27.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/71

1.

támogatja az Európai Bizottság és az EBB azonnali fellépését, amely az uniós források hatékony felhasználásának biztosítására irányul annak érdekében, hogy segítsen a vállalatoknak ebben a korlátozott likviditás által jellemzett időszakban, valamint hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi válság hitelválsághoz vezetett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára, és ez nemcsak a gazdasági recessziót súlyosbítja, hanem a későbbi fellendülést is akadályozza;

2.

elismeri, hogy a 2007–2013-as pénzügyi tervek korlátozzák az Európai Bizottságot abban, hogy új forrásokkal támogassa a javasolt új Progress mikrofinanszírozási eszközt;

3.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a PROGRESS programból az új Progress mikrofinanszírozási eszközbe történő 100 millió euró nagyságrendű átcsoportosítás árthat a program célkitűzéseinek, hatásának és hatékonyságának, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy egyéb megfelelő finanszírozási lehetőségeket mérlegeljen a mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásához;

4.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a javasolt 100 millió eurós Progress mikrofinanszírozási eszköz révén valószínűleg nem lehet majd 500 millió eurós többletforrásokat előteremteni – pedig arra szükség lenne – a hitelnyújtási korlátok enyhítése, a mikrofinanszírozás élénkítése és a kereslet jelenlegi szintjének kielégítése érdekében;

5.

üdvözli, hogy a Progress mikrofinanszírozási eszköz összhangban áll a szubszidiaritás elvével, és így kiegészíti a tagállamok, illetve helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott mikrohiteleszközöket;

6.

rámutat arra, hogy az uniós vállalkozások több mint 90 %-a mikrovállalkozás, és hogy az innováció előtt álló legnagyobb akadályt az ilyen vállalkozások esetében a mikrohitelekhez való korlátozott hozzáférés jelenti;

7.

egyetért azzal, hogy az EU-ban a hátrányos helyzetű személyek részére nyújtott mikrohitelek többségét nem kereskedelmi jellegű mikropénzügyi intézmények szolgáltatják, és hogy ezeknek a szolgáltatóknak nagyobb támogatásra van szükségük a kereslet jelenlegi szintjének kielégítése érdekében;

8.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a mikrohitel fejlesztésére irányuló erőfeszítései hasznos eszköznek bizonyulnak majd a hagyományos hitelpiacból kirekesztettek új vállalkozásai létrehozásának elősegítéséhez és a munkahelyteremtés támogatásához;

9.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepét és hatását nem vették teljes mértékben figyelembe az Európai Bizottság által elvégzett előzetes értékelés során.

10.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az innovatív – különösen pedig a tudásintenzív – mikrovállalkozásokat célcsoportnak tekintse az innováció és a termelékenység EU-n belüli ösztönzésének érdekében;

11.

azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy egyszerűsítse a meglévő uniós kezdeményezéseket, és tisztázza az új Progress mikrofinanszírozási eszköz és az egyéb uniós pénzügyi eszközök közötti koherencia kérdését, különösen ami a PROGRESS, ESF, JASMINE, JEREMIE és CIP programokat illeti; (1)

12.

azt javasolja, hogy az Európai Bizottság pontosabban különböztesse meg az egyes specifikus célcsoportokat, és mérlegelje azt a lehetőséget, hogy a munka nélküli és hátrányos helyzetű csoportokat, ideértve a fiatalokat, nőket, időseket és a kisebbségi etnikai csoportokat, célcsoportnak tekinti, illetve ezeknek a csoportoknak specifikus és megfelelő helyet biztosít a mikrohitelekhez kapcsolódó programokban és kezdeményezésekben;

13.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy hangsúlyozza az újonnan induló és meglévő vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatásokon túl a tágabb értelemben vett üzleti támogatás jelentőségét is. Az új és meglévő vállalkozások számára nyújtott finanszírozást az ESZA-programon keresztül nyújtott kamatláb-támogatáson túl olyan aktív üzleti támogatási mechanizmusokkal kellene kiegészíteni, mint a menedzselés, képzés, „coaching” és kapacitásépítés a fenntartható üzleti növekedés ösztönzése és az üzleti kudarcok aránya csökkentésének biztosítása érdekében;

14.

megjegyzi, hogy a mikrohitelnyújtás feltételei és a mikrohitel iránti kereslet mértéke erősen eltérő képet mutatnak az EU-ban, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a mikrohitel a strukturális alapokból nem profitáló területek számára is hozzáférhető legyen, hiszen a nélkülözés és a hátrányos helyzetű területek gócpontjai még a gazdagabb vidékeken is előfordulhatnak;

15.

emlékezteti az Európai Bizottságot, a tagállamokat, valamint a helyi és regionális partnereket, hogy a 100 millió eurós mikrofinanszírozási eszközt az egyéb programok és kezdeményezések kontextusában kell szemlélni. Konkrétan: az eszköz korlátozott forrásaihoz a 27 tagállam mindegyike hozzáférhet az elkövetkező 4 évben. Ezért a forrásokat olyan specifikus kritériumok alapján kell elosztani, amelyek garantálják a lehető legnagyobb hatást;

16.

emlékeztet a Régiók Bizottságának az európai gazdasági fellendülés tervéről, valamint a regionális és helyi önkormányzatok szerepéről szóló véleményére (CdR 12/2009), amely azt kérte az Európai Bizottságtól, „hogy terjesszen elő javaslatot a mikrohitelnyújtás szabályozására az EU-ban”, és alakítsa ki a mikrohitelnyújtás keretfeltételeit.

17.

emlékezteti az Európai Bizottságot és az EBB-csoportot, hogy az eszköz sikeressége függ attól, hogy a partnerek, a pénzintézmények és a potenciális kedvezményezettek teljes mértékben tisztában vannak-e a rendszerrel;

18.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság és az EBB-csoport proaktívabban, a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben kommunikálják saját szerepüket és azt, hogy miként lehet hozzáférni a finanszírozáshoz a különböző programok keretein belül;

19.

felkéri az Európai Bizottságot és az EBB-csoportot, hogy tisztázzák a Progress mikrofinanszírozási eszköz által jelentett többletértéket és azt, hogy az mivel egészíti ki a jelenleg európai, nemzeti, regionális és helyi szinten létező vállalkozástámogatási kezdeményezéseket;

20.

kiemeli, hogy a Régiók Bizottsága korábban ajánlotta az Európai Bizottság és az EBB-csoport számára, hogy proaktívabban lépjen fel a más vállalkozástámogatási programok – vagyis a JEREMIE és a CIP program – szerepéről, hozzáadott értékéről, valamint az általuk nyújtott lehetőségekről folytatott tájékoztatás terén (lásd az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló véleményt: CdR 246/2008);

21.

emlékezteti az Európai Bizottságot és az EBB-csoportot, hogy a mikrofinanszírozási eszköz hatékonyabb lesz, ha összehangolják a már létező európai pénzügyi eszközökkel és a tagállamok helyi és regionális programjaival, és alkalmazása azokkal párhuzamosan történik;

22.

felidézi a Régiók Bizottságának a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégiáról szóló véleményét (CdR 245/2008), amely hangsúlyozta, hogy szükséges „a strukturális alapok és más idevonatkozó európai programok (…) közötti koordináció az európai hozzáadott érték maximalizálása és a regionális és helyi önkormányzatok bevonása érdekében”;

23.

javasolja, hogy az Európai Bizottság építsen ennek a nem pénzintézményeken keresztül nyújtott eszköznek a rugalmasságára azáltal, hogy ahol csak lehet, együttműködik a helyi és regionális önkormányzatokkal mint mikrofinanszírozást nyújtókkal;

24.

felkéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat és az eszköz végrehajtásával megbízott testületeket, hogy támogassák a potenciális kedvezményezetteket az alapokra való pályázásban, minimalizálják a kérelmezéssel, a feldolgozással és az eszközök lehívásával járó bürokráciát, és ajánljanak fel további támogatást az alapokhoz való hozzájutás miatt felmerülő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében;

25.

javasolja, hogy az Európai Bizottság saját kezdeményezésére és a nemzetközi pénzintézetekkel szorosan együttműködve, a helyi és regionális önkormányzatokkal és a végső kedvezményezettekkel konzultálva végezzen időközi és záró értékelést. A záró értékelés során különösen azt kell vizsgálni, hogy az eszköz egésze milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit, és egészített ki más, létező uniós pénzügyi eszközöket (pl. Progress, ESZA, JASMINE, JEREMIE vagy CIP program). A záró értékelésnek tartalmaznia kell egy elemzést is arról, hogy az alapok hogyan oszlottak meg az EU 27 tagállama között;

26.

javasolja, hogy annak ellenére, hogy a mikrofinanszírozási eszköz a jelenlegi költségvetési keretben átmeneti intézkedésként jelenik meg, sikeressége esetén az Európai Bizottság és az EBB-csoport fontolja meg annak folytatását 2013 után is.

i)

Nem nagyon létezik közös és egyértelmű definíció azokra a személyekre, „akiket munkahelyük elvesztésének veszélye fenyeget”, ezért hivatkozni kell a nemrégiben módosított, az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet meghatározására.

ii)

A „fiatalokon” kívül számos más hátrányos helyzetű, külön megemlítendő csoport létezik.

iii)

Mivel a b) pontban már meghatároztuk a hátrányos helyzetű csoportokat, a c) pontból töröljük a „fiatalokra” való utalást.

i)

Mivel a rendelkezésre álló finanszírozás mértéke korlátozott, és annak biztosítása érdekében, hogy az eszköz a maximális előnyöket nyújtsa, fontos, hogy világos jogosultsági kritériumokat állapítsanak meg, és azokat egységesen alkalmazzák a 27 tagállamban.

ii)

Az egyértelmű jogosultsági kritériumok segítik az eredményes kommunikációt, valamint a más programokkal való koordinációt és az azoktól való megkülönböztetést.

i)

A Progress mikrofinanszírozási eszközt a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben kell megvalósítani. Ebből következik, hogy mindenfajta értékelést a helyi és regionális önkormányzatokkal és a végső kedvezményezettekkel konzultálva kell elvégezni, hiszen ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy megállapítsák a Progress mikrofinanszírozási eszköz általános hatását és eredményességét.

ii)

Az eszköz csak úgy lehet eredményes, ha kiegészít más, már létező uniós pénzügyi eszközöket. Az értékelésnek ki kell tehát terjednie arra, hogy ez mennyiben valósult meg.