[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 30.4.2008 COM(2008) 229 végleges 2008/0090 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (előterjesztő: a Bizottság) INDOKOLÁS HÁTTÉR A dokumentumokhoz való hozzáférési jog végrehajtása Az Amszterdami Szerződéssel módosított, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 255. cikke minden uniós polgárnak és minden természetes vagy jogi személynek, akinek lakóhelye vagy a létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban van betekintési jogot biztosít az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság dokumentumaiba. A hozzáférési jogra vonatkozó elveket és korlátozásokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. december 3-án hatályba lépett 1049/2001/EK rendelet[1] állapítja meg. A rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. január 30-án közzétett jelentésben a Bizottság megállapította, hogy a rendelet kifejezetten jól működött. Ezért a Bizottság úgy vélte, hogy rövid távon nincs szükség a rendelet módosítására, mivel azt az Európai alkotmányt létrehozó szerződés hatálybalépésekor egyébként is felül kellene vizsgálni. A meglévő rendelet felülvizsgálatának okai 2005. november 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy a nagyobb átláthatóság érdekében elindítja az „Európai átláthatósági kezdeményezést”[2], amely magában foglalta a rendelet felülvizsgálatát. 2006. április 4-én elfogadott állásfoglalásban[3] az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a rendelet módosítására. Ezzel egyidőben, 2006. szeptember 6-án az Európai Parlament és a Tanács új rendeletet fogadott el az Aarhusi Egyezmény[4] európai közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról, amely rendelet a környezeti információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében kölcsönhatásban áll az 1049/2001/EK rendelettel. Az 1049/2001/EK rendelet immár hatéves alkalmazása alatt az intézmények több tapasztalatot szereztek annak végrehajtása terén. Emellett kialakult az ítélkezési gyakorlat, és az ombudsman számos panasszal foglalkozott. Az intézmények ezért jó helyzetben vannak ahhoz, hogy újraértékeljék a rendelet működését és azt annak megfelelően módosítsák. A felülvizsgálati folyamat első lépéseként a Bizottság 2007. április 18-án – a kérdésben indított nyilvános konzultáció alapjaként – zöld könyvet[5] tett közzé. E konzultáció eredményét a 2008 januárjában közzétett jelentés foglalja össze. A FELÜLVIZSGÁLATI FOLYAMAT SORÁN FIGYELEMBE VETT KÉRDÉSEK Az Európai Parlament 2006. április 4-i állásfoglalása A fent említett, 2006. április 4-i állásfoglalásában a Parlament öt ajánlást fogalmazott meg, amelyeket a Bizottság kellőképpen figyelembe vett e javaslat megfogalmazásakor. A jogalap hatálya és a rendelet célja A Parlament szerint a rendelet preambulumában egyértelművé kell tenni, hogy az EK-Szerződés 255. cikke biztosít jogalapot a nyitottság és a közelség elvének végrehajtásához, valamint jogalapot mindenhez, ami az átláthatósággal és a bizalmassággal kapcsolatos. Mivel a 255. cikk a dokumentumokhoz való hozzáférésről szól, a Bizottság azt javasolja, hogy a rendelet célját ennek megfelelően tegyék egyértelművé az 1. cikkben. A teljes jogalkotási folyamat átláthatósága A jogalkotási aktusok összes előkészítő dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ezen ajánlást teljes mértékben elfogadtuk és azzal a 12. cikk foglalkozik. A bizalmasság szabályai A Parlament azt javasolta, hogy a rendelet határozza meg a dokumentumok titkosításának szabályait, biztosítva ezáltal e szabályok alkalmazása és a dokumentumokhoz való hozzáférés Parlament általi ellenőrzését. A dokumentumok titkosítása önmagában nem zárja ki azokat a nyilvánosság hozzáférési jogából. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a titkosításra és a titkosított anyagok kezelésére vonatkozó különös szabályokat nem kell egy nyilvános hozzáférésről szóló rendeletben megállapítani. A tagállamok dokumentumaihoz való hozzáférés A Parlament korlátozni és pontosabban akarta definiálni, hogy a tagállamok mikor tagadhatják meg a dokumentumaikhoz való hozzáférést. Az 5. cikk új (2) bekezdése – amely ugyancsak figyelembe veszi a Bíróság e kérdésben hozott ítéletét – előírja, hogy a tagállamoknak indokolniuk kell, ha egy intézménytől azt kérik, hogy a tőlük származó dokumentumokat ne tegye közzé. Nyilvántartások és archiválási szabályok A Parlament az előkészítő jogszabályokra vonatkozóan egyetlen hozzáférési pont létrehozását, az intézmények nyilvántartásához egy közös felhasználó felület kialakítását és a dokumentumok archiválására közös szabályok megállapítását javasolja. A Bizottság teljes mértékben egyet ért ezzel az ajánlással, de azt a rendelet módosítása nélkül nem lehet megvalósítani. A nyilvános konzultáció eredménye A nyilvános konzultációban feltett kérdésekre adott válaszokat a következőképpen foglalhatjuk össze[6]: E javaslatban a Bizottság a zöld könyv által felvetett valamennyi témával kapcsolatban figyelembe vette a válaszadók többségének nézeteit. Aktív terjesztés A nyilvántartásokat és weboldalakat könnyebben hozzáférhetővé kell tenni és jobban össze kell hangolni. A bizottsági nyilvántartások alkalmazási körét ki kell terjeszteni. A polgárok örömmel fogadnának egy proaktívabb közzétételi politikát. A jogszabályok aktív átláthatóságával a 12. cikk foglalkozik. A 11. cikk és a módosított 12. cikk megfelelő jogalapot biztosít az átfogóbb és könnyebben hozzáférhető nyilvántartásokhoz és weboldalakhoz. Az 1049/2001/EK rendelet összehangolása az Aarhusi Egyezménnyel Széles körben támogatták e rendeletnek a környezeti információkhoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekkel (az Aarhusi Egyezményt végrehajtó 1367/2006/EK rendelet) történő összehangolására irányuló javaslatot. Ezzel kapcsolatban fenntartásokat többnyire környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek (a továbbiakban: NGO-k), illetve a vegyészeti és biotechnológiai ágazat fejezett ki. Az összehangolást a 4. cikk módosított (1) és (2) bekezdése, valamint az 5. cikk (2) bekezdése tükrözi. A személyes adatok védelme A jelenlegi gyakorlatot, azaz a közzétételre szánt dokumentumokból a nevek és egyéb személyes adatok törlését, túl szigorúnak ítélték, különösen akkor, amikor a szóban forgó személyek közjogi minőségükben cselekedtek. Az Elsőfokú Bíróság döntést hozott e kérdésben (ld. alább a 2.3.1. pontot). A vonatkozó rendelkezést ennek megfelelően a 4. cikk új (5) bekezdésében újraszövegezték. A kereskedelmi érdekek védelme A hatóságok és a vállalati szféra úgy érzi, hogy a jelenlegi szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek. Az újságírók, az NGO-k és az egyéni polgárok többsége viszont úgy véli, hogy nagyobb súlyt kellene fektetni a közzététel iránti érdeklődés felkeltésére. Ezért a Bizottság nem javasolja e rendelkezés módosítását. Az aránytalan kérelmek kezelése A tagállamok és a privát szféra csekély többsége támogatta az aránytalan kérelmek elbírálása során az általános szabályoktól eltérő különös rendelkezéseket. A tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy az ilyen intézkedéseket objektív kritériumokra kell alapozni. Az ombudsman, a tagállamok és az NGO-k jelentős többsége ellenzi az aránytalan kérelmekre vonatkozó különös szabályokat. A Bizottság nem javasol rendelkezést az aránytalannak minősíthető kérelmek elutasítására. Ehelyett azt javasolja, hogy a 6. cikk (2) bekezdése alapján kérhető pontosításokat terjesszék ki azon esetekre, ahol a kérelmezett dokumentumokat nem lehet könnyen beazonosítani. A „dokumentum” fogalma Ezzel kapcsolatban az az általános vélekedés, hogy a jelenlegi széles körű meghatározást meg kell tartani. Az adatbázisok tekintetében – ahogyan azt a zöld könyv javasolja – hasznos lenne némi pontosítás. A módosított 3. cikk a) pontja pontosabban meghatározza a „dokumentum” fogalmát, amely így az elektronikus adatbázisokban szereplő információkat is magában foglalja. A kivételek alkalmazására vonatkozó időkeretek The suggestion to define events before which documents would not be accessible has not been given much support. Ugyanakkor sokan támogatták a dokumentumok adott események utáni és még jóval az archívumok megnyitására vonatkozó 30 éves keret előtt történő szisztematikus közzétételét. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a hozzáférést szisztematikusan meg kell tagadni a bírósági vagy kvázi bírósági eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok esetében mindaddig, míg nem került sor nyilvános meghallgatásra vagy nem fogadtak el végleges határozatot. Ezt az ítélkezési gyakorlat is megerősíti (ld. 2.3.3. pont). A Bizottság a 2. cikk kiigazítását javasolja. A rendelet hatálya A zöld könyv számos észrevételezője a rendelet hatályának valamennyi EU intézményre, szervre és ügynökségre történő kiterjesztését javasolta. A jelenlegi szerződés alapján ilyen kiterjesztés nem lehetséges, de az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépésekor megvalósítható. A tagállamoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférés E kérdést néhány válaszadó, valamint a Parlament állásfoglalása (ld. 2.1.4.) is felvetette. Időközben arra a Bíróság ítélete egyértelmű választ adott (ld. 2.3.2. pont). Legutóbbi ítélkezési gyakorlat Az Elsőfokú Bíróság és a Bíróság egy sor ügyben határozott a rendelet alkalmazásával kapcsolatos, e javaslatban szereplő főbb kérdésekről. A személyes adatokhoz való hozzáférés 2007. november 8-án a Bavarian Lager ügyben hozott ítéletében[7] az Elsőfokú Bíróság értelmezte a személyes adatok védelmére vonatkozó kivételt, és figyelembe vette az 1049/2001/EK rendelet és az adatvédelemről szóló rendelet[8] közötti kapcsolatot. A nyilvános hozzáférésről szóló rendelet és a személyes adatok védelméről szóló rendelet közötti kapcsolatot a 4. cikk új (5) bekezdése teszi egyértelművé. A tagállamoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférés 2007. december 18-án a Bíróság megsemmisítette az Elsőfokú Bíróság 2004. november 30-i ítéletét[9] egy, a tagállamok azon jogát érintő ügyben, hogy megakadályozhatják a tőlük származó dokumentumok intézmények általi közzétételét. A 4. cikk (5) bekezdésének rendelkezése helyébe az 5. cikk új (2) bekezdése lép. A kivételek alkalmazhatósága egy adott esemény előtt és után Egy kartell-aktához történő hozzáférésről szóló ügyben hozott, 2005. április 13-i ítéletében[10] az Elsőfokú Bíróság úgy határozott, hogy a dokumentumokhoz történő hozzáférésre irányuló kérelmet kapó intézmény elvileg köteles a kérelemben feltüntetett dokumentumok tartalmát konkrétan és egyenként megvizsgálni. Mindazonáltal ez a vizsgálat szükségtelen lehet, ha az adott ügy egyedi körülményei alapján a kért dokumentumok egyértelműen a kivételek hatálya alá eső adatkategóriák egyikébe tartoznak. Egy nemrégiben hozott ítéletében a Bíróság úgy tekintette, hogy a Bíróságokhoz benyújtott írásbeli beadványra – a szóbeli meghallgatást megelőzően – kiterjed a bírósági eljárás védelmére vonatkozó kivétel hatálya[11]. A 2. cikk az (5) és (6) bekezdésben új rendelkezésekkel egészült ki. AZ 1049/2001 RENDELET JAVASOLT MÓDOSÍTÁSAI A rendelet célja és kedvezményezettjei – 1. és 2. cikk Az 1. cikk a) pontja kissé módosult annak egyértelműsítése érdekében, hogy a rendelet célja a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása. Ez összhangban van a jogalappal és az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata[12] is megerősíti. A hozzáférés jog minden természetes vagy jogi személyt megillet, állampolgárságtól vagy a lakóhely szerinti államtól függetlenül. Ezzel a rendelet megfelel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló 1367/2006/EK rendelet[13] rendelkezéseinek. A 2. cikk (1) bekezdése ennek megfelelően módosul és a 2. cikk (2) bekezdését hatályon kívül helyezik. Hatály és fogalommeghatározások – 2. és 3. cikk A 2. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy a rendelet minden olyan dokumentumra kiterjed, amely az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatban az intézmény birtokában van. A jelenlegi szövegben ezt a „dokumentum” 3. cikk a) pontjában szereplő meghatározása említi. Ez viszont a „dokumentum” fogalmának meghatározása helyett inkább a rendelet hatályával kapcsolatos. A 2. cikk új (5) bekezdéssel egészül ki, pontosítva, hogy az intézményektől eltérő felek által a Bírósághoz benyújtott dokumentumok nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Érdemes megemlíteni, hogy a Bíróság ki van zárva az EK-Szerződés 255. cikke szerinti hozzáférési jogból. A Lisszaboni Szerződés a hozzáférési jogot a Bíróságra is kiterjeszti, de csak az igazgatási feladataival kapcsolatos dokumentumokra vonatkozóan. Egy intézmény vizsgálati hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést mindaddig ki kell zárni, míg a vonatkozó határozatra megsemmisítés iránti keresetet lehet benyújtani vagy a vizsgálat le nem zárul. E vizsgálati fázisban csak az erre vonatkozó egyedi szabályok alkalmazandók. A versenyjoggal és kereskedelmi védintézkedésekkel (dömpingellenes, szubvencióellenes rendelkezések és biztosítékok) kapcsolatos eljárásokról szóló rendeletek, valamint a kereskedelmi korlátokra vonatkozó eljárásokról szóló rendeletek az érdekelt felek kivételezett hozzáférési jogairól, valamint a nyilvánosságról rendelkeznek[14] E szabályokat aláásná, ha a nyilvánosság az 1049/2001/EK rendelet értelmében szélesebb hozzáférést kapna. A természetes vagy jogi személyektől ilyen vizsgálatok során szerzett információkat a vonatkozó határozat véglegessé válása után továbbra is védeni kell. A „dokumentum” 3. cikk a) pontjában szereplő tág értelemben vett megfogalmazása megmarad. Ugyanakkor egy „dokumentum” csak akkor létezik, ha azt a címzetteknek továbbították, egy intézményen belül terjesztették vagy egyéb módon nyilvántartásba vették. Ugyanakkor a „dokumentum” meghatározásának magában kell foglalnia az elektronikus rendszerekben szereplő adatokat, feltéve, hogy azokat olvasható formában hozzáférhetővé lehet tenni. Kivételek – 4. cikk E rendeletnek az Aarhusi Egyezményből fakadó rendelkezésekkel történő összehangolása céljából az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében megállapított, a környezet védelmét célzó kivétellel egészül ki. Az egyértelműség érdekében a bekezdéseket francia bekezdések helyett betűk jelölik. Ugyancsak a rendeletnek az Aarhusi Egyezménnyel történő összehangolása céljából, a kereskedelmi érdekek védelmét szolgáló, a 4. cikk (2) bekezdésében szereplő kivétel nem vonatkozik a környezetvédelmet érintő, kibocsátásokkal kapcsolatos információkra. Ennek következményeként a szellemi tulajdonjogokat külön kivételként említik. A „bírósági eljárás” fogalma egyértelművé válik és magában foglalja a választottbírósági és a vitarendezési eljárásokat is. A cikk új kivétellel egészül ki, melynek célja a személyzet vagy szerződő felek kiválasztását eredményező eljárások védelme. E területeken az átláthatóságot a személyzeti szabályzat, valamint a költségvetési rendelet szabályozza. Biztosítani kell a kiválasztó testületek és értékelő bizottságok megfelelő működését. A 4. cikk (3) bekezdését az egyértelműség érdekében átszövegezték, de tartalma nem változott. A 4. cikk (4) és (5) bekezdése átkerült az 5. cikkbe, mivel azok inkább eljárási szabályokat, mintsem kivételeket tartalmaznak. A 4. cikk (1) bekezdésének személyes adatokhoz való hozzáférésről szóló b) pontja átkerült a 4. cikk új (5) bekezdésébe, és az 1049/2001/EK rendelet és a 45/2001/EK rendelet (a személyes adatok védelme) közötti kapcsolat egyértelműsítése érdekében átfogalmazták. Konzultáció harmadik felekkel – 5. cikk Az 5. cikk új (2) bekezdése meghatározza a tagállamoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmekre alkalmazandó eljárást. A tagállamokkal konzultálni kell, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentumokat közzéteszik-e vagy sem; amennyiben a tagállam – a 1049/2001/EK rendelet vagy a nemzeti jogszabályok egyéb vonatkozó hasonló és különös szabályai alapján – indokolja a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását, az intézmény megtagadja a hozzáférést e dokumentumokhoz. Ez az új rendelkezés figyelembe veszi a Bíróság C-64/05 P. ügyben hozott ítéletét (ld. a fenti 1.5.2. szakaszt). Eljárási szabályok – 6., 8. és 10. A 6. cikk (2) bekezdése módosul, hogy figyelembe vegye azon eseteket, ahol a kérelmezett dokumentumokat nem lehet könnyen beazonosítani. A 8. cikkben a megerősítő kérelem elbírálására megállapított határidőt 30 napra hosszabbítják, amely további 15 munkanappal hosszabbítható. A tapasztalatok szerint a megerősítő kérelmeket szinte lehetetlen 15 munkanapon belül elbírálni. A megerősítő kérelem elbírálása több időt vesz igénybe, mivel az ilyen kérelmek az intézmények formális döntéshozatalát eredményezik, amelyre szigorú eljárási szabályok vonatkoznak. A 10. cikk új bekezdéssel egészül ki, amely egyértelművé teszi, hogy amennyiben az EU vagy a nemzeti jog különös szabályokat állapít meg a hozzáférésre vonatkozóan, azokat tiszteletben kell tartani. Ez különösen akkor áll fenn, ha a hozzáférés díjfizetéshez kötött, ami bevételforrást jelent a dokumentumot készítő testület számára. Aktív terjesztés – 12. cikk A rendelkezést azzal a céllal fogalmazták át, hogy közvetlen hozzáférést biztosítson EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások részét képező dokumentumokhoz. E dokumentumokat az intézményeknek kezdettől fogva hozzáférhetővé kell tenniük, kivéve, ha esetükben egyértelműen fennáll a nyilvános hozzáférési jog alóli valamelyik kivétel. ê 1049/2001 2008/0090 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 255. cikke (2) bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára[15], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[16], mivel: ò (új szöveg) 1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30- 1049/2001/EK rendeletet[17] jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni. ê 1049/2001 (1) preambulumbekezdés 2. Az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének második albekezdése kiemeli a nyitottság elvét, megállapítva, hogy a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg. ê 1049/2001 (2) preambulumbekezdés 3. A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja. ê 1049/2001 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) Az Európai Tanács Birminghamben, Edinburgh-ban és Koppenhágában tartott üléseinek határozatai megerősítik annak szükségességét, hogy az Unió intézményeinek munkája átláthatóbbá váljon. Ez a rendelet azokat a kezdeményezéseket foglalja össze, amelyeket az intézmények a döntéshozatali eljárás átláthatóságának javítása érdekében már megtettek. ò (új szöveg) 4. A dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait a 2001. december 3-ától alkalmazandó 1049/2001/EK rendelet[18] állapítja meg. 5. Az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásnak első értékelését a 2004. január 30-án közzétett jelentés[19] tartalmazza. 2005. november 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy megkezdi az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatát. 2006. április 4-én elfogadott állásfoglalásában[20] az Európai Parlament arra szólította fel a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a rendelet módosítására. 2007. április 18-án a Bizottság közzétette a rendelet felülvizsgálatáról szóló zöld könyvet[21] és nyilvános konzultációt kezdett. ê 1049/2001 (4) preambulumbekezdés 6. E rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának, és ezzel a hozzáféréssel kapcsolatban általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK-Szerződés 255. cikke (2) bekezdésének megfelelően. ê 1049/2001 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) 7. Mivel a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdését az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés nem rendezi, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak kell – az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt 41. sz. nyilatkozatnak megfelelően – ebből a rendeletből iránymutatást kialakítania a két √ fenti Õ szerződés hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozóan. ê 1049/2001 (7) preambulumbekezdés 8. Az EU-Szerződés 28. cikke (1) bekezdésének és 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáférési jog a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos dokumentumokra is vonatkozik. Az intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk saját biztonsági szabályzatukat. ò (új szöveg) 9. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-án elfogadta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendeletet[22]. A környezeti információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében e rendeletnek összhangban kell lennie az 1367/2006/EK rendeletnek. 10. A személyes adatok közzététele tekintetében egyértelmű kapcsolatot kell megállapítani e rendelet és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet[23] között. 11. Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektől származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények az EK jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg. ê 1049/2001 (6) preambulumbekezdés 12. Szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket is, megőrizve ugyanakkor az intézményi döntéshozatali eljárások hatékonyságát. Ezeket a dokumentumokat a lehető legnagyobb mértékben közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. ò (új szöveg) 13. A jogalkotási folyamat átláthatósága kulcsfontosságú a polgárok számára. Ezért az intézményeknek aktívan terjeszteniük kell a jogalkotási folyamat részét képező dokumentumokat. A dokumentumok aktív terjesztését más területeken is ösztönözni kell. ê 1049/2001 (8) preambulumbekezdés 14. E rendelet teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében az Unió valamennyi tevékenységére vonatkozóan az intézmények által létrehozott valamennyi ügynökség köteles alkalmazni az e rendeletben megállapított elveket. ê 1049/2001 (9) preambulumbekezdés 15. Meghatározott, minősített adatokat tartalmazó dokumentumoknak tartalmuk miatt különleges bánásmódot kell biztosítani. Intézményközi megállapodás útján kell rendelkezni arról, hogy az ilyen dokumentumok tartalmáról az Európai Parlamentet tájékoztassák. ê 1049/2001 (10) preambulumbekezdés 16. Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. Ebben az összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az Amszterdami Szerződés záróokmányához mellékelt 35. sz. nyilatkozat értelmében egy tagállam kérheti a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam előzetes hozzájárulása nélkül harmadik felekkel ne közölje. ê 1049/2001 (11) preambulumbekezdés 17. Elvben az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, bizonyos köz- és magánérdekeknek kivételek útján védelmet kell biztosítani. Az intézményeket fel kell jogosítani belső konzultációik és tanácskozásaik védelmére, ha az feladataik ellátása érdekében szükséges. A kivételek értékelése során az intézményeknek az Unió valamennyi tevékenységi területén figyelembe kell venniük a közösségi joganyagban szereplő, a személyes adatok védelmével kapcsolatos elveket. ê 1049/2001 (12) preambulumbekezdés 18. Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre irányuló valamennyi szabályzatnak összhangban kell lennie ezzel a rendelettel. ê 1049/2001 (13) preambulumbekezdés 19. A hozzáférési jog teljes mértékű tiszteletben tartása biztosításának érdekében kétszintű igazgatási eljárást kell alkalmazni, a bírósági eljárás vagy az ombudsmanhoz intézett panasz további lehetőségével. ê 1049/2001 (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) 20. Az intézmények meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nyilvánosságot az új hatályos rendelkezésekről tájékoztassák, és hogy alkalmazottaikat kiképezzék arra, hogyan legyenek a polgárok segítségére az e rendelet alapján történő joggyakorlás során. Annak érdekében, hogy a polgárok számára megkönnyítsék jogaik gyakorlását, az egyes intézményeknek hozzáférést kell biztosítaniuk a dokumentumok nyilvántartásához. ê 1049/2001 (15) preambulumbekezdés 21. Bár ennek a rendeletnek se nem célja, se nem következménye a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joganyag módosítása, mindazonáltal egyértelmű, hogy – az intézmények és a tagállamok közötti lojális együttműködés elve alapján – a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy ne akadályozzák e rendelet megfelelő alkalmazását, és tiszteletben kell tartaniuk az intézmények biztonsági szabályzatát. ê 1049/2001 (16) preambulumbekezdés 22. Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak, az igazságügyi hatóságoknak vagy a nyomozást végző testületeknek a már meglévő, a dokumentumokhoz való hozzáférési jogát. ê 1049/2001 (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) 23. Az EK-Szerződés 255. cikkének (3) bekezdésével összhangban, valamennyi intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket,Ezért, ha szükséges, módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1993. december 20-i 93/731/EK tanácsi határozatot[24], a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1994. február 8-i 94/90/ESZAK, EK, Euratom bizottsági határozatot[25], az Európai Parlament dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1997. július 10-i 97/632/EK, ESZAK, Euratom európai parlamenti határozatot[26] és a schengeni dokumentumok titokvédelméről szóló szabályokat, ê 1049/2001 ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Cél E rendelet célja, hogy: ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) a) a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) dokumentumaihoz való, az EK-Szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az √ ilyen Õ dokumentumokhoz a √ nyilvánosság Õ lehető legszélesebb körű hozzáférését biztosítsa,; b) megállapítsa az e jog lehető legegyszerűbb módon történő gyakorlását biztosító szabályokat,; és ê 1049/2001 c) elősegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot. 2. cikk Kedvezményezettek és hatály ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) 1. Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint. 2. Ugyanezen elvek, feltételek és korlátok betartásával az intézmények dokumentumaikhoz való hozzáférést nem tagállamban lakó, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező természetes vagy jogi személyek számára is biztosíthatnak. 32. Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik, √ nevezetesen azokra Õ, amelyeket dokumentumokat az intézmény állított ki, vagy azok hozzá érkeztek √ az illetékességi körébe tartozó szakpolitikákkal, tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan Õ, és amelyek az Európai Unió valamennyi tevékenységi területéneire vonatkoznak. ê 1049/2001 43. A 4. és a 9. cikk sérelme nélkül, a dokumentumokat a nyilvánosság számára írásbeli kérelem alapján vagy közvetlenül elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül teszik hozzáférhetővé. Különösen a jogalkotási eljárás folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni a 12. cikknek megfelelően. 54. A 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minősített dokumentumokat e cikknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni. ò (új szöveg) 5. E rendelet nem vonatkozik az intézményektől eltérő felek által a bíróságokhoz benyújtott dokumentumokra. 6. Az EK jogszabályok által az érdekelt felek külön hozzáférési jogának sérelme nélkül, a vizsgálatokra vagy egyedi hatályú igazgatási aktusra vonatkozó eljárások aktájához tartozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni mindaddig, amíg a vizsgálat le nem zárul vagy ezen aktusok véglegessé nem válnak. Az intézmények által a fenti vizsgálatok keretében összegyűjtött, illetve természetes vagy jogi személyektől szerzett információkat tartalmazó dokumentumokat nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. ê 1049/2001 67. Ez a rendelet nem érinti az intézmények által birtokolt dokumentumokhoz való azon nyilvános hozzáférési jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények jogi aktusaiból származhatnak. 3. cikk Meghatározások E rendelet alkalmazásában: ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg a) „dokumentum”: az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom; ð bármely olyan adattartalom, amelyet egy intézmény hivatalosan elkészített és egy vagy több címzettnek továbbított, vagy egyéb módon nyilvántartásba vett, vagy egy intézmény kapott; az elektronikus adattároló, -kezelő és -lekérdező rendszerekben szereplő adatok akkor tekinthetők dokumentumoknak, ha azok nyomtatott vagy elektronikus példányban a már meglévő rendszereszközök segítségével hozzáférhetőek ï ; b) „harmadik fél”: természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg 4. cikk Kivételek 1. Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét: a) a közérdek tekintetében: a) közbiztonság, ðideértve a természetes vagy jogi személyek biztonságát is ï ,; b) védelmi és katonai ügyek,; c) nemzetközi kapcsolatok,; d) a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája; ò (új szöveg) e) a környezet, például a ritka fajok költőhelyei. ê 1049/2001 b) a személyiség és a magánszemély becsületének védelme, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelően. 2. Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét: ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) a) természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekei,; Beleértve a szellemi tulajdonjogot is, √b) szellemi tulajdonjogok; Õ ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg c) jogi tanácsadás és √ bíróságiÕ eljárások ð , választottbírósági és vitarendezési eljárások ï és ,; d) ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja,; ò (új szöveg) e) a kiválasztási eljárások tárgyilagossága és pártatlansága. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. 3. Az √ alábbi dokumentumokhoz Õ intézmény által belső használatra összeállított vagy az intézmény által kapott, olyan ügyre vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést, amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentumok közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. √ a) olyan ügyre vonatkozó dokumentumok, amellyel kapcsolatban még nem született határozat; Õ b) az érintett intézményeken belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. √ 4. A (2) és (3) bekezdésben szereplő kivételek alkalmazandók, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Õ ð A (2) bekezdés a) pontja tekintetében a közzétételhez fűződő nyomós közérdek akkor áll fenn, ha a kért információ a környezetbe történő kibocsátásokkal kapcsolatos. ï ò (új szöveg) 5. Köztisztviselők, közalkalmazottak és érdekképviselők nevét, címét és beosztását szakmai tevékenységükkel kapcsolatban közzéteszik, kivéve, ha adott körülmények között a közzététel kedvezőtlenül érintené az érintett személyeket. Egyéb személyes adatokat a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről szóló EK jogszabályokban a jogszerű feldolgozásra vonatkozóan megállapított feltételeknek megfelelően teszik közzé. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg 6. Ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részei közzétehetők. 7. Az (1)-(3) bekezdésben e cikkben megállapított kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek maximum 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A magánszférára √ személyes adatok Õ vagy a kereskedelmi érdekekre √ védelmére Õ vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok és a minősített dokumentumok esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók. 5. cikk ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) √ Konzultációk Õ 41. A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy az (1) vagy a (2) bekezdésben 4. cikkben √ említett Õ valamely kivétel alkalmazható-e, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. 5. Bármely tagállam kérheti az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé. ò (új szöveg) 2. Amennyiben a kérelem egy tagállamtól származó dokumentumra vonatkozik – és nem jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokról van szó – konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak a szóban forgó dokumentum nyilvánosságra hozatalát megakadályozó különös rendelkezései alapján – nem indokolja annak visszatartását. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt indokokat aszerint, hogy azok az e rendeletben megállapított kivételeken alapulnak-e ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) 5. cikk A tagállamokban található dokumentumok 3. Ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljainakt megvalósítását, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez. ê 1049/2001 ð új szöveg 6. cikk Kérelmek 1. A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, az EK-Szerződés 314. cikkében említett nyelvek valamelyikén és megfelelő pontossággal ahhoz, hogy az intézmény a dokumentumot azonosítani tudja. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet. 2. Ha a kérelem nem elég pontos ð vagy ha a kért dokumentumokat nem lehet beazonosítani ï, az intézmény felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentum-nyilvántartások használatáról. ðA 7. és 8. cikkben előírt határidők akkor kezdődnek, amikor az intézmény megkapta a kért pontosításokat. ï 3. Ha a kérelem jelentős terjedelmű vagy nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az érintett intézmény nem hivatalos úton tárgyalhat a kérelmezővel a méltányos ð és gyakorlati ï megoldás érdekében. 4. Az intézmények a polgároknak tájékoztatást és segítséget nyújtanak azzal kapcsolatosan, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket hogyan és hol lehet benyújtani. 7. cikk Első kérelmek feldolgozása 1. A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (2) (4) bekezdésének megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be. 32 . Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz. 23. Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri. 44. Amennyiben az intézmény nem válaszol az előírt határidőn belül, a kérelmező megerősítő kérelem benyújtására jogosult. 8. cikk Megerősítő kérelmek feldolgozása ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) ð új szöveg 1. A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 15 ð 30 ï munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról, nevezetesen arról, hogy bírósági eljárást indíthat az intézménnyel szemben, illetve panasszal fordulhat az ombudsmanhoz az EK-Szerződés 230. cikkében, illetve 195. cikkében megállapított feltételek szerint. ê 1049/2001 22. Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz. ò új szöveg 3. Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az Elsőfokú Bíróságon eljárást indíthat az intézménnyel szemben, és/vagy panasszal fordulhat az ombudsmanhoz az EK-Szerződés 230. cikkében, illetve 195. cikkében megállapított feltételek szerint. ê 1049/2001 34. Elutasító válasznak minősül, ha az intézmény nem válaszol az előírt határidőn belül, amely arra jogosítja a kérelmezőt, hogy bírósági eljárást indítson az intézménnyel szemben, illetve panasszal forduljon az ombudsmanhoz az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezései alapján. ê 1049/2001 9. cikk Minősített dokumentumok kezelése 1. A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, az érintett intézmény szabályainak megfelelően "TRÈS SECRET/TOP SECRET", "SECRET" vagy "CONFIDENTIEL" minősítésű dokumentumok, amelyek védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállama alapvető érdeke a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó területeken, nevezetesen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben. 2. A 7. és 8. cikkben megállapított eljárások alapján a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Ezek a személyek, a 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, azt is értékelik, hogy a minősített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetők a nyilvános nyilvántartásban. 3. A minősített dokumentumok csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki. 4. A minősített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntő intézmény olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 4. cikk alapján védelemben részesített érdekeket. 5. A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a minősített dokumentumokra irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartsák az e cikkben, valamint a 4. cikkben foglalt elveket. 6. Az intézmények a minősített dokumentumokra vonatkozó szabályaikat nyilvánosságra hozzák. 7. A Bizottság és a Tanács az intézmények között elfogadott megállapodásoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Parlamentet a minősített dokumentumok tekintetében. 10. cikk Hozzáférés a kérelem alapján ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) 1. A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, ahogyan az a kérelmező igényeinek jobban megfelel. A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. 2. Ha a dokumentumot az érintett intézmény már közzétette, √ nyilvánosan elérhető Õ és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető, az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzáférésjutás módjáról. ê 1049/2001 3. A dokumentumokat a meglévő változatban és formában kell közzétenni (beleértve az elektronikus vagy az olyan alternatív formákat is, mint például a Braille-írás, nagybetűvel való szedés vagy hangszalag), a kérelmező igényeinek teljes mértékű figyelembevételével. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) √ 4. A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Õ ò (új szöveg) 5. E rendelet nem tér el a hozzáféréssel kapcsolatos EK vagy nemzeti jogszabályokban megállapított olyan sajátos módozatoktól, mint például a díjfizetés. ê 1049/2001 11. cikk Nyilvántartások 1. Az e rendelet alapján a polgárokat megillető jogok megvalósulása érdekében minden intézmény nyilvános hozzáférést biztosít a dokumentumok nyilvántartásához. A nyilvántartáshoz való hozzáférést elektronikus formában kell biztosítani. A dokumentumokra való hivatkozásokat haladéktalanul fel kell venni a nyilvántartásba. 2. Az egyes dokumentumokra nézve a nyilvántartás tartalmaz hivatkozási számot (beleértve adott esetben az intézményközi hivatkozást is), a dokumentum tárgyát és/vagy a dokumentum tartalmának rövid leírását, valamint a dokumentum kézhezvételének, összeállításának vagy nyilvántartásba vételének időpontját. A hivatkozás oly módon történik, hogy az ne sértse a 4. cikkben szereplő érdekek védelmét. 3. Az intézmények haladéktalanul meghozzák a nyilvántartás létrehozásához szükséges intézkedéseket; a nyilvántartás működése megkezdésének legkésőbbi időpontja 2002. június 3. 12. cikk ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) Közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül √ a dokumentumokhoz Õ 1. Az intézmények, amennyiben lehetséges, a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül, az érintett intézmény szabályainak megfelelően, közvetlenül hozzáférhetővé teszik. 21. A 4. és 9. cikk figyelembevételével különösen a jogalkotási dokumentumokat, vagyis a tagállamokban vagy azok számára törvényileg kötelező az √ EU jogalkotási Õ aktusok √ vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok Õ elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat kell a √ nyilvánosság számára Õ közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. 32. Ha lehetséges, más dokumentumokat, nevezetesen a politika vagy stratégia fejlesztésére vonatkozó dokumentumokat is közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni √ elektronikus formában Õ. ê 1049/2001 43. Ha a nyilvántartáson keresztül nem biztosítanak közvetlen hozzáférést, a nyilvántartásban, amennyiben az lehetséges, fel kell tüntetni, hogy a dokumentum hol található. ò (új szöveg) 4. Minden intézmény saját eljárási szabályzatában határozza meg, mely egyéb dokumentumkategóriákat tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. ê 1049/2001 13. cikk A dokumentumok közzététele a Hivatalos Lapban 1. Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok mellett, figyelembe véve e rendelet 4. és 9. cikkét, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban: a) bizottsági javaslatok; b) a Tanács által az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárásoknak megfelelően elfogadott közös álláspontok és e közös álláspontok alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban; c) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok; d) a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyezmények; e) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények; f) a Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások. 2. Amennyiben lehetséges, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban: a) valamely tagállam által a Tanácshoz benyújtott kezdeményezés az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján vagy az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján, b) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok; c) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett irányelveken kívüli irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említett határozatokon kívüli határozatok, ajánlások és vélemények. 3. Az egyes intézmények saját eljárási szabályzatukban megállapíthatják, mely további dokumentumokat teszik közzé a Hivatalos Lapban. 14. cikk Tájékoztatás 1. Az egyes intézmények meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az e rendelet alapján őket megillető jogokról. 2. A tagállamok együttműködnek az intézményekkel a polgárok tájékoztatása során. 15. cikk Ügyviteli gyakorlat az intézményekben 1. Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását. 2. Az intézmények intézményközi bizottságot állítanak fel az eljárásmódok tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok feloldása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében. ê 1049/2001 ð új szöveg 16. cikk Másolat készítése a dokumentumokról Ez a rendelet nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon hatályban lévő szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy ð másolatszerzési, ï másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) 17. cikk Jelentések 1. Az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával. 2. A Bizottság legkésőbb 2004. január 31-ig jelentést tesz közzé e rendelet elveinek végrehajtásáról, továbbá ajánlásokat, megfelelő esetben javaslatokat tesz e rendelet módosítására, valamint az intézmények intézkedéseire vonatkozó cselekvési programjára nézve. 18. cikk Végrehajtási intézkedések 1. Az intézmények saját eljárási szabályzatukat e rendelet előírásainak megfelelően alakítják ki. A szabályzatok 2001. december 3-án lépnek hatályba. 2. A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megvizsgálja, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendelet[27][6] megfelel-e e rendeletnek annak érdekében, hogy a dokumentumok megőrzése és archiválása a lehető legteljesebb mértékben biztosítható legyen. 3. A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megvizsgálja, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó meglévő szabályok megfelelnek-e ennek a rendeletnek. ê 18. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1049/2001/EK rendelet [...]-án/-én hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően. ê 1049/2001 (kiigazított szöveg) 19. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Közösségek √ Unio Õ Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik √ huszadik Õ napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2001. december 3-tól kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök ⎡ MELLÉKLET Megfelelési táblázat 1049/2001/EK rendelet | E rendelet | 1. cikk | 1. cikk | 2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (2) bekezdés | - | 2. cikk (3) bekezdés | 2. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (4) bekezdés | 2. cikk (3) bekezdés | 2. cikk (5) bekezdés | 2. cikk (4) bekezdés | - | 2. cikk (5) bekezdés | - | 2. cikk (6) bekezdés | 2. cikk (6) bekezdés | 2. cikk (7) bekezdés | 3. cikk | 3. cikk | 4. cikk (1) bekezdés a) pont | 4. cikk (1) bekezdés | 4. cikk (1) bekezdés b) pont | 4. cikk (5) bekezdés | 4. cikk (2) bekezdés | 4. cikk (2) bekezdés | 4. cikk (3) bekezdés | 4. cikk (3) bekezdés | 4. cikk (4) bekezdés | 5. cikk (1) bekezdés | 4. cikk (5) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés | - | 4. cikk (4) bekezdés | 4. cikk (6) bekezdés | 4. cikk (6) bekezdés | 4. cikk (7) bekezdés | 4. cikk (7) bekezdés | 5. cikk | 5. cikk (3) bekezdés | 6. cikk | 6. cikk | 7. cikk | 7. cikk | 8. cikk | 8. cikk | 9. cikk | 9. cikk | 10. cikk | 10. cikk | 11. cikk | 11. cikk | 12. cikk | 12. cikk | 13. cikk | 13. cikk | 14. cikk | 14. cikk | 15. cikk | 15. cikk | 16. cikk | 16. cikk | 17. cikk (1) bekezdés | 17. cikk | 17. cikk (2) bekezdés | - | 18. cikk | - | - | 18. cikk | - | 19. cikk | - | Melléklet | [1] HL L 145., 2001.5.31., 43. o. [2] A Bizottság 2005. november 9-i 1721. számú ülésének jegyzőkönyve, 6. pont; lásd továbbá a SEC(2005) 1300 és a SEC(2005) 1301 dokumentumot. [3] P6_A(2006) 052. [4] Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról, Aarhus, Dánia, 1998. június 25.Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról, HL L 264., 2006.9.25., 13. o. [5] A Bizottság zöld könyve „az Európai Közösség birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről – Áttekintés” COM(2007) 185. [6] A konzultáció eredményéről szóló teljes jelentést 2008. január 16-án tették közzé a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumában [SEC(2008) 29/2]; valamennyi hozzájárulás megtalálható az e célból létrehozott weboldalon: http://ec.europa.eu/transparency/revision/index_en.htm [7] 194/04. sz. Bavarian Lager Company Ltd kontra Bizottság ügy, még nem tették közzé. [8] Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [9] C-64/05 P. sz. Svédország és más országok kontra Bizottság ügy, még nem tették közzé, fellebbezés az Elsőfokú Bíróság T-168/02 sz. IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds kontra Bizottság ügyben hozott ítélete ellen [EBHT 2004., II-4135. o.]. [10] T-2/03. sz. Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ügy [EBHT 2005.,II-1121. o.]. [11] Az Elsőfokú Bíróság T-36/04 sz. Association de la Presse Internationale asbl kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélete, még nem tették közzé. [12] A T-391/03. és T-70/04. sz . Franchet and Byk kontra Bizottság összevont ügyekben 2006. július 6-án hozott ítélet [EBHT 2006., II-2023. o.]. [13] Ld. 5. lábjegyzet. [14] Lásd a 1/2003/EK rendelet 27., 28. és 30. cikkét (versenyjog), a 384/96/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdését és 14. cikkének (2) bekezdését (dömpingellenes tevékenység), a 2026/97/EK rendelet 11. cikkének (7) bekezdését és 24. cikkének (2) bekezdését (szubvencióellenes rendelkezések), a 3285/94/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdését (biztosítékok) és az 519/94/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését (biztosítékok a nem WTO-tagokkal szemben). [15] HL C. , , . o. [16] HL C. , , . o. [17] HL L 145., 2001.5.31., 43. o. [18] HL L 145., 2001.5.31., 43. o. [19] COM(2004) 45. [20] [ …] [21] COM(2007) 185. [22] HL L 264., 2006.9.25., 13. o. [23] HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [24] HL L 340., 1993.12.31., 43. o. A legutóbb a 2000/527/EK rendelettel (HL L 212., 2000.8.23., 9. o.) módosított határozat. [25] HL L 46., 1994.2.18., 58. o. A legutóbb a 96/567/EK rendelettel (HL L 247., 1996.9.28., 45. o.) módosított határozat [26] HL L 263., 1997.9.25., 27. o. [27] HL L 43., 1983.2.15., 1. o.