[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.3.31.

COM(2010)125 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Harmadik monitoringjelentés a bolgár acélipar szerkezetátalakításáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Harmadik monitoringjelentés a bolgár acélipar szerkezetátalakításáról

BEVEZETÉS

Az Európa-megállapodás[1] 2. jegyzőkönyvében az Európai Unió átmeneti rendelkezésekbe egyezett bele a Bulgária számára az acélipar szerkezetátalakítási folyamatának befejezéséhez adott szerkezetátalakítási segéllyel kapcsolatban. Bulgáriának engedélyezték szerkezetátalakítási célú állami támogatás nyújtását, amennyiben:

- ez a támogatás a szerkezetátalakítási időszak végére a kedvezményezett cégek rendes piaci körülmények közötti életképességéhez vezet,

- a nyújtott támogatás összege és intenzitása szigorúan arra korlátozódott, ami feltétlenül szükséges az életképesség helyreállításához, és fokozatosan csökkent,

- a szerkezetátalakítási program összekapcsolódik a teljes bulgáriai gyártókapacitás ésszerűsítésével és csökkentésével.

Az eredeti szerkezetátalakítási időszak 2006 végéig tartott volna. Bulgária azonban jelezte, hogy a meglévő nemzeti szerkezetátalakítási program (National Restructuring Programme, NRP) és egyéni üzleti terv (Individual Business Plan, IBP) keretében nem lesz képes teljesíteni a 2. jegyzőkönyv követelményeit. Ezért az EU-hoz történő csatlakozás előtt Bulgária benyújtott egy módosított szerkezetátalakítási programot és üzleti tervet, és kérte a szerkezetátalakítási időszak meghosszabbítását. Az EU–Bulgária Társulási Tanács 2006. december 29-i 3/2006 határozata[2] módosította a 2. jegyzőkönyvet, hogy a szerkezetátalakítási időszakot 2008 végéig kiterjessze, valamint meghatározta a Bizottsági monitoring- és jelentéstételi kötelezettségeit is. A meghosszabbított nemzeti szerkezetátalakítási program kizárólag a Kremikovtzi AD-re vonatkozott.

A Bizottság két monitoringjelentés fogadott el, a 2006.[3] és a 2007.[4] évről.

A MONITORING EREDMÉNYEI

Ez a harmadik és utolsó jelentés kiegészíti az előző bizottsági jelentéseket, és értékeli a 2008 – vagyis a szerkezetátalakítási utolsó éve – végéig elért eredményeket. A Bizottság már előző jelentéseiben is rámutatott arra, hogy nem teljesültek a jegyzőkönyvben felsorolt, gazdasági életképességgel, technológiai és környezetvédelmi beruházásokkal, értékesítéssel, költségcsökkentéssel és termelékenységgel kapcsolatos szerkezetátalakítási célkitűzések. Azóta a bolgár hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a Kremikovtzi AD egyéni üzleti tervének végrehajtása 2008. augusztus 6-án megszakadt a fizetésképtelenség bejelentése és a Szófiai Városi Bíróság által kezdeményezett csődeljárás megindítása után. A vállalat működését jelenleg egy a bíróság által kinevezett csődbiztos felügyeli.

A szerkezetátalakítás fő referenciaértékeinek figyelemmel kísérése

Állami támogatás

A Társulási Tanács 3/2006 határozata meghatározza a Kremikovtzi AD-nak nyújtható állami támogatás plafonértékét, és megtiltja, hogy az acélipari ágazatban bármely más vállalat közpénzből támogatást kapjon. A Kremikovtzi AD esetében az állami támogatás legmagasabb engedélyezett összege 432,6 millió BGN (bolgár leva) volt. Mivel azonban a vállalat nem használta föl – és így nem is kapta meg – a foglalkoztatási szerkezetátalakításhoz adandó támogatást, az állami támogatás ténylegesen kifizetett része 431,1 millió BGN volt.

További állami támogatásban sem a Kremikovtzi AD, sem más acélgyártó nem részesült Bulgáriában 2008-ban.

Kapacitáscsökkentés

Az állami támogatás odaítélésével létrejövő versenyelőny ellentételezéseként a Kremikovtzi AD-nek előírták, hogy szűntessen meg egy 500 000 tonna késztermék előállítására képes dróthengerművet. A monitoring megállapította, hogy a hengerművet a szerkezetátalakítási időszak végére a megfelelő EU-jogszabállyal[5] összhangban bezárták.

Gazdasági életképesség

A várakozások szerint 2008-ra, a szerkezetátalakítási időszak végére a Kremikovtzi AD-nak el kellett volna érnie a hosszú távú gazdasági életképességet[6]. Azonban már 2008 közepére tovább romlott a vállalat helyzete olyannyira, hogy nem volt képes fizetni az adósságait, és csődeljárást kellett indítani ellene. A Bizottság állami támogatásra vonatkozó normái szerint a fizetésképtelen vállalat nem életképes.

Az életképtelenségre vonatkozó megállapítást még nyomatékosabbá teszik a vállalat pénzügyi eredményei. A vállalat által benyújtott pénzügyi adatok nem tekinthetők a helyzet pontos megjelenítésének, hiszen számos jelentős ügy nem egyértelmű, a könyvvizsgálók pedig megtagadták, hogy véleményt adjanak a Kremikovtzi 2006-os, 2007-es és 2008-as nem konszolidált számláiról. Az ellenőrizetlen pénzügyi kimutatások azonban arra utalnak, hogy a teljesítmény 2008-ban negatív volt, vagyis nem teljesültek az egyéni üzleti tervben (IBP) elfogadott életképességi vállalások. Az eredmények még rosszabbak voltak, mint 2007-ben: kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA)/forgalom: –33,1% (cél: 13,5%), valamint kamatok és adózás előtti eredmény (EBIT)/forgalom –107,1% (cél: 1,5%).

A helyzet legfőbb oka a likviditáshiány volt, amely annak következtében lépett föl, hogy a vállalat tulajdonosai kudarcot vallottak, amikor az IBP-ben kölcsönösen jóváhagyott módon „saját hozzájárulásként” tőkeinjekciót akartak nyújtani. A likviditáshiány egyik következménye a nyersanyag-beszállítók által meghatározott hitelfeltételekre gyakorolt negatív hatás volt, vagyis emelkedtek a vállalat által a nyersanyagokért fizetendő árak (a világpiaci acélárak emelkedése mellett).

2008-ban később a vállalat nem a világpiacon vásárolt nyersanyagokat, hanem (a továbbra is fennálló likviditási problémák miatt) jórészt barterkereskedelembe bocsátkozott olyan megállapodásokkal, melyek szerint a nyersanyagért cserébe késztermékkel fizet. Ennek következtében a nyersanyagárak emelkedése alig hatott a vállalat életképességére, hiszen a világpiaci hullámzások nem hatottak a tulajdonképpeni vételárakra, hanem azok inkább a Kremikovtzi AD működési feltételeitől függtek.

Ugyanekkor az életképességet negatívan befolyásolta a vállalatnak az a stratégiája, hogy az ügyfelektől az alacsonyabb eladási árakért cserébe (előrefizetések formájában) előfinanszírozási kondíciókat követelt. A vállalat – a kisebb haszonrés ellenére – a végfelhasználók helyett a kereskedőkre összpontosított. E kereskedelmi megállapodások miatt a vállalat a piaci átlagnál alacsonyabb eladási árakat ért el.

Költségcsökkentés

A likviditáshiánynak egy újabb hatása volt, hogy kudarcba fulladt a vállalat versenyképessé tételéhez szükséges modernizációs beruházás megvalósítása különösen az acélgyártás folyékony szakaszánál, ahol a legkorszerűbb műszaki berendezések különösen fontosak. Egyes területeken, mint például az energia- és anyagfogyasztás terén, a költségeket hosszú távon csak az IBP-ben kölcsönösen jóváhagyott modernizációs beruházáson keresztül lehet csökkenteni. A 2006–2008-as időszakban azonban az ilyen beruházás csupán az IBP-ben megállapított célérték 43%-át érte el. A 2008-ban végrehajtott technológiai beruházás csupán az adott évre szóló IBP-cél 1,7%-ára rúgott.

Az életképesség elérése érdekében történő költségcsökkentés kudarcának újabb oka volt a 2008-as alacsony kapacitáskihasználás (acélgyártásnál 30%, félkész- és késztermékeknél 20%), aminek az lett az eredménye, hogy a Kremikovtzi AD-nak nem sikerült csökkentenie az egységnyi termékre jutó fenntartási költséget és nyersanyagfogyasztást.

A 2006–2008-as időszakban a környezetvédelmi beruházás csupán az IBP-ben megállapított célérték 23%-át érte el.

Termelékenység és foglalkoztatás

A Kremikovtzi AD 2008 során 5190 személyt foglalkoztatott, amely 8%-kal az adott évre szóló IBP-cél alatt volt. Az alacsony gyártási mennyiségek miatt azonban mégsem nőtt a termelékenység 2007-hez képest: még a válság előtt, 2008 első felében is csak az IBP-ben meghatározott cél 20%-át érte el. A szerkezetátalakítási időszak végére a termelékenység az IBP-cél 26%-át érte el (ami a nemzetközi norma 20%-a, a többi bolgár acélipari vállalat által elért átlagos termelékenységnek pedig csupán 13%-a). Ez hátrányos hatást gyakorolt a vállalat üzleti tevékenységének hatékonyságára és eredményességére.

Környezetvédelem

Az IPPC-irányelv[7] alkalmazását illetően Bulgária átmeneti időszakot kérelmezett. A Kremikovtzi AD-nak az eltérés révén 2007. október 30-áig be kellett volna szereznie egy teljesen koordinált engedélyt, amely egy olyan kötelező menetrendet is magában foglal, amely szerint a vállalat 2011. december 31-ig eléri a teljes megfelelés szintjét. 2007 áprilisában az EMEPA (Enterprise for Management of Environmental Protection Activities, bolgár környezetvédelmi hatóság) úgy döntött, hogy nem ad integrált engedélyt a Kremikovtzi AD-nak. A vállalat 2007 májusában újra benyújtotta a kérelmét, az eljárás azonban a fizetésképtelenség bejelentése miatt nem fejeződött be.

KÖVETKEZTETÉSEK

A Kremikovtzi már az eredeti szerkezetátalakítási időszak 2006-ban esedékes végéig sem volt képes elérni a szerkezetátalakítási célokat. Rendkívül kivételes módon a vállalat számára két évvel meghosszabbodott a szerkezetátalakítási időszak. A szituáció azonban ezen idő alatt sem javult, és végül a társaság csődjével ért véget.

A Bizottság szerint a szerkezetátalakítási támogatás odaítélésének legfőbb feltétele, hogy a vállalat és tulajdonosai komoly erőfeszítést tegyenek. Eszerint a közpénzből nyújtott pénzügyi támogatás mellé a vállalatnak „saját pénzügyi hozzájárulást” kell adnia. A Kremikovtzi egyéni üzleti tervének (IBP) alapját jelentő saját beruházás összege nem állt rendelkezésre. A modernizációs beruházáshoz szükséges tőke hiánya és a forgótőke hiánya volt a legfőbb oka annak, hogy a vállalatnak nem sikerült elérnie a gazdasági életképességet.

A Bizottság kiemeli, hogy ezek a fejlemények nem a gazdasági válság következményei. A vállalat már 2007-ben és 2008 első felében is számos létesítményt az IBP kapacitási céljai alatti szinten üzemeltetett, elsősorban a forgótőke hiánya miatt. Ugyanez az ok akadályozta a beruházási program végrehajtását is. 2008 első felében a működési teljesítményt az eladási mennyiségek és összegek esése jellemezte, ehhez hozzájárult a működési feltételek fokozódó romlása, ami összességében veszteségeket okozott. Az életképességet jellemző EBIT és EBITDA referenciaértékek egyaránt negatívak voltak. Mindennek következtében a helyzet nem magyarázható a világválsággal, hiszen a vállalat körülményei már 2007-ben elkezdtek romlani, amikor az acélpiac még rendkívüli növekedést tapaszalt. A fizetésképtelenségi eljárás 2008 augusztusában indult, a 2008. szeptemberi pénzügyi krízis előtt.

A megállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Európa-megállapodás[8] 2. jegyzőkönyvének és az EU–Bulgária Társulási Tanács 2006. december 29-i 3/2006 határozatának[9] rendelkezéseit csupán az odaítélt szerkezetátalakítási támogatás és a nettó kapacitáscsökkentés összefüggéseiben tartották be. A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítás referenciaértékei (gazdasági életképesség, termelékenység és költségcsökkentés) nem teljesültek, azok messze a közösen jóváhagyott célok alatt maradtak.

A Bizottság következtetése szerint a nemzeti szerkezetátalakítási program (NRP) és az egyéni üzleti terv (IBP) nem valósult meg teljes egészében, és ezért nincs összhangban a 2. jegyzőkönyv követelményeivel.

A kedvezményezett elmulasztotta elérni a szerkezetátalakítási célokat, ezért jogi következményként Bulgária vállalta, hogy követeli a támogatási visszafizetését, ahogyan az közösen jóvá lett hagyva a 3. cikk harmadik bekezdésében, amelyet az EU–Bulgária Társulási Tanácsnak az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvét módosító 2006. december 29-i 3/2006 határozata határoz meg:

„Amennyiben a szerkezetátalakítási program figyelemmel kísérése és a tervek azt mutatják, hogy az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvének megfelelő feltételei és a legfontosabb szerkezetátalakítási intézkedések, köztük az összes végrehajtott beruházás, nem teljesült, vagy hogy a szerkezetátalakítási időszakban Bulgária további állami támogatásban részesítette az acélipart, és különösen a Kremikovtzi AD-t, akkor Bulgária – Európai Unióhoz való csatlakozása előtt vagy után – a kedvezményezettől beszedi az e feltételek megsértésével nyújtott támogatást.”

Az ebből a kötelezettségvállalásból eredő visszafizettetési kötelezettséget az állami támogatással foglalkozó bolgár hatóságok is elismerik, és megkezdték a beszedési eljárást. A csődeljárás során a beszedési meghagyást megkérdőjelezték. A bolgár hatóságokra váró gyakorlati és jogi következményeket a Bizottság részletesen kifejtette. Ez a végső jelentés megerősíti a Bizottság eredeti értékelését. Ebben a tekintetben a Bizottságot célszerű továbbra is tájékoztatni a fizetésképtelenségi eljárás fejleményeiről, különösen az állami támogatás visszatérítésére vonatkozó követelés tekintetében.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság ki fog bocsátani egy sui generis határozatot a 3. cikk második bekezdése értelmében, amelyet az EU–Bulgária Társulási Tanácsnak az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyvét módosító 2006. december 29-i 3/2006 határozata 1. cikke határoz meg, amely szerint:

„A Bizottság dönti el, hogy a szerkezetátalakítási program és a tervek teljes mértékben megvalósultak-e, és összhangban állnak-e az Európa-megállapodás 2. jegyzőkönyve 9. cikkének (4) bekezdésében található követelményekkel.”

[1] HL L 358., 1994.12.31., 3–222. o.

[2] UE-BG 1908/06 — http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st01/st01908-re01.en06.pdf.

[3] COM(2008) 511.

[4] COM(2009) 146.

[5] HL L 286., 1991.10.16., 20. o. (3010/91/ESZAK határozat).

[6] HL C 244., 2004.10.1., 2. o.A gazdasági életképesség azt jelenti, hogy a vállalat a szerkezetátalakítási időszak végére ismét fenntarthatóan nyereséges. Hosszú múltra visszatekintő gyakorlat alapján a Bizottság szerint a vállalatoknak az alábbiakat kell elérniük:- bruttó működési eredmény, vagyis a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti jövedelem (EBITDA) legalább a forgalom 10%-a nem integrált acélipari vállalatoknál, és 13,5%-a integrált acélgyáraknál;- minimális hozam, vagyis a kamatfizetés és adózás előtti jövedelem (EBIT) legalább a forgalom 1,5%-a.

[7] HL L 257., 1996.10.10., 26. o., a Tanács 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (1996. szeptember 24.).

[8] HL L 358., 1994.12.31., 3–222. o.

[9] UE-BG 1909/06 — 3/2006 határozat elfogadása.