[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.11.2007

COM(2007) 692 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

ÁLTALÁNOS JELENTÉS A 2006. ÉVI ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSOKRÓL (PHARE – ISPA – SAPARD) {SEC(2007) 1468}

1. ÖSSZEFOGLALÁS

Ez a hetedik, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készült jelentés, amely a három előcsatlakozási eszköz, a Phare, az ISPA és a SAPARD által 2006 folyamán finanszírozott tevékenységekről szól. A jelentés az említett eszközök közötti, az előcsatlakozási támogatás összehangolásáról szóló 1266/99/EK tanácsi rendelet[1] (a továbbiakban: az összehangolási rendelet) 13. cikkének megfelelő koordinációra összpontosít. A 2002-ben Koppenhágában folytatott, kedvező kimenetelű csatlakozási tárgyalásokkal összhangban nagyobb hangsúlyt kapott a közösségi vívmányok sikeres végrehajtásához és a tagsággal járó, jelenlegi vagy jövőbeni európai közösségi programokban való részvételhez szükséges igazgatási kapacitás megteremtése.

A PHARE a közösségi vívmányok bevezetésével kapcsolatos kiemelt intézkedésekkel foglalkozik, akár az igazgatási kapacitás javításán keresztül, akár az azzal kapcsolatos befektetések támogatásával. Tartalmaz továbbá a gazdasági és társadalmi kohézióra vonatkozó elemet is.

Az ISPA (Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) jelentős környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteket finanszíroz.

A SAPARD (Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program) a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését finanszírozza.

Az előcsatlakozási eszközökre vonatkozó pénzügyi mutatókat a „Pénzügyi áttekintés” című 5. rész tartalmazza.

A három eszköz összehangolását a feladatkörök eszközök közötti elosztása biztosítja. A Bizottság érintett szolgálatai között igazgatósági szintű bizottság hangolja össze a munkát. Az egyes országok szintjén a Bizottság a felvételt kérő országokat arra biztatta, hogy erősítsék a minisztériumok közötti koordinációt, ami a strukturális alapok jövőbeli sikeres irányításának egyik legfőbb előfeltétele.

2. AZ ELőCSATLAKOZÁSI ESZKÖZÖK MECHANIZMUSAINAK ÁTFOGÓ LEÍRÁSA

2.1 Kötelezettségvállalások és pénzeszközök átruházása

Mielőtt uniós pénzeszközöket lehetne átruházni, szükség van: (1) keretmegállapodásra; (2) bizottsági határozatra ahhoz, hogy a pénzeszközök a költségvetésbe kerüljenek; valamint (3) kétoldalú finanszírozási megállapodásra vagy nyilatkozatra, amely az érintett intézkedés tekintetében meghatározza a Közösség pénzügyi kötelezettségvállalását a kedvezményezett országgal szemben, azaz rögzíti mindkét fél jogait és kötelezettségeit. A határozathozatalhoz és a források lekötéséhez vezető eljárások azonban minden egyes eszköz esetében különbözőek. Az egyes eszközök keretében történő finanszírozáshoz vezető eljárásokkal kapcsolatos részletes információk a melléklet 1.1. pontjában találhatóak.

2.2 Végrehajtási struktúrák a tagjelölt országokban

Az előcsatlakozási eszközökből származó pénzeszközöket minden országban a pénzügyminisztériumon belül létrehozott Nemzeti Alapon keresztül továbbítják; ez a nemzeti programengedélyező felelősségi körébe tartozik. A Phare és az ISPA tényleges végrehajtását olyan végrehajtó szervek (mint például a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, a CFCU) végzik, amelyek a pénzeszközöket a Nemzeti Alapból[2] kapják. A SAPARD tekintetében a végrehajtást a kijelölt SAPARD-ügynökség végzi, amely a pénzeszközöket a Nemzeti Alapból kapja.

2.3 A végrehajtás decentralizálása az összehangolási rendelet 12. cikke[3] értelmében

A decentralizáció az a folyamat, amely során az uniós pénzeszközök kezelése a tagjelölt ország igazgatásának hatáskörébe kerül.

A Phare és az ISPA esetében ez a folyamat 2006-ban többnyire a decentralizált végrehajtási rendszer (DIS) irányításával zajlott. DIS alatt az értendő, hogy az ISPA és a Phare által finanszírozott intézkedések vagy projektek irányítási folyamataihoz előzetes ellenőrzés szükséges, azaz a beszerzéssel és a szerződések odaítélésével kapcsolatos határozatokat az ajánlatkérő hozza meg, de e határozatok jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a kedvezményezett országba kirendelt delegációjához kerülnek. Így az Európai Bizottság küldöttségeinek feladata, hogy a beszerzési dokumentumokat a pályázatok kiírása vagy a szerződések aláírása előtti jóváhagyják.

Horvátország 2005 második negyedévében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, hogy DIS-rendszerét akkreditálja a Phare és az ISPA irányítására. Ezt követően a Bizottság (a Bővítési és a Regionális Politikai Főigazgatósághoz tartozó) pénzügyi ellenőrzési szolgálatai Horvátország vonatkozásában értékelték a nemzeti és ágazati program-/projektirányítás teljesítőképességét, valamint a közpénzekre vonatkozó pénzügyi ellenőrzési eljárásokat és struktúrákat. Az értékelés alapján a Bizottság 2006 februárjában úgy határozott, hogy a Phare[4] és az ISPA irányítását – részlegesen decentralizált alapon – a horvát pénzügyminisztérium kijelölt szervére ruházza át.

Ezzel szemben a SAPARD végrehajtása teljesen decentralizált módon történik (EDIS = kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer). Az EDIS az EU-támogatás teljes körű decentralizációját jelenti, vagyis azt a folyamatot, amellyel az uniós előcsatlakozási támogatások kezelése a tagjelölt országok igazgatására hárul, és a Bizottság – jóllehet a költségvetés általános végrehajtásának végső felelőssége továbbra is az övé – nem tart rendszeresen előzetes ellenőrzést az egyedi ügyletek tekintetében, hanem csak utólagos ellenőrzést végez.

A DIS- és az EDIS-irányítás felelősségének átruházása azt igényli minden országtól, hogy megfelelő, nemzeti szinten a nemzeti programengedélyező által jóváhagyott irányítási és ellenőrzési rendszerek állítsanak fel Amint e feltételek teljesülnek, a Bizottság a pénzügyi irányítás átruházásáról szóló határozat meghozatala előtt megfelelőségi vizsgálatot végez.

2006-ban Bulgáriában és Romániában további előrehaladás történt az EDIS-rendszerre való, az összehangolási rendelet alapján végrehajtott átállás terén. Ennek eredményeképpen Románia 2006 novemberében az ország két közlekedési végrehajtó ügynöksége tekintetében megkapta az ISPA EDIS-akkreditációt, a környezetvédelmi végrehajtó ügynökség esetében azonban – a kapacitás hiányossága és a gyenge teljesítmény miatt – az EDIS-akkreditácó meghiúsult. A bulgáriai környezetvédelmi végrehajtó ügynökség akkreditációja a jövőbeli pénzügyi ellenőrzések függvénye. A határozat meghozataláig az előzetes ellenőrzésekre épülő DIS-rendszer marad hatályban.

A Bizottság által elvégzett pénzügyi ellenőrzést követően 2006 júniusában valamennyi romániai ISPA végrehajtó ügynökség megkapta az EDIS-akkreditációt. Horvátország az ISPA EDIS-akkreditáció megszerzése érdekében ezidáig nem tett lépéseket, mivel az ISPA végrehajtása még viszonylag kezdeti szakaszban van.

Ami a Phare-t és az ISPA-t illeti, az EDIS-re való átállás négy lépésben történik, amelyek leírása a Bizottság „Felkészülés a kiterjesztett decentralizációra” című munkadokumentumában és „Az ISPA és a Phare útiterve az EDIS-hez” című dokumentumban található. Az útiterv kijelöli az EDIS-határozathoz vezető eljárási szakaszokat. Az első három szakasz megvalósításáért a tagjelölt országok felelősek; ezek során el kell végezniük az irányítási és ellenőrzési rendszerek hiányosságainak értékelését, e hiányosságokat meg kell szüntetniük, valamint értékelniük kell a rendszerek előírásoknak való megfelelését. A negyedik szakasz a bizottsági határozat előkészítése, ami a Bizottság feladata. E határozatot azt követően hozzák meg, hogy a nemzeti programengedélyező által a Bizottsághoz benyújtott EDIS-pályázatban leírtak szerint elkészül az irányítási és ellenőrzési rendszerek helyszíni pénzügyi ellenőrzését is tartalmazó részletes felülvizsgálat.

Az EDIS-ről a melléklet 1.2. pontja tartalmaz további információkat.

3. FELÜGYELETÉS ÉRTÉKELÉS

3.1 PHARE

A Phare-programok végrehajtása strukturált felügyeleti és értékelési folyamat tárgyát képezi. A támogatásfelügyeleti vegyes bizottságot az egyes országokban ágazati támogatásfelügyeleti albizottságok segítik, amelyek évente kétszer üléseznek.

Az új tagállamokban a támogatásfelügyeleti vegyes bizottság rendszerét felülvizsgált támogatásfelügyeleti vegyes bizottság irányítja, amelynek fő célja, hogy tovább erősítse a támogatásfelügyeleti vegyes bizottságok felügyeleti feladatkörét és kapcsolódó jelentési kötelezettségeit a Bizottság felé. Ennek megfelelően valamennyi új tagállam benyújtotta a támogatásfelügyeleti vegyes bizottságoknak a PHARE-támogatás végrehajtásáról szóló állapotjelentést, amely összefoglalja a felügyeleti, az időközi értékelési és a pénzügyi jelentés megállapításait. A támogatásfelügyeleti vegyes bizottság 2006 folyamán mind Bulgáriában, mind Romániában aktívan részt vett a csatlakozást megelőző előkészítő szakaszban a két ország igazgatási szervei előtt álló kihívások megoldásában. Horvátországban a – 2005 során tesztelt – támogatásfelügyeleti vegyes bizottsági/ágazati támogatásfelügyeleti albizottsági rendszert 2006 folyamán állították fel. Horvátország esetében a támogatásfelügyeleti vegyes bizottsági találkozókon Phare-programok, valamint decentralizált CARDS-projektek kerültek napirendre.

A felügyeleti és időközi értékelési rendszer magában foglalja a felügyelet és az időközi értékelés fokozatos decentralizálását és – a DIS- és EDIS-akkreditációkkal együtt – a feladatkör átadását a tagjelölt országoknak. 2005 óta valamennyi új tagállam létrehozta saját decentralizált felügyeleti és időközi értékelési feladatköreit. Habár a felügyeleti feladatkört Bulgária és Románia esetében 2001-ben már decentralizálták, az időközi értékelés a csatlakozás napjáig centralizált feladat maradt. A bolgár és román hatóságok várhatólag 2007 elején decentralizált időközi értékelést készítenek. Horvátország 2006 februárjában megkapta a DIS-akkreditációt, amelynek része a felügyeleti tevékenység megszervezése is.

2006-ban a Bővítési Főigazgatóság centralizált időközi értékelési feladatköre keretében 24 egyéni országos, ágazati, ad hoc és tematikus jelentés született a Bulgáriának és Romániának nyújtott Phare-támogatásról.

A Bulgáriáról és Romániáról szóló jelentésekből leszűrhető legfőbb megállapítások a következők:

- Az értékelés eredményei alapján általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a Phare teljesítménye idővel javult, ám még mindig nem egységes.

- A Phare végrehajtása továbbra is kihívás: a szerződéskötéseket általában késedelmek jellemzik.

- Az eredmények általában megfelelőek még akkor is, ha a tervezettnél később teljesítik őket.

- Az intézményfejlesztés terén különösen hatékonynak bizonyult az ikerintézmények létrehozása, mivel növelte a kedvezményezettek felvevőképességét.

- A Phare teljesítménye ágazatonként igen eltérő volt. Romániában a legmagasabb minősítést a környezetvédelmi és a belső piaci ágazat, míg a legalacsonyabbat a gazdasági és társadalmi kohézió, illetve az energia és közlekedés kapta. Bulgáriában a környezetvédelmi ágazat kapta a legmagasabb minősítést, a gazdasági és társadalmi kohézió, az energia és a közlekedés pedig a legalacsonyabbat.

- Rendkívüli mértékben szükség volt a Phare-támogatásra a közigazgatást és az igazságszolgáltatást érintő reformok kezdeményezéséhez, de nem sikerült kellő előrehaladást felmutatni.

- a Phare csak korlátozott hatással volt a kedvezményezetteknek a strukturális alapok fogadására való felkészítésére. A strukturális alapokra való felkészülés felgyorsulása főként a hatóságoknak köszönhető, akik a küszöbön álló csatlakozásra tekintettel maguk tettek erőfeszítéseket.

- A Phare nem eléggé járult hozzá annak biztosításához, hogy a nemzeti koordinációs struktúrák és folyamatok létrejöjjenek.

A Phare-támogatás egyre fenntarthatóbbá válik azáltal, hogy a Phare több ágazatban is megerősítette jogi, szervezeti és igazgatási rendszerét.

3.2 ISPA

Valamennyi ISPA-projektre az ISPA-rendelet és a finanszírozási nyilatkozat felügyeleti és értékelési rendelkezései vonatkoznak. A végrehajtás menetét a Bizottság szolgálatai – különösen a támogatásfelügyeleti bizottságokon keresztül – évente kétszer rendszeresen, valamint időszakosan is megvizsgálják.

Az utólagos értékelés követelményeit a Bizottság és az ISPA-kedvezményezett ország között létrejött valamennyi projekt esetében megkötött finanszírozási megállapodás mellékletének XIII. szakasza határozza meg. E szakasz kimondja, hogy a projekt teljesítését követően a Bizottság és a kedvezményezett országok értékelik a projekt hatását és kivitelezésének módját. Romániában és Horvátországban 2006 végéig egyetlen projektet sem fejeztek be, Bulgáriában pedig, noha néhány projektet nagyjából sikerült 2006 végéig befejezni, egyetlen beruházási projekt sem zárult le. Az év során ezért utólagos értékelést nem indítottak el.

3.3 SAPARD

A SAPARD-programok végrehajtását felügyelet és értékelés tekintetében egyaránt a többéves finanszírozási megállapodások rendelkezései szabályozzák. 2006-ban valamennyi támogatásfelügyeleti bizottság legalább egyszer összeült. A Bizottság a felügyeleti és értékelési rendszerek alkalmazása és működtetése tekintetében továbbra is szorosan együttműködött a kedvezményezett országokkal. A támogatásfelügyeleti bizottság 2006 során tartott ülései megfelelő alkalomnak bizonyultak a következők megvitatására és eldöntésére: i. a programok végrehajtásának felügyelete; ii. a programok lezárásához és a programok felvevőképességének fejlesztéséhez szükséges módosítások elfogadása (Bulgária, Románia), valamint iii. a SAPARD-programok végrehajtásával kapcsolatban elért haladásról szóló éves jelentések elfogadása a Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásuk előtt.

4. KOORDINÁCIÓ

4.1. Általános észrevételek

Az összehangolási rendeletnek megfelelően a Bizottság szorosan összehangolja a három előcsatlakozási eszközt. A rendelet részletesen meghatározza, melyik eszköz milyen területhez nyújt segítséget, minimálisra csökkentve ezzel a különböző eszközök közötti lehetséges átfedéseket.

A csatlakozási partnerségek a három előcsatlakozási eszközön keresztül általános támogatási keretrendszert állítanak fel. Ezek a Phare esetében a nemzeti fejlesztési tervekkel, míg az ISPA esetében a környezetvédelem és a közlekedés nemzeti stratégiáival egészülnek ki. A SAPARD-projekteket a tagjelölt országok tervei alapján elkészített és az országonként a Bizottság által 2000-ben a 2000–2006-os időszakra jóváhagyott vidékfejlesztési programok alapján válogatják ki.

A Phare irányítóbizottság kulcsszerepet játszik az általános koordinációban. Az összehangolási rendelet 9. cikkének értelmében e bizottság segíti az Európai Bizottságot a három eszköz keretén belül megvalósuló műveletek összehangolásában, az Európai Bizottság pedig tájékoztatja az említett bizottságot az egyes országok részére kihelyezett indikatív pénzügyi eszközökről, valamint előcsatlakozási eszközönként azon megtett intézkedésekről, amelyeket az Európai Beruházási Bank (EBB), más közösségi eszközök és a nemzetközi pénzügyi intézmények összehangolásával kapcsolatban hozott.

4.2. Koordináció a Bizottságon belül

A Phare-program és az eszközök koordinálása a Bővítési Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, amelyet támogat a Phare irányítóbizottság is. Az ISPA a Regionális Politikai Főigazgatóság, míg a SAPARD a Mezőgazdasági Főigazgatóság hatáskörébe tartozik.

A programozást a szolgálatok közötti kiterjesztett konzultációk révén hangolják össze. Az előcsatlakozási eszközök számára továbbá koordinációs bizottságot állítottak fel a különféle érintett bizottsági szolgálatok igazgatói szintjén. E bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy az EDIS-t felkészítsék a Phare és az ISPA kezelésére.

A Bizottságnál a három előcsatlakozási eszközre igazgatói szinten létrehozott koordinációs bizottság 2006 során hivatalosan nem ülésezett, noha számos fontos találkozóra sor került, különösen az új előcsatlakozási eszköz (IPA) és vonatkozó alkotóelemei[5] létrehozásának tekintetében.

A párhuzamos munkavégzés elkerülésére a Bizottság – az összehangolásról szóló rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével – tisztázta a Phare és a SAPARD közötti kapcsolódási pontokat. A projektfelügyeletet illetően a koordináció a támogatásfelügyeleti vegyes bizottság révén valósul meg. Ahol lehetséges, a támogatásfelügyeleti vegyes bizottságot az ISPA támogatásfelügyeleti bizottságok, valamint a megfelelő Phare albizottságok támogatják.

4.3. Koordináció a tagjelölt országokban

A Bizottság határozottan támogatja a tagjelölt országokat a minisztériumok közötti koordináció erősítésében, ami kulcsfontosságú előfeltétele a strukturális alapok tagjelölt országok általi sikeres irányításának és rövid távon a Phare ESC (gazdasági és társadalmi kohéziót támogató) összetevője végrehajtásának. Noha jelentős fejlődés volt észlelhető, a minisztériumok közötti koordináció további fejlesztést igényel. Mivel a decentralizált irányítás (a SAPARD esetében) kezdetektől fogva biztosított, illetve (a Phare és az ISPA esetében) egyre nagyobb mértékben fogják alkalmazni, a tagjelölt országoknak az előcsatlakozási támogatásban részesülő műveletek megfelelő összehangolására és az átfedések elkerülésére vonatkozó felelősségét ennek megfelelően ki kell dolgozni.

A Bizottság ezért felkéri az országokat, hogy a hatékony és eredményes koordináció érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket. A tagjelölt országok és a Bizottság delegációi számára elküldött ellenőrzési lista, amely az utóbbiak számára lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a végrehajtó szerv képes-e a Phare ESC-összetevőjének eredményes és hatékony irányítására, kimondja, hogy fel kell mérni, vajon megfelelőek-e a lefektetett koordinációs mechanizmusok, és hogy megfelelő mechanizmusok vannak-e érvényben annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek átfedések más közösségi eszközökkel, különösen a Phare CBC-összetevőjével (határokon átnyúló együttműködés), a SAPARD-dal és az ISPA-val.

4.4. Koordináció az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel

A Bizottság a programozási ciklus keretén belül rendszeres konzultációt folytat a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a kétoldalú adományozókkal annak érdekében, hogy meghatározzák a közös tevékenységek körét és az előcsatlakozási prioritások megvalósítását szolgáló, kiegészítő jellegű hozzájárulások módját.

A projektek során az EBB-vel és az egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Világbankkal és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (a továbbiakban: CEB, a német Kreditanstalt für Wiederaufbauval – a továbbiakban: KfW – együttműködve) megvalósuló együttműködést és társfinanszírozást az Európai Bizottság és a részt vevő nemzetközi pénzügyi intézmények közötti, a bővítésben érintett országokról szóló, 2006. április 26-án módosított egyetértési nyilatkozat keretein belül szervezik meg.

A Phare tekintetében a nemzetközi pénzügyi intézmények által, a nemzeti programok szintjén megvalósuló beruházási projektekre nyújtható társfinanszírozás lehetősége korlátozott, mivel a Phare esetében a programozási és a hitel-kihelyezési mechanizmusok időbeli ütemezése meglehetősen eltérő. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott szoros együttműködés mindazonáltal fennmarad annak érdekében, hogy stabil és fenntartható keretet határozzanak meg, amely lehetővé teszi a hitelek finanszírozását minden olyan esetben, amikor ez a tőkefinanszírozásnál kedvezőbb, biztosítva ezáltal a két finanszírozási modell egymást kiegészítő jellegét.

A Phare keretében finanszírozott horizontális programok tekintetében a tíz Phare-ország 2005 előtt részesülhetett támogatásban. A 2005 óta indított új programok csak négy országra terjednek ki: Romániára, Bulgáriára, Horvátországra és Törökországra[6]. Az egymást követő, horizontális finanszírozási lehetőségek technikai jellege és a több országra kiterjedő megközelítés miatt olyan szakosított pénzügyi intézményeket kellett bevonni, amelyek a nemzetközi pénzügyek, a kis- és középvállalkozások és az önkormányzati szektor fejlesztése terén hosszú múltra tekintenek vissza. A kereskedelmi befektetési lehetőségeket kereső, magánszektorbeli pénzügyi intézményekkel szemben elsőbbséget élveztek azon, nemzetközi közjogi szerv státusszal rendelkező pénzügyi intézmények, amelyek – különösen a bővítéssel kapcsolatban – az EU-val azonos értékeket vallanak magukénak, és amelyek hasonlóképpen a közérdeket tartják szem előtt.

Az első támogatási programot 1999-ben indították az EBRD-vel együttműködésben. A programot a KfW-vel együttműködésben végrehajtó CEB, valamint az EBB a következő évek során csatlakozott a támogatási programokhoz. 1999 óta a Bizottság 32 támogatási programot kezdeményezett:

- tizennyolc, kis- és középvállalkozások számára nyújtott pénzügyi eszközt, amelyek összesen 376 millió euro uniós ösztönzőt, valamint a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről 2 328,25 millió euro hitelkeretet tartalmaztak. 2007 februárjának közepére 287,6 millió euro uniós ösztönzőt már elkülönítettek projektek számára.

- tizenegy, önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi eszközt, amelyek összesen 117,8 millió euro uniós ösztönzőből és a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről 589 millió euro hitelből állnak. 2007 februárjának közepére 41,3 millió euro uniós ösztönzőt már elkülönítettek projektek számára.

- három, először 2006-ban nyújtott energiahatékonysági pénzügyi eszközt, amelyek 53 millió euro uniós ösztönzőből és a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről nyújtott 212 millió euro hitelből állnak. Ezek végrehajtása 2007 áprilisában kezdődik.

A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi eszköz több kedvezményezettre kiterjedő program, amelynek célja a pénzügyi közvetítők (azaz a bankok, lízingtársaságok) kapacitásának fokozása a kedvezményezett országokban (új tagállamok és tagjelölt országok) annak érdekében, hogy terjesszék ki és tartsák fenn a kis- és középvállalkozások számára nyújtott pénzügyi műveleteiket.

Az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi eszköz mechanizmusa hasonló a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi eszközéhez. A nemzetközi pénzügyi intézmények forrásaiból származó hitel- és kockázat-megosztási eszközöket kombinálják a helyi pénzügyi közvetítők számára nyújtott, vissza nem térítendő pénzügyi ösztönzőkkel. Előirányozták továbbá, hogy a helyi hitelpiacok keresleti oldalának megerősítése érdekében az önkormányzatok számára a Phare-ból korlátozott mértékben technikai segítségnyújtást is finanszíroznak.

Az energiahatékonysági eszközt 2006-ban, az energiahatékonyságról szóló zöld könyvre és az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvre adott válaszképpen indították el. Célja, hogy – a hitelek végső igénybevevői számára megfelelő finanszírozás elérhetővé tételével – valamennyi épületfajta vonatkozásában, valamint az ipari ágazatban ösztönözze az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat. A program egyesíti magában a nemzetközi pénzügyi intézmények által a pénzügyi közvetítőkre kiterjesztett hitelkeretet, amellyel a berendezések költséghatékonyságának javítását és az energiatakarékos beruházások vonzóbbá tételét kívánják előmozdítani, valamint a helyi pénzügyi közvetítőknek juttatott díjakat, amelyek célja, hogy energiahatékonyság finanszírozására szolgáló hitelek nyújtására ösztönözze őket.

Az Európai Tanács nizzai ülésének felkérése és a határ menti régiókról szóló, 2001. július 25-i bizottsági közlemény értelmében az EBB és a Bizottság eszközt dolgozott ki a határ menti régiók számára. A projekt középpontjában a határ menti régiók kis önkormányzati infrastruktúráinak a jelenlegi EU-régiókkal való integráció előmozdítása érdekében történő kiépítése áll. Két önkormányzati infrastrukturális programot foglal magában, amelyek összesen 40 millió euro uniós ösztönzőt és az EBB-től kapott 200 millió euro kölcsönt tesznek ki. E programot az EBB-vel csak a határ menti régiókban hajtják végre, és e végrehajtás még mindig folyamatban van. 2006-ban a program méretét arányosan a lehetséges projektekhez igazították, így az EU hozzájárulását 50 millió euróról 40 millió euróra csökkentették.

5. PÉNZÜGYI ÁTTEKINTÉS

Országonkénti PHARE[7], ISPA és SAPARD kiutalások 2006-ban (millió euróban)

PHARE | SAPARD | ISPA | ÖSSZESEN |

Bulgária | 305,3 | 82,4 | 167,8 | 555,5 |

Románia | 544,3 | 192,4 | 377,9 | 1114,6 |

Horvátország | 78,2 | 25,0 | 34,4 | 137,6 |

Összesen | 927,8 | 299,8 | 580,1 | 1807,7 |

[1] Közzététel: HL L 161. 1999.6.21. 68. o.

[2] Kivéve, ha a Nemzeti Alap a végrehajtó szerv nevében kifizetőként jár el.

[3] Ehhez az összehangolási rendelet 12. cikke szolgál jogalapként: „a csatlakozni szándékozó országokban a projektek elvégzett kiválasztása, a pályázati eljárás és a szerződés odaítélése esetében […] a Bizottság dönthet úgy, hogy eltekint az előzetes jóváhagyás követelményétől”.

[4] Határozat született a fennmaradó CARDS-projektek zömének decentralizálásáról, azaz a végrehajtás CFCU-hoz utalásáról is.

[5] A 2007 és 2013 közötti időszakban alkalmazandó, hat javasolt külkapcsolati eszköz egyike az IPA, azaz az új előcsatlakozási támogatási eszköz. A külső segítségnyújtás és a belső politikák közötti kapcsolódási ponton az IPA szándéka megkönnyíteni a tagjelölt országok (Törökország, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) és a lehetséges tagjelölt országok belépését az Unióba. Az IPA csatlakozásfüggő eszköz lesz, amely megfelel a csatlakozási folyamatból eredő valamennyi követelménynek, különösen a prioritások, a felügyelet és az értékelés tekintetében. Az IPA váltja majd fel a jelenlegi előcsatlakozási eszközöket, azaz: a Phare-t, amely a közösségi vívmányok végrehajtását öleli fel az intézményépítés és a kapcsolódó beruházások, valamint a gazdasági és társadalmi kohézióba és a határokon átnyúló együttműködésbe történő beruházások formájában; az ISPA-t, amely a Kohéziós Alap elődje, és a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrával foglalkozik; a SAPARD-ot, azaz a vidékfejlesztési tervek elődjét, amely a közös agrárpolitika vívmányaira és a vidékfejlesztésre terjed ki; a Törökország számára létrehozott, a Phare-éval azonos feladatkörű előcsatlakozási támogatást, valamint a nyugat-balkáni régiót lefedő CARDS-ot.

[6] Törökország esetében a keretet Törökország előcsatlakozási pénzügyi támogatása biztosítja.

[7] A Phare-ra vonatkozó számadatok hozzávetőlegesek, mivel tartalmazzák a több országra kiterjedő programokhoz a bolgár/román tárgyalási menetrend keretében és Horvátországgal kapcsolatban nyújtott hozzájárulásokat, amelyeket nem lehet pontosan országokra lebontani. Az útiterv programok szerinti lebontása az egyes országokat tárgyaló mellékletekben található. A Bulgáriára vonatkozó számadat tartalmazza a nukleáris létesítmények leszerelését célzó KIDS-programot is. Egyik számadat sem tartalmaz kiadási támogatást.