[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.16.

COM(2010) 624 végleges

2010/0312 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat indokai és célkitűzése

A javasolt rendelet célja, hogy jogi keretet hozzon létre a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának értékelésére. Ezen értékelési mechanizmust úgy alakítják ki, hogy megőrizze a tagállamok egymás iránti bizalmát a tekintetben, hogy valamennyien képesek hatékonyan és eredményesen alkalmazni a belső határok nélküli térség fenntartását lehetővé tevő kísérő intézkedéseket.

Az új mechanizmus általános célja, hogy biztosítsa a schengeni vívmányok átlátható, hatékony és következetes alkalmazását, valamint tükrözze a jogi helyzet azon változásait, amelyek a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztését követően következtek be.

A 2004-es hágai program — a bel- és igazságügyek többéves programja — felkéri a Bizottságot, hogy „a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében – a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően azonnal nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is” .

E kérés megválaszolása, továbbá a schengeni értékelési mechanizmus közösségi jogrendszerbe történő beillesztése, valamint a jelenlegi rendszerben feltárt hiányosságok orvoslása céljából a Bizottság 2009 márciusában két javaslatot[1] fogadott el a schengeni értékelés felülvizsgált mechanizmusáról. Két különálló jogi eszközre (egy ún. első pilléres rendeletre és egy harmadik pilléres határozatra) volt szükség ahhoz, hogy a schengeni együttműködés teljes területét egy koherens keretbe foglalhassuk. 2009 októberében az Európai Parlament azzal az érvvel utasította el e javaslatokat, hogy a Bizottságnak bele kellett volna vonnia az együttdöntéses eljárás hatálya alá tartozó javaslatok elfogadásába.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével a harmadik pilléres javaslat már nem aktuális, ezért azt a 2009. decemberi gyűjtőközleményben[2] visszavonták.

Az Európai Tanács által 2009 decemberében elfogadott Stockholmi Program[3] úgy véli, „hogy továbbra is kulcsfontosságú lesz a schengeni térség értékelése, amelyet ezért fejleszteni kell a Frontex e téren betöltött szerepének megerősítése révén.”

Ezért most az alábbi új javaslatot terjesztjük elő. Ezzel egyidejűleg visszavonjuk a fennmaradó előző javaslatot (azaz az első pilléres rendeletet).

Ezen új javaslat figyelembe veszi a 2009. márciusi javaslatokról a Tanácsban folytatott eszmecseréket. Az új javaslat az értékelési mechanizmusban nagyobb szerepet biztosít a tagállamok számára a tagállamok egymás iránti bizalmának fenntartása és a mechanizmus végrehajtása tekintetében nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében. Jogalkotási eljárásként az együttdöntést javasoljuk, mivel az Európai Parlament (EP) teljes mértékben részt vesz a bel- és igazságügyek területén. Az átláthatóság fokozása érdekében azt javasoljuk, hogy az elvégzett értékelésekkel, az értékelésekből levont következtetésekkel, valamint az érintett tagállamok által hozott nyomon követési intézkedésekkel kapcsolatban legyen rendszeres jelentéstétel a Tanács és az EP felé.

- Háttér-információk

A schengeni vívmányok által létrehozott belső határok nélküli térséget – a schengeni térséget – kormányközi keretek között alakították ki a 80-as évek végén és a 90-es évek elején azok a tagállamok, amelyek készek voltak a belső határellenőrzések megszüntetésére és e célból olyan kísérő intézkedések végrehajtására, mint például a külső határok ellenőrzésének közös szabályozása, közös vízumpolitika, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása. A belső határellenőrzéseket azonban mégsem sikerült közösségi keretek között megszüntetni, mivel a tagállamok nem értettek egyet abban, hogy a személyek szabad mozgásának biztosítása (az EK-Szerződés 14. cikke) érdekében erre ténylegesen szükség van. Idővel azonban az Egyesült Királyság és Írország kivételével az összes akkori tagállam csatlakozott a schengeni térséghez.

Az Amszterdami Szerződés 1999-es hatálybalépésével a schengeni vívmányok az európai uniós keretek részévé váltak[4].

A schengeni térség alapja a tagállamok azon kölcsönös egymásba vetett bizalma, hogy valamennyien maradéktalanul végre tudják hajtani a belső határellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő kísérő intézkedéseket: pl. a tagállamok a külső határokon végzett ellenőrzéseket nem csupán saját érdekük védelmében hajtják végre, hanem az összes többi tagállam nevében is, amelyekbe a schengeni térség külső határának átlépését követően bárki szabadon beutazhat.

E kölcsönös bizalom megteremtése és fenntartása érdekében a schengeni tagállamok 1998-ban állandó bizottságot hoztak létre. Az állandó bizottság megbízatásáról a Schengeni Végrehajtó Bizottság határozata (SCH/Com-ex (98) 26 def) rendelkezett, két feladatot előírva:

1. annak ellenőrzése, hogy a schengeni térséghez csatlakozni kívánó tagállamok teljesítették-e a schengeni vívmányok (azaz a határellenőrzések megszüntetése) alkalmazásának összes feltételét („megvalósítás”);

2. annak ellenőrzése, hogy a schengeni vívmányokat végrehajtó tagállamok helyesen alkalmazzák-e ezeket („végrehajtás”).

A schengeni vívmányok tehát különbséget tesznek a „megvalósítás” és a „végrehajtás” között. Ezért tehát, még a schengeni vívmányok bevezetése előtt, legelőször azt kell ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a kölcsönös bizalom feltételei. Másodszor pedig e kölcsönös bizalmat a schengeni vívmányok helyes végrehajtásának ellenőrzésével kell fenntartani. A schengeni együttműködés kormányközi szakaszában különleges rendelkezésekre volt szükség a helyes végrehajtás ellenőrzéséhez.

A schengeni vívmányokat újratárgyalás nélkül illesztették be az Európai Unió keretébe. Így az állandó bizottságot és 1998-as megbízását is módosítás nélkül vették át annyi eltéréssel, hogy az állandó bizottság a Tanács Schengeni értékelő munkacsoportjává (SCH-EVAL) változott.

A schengeni vívmányok végrehajtásának értékelése kormányközi jellege miatt korábban és továbbra is teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az értékelésben a Bizottság megfigyelőként vesz részt. Ez a megközelítés a megbízás első felét illetően továbbra is logikus, hiszen az EU bel- és igazságügyi joganyagában nincs semmi ilyesfajta különbségtétel a „megvalósítás” és a „végrehajtás” között. Ezen túlmenően, a 2004-es és 2007-es bővítés során a csatlakozási szerződésekben, azaz az elsődleges joganyagban fektették le a belső határellenőrzések megszüntetésére és a schengeni vívmányok teljes mértékű alkalmazására vonatkozó döntéshozatali eljárást. Az csatlakozási okmányok az Európai Parlamenttel való konzultációt követően tanácsi határozat elfogadását írják elő. A Bizottságnak nincs kezdeményezési joga.

A megbízatás második részét illetően azonban kevésbé logikus e megközelítés. Következésképpen a Bizottság már a schengeni vívmányok Európai Unió keretébe történő beillesztésekor nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „a Bizottság úgy véli, hogy a Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló határozatának (SCH/Com-ex (98) 26 Def, 1998.9.16.) az Európai Unió keretébe történő beillesztése semmilyen módon nem érinti a szerződések által a Bizottságra ruházott hatásköröket, különös tekintettel a szerződések őreként betöltött feladatára”.

Mivel a kölcsönös bizalom megteremtése érdekében a megvalósítás előtti értékelés alapvető fontosságú a tagállamok számára, ésszerűnek tűnik, hogy ez a tagállamok felelősségi körében maradjon. A Bizottság megfigyelőként továbbra is teljes mértékben részt vesz ezekben az értékelésekben.

E különböző felelősségi körök azonban nem okoznak különböző értékelési normákat, csupán különböző intézményi helyzeteket tükröznek. A Tanács is dönthet amellett, hogy a belső határellenőrzés megszüntetése előtt a javasolt struktúra alkalmazásával kívánja értékelni a tagállamokat.

- A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó értékelés hatékonyabbá tételének szükségessége

1999 óta a tagállamok és a Bizottság számos alkalommal megvitatták, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a schengeni értékelési mechanizmust, különös tekintettel a megbízás második felére, nevezetesen a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozóan. Az alábbi főbb hiányosságokat tárták fel:

1. A jelenlegi értékelési mechanizmus nem megfelelő. Nem világosak az értékelések összhangjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok. Nem tettek be nem jelentett helyszíni látogatásokat.

2. Ki kell alakítani a kockázatelemzésen alapuló prioritás-meghatározás módszerét.

3. Következetesen magas szakértelmet kell biztosítani az értékelés során. Az értékelésben részt vevő szakértőknek megfelelő szintű jogi ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük. Az értékelés hatékonyságának rovására mehet, ha az összes tagállam szakértőket küld minden helyszíni vizsgálatra. Meg kell határozni a helyszíni vizsgálatokon részt vevő szakértők megfelelő számát.

4. Javítani kell a helyszíni vizsgálatokat követően tett ajánlások nyomon követését értékelő mechanizmusokat, mivel tagállamról tagállamra változnak a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések, valamint a hiányosságok megszüntetésére előírt határidők.

5. A jelenlegi értékelési rendszer nem tükrözi a Bizottság azon intézményi felelősségét, amelyet a szerződések őreként gyakorol.

Az alábbi pontok a jelenlegi mechanizmusban feltárt hiányosságokat hivatottak orvosolni.

Az értékelés módja és a Frontex szerepe

E javaslat többéves és éves programokat vezet be mind a bejelentett, mind a be nem jelentett helyszíni látogatásokra vonatkozóan. A tagállamokat továbbra is rendszeres értékelésnek vetik alá annak biztosítsa érdekében, hogy a schengeni vívmányokat mindenütt helyesen alkalmazzák. A schengeni vívmányok valamennyi része képezheti az értékelés tárgyát.

Az értékelés kérdőívekre adott válaszokon, helyszíni vizsgálatokon vagy ezek kombinációján alapulhat.

Az elmúlt években a tagállamok nem tartották szükségesnek, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vagy a fegyver- és kábítószerügyek terén helyszíni értékeléseket végezzenek. Az adatvédelemre sem tért ki mindig a helyszíni értékelés.

Ugyanakkor a helyszíni vizsgálatok nem korlátozódnak a külső határokra és a vízumokra, hanem a schengeni vívmányok minden részére kiterjedhetnek, köztük a belső határellenőrzés megszüntetéséhez kapcsolódó rendelkezésekre is. A fegyverek tekintetében azonban meg kell jegyezni, hogy amikor a schengeni vívmányokat beillesztették az EU keretébe, a schengeni vívmányok vonatkozó rendelkezéseinek helyébe a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv[5] lépett. Az irányelv helyes átültetésének ellenőrzésével a Szerződésnek megfelelően a Bizottságot bízták meg. Mivel a tagállamok sosem találták szükségesnek, hogy helyszíni vizsgálatokat hajtsanak végre, e javaslatba nem szükséges belefoglalni az említett irányelv helyes átültetésének ellenőrzését.

Továbbá, ahol a meglévő uniós jogszabályok már rendelkeznek külön értékelésről, e mechanizmus összefüggésében nincs szükség kiegészítő értékelésre, csak a schengeni vívmányok alkalmazására.

Az adatvédelem esetében – ami azon túl, hogy a schengeni vívmányok részét képezi, horizontálisan valamennyi szakpolitikai területre vonatkozik – a már meglévő szinergiák kihasználása érdekében az értékelés középpontjába a SIS-szel kapcsolatos adatvédelmi vonatkozásokat kell állítani, valamint az értékeléseket a SIS-értékelések összefüggésében kell végezni.

A helyszíni vizsgálatok adott szükségességét – a tagállamok tanácsát kikérve – a Bizottság határozza meg, az érintett tagállam jogszabályaiban, eljárásaiban vagy szervezetében beállt változások, valamint a Frontex külső határokra és vízumokra vonatkozó kockázatelemzésének figyelembe vételével.

Ezen kívül az éves program szükség szerint tematikus vagy regionális értékeléseket is tartalmazhat.

E rendszeres értékeléseken túl be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra is sor kerülhet a Frontex kockázatelemzése vagy a be nem jelentett vizsgálat szükségességét indokoló bármilyen más forrás alapján.

A többéves és éves programok szükség szerint egyaránt kiigazíthatók.

A tagállamok szakértői

A tagállami szakértők más területeken – mint például a repülés vagy a tengeri biztonság – is részt vesznek az uniós jog helyes alkalmazásának ellenőrzésében. Mivel a belső határellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő kísérő intézkedések helyes végrehajtása alapvető fontosságú a tagállamok belső biztonsága szempontjából, a tagállamok szakértői továbbra is fontos szerepet játszanak majd az értékelési folyamatban. Részt vesznek a bejelentett és a be nem jelentett látogatásokon, a többéves és az éves programok kidolgozásában, a helyszíni látogatásokon, valamint a jelentéstételben és bizottsági eljárás útján a nyomon követésben. A minőségi szakértelem garantálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szakértők megfelelő képzettséggel rendelkezzenek: szilárd elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal az értékelés által érintett területeken, valamint alapos ismeretekkel a helyszíni vizsgálatok elveiről, eljárásairól és technikáiról.

Az érintett intézmények (pl. Frontex) megfelelő képzést biztosítanak. A tagállamok pénzügyi forrásokat kapnak továbbá azon kezdeményezésekhez, amelyek kimondottan a schengeni vívmányok értékelésére irányulnak (pl. a Külső Határok Alap szabályainak megfelelően elfogadott uniós fellépések prioritási területein nyújtott képzések által)[6].

Mivel a helyszíni vizsgálok hatékonysága érdekében csökkenteni kell a részt vevő szakértők számát, az előre bejelentett helyszíni vizsgálatokon legfeljebb nyolc szakértő vehet részt. Mivel a be nem jelentett vizsgálatokhoz nehezebb lehet rövid határidőn belül rendelkezésre álló szakértőket találni, az ilyen vizsgálatokban legfeljebb hat szakértő vesz részt.

Mivel a személyek szabad mozgásának az Európai Unióról szóló szerződés 26. cikke szerinti biztosítására irányuló intézkedések helyes végrehajtása nincs kihatással más tagállamok belső biztonságára, a belső határellenőrzések megszüntetésének értékelését teljes egészében a Bizottságra lehet bízni. Megemlítendő, hogy a belső határellenőrzés megszüntetésének ellenőrzésére nem terjed ki a kormányközi megbízatás.

Az értékelés nyomon követése

A feltárt gyenge pontok és hiányosságok hatékony kezelése érdekében a jelentés megállapításait az alábbi három kategóriába kell sorolni: megfelelő; megfelelő, de fejlesztésre szorul; illetve nem megfelelő. Az érintett tagállamnak két héten belül véleményeznie kell a jelentést, és a jelentés elfogadásától számított egy hónapon belül cselekvési tervet kell benyújtania a hiányosságok orvoslására. A tagállam ugyancsak köteles hat hónapon belül jelentést készíteni cselekvési terve végrehajtásáról. A feltárt hiányosságoktól függően a Bizottság előre bejelentett vagy előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot ütemezhet be a cselekvési terv helyes végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Súlyos problémák esetén a Bizottságnak haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot.

Ez semmiképpen nem érinti a Bizottság azon jogát, hogy az értékelés bármely szakaszában jogsértési eljárást kezdeményezhet. A tagállamok például azzal sérthetik meg a schengeni vívmányokat, hogy megtagadják olyan személy belépését, aki másik tagállam által kiadott, érvényes schengeni vízummal rendelkezik. Ezek az esetek nem érintik ugyan a tagállamok belső biztonságát, az uniós jog azonban sérül.

A schengeni vívmányok beillesztése az Európai Unió keretébe

A Szerződés által a Bizottságra ruházott felelősség folytán a Bizottságnak elengedhetetlenül vezető szerepet kell vállalnia a schengeni értékelési folyamatban a schengeni vívmányok belső határellenőrzések megszüntetését követő helyes alkalmazásának értékelése érdekében. Ugyanakkor a tagállamok szakértelme is fontos a végrehajtás helyszíni ellenőrzése és a tagállamok közti kölcsönös bizalom fenntartása érdekében.

A tagállami szakértők részvételének költségeit az EU költségvetése fedezi.

- Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló határozata (SCH/Com-ex (98) 26 Def, 1998.9.16.).

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban áll az Európai Unió szakpolitikáival és célkitűzéseivel, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának és fenntartásának célkitűzésével.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL

A Tanács „schengeni értékelő” munkacsoportja 1999 óta számos eszmecserét tartott a schengeni értékelési mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében. A munkacsoport megállapodott például az értékelésekben részt vevő szakértők létszámának korlátozásáról. Ez a megállapodás azonban jogilag nem kötelező, és egyelőre minden tagállamnak jogában áll szakértőt küldeni az értékelő látogatásokra, ami néha megnehezíti e látogatások zökkenőmentes lebonyolítását. Az értékelések gyakoriságáról és módszereiről is szó esett.

2008 áprilisában a Bizottság találkozót szervezett a szakértők számára. A tagállamok egyetértettek a Bizottság által meghatározott hiányosságok értékelésével. A tagállamok elismerték a jelenlegi mechanizmus megváltoztatásának szükségességét, ám néhány tagállam kétségeinek adott hangot a Bizottságnak az új schengeni értékelési mechanizmusban betöltött intézményi szerepével kapcsolatban.

A 2009. márciusi javaslatokat az általános megközelítésről tartott három ülés, majd a tartalomról szóló további három ülés[7] során vitatták meg a vonatkozó tanácsi munkacsoportokban. Az Európai Parlament 2009. október 20-án azzal az érvvel utasította el a javaslatot[8], hogy a Bizottságnak együttdöntéses eljárás útján be kellett volna vonnia a javaslatok elfogadásába. Ezzel egyidejűleg a schengeni értékelő munkacsoport tovább dolgozott a jelenlegi munkamódszerek fejlesztésén. Ezen új javaslat figyelembe veszi a Tanácsban és az Európai Parlamentben a 2009. márciusi javaslatokról folytatott eszmecseréket.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javaslat összefoglalása

Az eszköz új schengeni értékelési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok átlátható, hatékony és következetes végrehajtása érdekében. Tükrözi a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztését követően megváltozott jogi helyzetet is.

- Jogalap

- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja.A 77. cikk a belső határellenőrzések megszüntetését az EUMSz. 26. cikkében meghatározott, a személyek szabad mozgását biztosító térség végső célkitűzéseként határozza meg. A belső határellenőrzések megszüntetését intézkedésekkel kell kísérni a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer, az adatvédelem, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a kábítószer-politika területén. Ezen intézkedések helyes alkalmazásával fenntartható a belső határellenőrzések nélküli térség. Ezen intézkedések helyes alkalmazásának ellenőrzése ezért a belső határellenőrzések nélküli térség fenntartásának végső politikai célját szolgálja.

- Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elvével összhangban a javasolt rendelet célkitűzése, nevezetesen a jelenleg meglévő és a Tanács felelősségi körébe tartozó schengeni értékelési mechanizmus hatékonyabbá tétele, csak uniós szinten valósítható meg.

E javaslat megtartja a jelenlegi kereteket, de korlátozza a részt vevő szakértők számát és növeli a hatékonyságot, és kizárólag a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik.

- A jogi eszköz megválasztása

Az uniós joganyag helyes alkalmazását biztosító értékelési mechanizmus jellegénél fogva nem követelhet meg tagállami fellépést a nemzeti jogba való átültetéshez, ezért a választott jogi eszköz a rendelet.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat melléklete pénzügyi kimutatást tartalmaz. Megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat fognak elkülöníteni az új schengeni értékelési mechanizmusért felelős Bizottság részére. A tagállami szakértők költségeit is megtérítik.

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

A szerződésekhez csatolt különböző jegyzőkönyvekből és a harmadik államokkal kötött társulási megállapodásokból fakadó következmények

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe, így alkalmazni kell az Egyesült Királyság, Írország és Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvekben és a schengeni jegyzőkönyvben leírt „változó geometria” rendszerét

E javaslat a schengeni vívmányokra épül. A jegyzőkönyvekkel kapcsolatban ezért a következőket kell figyelembe venni:

Egyesült Királyság és Írország : Ez a javaslat értékelési mechanizmust ír elő a belső határellenőrzés nélküli terület fenntartásához, amelyben az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/356/EK tanácsi határozattal, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal. Az Egyesült Királyság és Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

Dánia : Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács által történő elfogadásában, az azon harmadik országokat meghatározó intézkedések kivételével, „amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük”, illetve azon intézkedések kivételével, „amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”.

A javaslat a schengeni vívmányokra épül. A Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében „szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést.”

A schengeni vívmányokra épülő jogszabályokat végrehajtó kétszintű eljárásnak Bulgária, Ciprus és Románia esetében fellépő következményei

A 2003-as csatlakozási okmány[9] 3. cikkének (1) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány[10] 4. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, ezen okmányok I. illetve II. mellékletében felsorolt jogi aktusok az új tagállamokra nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat az érintett tagállamokban ettől az időponttól kezdve alkalmazni kell. A mellékletekben fel nem sorolt rendelkezéseket és jogi aktusokat, bár a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek e tagállamok számára, csak az e cikkekkel összhangban hozott tanácsi határozatot követően kell az új tagállamokban alkalmazni.

Ez olyan kétszintű végrehajtási eljárást eredményez, amelyben a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezései az Unióhoz való csatlakozás időpontjától kötelezőek és alkalmazandók, míg mások, különösen azok, amelyek közvetlenül a belső határellenőrzések megszüntetéséhez kapcsolódnak, a csatlakozás időpontjától kötelezőek, de az új tagállamokban csak az erre vonatkozó tanácsi határozatot követően alkalmazandók.

Ez a jogszabály azt részletezi, hogy milyen módon kell biztosítani a schengeni vívmányok helyes végrehajtását a belső határellenőrzések megszűnését követően.

Norvégia és Izland: Izland és Norvégia tekintetében e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodásban[11] foglaltak szerint.

Svájc: Svájc tekintetében e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[12] értelmében.

Liechtenstein: Liechtenstein vonatkozásában e javaslat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[13] értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

2010/0312 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

a Szerződés 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség arra támaszkodik, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen végrehajtják a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer – ideértve az adatvédelmet is –, a rendőrségi együttműködés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a kábítószer-politika területén hozott kísérőintézkedéseket.

(2) A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata[14] létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt annak megállapítására kapott megbízást, hogy egy tagjelölt állam teljesíti-e a belső határellenőrzések megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat helyesen alkalmazzák-e azok az államok, amelyek már teljes mértékben végrehajtják e vívmányokat.

(3) A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítani, valamint fenn kell tartani a belső határellenőrzések nélküli területet alkotó tagállamok magas szintű kölcsönös bizalmát, így specifikus értékelési mechanizmusra van szükség a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére. E mechanizmusnak a Bizottság és az érintett tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.

(4) A hágai program[15] felkérte a Bizottságot, hogy „a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében – a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően azonnal nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is”.

(5) A stockholmi program[16] úgy véli, „hogy a schengeni terület értékelése továbbra is kulcsfontosságú lesz, és ezért azt fejleszteni kell a Frontex e területen gyakorolt szerepének megerősítésével.”

(6) Az 1998-ban létrehozott értékelési mechanizmust ezért felül kell vizsgálni az Állandó Bizottság megbízásának második része tekintetében. Az Állandó Bizottság megbízásának első részét továbbra is az 1998. szeptember 16-i határozat I. részében rögzítettek szerint kell alkalmazni.

(7) A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy olyan koherens értékelési mechanizmust kell fenntartani, amely a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjed, kivéve azokat, ahol az uniós jogban már léteznek külön értékelési mechanizmusok.

(8) A tagállamokat szorosan be kell vonni az értékelési folyamatba. Az e rendelet végrehajtására hozott intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 4. cikkében megállapított irányítóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(9) Az értékelési mechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazott módszerekkel, a helyszíni vizsgálatokhoz magasan képzett szakértők igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban. A módszereknek külön ki kell térniük az előre bejelentett helyszíni vizsgálatokat kiegészítő be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra, különös tekintettel a határellenőrzésre és a vízumokra.

(10) Az értékelési mechanizmusnak ugyancsak ki kell terjednie a belső határellenőrzések megszűnéséről, valamint a nemzeti területen végzett ellenőrzésekről szóló vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére. E rendelkezések – amelyek nincsenek hatással a tagállamok belső biztonságára – különleges jellegére való tekintettel a vonatkozó helyszíni vizsgálatok elvégzése kizárólag a Bizottság feladata.

(11) Az értékelésnek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásakor tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.

(12) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség[17] (a továbbiakban: Frontex) támogatja a mechanizmus végrehajtását, elsősorban a külső határokkal kapcsolatos kockázatelemzések terén. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a mechanizmus kiaknázhassa az ügynökség külső határokon végzett ad hoc jellegű helyszíni vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos szakértelmét.

(13) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni vizsgálatokra küldött szakértőik kellő munkatapasztalattal rendelkezzenek, valamint hogy a vizsgálatot megelőzően megkapják az e célból szükséges képzést. A szükséges képzést a vonatkozó intézmények (pl. a Frontex) biztosítják, a meglévő pénzügyi eszközök és ezek fejlesztése révén pedig pénzügyi forrásokat bocsátanak a tagállamoknak rendelkezésre, kimondottan a schengeni vívmányok értékeléséről szóló képzésekre irányuló kezdeményezésekhez.

(14) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, Mivel e rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányokra épül, Dánia a fenti jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletnek a Tanács általi elfogadásától számított hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak[18] megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(16) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[19] összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodásban[20] foglaltak szerint.

(18) Svájc tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban[21] foglaltak szerint.

(19) Liechtenstein tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyvben[22] foglaltak szerint.

(20) Ciprus tekintetében e rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

(21) Bulgária és Románia tekintetében e rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint a schengeni vívmányok rendelkezésein alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusnak minősül.

(22) A Ciprusról, Bulgáriából és Romániából érkező szakértőknek mindazonáltal részt kell venniük a schengeni vívmányok összes részének értékelésében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél és hatály

E rendelet értékelési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók.

A schengeni vívmányok valamennyi részének értékelésében mindazonáltal azon tagállamok szakértői is részt vesznek, amelyek a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„Schengeni vívmányok”: a schengeni vívmányoknak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv által az Európai Unió keretébe beillesztett rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusok.

3. cikk

Felelősségi körök

1. Ezen értékelési mechanizmus végrehajtásáért a Bizottság felelős szoros együttműködésben a tagállamokkal, valamint az e rendeletben meghatározottak szerinti európai szervek támogatásával.

2. A tagállamok ugyancsak együttműködnek a Bizottsággal, hogy lehetővé tegyék számára az e rendelet által ráruházott feladatok végrehajtását. A tagállamok az előkészítő, a helyszíni vizsgálati, a jelentéstételi és az értékelés nyomonkövetési szakasza során is együttműködnek a Bizottsággal.

4. cikk

Értékelések

A értékelésekre kérdőívek és helyszíni vizsgálatok formájában kerülhet sor. Az értékelt tagállam mindkettőt kiegészítheti az értékelt terület ismertetésével. A helyszíni vizsgálatok és a kérdőívek egymástól függetlenül vagy együttesen is alkalmazhatók, az adott tagállamtól és/vagy az adott területtől függően. Helyszíni vizsgálatra előzetes bejelentést követően vagy anélkül is sor kerülhet.

5. cikk

Többéves program

1. A Bizottság ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot alakít ki a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a következő ötéves időszak kezdete előtt legkésőbb hat hónappal.

2. A többéves program minden évre vonatkozóan tartalmazza azon tagállamok listáját, amelyek az adott évben vizsgálat tárgyát képezik. Minden ötéves időszak során minden tagállamban legalább egyszer vizsgálatot kell folytatni. A tagállamok értékelési sorrendjének megállapítása a migrációs nyomást, a belbiztonságot, a legutóbbi értékelés óta eltelt időt, valamint az értékelendő schengeni vívmányok különböző részei közötti egyensúlyt figyelembe vevő kockázatelemzésen alapul.

3. A többéves program szükség szerint bármikor kiigazítható az (1) bekezdésben említett eljárás alapján.

6. cikk

Kockázatelemzés

1. Legkésőbb minden év szeptember 30-ig a Frontex kockázatelemzést nyújt be a Bizottság számára, amely figyelembe veszi a migrációs nyomást és ajánlásokat tartalmaz a következő évi értékelés prioritásaival kapcsolatban. Az ajánlások a külső határok konkrét szakaszaira és konkrét határátkelőhelyekre vonatkoznak, amelyek értékelésére a többéves program szerinti következő évben kerül sor. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.

2. Az (1) bekezdésben említett határidőig a Frontex külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amely a következő évben esedékes, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában megvalósítandó értékelések prioritásaira vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Ezek az ajánlások bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és legalább tíz konkrét külső határszakaszt és tíz konkrét határátkelőhelyet sorolnak fel.

7. cikk

Kérdőív

1. A Bizottság legkésőbb augusztus 15-ig szabványkérdőívet küld a következő év során értékelendő tagállamok számára. A szabványkérdőívek kitérnek a schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó jogszabályokra, a szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelés valamennyi területét érintő statisztikai adatokra.

2. A tagállamok a kérdőív közlésétől számított hat héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak. A Bizottság hozzáférhetővé teszi a válaszokat a többi tagállam számára.

8. cikk

Éves program

1. A Frontex által a 6. cikkel összhangban készített kockázatelemzés, a 7. cikkben említett kérdőívre adott válaszok, és adott esetben valamennyi egyéb vonatkozó forrás figyelem figyelembe vételével a Bizottság legkésőbb november 30-ig éves értékelési programot készít. A program az alábbiak értékelését írhatja elő:

- a schengeni vívmányok vagy azok egy részének alkalmazása egy tagállam által, a többéves programban meghatározottak szerint,

és ezen kívül, adott esetben:

- a schengeni vívmányok bizonyos részeinek alkalmazása több tagállamban (tematikus értékelés),

- a schengeni vívmányok alkalmazása a tagállamok egy csoportja által (regionális értékelés).

2. A 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott program első része felsorolja a többéves programmal összhangban a következő évben értékelendő tagállamokat. E rész felsorolja az értékelendő területeket és a helyszíni látogatásokat.

3. A Bizottság a program második részében felsorolja a következő évben esedékes, előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat. Ez a rész bizalmasnak tekintendő és azt a tagállamokkal nem közlik.

4. Az éves program – a (2), illetve a (3) bekezdéssel összhangban – szükség szerint kiigazítható.

9. cikk

A szakértők jegyzéke

1. A Bizottság összeállítja a tagállamok által a helyszíni vizsgálatokon való részvételre kijelölt szakértők jegyzékét. A jegyzéket megküldik a tagállamoknak.

2. A tagállamok az e rendelet mellékletében felsorolt területekre utalva feltüntetik valamennyi szakértő szakterületét. A tagállamok bármilyen változásról a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot.

3. A tagállamok feltüntetik, hogy a 10. cikk (5) bekezdése előírásainak megfelelően mely szakértőik állnak rendelkezésre előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálatok céljából.

4. A szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve megalapozott elméleti tudást és az értékelési mechanizmus által felölelt területeken szerzett gyakorlati tapasztalatokat, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven.

5. A tagállamok biztosítják, hogy kijelölt szakértőik megfelelnek az előző bekezdésben részletezett követelményeknek, és feltüntetik, hogy szakértőik milyen képzésben részesültek. A tagállamok emellett biztosítják, hogy szakértőik folyamatos továbbképzésben részesüljenek a követelmények teljesítésének fenntartása érdekében.

10. cikk

A helyszíni vizsgálatokért felelős csoportok

1. A helyszíni vizsgálatokat a Bizottság által kijelölt csoportok hajtják végre. A csoportok a 9. cikkben említett jegyzékben szereplő szakértőkből és bizottsági tisztviselőkből állnak. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyes csoportok összetétele földrajzi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott legyen, valamint hogy az azokat alkotó szakértők megfelelő szaktudással rendelkezzenek. Tagállami szakértők nem vehetnek részt az alkalmazási helyük szerinti országban végzett helyszíni vizsgálatokban.

2. A Bizottság felkérheti a Frontexet, az Europolt, az Eurojustot vagy egyéb megfelelő európai szerveket arra, hogy jelöljenek ki egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz egy, a feladatkörük által felölelt területhez kapcsolódó látogatáson.

3. A helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértők maximális száma (beleértve a megfigyelőket is) az előre bejelentett vizsgálatok esetében nyolc, az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetében pedig hat lehet.

4. Az előzetesen bejelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb 4 héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok egy héten belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.

5. Az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb egy héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok 48 órán belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.

6. A helyszíni látogatások vezető szakértőit a Bizottság tisztviselője és egy tagállami szakértő alkotják, akit a helyszíni vizsgálatot megelőzően a csoport tagjai közösen jelölnek ki.

11. cikk

A helyszíni vizsgálatok lebonyolítása

1. A helyszíni vizsgálatot végző csoport minden szükséges előkészítő intézkedést megtesz a helyszíni vizsgálatok hatékonyságának, pontosságának és egységességének biztosítása érdekében.

2. Az érintett tagállamot az alábbiak szerint értesíteni kell:

- előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 2 hónappal,

- előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 48 órával.

3. A helyszíni vizsgálatot végző csoport minden tagjának olyan igazolással kell rendelkeznie, amely felhatalmazza a helyszíni vizsgálat Európai Unió nevében történő végrehajtására.

4. Az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a szakértői csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel. Biztosítania kell a csoport hozzáférését minden területhez, helyiséghez és dokumentumhoz, amelyek az értékeléshez szükségesek. Biztosítania kell továbbá, hogy a csoport végrehajthassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésére irányuló feladatát.

5. Az érintett tagállam a hatáskörébe tartozó valamennyi eszközzel segíti a csoportot munkája elvégzésében.

6. Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a Bizottság előre közli az érintett tagállamokkal a szakértői csoport tagjainak nevét. Az értékelt tagállam kapcsolattartót jelöl ki a helyszíni vizsgálat gyakorlati lebonyolításához.

7. A tagállamok felelősek a szakértőik utazásának és elszállásolásának megszervezéséért. A helyszíni vizsgálatban részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét a Bizottság megtéríti.

12. cikk

A személyek szabad mozgásának ellenőrzése a belső határokon

A 10. cikk sérelme nélkül a belső határellenőrzések megszüntetését ellenőrző, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálati csoportok kizárólag bizottsági tisztviselőkből állnak.

13. cikk

Értékelő jelentések

1. Minden értékelést követően jelentést kell készíteni. A jelentésnek a helyszíni vizsgálat megállapításain és adott esetben a kérdőíven kell alapulnia.

6. Amennyiben az értékelés alapja kizárólag a kérdőív vagy előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat, a jelentést a Bizottság készíti el.

7. Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a jelentést a csoport készíti el a látogatás során. A bizottsági tisztviselő felelős a jelentés elkészítéséért, valamint egységességéért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a csoportnak kompromisszum kialakítására kell törekednie. A jelentés eltérő álláspontokat is tartalmazhat.

2. A jelentés a vonatkozó minőségi, mennyiségi, működési, adminisztratív és szervezeti szempontokat elemzi, és felsorol minden, az értékelés során észlelt hiányosságot vagy gyenge pontot. A jelentés ajánlást tesz az ezek orvoslásához szükséges intézkedésekre, valamint határidőket a végrehajtásukra.

3. A jelentés minden megállapítására a következő minősítéseket kell alkalmazni:

8. megfelelő;

9. megfelelő, de fejlesztésre szorul;

10. nem megfelelő.

4. A Bizottság legkésőbb hat héttel a helyszíni vizsgálatot, vagy adott esetben a kérdőívre adott válaszok beérkezését követően megküldi a jelentést az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam két héten belül benyújtja a jelentésre vonatkozó észrevételeit.

5. A Bizottság szakértője a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a jelentést és a tagállamtól érkezett választ. A tagállamokat felhívják arra, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdőívre adott válaszokkal, a jelentéssel, valamint az érintett tagállam észrevételeivel kapcsolatban.

A (3) bekezdésben említett megállapítások minősítését illető ajánlásokat a Bizottság fogadja el a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

A jelentés elfogadását követő egy hónapon belül az érintett tagállam cselekvési tervet bocsát a Bizottság rendelkezésére a feltárt hiányosságok orvoslásáról.

A Bizottság a szakértői csoporttal való konzultációt követően a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a cselekvési terv megfelelőségét illető értékelését. A tagállamokat felkérik a cselekvési terv véleményezésére.

6. Az érintett tagállam a jelentés kézhezvételét követő hat hónapon belül jelentést készít a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról, amit három havonta meg kell ismételnie mindaddig, amíg a cselekvési tervet teljes mértékben végre nem hajtják. A feltárt hiányosságok súlyosságától és az orvoslásukra foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság – a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – helyszíni vizsgálatokat irányozhat elő a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében. A Bizottság be nem jelentett helyszíni látogatásokat is előirányozhat.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottságot a cselekvési terv végrehajtásáról.

7. Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a lehető leghamarabb tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet.

14. cikk

Bizalmas jellegű információk

A csoportok minden, feladatuk teljesítése során szerzett információt bizalmasan kezelnek. A helyszíni vizsgálatokat követően készített jelentések minősített dokumentumnak számítanak. A Bizottság – az érintett tagállammal való konzultációt követően – dönt arról, hogy a jelentés mely részei tehetők közzé.

15. cikk

Bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

2. Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 4., 7. és 8. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

1. Az 5. cikk szerinti első többéves programot és a 8. cikk szerinti első éves programot az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kidolgozni. Mindkét program e rendelet hatályba lépése után egy évvel indul.

2. A 6. cikkel összhangban a Frontex az első kockázatértékelést legkésőbb három hónappal e rendelet hatálybalépését követően nyújtja be a Bizottságnak.

3. A tagállamok e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül, a 9. cikkel összhangban kijelölik szakértőiket.

17. cikk

Az Európai Parlament tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a Bizottság által a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásokról.

18. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az e rendelet alapján végrehajtott értékelésekről, amely jelentést közzé kell tenni, és amely az alábbiakkal kapcsolatban tartalmaz információkat:

- az előző évben végzett értékelések, és

- az egyes értékelésekből levont következtetések, valamint a hiányosságok orvoslására irányuló tevékenységek állása.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, „Végrehajtási Bizottság az egyezményt már alkalmazó államokban” című, 1998. szeptember 16-i (SCH/Com-ex (98) 26 def) határozatának II. része egy évvel e rendelet hatálybalépését követően hatályát veszti.

20. cikk

A Tanács határozhat úgy, hogy e rendelettel összhangban elvégzi a z e rendelet hatálybalépését követően kötött csatlakozási okmányokban említett schengeni értékeléseket.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT CÍME:

A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Szakpolitikai terület: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (18. cím)

Tevékenységek: Szolidaritás — Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása (18.02. alcím)

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

A 18 02. alcímen belül (Szolidaritás – Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása) a „Schengeni értékelés”* című, 18 02 07. jogcímcsoport létrehozása

*a 2011. évi költségvetéstervezetben létrehozott költségvetési tétel

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama

A fellépés a tervek szerint 2011-ben vagy 2012-ben kezdődik. Állandó jellegű lesz.

3.3. Költségvetési jellemzők

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | A schengeni társult országok hozzájárulásai | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

Lásd a 3.1. pontot | Nem kötelező | Diff[23] | IGEN | IGEN | NEM | [3A] sz. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2011-es év | 2012 | 2013 | 2014 | n + 4 | n+5. és későbbi évek | Összesen |

Működési kiadások[24] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | p.m. | 0.562 | 0.730 | 0.730 |

Kifizetési előirányzatok | b |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[25] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | p.m. | 0.562 | 0.730 | 0.730 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | p.m. | 0.562 | 0.730 | 0.730 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[26] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0.122 | 0.610 | 0.854 | 0.854 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | p.m. | 0.065 | 0.097 | 0.097 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0.122 | 1.237 | 1.681 | 1.681 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0.122 | 1.237 | 1.681 | 1.681 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást tartalmaz, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást több szerv nyújtja):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5. és későbbi évek | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással[27]. Amennyiben szükséges, a 2011. évre vonatkozó pénzügyi előirányzatokat a 18 02. alcímen belüli átcsoportosítás útján teszik elérhetővé.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[28] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi keret módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

E javaslat a schengeni vívmányokra épül, az 1999/437/EK tanácsi határozatban foglaltak értelmében. A schengeni vívmányokhoz társult harmadik országok, Izland és Norvégia[29], valamint Svájc[30] és Liechtenstein[31] is hozzájárulnak a költségekhez.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 1 | 5 | 7 | 7 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A schengeni vívmányok kormányközi eredete miatt a jelenlegi schengeni értékelési mechanizmussal a Tanácsot bízták meg. Az értékelések keretében felmerült költségeket azon tagállamok nemzeti költségvetéseiből fedezik, amelyek szakértői részt vesznek az értékelésekben. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe való beillesztését követően azt a jogalapot is meg kell adni, amely alapján ezen értékeléseket el lehet végezni. Következésképpen a mechanizmus kapcsán, különösen a tagállami szakértők részvételével kapcsolatban felmerült költségeket (a helyszíni vizsgálatokhoz kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése) az EU költségvetéséből kell fedezni. A tagállami szakértők napidíját továbbra is az érintett tagállam költségvetése fedezi.

5.2. Az Unió részvételéből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Annak érdekében, hogy a schengeni térséget mint a szabad mozgás belső határellenőrzések nélküli térségét fenntarthassuk, a kísérő intézkedések eredményes és hatékony ellenőrzési mechanizmusára van szükség. A kormányközi alapon nyugvó schengeni értékelési mechanizmust mindenképpen az EU keretéhez kell igazítani, amelyben a szerződések őreként a Bizottság veszi át a felelősséget, ugyanakkor a tagállamok egymásba vetett kölcsönös bizalmának fenntartása érdekében teljes mértékben biztosítja a tagállami szakértők részvételét.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A javaslat általános célja a schengeni vívmányok helyes alkalmazása a kísérő intézkedések által felölelt valamennyi területen, ami lehetővé teszi a belső határellenőrzések nélküli térség fenntartását.

1. fellépés: Helyszíni vizsgálatok vagy kérdőívek útján történő értékelés, amely a következő szakpolitikai területekre terjed ki: külső határok, vízumok, rendőrségi együttműködés a belső határok mentén, a Schengeni Információs Rendszer, adatvédelem, kábítószerügy, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés.

Mutató: A schengeni vívmányok helyes alkalmazásának értékelése a jelentésekben (teljes mértékben megfelelő; megfelelő, de fejlesztésre szorul vagy nem megfelelő).

2. fellépés: Előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok alapján történő értékelés.

Mutató: A schengeni vívmányok helyes alkalmazásának értékelése konkrét hiányosságok orvoslása érdekében. Minden egyes látogatás után jelentés készül az uniós jognak való megfelelésről.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( nem uniós országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A javasolt rendelet értékelő mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának ellenőrzésére. A vívmányok helyes alkalmazását az értékelő jelentések mérik fel, a megfelelés mértékének feltüntetésével. A Bizottság éves jelentést készít e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlament és a Tanács számára.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1037/1999/EK rendelet rendelkezései korlátozás nélkül alkalmazandók e fellépésre.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | 2014-es év | n+4. | [n+5]. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[34] (XX 01 01.) | A*/AD | 1 | 4 | 6 | 6 |

B*, C*/AST | 1 | 1 | 1 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[35] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[36] |

ÖSSZESEN | 1 | 5 | 7 | 7 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek (1)

( A 2010. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében kérvényezendő álláshelyek (2012-re 2, 2013-re pedig 1)

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás) (3)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

A jelenlegi Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2013-ig nem kér új álláshelyeket; az ebből eredő költségvetési korlátok miatt a szükséges humánerőforrásokat a főigazgatóság azon alkalmazottai fogják biztosítani, akik már jelenleg is meg vannak bízva a fellépés igazgatásával és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosításra kerültek, kiegészítve azokkal az erőforrásokkal, amelyeket az érintett főigazgatóság az éves allokációs eljárás keretében kaphat.

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. | n+2. | n+3. | n+4. | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | 2014-es év | n+4. | [n+5]. év és későbbi évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 1 | 5 | 7 | 7 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 0.122 | 0.610 | 0.854 | 0.854 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyzet |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | 2014-es év | n+4. | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

15 01 02 11 03 – Bizottságok[38] (irányítóbizottsági eljárás) | p.m. | 0,065 | 0,097 | 0,097 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 — Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11) | p.m. | 0,065 | 0,097 | 0,097 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | p.m. | 0,065 | 0,097 | 0,097 |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

Számítási mód: 27 tag (tagállamonként 1)* 600 EUR/személy* 4 ülés az első évben és 6 ülés a további években. |

[1] COM(2009) 102 és COM(2009) 105.

[2] COM(2009) 665 végleges.

[3] Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott 17024/09. tanácsi dokumentum

[4] E célból meg kellett határozni a schengeni vívmányokat (a Tanács 1999/435/EK határozata, HL L 176., 1999.7.10., 1. o.), valamint a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezése és határozata tekintetében meg kellett nevezni a Szerződésekben található jogalapot (a Tanács 1999/436/EK határozata, HL L 176., 1999.7.10., 17. o.). A schengeni vívmányok valamennyi rendelkezéséhez az első vagy a harmadik pillér keretében rendeltek jogalapot. A harmadik pillér alá sorolták a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyek esetében nem lehetett egységes jogalapot meghatározni (pl. a SIS-re vonatkozó rendelkezések). A schengeni vívmányok valamennyi módosításához arra van szükség, hogy a szerződésekben legyen rájuk megfelelő jogalap.

[5] HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

[6] HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

[7] 11076/09., 11087/09., 13831/1/09. és 13832/09. sz. dokumentumok.

[8] A7-0034/2009.

[9] HL L 236., 2003. 10. 23., 33. o.

[10] HL L 157., 2005. 6. 21., 29. o.

[11] HL L 176., 1999. 7. 10., 36. o.

[12] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[13] HL L 83., 2008. 3. 26., 3. o.

[14] HL L 239., 2000.9.22., 138. o.

[15] HL C 53., 2005.3.3., 1. o. (1.7.1. pont).

[16] Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott 17024/09. tanácsi dokumentum

[17] A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.), HL L 349., 2004. 11. 25., 1. o.

[18] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[19] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[20] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[21] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[22] HL L 83., 2008. 3. 26., 3. o.

[23] Differenciált előirányzatok.

[24] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az xx. cím xx 01. alcíme alá.

[25] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[26] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[27] Az értékelési mechanizmus végrehajtása a 2013. pénzügyi évet követően is folytatódik.

[28] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[29] Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 12. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése (HL L 176., 1999.7.10., 36. o.).

[30] Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

[31] Az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 3. cikke (HL L 83., 2008.3.26., 3. o.).

[32] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[33] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[34] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[35] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[36] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[37] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[38] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.