52009DC0013

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Éves jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EURODAC központi egység 2007. évi tevékenységéről /* COM/2009/0013 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 26.1.2009

COM(2009) 13 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EURODAC központi egység 2007. évi tevékenységéről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAKÉves jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EURODAC központi egység 2007. évi tevékenységéről

1. BEVEZETÉS

1.1. Alkalmazási kör

A dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet[1] (a továbbiakban: EURODAC rendelet) előírja, hogy a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára a központi egység tevékenységeiről éves jelentést[2] terjeszt elő. A mostani ötödik jelentés információkat tartalmaz a rendszer 2007. évi irányításáról és teljesítményéről. Értékeli az EURODAC eredményeit és költséghatékonyságát, valamint a központi egysége szolgáltatásainak minőségét.

1.2. Jogi és szakpolitikai fejlemények

A korábbi éves jelentések[3] és a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján a Bizottság 2007 júniusában közzétette a dublini rendszer értékeléséről szóló, az EURODAC első három évi (2003-2005) működését felölelő jelentését[4] (a továbbiakban: értékelő jelentés). Beazonosított néhány problémát a hatályos jogszabályi rendelkezések hatékonyságával kapcsolatban, továbbá intézkedéseket jelentett be annak érdekében, hogy az EURODAC még inkább elő tudja segíteni a dublini rendelet alkalmazását.

Az említett problémák orvoslása céljából a Bizottság 2008. december 3-án az Eurodac rendelet módosítására irányuló javaslatot[5] terjesztett elő.

2007-ben jelentősen módosult au EURODAC rendelet földrajzi hatálya: Bulgária és Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, és (miután – az EURODAC rendelet 27. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban – bejelentették a Bizottságnak, hogy készek részt venni a rendszerben) 2007. január 1-jén csatlakoztak az EURODAC-hoz[6].

2. AZ EURODAC KÖZPONTI EGYSÉG[7]

2.1. A rendszer irányítása

Tekintetbe véve az egyre növekvő, kezelendő adatmennyiséget (egyes művelet-kategóriákat 10 évig kell tárolni), a (2001-ben üzembe helyezett) műszaki platform természetes elavulását, valamint azt, hogy új tagállamok csatlakozása miatt[8] kiszámíthatatlan az EURODAC műveletek mennyiségének alakulása, el kell végezni az EURODAC rendszer korszerűsítését, ami a tervek szerint 2009 második félévében zárul le. Az alapvető korszerűsítéseket azonban már elvégezték. Különösen az EURODAC rendszerműködés folyamatosságát biztosító rendszert korszerűsítették annak érdekében, hogy a központi egység tartós üzemzavara esetén teljes körű támogatást nyújthasson a tagállamoknak. A Bizottság 2006-ban aláírta a „közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatások hálózatáról (a továbbiakban: S-TESTA hálózat)” szóló szerződést. 2007 folyamán a tagállamok megkezdték az átállást a korábban használt TESTA II-ről az S-TESTA hálózatra. 18 tagállam állt át erre a magasabb szintű biztonságot és megbízhatóságot nyújtó hálózatra.

2.2. A szolgáltatás minősége és költséghatékonysága

A Bizottság különös gondot fordít arra, hogy kiváló minőségű szolgáltatást nyújtson a tagállamoknak, amelyek végsősoron az EURODAC központi egység végfelhasználói[9]. 2007-ben nem történt váratlan rendszerkimaradás, április végén azonban a TESTA II hálózat üzemzavara miatt a rendszer 50 órára elérhetetlenné vált. A (TESTA II helyébe lépő) új s-TESTA hálózat nagyobb fokú biztonságot és hozzáférhetőséget biztosít. 2007-ben az EURODAC központi egység a teljes idő 99,43%-ában volt elérhető.

2007-ben egyetlen „hibás találatot”, vagyis a Csaláselleni Információs rendszerben történt téves azonosítást jelentettek. A rendszer üzemeltetésének megkezdése óta ez volt az első alkalom, hogy hibás találatot jeleztek tízujjas ujjlenyomat-keresés esetén. Bár a tagállamoknak – a 2725/2000/EK EURODAC rendelet 4. cikkének (6) bekezdésének megfelelően – az összes találatot azonnal ellenőrizniük kell, jelenleg nem kötelesek értesíteni a Bizottságot a hibás találatokról[10]. Ugyanakkor a rendszer továbbra is rendkívül pontosnak tekinthető, hiszen a több mint 1,1 millió lekérdezésből és 200 000-et meghaladó találatból csupán egyszer fordult elő hibás találat.

Ötévi működést követően a Közösség EURODAC-hoz kapcsolódó külső tevékenységekre fordított összes kiadása 8,1 millió EUR volt. A központi egység karbantartási és üzemeltetési kiadásainak összege 2007-ben 820.791,05 eurót tett ki. Az előző évekhez viszonyított kiadásnövekedés elsősorban a rendszer növekvő karbantartási költségeinek, valamint a rendszerműködés folyamatosságát biztosító rendszer lényeges korszerűsítésének tudható be.

A meglévő erőforrások és a Bizottság által irányított infrastruktúrák – így pl. a TESTA hálózat – hatékony alkalmazása megtakaríthatásokat eredményezhetne az EURODAC kiadások tekintetében.

A Közösség (a Nemzetközi Fejlesztési Társulás program útján) a központi egység és a nemzeti kapcsolattartó pontok közötti adatátvitelre vonatkozó kommunikációs és biztonsági szolgáltatásokat is nyújt. A rendelet 21. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében eredetileg az egyes tagállamoknak kellett volna állniuk ezeket a költségeket, amelyeket végül is a Közösség fedez a rendelkezésre álló közös infrastruktúrák alkalmazásával, aminek eredményeként megtakarítások keletkeznek a tagállami költségvetésekben.

2.3. Adatvédelem és adatbiztonság

Noha a statisztikákból az derül ki, hogy egyértelműen csökken az olyan lekérdezések száma, amikor a tagállamok kizárólag a „különleges lekérdezés” funkciót használják, a Bizottságot változatlanul aggasztja ennek használata, és úgy véli, hogy továbbra is túl magas az ilyen lekérdezések száma (2007-ben 195, tagállamonként nulla és 88 között szóródik). Amint az előző éves jelentésekben és az értékelő jelentésben tárgyaltuk, ezt a művelet-kategóriát az EURODAC rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével hozták létre. E rendelkezés – amely az adatalanynak a saját adataihoz való hozzáférési jogával kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó adatvédelmi szabályokat tükrözi – lehetővé teszi, hogy ilyen „különleges lekérdezéseket” végezzenek annak a személynek a kérésére, akinek adatait a központi adatbázisban tárolják. Ennek hatékonyabb nyomonkövetése érdekében a Bizottság olyan előírást foglalt bele az EURODAC rendelet módosítására irányuló javaslatába, hogy a tagállamoknak másolatot kell küldeniük az adatalany hozzáférési kérelméről az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság számára.

A Bizottság – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció alapján – kész lépéseket tenni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek a jövőben is visszaélnek e fontos adatvédelmi rendelkezéssel.

Az európai adatvédelmi biztos – a rendelet 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően – 2007 novemberében alapos információtechnológiai biztonsági ellenőrzést végzett az EURODAC központi egységnél[11]. Az említett ellenőrzés során használt módszernek, illetve az ajánlásoknak megfelelően újból meghatározzák a biztonsági politikát és koncepciót.

3. SZÁMADATOK ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

A mostani éves jelentéshez csatolt mellékletben megtalálhatók a központi egység 2007. január 1. és 2007. december 12. közötti tevékenységére vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatok. Az EURODAC statisztikákban az összes olyan 14 éves és annál idősebb személy ujjlenyomatai szerepelnek, aki menedéket kért a tagállamokban, akit a tagállamok külső határának jogellenes átlépése során elfogtak, illetve aki illegálisan tartózkodott valamely tagállam területén (abban az esetben, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja az esetleges korábbi menedékkérelem ellenőrzését).

Említést érdemel, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó EURODAC adatok nem hasonlíthatók össze az Eurostat által előállított adatokkal. Utóbbiak forrását az igazságügyi– és belügyminisztériumok által szolgáltatott statisztikai adatok képezik. Az eltérések számos módszertani okra vezethetők vissza. Az Eurostat fogalommeghatározásai magukban foglalják (életkortól függetlenül) az összes menedékkérőt, ugyanakkor különbséget tesznek az első és az ismételt kérelmek között. A tagállami gyakorlatok pedig eltérőek abban a tekintetben, hogy a menedékkérő hozzátartozóit feltüntetik-e a menekültügyi adatokban. A szerint is eltérések mutatkoznak, hogy az ismételt kérelmek hogyan szerepelnek a statisztikákban.

3.1. Sikeres műveletek

A „sikeres művelet”: olyan művelet, amelyet a központi egység helyesen feldolgozott, anélkül hogy adathitelesítési problémák, hibás vagy nem megfelelő minőségű ujjlenyomatok miatt elutasította volna[12].

2007-ben összesen 300018 sikeres műveletet továbbítottak a központi egységhez, ami összességében emelkedést jelent 2006-hoz (270611) képest. A 2007-es EURODAC statisztikákból az derül ki, hogy a 2005 és 2006 közötti visszaesés után 19%-kal növekedett (197284, a 2006-os 165958-hoz képest) a menedékkérők adataira vonatkozó műveletek („ 1. kategória ”[13]) száma. Ez az emelkedés az Unióban 2007-ben benyújtott menedékkérelmek számának általános növekedését tükrözi.

A külső határok jogellenes átlépése miatt elfogott személyek számának alakulása („ 2. kategória ”[14]) szintén változott 2007-ben. A 2004-től (16.183) kezdődő, 2005-ös (25162) és 2006-os (41312) jelentős emelkedést követően, 2007-ben (38173) 8%-os visszaesésnek lehettünk tanúi. Megemlíthető, hogy a 2. kategóriába tartozó ujjlenyomatok nagy többségét Olaszország (15053), Görögország (11376) és Spanyolország (9044) vitte be. Az említett országokat követi Magyarország (894), az Egyesült Királyság (480) és Málta (384). Ugyanakkor továbbra is fennáll az értékelő jelentésben már kiemelte azon probléma, hogy a tagállamok vonakodnak attól, hogy rendszeresen továbbítsák a „2. kategóriába” tartozó műveleteket. Az EURODAC rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében szereplő kötelezettséggel szemben 8 tagállam (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Izland, Lettország, Luxemburg és Portugália) 2007-ben egyáltalán nem továbbított „2. kategóriába” tartozó műveletet.

2007-ben nem volt észlelhető jelentősebb változás a „ 3. kategóriába ”[15] tartozó műveletek (olyan elfogott személyek adatai, akik illegálisan tartózkodtak valamely tagállam területén) továbbítására vonatkozó lehetőség [16] alkalmazása terén. Csupán 2%-os növekedést lehet megfigyelni: 64561 ilyen adat, szemben a 2006-os 63341-el. Írország és Málta egyáltalán nem továbbított „3. kategóriába” tartozó műveletet.

3.2. „Találatok”

3.2.1. Az „1. kategóriába” tartozó adatok összevetése az „1. kategóriába” tartozó találatokkal

A melléklet 3. táblázata azt mutatja be, hogy hány olyan menedékkérelmet nyújtottak be az egyes tagállamokban, amely megfelelt a korábban másik („külföldi találat”), illetve ugyanazon tagállamban („helyi találat”[17]) nyilvántartásba vett menedékkérelmeknek. A táblázat illusztrálja a menedékkérők EU-n belüli másodlagos migrációját is. A szomszédos tagállamok közötti „logikus” útvonalakat nem számítva, megemlíthető, hogy számos franciaországi menedékkérő (1116[18]) korábban Lengyelországban kért menedéket, továbbá hogy a legtöbb görögországi (177) és olaszországi (287) külföldi találat az Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett menedékkérők adataival összevetve született. Az utóbbi esetben az áramlások szimmetrikusak, és az Egyesült Királyság által bevitt „1 kategóriába” tartozó műveletekkel kapcsolatos találatok többsége Olaszország által bevitt adatok (370) kapcsán született. Meglepő, hogy az újabb kérelmek 44,37%-át ugyanabban a tagállamban nyújtották be, mint a korábbit. Cipruson (87%), Lengyelországban (82%), Magyarországon (75%) és a Cseh Köztársaságban (61%) az újabb kérelmeknek jóval több, mint a felét ugyanabban a tagállamban nyújtottak be.

3.2.2. Többszörös menedékkérelmek

Az EURODAC-ban 2007-ben nyilvántartásba vett összesen 197284 menedékkérelemből 31910 volt „többszörös”, vagyis ennyiszer fordult elő, hogy ugyanannak a személynek az ujjlenyomatait „1. kategóriába” tartozó műveletként már korábban rögzítették (ugyanabban vagy egy másik tagállamban). A rendszerből származó statisztikai adatok tehát első ránézésre azt sugallják, hogy 2007-ben a menedékkérelmek 16%-a volt többszörös (vagyis legalább második), ami az előző évhez képest 1%-os csökkenést jelent. Az „1. kategóriába” tartozó műveletek továbbítása azonban nem minden egyes esetben jelenti azt, hogy a szóban forgó személy új menedékkérelmet nyújtott be. A többszörös kérelmekre vonatkozó statisztikai adatokat torzítja néhány tagállam azon gyakorlata, hogy a dublini rendelet szerinti visszavételkor is ujjlenyomatot vesznek: amennyiben a dublini rendelet szerinti átadást követő megérkezéskor ismételten rögzítik és továbbítják a kérelmező ujjlenyomatait, akkor ez azt a hamis látszatot kelti, hogy a kérelmező ismét menedékért folyamodott. A Bizottság orvosolni kívánja ezt a problémát, és az EURODAC rendelet módosítására irányuló javaslatába kötelezően bevezette, hogy az átadást nem szabad új menedékkérelemként nyilvántartásba venni.

3.2.3. Az „1. kategóriába” tartozó adatok összevetése a „2. kategóriába” tartozó találatokkal

Ezek a találatok azt mutatják, hogy menedékkérelme benyújtása előtt milyen útvonalat járt be az a személy, aki jogellenesen lépett az Európai Unóba. A legtöbb találat – a korábbi évekhez hasonlóan – a Görögország és Olaszország, illetve kisebb mértékben Spanyolország és Szlovákia által átadott adatok összevetéséből születik. E találatok többsége „helyi” (vagyis az Unió területére jogellenesen belépő személy ugyanabban az országban nyújt be újabb menedékkérelmet[19]). Az összes tagállamot figyelembe véve, azoknak a jogellenes határátlépés miatt elfogott személyeknek, akik úgy döntenek, hogy menedékkérelmet nyújtanak be, több mint a fele (63%) ugyanabban a tagállamban teszi ezt meg, mint amelybe jogellenesen belépett.

Többnyire Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság az úticélja azoknak a személyeknek, akik Görögországban lépnek jogellenesen az Unió területére, majd ezt követően továbbutaznak. Az Olaszországnál belépők főként az Egyesült Királyság és Svédország felé folytatják útjukat, a Spanyolországba érkezők pedig gyakran Olaszországba és Ausztriába távoznak. A Szlovákián keresztül belépő személyek többnyire Ausztriába és Franciaországba tartanak.

3.2.4. A „3. kategóriába” tartozó adatok összevetése a „1. kategóriába” tartozó találatokkal

E találatok azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók hol nyújtották be első kérelmüket mielőtt másik tagállamba utaztak volna. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a 3. kategóriába tartozó műveletek nem kötelezőek, illetve nem minden tagállam él ezek rendszeres ellenőrzésének lehetőségével. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban megállapítható, hogy például a Németország területén jogellenesen tartózkodó elfogott személyek korábban gyakran Ausztriában vagy Svédországban, a Franciaország területén jogellenesen tartózkodó elfogott személyek pedig az Egyesült Királyságban vagy Olaszországban kértek menedéket. Érdemes megjegyezni, hogy az Unió területén való jogellenesen tartózkodás miatt elfogott személyek körülbelül 18%-a kért korábban menedéket valamely tagállamban.

3.3. A műveletben mutatkozó késedelem

Az EURODAC rendelet jelenleg csak rendkívül nagy vonalakban határozza meg az ujjlenyomatok továbbításának határidejét, ami a gyakorlatban jelentős késedelmet okozhat. Ez kulcsfontosságú kérdés, mivel a továbbítás késése következtében sérülhetnek a dublini rendeletben megállapított felelősségi elvek. Az előző éves jelentésekben rámutattunk – az értékelő jelentésben pedig végrehajtási problémaként jeleztük – , hogy túl hosszú idő telik el az ujjlenyomatok rögzítése és az EURODAC központi egység számára történő átadása között.

Noha ez már nem általános jelenség, néhány tagállam (Spanyolország, Bulgária, Görögország és Dánia) továbbra is jelentős késedelmet okoz azáltal, hogy majdnem 12 nappal[20] az ujjlenyomatok rögzítése után továbbítja azokat. A Bizottság szolgálatainak ismételten rá kell mutatniuk, hogy a késedelmes továbbítás következtében esetleg helytelenül jelölnek meg egy tagállamot. Erre a 2006-os előző éves jelentésben felvázolt kétféle formában kerülhet sor: „téves találatok”[21], illetve „hiányzó találatok”[22].

A központi egység 2007-ben felderített 60 „hiányzó találatot”, amelyből 57 azonos tagállamot „részesített előnyben”, valamint 233 „téves találatot”, amelyek közül 183-at ugyanannak a tagállamnak a késedelme idézett elő. Az előző évvel összehasonlítva ez 28%-al több „hiányzó találatot” jelent, a „téves találatok” száma pedig megháromszorozódott. Ezért a Bizottság szolgálatai ismételten sürgetik a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy az EURODAC rendelet 4. és 8. cikkével összhangban küldjék adataikat.

Az EURODAC rendelet módosítására irányuló javaslatában a Bizottság 48 órás határidőt javasolt az EURODAC központi egységbe történő adattovábbításra.

3.4. A műveletek minősége

2007-ben az elutasított műveletek összes tagállamra vonatkozó átlagos aránya 6,13%. Ez nagyjából megegyezik a 2006-ossal (6,03%). Néhány tagállamban sokkal magasabb elutasítási arány (Finnországban 18%) tapasztalható, mint másokban (Norvégiában 3,59 %). Tizennégy tagállamban van az átlagosnál magasabb elutasítási arány, ezek közül háromban (Finnországban, Lettországban, Hollandiában) az átlag több mint háromszorosa. Hangsúlyozni kell, hogy az elutasítási arány nem függ a technológiai vagy rendszerbeli hiányosságoktól. Az említett elutasítások főként a tagállamok által továbbított ujjlenyomatok rossz minőségéből, emberi hibából, illetve a küldő tagállam berendezésének helytelen konfigurációjából fakadnak. Másrészt meg kell jegyezni, hogy az említett adatok némely esetben tartalmazzák a rendszer által minőségi okokból visszautasított ujjlenyomatok újabb továbbítási kísérleteit is. A Bizottság szolgálatai azonban ismételten hangsúlyozzák, hogy problémát jelent az általában magas elutasítási arány. Ezt már a korábbi éves jelentések is leszögezték, és egyúttal sürgették az említett tagállamokat, hogy biztosítsanak különleges képzéseket a nemzeti EURODAC-adatkezelők számára, valamint a szóban forgó visszautasítási arány csökkentése érdekében konfigurálják helyesen berendezéseiket.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

Az EURODAC központi egység – a gyorsaság, eredményesség, biztonság és költséghatékonyság tekintetében – 2007-ben továbbra is nagymértékben kielégítő eredményeket nyújtott.

Az Unión belüli menedékkérelmek 2007-es (5 éves csökkenő tendenciát követő) összesített növekedésének logikus következményeként nőtt az EURODAC-ba bevitt „1. kategóriába tartozó műveletek” száma is. Másrészt némileg csökkent a „2. kategóriába tartozó műveletek” száma, a „3. kategóriába tartozó műveletek” száma tekintetében pedig nem figyelhető meg érdemi változás. Az is említést érdemel, hogy az előző évhez képest 1%-al csökkent a többszörös kérelmek száma.

Továbbra sem sikerült eloszlatni az EURODAC-ba történő adattovábbítás túlzott késedelmével, az adatok rossz minőségével, valamint az egyes tagállamok által alkalmazott nagyszámú „különleges lekérdezéssel” kapcsolatosak aggályokat.

Melléklet: Statisztikák

1. táblázat: EURODAC központi egység, az adatbázis tartalma 2007.12.31-én

[pic]

2. táblázat: Az EURODAC központi egységbe történő sikeres adattovábbítási műveletek 2007-ben[23]

category 1 | category 2 | category 3 | TOTAL |

AT | 8.467 | 143 | 1.938 | 10.548 |

BE | 10.243 | 8 | 686 | 10.937 |

BG | 847 | 343 | 426 | 1.616 |

CY | 4.090 | 0 | 151 | 4.241 |

CZ | 1.807 | 0 | 2.466 | 4.273 |

DE | 19.130 | 17 | 15.948 | 35.095 |

DK | 1.449 | 0 | 532 | 1,981 |

EE | 13 | 0 | 10 | 23 |

ES | 4.622 | 9.044 | 2.418 | 16.084 |

FI | 1.127 | 1 | 194 | 1.322 |

FR | 24.100 | 9 | 9.067 | 33.176 |

GR | 23.343 | 11.376 | 16 | 34.735 |

HU | 3.087 | 894 | 60 | 4.041 |

IC | 36 | 0 | 1 | 37 |

IE | 3.284 | 1 | 0 | 3.285 |

IT | 15.003 | 15.053 | 1.088 | 31.144 |

LT | 67 | 7 | 49 | 123 |

LU | 331 | 0 | 313 | 644 |

LV | 33 | 0 | 13 | 46 |

MT | 904 | 384 | 0 | 1.288 |

NL | 7.159 | 4 | 12.156 | 19.319 |

NO | 5.218 | 1 | 6.066 | 11.285 |

PL | 5.608 | 8 | 320 | 5.936 |

PT | 184 | 0 | 36 | 220 |

RO | 588 | 207 | 328 | 1.123 |

SE | 29.636 | 2 | 239 | 29.877 |

SI | 347 | 6 | 622 | 975 |

SK | 2.311 | 185 | 1.186 | 3682 |

UK | 24.250 | 480 | 8.232 | 32.962 |

TOTAL | 197.284[24] | 38.173[25] | 64.561[26] | 300.018[27] |

3. táblázat: A találatok megoszlása – Az 1. kategóriába tartozó adatok összevetése 2007-ben

[pic]

4. táblázat: A találatok megoszlása – Az 1. kategóriába tartozó adatok összevetése a 2. kategóriába tartozó adatokkal 2007-ben

[pic]

5. táblázat: A találatok megoszlása – A 3. kategóriába tartozó adatok összevetése az 1. kategóriába tartozó adatokkal 2007-ben

[pic]

6. táblázat: Az elutasított műveletek százalékos aránya 2007-ben

[pic]

7. táblázat: Az ujjlenyomatok rögzítése és az EURODAC központi egység számára történő továbbítása között átlagosan eltelt idő 2007-ben

[pic]

8. táblázat: Téves irányú találatok 2007-ben az 1. kategóriába tartozó adatok összevetése alapján

[pic]

9. táblázat: A 2. kategóriába tartozó adatok késedelmes továbbítása miatt, az 1. és 2. kategóriába tartozó adatok összevetése alapján hiányzó találatok 2007. évi megoszlása

[pic]

10. táblázat: A zárolt esetekkel (a 2725/2000/EK rendelet 12. cikke) kapcsolatos találatok megoszlása 2007-ben

[pic]

11. táblázat: A 9. kategóriába tartozó[28] műveletek száma 2007-ben tagállamonkénti bontásban

[pic]

[1] HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

[2] Az EURODAC rendelet 24. cikkének (1) bekezdése.

[3] A megelőző éves jelentéseket – az alábbi hivatkozási számokkal – a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumaiként tették közzé: SEC(2004) 557, SEC(2005) 839, SEC(2006) 1170, SEC (2007) 1184.

[4] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a dublini rendszer értékeléséről COM (2007) 299 végleges {SEC(2007) 742}.

[5] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a dublini rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról, COM(2008) XXX.

[6] A Bizottság szolgálatai segítséget nyújtottak számukra az EURODAC rendszerhez való csatlakozáshoz, többek között egy 69 tesztből álló üzempróbára is sor került.

[7] Az EURODAC központi egység általános ismertetése, valamint a központi egység által végzett műveletek különböző típusainak, illetve az azok által elérhető találatoknak a meghatározása megtalálható az EURODAC központi egység tevékenységéről szóló első éves jelentésben. Lásd: a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma – Első éves jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EURODAC központi egység tevékenységéről, SEC (2004)557, 6. o.

[8] Az összes uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland alkalmazza a dublini és az EURODAC rendeletet, ennélfogva az e Közleményben használt „tagállam” kifejezés az EURODAC adatbázist alkalmazó 29 államra vonatkozik.

[9] Az említett szolgáltatások – a közvetlenül a központi egység által nyújtott szolgáltatásokon (pl.: kapacitás-megfeleltetés, adattárolás, stb.) túl – a központi egység és a nemzeti kapcsolattartó pontok közötti adattovábbításra vonatkozó kommunikációs és biztonsági szolgáltatásokra is kiterjednek.

[10] A Bizottságnak az EURODAC rendelet módosítására irányuló javaslatában szerepel a téves találatokkal kapcsolatos tagállami tájékoztatási kötelezettség bevezetése.

[11] Az EU KORLÁTOZOTT minősítésű, „Jelentés az EURODAC ellenőrzéséről” című dokumentum rövid összefoglalása elérhető az alábbi internetcímen: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Supervision/Eurodac/07-11-09_Eurodac_audit_summary_EN.pdf

[12] A mellékletben szereplő 2. táblázat részletezi a 2007. január 1. és 2007. december 31. közötti sikeres műveleteket tagállamonként, kategóriák szerinti bontásban.

[13] A menedékkérelmek adatai: A menedékkérő ujjlenyomatai (teljes 10 lenyomat), amelyet a korábban, más tagállamokban kérelmet benyújtott menedékkérők ujjlenyomataival történő összevetés céljából továbbítanak. Ugyanezeket az adatokat a „2. kategóriába” (lásd alább) tartozó adatokkal is összehasonlítják. Az említett adatokat 10 évig megőrzik, eltekintve a rendeletben előírt különleges esetektől (pl. olyan személyekkel kapcsolatban, akik megszerzik az egyik tagállam állampolgárságát), amikor törlik az érintett személy adatait.

[14] A külső határok jogellenes átlépése miatt elfogott, és vissza nem irányított külföldiek adatai. Ezeket az adatokat (teljes 10 ujjlenyomat) kizárólag tárolás céljából továbbítják, annak érdekében, hogy összehasonlíthatók legyenek a központi egységhez a későbbiekben eljuttatott, menedékkérelmekre vonatkozó adatokkal. Az említett adatokat két évig tárolják, eltekintve azoktól az esetektől, amikor azonnal törlik azokat azt követően, hogy a személy tartózkodási engedélyt kap, elhagyja a tagállam területét, illetve megszerzi az egyik tagállam állampolgárságát.

[15] Valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó külföldiek adatai. Ezeket az adatokat nem tárolják, hanem összevetik a menedékkérők központi adatbázisban tárolt adataival. Az ebbe a kategóriába tartozó adatokat a tagállamok nem kötelesek továbbítani.

[16] Ezáltal összevetik a tagállamok területén való illegálisan tartózkodás miatt elfogott harmadik országbeli állampolgárok adatait a menedékkérők korábban nyilvántartásba vett ujjlenyomataival.

[17] A táblázatokban bemutatott helyi találatokkal kapcsolatos statisztikai adatok nem szükségszerűen felelnek meg azoknak a találatra adott válaszoknak, amelyeket a központi egység továbbított és a tagállamok nyilvántartásba vettek. Ennek az az oka, hogy a tagállamok nem minden esetben élnek azzal a – 4. cikk (4) bekezdésében biztosított – lehetőséggel, hogy kérjék a központi egységtől a központi adatbázisban tárolt, általuk korábban bevitt adatokkal való összehasonlítást. Ugyanakkor, még ha a tagállamok nem is élnek ezzel a lehetőséggel, a központi egységnek technikai okokból minden esetben el kell végeznie a központi egységnél tárolt valamennyi (nemzeti vagy külföldi) adattal való összevetést. Ezekben a konkrét esetekben a központi egység – a nemzeti adatoknak való megfelelés esetén is – azt a választ fogja adni, hogy „nincs találat”, mivel a tagállam nem kérte az összehasonlítást az általa bevitt adatokkal.

[18] Ami 230%-os emelkedést jelent a 2006-os statisztikához (486) képest. Úgy tűnik, hogy az először Lengyelországban menedéket kérők nagy létszámban költöznek Belgiumba is.

[19] A menedékkérelem felülírja a jogellenes belépést, ezért amikor a határon elfogott személy egyidejűleg menedéket is kér, nem szükséges továbbítani a „2. kategóriába tartozó műveleteket”.

[20] A legrosszabb eredményt elért tagállamok évi átlagos továbbítási késedelme az egyik adatkategória tekintetében.

[21] A „ téves találatnak ” nevezett forgatókönyv esetén, a harmadik ország állampolgára menedékkérelmet nyújt be (A) tagállamban, amelynek hatóságai ujjlenyomatot vesznek tőle. Miközben még folyamatban van az említett ujjlenyomatok központi egységbe történő továbbítása (1. kategóriába tartozó művelet), ugyanaz a személy esetleg megjelenik egy másik (B) tagállamban, és ismét menedéket kér . Amennyiben az említett (B) tagállam továbbítja először az ujjlenyomatokat, az (A) tagállam által átadott ujjlenyomatokat később veszik nyilvántartásba, mint a (B) tagállam által továbbítottakat, így a (B) tagállam által továbbított adatok találatként jelennek meg az (A) tagállam által továbbítottakhoz képest. Ennélfogva (A) helyett (B) tagállamot határozzák meg a menedékkérelem első benyújtásának helye szerinti felelős tagállamként.

[22] A „ hiányzó találatnak ” nevezett forgatókönyv esetén a harmadik ország állampolgárát jogellenes határátlépés miatt elfogják, és azon (A) tagállam hatóságai vesznek tőle ujjlenyomatot, ahová belépett. Miközben az említett ujjlenyomatok központi egységbe történő továbbítása még folyamatban van (2. kategóriába tartozó művelet), ugyanaz a személy esetleg megjelenik egy másik (B) tagállamban, és menedékkérelmet nyújt be. Ennek alkalmával (B) tagállam hatóságai ujjlenyomatot vesznek tőle. Amennyiben az említett (B) tagállam hatóságai továbbítják először az ujjlenyomatait (1. kategóriába tartozó művelet), a központi egység először az 1. kategóriába tartozó műveletet veszi nyilvántartásba, és (A) tagállam helyett (B) tagállam vizsgálja meg a kérelmet. Ha azonban a 2. kategóriába tartozó művelet később érkezik, a találat hiányozni fog, mivel a 2. kategóriába tartozó adatok nem kérdezhetők le.

[23] A „sikeres művelet”: olyan művelet, amelyet a központi egység helyesen végrehajtott, anélkül hogy adathitelesítési problémák, hibás vagy nem megfelelő minőségű ujjlenyomatok miatt elutasította volna.

[24] 2006-ban 165958

[25] 2006-ban 41312.

[26] 2006-ban 63341.

[27] 2006-ban 270611.

[28] A 9. kategóriába a 2725/2000/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti különleges lekérdezések tartoznak.