11.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/15

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról

COM(2008) 311 végleges – 2008/0098 (COD)

2009/C 218/03

2008. július 1-jén a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

„Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról”

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció véleményét 2009. február 3-án elfogadta (Előadó: Angelo GRASSO).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. február 25-én tartott, 451. plenáris ülésén 114 szavazattal 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1. Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy fontos biztosítani a Szerződés által szentesített és a 2008 júliusában jóváhagyott közös keret, valamint az egymást követő ágazati szabályzatok révén tökéletesített, a javak szabad áramlása elvének maradéktalan alkalmazását annak érdekében, hogy az egyik tagállamban legálisan forgalomba hozott termékek az EU egész területén, minden nehézség nélkül azok lehessenek, biztonsági, egészség- és környezetvédelmi garanciákkal a termék teljes életciklusa során, a koncepció kialakításától a hulladékfeldolgozásig.

1.2

Az EGSZB támogatja az építési termékekről szóló 89/106/EGK irányelvben szereplő európai szabályozás felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági kezdeményezést, mely a jelenlegi igényekhez való igazítást, a tartalom frissítését, illetve egy biztos és egyértelmű európai szabályozási keret kialakítását célozza.

1.3

Az EGSZB meggyőződése, hogy már a tervezés fázisától be kell sorolni az ökoszisztéma minőségét a lakóhelyek és/vagy épületek tipológiai és morfológiai feltételei közé: a természeti erőforrások takarékos felhasználása, az egyének lakhatási feltételeinek javítása és az érintett szereplők felelősségvállalásának előmozdítása az eljárásokkal, folyamatokkal és technikákkal kapcsolatban, a minőségi és biztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében a munkavállalók és a végfelhasználók számára.

1.4	Az EGSZB véleménye szerint erősíteni kellene az építési termékek európai szabványosítási rendszerét a szabványhivatalok támogatása, valamint a munkahelyi biztonsággal, a termékek hasznosításával és azok lebontásával kapcsolatos szempontoknak a szabványokba történő beépítése révén.

1.5

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az éghajlatváltozás és a lakóépületek minősége káros hatásainak csökkentése tekintetében az innovatív építési termékekben rejlő rendkívüli potenciál szerves részét kell hogy képezze a technikusok, építési vállalkozások és felhasználók kultúrájának ahhoz, hogy konkrét formában és hatékonyan tudjon hozzájárulni a környezet tiszteletben tartásához és az energiatakarékossághoz.

1.6

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a javak szabad áramlása alapvető mozgatórugója kell, hogy legyen az európai egységes piac versenyképességének és gazdasági fejlődésének, illetve az egészséges és biztonságos termékek forgalmazási feltételeinek megerősítése és korszerűsítése minőségi garanciát kell hogy jelentsen az európai polgárok és az ágazat működtetői számára.

1.7	Az EGSZB fontosnak tartja egy harmonizált európai szabályozási keret biztosítását az építési termékek forgalmazására és termelésére vonatkozóan az egységes európai piacon (EGT).

1.8

Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy szükség van a CE jelölés hitelességének helyreállítására és a bejelentett szervek akkreditációs rendszere minőségének javítására. Kívánatosnak tűnik egy olyan jogi keret kidolgozása, mely biztosítja a decentralizált rendszer koherens, összehasonlítható és koordinált jellegét, a piac ellenőrzésének hatékonyságát és eredményességét, valamint meghatározások és eljárások egyértelmű és egyszerűsített voltát.

1.9	Az EGSZB megfelelő pénzügyi források biztosítását javasolja a közösségi képzési és tájékoztatási programok támogatására valamennyi érdekelt állami és magánszereplő számára – különösen a trénerek képzését célzó kampányokkal –, illetve kísérő és nyomon követési programmal egyetemben.

1.10

Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja az egyszerűsítést célzó konkrét elkötelezettségnek megfelelő eljárásokra vonatkozó szabályozást, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében, a CE jelölési rendszerhez való egyszerűsített hozzáféréssel és a SOLVIT (1) beindításával a nemzeti kapcsolattartó pontoknál oly módon, hogy azok megkönnyítsék a problémák megoldását.

1.11	Az EGSZB kívánatosnak tartja, hogy az új normák és a technikai mellékletek technikai útmutatókkal egészüljenek ki a környezetbarát elsődleges nyersanyagok és másodlagos anyagok, illetve az innovatív termékek felhasználásához kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó alapvető követelmények alakításáról.

1.12

Az EGSZB támogatja a közösségi riasztó és gyorstájékoztatási rendszer (RAPEX) speciális alkalmazását az építési termékekkel kapcsolatban, és fontosnak tartja, hogy a megállapított jogsértések és csalások kerüljenek nyilvánosságra az EU Hivatalos Lapjában, illetve egy építési termékekkel foglalkozó európai internetes portálon.

1.13	Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a rendelet végrehajtásának határideje túlságosan szűkre szabott ahhoz, hogy a megvalósítás teljes körű és hatékony lehessen, és azt az előírt változtatások elfogadásának képzési és tájékoztatási követelményei szem előtt tartása mellett kellene értékelni.

1.14

Végezetül az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság kétévente jelentést nyújtson be a Parlamentnek, a Tanácsnak és az EGSZB-nek a rendelet végrehajtásáról, mely tartalmazna egy, az építési termékek egészségügyi és biztonsági követelményeivel, valamint az e tárgyban megállapított jogsértésekkel és csalásokkal foglalkozó fejezetet.

2. Bevezetés

2.1 Az európai építési piac a közösségi GDP mintegy 10 %-át képviseli és a közösségi munkaerő megközelítőleg 7 %-át teszi ki, több mint 65 000 aktív vállalkozással az építési szektorban, melyek mintegy 92 %-a kkv és mikrovállalkozás.

2.2 Az építési termékek jelentős része közösségen belüli kereskedelemben kerül forgalomba, az Európai Gazdasági Térségen belül: az egész ágazat 15–25 %-a, a tevékenységi ágtól függően.

2.3 Az építési termékek csupán akkor forgalmazhatóak az EGT (2) piacán, ha megfelelnek az előírt használatnak: /az építési anyagok minőségét fenn kell tartani a bejelentett megfelelőségi szinten azon termék teljes életciklusa során, melybe ezeket az anyagokat beépítették, különös tekintettel a mechanikai ellenállás és stabilitás, tűz esetén a biztonság, valamint a higiéniai, egészségügyi és környezetvédelmi, használati biztonsági, zajvédelmi, energiatakarékossági és hőszigetelési alapvető követelményeknek való megfelelőségre.

2.3.1 Kellően figyelembe kell tehát venni az építési termékek kompatibilitását és tartósságát, különösen akkor, amikor az épített örökség felújítása jelentős beruházásokat igényel az energiahatékonyság biztosítása végett.

2.4 Az EGSZB meggyőződése, hogy „az áruk szabad mozgása az egységes európai piacon a versenyképesség és a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik fő hajtóereje, továbbá hogy a biztonságos, magas színvonalú termékek forgalomba hozatala követelményeinek megerősítése és modernizálása kulcsfontosságú tényezők a fogyasztók, a vállalkozások és az európai polgárok számára” (3).

2.5 Jelenleg több mint 300 építési termékcsalád van alávetve a CE jelölés rendszerének, és az ESZB 2000 óta több mint 380 harmonizált szabványt (4) határozott meg, míg ugyanezen időszak alatt több mint 1 100 speciális termék értékelésére került sor az európai műszaki értékelés (ETA) keretében, mely lehetővé teszi az EK-jelölés megszerzését a harmonizált szabványok alkalmazása nélkül.

2.6 Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy ha az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a lakóépületek minőségének javítása tekintetében az innovatív építési termékekben rejlő rendkívüli potenciált elismernék és értékelnék a tervezők és a felhasználók, ezek a termékek gyakorlati és hatékony hozzájárulást nyújthatnának a környezet tiszteletben tartásához és az energiatakarékossághoz (5).

2.7 Alapvetően fontos, hogy a termelők időben lépéseket tegyenek a termelési folyamat előírt szabályok szerinti megszervezésére. Az a kötelezettség, hogy közös nyelvezetet kell használni a termékek teljesítményértékelése során, akár a szén-dioxid-kibocsátás gyártási szakaszban történő csökkentése, akár az épületeken belüli egészségügyi viszonyok tekintetében, javíthatja a termelők, az ügyfelek és a közhatóságok közötti kapcsolatokat, valamint az építőipar minőségét.

2.8 A vállalkozások számára készült egyszerű és magas színvonalú szabályozási keret kulcstényezője a versenyképességnek, a fejlesztésnek és a foglalkoztatásnak: a szabályozási környezet egyszerűsítése ugyanis nélkülözhetetlen az innováció ösztönzéséhez és a szabályozási kötelezettségekből eredő adminisztratív terhek csökkentéséhez csakúgy, mint a közösségi vívmányok összvolumenének csökkentéséhez és a rugalmasabb szabályozási megközelítések felé vezető elmozdulás elősegítéséhez.

2.9 Az EGSZB véleménye szerint a termék tulajdonságain és jellemzőin túlmenően figyelembe kellene venni a munka lehetséges tervezési és kivitelezési, és különösen kezelési és karbantartási költségeinek felbecslésére vonatkozó lehetőségeket és azok szükségességét.

2.10 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy „a jobb jogalkotás és a hatékonyabb végrehajtás szorosan kapcsolódik egymáshoz: a jó törvények végrehajthatóak, és tiszteletben is tartják őket. (…) [Az alkalmazási probléma] oka az Európa-szerte különböző kultúrákban és eltérő hatáskörökben, valamint a végrehajtásban való különböző fokú részvételben rejlik” (6).

2.11 Következésképpen az EGSZB határozottan támogatja az irányelv felülvizsgálata keretében, rendeleti úton (CPR) történő szabályozást, mivel ezáltal elkerülhetőek lehetnek a végrehajtási és értelmezési különbözőségek, csökkennek a költségek és egyszerűsödik a végrehajtási keret.

2.12 Az EGSZB úgy véli, hogy „a biztonság, az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása a kereskedelemben prioritás, csakúgy, mint a kettős ellenőrzések és tesztelések kiküszöbölése és a magas szintű védelem biztosítása a fogyasztók, a polgárok és a vállalkozások számára, valamint a piacfelügyeleti tevékenységek fokozása a közösségi termékbiztonsági követelmények aktív és egységes alkalmazása érdekében” (7).

3. Az Európai Bizottság javaslata

3.1

A javasolt rendelet megbízható és pontos adatok biztosítását célozza az építési termékek teljesítményéről a belső piac egészén (EGT) a következők révén:

—	közös műszaki nyelv megteremtése,

—	célkitűzések, fogalmak és pontos szabályok meghatározása a gazdasági szereplők kötelezettségeinek definiálásához,

—	a teljesítménynyilatkozat előírása a CE jelölés elnyeréséhez, a gyártó vagy az importőr kizárólagos felelőssége mellett,

—	a szabványok hitelességének növelése, a műszaki értékelést végző szervek (Technical Assessment Bodies – TAB) kijelölésének esetében is,

—	eljárások egyszerűsítése és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése,

—	szigorúbb kritériumok felállítása a bejelentett szervek számára a tagállamok által kijelölt bejelentő hatóság felügyelete alatt,

—	a piac felügyeletének megerősítése a tagállamok felügyeleti szerveinek fellépése révén.

4. Általános megjegyzések

4.1

Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést, mely a közösségi jogi szabályozás kiigazítására, a tartalom aktualizálására, illetve a biztos és egyértelmű európai szabályozási keret kialakítására irányul, mely világos, átlátható és kiegyensúlyozott az európai belső piac valamennyi állami és magánszereplője számára, speciális közös nyelvezet, harmonizált műszaki követelmények (harmonizált európai szabványok és európai műszaki értékelés), valamint az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények használata révén, miközben teljes körűen magába foglalja a fenntartható fejlődés, a polgárok egészséghez fűződő jogai és a természeti források fenntartható használata támasztotta követelményeket, valamint egyszerűsíti az eljárásokat a kkv-k számára.

4.2

Az Európai Bizottság az építési szektort vezető európai piacnak tekinti, melynek szabályozása ugyanakkor „nem kellően összehangolt és nem csupán uniós szinten”. Ehhez „hozzáadódik az üzletág túlnyomóan helyi üzletszerkezete, (mely) jelentős adminisztratív terhekhez, és a fenntartható építési piac nagy fokú töredezettségéhez vezetett.” (8).

4.3

Az EGSZB véleménye szerint az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálata és rendeletté történő alakítása során elsősorban a következő lényeges paramétereket kell figyelembe venni:

—

átláthatóság, egyszerűsítés, megbízhatóság, műszaki és jogbiztonság, a fogalmak homogenitása, egyértelműség a közösségi felhasználó számára – az építési termékek köztes és végfelhasználói, árusító és beszerző vállalkozások, mérnökök, építészek és tervezők, állami és magánvállalkozók, valamint közigazgatás,

—

harmonizált szabványokon és európai műszaki értékelésen alapuló közös nyelvezet, mely hozzáférhető, világos és felhasználóbarát, az építményekért felelősek és az egyszerű polgárok számára egyaránt, a lakóépületekkel és lakókörnyezettel, az egészséggel és az energiahatékonysággal, valamint a környezetvédelemmel, az életminőséggel, a higiéniával és a biztonsággal kapcsolatos követelményekkel egyetemben,

—

koherencia az Unió más célkitűzéseivel és politikáival, különösen a Szerződésben lefektetett és különböző nemzetközi megállapodásokban elfogadott elővigyázatosság elvével, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-egyezménnyel (SPS): az elővigyázatosság elve érvényesül, ha egy jelenség, termék vagy eljárás potenciálisan veszélyes hatásai tudományos és objektív értékelés útján bizonyítást nyertek, különösen a vegyi anyagokról szóló REACH szabályozási kerettel (9), a forgalomba hozott termékek általános biztonságával (10) és a gyártó felelősségével kapcsolatban a hibás termék által a fogyasztó egészségének és javainak okozott károkkal (11) szembeni magas szintű védelmének biztosítása érdekében,

—

kommunikáció, tájékoztatás és képzés az összes érdekelt közösségi szereplő jogairól és kötelességeiről, a termékekkel összefüggő kapcsolattartó pontok (Product Contact Points – PCP) világos meghatározásával: ez utóbbiaknak integrálniuk kell a Solvit mechanizmusokat a nézeteltérések megoldása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, valamint a köztes és a végfelhasználók a bírósági eljáráson kívüli rendezéshez folyamodhassanak,

—

a bürokratikus túlterhelés és a kapcsolódó költségek megszüntetése, például a kisebb és gyengébb szereplők számára, így a köztes és a végfelhasználók, a kkv-k és az egyének esetében, szem előtt tartva, hogy a gazdasági szereplők kötelezettségeinek indokoltnak, arányosnak, valamint a költséges bürokratikus és adminisztratív terhektől mentesnek kell lenniük,

—

a fenntartható, egészséges és biztonságos építőipar kultúrájának kialakítása és terjesztése, mely magába foglalja a kutatástervezést, az építési módszerek felülvizsgálatát, a gyártást, a legjobb anyagok forgalomba hozatalát és használatát az építési folyamatban, valamint új szerkezeti megoldásokat, valamennyi érintett szereplő megosztott felelősségét már az iskolától kezdve a technikusképzésen át az egyetemig,

—	az európai szabványügyi szervezetek támogatása hatékonyságuk növelése érdekében az építési anyagokkal kapcsolatos műszaki szabványok kialakítása során, világos, átlátható megbízatásokkal, melyek célja teljes mértékben elismert, illetve az összes releváns kategória szélesebb körű képviseletével,

—

a piacfelügyeleti rendszerek erősítése, illetve a törvényszegések és a törvényszegők nyilvánosságra hozatala a nemzeti rendszerek megszilárdítása és koordinálása révén, a RAPEX-rendszer (12) speciális alkalmazása az építési szektorban, a jogsértések és a csalások közzététele egy, az építési termékekkel kapcsolatos európai internetes portálon és az EU Hivatalos Lapjában, valamint külön fejezet bevezetése az új rendelet alkalmazásáról szóló, a Parlament, a Tanács és az EGSZB számára kétévenként készítendő jelentésbe.

4.4

Az EGSZB egyetért azzal, hogy javítani kell a bejelentett szervek akkreditációs rendszerének minőségén, és hogy szigorúbb kritériumokat kell meghatározni az ilyen szervek kijelölése, kezelése és ellenőrzése tekintetében az erre vonatkozó, 2008. július 9-i 768/2008/EK határozatban és a 765/2008/EK rendeletben foglalt általános szabályozással összhangban.

4.5

A növekvő globalizáció tükrében a piacfelügyeleti rendszernek közös szabályozási keretet kell biztosítania a szabályozás hatékony és koherens végrehajtása érdekében a közösségi terület egészén: a tagállamoknak megfelelő forrásokat kellene biztosítaniuk ezen feladatok teljesítéséhez. A tagállamoknak mindenesetre kifejezett kötelessége kellene, hogy legyen egy olyan szerv létrehozása, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele, ahova a panaszokat be lehet nyújtani.

4.6

Az EGSZB véleménye szerint egyértelműen ki kell jelölni a különböző szereplők felelősségi köreit, biztosítva a termékek teljes körű nyomon követhetőségét, különös tekintettel az építési anyagok funkcionalitására a termék teljes életciklusa során, a biztonságra és az egészségre – nevezetesen a munkavállalók és a végfelhasználók biztonságára –, valamint a lakóépület és általában az épített környezet integrált védelmére.

4.7

Vissza kell szerezni a megfelelőségi jelzésekbe vetett bizalmat. Vissza kell adni az EC jelölés belső értékét, meg kell erősíteni a visszaélések üldözésének lehetőségeit, és biztosítani kell a jogi védelmet. Az EGSZB megjegyzi, hogy az új EC jelölési rendszerre történő áttérés költségekkel fog járni a vállalkozások számára, és jelentős kezdeti befektetéseket fog igényelni a hatóságok részéről a szabványosítási és ellenőrzési infrastruktúrákba, különösen a bejelentett szervek kiválósági szintre való emelése tekintetében.

4.8

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az építési termékek európai szabványosítási rendszerének megerősítését a nemzetközi szabványok kidolgozásának és alkalmazásának nagyobb fokú előmozdítása kell hogy kísérje, megkönnyítve a piacokhoz és a nemzetközi kereskedelemhez való hozzáférést, globális dimenzióba helyezve ezáltal az építési termékek piacait.

4.9	Az EGSZB a javasolt határidőknél megfelelőbb időpontok meghatározását ajánlja, mivel széles körű, kiterjedt információkra van szükség, és emellett idő kell az irányelvről rendeletre való áttérés jelentette módszertani, eljárási és magatartásbeli változásokhoz való alkalmazkodáshoz is.

4.10	Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja megfelelő pénzügyi források biztosítását a közösségi képzési, tájékoztatási, kísérő és a végrehajtást nyomon követő programok támogatására valamennyi érdekelt állami és magánszereplő számára.

4.11

Az EGSZB javasolja, hogy az új normák és a technikai mellékletek technikai útmutatókkal egészüljenek ki az építményekre vonatkozó alapvető követelmények (basic works requirements) alakulásáról, hogy ezáltal:

—	irányítani lehessen a kötelezettségek jövőbeli meghatározását e téren, főként a környezetbarát elsődleges nyersanyagok és másodlagos anyagok használata tekintetében,

—	nagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani például az eljárási határidőkkel kapcsolatban az európai műszaki értékelés (ETA) révén az innovatív termékek esetében, illetve a javaslatban említett különböző szervek és szervezetek szerepének és kijelölésének köszönhetően.

5. Részletes megjegyzések

5.1 A javaslatnak további 2 fejezetet kellene tartalmaznia:

—	az egyik a fenntartható építőipar széleskörű kultúrájának kialakításával kapcsolatos kommunikációval, tájékoztatással és képzéssel foglalkozna,

—

a másik az energiatakarékosság, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és az egészség, a higiénia és a biztonság kérdéseivel foglalkozna a termék teljes életciklusa során – a koncepció kialakításától a hulladékfeldolgozásig –, melynek alapvető követelményei az I. mellékletben szerepelnek, amit az EGSZB véleménye szerint kifejezetten a rendelet szövegébe kellene illeszteni.

5.1.1 Mindenekelőtt a higiéniai és egészségügyi követelmények tiszteletben tartásának kötelezettsége fontos az újrahasznosított anyagok használatához kötődő kockázatokkal kapcsolatban, ha radioaktív (13) és/vagy veszélyes mérgező anyagok vannak jelen: ugyanis ez utóbbiak amint beépülnek az építményekbe és szerkezetekbe, az ott lakók vagy a hosszabb ideig ott tartózkodók számára egészségtelenek, ártalmasak, állandó és nagyon súlyos egészségkárosodásokat okozhatnak.

5.2 A fogalommeghatározásokkal (2. cikk) kapcsolatban az EGSZB rendkívüli jelentőséget tulajdonít a forgalomba hozatal tárgyában javasolt meghatározásoknak (14), melyről már módjában állt véleményt nyilvánítani (15), elkerülve a máshol elfogadott jogi keretekkel való ellentmondásokat, de kiegészítve azokat a – különösen a kkv-k számára érdekes – nem sorozatgyártott építési termékekre, valamint az előre gyártott vagy előre összeállított összetett termékkészletekre és az innovatív termékekre vonatkozó meghatározásokkal. Ami a harmonizált műszaki specifikációk meghatározásait illeti, azoknak inkább az európai műszaki értékelésekre (ETA) (16), semmint az európai értékelési dokumentumokra (EAD) kellene hivatkozniuk.

5.3 A teljesítménynyilatkozatot illetően az EGSZB úgy ítéli meg, hogy amint egy termék piacra kerül és megfelel a termék alapvető jellemzőire vonatkozó követelményeknek az építményekre alkalmazandó alapvető követelmények kielégítése érdekében, a teljesítménynyilatkozat legyen kötelező és teljes körű, és ne korlátozódjon a nemzeti szabványokra. Informatikai eszközöket és az ügyfelek számára is elérhető internetes oldalakat is fel lehetne használni.

5.3.1 Az EGSZB véleménye szerint teljesítménynyilatkozatot kell kiállítani arról, hogy az adott termék számára létezik-e harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelési dokumentum (ETA) (17).

5.4 Az ESZB által meghatározott harmonizált szabványok célját az Európai Bizottság megbízatásának megfelelően kifejezetten és világosan meg kell határozni a szóban forgó termék vagy termékcsalád esetében, a felhasználás megjelölésével: a harmonizált szabványoknak alaposan meg kell felelniük a megbízásnak.

5.5 Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja az egyszerűsítést célzó konkrét elkötelezettségnek megfelelő eljárásokra vonatkozó szabályozást, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében, az EK-jelölési rendszerhez való egyszerűsített hozzáféréssel: ezeknek az eljárásoknak ugyanakkor ugyanazt a védelmi szintet kell biztosítaniuk a fogyasztók számára az egészségre, a biztonságra és a környezet védelmére vonatkozó követelmények tekintetében.

5.6 Az EGSZB hangsúlyozza a 46. cikk rendelkezéseinek jelentőségét, a munkavállalók egészsége vagy biztonsága szempontjából kockázatot jelentő termékekről lévén szó: kívánatos lenne értékelni az érintett terméket és annak egész életciklusát, megvizsgálva a javasolt rendeletbe foglalt valamennyi követelményt a szektor baleseti kockázatainak megelőzése érdekében, mely a nem megfelelő anyagok esetleges vagy téves használatából eredhetne.

5.7 Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy megfontolandó az 53. cikkben foglalt átmeneti rendelkezések újragondolása, melyek 2011. július 1-jét tűzik ki az irányelvről rendeletre történő átállás időpontjának. Megfelelőbb átmeneti időszakokra lenne szükség, tekintettel a tájékoztatási, képzési és magatartásbeli változtatásokkal kapcsolatos követelményekre, valamint az előírt módszerbeli és eljárásbeli változásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges időre is.

5.8 A rendeletjavaslat 51. cikkében előírt technikai frissítést illetően az EGSZB megismétli ezzel kapcsolatos korábbi véleményét (18), és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy „a komitológiai eljárásokat a lehető legátláthatóbb és az EU-ban tartózkodó polgárok – és főleg a közvetlenül érintett személyek – számára legérthetőbb módon kell lefolytatni”.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 25-én.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Mario SEPI

(1) http://ec.europa.eu/solvit/

(2) SEE: Spazio economico europeo.

(3) HL C 120., 2007.5.16.

(4) ESZB (CEN): http://nan.brrc.be/docs_public/other/cpd_standards_20080730.pdf; És HL C 304., 2006.12.13.

(5) HL C 162., 2008.6.25.

(6) HL C 24., 2006.1.31.

(7) U.a., mint a 3. lábjegyzet.

(8) COM(2007) 860 végleges, 2007. 12. 21., 5. oldal, „Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára” című közlemény.

(9) Lásd a 2006. 12. 18-i, 1907/2006. sz. EK-rendeletet.

(10) 2001/95/EK irányelv, 2001.12.3., A termékek általános biztonsága.

(11) 85/374/EGK irányelv, 1985.7.25., a hibás termékek által okozott károkkal kapcsolatos felelősségről.

(12) RAPEX (rapid alert system for non-food products): nem élelmiszer fogyasztói termékek gyors tájékoztatási rendszere.

(13) HL C 241., 2002.10.7.

(14) 2008. július 9., 768/2008/EK határozat a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről – 2008. július 9., 765/2008/EK rendelet termékek forgalmazása tekintetében az akkreditációs és piacfelügyeleti előírások megállapításáról.

(15) HL C 120., 2008.5.16.

(16) ETA: European Technical Assessment

(17) A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontját így a pont végéig törölni kellene.

(18) HL C 224., 2008.8.30.