edukazzjoni Zghazagh u Impjieg (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium)

– Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium)

– Ministeru tar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium)

– Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Idegenforgalmi és Kulturális Minisztérium)

– Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium)

– Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium)

– Ministeru għal Għawdex (Gozoért felelős Minisztérium)

– Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Kommunita’ (Az egészségügyért, az időskorúakért és a közösségi ellátásért felelős Minisztérium)

– Ministeru ta’ l-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium)

– Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta’ Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium)

– Ministeru għall-Kompetittivà u Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium)

– Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztési és Útügyi Minisztérium)

Hollandia

– Ministerie van Algemene Zaken

– Bestuursdepartement

– Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid

– Rijksvoorlichtingsdienst

– Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties

– Bestuursdepartement

– Centrale Archiefselectiedienst (CAS)

– Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD)

– Agentschap Basisadministratie Persoonsgegevens en Reisdocumenten (BPR)

– Agentschap Korps Landelijke Politiediensten

– Ministerie van Buitenlandse Zaken

– Directoraat-generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC)

– Directoraat-generaal Politieke Zaken (DGPZ)

– Directoraat-generaal Internationale Samenwerking (DGIS)

– Directoraat-generaal Europese Samenwerking (DGES)

– Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden (CBI)

– Centrale diensten ressorterend onder P/PlvS (az államtitkár és az államtitkár-helyettes irányítása alá tartozó támogató szolgálatok)

– Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk)

– Ministerie van Defensie – (Védelmi Minisztérium)

– Bestuursdepartement

– Commando Diensten Centra (CDC)

– Defensie Telematica Organisatie (DTO)

– Centrale directie van de Defensie Vastgoed Dienst

– De afzonderlijke regionale directies van de Defensie Vastgoed Dienst

– Defensie Materieel Organisatie (DMO)

– Landelijk Bevoorradingsbedrijf van de Defensie Materieel Organisatie

– Logistiek Centrum van de Defensie Materieel Organisatie

– Marinebedrijf van de Defensie Materieel Organisatie

– Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO)

– Ministerie van Economische Zaken

– Bestuursdepartement

– Centraal Planbureau (CPB)

– SenterNovem

– Staatstoezicht op de Mijnen (SodM)

– Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa)

– Economische Voorlichtingsdienst (EVD)

– Agentschap Telecom

– Kenniscentrum Professioneel & Innovatief Aanbesteden, Netwerk voor Overheidsopdrachtgevers (PIANOo)

– Regiebureau Inkoop Rijksoverheid

– Octrooicentrum Nederland

– Consumentenautoriteit

– Ministerie van Financiën

– Bestuursdepartement

– Belastingdienst Automatiseringscentrum

– Belastingdienst

– de afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen (az Adó- és Vámhivatal különböző szervezeti egységei Hollandia teljes területén)

– Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (incl. Economische Controle dienst (ECD))

– Belastingdienst Opleidingen

– Dienst der Domeinen

– Ministerie van Justitie

– Bestuursdepartement

– Dienst Justitiële Inrichtingen

– Raad voor de Kinderbescherming

– Centraal Justitie Incasso Bureau

– Openbaar Ministerie

– Immigratie en Naturalisatiedienst

– Nederlands Forensisch Instituut

– Dienst Terugkeer & Vertrek

– Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

– Bestuursdepartement

– Dienst Regelingen (DR)

– Agentschap Plantenziektenkundige Dienst (PD)

– Algemene Inspectiedienst (AID)

– Dienst Landelijk Gebied (DLG)

– Voedsel en Waren Autoriteit (VWA)

– Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen

– Bestuursdepartement

– Inspectie van het Onderwijs

– Erfgoedinspectie

– Centrale Financiën Instellingen

– Nationaal Archief

– Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid

– Onderwijsraad

– Raad voor Cultuur

– Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

– Bestuursdepartement

– Inspectie Werk en Inkomen

– Agentschap SZW

– Ministerie van Verkeer en Waterstaat

– Bestuursdepartement

– Directoraat-Generaal Transport en Luchtvaart

– Directoraat-generaal Personenvervoer

– Directoraat-generaal Water

– Centrale diensten (központi szolgálatok)

– Shared services Organisatie Verkeer en Watersaat

– Koninklijke Nederlandse Meteorologisch Instituut KNMI

– Rijkswaterstaat, Bestuur

– De afzonderlijke regionale Diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdálkodási Főigazgatóság regionális szervezeti egységei)

– De afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdákodási Főigazgatóság szakszolgálatai)

– Adviesdienst Geo-Informatie en ICT

– Adviesdienst Verkeer en Vervoer (AVV)

– Bouwdienst

– Corporate Dienst

– Data ICT Dienst

– Dienst Verkeer en Scheepvaart

– Dienst Weg- en Waterbouwkunde (DWW)

– Rijksinstituut voor Kunst en Zee (RIKZ)

– Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling (RIZA)

– Waterdienst

– Inspectie Verkeer en Waterstaat, Hoofddirectie

– Port state Control

– Directie Toezichtontwikkeling Communicatie en Onderzoek (TCO)

– Toezichthouder Beheer Eenheid Lucht

– Toezichthouder Beheer Eenheid Water

– Toezichthouder Beheer Eenheid Land

– Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer

– Bestuursdepartement

– Directoraat-generaal Wonen, Wijken en Integratie

– Directoraat-generaal Ruimte

– Directoraat-general Milieubeheer

– Rijksgebouwendienst

– VROM Inspectie

– Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport

– Bestuursdepartement

– Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken

– Inspectie Gezondheidszorg

– Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming

– Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu (RIVM)

– Sociaal en Cultureel Planbureau

– Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen

– Tweede Kamer der Staten-Generaal

– Eerste Kamer der Staten-Generaal

– Raad van State

– Algemene Rekenkamer

– Nationale Ombudsman

– Kanselarij der Nederlandse Orden

– Kabinet der Koningin

– Raad voor de rechtspraak en de Rechtbanken

Ausztria

– Bundeskanzleramt

– Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten

– Bundesministerium für Finanzen

– Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend

– Bundesministerium für Inneres

– Bundesministerium für Justiz

– Bundesministerium für Landesverteidigung

– Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

– Bundesministerium für Soziales und Konsumentenschutz

– Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur

– Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie

– Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

– Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung

– Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H

– Bundesbeschaffung G.m.b.H

– Bundesrechenzentrum G.m.b.H

Lengyelország

– Kancelaria Prezydenta RP

– Kancelaria Sejmu RP

– Kancelaria Senatu RP

– Kancelaria Prezesa Rady Ministrów

– Sąd Najwyższy

– Naczelny Sąd Administracyjny

– Wojewódzkie sądy administracyjne

– Sądy powszechne — rejonowe, okręgowe i apelacyjne

– Trybunat Konstytucyjny

– Najwyższa Izba Kontroli

– Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich

– Biuro Rzecznika Praw Dziecka

– Biuro Ochrony Rządu

– Biuro Bezpieczeństwa Narodowego

– Centralne Biuro Antykorupcyjne

– Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej

– Ministerstwo Finansów

– Ministerstwo Gospodarki

– Ministerstwo Rozwoju Regionalnego

– Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego

– Ministerstwo Edukacji Narodowej

– Ministerstwo Obrony Narodowej

– Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi

– Ministerstwo Skarbu Państwa

– Ministerstwo Sprawiedliwości

– Ministerstwo Infrastruktury

– Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego

– Ministerstwo Środowiska

– Ministerstwo Spraw Wewnętrznych i Administracji

– Ministerstwo Spraw Zagranicznych

– Ministerstwo Zdrowia

– Ministerstwo Sportu i Turystyki

– Urząd Komitetu Integracji Europejskiej

– Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej

– Urząd Regulacji Energetyki

– Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych

– Urząd Transportu Kolejowego

– Urząd Dozoru Technicznego

– Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych

– Urząd do Spraw Repatriacji i Cudzoziemców

– Urząd Zamówień Publicznych

– Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów

– Urząd Lotnictwa Cywilnego

– Urząd Komunikacji Elektronicznej

– Wyższy Urząd Górniczy

– Główny Urząd Miar

– Główny Urząd Geodezji i Kartografii

– Główny Urząd Nadzoru Budowlanego

– Główny Urząd Statystyczny

– Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji

– Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych

– Państwowa Komisja Wyborcza

– Państwowa Inspekcja Pracy

– Rządowe Centrum Legislacji

– Narodowy Fundusz Zdrowia

– Polska Akademia Nauk

– Polskie Centrum Akredytacji

– Polskie Centrum Badań i Certyfikacji

– Polska Organizacja Turystyczna

– Polski Komitet Normalizacyjny

– Zakład Ubezpieczeń Społecznych

– Komisja Nadzoru Finansowego

– Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych

– Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego

– Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad

– Państwowa Inspekcja Ochrony Roślin i Nasiennictwa

– Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej

– Komenda Główna Policji

– Komenda Główna Straży Granicznej

– Inspekcja Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych

– Główny Inspektorat Ochrony Środowiska

– Główny Inspektorat Transportu Drogowego

– Główny Inspektorat Farmaceutyczny

– Główny Inspektorat Sanitarny

– Główny Inspektorat Weterynarii

– Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego

– Agencja Wywiadu

– Agencja Mienia Wojskowego

– Wojskowa Agencja Mieszkaniowa

– Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa

– Agencja Rynku Rolnego

– Agencja Nieruchomości Rolnych

– Państwowa Agencja Atomistyki

– Polska Agencja Żeglugi Powietrznej

– Polska Agencja Rozwiązywania Problemów Alkoholowych

– Agencja Rezerw Materiałowych

– Narodowy Bank Polski

– Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej

– Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych

– Instytut Pamięci Narodowej — Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu

– Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa

– Służba Celna Rzeczypospolitej Polskiej

– Państwowe Gospodarstwo Leśne ‘Lasy Państwowe’

– Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości

– Urzędy wojewódzkie

– Samodzielne Publiczne Zakłady Opieki Zdrowotnej, jeśli ich organem założycielskim jest minister, centralny organ administracji rządowej lub wojewoda

Portugália

– Presidência do Conselho de Ministros

– Ministério das Finanças e da Administração Pública

– Ministério da Defesa Nacional

– Ministério dos Negócios Estrangeiros

– Ministério da Administração Interna

– Ministério da Justiça

– Ministério da Economia e da Inovação

– Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas

– Ministério da Educação

– Ministério da Ciência, Tecnologia e do Ensino Superior

– Ministério da Cultura

– Ministério da Saúde

– Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social

– Ministério das Obras Públicas, Transportes e Comunicações

– Ministério do Ambiente, do Ordenamento do Território e do Desenvolvimento Regional

– Presidença da Republica

– Tribunal Constitucional

– Tribunal de Contas

– Provedoria de Justiça

Románia

– Administraţia Prezidenţială

– Senatul României

– Camera Deputaţilor

– Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie

– Curtea Constituţională

– Consiliul Legislativ

– Curtea de Conturi

– Consiliul Superior al Magistraturii

– Parchetul de pe lângă Inalta Curte de Casaţie şi Justiţie

– Secretariatul General al Guvernului

– Cancelaria primului ministru

– Ministerul Afacerilor Externe

– Ministerul Economiei şi Finanţelor

– Ministerul Justiţiei

– Ministerul Apărării

– Ministerul Internelor şi Reformei Administrative

– Ministerul Muncii, Familiei şi Egalităţii de Sanse

– Ministerul pentru Intreprinderi Mici şi Mijlocii, Comerţ, Turism şi Profesii Liberale

– Ministerul Agriculturii şi Dezvoltării Rurale

– Ministerul Transporturilor

– Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice şi Locuinţei

– Ministerul Educaţiei Cercetării şi Tineretului

– Ministerul Sănătăţii Publice

– Ministerul Culturii şi Cultelor

– Ministerul Comunicaţiilor şi Tehnologiei Informaţiei

– Ministerul Mediului şi Dezvoltării Durabile

– Serviciul Român de Informaţii

– Serviciul de Informaţii Externe

– Serviciul de Protecţie şi Pază

– Serviciul de Telecomunicaţii Speciale

– Consiliul Naţional al Audiovizualului

– Consiliul Concurenţei (CC)

– Direcţia Naţională Anticorupţie

– Inspectoratul General de Poliţie

– Autoritatea Naţională pentru Reglementarea şi Monitorizarea Achiziţiilor Publice

– Consiliul Naţional de Soluţionare a Contestaţiilor

– Autoritatea Naţională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilităţi Publice(ANRSC)

– Autoritatea Naţională Sanitară Veterinară şi pentru Siguranţa Alimentelor

– Autoritatea Naţională pentru Protecţia Consumatorilor

– Autoritatea Navală Română

– Autoritatea Feroviară Română

– Autoritatea Rutieră Română

– Autoritatea Naţională pentru Protecţia Drepturilor Copilului

– Autoritatea Naţională pentru Persoanele cu Handicap

– Autoritatea Naţională pentru Turism

– Autoritatea Naţională pentru Restituirea Proprietăţilor

– Autoritatea Naţională pentru Tineret

– Autoritatea Naţională pentru Cercetare Stiinţifica

– Autoritatea Naţională pentru Reglementare în Comunicaţii şi Tehnologia Informaţiei

– Autoritatea Naţională pentru Serviciile Societăţii Informaţionale

– Autoritatea Electorală Permanente

– Agenţia pentru Strategii Guvernamentale

– Agenţia Naţională a Medicamentului

– Agenţia Naţională pentru Sport

– Agenţia Naţională pentru Ocuparea Forţei de Muncă

– Agenţia Naţională de Reglementare în Domeniul Energiei

– Agenţia Română pentru Conservarea Energiei

– Agenţia Naţională pentru Resurse Minerale

– Agenţia Română pentru Investiţii Străine

– Agenţia Naţională pentru Intreprinderi Mici şi Mijlocii şi Cooperaţie

– Agenţia Naţională a Funcţionarilor Publici

– Agenţia Naţională de Administrare Fiscală

– Agenţia de Compensare pentru Achiziţii de Tehnică Specială

– Agenţia Naţională Anti-doping

– Agenţia Nucleară

– Agenţia Naţională pentru Protecţia Familiei

– Agenţia Naţională pentru Egalitatea de Sanse între Bărbaţi şi Femei

– Agenţia Naţională pentru Protecţia Mediului

– Agenţia naţională Antidrog

Szlovénia

– Predsednik Republike Slovenije

– Državni zbor Republike Slovenije

– Državni svet Republike Slovenije

– Varuh človekovih pravic

– Ustavno sodišče Republike Slovenije

– Računsko sodišče Republike Slovenije

– Državna revizijska komisja za revizijo postopkov oddaje javnih naročil

– Slovenska akademija znanosti in umetnosti

– Vladne službe

– Ministrstvo za finance

– Ministrstvo za notranje zadeve

– Ministrstvo za zunanje zadeve

– Ministrstvo za obrambo

– Ministrstvo za pravosodje

– Ministrstvo za gospodarstvo

– Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano

– Ministrstvo za promet

– Ministrstvo za okolje in, prostor

– Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve

– Ministrstvo za zdravje

– Ministrstvo za javno upravo

– Ministrstvo za šolstvo in šport

– Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnologijo

– Ministrstvo za kulturo

– Vrhovno sodišče Republike Slovenije

– višja sodišča

– okrožna sodišča

– okrajna sodišča

– Vrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije

– Okrožna državna tožilstva

– Državno pravobranilstvo

– Upravno sodišče Republike Slovenije

– Višje delovno in socialno sodišče

– delovna sodišča

– Davčna uprava Republike Slovenije

– Carinska uprava Republike Slovenije

– Urad Republike Slovenije za preprečevanje pranja denarja

– Urad Republike Slovenije za nadzor prirejanja iger na srečo

– Uprava Republike Slovenije za javna plačila

– Urad Republike Slovenije za nadzor proračuna

– Policija

– Inšpektorat Republike Slovenije za notranje zadeve

– General štab Slovenske vojske

– Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje

– Inšpektorat Republike Slovenije za obrambo

– Inšpektorat Republike Slovenije za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami

– Uprava Republike Slovenije za izvrševanje kazenskih sankcij

– Urad Republike Slovenije za varstvo konkurence

– Urad Republike Slovenije za varstvo potrošnikov

– Tržni inšpektorat Republike Slovenije

– Urad Republike Slovenije za intelektualno lastnino

– Inšpektorat Republike Slovenije za elektronske komunikacije, elektronsko podpisovanje in pošto

– Inšpektorat za energetiko in rudarstvo

– Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja

– Inšpektorat Republike Slovenije za kmetijstvo, gozdarstvo in hrano

– Fitosanitarna uprava Republike Slovenije

– Veterinarska uprava Republike Slovenije

– Uprava Republike Slovenije za pomorstvo

– Direkcija Republike Slovenije za caste

– Prometni inšpektorat Republike Slovenije

– Direkcija za vodenje investicij v javno železniško infrastrukturo

– Agencija Republike Slovenije za okolje

– Geodetska uprava Republike Slovenije

– Uprava Republike Slovenije za jedrsko varstvo

– Inšpektorat Republike Slovenije za okolje in prostor

– Inšpektorat Republike Slovenije za delo

– Zdravstveni inšpektorat

– Urad Republike Slovenije za kemikalije

– Uprava Republike Slovenije za varstvo pred sevanji

– Urad Republike Slovenije za meroslovje

– Urad za visoko šolstvo

– Urad Republike Slovenije za mladino

– Inšpektorat Republike Slovenije za šolstvo in šport

– Arhiv Republike Slovenije

– Inšpektorat Republike Slovenije za kulturo in medije

– Kabinet predsednika Vlade Republike Slovenije

– Generalni sekretariat Vlade Republike Slovenije

– Služba vlade za zakonodajo

– Služba vlade za evropske zadeve

– Služba vlade za lokalno samoupravo in regionalno politiko

– Urad vlade za komuniciranje

– Urad za enake možnosti

– Urad za verske skupnosti

– Urad za narodnosti

– Urad za makroekonomske analize in razvoj

– Statistični urad Republike Slovenije

– Slovenska obveščevalno-varnostna agencija

– Protokol Republike Slovenije

– Urad za varovanje tajnih podatkov

– Urad za Slovence v zamejstvu in po svetu

– Služba Vlade Republike Slovenije za razvoj

– Informacijski pooblaščenec

– Državna volilna komisija

Szlovákia

A kormány és a központi közigazgatási szervek tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Coll. törvényben hivatkozott minisztériumok és egyéb központi kormányzati szervek, a későbbi rendeletek szövegében szereplő elnevezések szerint:

– Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky

– Národná rada Slovenskej republiky

– Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky

– Ministerstvo financií Slovenskej republiky

– Ministerstvo dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky

– Ministerstvo pôdohospodárstva Slovenskej republiky

– Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky

– Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky

– Ministerstvo obrany Slovenskej republiky

– Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky

– Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky

– Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky

– Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky

– Ministerstvo školstva Slovenskej republiky

– Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky

– Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky

– Úrad vlády Slovenskej republiky

– Protimonopolný úrad Slovenskej republiky

– Štatistický úrad Slovenskej republiky

– Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky

– Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky

– Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky

– Úrad pre verejné obstarávanie

– Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky

– Správa štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky

– Národný bezpečnostný úrad

– Ústavný súd Slovenskej republiky

– Najvyšši súd Slovenskej republiky

– Generálna prokuratura Slovenskej republiky

– Najvyšši kontrolný úrad Slovenskej republiky

– Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky

– Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky

– Úrad pre finančný trh

– Úrad na ochranu osobn ý ch udajov

– Kancelária verejneho ochranu prav

Finnország

– Oikeuskanslerinvirasto — Justitiekanslersämbetet

– Liikenne- Ja Viestintäministeriö — Kommunikationsministeriet

– Ajoneuvohallintokeskus AKE — Fordonsförvaltningscentralen AKE

– Ilmailuhallinto — Luftfartsförvaltningen

– Ilmatieteen laitos — Meteorologiska institutet

– Merenkulkulaitos — Sjöfartsverket

– Merentutkimuslaitos — Havsforskningsinstitutet

– Ratahallintokeskus RHK — Banförvaltningscentralen RHK

– Rautatievirasto — Järnvägsverket

– Tiehallinto — Vägförvaltningen

– Viestintävirasto — Kommunikationsverket

– Maa- Ja Metsätalousministeriö — Jord- Och Skogsbruksministeriet

– Elintarviketurvallisuusvirasto — Livsmedelssäkerhetsverket

– Maanmittauslaitos — Lantmäteriverket

– Maaseutuvirasto — Landsbygdsverket

– Oikeusministeriö — Justitieministeriet

– Tietosuojavaltuutetun toimisto — Dataombudsmannens byrå

– Tuomioistuimet — domstolar

– Korkein oikeus — Högsta domstolen

– Korkein hallinto-oikeus — Högsta förvaltningsdomstolen

– Hovioikeudet — hovrätter

– Käräjäoikeudet — tingsrätter

– Hallinto-oikeudet –förvaltningsdomstolar

– Markkinaoikeus — Marknadsdomstolen

– Työtuomioistuin — Arbetsdomstolen

– Vakuutusoikeus — Försäkringsdomstolen

– Kuluttajariitalautakunta — Konsumenttvistenämnden

– Vankeinhoitolaitos — Fångvårdsväsendet

– HEUNI — Yhdistyneiden Kansakuntien yhteydessä toimiva Euroopan kriminaalipolitiikan instituutti — HEUNI — Europeiska institutet för kriminalpolitik, verksamt i anslutning till Förenta Nationerna

– Konkurssiasiamiehen toimisto — Konkursombudsmannens byrå

– Kuluttajariitalautakunta — Konsumenttvistenämnden

– Oikeushallinnon palvelukeskus — Justitieförvaltningens servicecentral

– Oikeushallinnon tietotekniikkakeskus — Justitieförvaltningens datateknikcentral

– Oikeuspoliittinen tutkimuslaitos (Optula) — Rättspolitiska forskningsinstitutet

– Oikeusrekisterikeskus — Rättsregistercentralen

– Onnettomuustutkintakeskus — Centralen för undersökning av olyckor

– Rikosseuraamusvirasto — Brottspåföljdsverket

– Rikosseuraamusalan koulutuskeskus — Brottspåföljdsområdets utbildningscentral

– Rikoksentorjuntaneuvosto Rådet för brottsförebyggande

– Saamelaiskäräjät — Sametinget

– Valtakunnansyyttäjänvirasto — Riksåklagarämbetet

– Vankeinhoitolaitos — Fångvårdsväsendet

– Opetusministeriö — Undervisningsministeriet

– Opetushallitus — Utbildningsstyrelsen

– Valtion elokuvatarkastamo — Statens filmgranskningsbyrå

– Puolustusministeriö — Försvarsministeriet

– Puolustusvoimat — Försvarsmakten

– Sisäasiainministeriö — Inrikesministeriet

– Väestörekisterikeskus — Befolkningsregistercentralen

– Keskusrikospoliisi — Centralkriminalpolisen

– Liikkuva poliisi — Rörliga polisen

– Rajavartiolaitos — Gränsbevakningsväsendet

– Lääninhallitukset — Länstyrelserna

– Suojelupoliisi — Skyddspolisen

– Poliisiammattikorkeakoulu — Polisyrkeshögskolan

– Poliisin tekniikkakeskus — Polisens teknikcentral

– Poliisin tietohallintokeskus — Polisens datacentral

– Helsingin kihlakunnan poliisilaitos — Polisinrättningen i Helsingfors

– Pelastusopisto — Räddningsverket

– Hätäkeskuslaitos — Nödcentralsverket

– Maahanmuuttovirasto — Migrationsverket

– Sisäasiainhallinnon palvelukeskus — Inrikesförvaltningens servicecentral

– Sosiaali- Ja Terveysministeriö — Social- Och Hälsovårdsministeriet

– Työttömyysturvan muutoksenhakulautakunta — Besvärsnämnden för utkomstskyddsärenden

– Sosiaaliturvan muutoksenhakulautakunta — Besvärsnämnden för socialtrygghet

– Lääkelaitos — Läkemedelsverket

– Terveydenhuollon oikeusturvakeskus — Rättsskyddscentralen för hälsovården

– Säteilyturvakeskus — Strålsäkerhetscentralen

– Kansanterveyslaitos — Folkhälsoinstitutet

– Lääkehoidon kehittämiskeskus ROHTO — Utvecklingscentralen för läkemedelsbe-handling

– Sosiaali- ja terveydenhuollon tuotevalvontakeskus — Social- och hälsovårdens produkttill-synscentral

– Sosiaali- ja terveysalan tutkimus- ja kehittämiskeskus Stakes — Forsknings- och utvecklingscentralen för social- och hälsovården Stakes

– Vakuutusvalvontavirasto — Försäkringsinspektionen

– Työ- Ja Elinkeinoministeriö — Arbets- Och Näringsministeriet

– Kuluttajavirasto — Konsumentverket

– Kilpailuvirasto — Konkurrensverket

– Patentti- ja rekisterihallitus — Patent- och registerstyrelsen

– Valtakunnansovittelijain toimisto — Riksförlikningsmännens byrå

– Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset– Statliga förläggningar för asylsökande

– Energiamarkkinavirasto − Energimarknadsverket

– Geologian tutkimuskeskus — Geologiska forskningscentralen

– Huoltovarmuuskeskus — Försörjningsberedskapscentralen

– Kuluttajatutkimuskeskus — Konsumentforskningscentralen

– Matkailun edistämiskeskus (MEK) — Centralen för turistfrämjande

– Mittatekniikan keskus (MIKES) — Mätteknikcentralen

– Tekes — teknologian ja innovaatioiden kehittämiskeskus −Tekes — utvecklingscentralen för teknologi och innovationer

– Turvatekniikan keskus (TUKES) — Säkerhetsteknikcentralen

– Valtion teknillinen tutkimuskeskus (VTT) — Statens tekniska forskningscentral

– Syrjintälautakunta — Nationella diskrimineringsnämnden

– Työneuvosto — Arbetsrådet

– Vähemmistövaltuutetun toimisto — Minoritetsombudsmannens byrå

– Ulkoasiainministeriö — Utrikesministeriet

– Valtioneuvoston Kanslia — Statsrådets Kansli

– Valtiovarainministeriö — Finansministeriet

– Valtiokonttori — Statskontoret

– Verohallinto — Skatteförvaltningen

– Tullilaitos — Tullverket

– Tilastokeskus — Statistikcentralen

– Valtiontaloudellinen tutkimuskeskus — Statens ekonomiska forskiningscentral

– Ympäristöministeriö — Miljöministeriet

– Suomen ympäristökeskus — Finlands miljöcentral

– Asumisen rahoitus- ja kehityskeskus — Finansierings- och utvecklingscentralen för boendet

– Valtiontalouden Tarkastusvirasto — Statens Revisionsverk

Svédország

A

– Affärsverket svenska kraftnät

– Akademien för de fria konsterna

– Alkohol- och läkemedelssortiments-nämnden

– Allmänna pensionsfonden

– Allmänna reklamationsnämnden

– Ambassader

– Ansvarsnämnd, statens

– Arbetsdomstolen

– Arbetsförmedlingen

– Arbetsgivarverk, statens

– Arbetslivsinstitutet

– Arbetsmiljöverket

– Arkitekturmuseet

– Arrendenämnder

– Arvsfondsdelegationen

– Arvsfondsdelegationen

B

– Banverket

– Barnombudsmannen

– Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens

– Bergsstaten

– Biografbyrå, statens

– Biografiskt lexikon, svenskt

– Birgittaskolan

– Blekinge tekniska högskola

– Bokföringsnämnden

– Bolagsverket

– Bostadsnämnd, statens

– Bostadskreditnämnd, statens

– Boverket

– Brottsförebyggande rådet

– Brottsoffermyndigheten

C

– Centrala studiestödsnämnden

D

– Danshögskolan

– Datainspektionen

– Departementen

– Domstolsverket

– Dramatiska institutet

E

– Ekeskolan

– Ekobrottsmyndigheten

– Ekonomistyrningsverket

– Ekonomiska rådet

– Elsäkerhetsverket

– Energimarknadsinspektionen

– Energimyndighet, statens

– EU/FoU-rådet

– Exportkreditnämnden

– Exportråd, Sveriges

F

– Fastighetsmäklarnämnden

– Fastighetsverk, statens

– Fideikommissnämnden

– Finansinspektionen

– Finanspolitiska rådet

– Finsk-svenska gränsälvskommissionen

– Fiskeriverket

– Flygmedicincentrum

– Folkhälsoinstitut, statens

– Fonden för fukt- och mögelskador

– Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas

– Folke Bernadotte Akademin

– Forskarskattenämnden

– Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap

– Fortifikationsverket

– Forum för levande historia

– Försvarets materielverk

– Försvarets radioanstalt

– Försvarets underrättelsenämnd

– Försvarshistoriska museer, statens

– Försvarshögskolan

– Försvarsmakten

– Försäkringskassan

G

– Gentekniknämnden

– Geologiska undersökning

– Geotekniska institut, statens

– Giftinformationscentralen

– Glesbygdsverket

– Grafiska institutet och institutet för högre kommunikation- och reklamutbildning

– Granskningsnämnden för radio och TV

– Granskningsnämnden för försvarsuppfinningar

– Gymnastik- och Idrottshögskolan

– Göteborgs universitet

H

– Handelsflottans kultur- och fritidsråd

– Handelsflottans pensionsanstalt

– Handelssekreterare

– Handelskamrar, auktoriserade

– Handikappombudsmannen

– Handikappråd, statens

– Harpsundsnämnden

– Haverikommission, statens

– Historiska museer, statens

– Hjälpmedelsinstitutet

– Hovrätterna

– Hyresnämnder

– Häktena

– Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd

– Högskolan Dalarna

– Högskolan i Borås

– Högskolan i Gävle

– Högskolan i Halmstad

– Högskolan i Kalmar

– Högskolan i Karlskrona/Ronneby

– Högskolan i Kristianstad

– Högskolan i Skövde

– Högskolan i Trollhättan/Uddevalla

– Högskolan på Gotland

– Högskolans avskiljandenämnd

– Högskoleverket

– Högsta domstolen

I

– ILO kommittén

– Inspektionen för arbetslöshetsförsäkringen

– Inspektionen för strategiska produkter

– Institut för kommunikationsanalys, statens

– Institut för psykosocial medicin, statens

– Institut för särskilt utbildningsstöd, statens

– Institutet för arbetsmarknadspolitisk utvärdering

– Institutet för rymdfysik

– Institutet för tillväxtpolitiska studier

– Institutionsstyrelse, statens

– Insättningsgarantinämnden

– Integrationsverket

– Internationella programkontoret för utbildningsområdet

J

– Jordbruksverk, statens

– Justitiekanslern

– Jämställdhetsombudsmannen

– Jämställdhetsnämnden

– Järnvägar, statens

– Järnvägsstyrelsen

K

– Kammarkollegiet

– Kammarrätterna

– Karlstads universitet

– Karolinska Institutet

– Kemikalieinspektionen

– Kommerskollegium

– Konjunkturinstitutet

– Konkurrensverket

– Konstfack

– Konsthögskolan

– Konstnärsnämnden

– Konstråd, statens

– Konsulat

– Konsumentverket

– Krigsvetenskapsakademin

– Krigsförsäkringsnämnden

– Kriminaltekniska laboratorium, statens

– Kriminalvården

– Krisberedskapsmyndigheten

– Kristinaskolan

– Kronofogdemyndigheten

– Kulturråd, statens

– Kungl. Biblioteket

– Kungl. Konsthögskolan

– Kungl. Musikhögskolan i Stockholm

– Kungl. Tekniska högskolan

– Kungl. Vitterhets-, historie- och antikvitetsakademien

– Kungl Vetenskapsakademin

– Kustbevakningen

– Kvalitets- och kompetensråd, statens

– Kärnavfallsfondens styrelse

L

– Lagrådet

– Lantbruksuniversitet, Sveriges

– Lantmäteriverket

– Linköpings universitet

– Livrustkammaren, Skoklosters slott och Hallwylska museet

– Livsmedelsverk, statens

– Livsmedelsekonomiska institutet

– Ljud- och bildarkiv, statens

– Lokala säkerhetsnämnderna vid kärnkraftverk

– Lotteriinspektionen

– Luftfartsverket

– Luftfartsstyrelsen

– Luleå tekniska universitet

– Lunds universitet

– Läkemedelsverket

– Läkemedelsförmånsnämnden

– Länsrätterna

– Länsstyrelserna

– Lärarhögskolan i Stockholm

M

– Malmö högskola

– Manillaskolan

– Maritima muséer, statens

– Marknadsdomstolen

– Medlingsinstitutet

– Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges

– Migrationsverket

– Militärhögskolor

– Mittuniversitetet

– Moderna museet

– Museer för världskultur, statens

– Musikaliska Akademien

– Musiksamlingar, statens

– Myndigheten för handikappolitisk samordning

– Myndigheten för internationella adoptionsfrågor

– Myndigheten för skolutveckling

– Myndigheten för kvalificerad yrkesutbildning

– Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildning

– Myndigheten för Sveriges nätuniversitet

– Myndigheten för utländska investeringar i Sverige

– Mälardalens högskola

N

– Nationalmuseum

– Nationellt centrum för flexibelt lärande

– Naturhistoriska riksmuseet

– Naturvårdsverket

– Nordiska Afrikainstitutet

– Notarienämnden

– Nämnd för arbetstagares uppfinningar, statens

– Nämnden för statligt stöd till trossamfund

– Nämnden för styrelserepresentationsfrågor

– Nämnden mot diskriminering

– Nämnden för elektronisk förvaltning

– Nämnden för RH anpassad utbildning

– Nämnden för hemslöjdsfrågor

O

– Oljekrisnämnden

– Ombudsmannen mot diskriminering på grund av sexuell läggning

– Ombudsmannen mot etnisk diskriminering

– Operahögskolan i Stockholm

P

– Patent- och registreringsverket

– Patentbesvärsrätten

– Pensionsverk, statens

– Personregisternämnd statens, SPAR-nämnden

– Pliktverk, Totalförsvarets

– Polarforskningssekretariatet

– Post- och telestyrelsen

– Premiepensionsmyndigheten

– Presstödsnämnden

R

– Radio- och TV–verket

– Rederinämnden

– Regeringskansliet

– Regeringsrätten

– Resegarantinämnden

– Registernämnden

– Revisorsnämnden

– Riksantikvarieämbetet

– Riksarkivet

– Riksbanken

– Riksdagsförvaltningen

– Riksdagens ombudsmän

– Riksdagens revisorer

– Riksgäldskontoret

– Rikshemvärnsrådet

– Rikspolisstyrelsen

– Riksrevisionen

– Rikstrafiken

– Riksutställningar, Stiftelsen

– Riksvärderingsnämnden

– Rymdstyrelsen

– Rådet för Europeiska socialfonden i Sverige

– Räddningsverk, statens

– Rättshjälpsmyndigheten

– Rättshjälpsnämnden

– Rättsmedicinalverket

S

– Samarbetsnämnden för statsbidrag till trossamfund

– Sameskolstyrelsen och sameskolor

– Sametinget

– SIS, Standardiseringen i Sverige

– Sjöfartsverket

– Skatterättsnämnden

– Skatteverket

– Skaderegleringsnämnd, statens

– Skiljenämnden i vissa trygghetsfrågor

– Skogsstyrelsen

– Skogsvårdsstyrelserna

– Skogs och lantbruksakademien

– Skolverk, statens

– Skolväsendets överklagandenämnd

– Smittskyddsinstitutet

– Socialstyrelsen

– Specialpedagogiska institutet

– Specialskolemyndigheten

– Språk- och folkminnesinstitutet

– Sprängämnesinspektionen

– Statistiska centralbyrån

– Statskontoret

– Stockholms universitet

– Stockholms internationella miljöinstitut

– Strålsäkerhetsmyndigheten

– Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll

– Styrelsen för internationellt utvecklingssamarbete, SIDA

– Styrelsen för Samefonden

– Styrelsen för psykologiskt försvar

– Stängselnämnden

– Svenska institutet

– Svenska institutet för europapolitiska studier

– Svenska ESF rådet

– Svenska Unescorådet

– Svenska FAO kommittén

– Svenska Språknämnden

– Svenska Skeppshypotekskassan

– Svenska institutet i Alexandria

– Sveriges författarfond

– Säkerhetspolisen

– Säkerhets- och integritetsskyddsnämnden

– Södertörns högskola

T

– Taltidningsnämnden

– Talboks- och punktskriftsbiblioteket

– Teaterhögskolan i Stockholm

– Tingsrätterna

– Tjänstepensions och grupplivnämnd, statens

– Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet

– Totalförsvarets forskningsinstitut

– Totalförsvarets pliktverk

– Tullverket

– Turistdelegationen

U

– Umeå universitet

– Ungdomsstyrelsen

– Uppsala universitet

– Utlandslönenämnd, statens

– Utlänningsnämnden

– Utrikesförvaltningens antagningsnämnd

– Utrikesnämnden

– Utsädeskontroll, statens

V

– Valideringsdelegationen

– Valmyndigheten

– Vatten- och avloppsnämnd, statens

– Vattenöverdomstolen

– Verket för förvaltningsutveckling

– Verket för högskoleservice

– Verket för innovationssystem (VINNOVA)

– Verket för näringslivsutveckling (NUTEK)

– Vetenskapsrådet

– Veterinärmedicinska anstalt, statens

– Veterinära ansvarsnämnden

– Väg- och transportforskningsinstitut, statens 

– Vägverket

– Vänerskolan

– Växjö universitet

– Växtsortnämnd, statens

Å

– Åklagarmyndigheten

– Åsbackaskolan

Ö

– Örebro universitet

– Örlogsmannasällskapet

– Östervångsskolan

– Överbefälhavaren

– Överklagandenämnden för högskolan

– Överklagandenämnden för nämndemanna-uppdrag

– Överklagandenämnden för studiestöd

– Överklagandenämnden för totalförsvaret

Egyesült Királyság

– Cabinet Office

– Office of the Parliamentary Counsel

– Central Office of Information

– Charity Commission

– Királyi vagyonügynökségi biztosok (csak a kiadások megszavazása tekintetében)

– Crown Prosecution Service

– Department for Business, Enterprise and Regulatory Reform

– Competition Commission

– Gas and Electricity Consumers’ Council

– Office of Manpower Economics

– Department for Children, Schools and Families

– Department of Communities and Local Government

– Rent Assessment Panels

– Department for Culture, Media and Sport

– British Library

– British Museum

– Commission for Architecture and the Built Environment

– The Gambling Commission

– Historic Buildings and Monuments Commission for England (English Heritage)

– Imperial War Museum

– Museums, Libraries and Archives Council

– National Gallery

– National Maritime Museum

– National Portrait Gallery

– Natural History Museum

– Science Museum

– Tate Gallery

– Victoria and Albert Museum

– Wallace Collection

– Department for Environment, Food and Rural Affairs

– Mezőgazdasági munkavállalók lakhatásával foglalkozó tanácsadó bizottságok

– Agrártörvényszékek

– Az Agricultural Wages Board és bizottságai

– Cattle Breeding Centre

– Countryside Agency

– Plant Variety Rights Office

– Royal Botanic Gardens, Kew

– Royal Commission on Environmental Pollution

– Department of Health

– Dental Practice Board

– A National Health Service stratégiai egészségügyi szervei

– A National Health Services befektetési alapjai

– Prescription Pricing Authority

– Department for Innovation, Universities and Skills

– Higher Education Funding Council for England

– National Weights and Measures Laboratory

– Patent Office

– Department for International Development

– Department of the Procurator General and Treasury Solicitor

– Legal Secretariat to the Law Officers

– Department for Transport

– Maritime and Coastguard Agency

– Department for Work and Pensions

– Disability Living Allowance Advisory Board

– Independent Tribunal Service

– Orvosi testületek és tisztiorvosok (hadi járadékok)

– Occupational Pensions Regulatory Authority

– Regional Medical Service

– Social Security Advisory Committee

– Export Credits Guarantee Department

– Foreign and Commonwealth Office

– Wilton Park Conference Centre

– Government Actuary’s Department

– Government Communications Headquarters

– Home Office

– HM Inspectorate of Constabulary

– House of Commons

– House of Lords

– Ministry of Defence

– Defence Equipment & Support

– Meteorological Office

– Ministry of Justice

– Boundary Commission for England

– Combined Tax Tribunal

– Council on Tribunals

– Court of Appeal — Criminal

– Employment Appeals Tribunal

– Munkaügyi törvényszékek

– Regionális, királyi, megyei és összevont bíróságok (Anglia és Wales)

– Bevándorlásügyi fellebbviteli szervek

– Bevándorlásügyi bírák

– Immigration Appeals Tribunal

– Lands Tribunal

– Law Commission

– Legal Aid Fund (Anglia és Wales)

– Office of the Social Security Commissioners

– Parole Board és helyi felülvizsgálati bizottságok

– Pensions Appeal Tribunals

– Public Trust Office

– Supreme Court Group (Anglia és Wales)

– Transport Tribunal

– The National Archives

– National Audit Office

– National Savings and Investments

– National School of Government

– Northern Ireland Assembly Commission

– Northern Ireland Court Service

– Halottszemlénél közreműködő esküdtszékek

– Megyei bíróságok

– Court of Appeal and High Court of Justice in Northern Ireland

– Crown Court

– Enforcement of Judgements Office

– Legal Aid Fund

– Alsóbíróságok

– Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek

– Northern Ireland, Department for Employment and Learning

– Northern Ireland, Department for Regional Development

– Northern Ireland, Department for Social Development

– Northern Ireland, Department of Agriculture and Rural Development

– Northern Ireland, Department of Culture, Arts and Leisure

– Northern Ireland, Department of Education

– Northern Ireland, Department of Enterprise, Trade and Investment

– Northern Ireland, Department of the Environment

– Northern Ireland, Department of Finance and Personnel

– Northern Ireland, Department of Health, Social Services and Public Safety

– Northern Ireland, Office of the First Minister and Deputy First Minister

– Northern Ireland Office

– Crown Solicitor’s Office

– Department of the Director of Public Prosecutions for Northern Ireland

– Forensic Science Laboratory of Northern Ireland

– Office of the Chief Electoral Officer for Northern Ireland

– Police Service of Northern Ireland

– Probation Board for Northern Ireland

– State Pathologist Service

– Office of Fair Trading

– Office for National Statistics

– National Health Service Central Register

– Office of the Parliamentary Commissioner for Administration and Health Service Commissioners

– Paymaster General’s Office

– Postal Business of the Post Office

– Privy Council Office

– Public Record Office

– HM Revenue and Customs

– The Revenue and Customs Prosecutions Office

– Royal Hospital, Chelsea

– Royal Mint

– Rural Payments Agency

– Scotland, Auditor-General

– Scotland, Crown Office and Procurator Fiscal Service

– Scotland, General Register Office

– Scotland, Queen’s and Lord Treasurer’s Remembrancer

– Scotland, Registers of Scotland

– The Scotland Office

– The Scottish Ministers

– Architecture and Design Scotland

– Crofters Commission

– Deer Commission for Scotland

– Lands Tribunal for Scotland

– National Galleries of Scotland

– National Library of Scotland

– National Museums of Scotland

– Royal Botanic Garden, Edinburgh

– Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Scotland

– Scottish Further and Higher Education Funding Council

– Scottish Law Commission

– Community Health Partnerships

– Special Health Boards

– Health Boards

– The Office of the Accountant of Court

– High Court of Justiciary

– Court of Session

– HM Inspectorate of Constabulary

– Parole Board for Scotland

– Pensions Appeal Tribunals

– Scottish Land Court

– Sheriff Courts

– Scottish Police Services Authority

– Office of the Social Security Commissioners

– The Private Rented Housing Panel és a magánszemélyek által bérelt lakóingatlanokkal foglalkozó bizottságok

– Keeper of the Records of Scotland

– The Scottish Parliamentary Body Corporate

– HM Treasury

– Office of Government Commerce

– United Kingdom Debt Management Office

– The Wales Office (Office of the Secretary of State for Wales)

– The Welsh Ministers

– Higher Education Funding Council for Wales

– Local Government Boundary Commission for Wales

– The Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Wales

– Közteher-felülvizsgálati törvényszékek (Wales)

– A Welsh National Health Service befektetési alapjai és helyi egészségügyi tanácsai

– Walesi bérleményértékelő testületek

II. MELLÉKLET A 2. CIKK 8. PONTJÁNAK a) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

NACE Rev. 1 (1): || CPV-kód

F. ÁGAZAT || ÉPÍTŐIPAR

Osztály || Csoport || Alcsoport || Tárgy || Megjegyzések

45 || || || Építőipar || Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: – új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok || 45000000

|| 45.1 || || Építési terület előkészítése || || 45100000

|| || 45.11 || Épületbontás, földmunka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – épületek és egyéb szerkezetek bontása, – építési területek megtisztítása, – földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb., – bányászati terület előkészítése: – takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése. Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: – építési terület lecsapolása, – mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása. || 45110000

|| || 45.12 || Talajmintavétel, próbafúrás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20, – vízkútfúrás, lásd 45.25, – aknamélyítés, lásd 45.25, – olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20. || 45120000

|| 45.2 || || Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés || || 45200000

|| || 45.21 || Általános építési és mélyépítési munkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – valamennyi építménytípus építése – mélyépítési munkák: – hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók, – nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek, – városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek, – kiegészítő városi munkák, – előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20, – saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23, – épületgépészeti szerelés, lásd 45.3, – befejező építés, lásd 45.4, – építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20, – építési projektirányítás, lásd 74.20. || 45210000 kivéve: –45213316 45220000 45231000 45232000

|| || 45.22 || Tetőszerkezet- és tetőépítés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – tetőszerkezet-építés, – tetőfedés, – víz és nedvesség elleni szigetelés. || 45261000

|| || 45.23 || Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, – vasútépítés, – repülőtéri kifutópályák építése, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, – útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – előzetes földmunkák, lásd 45.11. || 45212212 és DA03 45230000 kivéve: –45231000 –45232000 –45234115

|| || 45.24 || Vízi létesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: – vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb., – védőgátak és töltések, – kotrás, – felszín alatti munkálatok. || 45240000

|| || 45.25 || Egyéb építési szakmunkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: – alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, – vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés, – nem saját gyártású acélelemek felállítása, – acélhajlítás, – falazás és kőrakás, – állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve, – kémények és ipari kemencék építése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32. || 45250000 45262000

|| 45.3 || || Épületgépészeti szerelés || || 45300000

|| || 45.31 || Villanyszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: – elektromos vezetékek és szerelvények, – távközlési rendszerek, – elektromos fűtési rendszerek, – lakossági antennák, – tűzriasztók, – betörésvédelmi riasztók, – felvonók és mozgólépcsők, – villámhárítók stb. || 45213316 45310000 kivéve: –45316000

|| || 45.32 || Szigetelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben, Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22. || 45320000

|| || 45.33 || Víz-, gáz-, fűtésszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: – csővezetékek és szaniterberendezések, – gázszerelvények, – fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák, – sprinklerrendszerek. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31. || 45330000

|| || 45.34 || Egyéb épületgépészeti szerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése, – máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe. || 45234115 45316000 45340000

|| 45.4 || || Befejező építés || || 45400000

|| || 45.41 || Vakolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat. || 45410000

|| || 45.42 || Épületasztalos-munka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése, – belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43. || 45420000

|| || 45.43 || Padló- és falburkolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: — – kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok, – parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, – szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve, – mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok, – tapéta. || 45430000

|| || 45.44 || Festés és üvegezés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – az épületek belső és külső festése, – mélyépítési szerkezetek festése, – üveg, tükör stb. szerelése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – ablakok beillesztése, lásd 45.42. || 45440000

|| || 45.45 || Egyéb befejező építés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – magán úszómedencék építése, – tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák, – egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70. || 45212212 és DA04 45450000

|| 45.5 || || Építési eszköz bérlése, személyzettel || || 45500000

|| || 45.50 || Építési eszköz bérlése, személyzettel || Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32. || 45500000

(1) A Tanács 3037/90/EGK rendelete (1990. október 9.) az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), a 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

III. MELLÉKLET A 4. CIKK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE A HONVÉDELEM TERÜLETÉN MŰKÖDŐ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEK ÁLTAL ODAÍTÉLT SZERZŐDÉSEK TEKINTETÉBEN

Ezen irányelv alkalmazásában kizárólag a Kormányzati Beszerzési Megállapodás 1. mellékletének 3. pontjában szereplő szöveget kell alkalmazni, amely alapul szolgál az alábbi, tájékoztató jellegű termékjegyzékhez:

25. árucsoport: || Só, kén, földek és kövek, gipsz, mész és cement

26. árucsoport: || Ércek, salakok és hamu

27. árucsoport: || Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok kivéve: ex 27.10: különleges motor-tüzelőanyagok

28. árucsoport: || Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból kivéve: ex 28.09: robbanóanyagok ex 28.13: robbanóanyagok ex 28.14: könnygáz ex 28.28: robbanóanyagok ex 28.32: robbanóanyagok ex 28.39: robbanóanyagok ex 28.50: mérgező termékek ex 28.51: mérgező termékek ex 28.54: robbanóanyagok

29. árucsoport: || Szerves vegyi anyagok kivéve: ex 29.03: robbanóanyagok ex 29.04: robbanóanyagok ex 29.07: robbanóanyagok ex 29.08: robbanóanyagok ex 29.11: robbanóanyagok ex 29.12: robbanóanyagok ex 29.13: mérgező termékek ex 29.14: mérgező termékek ex 29.15: mérgező termékek ex 29.21: mérgező termékek ex 29.22: mérgező termékek ex 29.23: mérgező termékek ex 29.26: robbanóanyagok ex 29.27: mérgező termékek ex 29.29: robbanóanyagok

30. árucsoport: || Gyógyszeripari termékek

31. árucsoport: || Trágyázószerek

32. árucsoport: || Cserző- vagy színezőkivonatok, tanninok és származékaik, színezékek, pigmentek és más színező anyagok, festékek és lakkok, gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok), tinták

33. árucsoport: || Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények

34. árucsoport: || Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények

35. árucsoport: || Fehérjeanyagok, enyvek, enzimek

37. árucsoport: || Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

38. árucsoport: || A vegyipar különféle termékei kivéve: ex 38.19: mérgező termékek

39. árucsoport: || Műgyanták és műanyagok, cellulózészter és -éter, ezekből készült áruk kivéve: ex 39.03: robbanóanyagok

40. árucsoport: || Gumi, szintetikus gumi, faktisz és ebből készült áruk, kivéve: ex 40.11: golyóálló gumiabroncsok

41. árucsoport: || Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr

42. árucsoport: || Bőráruk, nyerges- és szíjgyártóáruk, utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

43. árucsoport: || Szőrme és műszőrme, ezekből készült áruk

44. árucsoport: || Fa és faipari termékek, faszén

45. árucsoport: || Parafa és parafa áruk

46. árucsoport: || Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk, kosárkötő- és fonásáruk

47. árucsoport: || Papíripari rostanyag

48. árucsoport: || Papír és karton, papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

49. árucsoport: || Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek, kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok

65. árucsoport: || Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei

66. árucsoport: || Esernyők, napernyők, sétabotok, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei

67. árucsoport: || Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk, művirágok, emberhajból készült áruk

68. árucsoport: || Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk

69. árucsoport: || Kerámiatermékek

70. árucsoport: || Üveg és üvegáruk

71. árucsoport: || Gyöngyök, drágakövek és féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel hengerelt nemesfémek és ezekből készült áruk, ékszerutánzatok

73. árucsoport: || Vas- és acél, valamint ezekből készült áruk

74. árucsoport: || Réz és ebből készült áruk

75. árucsoport: || Nikkel és ebből készült áruk

76. árucsoport: || Alumínium és ebből készült áruk

77. árucsoport: || Magnézium és berillium, valamint ezekből készült áruk

78. árucsoport: || Ólom és ebből készült áruk

79. árucsoport: || Cink és ebből készült áruk

80. árucsoport: || Ón és ebből készült áruk

81. árucsoport: || Más nem nemesfém és ebből készült áruk

82. árucsoport: || Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből, mindezek részei kivéve: ex 82.05: szerszámok ex 82.07: szerszámok, részeik

83. árucsoport: || Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből

84. árucsoport: || Kazánok, gépek és mechanikus berendezések, ezek alkatrészei kivéve: ex 84.06: motorok ex 84.08: más motorok ex 84.45: gépek ex 84.53: automatikus adatfeldolgozó gépek ex 84.55: a 84.53 vtsz. alá tartozó gépek alkatrészei ex 84.59: atomreaktorok

85. árucsoport: || Elektromos gépek és elektromos felszerelések, ezek alkatrészei kivéve: ex 85.13: távközlési felszerelések ex 85.15: adókészülékek

86. árucsoport: || Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik, vasúti és villamosvágány-tartozékok és -felszerelések, mindenféle közlekedési jelzőberendezés (nem elektromos működtetésű) kivéve: ex 86.02: páncélozott villanymozdonyok ex 86.03: egyéb páncélozott mozdonyok ex 86.05: páncélozott vagonok ex 86.06: javítóvagonok ex 86.07: vagonok

87. árucsoport: || Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével kivéve: ex 87.08: harckocsik és más páncélozott járművek ex 87.01: vontatók ex 87.02: katonai járművek ex 87.03: műszaki segélykocsik ex 87.09: motorkerékpárok ex 87.14: pótkocsik

89. árucsoport: || Hajók, csónakok és más úszószerkezetek kivéve: ex 89.01A: hadihajók

90. árucsoport: || Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi és sebészeti műszerek és készülékek, mindezek alkatrészei kivéve: ex 90.05: két szemlencsés távcsövek ex 90.13: vegyes eszközök, lézerek ex 90.14: távmérő berendezések ex 90.28: elektromos és elektronikus mérőműszerek ex 90.11: mikroszkópok ex 90.17: orvosi műszerek ex 90.18: mechanikus gyógyászati készülékek ex 90.19: ortopédiai készülékek ex 90.20: röntgenberendezés

91. árucsoport: || Óragyártás

92. árucsoport: || Hangszerek, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek televízióhoz, ezek alkatrészei és tartozékai

94. árucsoport: || Bútor és részei, ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek kivéve: ex 94.01A: repülőgépülések

95. árucsoport: || Véső- és formázóanyagból készült árucikkek és termékek

96. árucsoport: || Seprűk, kefék, púderpamacsok és sziták

98. árucsoport: || Különféle áruk

IV. MELLÉKLET AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, VALAMINT TERVPÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, a részvételi jelentkezések, valamint tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő átvételéhez szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a)           az ajánlatok, a részvételi jelentkezések, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

b)           ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

c)           amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

d)           csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

e)           a beszerzési eljárás vagy a tervpályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

f)            az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

g)           az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők, és

h)           az ajánlatok hitelesítésének meg kell felelnie az ebben a mellékletben megállapított követelményeknek.

V. MELLÉKLET A 23. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE

A következő országokkal vagy országcsoportokkal aláírt megállapodások:

– Albánia (HL L 107., 2009.4.28.)

– Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (HL L 87., 2004.3.20.)

– CARIFORUM (HL L 289., 2008.10.30.)

– Chile (HL L 352, 2002.12.30.)

– Horvátország (HL L 26., 2005.1.28.)

– Mexikó (HL L 276., 2000.10.28., L 157. 2000.6.30.)

– Montenegró (HL L 345., 2007.12.28.)

– Dél-Korea (HL L 127., 2011.5.14.)

– Svájc (HL L 300., 1972.12.31.).

VI. MELLÉKLET A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A. RÉSZ AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (46. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv; vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

5. A „felhasználói oldal” internetcíme (URL).

6. Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

B. RÉSZ AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (46. cikk)

I. MINDEN ESETBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7. A beszerzés rövid leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

8. Amennyiben a hirdetményt nem pályázati felhívásként használják, az előzetes tájékoztatóban említett szerződés(ek)re vonatkozó ajánlati/részvételi felhívás vagy felhívások közzétételének várható időpontja.

9. A hirdetmény feladásának időpontja.

10. Bármely más lényeges információ.

11. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

II. ABBAN AZ ESETBEN FELTÜNTETENDŐ TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, HA A HIRDETMÉNYT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT HASZNÁLJÁK (46. CIKK (2) BEKEZDÉS)

1. Utalás arra, hogy az érdeklődést tanúsító gazdasági szereplőknek jelezniük kell az ajánlatkérő szerv felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt.

2. A beszerzési eljárás típusa (meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszer, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség).

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy

a)      keretmegállapodásról,

b)      dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó.

4. Amennyiben már ismert, az áruk szállításának, az építési beruházás, a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama.

5. Amennyiben már ismert, a részvétel feltételei, többek között:

a)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a közbeszerzési szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e.

b)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c)      a kiválasztási szempontok rövid leírása.

6. Amennyiben már ismert, a szerződés odaítélésénél alkalmazandó feltételek rövid meghatározása: „a legalacsonyabb költség” vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”.

7. Amennyiben már ismert, a szerződés(ek) teljes becsült értéke; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

8. A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje.

9. Cím, amelyre a szándéknyilatkozatot továbbítani kell.

10. A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei.

11. Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a)      az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása;

b)      e-megrendelés használata;

c)      e-számlázás használata;

d)      e-fizetés elfogadása.

12. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

13. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

C. RÉSZ AZ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (47. cikk)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7. A beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

8. A szerződés(ek) teljes becsült értéke; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

9. Változatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

10. Az áruk szállításának, az építési beruházás, a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint amennyire lehetséges, a szerződés időtartama.

a)      Keretmegállapodás esetében a keretmegállapodás tervezett időtartama, megindokolva – adott esetben – a négy évet meghaladó időtartamot; amennyire lehetséges, a megkötendő szerződések értéke és gyakorisága, valamint a részt vevő gazdasági szereplők létszáma, illetve adott esetben javasolt maximális létszáma.

b)      Dinamikus beszerzési rendszer esetében a rendszer tervezett időtartama; amennyire lehetséges, a megkötendő szerződések értéke és gyakorisága.

11. Részvételi feltételek, köztük:

a)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a közbeszerzési szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;

b)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn, meghivatkozva a megfelelő törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést;

c)      a gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó (adott esetben azok kizárásához vezető) szempontok és a kiválasztási szempontok jegyzéke és rövid leírása; az alkalmasság megkövetelt minimumkövetelménye(i); a megkövetelt igazolási mód (önbevallás, dokumentáció).

12. Az eljárás fajtája; adott esetben a gyorsított eljárás használatának indokolása (nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásnál).

13. Adott esetben annak feltüntetése, hogy

a)      keretmegállapodásról,

b)      dinamikus beszerzési rendszerről,

c)      elektronikus árlejtésről van-e szó (nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásnál).

14. Amennyiben a szerződés több részre oszlik, tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni, valamint arról, hogy esetlegesen korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek száma. Amennyiben a szerződés nem oszlik részekre, annak indokolása.

15. Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség esetében, amennyiben az ajánlattételre, illetve a tárgyalásra vagy a párbeszédben való részvételre felhívott jelentkezők létszáma csökkentésének lehetőségével élnek: a jelentkezők minimális és – adott esetben – javasolt maximális létszáma, továbbá azok az objektív szempontok, amelyek alapján e jelentkezőket kiválasztják.

16. A tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd és az innovációs partnerség esetében adott esetben annak feltüntetése, ha többfordulós eljárás igénybevételére kerül sor annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok, illetve a megvitatandó megoldások számát.

17. Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18. A szerződés vagy szerződések odaítélésénél alkalmazandó feltételek „a legalacsonyabb költség” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” esetében. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó szempontok és azok súlyozása, amennyiben nem szerepelnek a dokumentációban, illetve – versenypárbeszéd esetében – az ismertetőben.

19. Az ajánlatok (nyílt eljárás) vagy a részvételi jelentkezések (meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszer, versenypárbeszéd, innovációs partnerség) benyújtásának határideje.

20. Cím, amelyre az ajánlatokat vagy a részvételi jelentkezéseket továbbítani kell.

21. Nyílt eljárás esetében:

a)      az ajánlati kötöttség időtartama;

b)      az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye;

c)      az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek.

22. Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatokat, illetve részvételi jelentkezéseket be kell nyújtani.

23. Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a)      az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának elfogadása;

b)      e-megrendelés használata;

c)      e-számlázás elfogadása;

d)      e-fizetés alkalmazása.

24. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

25. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

26. A hirdetményben meghirdetett szerződés(ek)re vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

27. Ismétlődő jellegű beszerzés esetében a további hirdetmények közzétételének tervezett ideje.

28. A hirdetmény feladásának időpontja.

29. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

30. Bármely más lényeges információ.

D. RÉSZ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (48. cikk)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. A beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

7. Az eljárás fajtája; hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás (30. cikk) esetén indokolás.

8. Adott esetben annak feltüntetése, hogy

a)      keretmegállapodásról,

b)      dinamikus beszerzési rendszerről volt-e szó.

9. A 66. cikkben említett, a szerződés odaítélésénél alkalmazott szempontok. Adott esetben annak feltüntetése, alkalmaztak-e elektronikus árlejtést (nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásnál).

10. Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja.

11. A beérkezett ajánlatok száma minden szerződésodaítélés esetében, az alábbiak feltüntetésével:

a)      azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások;

b)      a külföldről érkezett ajánlatok száma;

c)      az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

12. Minden szerződésodaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy

a)      a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás-e,

b)      a szerződést konzorciumnak ítélték-e oda.

13. A nyertes ajánlat(ok) értéke vagy a szerződés(ek) odaítélésekor figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat.

14. Adott esetben, minden szerződésodaítélés esetében a szerződés azon része és annak értéke, amely tekintetében valószínűleg harmadik féllel fognak szerződést kötni.

15. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

16. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

17. A hirdetményben meghirdetett szerződés(ek)re vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

18. A hirdetmény feladásának időpontja.

19. Bármely más lényeges információ.

E. RÉSZ A TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (79. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. A projekt fő jellemzőinek ismertetése.

7. Az odaítélendő díjak száma és értéke.

8. Az eljárás fajtája (nyílt vagy meghívásos).

9. Nyílt eljárás esetén a projektek benyújtásának határideje.

10. Meghívásos eljárás esetében:

a)      a résztvevők tervezett száma;

b)      adott esetben, a már kiválasztott résztvevők neve;

c)      a résztvevők kiválasztásának szempontjai;

d)      a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje.

11. Szükség szerint annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

12. A projektek elbírálási szempontjai.

13. A bírálóbizottság már kiválasztott tagjainak neve.

14. Annak feltüntetése, hogy a bírálóbizottság döntése kötelező-e az ajánlatkérő szervre nézve.

15. Adott esetben, az összes résztvevő részére történő kifizetések feltüntetése.

16. Annak feltüntetése, hogy a tervpályázati eljárást követően a pályázat nyertesével vagy a nyertesek valamelyikével kötnek-e szerződést.

17. A hirdetmény feladásának időpontja.

18. Bármely más lényeges információ.

F. RÉSZ A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (79. cikk (2) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

5. A projekt fő jellemzőinek ismertetése.

6. A díjak értéke.

7. Az eljárás fajtája (nyílt vagy meghívásos).

8. A projektek elbírálása során alkalmazott szempontok.

9. A bírálóbizottsági döntés meghozatalának időpontja.

10. A résztvevők száma.

a)      Azon résztvevők száma, amelyek kis- és középvállalkozások.

b)      A külföldi résztvevők száma.

11. A tervpályázati eljárás nyertesének/nyerteseinek neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy a nyertes(ek) kis- és középvállalkozás(ok)-e.

12. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a tervpályázati eljárás uniós alapokból finanszírozott projekttel vagy programmal kapcsolatos-e.

13. A hirdetmény által érintett projekt(ek)re vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

14. A hirdetmény feladásának időpontja.

15. Bármely más lényeges információ.

G. RÉSZ A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (72. cikk (6) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok);

3. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

4. A módosítás előtti és utáni beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

5. Adott esetben a módosítás miatt az árban bekövetkezett emelkedés feltüntetése.

6. Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

7. Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja.

8. Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

9. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

10. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

11. A hirdetmény által érintett szerződés(ek)re vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

12. A hirdetmény feladásának időpontja.

13. Bármely más lényeges információ.

H. RÉSZ A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (75. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum hozzáférhető.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

7. A szolgáltatások meghatározása és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk.

8. A szerződés(ek) teljes becsült értéke; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

9. Részvételi feltételek, köztük:

a)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;

b)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

10. Határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet értesíteni kell a részvételi szándékról.

11. Az alkalmazandó közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

12. Bármely más lényeges információ.

I. RÉSZ A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (75. cikk (2) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. A szolgáltatások rövid meghatározása és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk.

7. A beérkezett ajánlatok száma.

8. Az ár vagy az ártartomány (maximum/minimum).

9. Minden szerződésodaítélés esetében a nyertes gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

10. Bármely más lényeges információ.

VII. MELLÉKLET ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (33. cikk (4) bekezdés)

Az elektronikus árlejtés mellett döntő ajánlatkérő szervek legalább a következő részleteket tüntetik fel a dokumentációban:

a)      azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)      a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó dokumentációból következik;

c)      az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)      az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)      az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)       a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

VIII. MELLÉKLET EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.           a „műszaki leírás” az alábbiak egyikét jelenti:

a)      építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen a közbeszerzési dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

b)      árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

2.           „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;

a)      nemzetközi szabvány: valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

b)      európai szabvány: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

c)      nemzeti szabvány: valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3.           „európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembehelyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;

4.           „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy az európai szabványosításról [, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról] szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

5.           „műszaki referencia”: európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően kidolgozott bármely, az európai szabványoktól eltérő referencia.

IX. MELLÉKLET A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. A hirdetmények közzététele

A 46., 47., 48., 75. és 79. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

A 46., 47., 48., 75 és 79. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala, illetve – a 46. cikk (1) bekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő szerv teszi közzé.

Ezenkívül az ajánlatkérő szervek ezeket az információkat az interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett „felhasználói oldalon” is közzétehetik.

Az Európai Unió Kiadóhivatala a 49. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek.

2. Kiegészítő, illetve további információk közzététele

a)      Az ajánlatkérő szervek a dokumentációt és a kiegészítő dokumentumokat teljes egészében közzéteszik az interneten.

b)      A felhasználói oldalon közzé lehet tenni a 46. cikk (1) bekezdésében említett előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartási pontot, telefon- és faxszámot, postai és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A Bizottság által a hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

X. MELLÉKLET az 52. cikkben említett, ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívás és a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás tartalma

1. Az 52. cikkben előírt, ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)      a közzétett pályázati felhívásra való hivatkozást;

b)      az ajánlatok beérkezésének határidejét, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

c)      versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d)      azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket vagy az ajánlattevők által az 59. és 60. cikkel vagy adott esetben a 61. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkekben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani az 59., 60. és 61. cikkben megállapított eljárással összhangban;

e)      a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben az ajánlati/részvételi felhívás, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás, illetve a dokumentáció vagy az ismertető ezt az információt nem tartalmazza.

A versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében odaítélt szerződések esetében azonban a b) pontban említett adatoknak nem kell megjelenniük a párbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban, viszont szerepelniük kell az ajánlattételi felhívásban.

2. Amennyiben a pályázati felhívás eszköze előzetes tájékoztató, az ajánlatkérő szerv a későbbiekben valamennyi jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

Ennek a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)      jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; meghosszabbítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja;

b)      az eljárás fajtája: meghívásos vagy tárgyalásos;

c)      adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d)      a közbeszerzési dokumentáció iránti kérelem beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint a használandó nyelv vagy nyelvek;

e)      a szerződést odaítélő szervezet címe, valamint a dokumentáció és az egyéb iratok megszerzéséhez szükséges információ;

f)       a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok;

g)      a közbeszerzési dokumentáció megszerzéséért fizetendő összeg nagysága és a fizetés módja;

h)      az ajánlati felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, lízing, bérlet, vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja; és

i)       a szerződés-odaítélési szempontok és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben az előzetes tájékoztató vagy a dokumentáció, illetve az ajánlati vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem tartalmazza.

XI. MELLÉKLET AZ 54. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN, AZ 55. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN ÉS A 69. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

– 87. számú egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről,

– 89. számú egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról,

– 29. számú egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról,

– 105. számú egyezmény a kényszermunka felszámolásáról,

– 138. számú egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról,

– 111. számú egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről,

– 100. számú egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról,

– 182. számú egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről;

– bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról;

– a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény);

– Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról;

– Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998.9.10.) és annak három regionális jegyzőkönyve.

XII. MELLÉKLET NYILVÁNTARTÁSOK[46]

Az egyes tagállamok vonatkozó szakmai és cégnyilvántartásai, valamint a kapcsolódó nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

– Belgiumban a „Registre du Commerce”/„Handelsregister” és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében az „Ordres professionels/Beroepsorden”;

– Bulgáriában a „Търговски регистър”;

– a Cseh Köztársaságban az „obchodní rejstřík”;

– Dániában az „Erhvervs- og Selskabsstyrelsen”;

– Németországban a „Handelsregister”, a „Handwerksrolle”, és szolgáltatásra irányuló szerződés esetében a „Vereinsregister”, a „Partnerschaftsregister” és a „Mitgliedsverzeichnisse der Berufskammern der Länder”;

– Észtországban a „Registrite ja Infosüsteemide Keskus”;

– Írországban a gazdasági szereplőtől a „Registrar of Companies” vagy a „Registrar of Friendly Societies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja;

– Görögországban építési beruházásra irányuló szerződés esetében a Környezetvédelmi, Területrendezési és Közmunkaügyi Minisztérium (Υ.ΠΕ.ΧΩ.Δ.Ε) által vezetett „Μητρώο Εργοληπτικών Επιχειρήσεων – MEΕΠ”; árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a „Βιοτεχνικό ή Εμπορικό ή Βιομηχανικό Επιμελητήριο” és a „Μητρώο Κατασκευαστών Αμυντικού Υλικού”; szolgáltatásra irányuló szerződés esetében a szolgáltatótól közjegyző előtt és eskü alatt tett nyilatkozatot kérhetnek az adott szakma gyakorlására vonatkozóan; a hatályos nemzeti jogszabályok által előírt esetekben, az I. mellékletben említett kutatási szolgáltatások nyújtása tekintetében a „Μητρώο Μελετητών” szakmai nyilvántartás és a „Μητρώο Γραφείων Μελετών”;

– Spanyolországban építési beruházásra és szolgáltatásra irányuló szerződések esetében a „Registro Oficial de Licitadores y Empresas Clasificadas del Estado”, és árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a „Registro Mercantil”, illetve a nyilvántartásba nem vett személyek esetében olyan hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja;

– Franciaországban a „Registre du commerce et des sociétés” és a „Répertoire des métiers”;

– Olaszországban a „Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato”, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződések esetében a „Registro delle commissioni provinciali per l'artigianato”, illetve szolgáltatásra irányuló szerződés esetében a már említett nyilvántartások mellett a „Consiglio nazionale degli ordini professionali”;

– Cipruson építési beruházásra irányuló szerződés esetében a Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors Law szerint a szállítótól a „Council for the Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors (Συμβούλιο Εγγραφήςκαι Ελέγχου Εργοληπτών Οικοδομικών και Τεχνικών Έργων)” által kiállított hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető; árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződések esetében a szállítótól vagy a szolgáltatótól a „Registrar of Companies and Official Receiver” (Έφορος Εταιρειών και ΕπίσημοςΠαραλήπτης) által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja;

– Lettországban az „Uzņēmumu reģistrs”;

– Litvániában a „Juridinių asmenų registras”;

– Luxemburgban a „Registre aux firmes” és a „Rôle de la Chambre des métiers”;

– Magyarországon a „Cégnyilvántartás”, az „egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása”, és szolgáltatásra irányuló szerződések esetében egyes „szakmai kamarák nyilvántartása”, illetve, egyes tevékenységek esetében igazolás arról, hogy az érintett személy rendelkezik a kérdéses kereskedelmi tevékenység, illetve szakma gyakorlásához szükséges engedéllyel;

– Máltán a gazdasági szereplőtől a „numru ta’ registrazzjoni tat-Taxxa tal-Valur Miżjud (VAT) u n-numru tal-licenzja ta’ kummerc” bemutatását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik;

– Hollandiában a „Handelsregister”;

– Ausztriában a „Firmenbuch”, a „Gewerberegister” és a „Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern”;

– Lengyelországban a „Krajowy Rejestr Sądowy”;

– Portugáliában építési beruházásra irányuló szerződés esetében az „Instituto da Construção e do Imobiliário” (INCI); árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló szerződések esetében pedig a „Registro Nacional das Pessoas Colectivas”;

– Romániában a „Registrul Comerţului”;

– Szlovéniában a „Sodni register” és az „obrtni register”;

– Szlovákiában az „Obchodný register”;

– Finnországban a „Kaupparekisteri”/„Handelsregistret”;

– Svédországban az „aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren”;

– az Egyesült Királyságban a gazdasági szereplőtől a „Registrar of Companies” által kiadott, megalakulását vagy bejegyzését igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

XIII. MELLÉKLET AZ EURÓPAI KÖZBESZERZÉSI ÚTLEVÉL TARTALMA

Az európai közbeszerzési útlevél az alábbi adatokat tartalmazza:

a)      a gazdasági szereplő azonosítója;

b)      annak igazolása, hogy a gazdasági szereplőt nem ítélték el jogerősen az 55. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több okból;

c)      annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő nem áll az 55. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt;

d)      adott esetben a letelepedés szerinti tagállam valamely, az 56. cikk (2) bekezdésében említett szakmai vagy cégnyilvántartásába való bejegyzésről szóló igazolás;

e)      adott esetben annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő az 56. cikk (2) bekezdésének értelmében meghatározott engedéllyel rendelkezik vagy meghatározott szervezet tagja;

f)       az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet hat hónapnál rövidebb időtartam.

XIV. melléklet A KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK BIZONYÍTÁSI ESZKÖZEI

I. rész: Gazdasági és pénzügyi kapacitás

A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

(a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)           a mérlegek vagy a mérlegkivonatok bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérleg közzétételét;

c)           a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

II. rész: Műszaki alkalmasság

A gazdasági szereplő 56. cikkben említett műszaki alkalmasságának bizonyítása:

a)           a következő jegyzékek:

i.        a legfeljebb az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások jegyzéke, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal; az ajánlatkérő szervek a verseny megfelelő szintjének biztosítása érdekében szükség esetén feltüntethetik, hogy figyelembe veszik az öt évnél régebben teljesített, vonatkozó munkák igazolását;

              ii. a legfeljebb az elmúlt három év során leszállított főbb áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások jegyzéke, az összegek, időpontok és a közületi vagy magán megrendelők feltüntetésével. Az ajánlatkérő szervek a verseny megfelelő szintjének biztosítása érdekében szükség esetén feltüntethetik, hogy figyelembe veszik a három évnél régebben teljesített, vonatkozó árubeszerzés vagy szolgáltatás igazolását;

b)           a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, továbbá építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;

c)           a gazdasági szereplő által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása;

d)           amennyiben a leszállítandó termékek vagy a teljesítendő szolgáltatások összetettek, vagy rendkívüli esetben különleges célra szolgálnak, az ajánlatkérő szerv által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a szolgáltató székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a szolgáltató műszaki alkalmasságára, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőség-ellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

e)           a szolgáltató, illetve a vállalkozó vagy a vállalkozás vezetőinek iskolai végzettsége és szakképzettsége;

f)            azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g)           az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

h)           a szolgáltató, illetve a vállalkozó számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szerszámokról, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatás;

i)            tájékoztatás arról, hogy a szerződés mekkora részére nézve kíván esetleg a gazdasági szereplő harmadik féllel szerződést kötni;

j)            a leszállítandó termékek tekintetében:

i.        minták, leírások vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv kívánságára igazolni kell;

ii.       hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét.

XV. MELLÉKLET A 67. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

2009/33/EK irányelv[47]

XVI. MELLÉKLET A 74. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

CPV-kód || Leírás

79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2) || Egészségügyi és szociális szolgáltatások

75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6) || Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9 || Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1 || Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3 || Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

98120000-0 || Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások

98131000-0 || Vallási szolgáltatások

XVII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT[48]

Ezen irányelv || 2004/18/EK irányelv ||

1. cikk || || új

2. cikk 1. pont || 1. cikk (9) bekezdés, első albekezdés || =

2. cikk 2. pont || 7. cikk a) pont || kiigazítva

2. cikk 3. pont || || új

2. cikk 4. pont || || új

2. cikk 5. pont || || új

2. cikk 6. pont, a) alpont első része || 1. cikk (9) bekezdés, második albekezdés, a) pont || =

2. cikk 6. pont, a) alpont második része || || új

2. cikk 6. pont, b) alpont || 1. cikk (9) bekezdés, második albekezdés, b) pont || =

2. cikk 6. pont, c) alpont || 1. cikk (9) bekezdés, második albekezdés, c) pont || =

2. cikk 7. pont || 1. cikk (2) bekezdés, a) pont || =

2. cikk 8. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont első mondata || módosítva

2. cikk 9. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont második mondata || =

2. cikk 10. pont || 1. cikk (2) bekezdés, c) pont || kiigazítva

2. cikk 11. pont || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont || módosítva

2. cikk 12. pont || 1. cikk (8) bekezdés, második albekezdés || kiigazítva

2. cikk 13. pont || 1. cikk (8) bekezdés, harmadik albekezdés || kiigazítva

2. cikk 14. pont || 1. cikk (8) bekezdés, harmadik albekezdés || módosítva

2. cikk 15. pont || 23. cikk (1) bekezdés || módosítva

2. cikk 16. pont || 1. cikk (10) bekezdés || módosítva

2. cikk 17. pont || || új

2. cikk 18. pont || 1. cikk (10) bekezdés || módosítva

2. cikk 19. pont || || új

2. cikk 20. pont || 1. cikk (12) bekezdés || =

2. cikk 21. pont || 1. cikk (13) bekezdés || =

2. cikk 22. pont || || új

2. cikk 23. pont || 1. cikk (11) bekezdés, e) pont || =

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés || || új

3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont || módosítva

3. cikk (2) bekezdés || || új

4. cikk || 7. és 67. cikk || módosítva

5. cikk (1) bekezdés || 9. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

5. cikk (2) bekezdés || 9. cikk (3) bekezdés, 9. cikk (7) bekezdés, második albekezdés || módosítva

5. cikk (3) bekezdés || 9. cikk (2) bekezdés || módosítva

5. cikk (4) bekezdés || 9. cikk (9) bekezdés || =

5. cikk (5) bekezdés || || új

5. cikk (6) bekezdés || 9. cikk (4) bekezdés || módosítva

5. cikk (7) bekezdés || 9. cikk (5) bekezdés, a) pont, első és második albekezdés || =

5. cikk (8) bekezdés || 9. cikk (5) bekezdés, b) pont, első és második albekezdés || =

5. cikk (9) bekezdés || 9. cikk (5) bekezdés, a) pont, harmadik albekezdés 9. cikk (5) bekezdés, b) pont, harmadik albekezdés || kiigazítva

5. cikk (10) bekezdés || 9. cikk (7) bekezdés || =

5. cikk (11) bekezdés || 9. cikk (6) bekezdés || =

5. cikk (12) bekezdés || 9. cikk (8) bekezdés, a) pont || =

5. cikk (13) bekezdés || 9. cikk (8) bekezdés, b) pont || =

6. cikk || 78. cikk, 79. cikk (2) bekezdés, a) pont || kiigazítva

7. cikk || 12. cikk || módosítva

8. cikk első albekezdés || 13. cikk || módosítva

8. cikk második albekezdés || 1. cikk (15) bekezdés || módosítva

9. cikk a) pont || 15. cikk a) pont || kiigazítva

9. cikk b) pont || 15. cikk b) pont || =

9. cikk c) pont || 15. cikk c) pont || =

9. cikk d) pont || || új

10. cikk a) pont || 16. cikk a) pont || =

10. cikk b) pont || 16. cikk b) pont || kiigazítva

10. cikk c) pont || 16. cikk c) pont || =

10. cikk d) pont || 16. cikk d) pont || módosítva

10. cikk e) pont || 16. cikk e) pont || =

10. cikk f) pont || || új

11. cikk || || új

12. cikk || 8. cikk || kiigazítva

13. cikk (1) bekezdés || 16. cikk f) pont || kiigazítva

13. cikk (2) bekezdés || 79. cikk (2) bekezdés, f) pont || kiigazítva

14. cikk || 10. cikk || módosítva

15. cikk || 2. cikk || módosítva

16. cikk (1) bekezdés || 4. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

16. cikk (2) bekezdés || 4. cikk (2) bekezdés || módosítva

17. cikk || 19. cikk || módosítva

18. cikk (1) bekezdés || 6. cikk || kiigazítva

18. cikk (2) bekezdés || || új

19. cikk (1) bekezdés || 42. cikk (1) bekezdés, 71. cikk (1) bekezdés || módosítva

19. cikk (2) bekezdés || 42. cikk (2) és (3) bekezdés, 71. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

19. cikk (3) bekezdés, első albekezdés || 42. cikk (4) bekezdés, 71. cikk (1) bekezdés || módosítva

19. cikk (3) bekezdés, második albekezdés || 79. cikk (2) bekezdés, g) pont || =

19. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés || || új

19. cikk (4) bekezdés || || új

19. cikk (5) bekezdés || 42. cikk (5) bekezdés, 71. cikk (3) bekezdés || módosítva

19. cikk (6) bekezdés || 42. cikk (6) bekezdés || kiigazítva

19. cikk (7) bekezdés || || új

19. cikk (8) bekezdés || || új

20. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (14) bekezdés || kiigazítva

20. cikk (2) bekezdés || 79. cikk (2) bekezdés, e) és f) pont || kiigazítva

21. cikk || || új

22. cikk || || új

23. cikk (1) bekezdés || 5. cikk || módosítva

23. cikk (2) bekezdés || || új

24. cikk || 28. cikk, 30. cikk (1) bekezdés || módosítva

25. cikk (1) bekezdés || 38. cikk (2) bekezdés, 1. cikk (11) bekezdés, a) pont || módosítva

25. cikk (2) bekezdés || 38. cikk (4) bekezdés || módosítva

25. cikk (3) bekezdés || [lásd a 38. cikk (8) bekezdését] || új

25. cikk (4) bekezdés || || új

26. cikk (1) bekezdés || 38. cikk (3) bekezdés, 1. cikk (11) bekezdés, b) pont || módosítva

26. cikk (2) bekezdés || 38. cikk (3) bekezdés || módosítva

26. cikk (3) bekezdés || 38. cikk (4) bekezdés || módosítva

26. cikk (4) bekezdés || || új

26. cikk (5) bekezdés || || új

26. cikk (6) bekezdés || 38. cikk (8) bekezdés || módosítva

27. cikk (1) bekezdés || || új

27. cikk (2) bekezdés || 1. cikk (11) bekezdés, d) pont || módosítva

27. cikk (3) bekezdés || 30. cikk (2) bekezdés || módosítva

27. cikk (4) bekezdés || 30. cikk (3) bekezdés || módosítva

27. cikk (5) bekezdés || 30. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

27. cikk (6) bekezdés || 30. cikk (2) bekezdés || módosítva

28. cikk (1) bekezdés || 38. cikk (3) bekezdés, 1. cikk (11) bekezdés, c) pont || módosítva

28. cikk (2) bekezdés || 29. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

28. cikk (3) bekezdés || 29. cikk (3) bekezdés, 1. cikk (11) bekezdés, c) pont || módosítva

28. cikk (4) bekezdés || 29. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

28. cikk (5) bekezdés || 29. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

28. cikk (6) bekezdés || 29. cikk (6) bekezdés || módosítva

28. cikk (7) bekezdés || 29. cikk (7) bekezdés || módosítva

28. cikk (8) bekezdés || 29. cikk (8) bekezdés || =

29. cikk || || új

30. cikk (1) bekezdés || 31. cikk első mondata || módosítva

30. cikk (2) bekezdés, első albekezdés a) pont || 31. cikk 1. pont, a) alpont || módosítva

30. cikk (2) bekezdés, első albekezdés b) pont || 31. cikk 1. pont, b) alpont || módosítva

30. cikk (2) bekezdés, első albekezdés c) pont || 31. cikk 1. pont, b) alpont || módosítva

30. cikk (2) bekezdés, első albekezdés d) pont || 31. cikk 1. pont, c) alpont || kiigazítva

30. cikk (2) bekezdés, második–negyedik albekezdés || || új

30. cikk (3) bekezdés, a) pont || 31. cikk 2. pont, a) alpont || =

30. cikk (3) bekezdés, b) pont || 31. cikk 2. pont, b) alpont || =

30. cikk (3) bekezdés, c) pont || 31. cikk 2. pont, c) alpont || módosítva

30. cikk (3) bekezdés, d) pont || 31. cikk 2. pont, d) alpont || kiigazítva

30. cikk (4) bekezdés || 31. cikk 3. pont || kiigazítva

30. cikk (5) bekezdés || 31. cikk 4. pont, b) alpont || kiigazítva

31. cikk (1) bekezdés || 32. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (5) bekezdés || módosítva

31. cikk (2) bekezdés || 32. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

31. cikk (3) bekezdés || 32. cikk (3) bekezdés || =

31. cikk (4) bekezdés || 32. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

31. cikk (5) bekezdés || 32. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

32. cikk (1) bekezdés || 33. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (6) bekezdés || módosítva

32. cikk (2) bekezdés || 33. cikk (2) bekezdés || módosítva

32. cikk (3) bekezdés || 33. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

32. cikk (4) bekezdés || 33. cikk (4) bekezdés || módosítva

32. cikk (5) bekezdés || 33. cikk (6) bekezdés || módosítva

32. cikk (6) bekezdés || || új

32. cikk (7) bekezdés || 33. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || =

33. cikk (1) bekezdés || 54. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (7) bekezdés || módosítva

33. cikk (2) bekezdés || 54. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (3) bekezdés || 54. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || kiigazítva

33. cikk (4) bekezdés || 54. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (5) bekezdés || 54. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (6) bekezdés || 54. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (7) bekezdés || 54. cikk (6) bekezdés || =

33. cikk (8) bekezdés || 54. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (9) bekezdés || 54. cikk (8) bekezdés, első albekezdés || =

34. cikk || || új

35. cikk (1) bekezdés || 11. cikk (1) bekezdés || módosítva

35. cikk (2) bekezdés || || új

35. cikk (3) bekezdés || 11. cikk (2) bekezdés || módosítva

35. cikk (4) bekezdés || || új

35. cikk (5) bekezdés || 11. cikk (2) bekezdés || módosítva

35. cikk (6) bekezdés || || új

36. cikk || || új

37. cikk || || új

38. cikk || || új

39. cikk (1) bekezdés || (8) preambulumbekezdés || módosítva

39. cikk (2) bekezdés || || új

40. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || módosítva

40. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

40. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

40. cikk (4) bekezdés || 23. cikk (8) bekezdés || =

40. cikk (5) bekezdés || 23. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

40. cikk (6) bekezdés || 23. cikk (5) bekezdés || módosítva

41. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (6) bekezdés || módosítva

41. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (6) bekezdés || kiigazítva

41. cikk (3) bekezdés || || új

42. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdés || módosítva

42. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (4), (5) és (6) bekezdés || módosítva

42. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

42. cikk (4) bekezdés || || új

43. cikk (1) bekezdés || 24. cikk (1) és (2) bekezdés || módosítva

43. cikk (2) bekezdés || 24. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

43. cikk (3) bekezdés || 24. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

44. cikk || || új

45. cikk (1) bekezdés || 38. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

45. cikk (2) bekezdés || 38. cikk (7) bekezdés || módosítva

46. cikk (1) bekezdés || 35. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

46. cikk (2) bekezdés || || új

47. cikk || 35. cikk (2) bekezdés, 36. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

48. cikk || 35. cikk (4) bekezdés || módosítva

49. cikk (1) bekezdés || 36. cikk (1) bekezdés, 79. cikk (1) bekezdés, a) pont || módosítva

49. cikk (2) bekezdés || 36. cikk (2) és (3) bekezdés és (4) bekezdés, második albekezdés || módosítva

49. cikk (3) bekezdés || 36. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

49. cikk (4) bekezdés || || új

49. cikk (5) bekezdés || 36. cikk (7) és (8) bekezdés || módosítva

49. cikk (6) bekezdés || 37. cikk || módosítva

50. cikk (1) bekezdés || 36. cikk (5) bekezdés, első albekezdés || módosítva

50. cikk (2) és (3) bekezdés || 36. cikk (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés || kiigazítva

51. cikk || 38. cikk (6) bekezdés, 39. cikk (2) bekezdés || módosítva

52. cikk || 40. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva

53. cikk (1) bekezdés || 41. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

53. cikk (2) bekezdés || 41. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

53. cikk (3) bekezdés || 41. cikk (3) bekezdés || =

54. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

54. cikk (2) bekezdés || || új

54. cikk (3) bekezdés || || új

54. cikk (4) bekezdés || || új

55. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (1) bekezdés || módosítva

55. cikk (2) bekezdés || 45. cikk (2) bekezdés, e) és f) pont || módosítva

55. cikk (3) bekezdés || 45. cikk (2) bekezdés || módosítva

55. cikk (4) bekezdés || || új

55. cikk (5) és (6) bekezdés || 45. cikk (4) bekezdés || módosítva

56. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (1) és (2) bekezdés || módosítva

56. cikk (2) bekezdés || 46. cikk || kiigazítva

56. cikk (3) bekezdés || 47. cikk || módosítva

56. cikk (4) bekezdés || 48. cikk || módosítva

56. cikk (5) bekezdés || 44. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

57. cikk || || új

58. cikk || || új

59. cikk || || új

60. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

60. cikk (2) bekezdés || 47. cikk || kiigazítva

60. cikk (3) bekezdés || 48. cikk || kiigazítva

60. cikk (4) bekezdés || || új

61. cikk (1) bekezdés || 49. cikk || módosítva

61. cikk (2) bekezdés || 50. cikk || módosítva

61. cikk (3) bekezdés || || új

62. cikk (1) bekezdés || 47. cikk (2) és (3) bekezdés, 48. cikk (3) és (4) bekezdés || kiigazítva

62. cikk (2) bekezdés || || új

63. cikk (1) bekezdés || 52. cikk (1) bekezdés, 52. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

63. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 52. cikk (1) bekezdés, második albekezdés || módosítva

63. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || 52. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés || =

63. cikk (3) bekezdés || 52. cikk (2) bekezdés || =

63. cikk (4) bekezdés || 52. cikk (3) bekezdés || módosítva

63. cikk (5) bekezdés, első albekezdés || 52. cikk (4) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva

63. cikk (5) bekezdés, második albekezdés || 52. cikk (4) bekezdés, második albekezdés || =

63. cikk (6) bekezdés, első albekezdés || 52. cikk (5) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva

63. cikk (6) bekezdés, második albekezdés || 52. cikk (6) bekezdés || =

63. cikk (7) bekezdés || 52. cikk (5) bekezdés, második albekezdés || =

63. cikk (8) bekezdés, első albekezdés || 52. cikk (8) bekezdés || =

63. cikk (8) bekezdés, második albekezdés || || új

64. cikk || 44. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

65. cikk || 44. cikk (4) bekezdés || =

66. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (1) bekezdés || módosítva

66. cikk (2) bekezdés || 53. cikk (1) bekezdés, a) pont || módosítva

66. cikk (3) bekezdés || || új

66. cikk (4) bekezdés || (1) preambulumbekezdés, (46) preambulumbekezdés, harmadik bekezdés || módosítva

66. cikk (5) bekezdés || 53. cikk (2) bekezdés || módosítva

67. cikk || || új

68. cikk || || új

69. cikk (1) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés || módosítva

69. cikk (2) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

69. cikk (3) bekezdés, a) pont || 55. cikk a) pont || =

69. cikk (3) bekezdés, b) pont || 55. cikk b) pont || =

69. cikk (3) bekezdés, c) pont || 55. cikk c) pont || =

69. cikk (3) bekezdés, d) pont || 55. cikk d) pont || módosítva

69. cikk (3) bekezdés, e) pont || 55. cikk e) pont || =

69. cikk (4) bekezdés, első albekezdés || 55. cikk (2) bekezdés || módosítva

69. cikk (4) bekezdés, második albekezdés || || új

69. cikk (5) bekezdés || 55. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

69. cikk (6) bekezdés || || új

70. cikk || 26. cikk || módosítva

71. cikk (1) bekezdés || 25. cikk első albekezdés || =

71. cikk (2) bekezdés || || új

71. cikk (3) bekezdés || 25. cikk második albekezdés || kiigazítva

72. cikk (1)–(4), (5) és (7) bekezdés || || új

72. cikk (6) bekezdés || 31. cikk (4) bekezdés, a) pont || módosítva

72. cikk (7) bekezdés || || új

73. cikk || || új

74. cikk || || új

75. cikk || || új

76. cikk || || új

77. cikk || 66. cikk || =

78. cikk || 67. cikk || kiigazítva

79. cikk (1)–(2) bekezdés || 69. cikk || kiigazítva

79. cikk (3) bekezdés || 70. cikk, 79. cikk (1) bekezdés, a) pont || kiigazítva

80. cikk (1) bekezdés || || új

80. cikk (2) bekezdés || 72. cikk || =

81. cikk || 73. cikk || =

82. cikk || 74. cikk || =

83. cikk || 81. cikk első bekezdés || kiigazítva

84. cikk (1) bekezdés || 81. cikk második bekezdés || módosítva

84. cikk (2)–(8) bekezdés || || új

85. cikk || 43. cikk || módosítva

86. cikk (1) bekezdés || 75. cikk || kiigazítva

86. cikk (2) bekezdés || 76. cikk || módosítva

86. cikk (3) bekezdés || || új

86. cikk (4) bekezdés || || új

86. cikk (5) bekezdés || 79. cikk (1) bekezdés, a) pont || kiigazítva

87. cikk || || új

88. cikk || || új

89. cikk || 77. cikk (3) és (4) bekezdés || módosítva

90. cikk || 77. cikk (5) bekezdés || módosítva

91. cikk || 77. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva

92. cikk || 80. cikk || kiigazítva

93. cikk || 82. cikk || kiigazítva

94. cikk || || új

95. cikk || 83. cikk || módosítva

96. cikk || 84. cikk || =

I. melléklet || IV. melléklet || =

II. melléklet || I. melléklet || =; kivéve az első mondat (módosítva)

II. melléklet 46. lábjegyzete || I. melléklet 1. lábjegyzete || módosítva

III. melléklet || V. melléklet || =

IV. melléklet a)–g) pont || X. melléklet b)–h) pont || =

IV. melléklet h) pont || || új

V. melléklet || || új

VI. melléklet || VII. melléklet || módosítva

VII. melléklet || 54. cikk (3) bekezdés, a) pont || =

VIII. melléklet || VI. melléklet || kiigazítva (kivéve a 4. pont, módosítva)

IX. melléklet || VIII. melléklet || kiigazítva

X. melléklet 1. pont || 40. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

X. melléklet 2. pont || || új

XI. melléklet || || új

XII. melléklet || IX. melléklet || kiigazítva

XIII. melléklet || || új

XIV. melléklet I. rész || 47. cikk (1) bekezdés || =

XIV. melléklet II. rész || 48. cikk (2) bekezdés || =; a), e) és f) pont módosítva

XV. melléklet || || új

XVI. melléklet || II. melléklet || módosítva

XVII. melléklet || XII. melléklet || módosítva

[1]               2004/17/EK irányelv (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[2]               2004/18/EK irányelv (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[3]               2009/81/EK irányelv (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról, HL L 216., 2009.8.20., 76. o.

[4]               89/665/EGK irányelv (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, HL L 395., 1989.12.30., 33. o.

[5]               COM(2011) 15: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0015:FIN:EN:PDF.

[6]               http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2011/public_procurement/synthesis_

                document_en.pdf.

[7]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/conferences/index_en.htm.

[8]               A Bizottság szolgálati munkadokumentuma SEC(2008) 2193.

[9]               HL C ….

[10]             HL C ….

[11]             HL C … .

[12]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[13]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[14]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[15]             HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

[16]             SEC(2011) 853 végleges, 2011.6.27.

[17]             SPC/2010/10/8 végleges, 2010.10.6.

[18]             ...

[19]             HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

[20]             HL L 120., 2009.5.15., 5. o.

[21]             HL L 39, 2008.2.13., 1. o.

[22]             HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[23]             HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[24]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[25]             HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

[26]             HL L 217., 2009.8.20., 76. o.

[27]             HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

[28]             HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

[29]             HL L 274., 2009.10.20., 36. o.

[30]             HL L 53., 2011.2.26., 66. o.

[31]             HL L 340., 2002.12.16., 1. o.

[32]             HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

[33]             HL L 395., 1989.12.30., 33. o.

[34]             HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[35]             HL L 300., 2008.11.11., 42. o.

[36]             HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

[37]             HL L 192., 2003.7.31., 54. o.

[38]             HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

[39]             HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

[40]             HL L 166., 1991.6.28., 77. o.

[41]             HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

[42]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[43]             HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[44]             HL L […]

[45]             HL L 185., 1971.8.16., 15. o.

[46]             Az 56. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában „szakmai vagy cégnyilvántartás” az e mellékletben szereplő nyilvántartás, valamint – nemzeti szintű módosítása esetén – az annak helyébe lépő nyilvántartás.

[47]             HL L 120., 2009.5.15., 5. o.

[48]             A „kiigazítva” kifejezés arra utal, hogy a jogszabály szövegének megfogalmazása megváltozott, azonban a hatályon kívül helyezett irányelvek tartalma nem változott. A hatályon kívül helyezett irányelvek rendelkezéseinek tartalmi módosítását a „módosítva” kifejezés jelöli.