[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.3.2009

COM(2009)105 végleges

2009/0032 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a schengeni vívmányok alkalmazását nyomon követő értékelési mechanizmus létrehozásáról

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat indokai és célkitűzése

A javasolt határozat legfontosabb célja, hogy jogi keretet hozzon létre a schengeni vívmányok közösségi jog részét képező elemei helyes alkalmazásának értékelésére. E javaslattal párhuzamosan rendeletjavaslat is született, amely létrehoz egy a schengeni vívmányok közösségi jog részét képező elemei alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló értékelési mechanizmust. E kettős értékelési mechanizmust célja, hogy fenntartsa a tagállamok egymás iránti bizalmát a tekintetben, hogy valamennyien képesek hatékonyan és hatásosan alkalmazni a belső határok nélküli térség létrehozását lehetővé tevő kísérő intézkedéseket.

Az új mechanizmus általános célja, hogy biztosítsa a schengeni vívmányok átlátható, hatékony és következetes alkalmazását, valamint tükrözze a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztését követően a jogi helyzetben bekövetkezett változásokat.

- Általános háttér

A schengeni vívmányok által létrehozott belső határok nélküli térséget – a schengeni térséget – kormányközi keretek között alakították ki a 80-as évek végén és a 90-es évek elején azok a tagállamok, amelyek készek voltak a belső határellenőrzések megszüntetésére és e célból olyan kísérő intézkedések végrehajtására, mint például a külső határok ellenőrzésének közös szabályozása, közös vízumpolitika, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása. A belső határellenőrzéseket azonban mégsem sikerült közösségi szinten megszüntetni, mivel a tagállamok nem értettek egyet abban, hogy a személyek szabad mozgásának biztosítása (az EK-Szerződés 14. cikke) érdekében erre ténylegesen szükség van. Idővel azonban az Egyesült Királyság és Írország kivételével az összes akkori tagállam csatlakozott a schengeni térséghez.

A schengeni vívmányok az Amszterdami Szerződés 1999-es hatálybalépésével[1] a közösségi jog részévé váltak.

A schengeni térség alapja, hogy a tagállamok teljes mértékben megbíznak egymásban a tekintetben, hogy valamennyien teljes mértékben képesek végrehajtani a belső határellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő kísérő intézkedéseket: pl. a tagállamok a külső határokon végzett ellenőrzéseket nem csupán saját érdekük védelmében hajtják végre, hanem az összes többi tagállam nevében is, amelyekbe a schengeni térség külső határának átlépését követően bárki szabadon beutazhat.

E kölcsönös bizalom megteremtése és fenntartása érdekében a schengeni tagállamok 1998-ban állandó bizottságot hoztak létre. Az állandó bizottság megbízatásáról a Schengeni Végrehajtó Bizottság határozata (SCH/Com-ex (98) 26 def) rendelkezett, két feladatot előírva:

1. annak ellenőrzése, hogy a schengeni térséghez csatlakozni kívánó tagállamok teljesítették-e a schengeni vívmányok (azaz a határellenőrzések megszüntetése) alkalmazásának összes feltételét („megvalósítás/alkalmazás”);

2. annak ellenőrzése, hogy a schengeni vívmányokat végrehajtó tagállamok helyesen alkalmazzák-e ezeket („végrehajtás”).

A schengeni vívmányok tehát különbséget tesznek a „megvalósítás” és a „végrehajtás” között. Ezért legelőször azt kell ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a kölcsönös bizalom feltételei, még mielőtt a schengeni vívmányok hatályba léphetnek. Másodszor fenn kell tartani ezt követően a kölcsönös bizalmat azáltal, hogy ellenőrzik a schengeni vívmányok helyes végrehajtását. A schengeni együttműködés kormányközi szakaszában különleges rendelkezésekre volt szükség a helyes végrehajtás ellenőrzéséhez.

A schengeni vívmányokat újratárgyalás nélkül illesztették be az Európai Unió keretébe. Így az állandó bizottságot és 1998-as megbízását is módosítás nélkül vették át annyi eltéréssel, hogy az állandó bizottság a Tanács Schengeni értékelő munkacsoportjává (SCH-EVAL) változott. Jogalapját tekintve az EK-Szerződés 66. cikke és az EU-Szerződés 30. és 31. cikke alá került, mivel a schengeni vívmányok az első és a harmadik pillérbe tartozó intézkedéseket egyaránt tartalmaznak.

A schengeni vívmányok végrehajtásának értékelése kormányközi jellege miatt korábban és továbbra is teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az értékelésben a Bizottság megfigyelőként vesz részt. Ez a megközelítés a megbízás első felét illetően továbbra is logikus, hiszen az EU bel- és igazságügyi joganyagában nincs semmi olyan ehhez hasonló, amely különbséget tenne a „megvalósítás” és a „végrehajtás” között. Ezen túlmenően a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó döntéshozatali eljárást és a schengeni vívmányok teljes mértékű alkalmazását a 2004-es és 2007-es bővítés során a csatlakozási szerződésekben, azaz az elsődleges joganyagban fektették le. Az csatlakozási okmányok az Európai Parlamenttel való konzultációt követően tanácsi határozat elfogadását írják elő. A Bizottságnak nincs kezdeményezési joga.

Ugyanakkor a tagállami hatáskörbe soroló megközelítés kevésbé logikus a megbízás második fele esetében, különösen – de nem kizárólag – az első pillérbe tartozó kérdések tekintetében[2]. Ezen kívül a Bizottság már a schengeni vívmányok Európai Unió keretébe történő beillesztésekor nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „a Bizottság úgy véli, hogy a Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló határozatának (SCH/Com-ex (98) 26 Def, 1998.9.16.) az Európai Unió keretébe történő beillesztése semmilyen módon nem érinti a szerződések által a Bizottságra ruházott hatásköröket, különös tekintettel a szerződések őreként betöltött feladatára”.

Mivel a kölcsönös bizalom megteremtése érdekében a hatálybalépés előtti értékelés alapvető fontosságú a tagállamok számára, ésszerűnek tűnik, hogy ez a tagállamok felelősségi körében maradjon. Ezen túlmenően, ha egy tagállam nem követi a vonatkozó ajánlásokat, nem születhet határozat a belső határellenőrzés megszüntetéséről. Ez így hatékony „ösztönző” a schengeni vívmányok teljes körű és helyes alkalmazásához. A Bizottság megfigyelőként továbbra is teljes mértékben részt vesz ezekben az értékelésekben.

- A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó értékelés hatékonyabbá tételének szükségessége

A 2004-es hágai program felkéri a Bizottságot, hogy „a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően azonnal nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is”.

1999 óta a tagállamok és a Bizottság számos alkalommal megvitatták, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a schengeni értékelési mechanizmust, különös tekintettel a megbízás második felére, nevezetesen a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozóan. Az alábbiakat határozták meg legfőbb gyenge pontokként:

1. Az értékelési mechanizmus jelenlegi módszerei nem megfelelőek. Nem világosak az értékelések összhangjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok. Nem alakult ki az előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések gyakorlata.

2. Szükséges lenne kialakítani a kockázatelemzésen alapuló prioritásmeghatározás módszerét.

3. Következetesen magas szakértelmet kell biztosítani az értékelés során. Az értékelésben részt vevő szakértőknek megfelelő szintű jogi ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük. Az értékelés hatékonyságának rovására mehet, ha minden helyszíni vizsgálatra az összes tagállam szakértőket küld. Meg kell határozni a helyszíni vizsgálatokon részt vevő szakértők megfelelő számát.

4. Javítani kell a helyszíni vizsgálatokat követően tett ajánlások nyomon követését értékelő mechanizmusokat, mivel tagállamról tagállamra változnak a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések, valamint a hiányosságok megszüntetésére előírt határidők.

5. A jelenlegi értékelési rendszer nem tükrözi a Bizottság azon intézményi felelősségét, amelyet a szerződések őreként az első pillérbe tartozó kérdésekben gyakorol.

A következőkkel tervezik orvosolni ezeket a hiányosságokat:

Az értékelés módszerei

E javaslat egyértelmű programozást vezet be, és megadja az előre bejelentett helyszíni vizsgálatok többéves és éves programját. A tagállamokat továbbra is rendszeresen értékelik, hogy a schengeni vívmányokat továbbra is mindenütt helyesen alkalmazzák-e. A schengeni vívmányok minden olyan része az értékelés tárgyát képezheti, amelynek jogalapja az Európai Unióról szóló szerződésben található.

Az értékelés kérdőívekre adott válaszokon, helyszíni vizsgálatokon vagy ezek kombinációján alapulhat. Az utóbbi esetben a helyszíni vizsgálatra röviddel a kérdőívekre adott válaszok beérkezését követően kerülhet sor.

Az elmúlt években a tagállamok nem tartották szükségesnek, hogy a büntető- és kábítószerügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén helyszíni értékeléseket végezzenek. Az adatvédelemre sem tért ki mindig a helyszíni értékelés.

Ugyanakkor a helyszíni vizsgálatok nem csupán rendőrségi együttműködésre korlátozódnak, hanem a schengeni vívmányok minden részére kiterjedhetnek. Az ilyen látogatások konkrét szükségességét a Bizottság határozza meg a tagállamok tanácsának kikérését követően, figyelembe véve az érintett tagállam jogszabályaiban, eljárásaiban vagy szervezetében beállt változásokat.

Ezen kívül az éves program szükség szerint tartalmazhat tematikus vagy regionális értékeléseket is.

A többéves és éves programok szükség szerint egyaránt bármikor kiigazíthatók.

A rendőrségi együttműködésről és igazságügyi együttműködésről szóló schengeni vívmányokkal kapcsolatos, kockázatértékelésen alapuló prioritásmeghatározás módszereit tekintve a Bizottság ez idő szerint nem látja szükségesnek, hogy – tekintve jelenlegi megbízásukat – bevonja az Europolt és az Eurojustot. Ugyanakkor, ha az Europol vagy az Eurojust kockázatelemzéseket készít a kérdéses vívmányokkal kapcsolatban, a Bizottság mindenképpen felhasználja ezeket az értékelések megtervezésénél.

A tagállamok szakértői

Mivel a belső határellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő kísérő intézkedések helyes végrehajtása alapvető fontosságú a tagállamok belső biztonsága szempontjából, a tagállamok szakértői továbbra is fontos szerepet játszanak majd az értékelési folyamatban. A helyszíni vizsgálatot végző csoport tagjai maguk közül koordinátort jelölnek ki, aki teljes felelősséget vállal a jelentés elkészítéséért. E szerep tagállami szakértőre ruházása annak szükségességét tükrözni, hogy a munkának partnerségben kell folynia az értékelés hatékonysága érdekében.

A minőségi szakértelem garantálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szakértők megfelelő képzettséggel rendelkezzenek: szilárd elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal az értékelés által érintett területeken, valamint alapos ismeretekkel a helyszíni vizsgálatok elveiről, eljárásairól és technikáiról.

Az Europol és az Eurojust szakértői is részt vehetnek megfigyelőként az értékelésben. Az érintett intézményeknek, pl. a Cepolnak kell biztosítania a szükséges képzést. Pénzügyi forrásokat bocsátanak továbbá a tagállamok rendelkezésére a meglévő pénzügyi eszközök és ezek fejlesztése révén, kimondottan a schengeni vívmányok értékeléséről szóló képzésekre irányuló kezdeményezésekhez.

Mivel a helyszíni vizsgálok hatékonysága érdekében csökkenteni kell a részt vevő szakértők számát, a helyszíni vizsgálatokon legfeljebb nyolc szakértő vehet részt.

Az értékelés nyomon követése

Az azonosított gyenge pontok és hiányosságok hatékony kezelése érdekében a jelentés megállapításait három kategóriába kell sorolni. Az érintett tagállamnak két héten belül véleményeznie kell a jelentést, és hat héten belül cselekvési tervet kell benyújtania a gyenge pontok orvoslásának módjáról. A tagállam köteles hat hónapon belül jelentést készíteni cselekvési terve végrehajtásáról. Az azonosított gyenge ponttól függően a Bizottság előre bejelentett helyszíni vizsgálatot ütemezhet be és hajthat végre a cselekvési terv helyes végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Súlyos problémák esetén a Bizottságnak haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot.

A schengeni vívmányok beillesztése az Európai Unió keretébe

Az EU-Szerződés által lefedett területeken a Bizottság fogja koordinálni az értékelési folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzések megszüntetését követően alkalmazandó schengeni vívmányok minden része koherens értékelés alá essen. A tagállami szakértők bevonása, különösen a koordinációért felelős tagállami szakértő kijelölése figyelembe veszi a szerződésekben foglalt különböző felelősségeket.

A tagállami szakértők részvételének költségeit az EU költségvetése fedezi.

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a tagállamok által a csatlakozáskor megvalósítandó rendelkezések helyes alkalmazása nem képezi az új értékelési mechanizmus tárgyát. E rendelkezések helyes alkalmazását először a Tanács értékeli annak meghatározására, hogy megszüntethetők-e a belső határellenőrzések.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló határozata (SCH/Com-ex (98) 26 Def, 1998.9.16.).

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban áll az Európai Unió szakpolitikáival és célkitűzéseivel, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának és fenntartásának célkitűzésével.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL

1999 óta számos eszmecserét tartott a Tanács „schengeni értékelő” munkacsoportja a schengeni értékelési mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében. A munkacsoport megállapodott például az értékelésekben részt vevő szakértők létszámának korlátozásáról. Ez a megállapodás azonban jogilag nem kötelező, és egyelőre minden tagállamnak jogában áll szakértőt küldeni az értékelő látogatásokra, ami néha megnehezíti e látogatások zökkenőmentes lebonyolítását. Ezen kívül az értékelések gyakoriságáról és módszereiről is szó esett.

2008 áprilisában a Bizottság találkozót szervezett a szakértők számára. A tagállamok egyetértettek a Bizottság által meghatározott gyenge pontok értékelésével. A tagállamok elismerték a jelenlegi mechanizmus megváltoztatásának szükségességét, ám néhány tagállam kétségeinek adott hangot az új schengeni értékelési mechanizmusban a Bizottság által betöltött intézményi szereppel kapcsolatban.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt fellépés összefoglalása

Az eszköz új schengeni értékelési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok átlátható, hatékony és következetes végrehajtása érdekében. Tükrözi a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztését követően megváltozott jogi helyzetet is.

- Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés 30. és 31. cikke. Az államközi szinten megállapított megbízás jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés 30. és 31. cikke (valamint az EK-Szerződés 66. cikke). Az értékelt területek változatlanok maradnak.

- Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elvével összhangban a javasolt intézkedés célkitűzése, nevezetesen a jelenleg meglévő és a Tanács felelősségi körébe tartozó schengeni értékelési mechanizmus hatékonyabbá tétele, csak uniós szinten valósítható meg.

E javaslat megtartja a jelenlegi kereteket, de korlátozza a részt vevő szakértők számát és növeli a hatékonyságot, és kizárólag a célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik.

- A jogi eszköz megválasztása

Az uniós joganyag helyes alkalmazását biztosító értékelési mechanizmus természetszerűleg nem követelhet meg tagállami fellépést a nemzeti jogba való átültetéshez, ezért a választott jogi eszköz a határozat.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság közös pénzügyi kimutatást készített, amely az EK-Szerződés IV. címe alá tartozó schengeni vívmányok helyes alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet mellékletét képezi. Ez a kimutatás a határozatra is vonatkozik. Megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat fognak elkülöníteni az új schengeni értékelési mechanizmusért felelős Bizottság részére. A tagállami szakértők költségeit is megtérítik.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A szerződésekhez és a harmadik államokkal kötött társulási megállapodásokhoz csatolt különböző jegyzőkönyvekből fakadó következmények

E javaslat jogalapját az EU-Szerződés VI. címe képezi, így alkalmazni kell az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvben és a schengeni jegyzőkönyvben leírt „változó geometria” rendszerét.

E javaslat a schengeni vívmányokra épül. A jegyzőkönyvekkel kapcsolatban ezért a következőket kell figyelembe venni:

Az Egyesült Királyság és Írország: az Egyesült Királyság részese e határozatnak, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, továbbá a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok bizonyos területein való részvételi kérelméről szóló, 2000. május 29-i 2000/356/EK tanácsi határozat[3] 8. cikke (2) bekezdésével.

Írország részese e határozatnak az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok bizonyos területein való részvételi kérelméről szóló 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat[4] 6. cikke (2) bekezdésével összhangban.

A schengeni vívmányokra épülő jogszabályokat végrehajtó kétszintű eljárásnak az új tagállamok (Bulgária, Ciprus és Románia) esetében fellépő következményei:

A 2003-as csatlakozási okmány[5] 3. cikkének (1) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány[6] 4. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, ezen okmányok I. illetve II. mellékletében felsorolt jogi aktusok az új tagállamokra nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat az új tagállamokban ettől az időponttól kezdve alkalmazni kell. A mellékletekben fel nem sorolt rendelkezéseket és jogi aktusokat, bár a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek az új tagállamok számára, csak az e cikkekkel összhangban hozott tanácsi határozatot követően kell az új tagállamokban alkalmazni.

Ez olyan kétszintű végrehajtási eljárást eredményez, amelyben a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezései az Unióhoz való csatlakozás időpontjától kötelezőek és alkalmazandóak, míg mások, különösen azok, amelyek közvetlenül a belső határellenőrzések megszüntetéséhez kapcsolódnak, a csatlakozás időpontjától kötelezőek, de az új tagállamokban csak a fenti tanácsi határozatot követően alkalmazandók.

Hangsúlyozni kell, hogy a csatlakozási okmányok I., illetve II. mellékletében felsorolt rendelkezések a csatlakozás időpontjától kezdve alkalmazandók. Ugyanakkor a jelen eszközzel létrehozott értékelési mechanizmus e rendelkezésekre csak azt követően alkalmazandó, hogy a Tanács végrehajtotta a schengeni értékelést annak meghatározására, hogy megszüntethető-e a belső határellenőrzés.

Norvégia és Izland: Norvégia és Izland tekintetében ez a javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság, illetve a Norvég Királyság által kötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez való csatlakozásáról szóló megállapodás[7] értelmében.

Svájc: Svájc tekintetében ez a javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[8] értelmében.

Liechtenstein: Liechtenstein tekintetében ez a javaslat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G–I. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/262/IB tanácsi határozat[9] 3. cikkével.

Azon tagállamok szakértőinek részvétele, amelyek még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat, vagy amelyek engedélyt kaptak a schengeni vívmányok kizárólag bizonyos részeinek alkalmazására:

Ciprus, Bulgária és Románia szakértői részt vehetnek a vívmányok azon részeinek értékelésében, amelyeket csatlakozási okmányaiknak megfelelően már alkalmaznak (pl. rendőrségi együttműködés).

Az Egyesült Királyság és Írország szakértői kizárólag a vívmányok azon részeinek értékelésében vehetnek részt, amelyeket már hatályba léptettek.

2009/0032 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a schengeni vívmányok alkalmazását nyomon követő értékelési mechanizmus létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. és 31. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[10],

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1) A hágai program[11] felkérte a Bizottságot, hogy „a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében – a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően azonnal nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is”.

(2) A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata[12] létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt annak megállapítására kapott megbízást, hogy egy tagjelölt állam teljesíti-e a belső határellenőrzések megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat helyesen alkalmazzák-e azok az államok, amelyek már teljes mértékben végrehajtják e vívmányokat.

(3) Specifikus értékelési mechanizmusra van szükség a schengeni vívmányok alkalmazásának nyomon követésére, mivel magas szintű kölcsönös bizalmat kell fenntartani azok között a tagállamok között, amelyek a belső határellenőrzések nélküli terület részét képezik, valamint egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítani a schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során. E mechanizmusnak a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.

(4) Az 1998-ban létrehozott értékelési mechanizmust ezért felül kell vizsgálni az Állandó Bizottság megbízásának második része tekintetében. Az Állandó Bizottság megbízásának első részét továbbra is az 1998. szeptember 16-i határozat I. részében rögzítettek szerint kell alkalmazni.

(5) A schengeni vívmányok az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés alá tarozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A korábbi értékelések során gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy mindkét pillérre kiterjedő, koherens értékelési mechanizmus fenntartására van szükség.

(6) E határozat képezi az értékelési mechanizmus végrehajtásához szükséges jogalapot az Európai Unióról szóló szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló, […]-i XXXX/XXX/EK tanácsi rendelet képezi az értékelési mechanizmus végrehajtásához szükséges jogalapot az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(7) Az a tény, hogy az értékelési mechanizmus létrehozásához szükséges jogalap két külön jogszabályból áll, nem befolyásolja annak elvét, hogy minden értékelést egy egységes mechanizmus részeként kell végrehajtani. E jogszabályok bizonyos rendelkezéseinek ezért azonosnak kell lenniük.

(8) A jelen jogszabály által létrehozott értékelési mechanizmus figyelembe veszi a rendőrség, a vámhatóságok és más bűnüldöző hatóságok közötti, valamint a büntető igazságszolgáltatás terén folytatott együttműködés különleges jellegét.

(9) Az értékelési mechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazott módszerekkel, a helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértők magas szintű képzettségével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban.

(10) A tagállamoknak kell arról gondoskodniuk, hogy a helyszíni vizsgálatokra kiküldött szakértőik rendelkezzenek a szükséges munkatapasztalattal, valamint hogy a vizsgálatot megelőzően megkapják az e célból szükséges képzést. Az érintett intézményeknek, pl. a Cepolnak kell biztosítania a szükséges képzést. Pénzügyi forrásokat bocsátanak továbbá a tagállamok rendelkezésére a meglévő pénzügyi eszközök és ezek fejlesztése révén, kimondottan a schengeni vívmányok értékeléséről szóló képzésekre irányuló kezdeményezésekhez.

(11) Az Egyesült Királyság részese e határozatnak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok bizonyos területein való részvételi kérelméről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat[13] 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(12) Írország részese e határozatnak az Európai Unióról szóló Szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányokat az Európai Unió kereteibe illesztő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok bizonyos területein való részvételi kérelméről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat[14] 6. cikke (2) bekezdésével összhangban.

(13) Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok[15] azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[16] 1. cikkének G–I. pontjában említett területekhez tartoznak.

(14) Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok[17] azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek – a 2008/149/IB tanácsi határozat[18] 3. cikkével összefüggésben – az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G–I. pontjában említett területhez tartoznak.

(15) Liechtenstein tekintetében a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G–I. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/262/IB tanácsi határozat[19] 3. cikkével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Cél és hatály

E határozat értékelési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok alkalmazásának nyomon követésére azokban a tagállamokban, amelyekre teljes mértékben alkalmazandók a schengeni vívmányok, valamint amelyek számára a Tanács engedélyezte, hogy a schengeni vívmányoknak csak bizonyos rendelkezéseiben vegyenek részt.

Azok a tagállamok, amelyek engedélyt kaptak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseiben való részvételre, csak azon rendelkezések értékelésében vehetnek részt, amelyekre az engedély kiterjed, és amelyeket már alkalmaznak.

Azok a tagállamok, amelyek még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat, csak a vívmányok azon részeinek értékelésében vesznek részt, amelyet már alkalmaznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

A „schengeni vívmányok” az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvvel az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezéseit jelentik, valamint az ezekre épülő vagy hozzájuk másképpen kapcsolódó jogszabályokat, amennyiben e rendelkezések és jogszabályok jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében található.

3. cikk

Feladatkörök

1. Az értékelési mechanizmus végrehajtásáért a Bizottság felelős. A mechanizmust egy csoport koordinálja (a továbbiakban: koordinációs csoport), amely a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. A csoport elnöke a Bizottság képviselője. A Bizottság felkérheti az Europolt, hogy megfigyelőként vegyen részt a koordinációs csoportban.

2. A tagállamok a koordinációs csoport keretében együttműködnek a Bizottsággal az e határozat által számára megállapított feladatok végrehajtásában. A tagállamok az előkészítő, a helyszíni vizsgálati, a jelentéstételi és az értékelés nyomon követési szakasza során is együttműködnek a Bizottsággal.

4. cikk

Értékelések

1. A értékelésekre kérdőívek és helyszíni vizsgálatok formájában kerülhet sor. Az értékelt tagállam mindkettőt kiegészítheti az értékelt terület bemutatásával. A helyszíni vizsgálatok és a kérdőívek egymástól függetlenül vagy együttesen is alkalmazhatók, az adott tagállamtól és az adott területtől függően. Helyszíni vizsgálatra csak előzetes bejelentést követően kerülhet sor.

2. E határozat melléklete felsorolja azokat a konkrét területeket, amelyek a vizsgálatok tárgyát képezhetik, amennyiben e területek olyan jogszabályokhoz vagy rendelkezésekhez kapcsolódnak, amelyek jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében található. A melléklet az ilyen területek nem kimerítő jellegű listáját tartalmazza.

5. cikk

Többéves program

1. A Bizottság öt éves időszakra szóló többéves értékelési programot alakít ki szoros együttműködésben a koordinációs csoporttal, a következő ötéves időszak kezdete előtt legkésőbb három hónappal.

2. A többéves program minden évre vonatkozóan tartalmazza azon tagállamok listáját, amelyek az adott évben vizsgálat tárgyát képezik. Minden ötéves időszak során minden tagállamban legalább egyszer vizsgálatot kell folytatni. A tagállamok értékelési sorrendjének megállapításánál figyelembe veszik a belső biztonságot fenyegető veszélyeket, az előző értékelés óta eltelt időt, valamint az értékelendő schengeni vívmányok különböző részei közötti egyensúlyt.

3. A többéves programhoz szabványkérdőívet kell csatolni.

4. A többéves program a koordinációs csoporttal szoros együttműködésben szükség szerint kiigazítható.

6. cikk

Éves értékelési program

1. A Bizottság a koordinációs csoporttal szoros együttműködésben éves értékelési programot készít, legkésőbb az előző év november 30-ig. A program a következőkre vonatkozó értékeléseket tartalmazhatja:

- a schengeni vívmányok alkalmazása egy tagállam által, a többéves programban meghatározottak szerint,

és ezen kívül, adott esetben:

- a schengeni vívmányok bizonyos részeinek alkalmazása több tagállamban (tematikus értékelés),

- a schengeni vívmányok alkalmazása a tagállamok egy csoportja által (regionális értékelés).

2. A program a többéves programmal összhangban felsorolja a következő évben értékelendő tagállamokat, az értékelendő területeket, valamint tartalmazza az érintett tagállam számára megküldendő kérdőívet. Amennyiben már ebben a szakaszban lehetséges, a programnak tartalmaznia kell az elvégzendő helyszíni vizsgálatok listáját.

3. A Bizottság a koordinációs csoporttal szoros együttműködésben eldönti a kérdőívre adott válaszok elemzését követően, hogy sor kerül-e helyszíni vizsgálatra.

A helyszíni vizsgálatra legkorábban négy hónappal azután kerülhet sor, hogy a Bizottság megküldte a kérdőívet az érintett tagállamnak.

4. Az éves program a Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezésére szükség szerint kiigazítható a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.

7. cikk

A szakértők jegyzéke

1. A Bizottság összeállítja a tagállamok, az Europol és az Eurojust által a helyszíni vizsgálatokon való részvételre kijelölt szakértők jegyzékét. A jegyzék minősített dokumentumnak számít, amelyet továbbítani kell a koordinációs csoportnak.

2. A tagállamok, az Europol és az Eurojust megjelölik a szakértők szakterületét, a határozat mellékletében felsorolt területekre utalva. A tagállamok, az Europol és az Eurojust bármilyen változásról a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot.

3. A szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, amely kiterjed a megalapozott elméleti tudásra és az értékelési mechanizmus által fedett területeken szerzett gyakorlati tapasztalatra, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretére, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven.

4. A tagállamok, az Europol és az Eurojust biztosítják, hogy kijelölt szakértőik megfelelnek az előző bekezdésben részletezett követelményeknek, ismertetik a szakértőik által elvégzett képzéseket, valamint gondoskodnak szakértőik folyamatos továbbképzéséről a követelmények teljesítésülésének fenntartása érdekében.

8. cikk

A helyszíni vizsgálatokért felelős csoportok

1. A helyszíni vizsgálatokat a Bizottság által kijelölt csoportok hajtják végre. A csoportok a 7. cikkben említett jegyzékben szereplő szakértőkből és bizottsági tisztviselőkből állnak. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyes csoportok összetétele földrajzi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott legyen, valamint hogy a részt vevő szakértők megfelelő szaktudással rendelkezzenek. Tagállami szakértők nem vehetnek részt a saját országukban végzett helyszíni vizsgálatokban. Az Europol és az Eurojust szakértői csak megfigyelőként vehetnek részt.

2. A helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértők maximális száma nyolc lehet.

3. A Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb 4 héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok egy héten belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.

4. A helyszíni vizsgálatot megelőzően a csoport tagjai közösen megállapodnak az egyik tagállami szakértőnek a helyszíni vizsgálat koordinátoraként való kijelöléséről. Amennyiben nem születik erről megállapodás a helyszíni vizsgálat kezdetéig, a koordinátor bizottsági tisztviselő lesz.

5. A helyszíni vizsgálat lebonyolításáért a koordinátor felelős.

9. cikk

A helyszíni vizsgálatok lebonyolítása

1. A helyszíni vizsgálatot végző csoport megtesz minden szükséges előkészítő intézkedést a helyszíni vizsgálatok hatékonyságának, pontosságának és egységességének biztosítása érdekében.

2. A tagállamokat a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább 2 hónappal értesíteni kell.

3. A helyszíni vizsgálatot végző csoport minden tagjának olyan igazolással kell rendelkeznie, amely felhatalmazza a helyszíni vizsgálat Európai Unió nevében történő végrehajtására.

4. Az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a szakértői csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel. Biztosítania kell a csoport hozzáférését minden területhez, helyiséghez és dokumentumhoz, amelyek az értékeléshez szükségesek. Biztosítania kell továbbá, hogy a csoport végrehajthassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésére irányuló feladatát.

5. Az érintett tagállam a hatáskörébe tartozó valamennyi eszközzel segíti a csoportot munkája elvégzésében.

6. A Bizottság előre közli az érintett tagállamokkal a szakértői csoport tagjainak nevét. Az értékelt tagállam kapcsolattartót jelöl ki a helyszíni vizsgálat gyakorlati lebonyolításához.

7. A tagállamok felelősek a szakértőik utazásának és elszállásolásának megszervezéséért. A helyszíni vizsgálatban részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét a Bizottság megtéríti.

10. cikk

Kérdőív

1. A kérdőívek kitérnek a schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó jogszabályokra, a szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelés valamennyi területét érintő statisztikai adatokra.

2. A tagállamok a kérdőív közzétételétől számított hat héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak.

1 1. cikk

Értékelő jelentések

1. Minden értékelést követően jelentést kell készíteni. A jelentésnek a helyszíni vizsgálat megállapításain és a kérdőíven kell alapulnia.

a) Amennyiben az értékelés alapja kizárólag a kérdőív, a jelentést a Bizottság készíti el.

b) Helyszíni vizsgálat esetén a jelentést a csoport készíti el a látogatás során. A 8. cikk (4) bekezdése szerint kijelölt koordinátoré a teljes felelősség a jelentés elkészítéséért, egységességéért és minőségéért.

c) Minden jelentést jóvá kell hagynia a csoport összes szakértőjének. Véleménykülönbség esetén a csoportnak kompromisszum kialakítására kell törekednie. A jelentés eltérő álláspontokat is tartalmazhat.

2. A jelentés a vonatkozó minőségi, mennyiségi, működési, adminisztratív és szervezeti szempontokat elemzi, és felsorol minden, az értékelés során észlelt hiányosságot vagy gyenge pontot. A jelentés ajánlást tesz az ezek orvoslásához szükséges intézkedésekre, valamint határidőket a végrehajtásukra.

3. A jelentés minden megállapítására a következő minősítéseket kell alkalmazni:

a) megfelelő;

b) megfelelő, de fejlesztés szükséges;

c) nem megfelelő, súlyos hiányosságok állnak fenn.

4. A Bizottság legkésőbb négy héttel a helyszíni vizsgálatot követően megküldi a jelentést, illetve a kérdőívre adott válaszok átvételi elismervényét az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam két héten belül véleményezheti a jelentést.

A jelentés kézhezvételét követő hat héten belül az érintett tagállam cselekvési tervet készít a megállapított gyenge pontok orvoslására.

5. A jelentést és az érintett tagállam válaszait a koordinátor bemutatja a koordinációs csoportnak. A Bizottság a szakértői csoporttal való konzultációt követően ismerteti értékelését a cselekvési terv megfelelőségét illetően. A tagállamokat felkérik a jelentés és a cselekvési terv véleményezésére.

6. Az érintett tagállam a jelentés kézhezvételét követő hat hónapon belül jelentést készít a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról, amit három havonta meg kell ismételnie mindaddig, amíg a cselekvési tervet teljes mértékben végre nem hajtják. A megállapított gyenge pontok súlyosságától és az e gyenge pontok orvoslására foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság a koordinációs csoporttal szoros együttműködésben helyszíni vizsgálatokat tervezhet a cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése érdekében.

7. Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek a schengeni vívmányokat teljes mértékben alkalmazó egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a lehető leghamarabb tájékoztatja a Tanácsot.

1 2. cikk

Bizalmas jellegű információk

A csoportok minden, feladatuk teljesítése során szerzett információt bizalmasan kezelnek. A helyszíni vizsgálatokat követően készített jelentések minősített dokumentumnak számítanak. A Bizottság és az érintett tagállam dönti el, hogy a jelentés mely részei tehetők közzé.

1 3. cikk

Átmeneti rendelkezések

1. Az 5. cikk szerinti első többéves programot és a 6. cikk szerinti első éves programot az e határozat hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kidolgozni. Mindkét program egy évvel e határozat hatálybalépését követően indul.

2. A tagállamok az e határozat hatálybalépését követő három hónapon belül kijelölik szakértőiket a 7. cikkel összhangban.

14. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság éves jelentés készít a Tanács és az Európai Parlament számára a jelen határozat alapján végrehajtott értékelésekről, amely jelentést közzé kell tenni és amelynek a következőkről kell információt tartalmaznia:

- az előző évben végzett értékelések, és

- az egyes értékelésekhez kapcsolódó következtetések, valamint a hiányosságok orvoslására irányuló tevékenységek állása.

1 5. cikk

Hatályon kívül helyezés

Amennyiben e határozat a 2. cikk értelmében vett schengeni vívmányokat érinti, a Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, „Végrehajtási Bizottság az egyezményt már alkalmazó államokban” című, 1998. szeptember 16-i (SCH/Com-ex (98) 26 def) határozata II. részét egy évvel e határozat hatálybalépését követően hatályon kívül kell helyezni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

- Rendőrségi együttműködés

- Bűnüldözés és rendőrségi együttműködés

- Kétoldalú megállapodások a belső határok mentén megvalósuló rendőrségi együttműködésről

- Operatív együttműködés

- Kölcsönös segítségnyújtás, üldözési és megfigyelési mechanizmusok

- Határon átnyúló együttműködési mechanizmusok, köztük kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

- Összekötő tisztviselők révén megvalósuló együttműködés

- Információátadás a határ menti területeken

- Közvetlen együttműködés a belső határokon a szomszédos tagállamok szolgálatai között

- Adatvédelem

- A berendezések és a személyes adatok védelmének jogi, szervezeti és technikai kérdései

- Az adatalanyok jogai és panaszkezelés

- Felügyeleti szerep (helyszíni vizsgálatok esetén)

- Együttműködés a többi schengeni adatvédelmi hatósággal

- Intézkedések az információs rendszerekbe és a tárolt adatállományba való behatolás megelőzésére

- A Schengeni Információs Rendszer (SIS) / Sirene

- Adatok és helyiségek biztonsága

- A SIS-szel kapcsolatos jogszabályi és szabályozási rendelkezések

- Adatkezelés, figyelmeztető jelzések bevitele, módosítása, törlése, adatminőségi intézkedések

- A Sirene-irodák technikai hozzáférhetősége és működési kapacitása

- A végfelhasználók hozzáférése a SIS vonatkozó adataihoz

- Képzés

- Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés

- Kölcsönös segítségnyújtás

- Kiadatás

- Kábítószerek

- Jogi, szervezeti és technikai intézkedések a külső határokon folytatott kábítószer-kereskedelem ellen

[1] E célból meg kellett határozni a schengeni vívmányokat (a Tanács 1999/435/EK határozata, HL L 176., 1999.7.10., 1. o.), valamint a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezése és határozata tekintetében meg kellett nevezni a szerződésekben található jogalapot (a Tanács 1999/436/EK határozata, HL L 176., 1999.7.10., 17. o.). A schengeni vívmányok valamennyi rendelkezéséhez az első vagy a harmadik pillér keretében rendeltek jogalapot. A schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyek esetében nem lehetett egységes jogalapot meghatározni (pl. a SIS-re vonatkozó rendelkezések), a harmadik pillér alá sorolták be. A schengeni vívmányok minden módosításához arra van szükség, hogy a szerződésekben legyen rájuk megfelelő jogalap.

[2] A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása az EK-Szerződés hatáskörébe tartozik.

[3] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[4] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[5] HL L 236., 2003.10.23., 33. o.

[6] HL L 157., 2005.6.21., 29. o.

[7] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[8] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[9] HL L 83., 2008.3.26., 5. o. (helyesbítés: HL L 110., 2008.4.22., 16. o.).

[10] HL C , o.

[11] HL C 53., 2005.3.3., 1. o. (1.7.1. pont).

[12] HL L 239., 2000.9.22., 138. o.

[13] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[14] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[15] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[16] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[17] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[18] HL L 53., 2008.2.27., 50. o.

[19] HL L 83., 2008.3.26., 5. o. (helyesbítés: HL L 110., 2008.4.22., 16. o.).