[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 26.6.2008

COM(2008) 395 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Iránymutatások a tengerpolitikával kapcsolatos integrált megközelítéshez: Az integrált tengerpolitikai irányítás és az érintettekkel folytatott konzultáció terén megvalósítandó helyes gyakorlat kialakításáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az integrált tengerpolitikai döntéshozatal irányába mutató tendenciák 4

3. Mi szükséges a tengerpolitikai irányítás integrált megközelítéséhez és melyek a végrehajtást segítő tényezők? 7

4. Iránymutatások Európa tengereinek és óceánjainak integrált irányítási kereteihez 9

4.1. A tengerpolitika stratégiai megközelítésének nemzeti szintű kidolgozása 9

4.2. Irányítási keretek a nemzeti szintű közhatóságok döntéshozatalához 10

4.3. A part menti régiók és egyéb helyi szintű döntéshozók szerepe 11

4.4. Az érintettek részvétele az integrált tengerpolitikai döntéshozatalban 12

4.5. Hatékonyabb kapcsolatok a regionális tengermedencék szintjén 12

5. Következtetések 13

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Iránymutatások a tengerpolitikával kapcsolatos integrált megközelítéshez:Az integrált tengerpolitikai irányítás és az érintettekkel folytatott konzultáció terén megvalósítandó helyes gyakorlat kialakításáról

1. Bevezetés

Az óceánok és a tengerek rendkívül összetett, sokféle tevékenység, érdek és politika által befolyásolt rendszereket alkotnak. Nem meglepő tehát, hogy a tengerpolitikai ügyekkel kapcsolatban jelentkező számos kihívás megfelelő kezeléséhez szükséges szakértelem és hatáskör több, az Egyesült Nemzetek Szervezetétől egészen a kis part menti közösségekig terjedő, igen eltérő irányítási szintekhez tartozó kormányzati és magánszereplő között oszlik meg.

A világóceánok és világtengerek azonban szétválaszthatatlan egységet alkotnak, és az egyik tenger vonatkozásában vagy a tengert is befolyásoló politikai területen végrehajtott fellépés előnyös vagy nem kívánt hatásai más tengerek vagy más politikai területek vonatkozásában is megmutatkozhatnak. Ezen túlmenően az óceánok és tengerek hajózási, energiatermelési, turisztikai és halászati célú egyre intenzívebb kiaknázása, valamint az éghajlatváltozás még tovább fokozta a tengeri környezetre nehezedő nyomást. E kölcsönös függési helyzet miatt a holisztikus megközelítés lehet a tengerpolitikai ügyek kezelésének legmegfelelőbb módja. Európában és világszerte egyre több kormány alkalmazza a tengerpolitikai kérdések irányításának új, horizontális és integrált megközelítését.

Ez a megközelítés áll az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló 2007. októberi bizottsági javaslat („kék könyv”)[1] középpontjában is, amely azóta megkapta az Európai Tanács és az Európai Parlament támogatását[2].

A megközelítés helytállóságát az a felismerés is erősíti, hogy az Európában ma napirenden lévő főbb kérdések valamilyen formában gyakorlatilag mind kapcsolódnak a tengerhez: energia, éghajlatváltozás, környezetvédelem és a környezet megőrzése, kutatás és fejlesztés, versenyképesség és munkahelyteremtés, nemzetközi kereskedelem, közlekedés és logisztika. A valamennyi szinten megvalósított integrált megközelítés az ágazatokon, az irányítás különböző szintjein és határokon átnyúló politikai döntéshozatal és végrehajtás alapvető eszköze, amely lehetővé teszi az együttműködési lehetőségek és a nem kellően hatékony megoldások szisztematikus azonosítását. Ezzel nem csak hatékonyabban érhetők el az egyébként is egybeeső politikai célkitűzések, hanem mindenki számára hozzáférhető, horizontális eszközök és hatásos, költséghatékony, közös tudásbázis kiépítésére is lehetőség nyílik.

Az integráltabb megközelítést szorgalmazva a Bizottság 2005-ben felállította a biztosok tengerpolitikai ügyekkel foglalkozó irányítóbizottságát, valamint a tengerügyi szolgálatközi csoportot, amely összefogja a tengereket és óceánokat érintő ügyekkel foglalkozó bizottsági főigazgatóságokat. A közelmúltban pedig a Bizottság átszervezte a legújabban Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE)[3] névre keresztelt főigazgatóságot, amelynek jelenlegi struktúrája (egy koordinációs csoport, a különböző európai tengermedencékkel foglalkozó három csoport, valamint a tengerpolitikai ügyek külső dimenziójával foglalkozó csoport) alkalmas a tengerpolitikai ügyek témájában folytatott állandó belső egyeztetésre.

A politikaalkotás folyamatának optimalizálása azonban csak akkor hozhatja meg gyümölcsét, ha az integrált megközelítés az összes szereplő bevonásával az irányítás minden szintjére kiterjed, azaz a kutatástól a tanácsadáson keresztül egészen az érintett felek tevékenységéig. Ez pedig a politikai döntéshozók közötti együttműködéstől és az irányítás különböző szintjein történő fellépés összehangolásától függ. A szorosabb integráció érdekében több kezdeményezés is folyamatban van az unió egész területén. Ezeknek meg kell adni a szükséges támogatást és elő kell segíteni azok továbbfejlesztését és széles körű alkalmazását. Ezért az integrált tengerpolitikáról szóló cselekvési terv végrehajtása során a Bizottság elő kívánja segíteni a közösségi jogszabályok végrehajtását és a tengerpolitikai ügyek integrált megközelítését az EU egész területén, a szubszidiaritás elvének és a hatáskörök jelenlegi felosztásának teljes körű tiszteletben tartása mellett.

A kék könyv 3.1. szakaszával összhangban ez a közlemény olyan iránymutatásokat javasol, amelyek a tagállamokat és egyéb szereplőket arra ösztönzik, hogy tegyenek lépéseket a tengerpolitikai ügyeknek a meglévő irányítási struktúrájukon belüli integráltabb megközelítése irányába.

2. Az integrált tengerpolitikai döntéshozatal irányába mutató tendenciák

A tengerpolitikával kapcsolatos integráltabb döntéshozatalt szorgalmazó nemzetközi tendenciáknak megfelelően a Bizottságnak a 2005–2009 közötti időszakra szóló stratégiai célkitűzései között szerepel „a mindenre kiterjedő tengerpolitika prioritásként való kezelése” .

Az ENSZ 1982-es Tengerjogi egyezményének preambuluma kimondja, hogy „az óceánok területével kapcsolatos problémák egymással szorosan összefüggnek és azokat egységes egészként kell kezelni.” A 2002-ben Johannesburgban megrendezett fenntartható fejlődési világ-csúcstalálkozó keretében elfogadott végrehajtási terv következtetései kiemelik, hogy „az óceánokkal kapcsolatos fenntartható fejlődés biztosításához hatékony koordinációra és együttműködésre van szükség”. A „UN Oceans”[4] információs portált 2003-ban hozták létre az ENSZ óceánokkal és part menti területekkel foglalkozó tevékenységeinek, szervezeteinek és ügynökségeinek jobb koordinálása, közös fellépések kidolgozása és az integrált irányítás előmozdítása érdekében.

Néhány országban[5] szintén elkezdték kidolgozni az óceánok és tengerek fenntartható használatát célzó új szakpolitikai kereteket, amely a tengerpolitikai ügyek minden vonatkozására kiterjed és világos, előre meghatározott célokat fogalmaz meg ágazatközi és horizontális megközelítés alkalmazásával.

- Az Egyesült Államokban az elnöki végrehajtó irodán belül létrehozták az Óceán cselekvési terv végrehajtásával megbízott ún. óceánpolitikai bizottságot, amely többek között a politikák jobb koordinációjának előmozdításáért felel[6].

- Ausztráliában az óceánpolitika koordinációjáért elsősorban a környezetvédelmi és kulturális örökségi miniszter felel, a Nemzeti Óceánpolitikai Iroda pedig az óceánpolitikával kapcsolatos kezdeményezések összehangolásával foglalkozik[7].

- Kanadában az óceánokról szóló törvény, az óceánstratégia és az óceánokkal kapcsolatos cselekvési terv adja meg az óceánokra irányuló programok és politikák keretét. Az irányítási feladatokat a halászati és óceánokkal kapcsolatos ügyekért felelős miniszter látja el, a munkában pedig aktív szerepet vállalnak különböző kormányzati szervek, nem kormányzati szervezetek és az állampolgárok is[8].

- Japánban a 2007-es ún. óceánpolitikai alaptörvény a tengerpolitikai ügyek integrált megközelítését írja elő. Ennek keretében létrehozták a miniszterelnök irányítása alá tartozó ún. Tengerpolitikai Központot. A kabinet főtitkára és az újonnan kinevezett óceánpolitikai miniszter látják el a Tengerpolitikai Központ helyettes vezetői feladatait. Egy óceánokkal kapcsolatos cselekvési terv elfogadására is sor került[9].

- Norvégia 2007 októberében tengerügyi stratégia előterjesztéséről számolt be. A munka koordinálásáért a közlekedésügyi államtitkár vezetése mellett működő, államtitkárokból álló hálózat felel[10].

A fent felsorolt tengerpolitikai kezdeményezések hátterében húzódó alapelvek, célkitűzések és részletes szabályok sok lényegi hasonlóságot mutatnak. Ezek az országok felismerték, hogy a tengeri erőforrások felhasználásával végzett tevékenységek milyen fontos szerepet töltenek be gazdaságukban. Mindannyian elismerik továbbá, hogy e tevékenységek intenzív fejlődése a tengeri erőforrások fenntartható fejlődése és kiaknázása szempontjából kihívást jelent. Ennek megfelelően mindannyian olyan átfogó politika kidolgozása mellett kötelezték el magukat, amely mindenre kiterjedő, összehangolt megközelítés alkalmazásával képes biztosítani a különböző tengeri erőforrások és kapcsolódó tevékenységek fenntartható fejlődését.

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló kék könyv előterjesztését megelőzően elkészített hatásvizsgálat[11] néhány, a fentiekből eredő alapvető következtetése között szerepelt például, hogy a jelen esetben a koordináció a centralizációnál célravezetőbb megoldás. Ahhoz azonban, hogy minden érdekelt fél a folyamat részesévé váljon, a további koordinációt és a holisztikus megközelítést aktívan ösztönző vezetőre van szükség. A stratégiai és előrelátó szakpolitikai döntéshozatal elősegítéséhez elengedhetetlen a tudományos infrastruktúra és az adatforrások kölcsönös rendelkezésre bocsátása.

Az integrált megközelítés végrehajtását akadályozó legfőbb tényezők – a pénzügyi jellegű korlátokon túl – jellemzően az érintett szereplők közötti együttműködés és koordináció hiánya, valamint hogy a közigazgatások és az érintettek csak viszonylag hosszú idő alatt képesek elsajátítani a teljesen integrált szemléletmódot. Ezért a szakpolitikával kapcsolatban világos kommunikációra és párbeszédre kell törekedni.

Az EU több tagállama, köztük Franciaország, Németország, Portugália, Hollandia és Szlovénia e szakpolitikai területen már integrált megközelítést alkalmaz vagy ez irányú törekvéseket tesz[12]. Egyes tagállamok szakminisztériumi szinten kezelik a tengerpolitikai ügyeket, ennek példája Görögország vagy újabban Spanyolország is, vagy tematikus stratégiák bevezetésével fokozatosan holisztikus szemléletmódra térnek át, ahogy az Egyesült Királyság és Svédország (a fenntarthatóság és a környezetvédelem témájában), illetve Írország (tengerkutatási tudományos stratégia).

Annak ellenére, hogy formális struktúrák nem léteznek, az EU intézményei egységes választ adtak az EU tengerpolitikájáról szóló zöld könyv keretében megtartott konzultáció során felvetett kérdésekre[13]. A finn elnökség a Tanács különböző formációinak bevonásával tartott konzultációt az „Elnökség barátai” csoport keretében. A német elnökség a tengerpolitikai ügyek teljes spektrumát felölelő magas szintű konferenciát szervezett, a portugál elnökség pedig megtartotta a szélesebb értelemben vett tengerpolitikával foglalkozó első informális miniszteri találkozót. A portugál elnökség alatt az integrált tengerpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatot annak horizontális és általános jellege miatt az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyi Tanács is megtárgyalta.

Az Európai Parlament öt parlamenti bizottság bevonásával, megerősített együttműködési eljárás keretében alakította ki véleményét a tengerpolitikáról szóló zöld könyvről. A Régiók Bizottságának véleményét a széles és ágazatfüggetlen mandátummal rendelkező, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakbizottság készítette el.

3. Mi szükséges a tengerpolitikai irányítás integrált megközelítéséhez és melyek a végrehajtást segítő tényezők?

A tengerpolitikai ügyeket Európában hagyományosan több egymástól határozottan elkülönülő ágazati politika keretében kezelik. Az irányítás nemzetközi, európai, nemzeti, regionális és helyi szintjeit továbbra is a tengerpolitika széttagozódása jellemzi.

Az EU nem a világban jelenleg uralkodó irányzatok hatására szorgalmazza a tengerpolitikai ügyek integráltabb megközelítését, és nem is azért, mert a fenntartható fejlődés összefüggésében az irányítási struktúrák természetesen ebbe az irányba fejlődnének tovább.

Ennél sokkal többről van szó: ezzel valósítható meg a különböző szakpolitikai területek és megközelítések közötti fokozottabb összhang, miközben a következő szempontok is kellő figyelmet kapnak:

- A tagállamokban a különböző nemzeti és regionális hatóságok szintjén jelentkező szabályozó hatásköri párhuzamosságokat lehetőség szerint el kell kerülni és minden tagállamban egyablakos megközelítéssel kell kiküszöbölni az esetleges átfedéseket és megkettőzött döntéshozatali folyamatokat;

- A tengeri erőforrások felhasználásáért egymással versengő tevékenységek tekintetében bizonyítottan elengedhetetlen az egyeztetett tervezés, és meg kell valósítani a tengeri területek stratégiai irányítását (tengeri területhasználat-tervezés);

- A tengerpolitikai ügyekben érintett különböző európai szintű ágazati szociálispárbeszéd-bizottságok között jobb koordinációt kell megvalósítani;

- az ökoszisztéma-alapú megközelítés és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv elfogadása és végrehajtása;

- Kapcsolódási pontot kell kialakítani a tudomány és a politika között és biztosítani kell, hogy a tengertudományban elért eredmények hasznosuljanak a tengerpolitikai döntéshozatalban;

- A tengerpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjén hasznosítható, megbízható és összehasonlításra is alkalmas statisztikákat kell létrehozni;

- és végül, de nem utolsósorban elő kell segíteni a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti tengeri felügyelet szorosabb koordinációját.

- A döntéshozatali folyamat előreláthatósága a tengerpolitikai kérdésekben érintett valamennyi fél számára döntő fontosságú. A kizárólag ágazati tengerpolitikai irányítás, amelynek keretében a különböző döntéshozók különböző megközelítést alkalmaznak például a tengerrel összefüggő ágazatokkal kapcsolatban – beleértve a kikötőket és a tengeri szállítást is –, nem segíti elő a növekedést és a munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében az EU által megcélzott üzletbarát környezet kialakulását. Ebben az összefüggésben tehát a tengerpolitikai ügyek összevont irányítása azt is jelenti, hogy tagállami szinten létre kell hozni a tengerrel összefüggő ügyek intézésének egyablakos rendszerét.

- A tengerrel összefüggő tevékenységek ugrásszerű növekedésének lehettünk tanúi: ma már nem csak a halászat és a tengeri szállítás sorolható ide, hanem többek között a nyílt tengeri energia kiaknázása (beleértve a megújuló energiákat is), a tengeri turizmus (sporthajózás és tengeri körutazások) és a tengeri akvakultúra. A védett tengeri területeken a védelemmel kapcsolatos célkitűzéseknek megfelelően szabályozhatók vagy tilthatók az egyes tevékenységek. Európa egyre intenzívebben hasznosított part menti vizein a területhasználatért egyre komolyabb versengés folyik, és a használati jogokkal kapcsolatos viták megjelentése elkerülhetetlennek látszik. Széles körben elfogadott tehát, hogy a tengerek, az óceánok és a part menti területek kiaknázásának összehangolásához, irányításához és a prioritások meghatározásához a megfelelő szinteken a tengeri területek használatának tervezését elősegítő speciális eszközöket kell kidolgozni és alkalmazni. Ezek a tervezést segítő eszközök ennek megfelelően azonban kizárólag a tengerpolitika integrált megközelítésére építve dolgozhatók ki.

- Az európai ágazati szociálispárbeszéd-bizottságok jellemzően kizárólag ágazati megközelítésben szemlélik a saját ágazatukat érintő kérdéseket. A szociálispárbeszéd-bizottságokra jellemző szűklátókörűség megszüntetése és a holisztikus szemlélettel való azonosulásuk elősegítése érdekében a tengerrel összefüggő tevékenységek vonatkozásában ágazatközi egyeztetéseket lehetővé tevő mechanizmusokat kell létrehozni: ilyenek lehetnek például a szociális párbeszédet ösztönző összekötő fórum keretében tartott ülések.

- A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel kanonizált ökoszisztéma-alapú megközelítés egyben komoly kihívásokat is jelent. A döntéshozatal a továbbiakban nem szorítható be a hagyományos ágazati politikák által meghatározott keretek közé, mivel annak tekintettel kell lennie a hatalmas, határokon átnyúló tengeri ökoszisztémákra is, amelyek megőrzése nélkül a tengerrel összefüggő tevékenységek erőforrásbázisa is veszélybe kerülne. A tengeri környezet védelmének összefüggésében tehát az irányelvben meghatározottaknak megfelelően az egyes tengermedencék és a tengerek által lehatárolt régiók és alrégiók jelentette egységekben is kell gondolkodni.

- A Bizottság elgondolása szerint Európa óceánjai és tengerei a jövőben a tudományos kutatásban, a technológiában és az innováció területén a kiváló eredmények elérését elősegítő szerepet töltenek be. Ezzel a jövőképpel az EU összes többi intézménye és az európai tengeri és tengerészeti tudományos és technológiai közösségek is széles körben azonosulnak és támogatásukról biztosítják azt, illetve üdvözlendőnek tartják a tengeri és tengerészeti kutatás európai stratégiájának kidolgozását. Az új stratégia a tudomány és a szakpolitika közötti kapcsolódási pont működését javító feltételek megteremtésével az integrált tengerpolitika végrehajtásának támogatását tűzi ki egyik központi céljául. A kapcsolódási pont célja kettős: a tudományos közösségek megfelelő információval látják el a politikai szférát, a politikai szféra pedig a főbb európai kihívások és társadalmi szükségletek figyelembevételével meghatározza a tudományos kutatás stratégiai irányvonalait. A tudományos közösségek és a politika közötti párbeszéd tehát egyszerre ösztönzi és valósítja meg a tengerpolitikai irányítás integrált, interdiszciplináris és kellően tájékozott megközelítését.

- Az Eurostat a tengerrel összefüggő ágazatokat és a part menti régiókat felölelő társadalmi-gazdasági ágazatközi statisztikák elkészítését kezdte meg, a tagállamoknak pedig az összehasonlításra is alkalmas és megbízható statisztikai adatok előállítása céljából érdekük az Eurostattal való együttműködés.

- Végezetül pedig Európa vizeinek biztonságos használatában hatalmas szerep jut a tengeri felügyeletnek. Ahhoz, hogy javuljon a tengeri felügyeletet ellátó ügynökségek közötti együttműködés, koordináció és egyes esetekben a koherencia, valamint felügyeleti rendszereik európai szintű interoperabilitása, szintén elengedhetetlen, hogy a megfelelő szinteken integráltabb módon közelítsenek a tengerpolitikai irányítás kérdéseihez. A felvázolt integrált megközelítés alkalmazása nélkül lehetetlen koordinálni a különböző ágazatokhoz tartozó nyílt tengeri tevékenységeket (halászat, bűnüldözés, kikötői biztonság, környezetszennyezési vonatkozások, mentés és védelem, határellenőrzés stb.), és köztük szinergia sem valósulhat meg. Ehhez hasonlóan a kék könyvben szorgalmazott európai tengeri felügyeleti hálózathoz európai szinten új, integráltabb irányítási mechanizmusokat kell létrehozni.

A fent ismertetett valamennyi szempont előfeltétele Európa tengeri erőforrásai hatékony és fenntartható kezelésének és ösztönzően hatnak a tengerpolitikai irányítás koherens és integráltabb keretének kialakítására.

4. Iránymutatások Európa tengereinek és óceánjainak integrált irányítási kereteihez

4.1. A tengerpolitika stratégiai megközelítésének nemzeti szintű kidolgozása

A tagállamoknak ki kell dolgozniuk saját integrált nemzeti tengerpolitikájukat.

Az EU integrált tengerpolitikájáról szóló bizottsági javaslat is egyértelművé tette, hogy nem létezik univerzális megoldás: a tengerpolitikai ügyek integrált megközelítésének több egymástól eltérő, mégis egyformán helytálló módja létezhet. Néhány tagállam a saját jogszabályi kereteinek, illetve gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és környezeti jellemzőinek megfelelően új egyéni megközelítéseket dolgoz ki Ezekre az eltérő megközelítésekre nagy szükség van a különböző tengermedencékre jellemző sajátos problémák kezeléséhez és az egyes tagállamok struktúráihoz és hagyományaihoz való zökkenőmentes alkalmazkodáshoz.

Az itt felvázolt iránymutatások céljától tehát távol áll annak előírása, hogy a tagállamok a tengerpolitikai irányítás egységes modelljét igyekezzenek elfogadni. Éppen ellenkezőleg, az iránymutatások arra kívánják ösztönözni a tagállamokat, hogy a tengerpolitika témájában érintett felekkel szoros együttműködésben dolgozzák ki saját integrált nemzeti tengerpolitikájukat és segítsék elő és támogassák az együttműködést a tengerpolitikai irányítás minden szintjén, beleértve az európai szintet is.

Minden kormány esetében eltérőek lehetnek a tengerpolitikai prioritások. A különböző kormányzati szereplőknek azonban közös cél irányába kell haladniuk. Ezért egy stratégiai terv keretében meg kell határozni az általános politikai irányvonalakat, a célokat és a végrehajtás részletes szabályait, amely a folyamatban résztvevő államigazgatási szervek számára viszonyítási pontként szolgálhat. A tervben ki kell fejteni az integrált megközelítés alkalmazásának várható előnyeit és eredményeit.

A létrejövő integrált nemzeti tengerpolitikák a különböző alkotmányos, geofizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és környezetvédelmi realitásoknak megfelelően eltérőek lesznek, de közös pontként figyelembe kell venniük az Európa óceánjainak és tengereinek jövőjével kapcsolatban kialakított európai elképzelést, amely 2007 decemberében az Európai Tanács támogatását is elnyerte.

Az integrált nemzeti tengerpolitikáknak tehát azon a felismerésen kell alapulniuk, hogy a tengerrel összefüggő valamennyi kérdés között szoros kapcsolat áll fenn, és megfelelő kezelésük csak holisztikus megközelítéssel valósítható meg.

Az EU integrált tengerpolitikájához hasonlóan az integrált nemzeti politikákat is a szubszidiaritás, a versenyképesség és a gazdasági fejlődés, az ökoszisztéma-alapú megközelítés és az érintettek részvételére vonatkozó elv szempontjainak figyelembevételével kell kidolgozni.

4.2. Irányítási keretek a nemzeti szintű közhatóságok döntéshozatalához

A tagállamoknak fontolóra kell venniük azt a lehetőséget, hogy a tengerpolitikai ügyek koordinálására a kormányzati keretükbe illeszkedő belső koordinációs struktúrákat hozzanak létre.

Az említett struktúráknak a legmagasabb szinten kell politikai iránymutatást biztosítaniuk. Egyes tagállamok a tengerpolitikai ügyek koordinálására minisztériumközi bizottságot hoztak létre.

Az integrált megközelítés politikai irányításához és ösztönzéséhez politikai szinten egyértelműen hozzá kell rendelni a megfelelő felelősségi kört. Az adott funkciónak megfelelő súllyal is rendelkeznie kell, mert csak ebben az esetben lesz alkalmas az ágazati érdekek közötti egyeztetés strukturálására.

Ezen túlmenően a közérdek meghatározásában betöltött meghatározó szerepük miatt rendkívül fontos, hogy a nemzeti parlamentek támogassák a tengerpolitikai ügyek esetében alkalmazandó holisztikus és átfogó megközelítést[14].

A közigazgatásban is tükröződnie kell a politikai szinten meghatározott integrált megközelítésnek, ennek szervezeti szintű végrehajtását azonban minden tagállam egyénileg, a saját közigazgatási hagyományainak megfelelő módon valósítaná meg. Bizonyos tagállamokban az a gyakorlat, hogy a minisztériumközi bizottságok munkáját egy magas rangú tisztviselő által irányított koordináló iroda vagy ügynökség segíti; a tisztviselő gondoskodik arról, hogy a minisztériumközi bizottság által hozott határozatok végrehajtásra kerüljenek. Ez azt feltételezi, hogy a koordináló iroda vagy ügynökség igazgatójának megfelelő tekintéllyel kell rendelkeznie. Az integrált megközelítés megerősítené a közösségi jog tagállami végrehajtásának összefüggésében szükséges koordinációt és jelentéstételt, ezzel pedig csökkenne a tengerpolitikai ügyekkel kapcsolatban indított jogsértési eljárások száma.

4.3. A part menti régiók és egyéb helyi szintű döntéshozók szerepe

Fontos szerepet töltenek be a döntéshozatal nemzeti szint alatti szintjei, azaz a regionális és a helyi szintek.

A part menti régiók a tengerpolitika integrált megközelítésének nem csak legnagyobb potenciális haszonélvezői, de koherens tengerpolitika hiányában ezeknek kell a legkomolyabb veszélyekkel is szembenézniük. Mivel a part menti régiók számára a tenger létkérdés, általánosan elterjedt gyakorlat, hogy e régiók saját igényeikre szabott integrált stratégiákat dolgoznak ki. A tagállamok gyakran regionális hatáskörbe utalják a tengerparti zónák integrált kezelését és a gazdasági tevékenységek terület-felhasználásának szabályozását. Mivel tengerpolitikai kérdésekben a régiók gyakran egyedülálló szakértelemmel és rálátással rendelkeznek, és kulcsfontosságú tengerpolitikai érdekeket képviselnek, jelentős szerepük lehet az integrált politikaalkotás területén is, attól függően, hogy az egyes tagállamok milyen felelősségi köröket ruháznak azokra.

Adott esetben és e döntéshozatali szintek alkotmányos jogköreitől függően, hasznos lehet regionális szintű integrált tengerpolitikák kidolgozása a vonatkozó nemzeti és uniós politikákkal összhangban.

4.4. Az érintettek részvétele az integrált tengerpolitikai döntéshozatalban

A nemzeti, regionális vagy helyi tengerpolitikai ügyekben kívánatos az érintett felek aktív részvétele.

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló kék könyvben az óceánok és tengerek jövőjével kapcsolatban felvázolt európai elképzelés szerint nem csak a nemzeti kormányok, hanem az érintett felek is szerephez jutnak, különös tekintettel azokra, akik a tengerpolitikai ügyek vonatkozásában speciális érdekeket képviselnek. Ezek az érdekeltek jelentették a mozgatóerőt az Unió jövőbeni tengerpolitikájáról szóló zöld könyv közzétételét követően a Bizottság által elindított, egy évig tartó konzultációs folyamathoz. Közöttük sok más mellett megtalálhatók több olyan ipari és szolgáltató ágazat képviselői, amelyek gazdasági tevékenysége összefügg a tengerrel, szociális partnerek, környezetvédelmi és más profilú nem kormányzati szervezetek, tudományos és kutatóintézetek, valamint a tengeri örökség megőrzésével foglalkozó szervezetek.

A Bizottság a május 20-án első alkalommal megrendezett Tengerek Európai Napja alkalmából közzétett nyilatkozatában prioritásként emelte ki az érdekelteknek az Európai Unió integrált tengerpolitikájának végrehajtásában betöltött szerepét.

A gazdasági szereplők az integrált megközelítést „tengerügyi érdekcsoportok” létrehozásával valósíthatják meg, amelyek a többi érdekelttel civil társadalmi fórumok és a tengerügyekben érintettek hálózatainak létrehozásával működhetnek együtt.

A saját integrált nemzeti tengerpolitikát kidolgozó tagállamoknak támogatniuk kell és elő kell segíteniük az érdekelteknek a tengerpolitikai irányításban való széles körű részvételét lehetővé tevő struktúrák kialakítását, lépéseket kell tenniük a szociális partnerek erősítése érdekében és átlátható döntéshozatali eljárást kell biztosítaniuk.

4.5. Hatékonyabb kapcsolatok a regionális tengermedencék szintjén

A konzultáció során nyilvánvalóvá vált, hogy az integrált tengerpolitika több vonatkozása a regionális tengermedencék szintjén kezelhető a legmegfelelőbben. A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatálybalépésével a tagállamoknak és a Bizottságnak fokozottabb együttműködést kell megvalósítaniuk ezen a szinten és adott esetben a lehető legjobban ki kell aknázniuk az olyan regionális szintű multilaterális tengerjogi egyezmények előnyeit, mint a HELCOM[15], az OSPAR[16], a barcelonai[17] és a bukaresti egyezmény[18].

Az Európai Tanács 2007. december 14-i felkérésének megfelelően az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a balti-tengeri régió uniós stratégiáján, amelyben helyet kapnak az integrált tengerpolitika balti-tengeri végrehajtását célzó, de a tengerpolitikán túlmutató intézkedések. A Bizottság ezen túlmenően megkezdte a tengerpolitika holisztikus megközelítésének a földközi-tengeri régióban történő végrehajtására irányuló stratégia kidolgozását is és 2008 őszén teszi közzé az erről szóló szakpolitikai dokumentumot. Az irányítási kérdések esetében a feladat a regionális tengermedencékben megvalósított együttműködés hatékonyságának optimalizálása és annak biztosítása, hogy ez az irányítási koncepció javítsa az EU szintjén, a tagállamokban és az EU-val szomszédos államokkal folytatott munkát.

Ahhoz, hogy a tengerpolitikai ügyek irányításának integrált megközelítése Európában teljesen működőképessé váljon, kulcsfontosságú bizonyos mértékű határokon átnyúló együttműködés kiépítése, amelynek keretében lehetőség nyílik a helyes gyakorlat cseréjére és az olyan kulcsproblémákkal megküzdeni kényszerülő tagállamok közötti fokozottabb együttműködésre, mint a tengeri környezet védelme, Európa hatalmas kiterjedésű vizeinek biztonsági, védelmi és felügyeleti kérdései, valamint a tengeri és tengerészeti kutatás.

5. Következtetések

Az integrált tengerpolitikai döntéshozatalnak a különböző irányítási szinteken történő előmozdítása érdekében tett erőfeszítései részeként a Bizottság információkat fog szolgáltatni az ebben az irányban globális, európai, tagállami és regionális szinten tett lépésekről, elősegítve ezzel a folyamatot és iránymutatást nyújtva a helyes gyakorlat modelljét kereső érintetteknek.

A Bizottság felkéri az EU intézményeit és a tagállamokat, hogy tegyék közzé az integrált tengerpolitikai irányítás megvalósítása érdekében tett lépéseiket.

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló kék könyvnek megfelelően a Bizottság 2009 végéig jelentést fog készíteni a tengerpolitikai ügyek integrált megközelítésének megvalósítása terén elért haladásról.

Melléklet – Az integrált megközelítésekkel kapcsolatos információ internetes közzétételének formátuma

Szervezeti felépítés | Párbeszéd | Stratégia | Irányítás és végrehajtás |

|Politikai irányítás |Közigazgatási szervezet |Az irányítás különböző szintjei közötti kapcsolatok |Átlátható és teljes körű párbeszéd |Jövőkép |Szakértelem és tudományos szakvélemény |A tengeren megvalósított közigazgatási feladatok |Tengerügyi érdekcsoportok |Tengeri területhasználat-tervezés | | Tagállam | Felelős miniszter |A koordinációval megbízott közigazgatási szolgálat

|A hatáskör-átruházás leírása és a régiók szerepe |Strukturált párbeszéd

Kommunikációs eszközök

Rendszeres események |Dokumentum

Éves jelentések, beleértve a költségvetési jelentéseket is |Tanácsadó bizottságok

Tudományos hálózatok |A parti őrség/tengerüggyel foglalkozó nemzeti ügynökségek

Felügyeleti rendszerek |Érdekcsoport szervezetek |A tervezési rendszer összefoglalása

Engedélyek | | | A magas szintű kapcsolattartási pontok csoportjának tagja | | | | | | | | |A táblázat bemutatja az integrált tengerpolitikai irányítással és az érintettekkel folytatott konzultációval kapcsolatos főbb adatokat és információt nyújt a weboldalakról és az elérhetőségekről.

[1] COM(2007) 575.

[2] www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/97669.pdf; www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P6-TA-2008-0213&language=EN&ring=A6-2008-0163.

[3] ec.europa.eu/dgs/fisheries/organi/oganig_en.pdf.

[4] www.oceansatlas.org/www.un-oceans.org.

[5] http://ioc3.unesco.org/abelos/index.php?option=com_content&task=view&id=55&Itemid=62

[6] ocean.ceq.gov/.

[7] www.environment.gov.au/coasts/oceans-policy/index.html.

[8] www.dfo-mpo.gc.ca/oceans-habitat/oceans/ri-rs/cos-soc/index_e.asp.

[9] www.kantei.go.jp/jp/singi/kaiyou/konkyo5.pdf

[10] www.regjeringen.no/en/dep/nhd/Press-Centre/Press-releases/2007/--Norwegian-maritime-industry-is-to-be-t-2.html?id=482329.

[11] SEC(2007) 1280.

[12] Előterjesztésére a magas szintű kapcsolattartási pontok csoportja előtt került sor, 2008.4.22., http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/focal-points-meeting_en.html

[13] ec.europa.eu/maritimeaffairs/post_green_en.html (az Európai Parlament véleménye: 484. sz.; a Régiók Bizottságának véleménye: 93. sz.; a Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: 147. sz.).

[14] A Parlamentek zöld könyvvel kapcsolatos válaszai: a német parlament két kamarája: 309. sz. és 129. sz.; a svéd parlament: 254. sz., ec.europa.eu/maritimeaffairs/post_green_en.html.

[15] www.helcom.fi/.

[16] www.ospar.org/.

[17] www.unep.ch/regionalseas/regions/med/t_barcel.htm.

[18] www.blacksea-commission.org/OfficialDocuments/Convention_iframe.htm.