[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.4.18.

COM(2008) 204 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Az euro bevezetése Cipruson és Máltán

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Az euro bevezetése Cipruson és Máltán

1. BEVEZETÉS

2007. július 10-én a Tanács úgy döntött, hogy 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezi Ciprusnak és Máltának a közös valuta bevezetésére vonatkozó derogációját.

A mindkét országban sikeresen lebonyolított átállás igazolta, hogy alapos előkészítés mellett a két fizetőeszköz párhuzamos használata akár négy hétre is korlátozható még olyan országokban is, ahol a készpénzforgalom magas arányt képvisel[1]. A ciprusiak (95%) és a máltaiak (90%) nagy része az átállást zökkentőmentesnek, vagy inkább zökkenőmentesnek és hatékonynak ítélte meg.

E közlemény az átállási folyamat legfontosabb szempontjaival foglalkozik, így a készpénzcserével, az igazgatási és pénzügyi rendszerek átállásával, az euro bevezetésének az árakra gyakorolt valós és vélt hatásaival, valamint a polgároknak a tájékoztató és kommunikációs kampányokról alkotott véleményével; a kiegészítésképpen megfogalmazott következtetések hasznosak lehetnek a jövőbeli átállásokra.

2. A készpénzcsere

Az átállási folyamatnak a készpénzcsere a leginkább érzékelhető eleme, hiszen érinti gyakorlatilag az összes pénzügyi intézményt, vállalkozást és az állampolgárokat. A művelet sikere attól függ, hogy sikerül-e kellő időben kielégíteni az érintett felek mindegyikének euróban jelentkező készpénzigényét, és sikerül-e megfelelően előkészíteni a nemzeti fizetőeszközök bevonását.

2.1. Az €-napot megelőző elő- és továbbszállítási műveletek

A) Ciprus

A Ciprusi Központi Bank (CKB) 2007. október 22-én kezdte meg a kereskedelmi bankok euroérmékkel, 2007. november 19-én pedig az eurobankjegyekkel történő ellátását. Az eurobankjegyek értékének mintegy 80%-át (950 millió EUR értékben) és az euroérmék értékének 64%-át (64 millió EUR) az €-napot megelőzően eljuttatták a bankszektorhoz. A Cipruson található összes bankfiók (hozzávetőlegesen 900) részt vett az előszállítási műveletekben.

Ugyanekkor megkezdődött a kiskereskedők eurokészpénzzel való ellátása is. A CKB által a készpénzforgalmat bonyolító vállalkozások számára a továbbszállításról adott intenzív tájékoztatás ellenére, az eurokészpénz-igénylések messze a várakozások alatt maradtak. Sok kisvállalkozás azt állította, hogy a továbbszállítás minden feltételének teljesítése körülményes és költséges volt. E probléma kiküszöbölése érdekében a bankok – a CKB-val együttműködve – lehetővé tették a vállalkozások részére, hogy készpénzkészleteiket egy egyszerűsített eljárást követve december 31-én töltsék fel. A továbbszállításban résztvevő összesen 1 377 vállalkozás közel 58%-a ezt a megoldást választotta, és 3,3 millió EUR készpénzzel látták el őket (szemben a rendes eljárás szerint kihelyezett 11,1 millió euróval).

Emellett a bankok némelyike november 1-jétől lehetővé tette a ciprusi font díjmentes átváltását a rögzített árfolyamon. Így azok a vállalkozások is előre kielégíthették eurokészpénz-szükségletüket, amelyek egyébként nem engedhették meg maguknak a továbbszállítás keretében történő ellátást.

A vállalkozások számára elérhetővé tettek mintegy 40 000 előrecsomagolt, egyenként 172 EUR értékű érmekészletet (kezdő készletek), de ezek közül mindössze 22 000-et értékesítettek. Tekintve, hogy ezek a kezdő készletek érmetekercseket tartalmaztak, így a megmaradt készleteket a bankok könnyedén fel tudják használni az €-napot követően.

Kibocsátottak még 250 000 db, egyenként 10 CYP-t (10,09 EUR) érő minikészletet, amelyet a lakosság 2007. december 3-tól vásárolhatott meg. A minikészletek közül hozzávetőleg 189 000 db-ot értékesítettek. Az Eurobarométer felmérése[2] szerint a minikészletet vásárlók több mint 70%–a kibontotta a készletet, és az átállást követően használta az érméket, míg mintegy 20%-uk nem nyúlt a készlethez.

Az átállást követően a külföldi érmegyűjtök igényeinek kielégítésére az eladatlan minikészleteket exportálták. Január első három hetében 3,5 millió EUR értékben exportáltak ciprusi euroérméket.

B) Málta

Az eurokészpénz kereskedelmi bankokhoz történő előszállítása 2007. szeptember 15-én kezdődött meg. Az €-napot megelőzően mintegy 107 bankfiókhoz 540 millió EUR értékű eurobankjegy és 27,81 millió értékű euroérme került leszállításra.

A 2007. december 1-jén megindított továbbszállítási szakaszban 134 vállalkozáshoz 3,9 millió EUR értékű eurobankjegyet és 1,9 millió EUR értékű érmét juttattak el. A továbbszállítási műveletben feltehetőleg azért vett részt ilyen kevés számú vállalkozás, mert meglehetősen szigorúak voltak az ehhez támasztott feltételek.

Tekintettel a forgalomban lévő készpénzállomány kifejezetten nagy mennyiségére, a Máltai Központi Bank ösztönözte a lakosságot, hogy a felesleges készpénzt december 1-jétől helyezzék a bankszámlákra. Ezzel egyidejűleg, hogy a kisvállalkozások már az átállást megelőzőn eurokészpénzhez juthassanak, a bankok megkezdték a máltai líra bankjegyeinek és érméinek euróra váltását térítésmentesen.

Sok vállalkozás döntött inkább a kezdő készlet megvásárlása mellett, hogy így biztosítsák maguk számára a szükséges euroérme-mennyiséget. A vállalkozásoknak szánt 33 000 (egyenként 131€ értékű) kezdő készlet mindegyikét értékesítették. A bankoknál az érméket és bankjegyeket egyaránt tartalmazó, illetve a kínált készletektől eltérő összetételű kezdő érmekészletek iránt is érdeklődtek..

Jelentős megrendelések érkeztek még a máltai érmék iránt a külföldi gyűjtők részéről. Az €-nap és január 25-e között a magántulajdonban lévő bankok mintegy 1 200 000 darabot exportáltak a különböző címletekből. Ugyanezen időszak alatt a Máltai Központi Bank külföldre értékesített mintegy 32 000 bemutató eurokészletet, és a különböző címletű érmékből mintegy 10 000 darabot cserélt el az euroövezet központi bankjaival.

A tény, hogy a vállalkozások nem mutattak túl nagy érdeklődést a továbbszállítás iránt megerősíti, hogy a szigorú biztonsági és tájékoztatási követelmények negatív hatással bírnak, különösen a kisvállalkozások tekintetében. Az EKB ezért most keresi annak lehetőségeit, hogy miként tudná egyszerűsíteni a továbbszállításra vonatkozó iránymutatását a jövőbeli átállásokhoz, különös tekintettel a Cipruson december végén alkalmazott egyszerűsített eljárásra. Az érmekészletek kereslete és kínálata közötti eltérés rávilágít a legyártandó mennyiség körültekintő megtervezésének fontosságára. A háztartásonként egy érmekészlet előállítása jó irányadó számnak tűnik. Az exportált érmék viszonylag nagy mennyisége indokolttá teszi a gyűjtők által támasztott kereslet figyelembevételét, különösen kis országok esetén. A gyűjtőktől érkező megrendelések jelentős mértékben befolyásolhatják az átállási időszakban rendelkezésre álló érmék mennyiségét. |

2.2. A párhuzamos használat időszaka

Ciprus és Málta a párhuzamos használat időszakát egy hónapban határozta meg. A két országban lebonyolított zökkenőmentes átállás megerősítette, hogy négy hét elegendő az új valuta bevezetéséhez és a nemzeti valuta meghatározó mennyiségének bevonásához[3].

2.2.1. Az eurobankjegyek és –érmék szétosztása az €-napot követően

A lakosság és a vállalkozások által használt bankjegykiadó automaták (ATM-ek) és a bankfiókok pénztárai voltak a legfontosabb eurokészpénz-szerzési lehetőségek az átállást követő napokban. Ugyanakkor az emberek mindkét országban nagy mértékben használták a kiskereskedelmi egységeket is, hogy megszabaduljanak korábbi nemzeti valutájuktól és euróhoz jussanak.

A) Ciprus

A ciprusi font euróra történő átváltásának megkönnyítése érdekében egyes bankfiókok nyitva voltak 2008. január 1-jén, ami normális esetben banki szünnap lett volna.

A ciprusiak az év első 10 napjában összesen mintegy 336 000 alkalommal keresték fel bankjukat, és több mint 578 millió EUR-t (műveletenként átlagosan 1 777 EUR-t) vettek fel, vagy váltottak át.

Január 1-jén 0 óra 30 percre mind az 550 ATM-t átállították kizárólag eurobankjegyek kiadására. Az átállás első hetei alatt az ATM-k csak kis címletű bankjegyeket adtak ki annak érdekében, hogy csökkentsék a kiskereskedők által a készpénzes ügyletekben visszaadandó összegek nagyságát. Az átállást követő első tíz napban a ciprusiak több mint 32 millió EUR készpénzt vettek fel mintegy 251 000 művelet során. Átlagosan 127 EUR-t vettek fel egy műveletben.

Csakúgy mint Szlovéniában vagy számos, az eurót 2002-ben bevezetett ország (például Németország és Spanyolország) esetében, az átállást követő napokban rengeteg állampolgár választotta a bankfiókok pénztárait az ATM-ek helyett, hogy hozzájusson az új valutához. A párhuzamos használat teljes időszakának (2008 januárja) számait összehasonlítva a 2007. januári adatokkal megállapítható, hogy 55%-kal nőtt a készpénzfelvételek és átváltások összege, amivel együtt a pénztári tranzakciók száma 61%-kal, az ATM-es tranzakciók száma pedig csak 23%-kal nőtt[4].

A ciprusi átváltások és pénzfelvételek banki műveletenként számított viszonylag magas átlagos értéke (1 177 EUR) arra utal, hogy az emberek nagyösszegű felhalmozott készpénzt tartottak maguknál, aminek következtében az átállást követő első napokban annak ellenére is sorok torlódtak fel a bankokban, hogy azok kivételesen nyitva tartottak január 1-jén is. A bankok ezzel együtt gyorsan visszatértek a normális ügymenethez.

B) Málta

Január 1-je és 10-e között megközelítőleg 230 000 pénzváltást hajtottak végre a pénztáraknál, összesen közel 165 millió EUR értékben. Az átlagos átváltott összeg 720 EUR-t tett ki. Máltán több pénzfelvétel történt az ATM-eknél mint a bankfiókok pénztárainál, de a pénztáraknál felvett pénz összege több mint négyszer nagyobb volt.

A máltai ATM-ek (összesen 154) mintegy 90%-a már csak eurobankjegyeket adott ki január 1-jén éjfélkor; a többit is átállították a következő néhány órában. Január 10-ig mintegy 316 000, összesen 40 millió EUR értékű készpénzfelvételt hajtottak végre. Hasonlóan a ciprusi adathoz, átlagosan 126 EUR volt az egy műveletre jutó összeg.

Mivel az emberek nagyon igyekeztek nemzeti valutában tartott készpénztartalékaikat euróra váltani, illetve eurokészpénzt felvenni, így némelyik bankfiókban hosszú sorok alakultak ki. A várakozási idő lerövidítése érdekében sok bank külön pénztárakat nyitott a vállalkozások részére. Ugyanakkor még az átállást követő egy hét elteltével is feltorlódó sorok azt mutatták, hogy a meghozott intézkedések nem mindig voltak elégségesek. A bankok 600 pénztáros munkába állítása mellett sem voltak teljesen felkészülve ilyen mértékű többlet munkateherre.

2.2.2. A készpénzes fizetések alakulása

A készpénzes fizetésekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az euro gyorsan Málta és Ciprus valutájává vált. Az euro használata az első három napban sokkal gyorsabban terjedt, mint ahogy az az első hullám esetében történt (ld. 1. diagram). A boltokban euróban történő készpénzes fizetések aránya január 4-én mindkét országban elérte a 70%-ot; szemben a 2002-es átállással, ahol az euróban történő készpénzes fizetések aránya csak január 6-ára haladta meg a 70%-ot. A kiskereskedők több mint 90%-a már csak euróban adott vissza 2008. január 2-tól kezdődően.

1. diagram

[pic]

Forrás: Bizottsági szolgálatok

Ennek következtében a nemzeti valutákban teljesített fizetések aránya a 2007. december 29-i 100%-os szintről az összes készpénzes fizetés 7-10%-ára esett 2008. január 12-ére. 2008. január 20-án (azaz tíz nappal a párhuzamos használat időszakának végét megelőzően) a bolti fizetéseknek már csak 3%-át teljesítették a nemzeti valutákban (ld. 2. diagram).

2. diagram [pic]

Forrás: Bizottsági szolgálatok

Néhány kiskereskedőnek készpénzhiánnyal kellett megküzdenie az első napokban, mivel a bankokban tapasztalt sorbanállás miatt sok állampolgár inkább a boltokat használta arra, hogy megszabaduljon nemzeti valutájától. Ez azt eredményezte, hogy a pénztárosoknak a tervezetthez képest több nagycímletű euroérmére és kiscímletű eurobankjegyre volt szüksége.

Egyes máltai kiskereskedők és szolgáltatók (például buszvezetők) kifogytak az 1 és 2 eurocentesekből, amik a pontos összegű visszajárókhoz kellettek volna. Mivel az árak felkerekítését törvényileg tiltották, így egyes címletekre vonatkozóan előre nem látott igények merültek fel, amelyek kielégítésére a Máltai Központi Banknak pótlólagos megrendeléseket kellett tennie.

Egy bizottsági felmérésnek a 3. diagramon látható eredményei azt mutatják hogy az átállás után 12 nappal a máltaiak és a ciprusiak több mint 90%-ának már kizárólag vagy főként euroérmék és eurobankjegyek voltak a pénztárcájukban. Az átállás meglepően gyors volt figyelembe véve azt, hogy Szlovéniához képest kevesebb ember szerzett eurokészpénzt az €-napot megelőzően. 2007. december 29-én a ciprusiak 7%-a főként eurobankjegyekkel, míg 8% főként euroérmékkel rendelkezett. Málta vonatkozásában ugyanez 4, illetve 12%-ot tett ki. Szlovéniában az összehasonlítási időszakban ez az arány 20% volt az eurobankjegyek, és 27% az euroérmék tekintetében.

3. diagram [pic]

Forrás: Bizottsági szolgálatok

Az állampolgárok nagyon gyorsan megismerkedtek az új valutájukkal. 2008 februárjának elejére a máltaiak 90%-a és a ciprusiak 95%-a nagyon könnyűnek vagy elég könnyűnek találta az eurobankjegyek megkülönböztetését. A máltai polgároknak több mint fele (53%) a napi vásárlások során leggyakrabban euróban számolta az árakat, és mintegy 40%-uk már a nem hétköznapi vásárlások esetében is így tett. A ciprusiak a nagyobb értékű áruk vásárlása esetén leggyakrabban még mindig fontban számoltak, de többnyire euróban gondolkodtak a napi vásárlásaik intézése során[5].

2.2.3. A nemzeti valuták bevonása

A nemzeti valuták visszaáramlása 2007 utolsó hónapjaiban kezdődött meg. 2008. január 1-jére Máltán a forgalomban lévő bankjegyek 40%-át, Cipruson 10%-át, bevonták. Január első napjaiban a folyamat felgyorsult: Cipruson a kintlévő bankjegyek mennyiségének 5-6%-át, Máltán 3%-át vonták be naponta.

A január 1-jén még forgalomban lévő ciprusi font, illetve máltai líra bankjegyeinek értékben mintegy 50%-át bevonták január 15-ig, illetve január 17-ig[6]. A bevonás üteme mindkét országban gyorsabb volt mint 2002-ben, amikor az 50%-os szintet csak január 21-ére sikerült elérni. A ciprusi nemzeti valutának mintegy 25%-a, a máltainak 35%-a január végén még mindig forgalomban volt, amely adat nagyjából megfelel a 2002-ben tapasztaltaknak. [7]

A pénzszállító vállalatok illetve a bankok összességében semmilyen problémát sem jeleztek a nemzeti valuta begyűjtésével és tárolásával kapcsolatban.

4. diagram [pic]

Forrás: EKB

A ciprusi és a máltai készpénzcsere megerősíti, hogy még a nagyon nagy arányú készpénzforgalommal rendelkező országok esetében is meg lehet technikailag valósítani a rövid párhuzamos használati időszakot. Noha a bankok külön intézkedéseket hoztak a rendkívüli munkateher kezelésére, az átállás első heteiben ez mégsem volt mindig elegendő a sorok feltorlódásának elkerüléséhez. Az átmeneti időszak megkönnyítése érdekében minden átállást megelőzően szorgalmazni kell a felhalmozott nemzeti valutáknak az €-napot megelőző begyűjtését, a továbbszállítás kiterjedt alkalmazását, továbbá a készpénzkímélő fizetési eszközök használatát. |

3. A pénzügyi és igazgatási rendszerek átállítása

A Ciprus és Málta által választott „big bang” forgatókönyvnek megfelelően 2007. december 31-ig az igazgatási és pénzügyi rendszerek mindegyike kizárólag az adott ország nemzeti valutájában működött, és csak 2008. január 1-jén állt át euróra.

A rendelkezésre álló adatok szerint a ciprusi és máltai közigazgatásnak és a vállalkozásoknak sikerült megfelelően és időben felkészülniük. Mindkét ország szakértői részt vettek az Bizottság/OLAF, az EKB és az Europol által szervezett tájékoztatási és képzési rendezvényeken, amelyek célja az volt, hogy megismertessék őket a euro hamisításának megelőzésére kidolgozott eljárásokkal és módszerekkel.

A 2007 szeptemberében a két országban megkérdezett[8] vállalkozások szinte mindegyike tudott az átállásról és megkezdték az előkészületeket.

Az átállás időszaka alatt sem a bankok, sem a kiskereskedők nem számoltak be jelentősebb műszaki problémáról. Az ATM-ek, a kártyás fizetési rendszerek és a bankszámlák átállítása egyaránt zökkenőmentesen zajlott.

4. Az árak alakulása

4.1. Az árak ellenőrzése az átállás időszakában

Az euro lakossági megítéléséről 2007 szeptemberében készített Eurobarométer felmérés eredményei azt mutatták, hogy mind Cipruson, mind Máltán a polgároknak több mint háromnegyede tartott tőle, hogy az átállás időszakában visszaélések, illetve csalások történnek az árakkal kapcsolatban. A félelmek eloszlatása érdekében mindkét országban átfogó intézkedéseket hoztak.

Cipruson az árak kettős kiírását[9] öt euromegfigyelő központ szigorúan ellenőrizte, a gyakran vásárolt termékek árainak alakulását pedig a Pénzügyminisztérium és fogyasztói szervezetek figyelték. A méltányos árazásról szóló szabályzat – amelyhez 7 579 vállalkozás csatlakozott – láthatóan sikeresnek bizonyult az árak emelkedésének féken tartásában, hiszen visszaéléseket leginkább olyan vállalkozásoknál találtak, amelyek nem írták alá a szabályzatot. Az euro-megfigyelő központok kapcsolatba léptek azokkal a kiskereskedőkkel és szolgáltatókkal, akiknek az árai rendkívüli mértékben emelkedtek (főleg borbélyüzletek, fodrászatok, kebabárusok, magánkézben lévő parkolók, orvosok, kávézók és mozik), hogy megismerjék az okokat, továbbá az interneten közzétették mindazon vállalkozások neveit, amelyek visszaéltek az átállással.

Máltán az árak alakulását a Nemzeti Euroátállási Bizottság[10] (National Euro Changeover Committee, NECC) felügyeli, amely szintén tető alá hozott egy FAIR megállapodást több mint 7 900 vállalkozással.

Málta az első olyan ország, ahol törvényileg megtiltották, hogy az árakat az átállásra való hivatkozással felfelé kiigazítsák[11]. A felkerekített árakra vonatkozóan a polgároktól az euro-vonalon vagy emailen érkezett észrevételeket azonnal kivizsgálják. Az év első hét hetében mintegy 107 üzlet és egyéb szolgáltató (orvosokat és parkolókat is ideértve) módosította lefelé az árait azt követően, hogy az NECC figyelmeztette őket, hogy az euro bevezetése miatt méltánytalanul megemelték a díjszabásukat. Az indokolatlan áremelésért három vállalkozásra szabtak ki pénzbüntetést, 96 esetben azonban a beérkező panaszokat megalapozatlannak találták.

4.2. Az árak alakulása

A ciprusi és máltai infláció 2007-es alakulását nagy mértékben befolyásolták a globális tényezők. Az év első felében tapasztalt viszonylag alacsony infláció nagy mértékben volt köszönhető az energiaárak kedvező bázishatásának, ami megfordult 2007. augusztus-szeptember környékén. Ily módon az energiaárak kedvezőtlen alakulása kiegészítve az emelkedő nyersanyagárakkal 2007 második felében már emelkedő inflációt eredményezett.

Az éves átlagos infláció Cipruson 2007-ben 2,2%-ot tett ki, alacsonyabb értékekkel az év első felében, és magasabb értékekkel a második felében. A HICP infláció 2007-es emelkedő trendje folytatódott 2008 első hónapjában. Így az éves infláció 4,7%–on állt 2008. februárban, továbbnőve a 2008. január 4,1%-ról. Az éves infláció Máltán 2007-ben átlagosan 0,7%-os szinten alakult nagyon erős ingadozásokkal: az infláció első félévben tapasztalt lassulását a második félévben gyorsuló infláció követte. Februárban az éves adat 4,0%-ot mutatott, felfelé elmozdulva a 2008. januári 3,8%-ról.

Az Eurostat előzetes értékelése szerint (Euro-átállás és infláció Cipruson és Máltán, 2008. április) mind Cipruson, mind Máltán az átállás (egyszeri) teljes hatása az inflációra az átállás időszakában és közvetlenül azt követően megközelítőleg 0,2 és 0,3 százalékpont között alakult. A Ciprusra és Máltára vonatkozó becslések megfelelnek az átállás 2002-es első hulláma, és Szlovénia 2007-es átállása tapasztalatainak. Az Eurostat meglátása szerint az euro bevezetésének hatásai mind Cipruson, mind Máltán kimutathatóak, de nem érik el azt a szintet, ami mellett az általános infláció meglódulhatna. Mihelyt újabb adatok állnak rendelkezésre, az Eurostat szükség esetén felülvizsgálja a ciprusi és a máltai átállás hatásaira vonatkozó következtetéseit.

4.3. Az árak érzékelése

A bizottsági szolgálatoktól származó adatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben az érzékelt infláció általában követte a HICP infláció szintjét Cipruson és Máltán. Cipruson az érzékelt infláció szintje szorosan illeszkedett az általános infláció szintjéhez, mindkettő emelkedő trendet követ 2007 eleje óta. Máltán az érzékelt infláció szintén a HICP inflációt követte jóllehet kevésbé szorosan, hiszen a HICP inflációban áprilisban bekövetkezett meredek esést nem követte az érzékelt infláció ennek megfelelő esése.

Az euro-átállás óta rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az érzékelt inflációt a kezdeti időszak nem érintette. Az emelkedő HICP infláció ellenére, az érzékelt infláció szintje Cipruson a tavaly decemberi 45,7-ről 42,3 százalékpontra csökkent 2008. januárban, míg Máltán az érzékelt infláció 40,5 százalékponton állt 2008 januárjában, szemben az előző hónap 51,0 százalékpontjával. Úgy tűnik tehát, hogy sem a HICP infláció gyorsulása, sem az euro bevezetésének az árakra kifejtett lehetséges hatása nem befolyásolta a fogyasztóknak az árszínvonal alakulásával kapcsolatos érzékelését. Egyéb tényezők, például a tájékoztatási kampányok is segíthettek az érzékelt infláció szintjének csökkenésében az euroövezet két legújabb tagállamában. Málta esetében nagyon valószínű továbbá, hogy ez összekapcsolódik az árak kiigazításának megtiltásával és a tilalom következetes érvényre juttatásával.

5. diagram

[pic]

Forrás: Bizottsági szolgálatok

Ugyanakkor a helyzet némiképp árnyaltabbá vált 2008 februárjában. Miközben Máltán az érzékelt infláció szintje továbbra is csökkent, és már 34,0 százalékponton állt szemben a 2008. januári 40,5 százalékponttal, addig Cipruson az érzékelt infláció szintje 2008. januári 42,3 százalékpontról 48,2 százalékpontra szökött fel. Mindamellett túl korai lenne még következtetéseket levonni az Cipruson és Máltán érzékelt infláció további alakulásáról.

Ciprus és Málta 2007 közepe óta inflációs nyomással néz szembe, ami elsősorban a globális infláció az energia- és élelmiszerárak tekintetében tapasztalt felpörgésének tudható be. Ugyanakkor az érzékelt infláció szintje általában követte a HICP infláció trendjét. Az euro-átállást követő első hónapban az érzékelt inflációt sikerült féken tartani, jóllehet a mért infláció felgyorsult. Február folyamán Cipruson az érzékelt infláció felgyorsult, míg Máltán tovább csökkent. |

5. Az átállással kapcsolatos tájékoztatási kampány és az átállás lakossági megítélése

A ciprusi euro-kampányt és a nemzeti euro-honlapot (www.euro.cy) hivatalosan 2006. május 31-én indították el. A nagyszabású médiakampányt csak 2007 tavaszán kezdték meg, ami részben a közönségkapcsolatokkal foglalkozó ügynökség közbeszerzésével kapcsolatos nehézségeknek tudható be. A kampány a kkv-kra, a vidéki területekre és a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira koncentrált. Az fő üzenetek az átállás menetrendjével, az euro előnyeivel, az átváltási árfolyammal és az indokolatlan áremelkedéssel foglalkoztak. A leginkább alkalmazott kommunikációs csatornák a rádió (10 225 hirdetés), a televízió (3 260 hirdetés) és a nyomtatott sajtó (206 magazinokban, illetve 241 újságokban megjelenő hirdetés). „Eurobuszok” járták körbe a szigetet, hogy a távoleső területeken is tájékoztassák az embereket. Érzékelvén az euro változatlanul alacsony támogatottságát, a ciprusi hatóságok az utolsó hónapokban fokozták a tájékoztatási erőfeszítéseiket, elsősorban a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira koncentrálva. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott egyes tevékenységekhez, így például az újonnan létrehozott euro-kiállítás megrendezéséhez, egy újságíróknak megrendezett konferenciához és szemináriumhoz, egy országos iskolai verseny megrendezéséhez és promóciós anyagok elkészítéséhez.

Úgy tűnik, a tájékoztatási kampány nagyon jó eredményeket hozott. A 2008. februári Eurobarométer felmérés szerint 10 ciprusiból 9 nagyon jól, vagy elég jól tájékozottnak gondolta magát az átállással kapcsolatban. A legtöbb ciprusi (61%) számára a média jelentette a legfontosabb információforrást, amit a kereskedelmi bankok (16%) és a Ciprusi Központi Bank (10%) követett. Az emberek továbbá nagyon elégedettek (49%) vagy kellőképpen elégedettek (44%) voltak a euróval kapcsolatban a nemzeti hatóságok által adott tájékoztatással is. Tíz ciprusiból nyolcan kaptak euro-számológépet, amit nagyon hasznosnak találtak. 2008 februárjában az Eurobarométer által megkérdezett emberek mintegy 80%-a még mindig szeretett volna több információval rendelkezni az igazságos kerekítéssel és a korrekt árazással, az euro társadalmi, gazdasági és politikai hatásaival, valamint az euro biztonsági tudnivalóival kapcsolatban.

Máltán egy az első lépésben a figyelemfelkeltésre és az euro előnyeire, majd ezt követően az átállással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra összpontosító, átfogó többlépcsős kampánnyal sikerült az euro kezdeti alacsony támogatottságát megfordítani. A kampányban a tömegtájékoztatás eszközeit (4 750 TV-hirdetés, 20 125 rádióhirdetés, valamint 1 465 újságokban és magazinokban megjelenő hirdetés) vegyítették a személyes tájékoztatás fórumaival (euro-telefonvonal, sajtótájékoztatók, nemkormányzati szervezetek, helyi tanácsok és közösségek, fogyasztói és üzleti szervezetek, iskolák és a lakosság kiszolgáltatott csoportjai). A tájékoztatási kampány során rendszeresen megpróbáltak választ adni az embereknek a méltánytalan gyakorlatokkal kapcsolatos félelmeikre. Külön erre a célra létrehozott honlap (www.euro.gov.mt) tájékoztatott az egyes intézkedésekről és gyűjtötte módszeresen össze az euróval kapcsolatos információkat.

Az Európai Bizottság a partnerségi megállapodás keretében két euro-kiállítást, egy euro-konferenciát, egy közvéleménykutatást és egy a párhuzamos használattal kapcsolatos felmérést, valamint egy országos iskolai versenyt támogatott.

Úgy tűnik, a hosszú és intenzív tájékoztatási kampány nagyon jó eredményeket hozott. A 2008. februári Eurobarométer felmérés szerint 10 máltaiból 9 nagyon jól, vagy elég jól tájékozottnak gondolta magát az átállással kapcsolatban. Az emberek többsége (68%) számára a média jelentette az elsődleges információforrást, azon belül is a televíziót tekintették a leghatékonyabb forrásnak. A TV-hirdetéseket 87%-nyian látták, közülük 90% találta ezeket elég hasznosnak, vagy nagyon hasznosnak. 2008 februárjában az Eurobarométer által megkérdezett emberek mintegy 80%-a még mindig szeretett volna több információval rendelkezni az igazságos kerekítéssel és a korrekt árazással, valamint az euro biztonsági tudnivalóival kapcsolatban.

Az átállást és a hozzákapcsolódó tájékoztatási kampányokat mindkét országban zökkenőmentesnek és hatékonynak találták. Ez azt mutatja, hogy egy jól irányított és átfogó kommunikációs kampány lökést adhat az euro lakossági támogatottságának. A máltai kampány megmutatta továbbá, hogy az átállás nyomán fellépő áremelkedésekkel kapcsolatos félelmeket jólirányzott és intenzív tájékoztatással el lehet oszlatni. |

[1] Ciprus és Málta átállási tervében az ún. „big bang” forgatókönyv és a két fizetőeszköz párhuzamos használatának egyhónapos időtávja szerepelt. Az euroövezeti országok első hulláma a „madridi forgatókönyv” szerint vezette be az eurót, amelyben három éves (Görögország esetében egy éves) átmeneti időszak szerepelt. Szlovénia volt az első ország, amely a „big bang” forgatóköny szerint járt el: az eurobankjegyeket és -érméket ugyanazon a napon (2007. január 1-jén) vezette be, mint ahogy a euro törvényes fizetőeszközzé vált.

[2] Az Eurobarométer 223. gyorsjelentése (2008. február)

[3] A párhuzamos használat időszaka az €-napon kezdődő időszak, amely alatt mind az euro, mind a korábbi valuta (azaz a régi nemzeti valuta) törvényes fizetőeszköznek számít. Ez az időszak legfeljebb hat hónapig tarthat, de a tagállamok dönthetnek ennek lerövidítéséről is. Az átállás első hullámakor az országok többsége a párhuzamos használat időszakát két hónapban határozta meg. Szlovéniában mindössze 14 napot hagytak a párhuzamos használatra.

[4] Az ATM-es tranzakciók értéke csak 15%-kal nőtt, ami elsősorban annak tudható be, hogy 2008 januárjában az ATM-ek kizárólag kiscímletű bankjegyeket adtak ki.

[5] A 222. Eurobarométer gyorsjelentés Ciprus, és a 223. Eurobarométer gyorsjelentés Málta vonatkozásában. (Mindkettő 2008. februári)

[6] A 2008. január 1-jén forgalomban lévő ciprusi font bankjegyek, illetve érmék összértéke 994 millió, illetve 66 millió EUR-t tett ki. A máltai líra vonatkozásában ugyanezen értékek 635 millió, illetve 44 millió EUR-t tettek ki.

[7] A Ciprusi Központi Bank az €-naptól kezdődően a bankjegyeket még tíz évig, az érméket két évig térítésmentesen átváltja. A Máltai Központi Bank a máltai líra érméit 2010. február 2-ig, bankjegyeit 2018. február 1-ig fogja átváltani.

[8] 218. Eurobarométer gyorsjelentés (2007. szeptember) Ciprusra vonatkozóan, NECC Business Survey (2007. szeptember) Máltára vonatkozóan.

[9] Az áraknak a kettős, ciprusi fontban és euróban történő kiírása 2007. szeptember 1-től 2008. szeptember 30-ig kötelező Cipruson. Máltán az áraknak a kettős, máltai lírában és euróban történő kiírása 2007. július 1-től 2008. június 30-ig kötelező.

[10] Az árak ellenőrzése 2008. júniusig fog folytatódni.

[11] A máltai euro bevezetéséről szóló törvény (CAP.485) szerint az árak kiigazítása csak akkor engedélyezett, ha így az euróban kifejezett összeg kisebb lesz, mint az átállást megelőzően máltai lírában számított összeg euróban kifejezett egyenértéke. Folytonos skálák esetében a küszöbértékek meghatározása céljából megadott pénzösszegek átváltásánál – amennyiben ez szükséges – az összegeket ki lehet igazítani annak érdekében, hogy az egymás melletti sávokat kijelölő küszöbértékek folytonossága biztosított legyen, és ne legyen átfedés az egyes sávok között. Amennyiben ezt rendkívüli technikai nehézségek indokolttá teszik, úgy az euro-megfigyelési központhoz beadott kérelem alapján a központ engedélyezhet valamely más módon, az euro-megfigyelési központ által meghatározott feltételek szerint végrehajtott kiigazítást.