(1)

Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) módosult (5). Mivel most további lényegi módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A természeti erőforrásoknak, amelyek körültekintő és ésszerű hasznosítását a Szerződés 174. cikke említi, részét képezik az olajtermékek, a földgáz és a szilárd fűtőanyagok, amelyek alapvető energiaforrások, de egyben a széndioxid-kibocsátás elsődleges forrásai is.

(3)

Mivel az EU-ban az épületekhez kapcsolódik a teljes energiafogyasztás 4 %-a , az építőipari ágazat energiafogyasztásának csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia használata lényeges elem az EU energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseken belül. Az EU energiafogyasztásának csökkentésére irányuló intézkedések a megújuló energiaforrásból előállított energia fokozottabb felhasználásával együtt lehetővé fogják tenni az EU számára, hogy megfeleljen az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknak és a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásának, valamint azon kötelezettségvállalásának a teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagon belül , hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20 %-kal, nemzetközi megállapodás esetén pedig legalább 30 %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátását. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának fokozása emellett fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki területeken.

(4)

Az energiaszükséglet kezelése fontos eszköz, amelynek segítségével a Közösség befolyást gyakorolhat a globális energiapiacra, így az energiaellátás közép- és hosszú távú biztonságára.

(5)

2007. márciusi ülésén az Európai Tanács nyomatékosította a közösségi energiahatékonyság növelésének kívánalmát, hogy teljesíthető legyen a 2020-ra 20 %-os energiafogyasztás-csökkenést előirányzó célkitűzés, egyben az „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása“ című bizottsági közleményben foglalt prioritások késedelem nélküli és maradéktalan megvalósítására szólított fel. A cselekvési terv megállapította, hogy érdemi lehetőségek kínálkoznak az építőipari ágazatban a költséghatékony energiamegtakarításra. Az Európai Parlament pedig 2008. január 31-i állásfoglalásában a 2002/91/EK irányelv rendelkezéseinek megszilárdítását szorgalmazta és több alkalommal szorgalmazta, legutóbb a 2009. február 3-i, a tagállamok második stratégiai energetikai felülvizsgálatról szóló állásfoglalásában  (6) , hogy tegyék kötelezővé a 2020-as 20 %-os energiahatékonysági célt. Továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7), kötelező nemzeti célokat állapít meg a CO 2 -csökkentés tekintetében, a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) pedig egy kötelező cél keretében szorgalmazza az energiahatékonyság előmozdítását, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásán belül 20 %-ot kell kitennie a megújuló energiaforrásból előállított energiának.

(6)

Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén ismételten megerősítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrásból előállított energia egész Közösségre kiterjedő fejlesztése iránt, támogatva a megújuló energiaforrásból előállított energia 20 %-os részarányára vonatkozó, 2020-ig elérendő kötelező célt. A 2009/28/EK irányelv közös keretrendszert állapít meg a megújuló energiaforrásból előállított energia előmozdításához. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2002/91/EK irányelv szerinti, minimális energiateljesítményre vonatkozó követelmények teljesítése során építsenek be egy tényezőt a megújuló energiaforrásból előállított energia tekintetében a megújuló energiaforrásból előállított energia épületekben való felhasználására vonatkozó minimális szintek meghatározásának felgyorsítása érdekében.

(7)

A lakás- és szolgáltatói ágazat, amelynek legnagyobb részét az épületek teszik ki, a Közösség végső energiafelhasználásának mintegy 40 %-át képviseli, és folyamatosan bővül; ez a tendencia az energiafogyasztás, így a széndioxid-kibocsátás növekedésével is jár.

(8)

Konkrétabb fellépések meghatározására van szükség annak érdekében, hogy az épületek energiamegtakarításban rejlő, eddig kihasználatlan nagy lehetőségek elérhetők legyenek, és a tagállamok ebben az ágazatban elért eredményei közötti jelentős különbségeket csökkentsék.

(9)

Az épületek energiateljesítményének további javítására irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a klimatikus és a helyi feltételeket csakúgy, mint az épületen belüli klimatikus környezetet és a költséghatékonyságot. Az intézkedések nem érinthetik az épületekre vonatkozó egyéb olyan követelményeket, mint a megközelíthetőség, a biztonság és az épületek rendeltetésszerű használata.

(10)

Az épületek energiateljesítményét olyan közös módszer alapján kell kiszámítani, amely objektív változók felhasználásával figyelembe veszi a regionális éghajlatbeli különbségeket , és amely a hőtani jellemzőkön kívül egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet kapnak, mint például a fűtési, hűtési és szellőztetési rendszerek, hővisszanyerés, zónaszabályozás , a megújuló energiaforrások alkalmazása, a passzív hűtő- és fűtőelemek, az árnyékolás, a beltéri levegőminőség, a természetes fényviszonyok megfelelőségének mérése, szigetelés és világítási rendszerek, felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, valamint az épület tervezése. Egy adott épület energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amely nem csak a fűtési idényt, hanem a teljes évi energiateljesítményt is figyelembe veszi.  A módszernek figyelembe kell vennie a hatályban lévő európai szabványokat.

(11)

A tagállamoknak minimumkövetelményeket kell állítaniuk az épületek energiateljesítményére vonatkozóan. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes életciklusára vetített energiaköltség-megtakarítás között. Rendelkezést kell hozni annak érdekében, hogy a tagállamok rendszeresen felülvizsgálhassák az épületek energiateljesítményére vonatkozó saját minimumkövetelményeiket a műszaki fejlődésre tekintettel.

(12)

Ezen irányelv rendelkezései nem sértik az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltakat. Ebből következően az irányelvben említett ösztönzők fogalma nem értelmezhető állami támogatásként.

(13)

A Bizottság feladata, hogy közös módszertant határozzon meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeiek kiszámításához. Ennek a módszertannak összhangban kell állnia az épületet alkotó termékek, összetevők és épületgépészeti rendszerek teljesítménykövetelményeire alkalmazandó közösségi jogszabályokban alkalmazott módszertanokkal. A tagállamoknak e közös módszertan alapján kell elfogadniuk az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket. A számítás következtetéseiről, valamint az alapjául szolgáló adatokról rendszeresen tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottságnak ezen jelentések alapján fel kell tudnia mérni a tagállamok fejlődését az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek elérése, valamint az ez irányú adatszolgáltatás terén. Indokolt, hogy a tagállamok ezen módszertan alapján vizsgálják felül és határozzák meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket.

(14)

Az épületek jelentős befolyást gyakorolnak a hosszú távú energiafogyasztásra . Tekintettel a meglévő épületek hosszú felújítási ciklusára, az új és a jelentős felújítás előtt álló meglévő épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlathoz igazított minimális energiateljesítmény-követelményeknek. Mivel az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának lehetőségei általában még nincsenek teljesen kihasználva, az új és meglévő épületek tekintetében azok nagyságától függetlenül meg kell vizsgálni az alternatív energiaellátó rendszereket , azt az elvet követve, hogy először biztosítani kell a fűtésre és hűtésre fordítandó energiaigény költségek szempontjából optimális minimális szintre való csökkentését .

(15)

Épületnagyságtól függetlenül a meglévő épületek nagyobb felújításai jó alkalmat adnak arra, hogy költséghatékony intézkedések történjenek az egész épület energiateljesítményének fokozására. A költséghatékony intézkedésekre vonatkozó követelmények megállapítása biztosítani fogja, hogy ne jöhessenek létre olyan akadályok, amelyek gátolhatják nagyobb felújítások elvégzését.

(16)

Vizsgálatokból alapján az építőipart a hatékonyság hiánya jellemzi, és ennek következtében a végfelhasználói költségek lényegesen magasabbak az optimális költségeknél. A számítások szerint az építési költségek a legtöbb építési folyamat és a legtöbb termék esetében akár 30–35 %-kal is csökkenthetők lennének a hulladék csökkentése révén. Az építőipar hatékonyságának hiánya jelentősen veszélyezteti ezen irányelv célját, mivel az építés és felújítás indokolatlanul magas költsége csökkenti a költséghatékonyságot és ezáltal az ágazat energiahatékonyságát. Ezen irányelv megfelelő működésének szavatolása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell az építőipari piac működését, és be kell számolnia következtetéseiről és javaslatairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy átlátható árképzést biztosítsanak az építés és felújítás területén, és ezen túlmenően megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az új belépők, különösen a kkv-k piacra lépését és a vonatkozó lehetőségekhez és infrastruktúrához való hozzáférését gátló akadályok megszüntetése céljából.

(17)

A háztartási berendezések, a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának növelésére informatikai megoldásokat kell kifejleszteni és használatba venni – a cél az „intelligens ház“.

(18)

Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy egyre több olyan építmény legyen, amely nemcsak teljesíti a jelenlegi minimumkövetelményeket, hanem legalább a költségek szempontjából optimális energiateljesítményt biztosít . E célból indokolt, hogy a tagállamok a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti terveket készítsenek, és ezekről rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot.

(19)

A tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek könnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ebben az irányelvben előírt jelentéseket az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról ║ szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként lehessen benyújtani. Kívánatos, hogy az egyes tagállamokban a közszféra jó példával járjon elöl az épületek energiateljesítményét illetően, ezért a nemzeti tervekben szigorúbb célokat kell meghatározni az állami hivatalok középületei tekintetében.

(20)

A tagállamokat ösztönözni kell az ezen irányelvben megállapítottakon túlmenő további intézkedések meghozatalára az épületek energiahatékonyságának fokozása érdekében. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a vállalkozásoknak, háztulajdonosoknak és bérlőknek nyújtott pénzügyi és adóügyi ösztönzőket, ideértve a fejújítási szolgáltatások csökkentett héa-kulcsát.

(21)

A tagállamoknak kerülniük kell az olyan torzító energiaár-szabályozást, amely a fogyasztók számára nem határoz meg ösztönzőket az energiamegtakarítások elérése érdekében.

(22)

Egy adott épület vagy épületrész leendő tulajdonosát vagy bérlőjét hitelt érdemlően – az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány formájában – tájékoztatni kell az ingatlan energiateljesítményéről és annak a gyakorlatban kivitelezhető, lehetséges fokozásáról. A kereskedelmi épületek tulajdonosait és bérlőit is kötelezni kell arra, hogy információkat cseréljenek a tényleges energiafogyasztásról annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi adat rendelkezésre álljon, és tájékozott döntést lehessen hozni a szükséges javításokról. A tanúsítványnak emellett információkat kell tartalmaznia az épület hűtő- és fűtőrendszerének az energiaszükségletre gyakorolt tényleges hatásáról, a primerenergia-fogyasztásról és a szén-dioxid-kibocsátásról is. Az épülettulajdonosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármikor kérhessék az épület tanúsítását vagy a tanúsítvány aktualizálását, ne csak az épület bérbeadása, értékesítése vagy felújítása időpontjában.

(23)

A hatóságoknak példát kell mutatniuk, és végre kell hajtaniuk az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A tagállamoknak nemzeti terveikbe olyan intézkedéseket kell beépíteniük, amelyek támogatják a hatóságokat abban, hogy hamar elfogadják az energiahatékonysági fejlesztéseket, és végrehajtsák az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A nemzeti tervek kialakítása során a tagállamoknak konzultálniuk kell a helyi és regionális hatóságok képviselőivel.

(24)

A tulajdonosokat és bérlőket az intelligens mérők telepítése tekintetében a 2006/32/EK irányelvben megállapított követelményekkel összhangban pontos, valós idejű információkkal kell ellátni az általuk lakott épület energiafogyasztására vonatkozóan.

(25)

A közhivatalok által elfoglalt épületeknek és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületeknek példát kell mutatniuk a környezeti és energetikai megfontolások érvényesítésének szemléltetésére, ezért ezeket az épületeket rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási eljárásnak kell alávetni. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel szélesebb körben megismertetve az energiateljesítményről szóló információt. Ha a tagállamok amellett döntenek, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási követelmények részévé teszik az energiafelhasználást, telekalapú megközelítést követhetnek, amelynek keretében az egymás közelségében található és ugyanazon szervezet által használt épületek közös energiamérőt használnak.

(26)

A más tagállamban kiállított, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kölcsönös elismerése valószínűleg fontos az energiahatékonyságot támogató pénzügyi és egyéb szolgáltatások határokon átnyúló piacának fejlődéséhez. Ennek elősegítése érdekében a Bizottságnak közös minimumszabályokat kell megállapítania a tanúsítványok tartalmára és előterjesztésére, valamint a szakértők akkreditációjára vonatkozóan. Minden energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak mind a tulajdonos, mind pedig a bérlő nyelvén rendelkezésre kell állnia, hogy az ajánlások könnyen érthetőek legyenek.

(27)

Az elmúlt években a európai országokban nőtt a légkondicionáló rendszerek száma. Ez a csúcsterhelési időszakokban jelentős problémákat okoz, növelve a villamosenergia-költségeket és felborítva az energiaegyensúlyt valamennyi tagállamban . Elsőbbséget kell biztosítani az olyan stratégiáknak, amelyek a nyári idény alatt javítják az épületek termikus viselkedését. E célból tovább kell fejleszteni a passzív hűtési technikákat, elsősorban azokat, amelyek javítják a beltéri klimatikus viszonyokat és az épületek környezetének mikroklímáját.

(28)

A fűtő- és légkondicionáló rendszerek képesített szakértők által végzett rendszeres felülvizsgálata elősegíti helyes beállításukat a termékleírással összhangban, így biztosítja optimális teljesítményüket környezeti, biztonsági és energetikai szempontból. A teljes fűtő- és légkondicionáló rendszer független értékelésére – annak életciklusa folyamán, de különösen cserét vagy korszerűsítést megelőzően – rendszeres időközönként sort kell keríteni  Az épülettulajdonosokra és bérlőkre háruló adminisztratív teher minimalizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány tartalmazza a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát és azt, hogy a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát lehetőség szerint egyszerre végezzék el.

(29)

Az energiateljesítmény tanúsításának és a fűtő- és légkondicionáló berendezések felülvizsgálatának egységes megközelítése , amely olyan képesített és elismert szakértők munkáján alapul, akiknek függetlenségét objektív feltételek alapján kell garantálni, hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tagállamok számára az építési ágazat energiamegtakarításaira irányuló erőfeszítéseik tekintetében egységes feltételek jöjjenek létre, és az energiateljesítmény tekintetében átláthatóságot fog biztosítani a leendő tulajdonosok vagy felhasználók számára a Közösség ingatlanpiacán. Annak érdekében, hogy a Közösség egészében biztosítani lehessen az energiateljesítményt igazoló tanúsítványoknak, valamint a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatának a minőségét, minden tagállamnak független ellenőrzési mechanizmust kell életbe léptetnie.

(30)

A helyi és regionális hatóságok döntő fontosságú szerepet töltenek be ezen irányelv sikeres végrehajtásában. Képviselőikkel a nemzeti és regionális szintű végrehajtás minden szempontjáról konzultálni kell. A helyi tervezőknek és épületellenőröknek megfelelő iránymutatásokat és forrásokat kell kapniuk a szükséges feladatok elvégzéséhez.

(31)

Amennyiben az üzembe helyezői szakma gyakorlásának megkezdése, illetve gyakorlása a szabályozott szakmák körébe tartozik, a szakmai képesítések elismerésének feltételeit a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tartalmazza. Ennélfogva ezen irányelv alkalmazása nem sérti a 2005/36/EK irányelvet. Jóllehet a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének követelményeit, többek között az építészek tekintetében is, további igény van annak biztosítására, hogy az építészek és tervezők terveikben megfelelően figyelembe vegyék a nagy hatékonyságú technológiákat. A tagállamoknak ezért világos útmutatást kell adniuk. Ez nem sértheti a 2005/36/EK irányelvben, és különösen az annak 46. és 49. cikkében foglalt rendelkezéseket.

(32)

Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(33)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a technikai fejlettség jelenlegi fokának megfelelően módosítsa az I. mellékletben rögzített általános keretszabályok bizonyos részeit, kidolgozza az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek közös számítási módszerét , valamint a nulla nettó energiafelhasználású épületek meghatározását, figyelembe véve a regionális időjárási viszonyokat és ezen időjárási viszonyok előre jelzett változását az idők során . Ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak kiegészítéssel történő módosítását is, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni őket.

(34)

Mivel az EU-ban felhasznált energia hozzávetőlegesen 14 %-át jelenleg a világítási alkalmazások adják, és mivel a modern, a kor színvonalának megfelelő világítási rendszerekkel az energia több mint 80 %-a megtakarítható, a világítási feltételek európai szabványokkal összhangban való fenntartása mellett, ami az EU 2020-as céljainak elérését lehetővé tevő, egyelőre nem eléggé kihasznált tényező, a Bizottságnak megfelelő lépeseket kell tennie egy világítástervezésről szóló irányelv elfogadásának irányába az ezen irányelvben megállapított intézkedések és célok kiegészítése érdekében. A [világítás jobb tervezéséből és az energiahatékony, a termékek energiafelhasználásáról] szóló 2009/…EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) (átdolgozás) rendelkezéseivel összhangban lévő fényforrások felhasználásából adódó nagyobb energiahatékonyság jelentős hozzájárulásnak tekinthető az épületek energiateljesítményének javulásához.

(35)

Mivel az épületek energiateljesítményére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően teljesíteni egyrészt az építőipari ágazat összetettsége miatt, másrészt abból az okból kifolyólag, hogy a nemzeti lakóingatlan-piacok nem képesek érdemben kezelni az energiateljesítményt érintő kihívásokat, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl a felsorolt célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(37)

Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében említett irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

az épületek és épületrészek, épületelemek és épületgépészeti rendszerek integrált energiateljesítményének kiszámítására vonatkozó módszer ▐;

b)

az új épületek és épületrészek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;

c)

a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületek , valamint – amennyiben ezeket kicserélik vagy utólag szerelik be – az épületelemek és az épületgépészeti rendszerek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;

d)

a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti tervek és célértékek ;

e)

az épületek és épületrészek energiateljesítményének tanúsítása;

f)

az épületekben található fűtő- és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata;

g)

az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és felülvizsgálati jegyzőkönyvek független ellenőrzési rendszere;

h)

az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelmények;

i)

az építési, bérleti és műemlékvédelmi jogban fennálló akadályok felszámolására és pénzügyi ösztönzők létrehozására vonatkozó nemzeti tervek.

1.

„épület“: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri klíma szabályozására;

2.

„új épület“: az az épület, amelyre a megfelelő építési engedélyt ezen irányelv hatálybalépése után szerezték meg;

3.

„épületrész“: az épülettömbökben külön felhasználásra szánt lakások vagy egységek;

4.

„nettó nulla energiafelhasználású épület“: olyan épület, amelynek – az épület energiahatékonyságának nagyon magas szintje miatt – a teljes éves primerenergia-fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége;

5.

„épületgépészeti rendszer“: az épület fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására és elektromosáram-ellátására szolgáló berendezések , mérési, felügyeleti és ellenőrzési rendszerek vagy azok összessége;

6.

„az épület energiateljesítménye“: az épület szokásos használatához kapcsolódó primerenergia-szükséglet kielégítéséhez szükséges energia kWh/m2 /év mértékegységben kifejezett számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a melegvíz-ellátáshoz, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a beépített világításhoz szükséges energiát , figyelembe véve a napenergia passzív befogását, az árnyékolást és a természetes világítást ;

7.

„primer energia“: az a megújuló, illetve nem megújuló energiaforrásból előállított energia , amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

8.

„megújuló energiaforrásból előállított energia“: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia: szél-, nap-, geotermikus, légtermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;

9.

„külső térelhatárolók“: a beltéri épületrészeket a külső környezettől elválasztó integrált épületelemek ▐;

10.

„épületelem“: az épület különálló része, például ablakok, árnyékolás, külső ajtók, falak, alapzat, zsaluzat, födém, tető és ezek szigetelése, amely befolyásolja az épület energiateljesítményét, és amely nem része az épületgépészeti rendszernek;

11.

„jelentős felújítás“ az épület olyan átalakítása, amely

12.

„európai szabvány“: az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet által elfogadott és nyilvános használatra rendelkezésre bocsátott szabvány;

13.

„ energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány “: a tagállam vagy az általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely a 3. cikk szerint elfogadott módszer szerint kiszámítva jelzi az épületnek vagy annak részeinek energiateljesítményét;

14.

„kapcsolt energiatermelés“: az egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

15.

„költségoptimalizált szint“: az a költségszint, amely mellett egy épület életciklusa folyamán számított költség/haszon elemzés eredménye pozitív, figyelembe véve a befektetési és működtetési költségek (ezen belül az energiaköltségek), a karbantartás, ▐ valamint adott esetben az előállított energiából származó bevételek, illetve az ártalmatlanítási költségek mindenkori nettó értékét ;

16.

„légkondicionáló rendszer“: a szellőztetést is magában foglaló beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek kombinációja;

17.

„kazán“: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt cseppfolyós közegnek adja át;

18.

„effektív névleges teljesítmény “: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve) , amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

19.

„hőszivattyú“: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely hőt vezet át a természeti környezetből, mint például a levegőből, vízből vagy a talajból az épületekbe vagy ipari alkalmazásokba , megfordítva a hő természetes áramlását oly módon, hogy az az alacsonyabb hőmérséklet irányából a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A hőszivattyúk által begyűjtött környezeti energia ezen irányelv szempontjából megújuló energiának minősülő mennyisége a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján megállapított mennyiség ;

20.

„energiaszegénység“: az a helyzet, amikor egy háztartás bevételének több mint 10 %-át energiaszámlákra költi annak érdekében, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerinti elfogadható szintre fűtse fel otthonát;

21.

„világítási rendszer“: egy bizonyos világossági szint biztosításához szükséges komponensek együttese;

22.

„távfűtés vagy -hűtés“: a gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat fűtésére vagy hűtésére, vagy meleg víz előállítására használt hőenergia;

23.

„világítási terv“: a fényforrások, valamint a kapcsolódó szabályozó berendezés konfigurációját és elhelyezését részletező vázlat vagy rajz.

a)

egy kijelölt környezet részét képező épületként vagy különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt hivatalosan védett épületek, amennyiben egy adott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességét vagy megjelenését;

b)

istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek;

c)

legfeljebb 18 hónapos használatra tervezett ideiglenes épületek, ipari területek, műhelyek és alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, és olyan nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, amelyeket az energiateljesítményről nemzeti ágazati megállapodást kötött ágazat használ;

▐

d)

szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m 2.

—

különbséget tesz új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között;

—

tükrözi a különböző tagállamok eltérő éghajlati adottságait és ezen adottságok valószínű változását az érintett épület élettartama során, és

—

közös feltételezéseket vagy számítási módszereket állapít meg az energiaköltségek vonatkozásában.

a)

megújuló energiaforrásokból származó energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;

b)

kapcsolt energiatermelés;

c)

táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen , különösen amely a részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul ;

d)

hőszivattyúk;

e)

megfigyelő és vezérlő IKT-berendezések.

a)

megújuló energiaforrásokból származó energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;

b)

kapcsolt energiatermelés;

c)

táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen, különösen az, amely részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul;

d)

hőszivattyúk;

e)

felügyeleti és ellenőrzési célokat szolgáló informatikai berendezések.

a)

kazánok vagy a fűtőrendszerek egyéb hőfejlesztő berendezései vagy hőcserélői, beleértve táv- vagy tömbfűtést, vagy -hűtést is ;

b)

melegvíz-rendszerek vízmelegítő berendezései;

c)

központi légkondicionáló egység, illetve légkondicionáló rendszerek hűtőgenerátora;

d)

beépített világítás;

e)

épületelemek.

a)

új és felújított lakóépületek;

b)

új és felújított, nem lakáscélú épületek;

c)

közhivatalok által elfoglalt épületek.

a)

a 2015-re és 2020-ra kitűzött, százalékban kifejezett időközi célértékek az ilyen épületeknek az összes épület számára és az összes hasznos alapterületre vetített arányára vonatkozóan;

b)

az új épületekben és a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületekben felhasználandó, megújuló forrásokból előállított energia minimális szintjére vonatkozó nemzeti követelmények részletezése, a megújuló forrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben és ezen irányelv 6. és 7. cikkében előírtak szerint;

c)

a szakpolitikák és az ilyen épületek kivitelezését ösztönző valamennyi intézkedésre vonatkozó információk összefoglalása ;

d)

ezen épületek kivitelezését ösztönző intézkedések támogatását célzó nemzeti, regionális vagy helyi programok, például adózási ösztönzők, pénzügyi eszközök vagy csökkentett HÉA.

a)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (14) következő programozási időszakra vonatkozó felülvizsgálatával összefüggésben az Európai Regionális Fejlesztési Alap azon maximális keretösszegének jelentős növelése, amely az energiahatékonyság – köztük a távfűtés és –hűtés, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakáságazati beruházások – támogatására használható, valamint a támogatásra jogosult projektek körének szélesítése;

b)

egyéb közösségi források használata az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, tájékoztató kampányok és képzések támogatására;

c)

egy, a közösségi költségvetés, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok hozzájárulásán alapuló, energiahatékonysági alap létrehozása azzal a céllal, hogy 2020-ig ösztönzően hasson az állami és magánbefektetések növelése érdekében az energiahatékonysággal kapcsolatos, az épületek energiahatékonyságát javító, az épületekben vagy épületelemekben megújuló energiaforrásokat felhasználó projektek számára. Ezt az energiahatékonysági alapot be kell építeni az egyéb közösségi strukturális támogatások programozásába. Az alap felosztásának feltételeit. Az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek (15) megfelelően határozzák meg, és legkésőbb 2014-ig végrehajtják;

d)

az energiahatékonysággal kapcsolatos szolgáltatásokra és termékekre felszámított HÉA csökkentése, beleértve az épületekben vagy épületelemekben használt megújuló energiaforrásokat is.

a)

a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések , ideértve a szigetelőrendszereket is;

b)

intézkedések a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett önálló épületrészekkel vagy épületelemekkel kapcsolatban, ideértve a szigetelőrendszereket is .

a)

az egész épületre vonatkozó közös tanúsítvány a közös fűtési rendszerrel ellátott tömbökre, vagy

b)

az említett lakás vagy egység energiateljesítményének értékelésére .

a)

az ellenőrzött rendszer energiateljesítményének értékelése a következőkkel összevetve:

b)

ajánlások az épületben vagy az épületrészben található rendszer energiateljesítményének költséghatékony javítására;

a)

az épületek energiateljesítményét a primerenergia-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás alapján osztályozó módszertan;

b)

általános ösztönzők az épületekkel kapcsolatos további energiahatékonysági intézkedésekre;

c)

közösségi szintű követelmény megállapítására, amelynek értelmében a meglévő épületeknek nulla nettó energiafogyasztású épületeknek kell lenniük.

a)

az épületek energiahatékonyságának javítását és a megújuló forrásokból származó energia felhasználását támogató nemzeti, regionális és helyi rendszerek;

b)

a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának aránya az építőiparban nemzeti és regionális szinten, beleértve az arra vonatkozó egyedi információkat is, hogy a megújuló energia helyi berendezésekből, távhőellátó rendszerekből, távhűtési rendszerekből vagy kapcsolt energiatermelésből származik-e;

a)

a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési terv legújabb változatát;

b)

a közösségi szinten jelenleg érvényben lévő intézkedéseket, amelyek célja az épületek energiateljesítményének javítása, beleértve az alkalmazandó pénzügyi/adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;

c)

a nemzeti cselekvési tervek és az egyes tagállamokban az épületek energiahatékonyságának javítása céljából jelenleg működtetett nemzeti, regionális és helyi intézkedések részleteit, beleértve az alkalmazandó pénzügyi vagy adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;

d)

nemzeti, regionális és helyi szinten az épületek energiahatékonyságának javítására szolgáló bevált gyakorlatok példái;