52007DC0860




[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.12.2007

COM(2007) 860 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára {SEC(2007) 1729} {SEC(2007) 1730}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára

1. BEVEZETÉS

Az innovációra összpontosító gazdaság kialakítása elengedhetetlen a versenyképességhez. A Bizottság széles körű innovációs stratégiája[1] kiemelte az innovációt elősegítő eszközök következetes, stratégiai használatának szükségességét, a keresletet szem előtt tartó megközelítés alkalmazásával. Az „Innovatív Európa megteremtése”[2] című jelentés, az EU 2006 versenyképességi jelentése és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk egybehangzó eredményre vezettek abban a tekintetben, hogy Európának – jelentősen megkönnyítendő az innovációk marketingjét – célirányosabb módon kell innovációbarát piacokat fejlesztenie.

A Versenyképességi Tanács[3] felkérte a Bizottságot, hogy „2007-ben nyújtson be egy — az érvényes megközelítés meghatározása céljából az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáción alapuló — a vezető piacokkal kapcsolatos kezdeményezést, amely támogatja a magas gazdasági és társadalmi értéket képviselő piacokat. Ebbe beletartozna azon területek meghatározása, amelyeken –– a versenyző piaci erők befolyásolása nélkül –– az összehangolt fellépés felgyorsíthatná a piac fejlődését az érintett hatóságok által végzett koordinált politikai döntéshozatal, valamint a kulcsfontosságú érdekelt felek közötti fokozott együttműködés révén.”

Erre válaszul e közlemény útjára indítja a vezető piacok kialakítására irányuló kezdeményezést (vezető piacok kezdeményezés). A közlemény meghatározza a vezető piaccá válás lehetőségét magukban hordozó piacok első csoportját, és gyors, összehangolt fellépésre szólít fel az e piacokra vonatkozó ambiciózus cselekvési tervek[4] segítségével annak érdekében, hogy ez Európa gazdasága és fogyasztói számára hamar látható eredményt hozzon.

A II. Mellékletben található „Magyarázó dokumentum az európai vezető piacok kezdeményezés megközelítéséről: módszertan és értelmezés”[5] leírja az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot, a vezető piac gazdasági természetét és a gazdaságra, társadalomra és környezetre gyakorolt kedvező hatásait, amelyek igazolják a vezető piacok kezdeményezés beindításához és megvalósításához szükséges politikai erőfeszítéseket.

2. A VEZETő PIACOK KEZDEMÉNYEZÉS A SIKERES EURÓPAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA KULCSA

2.1. A vezető piacok kezdeményezés céljai és lényeges elemei

Módszertanában a vezető piacok kezdeményezés eltér az eddigi EU kezdeményezésektől, mivel túlmegy a megszokott egyszeri, viszonylag korlátozott hatásokkal járó intézkedéseken. A GSM-re vonatkozó kezdeményezés például alapjában egy eszközre korlátozódott: a szabványok meghatározására. A vezető piacok kezdeményezés célja többek között az, hogy az európai vállalkozások elsőként, versenyelőny birtokában jussanak be a gyorsan növekvő világpiacokra.. Ezzel szemben az elektronikus kereskedelemre vonatkozó 1997-es európai kezdeményezés[6] – bár a tárgya hasonló volt – egy olyan piacot célzott meg, amely az USA-ban akkorra már fellendülőben volt.

A piacokra való összpontosítás tematikus megközelítést igényel. Az innovatív termékek és szolgáltatások különböző kategóriáira jellemző egyedi problémák az összehangolt szakpolitikai fellépés eltérő válfajait igénylik.

A vezető piacok kezdeményezés ezért először alapos elemzésre4, intenzív konzultációkra és visszajelzési mechanizmusokra alapozva meghatározza az ilyen egységes politikai fellépéssel támogatandó, ígéretes, feljövőben lévő piacokat.

Másodsorban megtervezi a jogi és szabályozási környezet egyszerűsítésének és a kereslet gyorsabb növelésének folyamatát.

A folyamat sikeréhez a következők szükségesek:

- a globális piaci szükségletek és a vásárlói preferenciák figyelembevétele a piaci lehetőségek maximalizálása érdekében ,

- az EU szabványok és megközelítések elfogadtatása a nem-EU piacokon, elsősorban a globális trendek által érintett területeken (pl. környezetvédelmi kérdések),

- törekvés az új termékek és szolgáltatások piaci bevezetéséhez kapcsolódó költségek csökkentésére, a piacra jutás könnyítésével és a kereslet aggregálását megkönnyítő intézkedésekkel. Biztosítani kell a különböző innovációs konstrukciók közötti versenyt, ezzel ösztönözve a változó piaci szükségletekhez való állandó alkalmazkodást.

Végül alapvetően fontos a tagállamok és a magánszektor aktív részvétele[7] a szubszidiaritás elveivel összhangban és a meglévő uniós jogi kereteken belül, nevezetesen a versenyjogot, az állami támogatást[8] és közbeszerzéseket illetően.

Mivel a kezdeményezés nem szándékozik mesterségesen piacokat teremteni szabványok, szabályozás vagy egyedi technológiák célirányos támogatása révén, ezért kiegészítő közösségi finanszírozásra nincs szükség. A kezdeményezés ugyanakkor hatással lehet a rendelkezésre álló forrásokból támogatandó területek közötti hangsúlyokra.

2.2. A piacok meghatározásának módszertana

Ezen elvek alapján, a Bizottság intenzív konzultációkat folytatott az érdekelt felekkel, amely a vezető piacok meghatározásának alábbi szempontrendszeréhez vezetett:

- Inkább a keresletre, mintsem a technológiai fejlődésre alapított megközelítés: A lehetséges vevők köre, valamint a piac által kielégített szükségletek azt jelzik, hogy viszonylag rövid időtartamon belül nagy piaci lehetőségek vannak Európában és globális szinten egyaránt.

- Széles piaci szegmens: A piaci szegmens meglehetősen széles, ellentétben az egy termékre építővel. A piacokra csak akkor lehet jelentős hatást gyakorolni, ha egymáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások körét is kínálják párhuzamosan. Ez több hozzáadott értéket eredményez a termék/szolgáltatás láncban, és az évek során tovább fenntartható versenyelőnyt biztosít az európai ipari gyártók szélesebb körének.

- Stratégiai jelentőségű társadalmi és gazdasági érdek: A piaci szegmens nagyobb stratégiai gazdasági illetve társadalmi hasznot biztosít például a népegészségügy fejlődése, a környezet és az éghajlat-védelem, a biztonság és foglalkoztatás területén. Egy-egy vezető piacot célzó kezdeményezés során felvállalt közigazgatás összehangolására irányuló erőfeszítések költsége csak akkor indokolt, ha az előbbiekben említett társadalmi előnyök kárpótolják.

- A leendő - összehangolt és célirányos, de rugalmas - politikai eszközök hozzáadott értéke: A kiválasztott piacokon nem létezik egy egyedül üdvözítő szakpolitikai intézkedés, amely egy csapásra el tudná távolítani a jelentős kereslet kialakulásának útjában álló akadályokat[9]. A megállapított akadályok olyan természetűek, hogy a különböző közigazgatási intézkedések és ösztönzők együttes kombinációja lehet csak hatásos. Míg a politikai intézkedések célja egyértelműen meghatározott, a végrehajtás módja teret kell, hogy engedjen a technológiai és kereskedelmi fejleményekre való a rugalmas reagálásnak.

- A győztesek tetszőleges kiválogatásával szemben: Európában rendelkezésre áll az ipari potenciál és a megfelelően érett új technológiák, illetve a meglévő technológiák újszerű használatára vonatkozó ötletek amelyekre a feljövőben lévő piac termék- vagy szolgáltatáscsoportjai építhetnek. A piac jellemzői biztosítják, hogy elkerülhető legyen egyes vállalatok tényleges kedvezményezésének kockázata, biztosítani lehessen a tisztességes és nyílt versenyt, és el lehessen kerülni bizonyos technológiai választások kikényszerítését, amelyek esetleg megakadályozzák a versengő és valószínűleg gazdaságilag előnyösebb opciók kifejlődését.

Ezeket az elveket egészítette ki a vezető piacok kezdeményezés megvalósíthatóságának felmérése, a Bizottság rendelkezésére álló információk és a folyamatban lévő munka figyelembevételével.

2.3. Mely piacokkal kell foglalkoznia a vezető piacok kezdeményezésnek

A fent leírt szempontok meghatározásában főleg az ipar által vezetett több mint harminc, nagy ipari és tematikus lefedettséget biztosító Európai Technológiai Platform (ETP)[10] [11] és a 8 INNOVA panel[12] jelentett segítséget.

Az érdekelt felekkel – a piacok meghatározását megelőzően – lefolytatott konzultációk első menetben igen széleskörűek voltak, mivel egyaránt kiterjedtek a módszertanra és a területek kiválasztására. A második fordulóban a konzultációkat és a Tanács 2006. december 4-i következtetéseit3 figyelembe véve, az ETP-ket és a Europe INNOVA paneleket külön meghívták a különböző piacok egyeztetett szempontok szerinti felmérése[13] céljából, workshopokon, tanácsadói csoportokban és kérdőívek alapján.

A legígéretesebb területek elemzését elmélyítendő, további konzultációkat folytattak több ipari ágazat részvételével.

Ennek alapján hat piacot határoztak meg a kezdeményezés kezdeti szakaszára: eEgészségügy, védelmet biztosító textilek, fenntartható építőipar, újrafeldolgozás, bio-alapanyagú termékek és megújuló energiaforrások . Ezek a piacok nagyfokú innovációt képviselnek, megfelelnek a vevők szükségleteinek, erős technológiai és ipari bázisuk van Európában és más piacoknál jobban függenek a szakpolitikai intézkedések biztosította kedvező keretfeltételek kialakulásától.

- az e-egészségügy (elektronikus egészségügy) jobb ellátás nyújtásában segíthet kevesebb pénzért, egy polgárközpontú egészségügyi ellátás keretében. Hathatós reformok nélkül – az e-egészségügy jobb kihasználását is beleértve – az egészségügyi kiadások a GDP jelenlegi 9%-áról 2020-ra várhatóan körülbelül annak 16%-ára emelkednek majd az európai népesség elöregedése következtében . Az e-egészségügyben jelentős kutatás-fejlesztési beruházásokat hajtottak végre. Ennek ellenére az ezen a területen végrehajtott informatikai és kommunikációs technológiai (IKT) beruházások jócskán lemaradtak az egyéb szolgáltatói ágazatokban végrehajtott hasonló beruházásoktól. A technikai és szervezeti megoldások követését gyakran hátráltatja a piac töredezettsége, főleg a társadalombiztosítási rendszerek különbözősége és az együttműködési képesség hiánya miatt. Ez akadályozza a méretgazdaságosságot. A helyzetet tovább súlyosbítja a jogbiztonság hiánya a visszatérítések és a felelősségi viszonyok területén, valamint a személyes adatok védelméről szóló jogi rendelkezések megfelelő alkalmazásával kapcsolatos tudatosság hiánya. Ez a termékek bevezetését és az üzleti beruházásokat egyaránt fékezi..

- Az építőipari piac a GDP 10%-át és a munkaerő-állomány 7%-át teszi ki. Az épületek teszik ki az Unió teljes energiafogyasztásának legnagyobb hányadát (42%) és egyben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának körülbelül 35%-ért felelősek. A fenntartható építés igen szerteágazó piaci területe környezetvédelmi megfontolásokra (pl. hatékony elektromos- és fűtőberendezések), a felhasználók egészségével kapcsolatos vonatkozásokra (pl. beltéri levegő minősége) és kényelmi szempontokra is kiterjed (pl. az idős emberek önállósága). Lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, valamint infrastruktúrák fenntartható megoldásainak kifejlesztését foglalja magába. Az építési szektor nem kellően összehangolt – uniós és nemzeti szintű – szabályozása, amelyhez hozzáadódik az üzletág túlnyomóan helyi üzletszerkezete, jelentős adminisztratív terhekhez, és a fenntartható építési piac nagy fokú töredezettségéhez vezetett. Szembetűnő az innovatív megoldások iránti keresletet potenciálisan gerjesztő közbeszerzési eljárásokat szabályozó jogi keret nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatos tájékozatlanság. Előrelátó megközelítésre van szükség a szabályozásra és a közbeszerzési döntésekre vonatkozóan egyaránt.

- A védelmet biztosító textilek[14] alatt a ruházatot és más textil-alapanyagú rendszereket értjük, amelyek fő feladata a felhasználók kockázatok és veszély elleni védelme munkájuk közben. Az intelligens védőruházat és felszerelés uniós piacának jelenlegi méretét 9,5-10 milliárd euróra becsülik, körülbelül 200 000, az intelligens védőruha és védőfelszerelési piachoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkahellyel. A világ egyes tájaira vonatkozó gyors növekedési előjelzés arra enged következtetni, hogy az uniós intelligens védőruházat és felszerelés exportja a következő években akár 50%-kal is megnőhet. Az európai szabványok gyorsabb kifejlesztése és használata a globális piacon a szellemi tulajdon megfelelő védelmével párosítva, – pl. a kkv-kat támogató szolgáltatások révén – még nagyobb keresletet gerjesztene az intelligens védőruhák és védőfelszerelések iránt. A közbeszerzési megrendeléseknek nagy szerepe van a védőtextilek piacán, de a kereslet töredezettsége a helyi hatóságok szintjén nyilvánvaló.

- A bio-alapanyagú termékeket megújuló, élő nyersanyagokból – mint például növényekből és fákból – állítják elő. A vezető piacok kezdeményezésre kiválasztott piaci szegmens olyan új bio-alapanyagú nem élelmiszeripari termékeket és anyagokat foglal magában, mint például a bio-műanyagok, a bio-kenőanyagok, a felületaktív anyagok, az enzimek és gyógyszerek. Nem tartalmazza a hagyományos papír- és fatermékeket, de az energiaforrásként szolgáló biomasszát sem. A bio-alapanyagú termékek hosszú távú növekedési lehetősége attól függ, mennyire képesek felváltani a fosszilis alapanyagú termékeket és piacképes áron kielégíteni a különböző végfelhasználók elvárásait, valamint olyan termékciklusokat kialakítani, amelyek semlegesek az üvegházhatást okozó gázok vonatkozásában és kisebb „ökológiai lábnyomot” hagynak maguk után, vagyis kevesebb hulladékot termelnek, kevesebb energiát és vizet használnak. Vezető technológiai és ipari helyzetéből adódóan Európa jó helyzetben van az innovatív, bio-alapanyagú termékek piacán. Ugyanakkor a termékek tulajdonságaira vonatkozó bizonytalanság és a gyenge piaci átláthatóság akadályozza a termékek gyors elterjedését. A környezetvédelmi szabályozás, a normák, a címkézés, és a tagállamok ösztönzése a mintaüzemek létrehozására: mind szerepet játszik, csakúgy, mint a közös agrárpolitika.

- Az újrahasznosítás csökkenti a kezelendő hulladékot, a természetes erőforrások fogyasztását és javítja az energiahatékonyságot. Ezért játszik lényeges szerepet a fenntartható fogyasztás és termelés felé vezető úton – nemcsak az energia, hanem az általunk előállított összes erőforrás tekintetében. Az újrahasznosítási ágazat forgalma 24 milliárd EUR és körülbelül 500 000 embert foglalkoztat több, mint 60 000 vállalat keretében. Az EU a világ öko-iparának 30%-át tudhatja magáénak és a hulladék és újrahasznosító ipar 50%-át. A jelentős piaci lehetőségek ellenére, a piac fejlődésének gátjai még mindig megvannak. Az innováció ösztönzése, valamint hatékonyabb folyamatok és technológiák bevezetése révén jelentős lehetőség nyílik a hatékonyság és a kapacitások javítására. Ez költség-, energia-, és természeti erőforrás-megtakarításokhoz vezetne és segíthetné Európát abban, hogy kevéssé függjön a nyersanyagok árától.

- A megújuló energia olyan energiaforrásra utal, amelyet újratermelődő energiaforrásból nyernek, mint például szél, nap, biomassza, a biológiailag lebomló hulladék illetve nyersanyag, geotermikus hullám, árapály és vízerőművek. Az európai megújuló energia ágazat éves forgalma jelenleg 20 milliárd EUR, és kb. 300 000 embernek[15] ad munkát, míg Európa energiaszükségletének 8,5%-át biztosítja. Az Európai Tanács 2007. márciusában tartott ülésén a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő kötelező emelését tűzte ki 2020-ra. Ez a célkitűzés a termelőknek óriási lehetőséget nyújt a fejlődésre, a termelési költségek egyidejű csökkentésével. A megújuló erőforrások fejlődését három tényező hátráltatja. Először, az energiahasználat külső költségeit[16] az energiaárak nem teljesen tükrözik. Ezért a megújuló energiaforrások iránti kereslet, amelynek összességében alacsonyak a külső költségei, az optimális szint alatt marad. Másodszor, a tanulási görbe jelentős hatásait – amelyek több technológiában leszoríthatnák az árakat – lassabban használják ki a jelenlegi alacsony kereslet miatt. Végül a megújuló energiát támogató rendszerek feldaraboltsága és az adminisztratív és piaci akadályok fennállása miatt a belső piac lehetőségeit nem használják ki maradéktalanul.

A 2. melléklet ennek a hat piacnak és vezető piacok kezdeményezés hatásának részletesebb elemzését tartalmazza. Nagyon óvatos becslések alapján a vezető piacok kezdeményezés koncentráltabb megközelítésének támogatásával a hat piac összesített piaci értéke 2020-ra több mint a kétszeresére emelkedhet és körülbelül egymillió munkahelyet teremthet.

A piacok első menetben lezajló kiválasztása nem zár ki más piaci területeket, mint jövendőbeli jelölteket, és nem jelent politikai állásfoglalást a komparatív társadalmi és gazdasági jelentőségükre nézve.

Már most van néhány meggyőző jel, amely alapján néhány területre a jövőben ugyanezt a megközelítést alkalmazni lehetne. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk[17] és a piac elemzésére szolgáló eszközök fogják segíteni ezt a folyamatos kiválasztási folyamatot monitoring és egy előrejelző mechanizmus felállításával, a meglévő diagnosztikai és elemző eszközökre építve, mint például az ERA-Watch és az ágazati innovációs figyelőszolgálat[18]. Ezt a vezető piaci megközelítést jelenleg futó[19], nagyobb kezdeményezések részévé lehetne tenni, ami növelné az innováció alapú piacok nyújtotta előnyöket az európaiak számára.

3. A FőBB SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK

Az e területek vezető piacokká válását megkönnyítő egyedi, témák szerinti cselekvési tervek összefoglalását az 1. melléklet tartalmazza. A vezető piacok kezdeményezés egy sor változatos politikai eszközt alkalmaz majd:

- Jogszabályok

A politikai célok érdekében kifejlesztett jogszabályokat úgy kell megtervezni, hogy azok elősegítsék az innovációt és ne jelentsenek többletterhet az újító vállalatoknak és más szervezeteknek. Itt a lehetőség az innovatív termékek és szolgáltatások piacát érintő különböző szakpolitikai területek jogszabályainak összehangolására. A megbízható, ésszerű és jól megtervezett jogszabályi és igazságszolgáltatási környezet alapvető fontosságú ahhoz, hogy a vállalatok beruházzanak, a fogyasztók pedig új termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak.

A vezető piacok kezdeményezésre irányuló cselekvési terv szabályozási intézkedései új jogalkotásra, valamint módosításokra, felülvizsgálatokra és hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslatokat tartalmaznak. Például a bio alapanyagú termékek és az előállításukra szolgáló új technológiák terjesztését segítené elő a meglévő jogalkotási intézkedések ésszerűsítése környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése (IPPC)[20] területén. A Bizottság hasonló intézkedéseket javasol szerepeltetni az újrahasznosítás vezető piacának létrehozását célzó cselekvési tervben is, amely a speciális EU jogszabályokkal való kölcsönösen felerősítő hatású intézkedések meghozatalára összpontosít, konkrétan az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól[21] és az elhasználódott járművekről[22] szóló irányelvekkel kapcsolatban.

- Közbeszerzés

A közbeszerzési kiadások az EU GDP-jének 16%-át teszik ki, de az építkezésre fordított kiadások 40%-át költik el közbeszerzés alapján , a katonai, polgári védelmi és szükségintézkedésekre fordított kiadásoknak pedig majdnem a 100%-át. A cselekvési tervek gyakori eleme a hatóságok mozgósítása az innovációt támogató közbeszerzési gyakorlat folytatására, amelynek során az új technológiák használatában úttörő szerepet játszó vevőkként lépnek fel.

A közbeszerzésekre vonatkozó, meglévő uniós jogszabálykeret[23] alkalmazása elősegíti a vezető piacok kezdeményezéseket azzal, hogy megoldást kínál a piac töredezettségére és támogatja a versenyképes megoldások kifejlesztését. Egy a Bizottság által nemrégiben közzétett iránymutatás[24] leírja, hogyan lehet a közbeszerzések révén elősegíteni az innovációt.Ezek a megoldások a pályázati felhívásokat előkészítő nemzeti, regionális és helyi szintű közbeszerzési irodák megszokott adminisztratív folyamatainak megváltoztatásait követelik meg (pl. a meglévő, illetve adott esetben új technikai megoldásokra és szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó információ megszerzésének gyakorlatát, vagy többet tudni arról, hogy miként határozzák meg és válasszák ki a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatokat” az életciklus alapú költségelemzés alapján. Ugyanez vonatkozik a vezető piac kialakulását elősegítő kritikus tömeg elérését megkönnyítő módszerekre is. Hasznosnak bizonyulhatnak az interoperabilitásra és a kis mennyiségű egyéni vásárlásokat felváltó, összevont megrendelésekre vonatkozó követelmények A közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselők képzésére és tudatosságának növelésére fordított erőfeszítések és a közbeszerzési irodák közötti hálózat működtetése olyan átfogó intézkedések, amelyek minden vezető piac javát szolgálhatják.

- Szabványosítás, címkézés és minősítés

A szabványok elősegíthetik a vezető piacok kialakulását, feltéve ha nem zárnak ki versenyző technológiákat, ha nem korlátozzák szükségtelenül a versenyt, vagy nem fékezik a kialakulóban lévő keresletet. A nyersanyagtól a végtermékig a gyártási lánc egészét érintő összehangoltabb műszaki, teljesítményi és termékszabványok, a szabványosítást jobban az innováció szolgálatába állíthatnák. A szabványoknak – lehetőség szerint – teljesítményközpontúnak, ugyanakkor technológia-semlegesnek kell lenniük.

A hat piacon folytatott jelenlegi szabványosítási gyakorlat nem egységes. Ez egymással versengő szabványokat eredményez, ami akadályozza az interoperábilis megoldásokat. Az interoperabilitás hiánya bonyolulttá teszi a tudásnak és számos elemnek komplex, új termékekbe és szolgáltatásokba történő beágyazását. Az egymással versengő, nem interoperábilis szabványok akadályozzák az innovatív megoldásokat az egész értékláncban. A vezető piacok kezdeményezés összefüggésében – a konkurens technológiák kizárását elkerülendő – a szabványok kiválasztását átfogó módon és lehetőség szerint uniós szinten kellene végrehajtani[25]. Egy adott probléma esetén az összeurópai szabványosítási platformok, mint például az Europe INNOVA szabványosítási hálózat segíthet a legmegfelelőbb szabványok kiválasztásában, széles ipari konszenzus alapján. A tájékozott vásárlók és felhasználók által generált kereslet felhajtása céljából, és annak biztosítására, hogy a szabványokat figyelembe vegyék a kutatási projektekben, javítani kell szabványokról folytatott kommunikációt.

Az iparon belüli tapasztalatokra építve a megfelelőségi nyilatkozat újszerű megközelítéseit lehet kialakítani. A felülvizsgált uniós ökocímkerendszert alapul véve a címkéken olyan új jellemzőket lehetne feltüntetni, mint például: „EU-bioalapanyagú termékek” és/vagy „Európában újrafeldolgozott termék” (újrahasznosítás). Ezzel valószínűleg új fogyasztókat lehetne megnyerni. A minimális jogszabályi követelményeket meghaladó tájékoztatás befolyásolhatja a potenciális vevők vásárlási döntéseit. Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv (2005/32/EK) például megállapítja a hatékony és dinamikus piaci átalakulás eszközeit. Az irányelv a minimumkövetelmények révén a piacon bekövetkező javulásokat tud kikényszeríteni a legrosszabbul teljesítő termékek betiltásával, míg – az irányelv végrehajtási intézkedései által bizonyos termékekre (I.3.2. melléklet) meghatározandó – teljesítménymérő referenciaértékek kiszámíthatóságot és dinamizmust biztosíthatnak az ipar számára. A kötelező, teljesítményt jelző címkék feltüntetésének az értékesítés helyén kulcsfontosságú jelentősége van a fogyasztók megalapozott döntéshozatalában. Az „Energy star” és az ökocímkék csak a környezetvédelmi szempontból legjobban teljesítő termékeket jutalmazzák majd.

Dinamikus szabványokat és „top runner4” programokat lehetne kifejleszteni[26] A szabványokról és az innovációról szóló, hamarosan megjelenő közlemény, valamint a környezetbarát tervezésről szóló irányelvben leírt munkaterv[27].kitüntetett figyelmet fordít a szabványosítás vezető piacokra gyakorolt hatásának.

- Kiegészítő eszközök

Más intézkedések felgyorsíthatnák és javíthatnák a gyártók és felhasználók közötti interaktív információáramlást, ezzel hozzájárulva a piac átláthatóságához. A gyártók és felhasználók közötti interaktív információáramlás a vállalatok versenyelőnyéhez is vezet majd azzal, hogy a kiválasztott piacokon jobb feltételek alakulnak ki a szerteágazó kihívásoknak való megfeleléshez. Ehhez platformokra[28], valamint megfelelő pénzügyi támogatásra lehet szükség, főleg az alábbi két esetben:

( Vállalati és innovációs támogató szolgáltatások, képzés és kommunikáció

A piac néhány szegmensében, a fiatal innovatív vállalatok sokat nyerhetnének az olyan támogatásból, mint például a tudástranszfer megkönnyítése, az inkubátor programok és a pénzeszközökhöz való hozzájutás tanácsadói szolgáltatáson illetve képzésen keresztül. Az ilyen tematikus szolgáltatások nyújtása mellett, a Strukturális Alapok vagy az új VIK (versenyképességi és innovációs keretprogram) integrált vállalat és innováció támogatási hálózat támogatása révén a kölcsönös tanulást és tudásmegosztást szolgáló hálózatalkotó projektek és platformok[29] összehangoltabb használata elősegítené a cselekvési tervek végrehajtását. Az európai tudás-alapú regionális csoportosulásokon belüli és közötti együttműködés felgyorsíthatná az ötletek és a tudás áramlását. A tagállamoknak és a régióknak ki kellene használniuk a kohéziós politikának a közvetlen befektetésekhez történő lehetséges hozzájárulását, csakúgy, mint a hálózatépítést több vezető piaci területen[30]. Ez hozzájárulhatna a politikai lendület és az érdekelt felek elkötelezettségének megtartásához és bővíthetné a vezető piacokban érdekelt felek körét.[31]

( Pénzügyi támogatás és ösztönzők

A rendkívül jelentős üzleti lehetőségek megjelenése a vezető piacok kezdeményezés által lefedett területeken valószínűleg ösztönző hatással lesz a magánberuházásokra. Itt a közszféra fellépésének jelentős szerepe lehet a finanszírozáshoz való hozzáférésben.

A cselekvési tervek ösztönzőleg hathatnának a nemzeti és az uniós programok keretében[32]. benyújtandó javaslatokra. Uniós[33] illetve tagállami szinten a K+F-re és innovációra fordított közkiadásokat néhány termékciklus megvalósíthatóságának alátámasztására lehetne felhasználni.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) az uniós pénzügyi támogatás jelentős összegeit kezeli, mint például a kockázat-megosztási pénzügyi mechanizmust és a CIP (versenyképességi és innovációs keretprogram) gyorsan növekvő és innovációs potenciállal rendelkező kkv-kat támogató pénzügyi eszközeit. Az EBB alapok a magánforrásokkal és esetleg a strukturális alapokkal kombinálva az innovatív termékek és szolgáltatások előállításának „bemutatását” és felfejlesztését támogathatná. Ezenfelül a JEREMIE-program (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) a Bizottság, az EBA és az EBB közös kezdeményezése, a kkv-k számára megkönnyíti a finanszírozáshoz (például: mikrohitel, kockázati tőke, hitelek, kölcsönök vagy garanciák) való hozzájutást. A köz- és magánszféra közötti partnerség új formáit lehet megfontolás tárgyává tenni, amelyben a befektetők és más érdekelt felek vehetnének részt. Ez a magánbefektetőket arra ösztönözhetné, hogy a vezető piacok kezdeményezéshez kapcsolódó új vállalkozásokat támogassanak.

A nemzeti és regionális állami támogatási programok irányváltását a tagországok arra használhatnák fel, hogy az állami támogatások új közösségi keretrendszere[34] alapján kihasználják a kutatás, fejlesztés és innováció támogatásának új lehetőségeit ezen a területen. A strukturális alapok által biztosított regionális támogatások irányvonalainak megváltoztatása különös jelentősséggel bír. Minden tagállam elkülönített a kohéziós politikai forrásokból egy bizonyos hányadot növekedési és foglalkoztatási célokra. A kohéziós politika által finanszírozott befektetésekben bekövetkezett legjelentősebb változás a K+F-et és innovációt érinti . Körülbelül 83 milliárd eurót, azaz a teljes kohéziós költségvetés 25%-át szánják erre a típusú befektetésre. Egyértelmű, hogy a vezető piacok meghatározása hasznos tájékozódási eszközként szolgál az ezen alapok felhasználásához kapcsolódó magán és közbefektetések számára

4. AZ IRÁNYÍTÁS ÉS TOVÁBBI LÉPÉSEK

A rövid idő alatt elvégzendő, jelentős számú, különböző tevékenységek közötti komoly koordináció szükségessége a cselekvési terveket[35] különösen ambiciózussá teszi. A siker az uniós intézmények és a tagállamok szoros együttműködésre vonatkozó elhatározásától függ e cselekvési tervek igen rövid idő alatt történő végrehajtását illetően; ezzel ösztönözve a magánszféra érintett szereplőinek tartós érdeklődését az ígéretes piacokba való befektetések iránt.

A Bizottság létre fogja hozni a kezdeményezés hatékonyságát biztosító szükséges koordinációs struktúrákat.

A vezető piacok kezdeményezés kidolgozására felkérést adó Tanács1 kulcsszerepet játszik majd e közlemény által elindított folyamatban. A Tanács fórumot biztosít az ütemterv létrehozására, meghatározva a vezető piacok kezdeményezés hozzájárulását a növekedést és foglalkoztatást célzó stratégiához, és figyelemmel kíséri a folyamatot. Mivel ez a kezdeményezés jelentősen hozzájárul a növekedési és foglalkoztatási partnerség több integrált iránymutatása[36] célkitűzéseinek eléréréséhez, hasznos lenne, ha a tagállamok ebben az összefüggésben adnának számot a vezető piacok kezdeményezés megvalósításáért tett intézkedésekről[37].

Rendszeres tájékoztatások és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk szervezésére kerül majd sor. Az illetékes nemzeti és alacsonyabb szintű döntéshozókat célzó tájékoztatást és kommunikációt kell biztosítani, figyelembe véve a tagországi kezdeményezéseket.

A vezető piacok kezdeményezés továbbfejlesztésére és az érdekelt felek e folyamatba történő bekapcsolására a Bizottság a vezető piacok kezdeményezés ben érdekelt feleket összekapcsoló elektronikus platformot alakít ki minden egyes cselekvési tervhez külön tematikus oldalakkal.

A Bizottság megfontolja, hogy a jelen vezető piacok kezdeményezést más piacokra vonatkozó cselekvési tervekkel is kiegészítse, amennyiben a tagállamok és az érdekelt felek bekapcsolódásának mértéke a megközelítés kiterjesztését indokolja, és ha a létrehozandó folyamatos ellenőrzési mechanizmus alapján a kiválasztott szempontoknak megfelelő új piaci területek érettnek tűnnek egy hasonló kezdeményezésre.

2009-ben terjeszti be a Bizottság a cselekvési tervek végrehajtásában elért haladásról és a köz- és magánszférából jövő érdekelt felek kötelezettségvállalásáról szóló félidős jelentést .

A vezető piacok kezdeményezésről szóló, független szakértők által szerkesztett zárójelentést a Bizottság 2011-ben nyújtja be; ez tartalmazzni fogja az utólagos értékelést, felméri a politikai intézkedések hatásait és – a lehetőségekhez mérten – a piaci szegmensekre gyakorolt tényleges hatást.

5. KÖVETKEZTETÉS

A vezető piacok kezdeményezés, ha időben, és a megfelelő politikai támogatás mellett valósul meg, biztosíthatja, hogy az európai vállalatok egyenlő feltételekkel és jobb esélyekkel léphetnek gyorsan növekvő világpiacokra, vezető gyártókként és versenyelőny birtokában, ezzel hozzájárulva a munkahelyek és a jólét fenntartható növekedéséhez. Az európai állampolgároknak a kezdeményezés alkalmat nyújthat arra, hogy hamarabb élvezzék a különösen nagy gazdasági és társadalmi hasznú, feljövőben lévő piaci területeken megvalósuló innovációk előnyeit .

A kezdeményezés megvalósítása céljából,

- A Bizottság kidolgozza a cselekvési tervekben említett, szükséges jogalkotási javaslatokat, és pályázati felhívásokat tesz közzé a támogató intézkedések végrehajtására.

- Felkéri a tagállamokat azon intézkedések végrehajtására, amelyek vezetésére a legilletékesebbek (az I. mellékletben leírtakkal összhangban) és ösztönzi az illetékes nemzeti és regionális szereplőket, hogy vegyenek részt a koordinációs mechanizmusokban, amelyek növelni fogják a kezdeményezés hatékonyságát és összhangot teremtenek a különböző intézkedések között.

- A Bizottság arra ösztönzi a vállalati és a magánszektorban tevékenykedő egyéb érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a fellépésekben, különösen úgy, hogy figyelemmel kísérik azokat az intézkedéseket, amelyek esetében a cselekvési tervek kiemelt szerepet szánnak nekik, valamint folyamatosan együttműködnek az illetékes hatóságokkal az illetékességi területükön belül.

[1] COM(2006)502 végleges, 2006.09.13.

[2] http://ec.europa.eu/invest-in-research/action/2006_ahogroup_en.htm.

[3] 2006. december 4-i következtetések az innovációs politikáról és versenyképességről.

[4] Lásd I. melléklet, SEC XXX Tematikus előkészítő dokumentumok a Bizottság Europa honlapján is elérhetők lesznek.

[5] SEC XXX

[6] COM(97)157., 1997.4.16.

[7] Pl. az európai technológiai platformok révén.

[8] Ha a tagállamok új állami támogatást helyeznek kilátásba, annak egy jól körülhatárolható piaci hiányosságot kell megcéloznia, ösztönző hatásúnak és arányosnak kell lennie és az is fontos, hogy a versenyre és kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása korlátozott legyen. A támogatás nem fedezheti az uniós szabályozás kötelező követelményeinek való megfelelés költségeit.

[9] Amely esetben nem lenne szükség a vezető piacok kezdeményezés alkalmazására.

[10] A listát lásd az alábbi honlapon:http://cordis.europa.eu/technology-platforms/individual_en.html.

[11] December 6-án lezajlott ETP – ipari vezetők szemináriuma ((http://cordis.europa.eu/technology-platforms/seminar7_en.html)

[12] Repülőgépipar, autóipar, biotechnológia, informatikai és kommunikációs technológiák, textil, energia, öko-innováció és gazellák (nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások), http://www.europe-innova.org/index.jsp.

[13] A Bizottság COM(2006)502 dokumentumban leírt javaslata és a Tanács 2006. december 4-i következtetései alapján.

[14] Műszaki textilek intelligens védőruházati és felszerelési célokra.

[15] Európai Megújuló Energia Tanács.

[16] Pl: az üvegház hatást okozó gázkibocsátáshoz a légszennyeződéshez és az ellátás biztonságához kapcsolódó költségek.

[17] Mint például az ETP-k és az Europa INNOVA panelek.

[18] https://www.europe-innova.org.

[19] Pl. „Idősödés jólétben az információs társadalomban” (COM(2007)332 végleges).

[20] A Tanács 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről, HL L 257, 26-40.o.

[21] 2002/96/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, HL L 37, 24.o.

[22] 2000/53/EK irányelv az elhasználódott járművekről, HL L 269, 34.o.

[23] 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv.

[24] http://www.proinno-europe.eu/doc/procurement_manuscript.pdf.

[25] A szabványok kiválasztásának folyamata a szabvány természetétől (hivatalos, nem hivatalos) függ majd, és eléggé rugalmas lesz a változó piaci feltételekhez történő alkalmazkodáshoz.

[26] A hamarosan megjelenő a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló cselekvési terv, az energiafelhasználó termékek 2010-es felülvizsgálata, és a 2008-as ökocímke felülvizsgálata lehetőséget biztosít e dinamikus elképzelések gyakorlatba történő átültetésére. Cf. http://ec.europa.eu/enterprise/environment/sip_en.htm.

[27] A 2005/32/EK irányelv 16. cikke

[28] Főleg elektronikus információcserére szolgáló, a köz- és a magánszférát ágazatközi és európai szinten összekötő platformok.

[29] Pl. a PRO INNO-kezdeményezés formátumát követve vagy a Europe INNOVA ágazati hálózatokra építve.

[30] A Bizottság „régiók a gazdasági változásért” című kezdeményezésének is van jelentősége a vezető piacok szempontjából.

[31] Pl. a biztosítási szektor bekapcsolódhatna az éghajlatvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos intézkedésekbe.

[32] A hetedik keretprogramot illetően, ennek nem kellene megváltoztatnia, sem felváltania a munkaterv felülvizsgálatát célzó szokásos eljárást.

[33] Főleg a hetedik keretprogramot és a VIK (versenyképességi és innovációs keretprogramot).

[34] HL C 323 1. oldaltól, nevezetesen az innováció támogatásának új lehetőségei, http://ec.europa.eu/invest-in-research/policy/state_aid_en.htm

[35] A cselekvési tervekben lévő egyedi intézkedéseket a vonatkozó hatásvizsgálati szabályok szerint értékelik, a vonatkozó döntéshozói folyamatok alapján.

[36] A 10. integrált iránymutatás már utal „az új technológiák és piacok kialakulására”

[37] A Európai Tanács 2006. decemberi ülésen elhangzott: „az eredmények elérésében tett előrehaladást az Európai Tanács jövőbeni tavaszi ülésein fogják nyomon követni a lisszaboni stratégia keretében.””