1. Bevezető

A GMES elnevezésű európai Föld-megfigyelési programot a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (GMES-rendelet)[1] hozta létre. A GMES az Európai Unió űrpolitikájának kiemelt kezdeményezése[2] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 189. cikkének megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy az EU világűrrel kapcsolatos tevékenységeket folytasson. A GMES ugyanakkor az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia keretén belül végrehajtandó egyik program[3], amelyet, tekintettel az uniós politikák széles körében biztosított előnyeire, az Európa 2020 stratégia iparpolitikai kezdeményezésébe foglaltak bele.

Az egyre növekvő globális szintű kihívások megoldásához Európának saját, jól összehangolt és megbízható Föld-megfigyelési rendszerre van szüksége. Ez a rendszer a GMES.

A GMES az Unió, a tagállamok, az Európai Űrügynökség (ESA) és további európai érdekelt felek partnerségére épülő, hosszú távú program. A GMES keretén belül az EU egyben sokkal hatékonyabb szerepet vállalhat a nemzetközi együttműködés terén, mint a tagállamok, a más, űrkutatásba fektető országokkal folytatott kétoldalú együttműködés, valamint a Föld megfigyelése terén tett globális erőfeszítésekben (például a Föld-megfigyelési Csoport) való részvétel révén.

A GMES segítségével jobban megérthetjük majd, hogy bolygónk milyen módon és milyen irányba változhat, valamint azt, hogy miképpen fogja ez befolyásolni mindennapi életvitelünket. A GMES pontos és megbízható adatok és információk folyamatos szolgáltatását biztosítja majd az EU és a tagállamok döntéshozói számára a környezetvédelem, éghajlatváltozás és a biztonság terén. Ezek az információk azon tagállamok és régiók hatóságai számára fontosak, amelyek a politika kidolgozásáért és végrehajtásáért felelősek. Ugyanakkor a Bizottságnak is szüksége van ezekre az adatokra, az igazolt tényeken alapuló szakpolitikák kidolgozásában és ellenőrzésében. A GMES továbbá hozzájárul a gazdasági stabilitás és növekedés biztosításához is, azáltal, hogy fellendíti a kereskedelmi alkalmazásokat számos különböző ágazatban azzal, hogy teljes körű és szabad hozzáférést biztosít a Föld-megfigyelési adatokhoz és információkhoz.

1998-tól 2013-ig az EU és az Európai Űrügynökség (ESA) elsősorban fejlesztési tevékenységekre különített el finanszírozást a GMES részére. Ezen túlmenően a 2011–2013 időszakban végrehajtandó első operatív tevékenységekre való áttérésre külön működési finanszírozást különítettek el. 2014-től kezdve a GMES teljes mértékű üzemelési szakaszba lép.

Az Európai Parlament 2008. november 20-i „Az európai űrpolitika: Európa és a világűr” című állásfoglalása kihangsúlyozta a GMES időben történő végrehajtásának fontosságát. A 2004. április 4-i „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé”2 című közleményben a Bizottság pedig azt emelte ki, hogy 2014-től GMES-programnak teljesen működőképesnek kell lennie. 2011. május 31-i ülésén a Versenyképességi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2011 végéig nyújtson be egy javaslatot a GMES 2014 utáni operatív tevékenységeire és irányítására vonatkozóan.

Az „Európa 2020 költségvetése”[4] című közleményében a Bizottság azt javasolta, hogy tekintettel az uniós költségvetés korlátaira, a 2014 és 2020 közötti időszakban a GMES finanszírozását a többéves pénzügyi kereten kívül oldják meg. Ennek ellenére a Bizottság még mindig elkötelezett a GMES sikerének biztosítása iránt, és e közleményt azért dolgozta ki, hogy meghatározza a GMES-program 2014-en túlmenő megfelelő irányítását és hosszú távú finanszírozását. A GMES-program jövőjének az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával való megvitatása e közlemény alapján történik majd.

2. GMES: egy felhasználó-központú Föld-megfigyelési program

A GMES a Föld fizikai, kémiai és biológiai rendszereivel kapcsolatos adatok begyűjtésére szolgáló Föld-megfigyelési program. A GMES-szolgáltatások felhasználók széles körének biztosítanak előnyöket, helyi és nemzetközi szinten egyaránt. Kivitelezésüket tekintve ezek a szolgáltatások megfelelnek a felhasználók elvárásainak: a felhasználói közösségekkel folytatott rendszeres és átfogó tanácskozások révén a szolgáltatások alkalmazási körét folyamatosan finomították. Az említett mechanizmus hivatalos jellegének biztosítása érdekében a GMES-rendelet egy felhasználói fórum létrehozását is előírta.

A GMES kulcsfontosságú információkkal szolgál környezetünk fenntartható módon történő kezeléséhez, a biodiverzitás védelmének megerősítéséhez, az óceánok állapotának, illetve a légkör összetételének ellenőrzéséhez és előrejelzéséhez, az éghajlatváltozás mozgatórugóinak és hatásainak megértéséhez, a természeti vagy ember okozta katasztrófák kezeléséhez, a fejlesztési politikák támogatásához, valamint az európai polgárok biztonságának megerősítéséhez. Segíti a döntéshozatali folyamat javítását és számos uniós politika végrehajtását (szállítás, mezőgazdaság, környezetvédelem, energia, regionális politika, humanitárius segélyek, polgári védelem, harmadik országoknak nyújtott fejlesztéstámogatás stb.). Annak érdekében, hogy a GMES az említett alkalmazási területek mindegyikére kiterjedjen, három komponensre épül: egy szolgáltatási komponensre, amely a környezetvédelmi és biztonsági politikák támogatásához biztosít információkat, valamint két megfigyelési komponensre (űr- és lokális infrastruktúra), amely a szolgáltatások működéséhez szükséges adatokat biztosítja.

3. Az EU JELENTETTE „HOZZÁADOTT ÉRTÉK”

Az elmúlt harminc év során Európa nemzeti szintű és nemzetközi programok révén jelentős kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket fordított a Föld megfigyelésére, az infrastruktúra és az alkalmazások kidolgozásának céljával. A kapacitások mégsem elégségesek, mert az infrastruktúra hiányos, és hosszú távon sem garantálható az infrastruktúrához való hozzáférés. A felhasználói közösségek kiépítését, a felhasználói igények egységesítését és az európai egységes állásfoglalás megszervezését megvalósító európai szintű átfogó politikai keret megteremtése révén a GMES-t úgy alakították ki, hogy hosszú távon és fenntartható módon, a már létező eszközöket használva biztosítsa a szükséges adatok és szolgáltatások továbbítását.

Az uniós beruházások célja a megfigyelési hiányosságok kiküszöbölése, a létező eszközökhöz való hozzáférés, valamint az operatív szolgáltatások fejlesztése. A GMES európai dimenziója méretgazdaságossági előnyökhöz vezet, elősegíti a közös befektetéseket a nagyméretű infrastruktúrákba, támogatja az erőfeszítések és a megfigyelési hálózatok összehangolását, lehetővé teszi az adatok harmonizálását és kölcsönös kalibrálását, továbbá biztosítja a szükséges ösztönző erőt a világhírű európai kiválósági központok létrejöttéhez.

A térinformatikai adatok európai szintű harmonizálása és szabványosítása számos uniós szakpolitika végrehajtásának előfeltétele. Számos, környezetvédelmi szempontból fontos terület – mint például az éghajlatváltozás mérsékelését és a változásokhoz való alkalmazkodást célzó politikák – globális gondolkodást és helyi cselekvést igényel. A GMES révén az EU önálló hozzáféréssel bír a környezetvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos megbízható, nyomon követhető és fenntartható adatokhoz, továbbá a GEOSS (globális földmegfigyelési rendszerek rendszere) nemzetközi kezdeményezés révén pedig hozzájárul a globális megfigyelési adat- és információkészletek kiépítéséhez, megnövelve ezáltal befolyását a nemzetközi tárgyalásokon és egyezményekben, mint például a három rioi egyezmény, a Kiotó utáni szerződés, illetve más kétoldalú vagy sokoldalú egyezmények. A GMES-rendszert a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretében kifejlesztett globális Föld-megfigyelési rendszerek rendszeréhez nyújtott, elismert európai hozzájárulásként tartják számon.

4. Költségek és haszon

Az 1998-as kezdetek óta 2013-ig az EU és az ESA összesen több mint 3,2 milliárd eurót különített el a GMES részére a szolgáltatások kifejlesztése és első operatív tevékenységei, valamint az űr- és a lokális infrastruktúra kiépítése céljára. A szolgáltatásokra az EU 520 millió eurónak megfelelő finanszírozást, az ESA pedig 240 millió eurónak megfelelő finanszírozást fordított. Az űrkomponens fejlesztésére az ESA mintegy 1 650 millió, az EU pedig 780 millió eurót fordított (FP7 és a GMES működésbe hozatala), beleértve a nemzeti műholdak világűrbeli adatokhoz való hozzáférését is.

2013 után a GMES-komponensek teljes körű és folyamatos üzemeltetése magában fogja foglalni a teljes mértékű üzembe állítást, karbantartást, fejlesztést és frissítést. A célra előirányzott költségvetés 5 841 millió euró[5] a 2014–2020 időszakra, amelyből 1 091 millió [6] a szolgáltatásokhoz, 350 millió euró[7] a lokális komponenshez és 4 400 millió euró (ESA-előirányzatok) az űrkomponenshez szükséges, beleértve a hozzájáruló küldetésekhez való hozzáférést. A GMES-program eddig nem lépte túl a költségeket, és nem valószínű, hogy ezután túllépné őket, ugyanis egy olyan struktúrára épül, amely szükség esetén lehetővé teszi a különböző komponensek tartalmának és célkitűzéseinek új sorrendbe állítását a változó prioritások szerint, és így a költségek az előirányzott keretben maradnak.

A költség-haszon elemzés[8] szerint a GMES várhatóan, a 2020-ig tartó időszakot tekintve a befektetett összegek legalább kétszeresének, a 2030-ig tartó időszakot tekintve pedig a befektetett összegek négyszeresének megfelelő hasznot hoz majd. Rendkívüli gazdasági növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket rejt tehát magában, tekintettel az innovatív szolgáltatások kifejlesztésére és azok kereskedelmi alkalmazására a downstream szektorban.

A Föld megfigyelése egy olyan terület, ahol az EU világszerte elismert fontos szerepet játszik. Amennyiben az uniós beruházás nem garantált, fennáll annak a veszélye, hogy a tagállamok és európai vállalatok elveszítik versenyképességüket a Föld-megfigyelésbe masszívan beruházó feltörekvő országokkal szemben (pl. Brazília, India, Oroszország vagy Kína).

5. Finanszírozás

Az „Európa 2020 költségvetése” bizottsági közlemény értelmében a Bizottság a GMES pénzügyi kereten kívüli finanszírozását javasolta a 2014 utáni időszakban.

A GMES különféle finanszírozási lehetőségei közül a Bizottság a következő három opciót vizsgálta meg behatóan: külön GMES-alap (az európai fejlesztési alaphoz kidolgozott rendszer mintájára), kiterjesztett együttműködési opció (a programban nagymértékben érdekelt tagállamok bevonásával) és végül a gazdasági ágazat részvételének lehetősége, amely szerint a felelősségeket és finanszírozást megosztanák az érdekelt gazdasági szereplőkkel. A Bizottság ez utóbbi két opciót nem tartja előnyösnek, egyrészt azért, mert a kiterjesztett együttműködés a program egész EU-ra kiterjedő dimenzióját veszélyeztetné, másrészt a Galileo projekt kapcsán nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánszektor bevonása és megtartása rövid távon nehezen valósítható meg, és nem is felel meg a program közérdeket szolgáló jellegének.

Ennek megfelelően a Bizottság a GMES céljaira fordítandó külön alap létrehozását javasolta, mind a 27 tagállam hozzájárulásával, figyelembe véve az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmét (GNI). Az alap igazgatása a Bizottság feladata lesz. Ehhez a Tanácsban a tagállamoknak alá kell írniuk egy kormányközi megállapodást. A megállapodás tervezetét e közlemény I. melléklete tartalmazza. Az alap igazgatása azon pénzügyi szabályzat szerint történik majd, amelyet a Bizottság javaslata alapján a Tanács fog elfogadni.

A program folytonosságának biztosítása érdekében a belső megállapodás bizonyos előírásait ideiglenes jelleggel 2014. január 1-jétől alkalmazni kell, a 27 tagállam általi megerősítésig.

A 4. fejezetben részletezett költségbecslés alapján a GMES-tevékenységekhez szükséges pénzügyi keret (a 2014–2020 időszakra) legfeljebb 5 841 millió euró.5

6. Irányítás

A GMES-program irányításához politikai összehangolásra és felügyeletre, a feladatok és költségvetések kezelésére, valamint a végrehajtás műszaki összehangolására lesz szükség. Ahhoz, hogy az üzemeltetési szakasz megfelelően működjön a 2014 utáni időszakban, fel kell állítani egy megfelelő irányítási tervet.

6.1. Politikai felügyelet és igazgatás

Az elfogadott vélemény az, hogy a Bizottságnak kell vállalnia továbbra is az Unió nevében az általános politikai összehangolás felelősségét, ideértve a nemzetközi szerződésekről folytatott tárgyalások lebonyolítását, a felhasználói közösségekkel való konzultációt a meglévő felhasználói fórummal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján, a munkaprogramok elfogadását, a különböző ágazati politikákkal való kapcsolatok fenntartását, a biztonsági és adatvédelmi politikák kidolgozását, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdítását. Mindamellett az üzemeltetési szakaszban megnövekedik majd a programigazgatási tevékenységek száma és azok kezeléséhez megfelelő intézkedésekre lesz szükség. Ennek megvalósításához szakképzett személyzet toborzására lesz szükség, ami nehezen kivitelezhető a Bizottság központosított rendszerén keresztül. Egy új ügynökség létrehozása a megengedett határidőn belül nem keresztülvihető, ezért az említett feladatokat egy már meglévő európai szervre kell átruházni. Megvitatták annak a lehetőségét is, hogy a teljes program igazgatását az Európai Űrügynökségre bízzák, azonban ez különböző okokból nem tűnik megfelelőnek: először is, az ESA a kutatás-fejlesztés területén működő ügynökség; másodszor, az ESA egy űrügynökség, a GMES jelentős része viszont túllépi a világűrben folytatott tevékenységek területét; harmadszor tekintettel arra, hogy a GMES-nek valamennyi uniós polgár érdekeit szem előtt kell tartania, a Bizottság a közösségi megközelítést részesíti előnyben, mind a 27 tagállam bevonásával. Ennek megfelelően annak érdekében, hogy a jövőben szinergiákat lehessen kialakítani a Galileo programmal, bizonyos programigazgatási feladatok, mint például a szerződések kiértékelése, megkötése és nyomon követése átruházható az európai globális műholdas navigációs rendszert (GNSS) irányító ügynökségre (GSA).

A Bizottság azt javasolja, hogy az európai GNSS ügynökségre a Bizottság politikai felügyelete mellett átruházott igazgatási tevékenységek ne foglaljanak magukban operatív tevékenységeket, hanem az ügynökség többek között a program céljaira elkülönített pénzügyi hozzájárulások irányításával és a feladatok kivitelezésének felügyeletével kapcsolatos tevékenységeket végezzen. Az európai GNSS ügynökségnek a GMES-program igazgatására fordított költségeit az 5. fejezetben említett speciális GMES-alapból kell fedezni.

6.2. Műszaki összehangolás és az operatív tevékenységek végrehajtása

A Bizottság tehermentesítése érdekében a szolgáltatások műszaki összehangolása átruházható az adott területen megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező európai entitásokra. Az ágazati politikák végrehajtásával kapcsolatos termékek minőségellenőrzése és jóváhagyása azonban a Bizottság felelőssége marad.

(1) A GMES szolgáltatási komponensének üzemeltetése a következő feladatokra terjed ki:

a)      Operatív tevékenységek:

i.        Globális szintű rendszeres/rutintevékenységek a földi alrendszerek állapotának nyomon követésére és előrejelzésére, úgy regionális, mint globális szinten, különös tekintettel a tengeri környezetre, a légkör és a levegő minőségére, a globális szárazföldi és éghajlat-változásokat követő rendszerekre;

ii.       Regionális/helyi jellegű, lekérhető tevékenységek, különös tekintettel a vészhelyzetek kezelésére, a biztonságra, valamint a páneurópai szárazföld-figyelési szolgáltatásokra.

b)      A létező szolgáltatások minőségének és teljesítményének javításával, új elemek kifejlesztésével, valamint az értékesítés támogatásával kapcsolatos fejlesztési tevékenységek.

A szárazföld-figyelési szolgálat műszaki összehangolásával az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) bízható meg.

A vészhelyzet-kezelési szolgáltatás műszaki összehangolásával az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) bízható meg.

A légkörrel kapcsolatos szolgáltatás műszaki összehangolásával a Középtávú Időjárás-előrejelzés Európai Központja (ECMWF) bízható meg.

A többi szolgáltatás (éghajlatváltozás, tengeri környezet nyomon követése, biztonság) műszaki összehangolása jelenleg az előkészítési szakaszban tart; a cél az, hogy jól időzített és csúcsminőségű szolgáltatásokat lehessen kidolgozni, amelyek megfelelnek a rendeltetésük szerinti sajátos igényeknek. Végrehajtásukban részt vehetnek a Bizottság és más európai entitások szolgálatai (például az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC), az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség (FRONTEX) vagy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA)).

(2) A GMES űrkomponensének üzemeltetése a következő feladatokra terjed ki:

a)      Operatív tevékenységek: a külön a GMES céljait szolgáló űrinfrastruktúra üzemeltetése (Sentinel küldetések); hozzáférés harmadik felek küldetéseihez; adattovábbítás; műszaki támogatás nyújtása a Bizottságnak a szolgáltatási adatokra vonatkozó előírások egységesítése terén, a megfigyelési hiányosságok azonosítása, hozzájárulás az új űrbeli küldetések specifikációihoz.

A GMES űrkomponensének operatív tevékenységeivel a következő szervezetek bízhatók meg:

(1) az Európai Űrügynökség (ESA) a nagy felbontású műholdas felvételek készítésével szárazföldi és célorientált helyszínekről, ideiglenesen;

(2) a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) a légkör és az óceánok rendszeres világszintű megfigyelésével;

b)      Fejlesztési tevékenységek: az űrinfrastruktúra új elemeinek megtervezése és beszerzése; műszaki támogatás nyújtása a Bizottságnak a szolgáltatási követelmények új űrbeli küldetések specifikációiba való átalakításában, az űrinfrastruktúra üzemeltetőinek segítségével; az űrbeli tevékenységek fejlesztésének összehangolása, ideértve a GMES űrkomponensének modernizálását és kiegészítését célzó fejlesztéseket is.

A fejlesztési tevékenységekkel az Európai Űrügynökség bízható meg, tevékenységéhez az Európai Bizottság kapcsolódó szolgálatai nyújtanak műszaki támogatást.

(3) A GMES lokális komponensének üzemeltetéséhez a következő tevékenységek tartoznak:

a)      a lokális adatok GMES-szolgáltatásokhoz történő továbbításának összehangolása a helyszíni üzemeltetőkkel kötött ad hoc adminisztratív egyezmények révén;

b)      a harmadik felektől származó lokális adatok továbbításának összehangolása nemzetközi szinten;

c)      műszaki támogatás nyújtása a szolgáltatási adatok lokális megfigyelési infrastruktúrák és hálózatok specifikációiba való átalakításában;

d)      együttműködés a helyszíni üzemeltetőkkel a GMES lokális komponensével kapcsolatos tevékenységek fejlesztésének előmozdításában.

A GMES lokális komponensének műszaki összehangolásával az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) bízható meg, mandátuma feltételei szerint.

A GMES operatív tevékenységeinek végrehajtása mindhárom komponens esetében közbeszerzési rendszerek, szolgáltatási szintű megállapodások vagy adott esetben támogatási megállapodások révén az üzemeltető entitásokra ruházható át.

6.3. Adat- és információkezelési politika

A GMES adat- és információkezelési politikája továbbra is a teljes körű és szabad hozzáférés elvére (a vonatkozó törvényes és biztonsági korlátozások betartásával) és a létező jogszabályok figyelembe vételére épül (pl. a közérdekű információk és az INSPIRE további felhasználásáról szóló irányelv) annak érdekében, hogy a 911/2010/EU rendeletben megfogalmazott célkitűzések teljesíthetők legyenek:

(1) a GMES-adatok és -információk használatának és megosztásának elősegítése;

(2) az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése a növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása céljából;

(3) hozzájárulás a GMES-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

(4) az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

7. Következtetés

E közlemény válasz a Versenyképességi Tanács 2011. május 31-i kérésére, amely szerint a Bizottságnak 2011 végéig javaslatot kell benyújtania, amely pontosítja a GMES üzemeltetésének és irányításának kérdéseit a 2014–2020 időszakra vonatkozóan, továbbá megkezdi a vitát a többi intézménnyel. A közlemény ugyanakkor előkészíti a feltételeket a GMES-program hosszú távú fenntartható irányításához és finanszírozásához.

Melléklet

BELSŐ MEGÁLLAPODÁS[9] – tervezet

a Tanácsban ülésező tagállamok kormányainak képviselői között, az európai Föld-megfigyelési program (GMES) többéves pénzügyi kereten belül történő finanszírozására vonatkozóan, a 2014–2020 időszakra

A GMES-alap PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSAI

– A tagállamok megállapodnak egy európai Föld-megfigyelési alap létrehozásában, a továbbiakban: a „GMES-alap”

– A GMES-alap összetétele:

a)      A tagállamok 5 841 millió euróig5 terjedő hozzájárulása, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján meghatározott hozzájárulási kulcsoknak megfelelően;

b)      Az a) pontban meghatározott összeg kiegészíthető további entitások bármilyen más önkéntes hozzájárulásával (pl. az EU-hoz csatlakozó új ország, a programban részt venni kívánó harmadik ország, nemzetközi szervezetek, és/vagy bármilyen más önkéntes hozzájárulás).

– A GMES-alap a többéves pénzügyi keret érvénybe lépésének pillanatától áll rendelkezésre.

– A GMES-alap teljes összege a 2014. január 1-jétől 2020. december 31‑ig tartó időszakra áll rendelkezésre.

A PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATA

– A GMES-alap a következő területeken folytatott tevékenységekre terjed ki:

a)      A GMES üzemeltetése:

i.        szolgáltatási komponens (légkör megfigyelése, az éghajlatváltozás nyomon követése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és hatásainak enyhítését célzó politikák támogatására, vészhelyzetek kezelése, szárazföld-megfigyelés, tengeri környezet megfigyelése, biztonság);

ii.       az i. pontban említett szolgáltatási területekhez űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosító űrkomponens;

iii.      a lokális adatgyűjtés támogatása;

iv.      hozzáférés az adatokhoz;

v.       intézkedések a szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatására;

vi.      az infrastruktúra védelmét biztosító intézkedések.

b)      Támogató intézkedések a GMES-alap programozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezéséhez. A támogató intézkedésekhez biztosított erőforrások a következő költségekre terjedhetnek ki:

i.        a Bizottság által igazgatott GMES-alap erőforrásainak programozásához és végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó előkészítési, nyomonkövetési, megfigyelési, számviteli, felülvizsgálati és értékelési tevékenységek;

ii.       az említett célkitűzések teljesítése fejlesztési politikák kidolgozása, tanulmányok, összejövetelek, valamint informálási, tudatosítási, képzési és közzétételi tevékenységek révén; és

iii.      a Bizottság bármilyen más adminisztratív vagy műszaki támogatással kapcsolatos költsége, amely a GMES-alap igazgatása kapcsán merülhet fel.

VÉGREHAJTÁS

– A szerződés előírja a GMES-alap programozásának, igazgatásának és végrehajtásának végrehajtását, a lehető legnagyobb mértékben harmonizálva az Unió és a GMES-alap eljárásait. Ebben az összefüggésben a Bizottság javaslata alapján a Tanács egy rendeletet fogad el.

– A megállapodás előír egy pénzügyi rendeletet, amely a GMES-alap erőforrásainak létrehozását és pénzügyi végrehajtását, valamint a számlák bemutatását és felülvizsgálatát szabályozza. Az említett rendeletet a Tanács fogadja el, a Bizottság javaslatára.

– A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja (a továbbiakban: GMES-bizottság)

a)      A GMES-bizottság tagjai a tagállamok kormányainak képviselői; elnöke a Bizottság képviselője, a titkársági teendők ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

b)      A GMES-bizottság a Bizottság javaslata alapján fogadja el eljárási szabályzatát, beleértve a szavazási szabályokat és feladatokat is.

c)      A GMES-bizottság meghatározott – nevezetesen a biztonsággal kapcsolatos – kérdések megvitatása céljából különleges összetételben ülésezhet (a „Biztonsági Tanács”).

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

– Ezt a megállapodást az egyes tagállamok saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően jóváhagyják. A tagállamok kormányai értesítik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát, ha a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat teljesítették.

– Ez a megállapodás az utolsó tagállamnak a megállapodás elfogadásáról szóló bejelentését követő második hónap első napján lép hatályba.

– A megállapodás a 2014–2020 időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel azonos időtartamra érvényes.

[1]               HL L 276., 2010.10.20., 1. o.

[2]               COM(2011) 152 végleges, 2011.4.4.

[3]               COM(2010) 2020, 2010.3.3.

[4]               COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[5]               2011-es árak.

[6]               Az előzetes szolgáltatásokon alapuló adatok (az FP7 által finanszírozott projektek).

[7]               Az FP7 által finanszírozott GISC projekt EEA előirányzatain alapuló adatok: http://gisc.ew.eea.europa.eu/gisc-project.

[8]               A Booz & Company GMES-re vonatkozó költség-haszon elemzésén alapuló adatok, végleges verzió, 2011. szeptember 19.

[9]               Az itt javasolt melléklet csupán egy belső megállapodás fő elemeit és fő címeit tartalmazza, az Európai Fejlesztési Alap esetében jelenleg használt megállapodás mintájára (HL 247., 2006.9.9., 32. o.) A tagállamokkal folytatott megbeszélések eredményeként kidolgozott végleges szöveget nem befolyásolja.