1.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 87/76

A.

mivel az Európai Unió céljai 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok 20 %-os csökkentése, a megújuló energiaforrások használatának 20 %-ra való növelése, valamint az energiafogyasztás 20 %-os csökkentése,

B.

mivel a Bizottság a közlekedés környezetbarátabb kialakítása érdekében számos javaslatot terjesztett elő az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban, de ennek vonatkozásában csak a külső költségek internalizálásáról, az összes közlekedési mód esetében felmerülő külső költségek internalizálásáról és a vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkentéséről adott ki közleményt, valamint a nehéz tehergépjárművek útiköltségdíjának felülvizsgálatáról terjesztett elő konkrét jogalkotási javaslatot,

C.

mivel a 2006-ban módosított euromatrica-irányelv (3) 11. cikkének (3) és (4) bekezdése meghatározta, hogy: „A Bizottság a vonatkozó költségek valamennyi összetevőjének – ideértve a környezetvédelmet, a zajártalmat, a közlekedési torlódásokat és az egészséget – vizsgálatát követően, legkésőbb 2008. június 10-ig előterjeszt egy általánosan alkalmazható, átlátható és érthető modellt valamennyi külső költségre vonatkozóan, amely a jövőbeli infrastrukturális díjak kiszámításának alapjául szolgál. Ezt a modellt valamennyi közlekedési mód külső költségeinek internalizálására vonatkozó hatásvizsgálattal egészíti ki, amely egyúttal stratégiát tartalmaz a modell valamennyi közlekedési módra történő fokozatos alkalmazásáról; amennyiben szükséges, a Bizottság a jelentéshez és a modellhez az Európai Parlament és a Tanács részére előterjesztett, ezen irányelv további felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat is fűz.”,

D.

mivel a módközi szállítás és a fenntartható közlekedési rendszer előmozdítása érdekében az internalizálást átfogóbb politikába kell illeszteni, e politikának pedig magában kell foglalnia a kutatások ösztönzését, az infrastruktúra finanszírozását, a piacok megnyitását és a szabványosítást; mivel mindemellett ezek az árjelzések önmagukban nem lesznek elegendőek a felhasználók viselkedésének megváltoztatására a szükséges alternatívák (tisztább kocsik, alternatív közlekedési módok stb.) rendelkezésre állása nélkül,

E.

mivel a Bizottság a vasúti zajkibocsátás által a lakosságra rótt egészségügyi terheket meggyőzően bemutatja, azonban a vasúti zajkibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezésének központi elemeként egyedül a teherkocsik alacsony zajszintű fékekkel való utólagos felszerelésének követelményét hangsúlyozza,

1.

üdvözli a Bizottság környezetbarátabb közlekedésről szóló közleményét, mint a közlekedés és annak sokféle módja környezetbarátabb kialakítását szolgáló átfogó megközelítés felé tett első fontos részleges lépést, valamint üdvözli annak elismerését, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggésben a közlekedés hatékonyságának növelése fontos és szükséges;

2.

hangsúlyozza, hogy a polgárok életminőségének, az Európai Unión belüli növekedésnek és foglalkoztatásnak, a társadalmi-gazdasági és területi kohéziónak, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemnek, valamint a vállalkozásoknak és alkalmazottaknak – akik közvetlenül vagy közvetve a közlekedési ágazatban és a logisztika területén tevékenykednek – a mobilitás nagy előnyére válik;

3.

elismeri, hogy a mobilitásnak ugyan vannak pozitív hatásai, és az Európai Unió gazdasági fejlődése, valamint gazdasági-társadalmi és területi kohéziója szempontjából nélkülözhetetlen, de a mobilitás a természetre és az emberekre káros hatást is gyakorol, és ezért kitart amellett, hogy az európai közlekedéspolitikának – a polgárok és az ipar jogos érdekeinek figyelembevételével – továbbra is törekednie kell a közlekedési ágazat környezetbarátabbá alakítására, a közlekedés negatív hatásainak megszüntetése vagy legalábbis csökkentése érdekében, az Uniónak a globális felmelegedés 2020-ig történő leküzdésére irányuló céljaival összhangban;

4.

üdvözli, hogy a Bizottság közleményében „leltárt” készített az Európai Unió eddigi intézkedéseiről a fenntartható közlekedéspolitika érdekében;

5.

sajnálja, hogy a Bizottság nem nyújtott be integrált tervet a közlekedés – azaz valamennyi közlekedési ágazat – környezetbarátabbá tételéről; megállapítja, hogy a Bizottság már megtette az előzetes kezdeményezéseket, amelyeknek végül minden közlekedési mód esetében a külső költségek internalizálásának átfogó stratégiájához kell vezetniük; de ehelyett eddig a következőket hajtotta végre:

6.

ezért felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi közlekedési mód tekintetében készítse elő a közlekedés környezetbarátabbá tételéhez szükséges intézkedéseket és eszközöket a hatályos nemzetközi egyezmények és a különböző közlekedési ágazatokban már végrehajtott intézkedések figyelembevételével; e javaslatok szerint végezzen tudományosan alátámasztott hatásvizsgálatokat az egyes intézkedésekre és azok közlekedési módok közötti versenyre gyakorolt hatásaira, továbbá a mobilitási költségekre és a versenyképességre gyakorolt hatásaira vonatkozóan; valamint ennek alapján terjesszen elő integrált tervet és konkrét jogalkotási javaslatokat a közlekedés környezetbarátabbá tételére vonatkozóan;

7.

tudomásul veszi, hogy a külső költségek internalizálását elősegítő stratégiáról szóló közleményében a Bizottság nem teljesítette a Parlamenttel és a Tanáccsal szembeni, a módosított euromatrica-irányelv 11.cikkében foglaltak szerinti kötelezettségét, mivel a Bizottság – saját bevallása szerint – nem dolgozott ki és nem terjesztett elő általánosan alkalmazható, átlátható és érthető modellt valamennyi külső költségre vonatkozóan, mivel nem végezte el a valamennyi közlekedési módra vonatkozó hatásvizsgálatot, és gyakorlati szinten csak a nehéz tehergépjárművekre dolgozott ki egy első lépést a modell valamennyi közlekedési módra történő fokozatos alkalmazásáról szóló stratégia felé vezető úton;

8.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság közleménye hosszú utalásokat tartalmaz a külső költségek számítására vonatkozó 2008. januári kézikönyvre, amely a közlekedési ágazatban jelentkező külső költségek számítására vonatkozó legújabb tudományos ismereteket foglalja össze;

9.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság közleményében tudományosan megalapozott indoklást nyújtotta be a különböző közlekedési módok külső költségeinek számítására vonatkozóan, és az általa „az átlagköltségekre épülő pragmatikus megközelítésnek” nevezett megközelítést fogadott el; általánosságban támogatja a Bizottság társadalmi határköltség meghatározásán alapuló árazását, amely összhangban van a közlekedésről szóló 2001. évi fehér könyvvel;

10.

megjegyzi, hogy a Bizottság közleményében és az 1999/62/EK (euromatrica) irányelvet módosító irányelvre irányuló javaslatában kifejezetten figyelembe veszi a Szerződés 175. cikkének (5) bekezdésében meghatározott „szennyező fizet” elvet; felhívja ugyanakkor a Bizottságot arra, hogy a külső költségek internalizálása vonatkozásában megteendő további lépések során a külső költségek internalizálásának már meglévő minden formáját vegye figyelembe, mint például a üzemanyagadókat, valamint közúthasználati díjakat;

11.

felhívja a Bizottságot arra, hogy a közlekedési ágazat környezetkímélőbbé tételére irányuló további javaslatok előterjesztésében szerepeljen a közlekedési módok közötti verseny hatásainak, valamint a kapcsolódó társadalmi és környezeti hatásoknak a vizsgálata is, ahogyan az 1999/62/EK (euromatrica) irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatban is történt;

12.

sajnálja, hogy a Bizottság nem javasolt intézkedéseket az EU bővítéséből adódó nagyobb távolságok hatásainak enyhítésére, és nem készített előrejelzéseket – különösen a földrajzi korlátokkal rendelkező és multimodális alternatívákkal még nem rendelkező tagállamok esetében – az alkalmazás következményeire vonatkozóan; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) közelgő felülvizsgálatának részeként szüntesse meg ezeket a hiányosságokat;

13.

e célból a TEN-T felülvizsgálatának részeként a multimodális mobilitási folyosókról („zöld folyosók”) szóló kiegészítő javaslat benyújtására ösztönzi a Bizottságot, amely – az akadálytalan elérhetőség és mobilitás biztosítása révén – ellensúlyozza az e javaslat által okozott terheket;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen konkrét javaslatokat elsősorban minden közlekedési módra vonatkozóan, másodsorban pedig a módosított euromatrica-irányelv 11. cikkéből eredő feladatok megvalósítására azáltal, hogy egy követhető modell alapján átfogó koncepciót terjeszt elő a külső költségek számítására és megtérítésére, illetve azok hatásvizsgálatára vonatkozóan;

15.

tudomásul veszi, hogy a meglévő vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkentéséről szóló közleményében a Bizottság reagált a vasúthálózatok mentén élő lakosságot érintő – különösen a tehervonatok által okozott – zajterhelés csökkentésének szükségességére;

16.

hangsúlyozza, hogy a teherkocsik ésszerű költségekkel járó utólagos felszerelése a meglévő műszaki akadályok, valamint az érintett igazolásokból eredő adminisztratív terheinek mielőbbi, a kötelező erejű jogalkotási intézkedések elfogadása előtt történő elhárítását feltételezi;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a mozdonyok és teherkocsik által keltett zaj mértékének megfelelően változó pályahasználati díjszabási rendszerre vonatkozó irányelvre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban ösztönözze a vasúttársaságokat az alacsony zajszintű járművekre – a féktuskók kicserélése révén – történő gyors átállásra; úgy véli, hogy amennyiben szükséges, rövid távú intézkedések is mérlegelhetők, és semmilyen jogalkotási intézkedés nem gyakorolhat negatív hatást a vasúti ágazatra az intermodális versenyben;

18.

elvárja a Bizottságtól, hogy olyan működőképes módszerre tegyen javaslatot, amely a bevételek felhasználási céljának meghatározása révén biztosítja, hogy ne csak a vasúttársaságok teherkocsijait, hanem a más társaságok által használt teherkocsikat is átalakítsák;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.