15.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 81/135


2010. május 6., csütörtök
Az Európai Beruházási Bank (EBB) - 2008. évi éves jelentés

P7_TA(2010)0156

Az Európai Parlament 2010. május 6-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank 2008. évi éves jelentéséről (2009/2166(INI))

2011/C 81 E/23

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2008. évi éves jelentésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 208–209., 271. és 308–309. cikkére, és az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a Számvevőszék szerepével kapcsolatos 287. cikkére,

tekintettel 2009. április 23-i állásfoglalására, a hetedik, nyolcadik és kilencedik Európai Fejlesztési Alap 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (1),

tekintettel a Pöttering úr, az Európai Parlament elnöke és Maystadt úr közötti levélváltásra a Parlament 2009. április 23-i állásfoglalását követően,

tekintettel az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről szóló 2009. március 25-i állásfoglalására (2),

tekintettel az EBB 2006-os éves jelentéséről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalására (3),

tekintettel a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatra (4),

tekintettel a 2006/1016/EK határozat jogalapjáról szóló 2008. november 6-i bírósági ítéletre (5),

tekintettel az EBB 2006. március 28-i tájékoztatáspolitikai irányelveire (6),

tekintettel az EBB 2009–2011. évi, az Igazgatótanács által 2008. december 16-án jóváhagyott ügyviteli tervére,

tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) az EBB átvizsgálására való jogosultsága kérdéséről hozott 2003. július 10-i bírósági ítéletre (7),

tekintettel a Számvevőszék, az EBB és a Bizottság között az EK-Szerződés 248. cikkének (3) bekezdése alapján létrejött, a Számvevőszék által gyakorolt ellenőrzés módozatainak tekintetében kötött és 2007 júliusában megújított háromoldalú megállapodásra (8),

tekintettel az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank közötti, 2008. május 27-én aláírt egyetértési megállapodásra, melynek célja az Európai Unió külső hitelezési politikái összehangolásának megerősítése,

tekintettel az Európai Ombudsman és az Európai Beruházási Bank közötti, 2008. július 9-én aláírt megállapodásra a panaszok, ideértve az Európai Unión kívüli polgárok és az EU-ban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező személyek panaszainak kezelésére vonatkozó banki irányelvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatásról,

tekintettel az EBB offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos felülvizsgált időközi stratégiájára,

tekintettel az EBB Panaszirodájának 2008-as éves tevékenységi jelentésére,

tekintettel a Parlament ajánlásainak végrehajtásáról szóló, az EBB által a Parlamentnek benyújtott legutóbbi jelentésre,

tekintettel az EBB Ellenőrző Bizottsága által a Kormányzótanács elé terjesztett 2008-as éves jelentésre,

tekintettel a Bizottság 2008. október 29-i, „A pénzügyi válságtól a fellendülésig: európai cselekvési keret” című közleményére (COM(2008)0706),

tekintettel a 2008. november 26-i„Az európai gazdasági fellendülés terve” című európai bizottsági közleményre (COM(2008)0800),

tekintettel az „EU 2020” stratégiáról szóló 2010. március 10-i állásfoglalására (9),

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0062/2010),

A.

mivel az EBB-t a Római Szerződés hozta létre és fő célja, hogy a tőkepiacok igénybevételével és saját forrásai felhasználásával hozzájáruljon a belső piac fejlődéséhez és a különböző régiók fejlődése közötti különbségek csökkenéséhez,

B.

mivel az EBB Európai Unión belüli finanszírozási tevékenysége hat, stratégiai szempontból kiemelt területre összpontosít: a gazdasági és társadalmi kohézió biztosítására, a tudásalapú gazdaságra való felkészülésre, a transzeurópai közlekedési és hozzáférési hálózatok fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására, a környezet védelmére és állapotának javítására, valamint a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás biztosítására,

C.

mivel az EBB Európai Unión kívüli műveletei elsősorban az Európai Unió külső fellépéseivel kapcsolatos politikáját hivatottak támogatni,

D.

mivel a lisszaboni stratégiával összhangban az EBB úgy határozott, hogy jegyzett tőkéjét 67 milliárd euróval, 165 milliárd euróról 232 milliárd euróra emeli, amelyből a tagállamok 8,2 milliárd eurót fizettek be,

E.

mivel alapokmánya szerint a Lisszaboni Szerződés ratifikálását követően az EBB által nyújtott kölcsönök és garanciák összege nem haladhatja meg nem csak jegyzett tőkéjének, de a tartalékok, a máshová nem sorolt céltartalék és az eredménykimutatási többlet összegének 250 %-át sem,

F.

mivel a finanszírozási igények nőttek a gazdasági és pénzügyi válság által okozott hitelszűke miatt,

G.

mivel az EBB különös hangsúlyt helyezett a KKV-kra, a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátásra és az éghajlatváltozás enyhítésére, valamint a közelmúltbeli gazdasági visszaesés által különösen súlyosan érintett európai uniós konvergenciarégiókban tett beruházásokra,

H.

mivel az EU 2020 stratégia célkitűzései megfelelő finanszírozás nélkül nem valósíthatók meg, és az EU 2020 stratégiáról szóló állásfoglalása 35. bekezdésében az Európai Parlament kinyilvánította, hogy véleménye szerint „meg kell erősíteni az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerepét az infrastrukturális befektetések, a zöld technológiák, az innováció és a kkv-k támogatása terén”,

I.

mivel az EBB hitelezési tevékenységének mértéke 2008-ban jelentősen növekedett, a szerződésekben aláírt, nyújtott kölcsönök összege 57,6 milliárd euróra nőtt, és a kifizetett összeg 48,6 milliárd euró volt, ami a vártnál 10 milliárddal több,

J.

mivel az aláírt projektek értéke 2007-hez képest 20,5 %-kal, míg 2006-hoz képest 25,9 %-kal nőtt. 2008-ban az EBB által végzett műveletek 89,34 %-a az EU tagállamain belüli projektekre összpontosult, ami 2007-hez képest 2,7 százalékpontos, 2006-hoz képest 2,25 százalékpontos növekedést mutat,

K.

mivel 2007-hez képest a közép- és kelet-európai projektekre összpontosító aláírt szerződések értéke 2008-ban 17 %-kal, 6 905 millió euróra emelkedett, ami a 2004-es érték majdnem kétszeresét jelenti,

L.

mivel az EBB EU-n kívüli hitelezési tevékenysége 2008-ban földrajzi régiónként a következő volt: Ázsia és Latin-Amerika 469 millió euró, Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország 170 millió euró, mediterrán országok 1 290 millió euró, csatlakozás előtt álló országok 3 453 millió euró, AKCS-országok 561 millió euró, és Dél-Afrika 203 millió euró,

Megjegyzések az EBB 2008. évi éves jelentéséhez

1.

üdvözli az EBB 2008. évi éves jelentését és arra ösztönzi a bankot, hogy folytassa az európai gazdaság fejlődésének előmozdítására és a növekedés elősegítésére, a foglalkoztatás ösztönzésére, valamint a régiók közötti és a társadalmi kohézió előmozdítására irányuló tevékenységét;

2.

elégedetten állapítja meg, hogy az EBB-csoport gyorsan reagált a globális gazdasági válságra a saját maga által finanszírozott tőkeemeléssel, így növelve a hitelezésre rendelkezésre álló összeget az európai gazdaságélénkítési terv támogatásához; és felhívja a bankot, hogy folytassa a pénzügyi válság kezelésére irányuló programjait különösen azokban a tagállamokban, amelyeket súlyosan érintett a válság, valamint fokozza tovább hitelezési tevékenységét ezekben az országokban; azt várja, hogy az EBB 2009. évi támogatásainak köszönhetően – melyek összege 75 milliárd euróra rúg – a reálgazdasági beruházások összege mintegy 225 milliárd euróra nő;

3.

megállapítja, hogy a pénzügyi közvetítők révén a kkv-knek biztosított új hitelkeretek 2008-ban 42,4 %-kal, 8,1 milliárd euróra nőttek, amiből 4,7 milliárd eurót az utolsó negyedévben hívtak le; 30 milliárd euró került elkülönítésre a 2008–2011-es időszakban az európai kkv-k számára kidolgozott hitelprogramra;

A Lisszaboni Szerződés következményei

4.

üdvözli az Ellenőrző Bizottság megerősítését azáltal, hogy tagjainak száma háromról hatra nőtt, és megbízatást kapott annak megvizsgálására, hogy a bank tevékenysége megfelel-e a bevált banki gyakorlatnak, illetve az éves beszámoló könyvvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az Ellenőrző Bizottság tagjai jelentős bankfelügyeleti tapasztalattal rendelkezzenek; hangsúlyozza azonban, hogy az Ellenőrző Bizottság megerősítése mellett olyan konkrét lépéseket kell tenni, amelyek révén az EBB hamarosan megfelelő bankfelügyeleti ellenőrzés alá kerül;

5.

kéri az EBB-t és a tagállamokat, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy a tagállamokon kívül az Európai Unió (mivel a Lisszaboni Szerződéssel összhangban az EU jogi személyiséggel rendelkezik) is rendelkezzen részesedéssel a bankban, ami véleménye szerint fokozottabb együttműködést eredményezne az EBB és a Bizottság között;

Bankfelügyelet

6.

megállapítja, hogy 2009. júniustól az EBB az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vesz a központi bankok európai rendszerének monetáris politikával kapcsolatos tevékenységében, és ez a státusz bizonyos jelentéstételi kötelezettségekkel jár az EKB felé a Luxemburgi Központi Bankon (Banque Centrale du Luxembourg, BCL) keresztül, különösen az EBB likviditásikockázat-kezelő rendszeréről;

7.

mindazonáltal meg van győződve arról, hogy szükség van egy olyan prudenciális európai felügyeleti rendszerre, amelyben az EBB-nek ugyanolyan prudenciális szabályoknak kell megfelelnie, mint a hitelintézeteknek, olyan valódi prudenciális ellenőrzésnek, amely felügyeli az EBB pénzügyi helyzetének minőségét, és biztosítja eredményei pontos számbavételét, valamint a szakma magatartási szabályainak betartását;

8.

ezért támogatja azt az ötletet, hogy az európai bankfelügyelők bizottsága (CEBS) az Európai Pénzügyi Felügyeleti Hatóság keretében alakuljon át egy szélesebb körű illetékességgel bíró Európai Bankfelügyeleti Hatósággá (EBA); javasolja, hogy minden olyan pénzintézet és csoport, amely egynél több uniós tagállamban működik, beleértve az EBB-t is, tartozzon az EBA illetékességi körébe; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy ez az új pénzügyi felügyeleti rendszer minél előbb megkezdje működését;

Költségvetési ellenőrzés és gazdálkodás

9.

üdvözli, hogy a bank a piaci ingadozások és bizonytalanságok ellenére meg tudta tartani kitűnő hitelbesorolását; továbbá üdvözli, hogy a bank finanszírozási plafonját 55 milliárd euróról 60 milliárd euróra növelte, és 59,5 milliárd eurót tudott előteremteni, ami 2007-hez képest (54,7 milliárd euró) jelentős, 8,8 %-os növekedés;

10.

kéri az EBB-t, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az AAA minősítés megtartására, amely kulcsfontosságú ahhoz, hogy a legjobb feltételeket tudja biztosítani kölcsöneihez;

Külső megbízatás és beruházási keret

11.

legkésőbb 2010. április 30-ig várja az EBB külső finanszírozásairól szóló félidős jelentést, valamint a 633/2009/EK határozat helyébe lépő új bizottsági határozatot; úgy véli, hogy mind a félidős jelentésnek, mind a Bizottság új javaslatának a Michel Camdessus által vezetett irányító bizottság ajánlásai mellett a Parlament korábbi ajánlásait is figyelembe kellene vennie; kéri különösen az EBB külső megbízatásának következetesebbé tételét mind a következő megbízatás teljes időtartamára rendelkezésre álló források megfelelősége, mind földrajzi területek szerinti elosztásuk tekintetében;

12.

rávilágít arra, hogy az EBB külső fellépéseinek összhangban kell lenniük az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt uniós politikai célokkal; véleménye szerint az EBB-nek mint uniós politikát követő banknak egyensúlyt kell tartania az Unióval szomszédos régióknak nyújtott hitelek terén. úgy ítéli meg, hogy az olyan régiók tekintetében, ahol az EBB tevékenysége átfedésbe kerülhet más regionális vagy nemzetközi, közpénzből finanszírozott pénzügyi intézményekével, szükséges lehet a feladatok világos elkülönítése; ezzel összefüggésben üdvözli a Nyugat-balkáni Befektetési Keretet; megismétli azonban, hogy a Bizottság, az EBB és EBRD közötti jelenlegi együttműködési megállapodást a keleti szomszédságban, Oroszországban és Közép-Ázsiában folyó finanszírozási műveletek tekintetében felül kell vizsgálni; éppen ezért üdvözli a tényt, hogy a „bölcsekből” álló irányítóbizottság egyetért az Európai Parlament által az EBB és az EBRD közötti jobb megértésről szóló, 2009 márciusában elfogadott ajánlásokkal;

13.

felidézi, hogy a hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2008. április 22-i állásfoglalásának (10) 24. bekezdésében javasolta, hogy a mentesítési eljárás során az EBB éves beszámolóját terjessze be közvetlenül a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elé, és szolgáljon kifejtő magyarázattal a beruházási keret végrehajtására vonatkozóan; továbbá emlékeztet arra, hogy az EFA forrásai az európai adófizetők által biztosított közpénzekből, nem pedig a pénzpiacokról származnak;

14.

továbbra is sajnálja, hogy az EBB által a beruházási keretről készített éves jelentés főként pénzügyi információkat tartalmaz, és nagyon kevés információt nyújt – ha egyáltalán nyújt – a különböző finanszírozott programok eredményeiről;

15.

megállapítja, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (11) közelgő felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy a projekteket és a beruházási keret eredményeit a mentesítési eljárás hatálya alá vonják; felhívja a Bizottságot, hogy javaslata elkészítésekor ajánljon lehetséges megoldást e cél elérésére;

Átláthatóság és a csalás elleni küzdelem

16.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az EBB az utóbbi években szisztematikusan nyomon követi a Parlament ajánlásait;

17.

emlékeztet arra, hogy az EBB kötelezettséget vállalt a tájékoztatáspolitikai irányelvek háromévenkénti hivatalos felülvizsgálatára, üdvözli, hogy 2009 májusában az EBB nyilvános konzultációt indított panaszkezelési, tájékoztatáspolitikai és átláthatósági irányelvei vonatkozásában; sajnálja, hogy a tájékoztatáspolitikai irányelveket 2009-ben nem vizsgálták felül a terveknek megfelelően, és elvárja, hogy az EBB minél hamarabb vizsgálja felül az említett három területre vonatkozó irányelveit;

18.

kéri, hogy az EBB a magas szintű átláthatóságot biztosító normák felállítása érdekében egyértelműen határozza meg az információk közzétételére vonatkozó tilalom feltételeit a közeljövőben elkészülő tájékoztatáspolitikai irányelveiben;

19.

elégedetten állapítja meg, hogy a nyilvános konzultációk az EBB elmúlt években folytatott átláthatósági politikájának szerves részévé váltak; felhívja azonban az EBB-t, hogy fordítson nagyobb figyelmet az érintett felek bevonására azáltal, hogy egyértelmű iránymutatásokkal látja el őket a konzultációkba vagy értékelésekbe történő lehetséges bevonásukkal kapcsolatban;

20.

üdvözli, hogy az EBB, különösen annak megfelelőség-ellenőrzési vezetője nagyobb figyelmet fordított az informátorok védelmére szolgáló, 2009 áprilisában közzétett új szabályok kidolgozására, amelyek teljes körű védelmet biztosítanak az EBB minden alkalmazottja és a banknak szolgáltatást nyújtó bármely más személy számára; felhívja azonban a bank figyelmét arra, hogy az EBB nem biztosít védelmet külső panasztevők számára megtorlás esetén, és kéri, hogy az EBB vizsgálja meg e hiányosság megszüntetésének lehetőségét;

21.

támogatja, hogy az EBB a „nulla tolerancia” elvét alkalmazza a csalásokkal és a korrupcióval szemben, és kéri a bankot, hogy a Bizottsággal együttműködve gyorsítsa fel a csalást elkövetők feketelistájának összeállítását, valamint egy kizárási rendszer kialakítását és bevezetését az EBB és egyéb nemzetközi fejlesztési bankok által vesztegetés tárgyában bűnösnek talált vállalkozások vonatkozásában;

22.

üdvözli a tájékoztatáspolitikai irányelveknek az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő lefordítását, és felhívja az EBB-t, hogy az EU minden hivatalos nyelvén tegye elérhetővé a környezeti információkhoz való hozzáféréssel, az EBB panasztételi mechanizmusával és az EBB átláthatósági politikájával kapcsolatos dokumentumait;

Az offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos stratégia

23.

üdvözli, hogy az EBB további előrelépést tett azzal, hogy felülvizsgálta az offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos stratégiáját, amely túlmutat az adóparadicsomokban székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozására vonatkozó jelenlegi tilalom fenntartásán;

24.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy megújult a Bank offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos stratégiája – amely immár továbbmegy annál, hogy pusztán fenntartsa a tiltólistán szereplő offshore pénzügyi központokban székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozására vonatkozó tilalmat – és különösen azt, hogy az EBB olyan új kötelezettséget ír elő a feketelistán nem szereplő, azonban gyengén szabályozott offshore pénzügyi központban székhellyel rendelkező valamennyi partnerszervezete számára, hogy a megfelelő szerződések aláírását megelőzően helyezzék át székhelyüket egy offshore pénzügyi központnak nem minősülő országba, ezáltal biztosítva a bank által 2010. március 31. után nyújtott hitelek vonatkozásában, hogy az EBB-től kölcsönt felvevők egyike sem rendelkezik gyengén szabályozott offshore pénzügyi központban található székhellyel;

25.

kéri az EBB-t annak megvizsgálására, hogy az offshore pénzügyi központokkal kapcsolatos megújult stratégia kiterjed-e azokra a pénzeszközökre, amelyeket az EBB projekthitelezéshez alkalmaz; továbbá úgy véli, hogy az EBB-nek biztosítania kell, hogy az említett eszközök révén keletkező bevételek a projektek lezárása után ne folyjanak adóparadicsomokba;

26.

aggodalmának ad hangot az átfogó kölcsönök odaítélésének és ellenőrzésének adóügyi szempontú átláthatatlansága miatt; emlékeztet arra, hogy az EBB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a hitelek kedvezményezettjei ne használják ki az adóparadicsomok nyújtotta lehetőségeket, vagy alkalmazzanak egyéb, adóelkerülést eredményező gyakorlatot, mint például a túl magas transzferárképzés; ebben az összefüggésben felhívja az EBB-t, hogy követelje meg, hogy a pénzügyi közvetítők hozzák nyilvánosságra az általuk kapott átfogó és kerethitelek felhasználásának részleteit, többek között valamennyi országban végzett tevékenységükről szóló jelentésüket;

27.

üdvözli az EBB-csoport tevékenységéről és vállalati felelősségvállalásáról szóló beszámolóját, amely számot ad a bank – az EU politikai célkitűzéseit kiegészítő és megerősítő – stratégiai célkitűzéseinek elérése érdekében tett lépésekről;

Stratégia és célkitűzések

28.

üdvözli az EBB 2009–2011. évi ügyviteli tervét, amelyben a bank a 2008–2010. évi ügyviteli tervben megadott iránymutatásokhoz képest jelentős mértékben növelte a működési tevékenységéhez kapcsolódó célkitűzéseket;

29.

hangsúlyozza, hogy az EBB feladata, hogy fontos szerepet játsszon az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében; kéri ezért a bankot annak biztosítására, hogy kölcsönei támogatni fogják a stratégia célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítéseket;

30.

tudomásul veszi, hogy az EBB alapvető célkitűzése a gazdasági és társadalmi kohézió és konvergencia, és főként az EU kohéziós politikájának konvergenciapillére;

31.

nagyra értékeli, hogy az EBB 21 milliárd eurót, a bank uniós kölcsönkihelyezésének 41 %-át fordította konvergenciaprojektekre, amivel hozzájárult a konvergencia-célkitűzés teljesítéséhez;

32.

hangsúlyozza a Bizottsággal együttműködésben tett lépések hozzáadott értékét, és hogy a bank további támogatást és hátteret biztosít a Strukturális Alap tevékenységéhez;

33.

felszólít az uniós támogatások és az EBB pénzügyi eszközei együttes alkalmazásának javítására a kohézió támogatása, és a válság által leginkább sújtott országok további hanyatlásának megakadályozása érdekében – főként azokban a kohéziós régiókban, ahol az önrész előteremtése különös nehézségekbe ütközik;

34.

kéri, hogy az EBB jelentése a jövőben tartalmazza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a régiók számára a technológiailag fejlett programok és a megújuló vagy tiszta energiaforrások alkalmazására nyújtott támogatásokat kiegészítő nagyobb hiteleket;

35.

kiemeli az EBB jelentős szerepét a kis- és középvállalkozások támogatása terén a pénzügyi válság idején, figyelembe véve, hogy a kkv-k az EU-n belüli vállalkozások 99 %-át teszik ki, több mint 100 millió embert foglalkoztatva, és ezáltal az európai gazdaság motorjai;

36.

elismeri a beépített multiplikátorhatást, amely azt jelenti, hogy a pénzügyi közvetítőknek az EBB által nyújtott hitel összegének legalább kétszeresét kell hozzáadniuk a kkv-knek nyújtott EBB-hitelekhez, és hogy a kkv-k számára kidolgozott hitelprogramra irányuló új kezdeményezés javítja a kkv-k pénzügyi helyzetét; továbbá kéri az EBB-t, hogy közelgő tevékenységi jelentésében adjon részletes tájékoztatást e hitelek hatékony felhasználásáról annak érdekében, hogy az EBB-támogatásból származó hasznuk egy részét megfelelő módon a kkv-knak adják tovább, valamint hogy tájékoztatást nyújtsanak a támogatás forrásáról;

37.

tudomásul veszi, hogy az EBB részvényesei kérésére a 2008–2010-es időszakban 30 milliárd eurót elkülönítettek kkv-knak nyújtandó hitelek számára, és hogy ezen összeg felét 2008-ban és 2009-ben rendelkezésre bocsátották; hangsúlyozza a körültekintő felügyelet jelentőségét annak érdekében, hogy a pénzügyi partnerek az EBB-hitelt ne saját mérlegük kiegyensúlyozására használják;

38.

figyelembe véve, hogy a válságnak még nincs vége, és hogy a munkanélküliségi ráták továbbra is nőnek, kéri az EBB-t, hogy vállaljon magasabb kockázatot a kkv-k esetében alkalmazott hitelnyújtási politikájában anélkül, hogy kiváló tőkepiaci adósminősítését (AAA) kockára tenné javasolja, hogy az EBB igazítsa ki az Európai Beruházási Alap 2006-os kockázatitőke-mandátumát a jelenlegi gazdasági zavarok fokozottabb figyelembevétele és a kkv-k kockázatos projektekhez szükséges tőkéhez való hozzáférésének javítása érdekében; kéri, hogy az EBB JASMINE programban való részvételének összegét – amely jelenleg 20 millió euró – legalább duplázzák meg;

39.

emlékeztet az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2007-es éves jelentéséről szóló 2009. március 25-i állásfoglalásában (12) megfogalmazott javaslataira: a 8. bekezdésben sürgeti az EBB-t, hogy „jobban kövesse nyomon és tegye átláthatóvá a kkv-kat támogató globális hitelei jellegét és végső rendeltetési helyét”; felhívja az EBB-t, hogy növelje a pénzügyi közvetítőkön keresztül kihelyezett hitelei átláthatóságát, és hogy állapítson meg egyértelmű finanszírozási feltételeket a pénzügyi közvetítők számára, és határozzon meg hitelezési hatékonysági kritériumokat;

40.

felhívja az EBB-t, hogy harmonizálja a kkv-knak nyújtott hitelezését a strukturális alapokból nyújtott támogatásokkal a konvergenciarégiókban, és hogy biztosítson kiegyensúlyozott támogatást a különböző fajta kkv-k számára;

41.

sürgeti az EBB-t, hogy fokozza a kkv-kat támogató átfogó hitelei természetének és végső felhasználásának átláthatóságát és ellenőrzését; javasolja, hogy készüljön „eredményjelző tábla” az EBB hitelezési műveleteinek multiplikátor hatásáról;

42.

felhívja az EBB-t, hogy éves jelentésében készítsen részletesebb és módszertanilag harmonizáltabb elemzéseket a Strukturális Alapok tevékenységét kiegészítő pénzügyi eszközökről; ennek kapcsán a bank elmagyarázhatná a Parlamentnek a Bizottsággal közösen létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus működését; véleménye szerint e mechanizmus – melyet a 7. kutatási keretprogram keretében finanszíroznak – és a strukturális alapok összehangolt működése különösen fontos;

43.

megállapítja, hogy az EBB éves jelentése szerint a JEREMIE kezdeményezés (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) értékelési szakasza 2008-ban lezárult; sajnálja, hogy a jelentés ezt az értékelést nem tartalmazza;

44.

kéri az EBB-t, hogy következő éves jelentésében részletezze két 2009-es eszköz, a JASMINE kezdeményezés (európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program) első eredményeit és a Mezzanine növekedési eszköz végrehajtását;

45.

kéri az EBB-t, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az egyes projekteknél tapasztalt bonyolult bürokratikus szabályozások egyszerűsítésére – ahol ezek felmerülnek – a projektek finanszírozásának gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében, különös tekintettel a világválságra;

46.

hangsúlyozza, hogy az európai makrorégiók számára indított új programok sikere attól függ, hogy milyen mértékben koordinálják a területi hatással járó egyes politikák keretében végzett tevékenységeket és hogy találnak-e hosszú távú megoldást a makrorégiók finanszírozására; ezért kéri a bankot, hogy vegye fontolóra az EBB és az EBA általi, ezen célból történő finanszírozás lehetőségét az európai uniós finanszírozás kiegészítéseként a 2014-ben kezdődő, következő pénzügyi programozási időszak során;

47.

kéri az EBB-t, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) EU-n kívüli tevékenysége megkettőzésének elkerülésére; emlékeztet a fent említett 2009. március 25-i állásfoglalása 28. bekezdésében szereplő ajánlásaira az EBB és az EBRD közötti strukturáltabb együttműködés érdekében azokban az országokban, ahol közösen tevékenykednek;

*

* *

48.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.


(1)  HL L 255., 2009.9.26., 98. o.

(2)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0185.

(3)  HL C 259. E, 2009.10.29., 14. o.

(4)  HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

(5)  C-155/07. sz., Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa ügy, az EBHT-ban még nem jelent meg.

(6)  HL C 332., 2006.12.30., 45. o.

(7)  C-15/00. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Beruházási Bank ügy (EBHT 2003., I-7281. o.).

(8)  Az Európai Unióról szóló szerződés 287. cikkének (3) bekezdése.

(9)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0053.

(10)  HL L 88., 2009.03.31., 253. o.

(11)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(12)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0185.