22.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 103/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2010. március 31.)

a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2010/28)

2010/C 103/01

2010. március 8-án az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: „a rendelettervezet”).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a nemzeti központi bankok („NKB-k”) segítséget nyújtanak, illetve részt vesznek az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) szerinti statisztikák összeállításában. Ezen túlmenően a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett feladatainak céljaira kormányzati pénzügyi statisztikákat is jelentenek az EKB-nak. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevétel

Az EKB támogatja a rendelettervezetet, mivel az igen fontos előrelépés a 479/2009/EK rendeletben említett statisztikák minőségének javítása szempontjából.

Különös észrevételek

Az EKB hangsúlyozza, hogy igen fontos, hogy a tagállamok hozzáférést biztosítsanak a Bizottság (Eurostat) számára minden olyan információhoz, melyre a Bizottságnak az adatminőség értékeléséhez szüksége van. Az EKB egyben úgy ítéli meg, hogy ebből a célból a 8. cikk (2) bekezdésében foglaltaknál részletesebb lista jótékony hatású lenne a bekérhető adatok fajtájára vonatkozó egyértelműség és bizonyosság fokozása érdekében. Egyértelművé kell tenni, hogy ez a lista nem kimerítő jellegű.

Ugyanígy az EKB megítélése szerint néhány példának a 11. cikk (3) bekezdésébe való felvételével pontosítani lehetne, hogy milyen esetekben van szükség módszertani látogatásokra. A gyakori és jelentős adatrevíziók, az állandó és meg nem indokolt állományi-tranzakciós kiigazítások és a módszertani kérdéseket illető megoldatlan problémák aggályokra adhatnak okot, és ennélfogva indokolhatnak egy módszertani látogatást, amely az EKB meggyőződése szerint kiváló eszköz az adatminőség javítására. Természetesen a 479/2009/EK rendelet ilyen látogatásokra vonatkozó rendelkezései és az adatminőség javítását célzó más rendelkezések csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha azokat teljes mértékben alkalmazzák.

Emellett az EKB-nak az a meggyőződése, hogy a „kormányzati hiány (kormányzati többlet)” 479/209/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározását hozzá kell igazítani a nemzetközi statisztikai standardokhoz. Az EKB ezért javasolja a túlzott hiány esetén követendő eljárásra a nemzeti számlák (B.9) hiány meghatározásának használatát, ahogyan az az eljárás korai éveiben is történt. Ennek további előnye lenne az is, hogy fokozná az adatszolgáltatási folyamat átláthatóságát, mivel a swap-ügyletekből és a határidős kamatláb-megállapodásokból származó elszámolások túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz használandó hiány fogalmából való kizárásával a hiányadatok kevésbé manipulálhatóak az összetett pénzügyi tranzakciók révén.

Az EKB emellett az adatminőség javítása érdekében biztosítani szeretné, hogy a tervadatok összeállítása a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján történjen, havi és negyedéves teljesítés figyelembevételével, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ideális esetben e tervadatok minőségét is ellenőrizni kell.

Emellett az EKB-nak meggyőződése, hogy a Bizottságnak több időt kell kapnia a tényleges adatok értékelésére és támogatná a 14. cikkben említett határidőnek egy héttel, négy hétre történő meghosszabbítását. E határidő meghosszabbítása igényli azt is, hogy a tagállamok az adatok felhasználásával zajló közigazgatási eljárások (ideértve például a konvergenciajelentések elkészítését is) akadályozásának elkerülése érdekében korábban továbbítsák az adatokat. Ezért az EKB javasolja, hogy a jövőben az adatszolgáltatási határidőt hozzák előbbre. Mivel az EKB tisztában van azzal, hogy jelenleg folyik a vita a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (3) (azaz a számlák európai rendszerének adattovábbítási programjának) módosításáról, az egységességi problémák megelőzésére a megfelelő határidőket össze kell hangolni.

Végezetül az EKB fontosnak tekinti, hogy a nemzeti statisztikai hatóságok rendelkezzenek hozzáféréssel az annak biztosításához szükséges információkhoz, hogy a jelentett adatok megfeleljenek a 479/2009/EK rendelet 1. cikkének és a mögöttes ESA 95 szerinti elszámolási szabályoknak.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2010. március 31-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  COM(2010) 53 végleges.

(2)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(3)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o.


MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt szöveg (1)

1.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése

8. cikk

„(2)   A tagállamok a lehető legrövidebb időn belül hozzáférést biztosítanak a Bizottság (Eurostat) részére az adatok minőségének értékeléséhez kért valamennyi információhoz, többek között olyan statisztikai információkhoz, mint a nemzeti számlákból származó adatok, módszertani leírások, a túlzott hiány esetén követendő eljárásban szolgáltatott táblázatok és a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és pontosítások.

A kérdőívek formátumát a Bizottság (Eurostat) határozza meg a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal (a továbbiakban: CMFB) folytatott konzultációt követően.”

8. cikk

„(2)   A tagállamok a lehető legrövidebb időn belül hozzáférést biztosítanak a Bizottság (Eurostat) részére az adatok minőségének értékeléséhez kért valamennyi statisztikai és költségvetési információhoz. .

A statisztikai és költségvetési adatok különösen az alábbi adatokat jelentik:

a)

a nemzeti számlák adatai;

b)

módszertani leírások;

c)

a túlzott hiány esetén követendő eljárásban jelentett táblázatok;

d)

a túlzott hiány esetén követendő eljárás jelentésére vonatkozó kiegészítő kérdőívek és a tájékoztatás pontosításai;

e)

az állami és regionális költségvetés végrehajtásáról a központi számviteli hivatal/pénzügyminisztérium/illetékes regionális hatóság által adott tájékoztatás;

f)

a nemzeti számlákon belül az államháztartási ágazat részét alkotó, költségvetésen kívüli/nonprofit és hasonló szervezetek;

g)

a társadalombiztosítási alapok elszámolásai;

h)

helyi önkormányzatok felmérései.

A kérdőívek formátumát a Bizottság (Eurostat) határozza meg a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal ( CMFB) folytatott konzultációt követően.”

Magyarázat

A rendelettervezetnek az egyértelműség és átláthatóság fokozása érdekében meg kell határoznia, hogy a kért adat lehet statisztikai és költségvetési jellegű, és példákat is adnia kell ezen adatkategóriákra.

2.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése

11. cikk

„(3)   A módszertani látogatások célja a megküldött tényadatokat alátámasztó eljárások és számlák ellenőrzése, valamint részletes következtetések levonása a megküldött adatok minőségéről, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Módszertani látogatásokra kizárólag kivételes esetekben kerül sor, ha az adatok minőségével kapcsolatban egyértelműen jelentős kockázatokat vagy potenciális problémákat tárnak fel.”

11. cikk

„(3)   A módszertani látogatások célja a megküldött tényadatokat alátámasztó eljárások és számlák ellenőrzése, valamint részletes következtetések levonása a megküldött adatok minőségéről, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Módszertani látogatásokra kizárólag kivételes esetekben kerül sor, ha az adatok minőségével kapcsolatban egyértelműen jelentős kockázatokat vagy potenciális problémákat tárnak fel, például gyakori és lényeges adatrevíziók, az állandó és meg nem indokolt állományi-tranzakciós kiigazítások vagy a módszertani kérdéseket illető megoldatlan problémák.

Magyarázat

Az EKB javasolja annak példálózó jelleggel történő meghatározását, hogy milyen rendkívüli esetek igényelnek módszertani látogatást.


Jelenlegi szöveg

Az EKB által javasolt módosítások

3.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése

„(3)   A »kormányzati hiány (kormányzati többlet)« a »kormányzati« szektornak (S.13) az ESA 95-ben meghatározott nettó hitelfelvétele (nettó hitelnyújtása) (EDP B.9). A kormányzati hiányban foglalt kamatkiadások alatt az ESA 95-ben meghatározott kamatot kell érteni (EDP D.41).”

„(3)   A »kormányzati hiány (kormányzati többlet)« a »kormányzati« szektornak (S.13) az ESA 95-ben meghatározott nettó hitelfelvétele (nettó hitelnyújtása) ( B.9). A kormányzati hiányban foglalt kamatkiadások alatt az ESA 95-ben meghatározott kamatot kell érteni ( D.41).”

Magyarázat

Amint azt a különös észrevételek között kifejtettük, az EKB javasolja az adatszolgáltatási folyamat átláthatóságának a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz a kormányzati számlák hiányának (B.9) használata révén történő javítását.

4.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése

„(1)   A »kormányzati hiány és államadósság szintjének tervadatai« azon számadatok, amelyeket a tagállamok az adott évre állapítanak meg. Ezeknek a legfrissebb hivatalos előrejelzéseknek kell lenniük, amelyek a legfrissebb kormányzati döntéseket, gazdasági fejleményeket és kilátásokat veszik alapul. A számadatokat az adatközlési határidőt megelőzően az ahhoz lehető legközelebb eső időpontban kell előállítani.”

„(1)   A »kormányzati hiány és államadósság szintjének tervadatai« azon számadatok, amelyeket a tagállamok az adott évre állapítanak meg. Ezeknek a legfrissebb hivatalos előrejelzéseknek kell lenniük, amelyek a legfrissebb kormányzati döntéseket, gazdasági fejleményeket és kilátásokat, illetve a havi és negyedéves teljesítést veszik alapul. A számadatokat az adatközlési határidőt megelőzően az ahhoz lehető legközelebb eső időpontban kell előállítani.”

Magyarázat

Az EKB véleménye szerint a tervadatok minősége javulna, ha összeállításuk a legfrissebb rendelkezésre álló adatokból történne.

5.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése

„(1)   A Bizottság (Eurostat) a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási határidők leteltét, illetve a 6. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatokat követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

„(1)   A Bizottság (Eurostat) a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási határidők leteltét, illetve a 6. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatokat követő négy héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

Magyarázat

Annak érdekében, hogy a Bizottságnak hosszabb idő álljon rendelkezésére a tagállamok által szolgáltatott adatok minőségének megfelelő ellenőzésére, az EKB javasolni kívánja a határidő kisebb mértékű meghosszabbítását.

6.     módosítás

A 479/2009/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) szolgáltatott tény adatokat a 322/97/EK rendelet 10. cikkében megállapított elveknek megfelelően bocsátják rendelkezésre. Ebben a tekintetben a nemzeti statisztikai hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a közölt adatok megfelelnek az e rendelet 1. cikkében foglaltaknak és az azok alapjául szolgáló ESA 95 elszámolási szabályoknak.”

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) szolgáltatott tény adatokat a 223/2009/EK rendelet 2. cikkében megállapított elveknek megfelelően bocsátják rendelkezésre. Ebben a tekintetben a nemzeti statisztikai hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a közölt adatok megfelelnek az e rendelet 1. cikkében foglaltaknak és az azok alapjául szolgáló ESA 95 elszámolási szabályoknak. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti statisztikai hatóságok kapjanak betekintést az e feladat ellátásához szükséges összes információba.”

Magyarázat

A nemzeti statisztikai hatóságoknak betekintést kell adni az annak biztosításához szükséges információkba, hogy a szolgáltatott adatok megfeleljenek a rendelet 1. cikkének és az ESA 95 mögöttes számviteli szabályainak. Ezzel a kérdéssel a Hellén Statisztikai Rendszer és egy független statisztikai hatóság létrehozásáról szóló, 2010. február 23-i CON/2010/17 EKB vélemény  (2) is foglalkozott.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzással szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(2)  Közzétéve az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu