[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.4.2007

COM(2007) 184 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere

BEVEZETÉS

A többnyelvűség alapvető érték Európában: meghatározó része Európa egyedi arculatának, gazdagítja továbbá kultúráját és társadalmát. A nyelvtanulás révén az emberek jobb munkalehetőségekhez juthatnak, jobban megértik maguk és mások kultúráját, és nagyobb mobilitásra tesznek szert.

Az európaiak nyelvtudásának gyarapítása fontos célkitűzése a lakosság készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében folytatott, a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia részét képező hadjáratnak is. 2002 márciusában a barcelonai Európai Tanács további lépésekre szólított fel „… az alapkészségek elsajátításának mindenekelőtt legalább két idegen nyelvnek igen korai életkorban kezdődő tanítása révén való javítása” érdekében. Ugyanakkor felszólított „ egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozás [ár] a 2003-ban ”.[1]

Ennél fogva az „Oktatás és képzés 2010” stratégia[2] keretében a Bizottság és a tagállamok egy sor különböző intézkedéssel igyekeznek felkarolni a nyelvtanulást támogató szakpolitikai megoldásokat.

A Bizottság Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató című 2005. évi közleményében[3] részletes stratégiai tervet vázolt fel egy a nyelvi kompetenciát vizsgáló európai felmérés létrehozásához, mely lehetővé tenné egy európai szintű mutató kialakításához szükséges adatok összegyűjtését. Erre alapozva 2006 májusában a Tanács az európai nyelvi kompetenciamutatót érintő több központi kérdésben is határozott[4], és hangsúlyozta, hogy a felmérésre mihamarabb sort kell keríteni. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy állítson fel egy nemzeti szakértőkből álló, az európai nyelvi kompetenciamutatóval foglalkozó tanácsadó bizottságot (a továbbiakban: tanácsadó bizottság), amelynek feladata, hogy a felmérés előkészítésében és lefolytatásában segítse a Bizottságot[5]. A tanácsadó bizottság jelentős mértékben hozzájárult e közlemény elkészítéséhez. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy készítsen számára jelentést a munkálatok előrehaladásáról. E kérésnek kíván eleget tenni a jelen közlemény.

A Bizottság nemrégiben adott ki közleményt az oktatási és képzési stratégia általános támogatását szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről[6]. A keretrendszer 20 alapmutató kidolgozását javasolja a főbb területek lefedésére. Egy nyelvi kompetenciamutató kidolgozása sajátos kihívást jelent.

A Bizottság jelen közleménye döntést fogalmaz meg a 2006. májusi tanácsi következtetésekben kiemelt felmérés kidolgozásával kapcsolatos valamennyi nyitott kérdésben. Felkéri továbbá a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a felmérés javasolt keretrendszerét. Erre alapozva a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben le tudná folytatni a felmérést. A közlemény szerint a felmérésre 2009 első félévében kerülne sor.

Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere

Az európai felmérés célja, hogy megbízható és összehasonlítható adatokkal szolgáljon a tagállamok, a szakpolitikusok, a tanárok és a gyakorlati szakemberek számára az uniós idegen nyelvi kompetenciákról. Tájékoztatni fog a fiatalok többnyelvűségéről, arról, hogy hol található jó gyakorlat, hol jók a teljesítmények, és hogyan halad az idegennyelv-tanulás javításának megvalósítása.

A felmérést a tanácsadó bizottság segítségével és a tagállamokkal együttműködésben a Bizottság végzi.

A vizsgálandó nyelvi készségek

Az adatgyűjtés első fordulójában a következő három nyelvi készséget vizsgáló tesztek kidolgozására kerül sor: olvasott szöveg értése , hallott szöveg értése , valamint íráskészség . A negyedik készség, a beszédkészség mérésére a Bizottság a későbbi felmérésekhez gondoskodik mérőeszközök kidolgozásáról.

Az európai felmérés célja az „általános idegen nyelvi kompetencia mérése valamennyi tagállamban” [7]. Végleges formájában mind a négy nyelvi készséget hivatott mérni: olvasott szöveg értését , hallott szöveg az értését , íráskészséget és a beszédkészséget . Egyes készségeket azonban könnyebb mérni, mint másokat. A szóbeli produktív készségek méréséhez vizsgáztató jelenlétében végzett tesztelésre lehet szükség, és ez általában bonyolultabb, mint a receptív készségek mérése.

A 2006. májusi tanácsi következtetések megállapították, hogy az adatgyűjtés első fordulójában gyakorlati okokból a három legkönnyebben mérhető nyelvi készség (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése és az íráskészség) tesztjeinek kifejlesztése lenne tanácsos. A tanácsadó bizottság támogatja ezt az elképzelést.

A felmérés első fordulója tehát e három készséget vizsgálja. A Bizottság időben gondoskodni fog arról, hogy a későbbi felmérésekben a negyedik készség, a beszédkészség mérésére is sor kerüljön.

A vizsgálandó nyelvek

Az európai felmérés keretében valamennyi tagállamban az Európai Unió hivatalos nyelvei közül a legszélesebb körben tanított nyelvek rangsorában az első és a második helyet elfoglaló nyelvek – nevezetesen az angol, a francia, a német, a spanyol és az olasz – mérésére kerül sor.

A mérés keretrendszerét megkaphatja valamennyi olyan ország, amely gondoskodni kíván arról, hogy nemzeti választási lehetőségként ezen az öt nyelven kívül más nyelvek is mérhetők legyenek a felmérés első fordulójában.

A 2006. májusi tanácsi következtetések ajánlásai szerint a felmérés első fordulójában a teszteknek „… az Európai Unió azon hivatalos nyelvein” kell rendelkezésre állniuk, „amelyeket a tagállamokban a legszélesebb körben tanítanak ahhoz, hogy kellőképpen nagy vizsgálati minta jöjjön létre" , és „a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, hogy e hivatalos nyelvek közül melyeket kell a felmérésbe bevonni”[8]. Ezért a felmérés első fordulójában a vizsgálat az angol, a francia, a német, a spanyol és az olasz nyelvre korlátozódik, melyek az Európai Unió legszélesebb körben tanított hivatalos nyelvei a tagállamokban[9]. Így a felmérésnek valamennyi tagállamban arra a két nyelvre kell kiterjednie, amelyeket ezek közül a legszélesebb körben tanítanak.

A teszteket azonban a tagállamok megkaphatják, és felmérhetnek vele a fenti öt nyelv közül más, a két legszélesebb körben tanított nyelven kívüli nyelveket is. A következő felméréseket megelőzően a Bizottság kellő időben gondoskodni fog arról, hogy a mérés az Európai Unióban tanított valamennyi hivatalos nyelvre kiterjedjen.

A referenciakeret

A felmérést olyan eszközre kell alapozni, mely a nyelvtudás gyarapodásának kontinuumát méri a közös európai nyelvi referenciakeret A1 és B2 szintjei közötti tartományban.

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy fejlessze ki az európai nyelvi kompetenciamutatót, valamint megállapította, hogy „a tesztek pontozásának a közös európai nyelvi referenciakeret skáláit kell alapul vennie” [10].

A közös európai referenciakeret (KER) az idegennyelv-tanulók teljesítményének leírására szolgál. Fő célja, hogy valamennyi európai nyelvre egyaránt vonatkozó mérés- és tanítás-módszertani keretet adjon. A KER az egyes nyelvi készségek hat szintjét különbözteti meg, melyek három tág kategóriára oszthatók: alapszintű nyelvhasználó (A1–A2), önálló felhasználó (B1–B2) és mesterfokú nyelvhasználó (C1–C2).

A hat referenciaszint széles körben elfogadott mérce a tagállamokban az egyén nyelvtudásának mérésére. Számos tagállam alkalmazott már a KER skáláihoz igazodó teszteket a nyelvtudás mérésére.

A tanácsadó bizottság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az EU-ban a középiskola alsó tagozatában/alapfokú oktatás második szintjén (ISCED 2) és a középfokú oktatás felső szintjén (ISCED 3) – amennyiben ezen a szinten már tanítanak második idegen nyelvet – a nyelvtudás méréséhez legmegfelelőbb szinteket az alapszintű nyelvhasználói és a önálló nyelvhasználói kategóriák (A1–B2) jelentik. Csak nagyon kisszámú tanuló rendelkezik olyan kognitív készségekkel, hogy ebben az életkorban és az iskolai oktatásnak ezen a szintjén B2-nél magasabb szinten tudjon teljesíteni. Számottevő kihívást jelentene, és nagy költségekkel járna, ha a mérés mind a hat szintre kiterjedne. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a KER A1–B2 kategóriáihoz tartozó négy szint mérésére készüljenek tesztek.

A KER szintjei tág kategóriák: hosszú időt vesz igénybe, míg a tanulók az egyik szintről a következőre jutnak. A szintek közötti különbség (különösen az A2 és a B1 közötti különbség) gyakorlati szempontból túl nagy lehet a kezdők és a fiatalok számára. Ezért olyan mérőeszközt kell kifejleszteni, amelynek segítségével az A1 és a B2 között a kompetenciaszintek kontinuumát lehet mérni. Ez lehetőséget ad arra is, hogy olyan statisztikai értékeket, mint a variancia, a medián és az átlagteljesítmény pontosabban lehessen mérni minden vizsgált készség esetében.

A gyűjtendő háttéradatok

A diákok, a tanárok, az igazgatók és a kormányok számára háttér-információk gyűjtésére alkalmas kérdőívek kidolgozására kerül sor, melyek lehetővé teszik a tanulók nyelvi kompetenciáját esetlegesen befolyásoló tényezők vizsgálatát.

A felmérés célja nemcsak a nyelvtudás vizsgálata, hanem a nyelvtanulással, tanítási módszerekkel és tantervekkel kapcsolatos adatok gyűjtése is.

A háttér-információk lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a tanulók nyelvtudásának szintje hogyan függ össze esetleges magyarázó változókkal. A tanulók társadalmi-gazdasági háttere, valamint olyan sajátos tényezők, mint hogy migráns tanulóról van-e szó, milyen nyelvet beszélnek otthon, kötelező vagy szabadon választható-e az idegennyelv-tanulás, van-e a tanárnak formális nyelvtanári képesítése vagy anyanyelvi beszélő-e; csoportosítják-e a tanulókat képességeik szerint, illetve fiúkról vagy lányokról van-e szó, mind hatással lehetnek az eredményekre, ezért adatokat kell róluk gyűjteni.

A háttéradatok az egyes tanulókkal, iskolákkal, a tantervtípussal, az oktatási és képzési rendszerekkel, valamint a kormányzati oktatáspolitikával kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak. Külön kérdőíveket kell kidolgozni a mintában részt vevő tanulók, tanárok és iskolaigazgatók, valamint az oktatáspolitikai szakemberek számára. E háttéradatokat gyűjtő kérdőívek célja, hogy lehetővé váljon az oktatáspolitikai tényezők részletes elemzése, és ezzel választ kaphassunk a nyelvtudás alakulásának okaira és következményeire. A nemzetközi összehasonlítás megkönnyítésére a már meglévő fogalmakat és osztályozásokat kell használni. Meg kell továbbá vizsgálni a kapcsolódási pontokat a hasonló nemzetközi felmérésekkel, hogy ezzel lehetőség nyíljon az eredmények többdimenziós másodlagos elemzésére.

A felmérésben vizsgálandó populáció

Statisztikai értelemben véve a felmérés „teljes populációját” a középiskola alsó tagozatának/az alapfokú oktatás második szintjének (ISCED 2) utolsó évfolyamába vagy – amennyiben ezen a szinten még nem tanítanak második idegen nyelvet – a középfokú oktatás felső szintjének (ISCED 3) második évfolyamába beiratkozott tanulók összessége alkotja.

A „célcsoportokat” pedig a teljes populációhoz tartozó azon beiratkozott tanulók alkotják, akik tanulják a vizsgált nyelvet.

A felmérés tiszteletben tartja a nemzetközi felmérésekben alkalmazott általános mintavételi szabályokat, hogy ezzel is biztosítsa a nyert adatok megbízhatóságát és országok közötti összehasonlíthatóságát. A minta méretének meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, hogy az eredményekben megmutatkozó tagállamok közötti különbségek elemzéséhez és magyarázatához háttér-információk gyűjtésére is szükség van. A felmérés célja, hogy a lehető legkisebb mintával megbízható és összehasonlítható eredményeket kapjunk.

A tanácsi következtetések[11] kimondják, hogy a felmérés az oktatási és képzési intézményekben a középiskola alsó tagozatának/az alapfokú oktatás második szintjének (ISCED 2) utolsó évfolyamába beiratkozott valamennyi tanulóból vett reprezentatív mintáról gyűjt adatokat. Amennyiben az ISCED 2 befejezése előtt még nem tanítanak második idegen nyelvet, a tanulói mintát a középfokú oktatás felső szintjére (ISCED 3) beiratkozott tanulók köréből kell venni.

Azt a kérdést illetően, hogy a felső középfokú oktatás melyik szintjét kell vizsgálni, a tanácsadó bizottság azon a véleményen van, hogy az ISCED 3 második évfolyamán tanulóktól kell adatot gyűjteni. Az ISCED 3 végére a diákok egy része már befejezi iskolai tanulmányait, vagy – számos országban – olyan intézményekben tanul, amelyekben már nem folyik idegennyelv-oktatás. Ezenkívül a felső középfokú oktatás utolsó évében a diákok és a tanárok az érettségi vizsgákra összpontosítanak, így valószínűleg kevésbé nyitottak a felmérésben való együttműködés iránt. A felső középfokú oktatás első éve pedig túl korainak tekinthető, mivel vannak olyan országok, ahol csak a második évben vezetik be a második idegen nyelv oktatását. A tanácsadó bizottság véleménye szerint azokban az országokban, ahol az ISCED 2 befejezése előtt nem kerül sor második idegen nyelv oktatására, a felmérésnek az ISCED 3 második évfolyamán tanulóktól kell adatokat gyűjtenie.

A tanácsadó bizottság véleményét követve a felmérésnek csak olyan iskolás tanulók vizsgálatára szabad kiterjednie, akik tanulják a vizsgált nyelvet.

Az ISCED 2-t befejező és az ISCED 3 második évfolyamára járó tanulók életkora tagállamonként különböző. Az ISCED 2 végén a tanulók 14–16 évesek. Az is tagállamonként eltérő, hogy mikor kezdődik az első és a második idegen nyelv oktatása. Éppen ezért a felmérésben vizsgált tanulók életkora és az az időtartam, amióta az idegen nyelvet tanulják, szintén különbözni fog. A tanácsadó bizottság hangsúlyozza, hogy a felmérés eredményeinek elemzésekor ezt a tényt figyelembe kell venni.

A mérőeszközök

A felmérésben részt vevő országok részére mind számítógépes – nyílt forrású szoftverre épülő – teszteket, mind papír-ceruza teszteket biztosítani kell. A mérőeszköznek lehetővé kell tennie a személyre szabott tesztelést.

Az elmúlt években jelentős nemzetközi tapasztalat halmozódott fel a kompetenciák számítógépes mérése terén. A DIALANG olyan internetes teszt, mely jelenleg 14 különböző európai nyelven végez diagnosztikus tesztelést. Az olyan nemzetközi felmérések keretében, mint a PISA és a TIMSS már végeztek kísérleti méréseket számítógépes tesztelés segítségével, a tagállamok pedig rendelkeznek tapasztalatokkal a nyílt forrású szoftverek hálózatai terén. Jelentős európai teljesítmény lenne a felmérés számítógépes tesztek révén történő lebonyolítása.

A mérőeszközt a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azt a felmérés keretein kívül nemzeti igényeikhez igazíthassák. Emiatt a mérőeszközt a nyílt forrású szoftverek szabályainak megfelelően kell kifejleszteni[12].

A számítógépes tesztelés nagy kihívást jelent a hagyományos, papír-ceruza alapú mérési módszerekkel összehasonlítva. A receptív készségeket (hallás és olvasás utáni értés) könnyebb számítógépek segítségével mérni és kimutatni, mint az olyan produktív készségeket, mint az írás. A tanácsadó bizottság több, olyan lehetséges nehézségre is felhívta a figyelmet, amelyek a számítógépes teszteléssel együtt járhatnak: ilyenek a szoftverek kompatibilitásának, a rendelkezésre álló internetkapcsolat sebesességének, valamint a tanulók számítógépes ismereteinek és gépelni tudásának kérdése. Ugyanakkor számos előnye is van a számítógépes tesztelésnek például a pontozás, a kódolás, valamint az adatok statisztikai feldolgozása terén. Ezek a műveletek gyorsabban és kevesebb hibaszázalékkal végezhetők, így az eljárás hatékonyabb . A számítógépes mérés jobb eszköznek minősül a személyre szabott tesztelés szempontjából is. Itt az egyes tesztalanyokhoz intézett kérdések megválasztása az illető egyéni kompetenciaszintjének megfelelően történik.

A számítógépes teszteléshez szükséges eszközök fejlesztése sokkal költségigényesebb, mint a hagyományos papír-ceruza teszteké. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a módszer előnyökkel is jár: hatékonyabb a felmérés lebonyolítása, illetve könnyebb a teszteknek az egyes országok igényeihez történő igazítása és esetleges későbbi felmérésekhez szükséges továbbfejlesztése.

Ezt tekintetbe véve a számítógépes tesztelés bevezetése optimális előrelépést jelentene a felmérés szempontjából. Mindazonáltal a tanácsadó bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a számítógépes tesztelés iránti hajlandóság országonként eltérő. A felmérésnek ezért választható vagy egymást kiegészítő számítógépes, illetve papír-ceruza tesztekre kell épülnie.

A felmérés lebonyolításának költségei

A felmérés lebonyolításának tagállami költségei a felmérés végső szerkezetétől függenek. A felmérésnek a méretgazdaságosság érdekében fel kell használnia a tagországokban felhalmozódott tapasztalatot. A nemzetközi költségeket az Európai Unió fedezi.

A nemzetközi készségfelmérések egyes országokra eső költségeinek mértéke mindenekelőtt az alkalmazott mérési módszertől, a minta méretétől, a mért készségek számától és a háttér-információk gyűjtéséhez alkalmazott kérdőívtől függ. Ezek a költségek elsősorban a mérés tagállami lebonyolításának, a szervezéssel foglalkozó egységek felállításának és működtetésének, a nemzeti és az iskolai koordinátorok és vizsgáztatók betanításának, a tesztek nyomtatásának, az eredmények kódolásának, a minőségbiztosítási eljárásoknak és a szükséges fordításnak a költségeit foglalják magukban.

A költségek nagyságrendjének becsléséhez a nemzetközi tanulói készségfelmérések (pl. PISA, TIMSS) struktúráját és költségeit lehet alapul venni. Mindazonáltal a tanácsadó bizottság azon a véleményen van, hogy a felmérés költségesebb lehet, mint más nemzetközi felmérések, mivel a hallás utáni értést is vizsgálni fogja, és mert a tesztalanyok, valamint a készségszintek és -területek nagyobb száma folytán a felmérés szervezése összetettebb feladat, mint más nemzetközi felmérések esetében.

A tanácsadó bizottság megvitatta, hogyan lehetne a tagállamokban meglévő tudást, tapasztalatot és szervezeti struktúrákat a felmérés lebonyolításához felhasználni, és ezzel a méretgazdaságosságot is biztosítani (lásd alább).

A felmérés nemzetközi költségeit a programbizottsággal egyetértésben a tervek szerint az Európai Unió fedezi az élethossziglani tanulást támogató program (2007–2013) keretében. A nemzetközi költségek közé tartoznak a tesztek fejlesztésének, a kísérleti mérések koordinációjának és feldolgozásának, a minta azonosításának és a mintavételi módszereknek, a teljes tesztanyag kifejlesztésének és koordinációjának, valamint az eredmények elemzésének és összefoglalásának költségei.

A tagállami költségeket érintő valamennyi kérdésben a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben határoz.

A felmérés lebonyolításának tagállami szervezeti struktúrái

A részt vevő tagállamoknak gondoskodniuk kell a felmérés lebonyolításához szükséges szervezeti struktúráról.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy meglegyenek a felmérés lebonyolításához szükséges szervezeti struktúrák, és hogy a feladatkörök kezdettől fogva egyértelműek legyenek. A legtöbb tagállam rendelkezik nemzeti felmérésekből vagy hasonló nemzetközi felmérésekből nyert tapasztalatokkal, és ezekre tud építeni. A PISA- és a TIMSS-jellegű felmérésekből nyert tapasztalatokat fel lehet használni a nemzeti szervezeti struktúra megtervezéséhez, az ilyen felmérésekben jártas nemzeti szakemberek pedig számos esetben már rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal. Ezért a már létező struktúrákban rejlő tudást, illetve magukat a struktúrákat is fel kell használni.

A felmérés lebonyolítása

A Bizottság intézkedik a nyelvi kompetenciát vizsgáló felmérés kidolgozásáról. A munkálatokat 2007 márciusában kell megkezdeni ahhoz, hogy a tesztelésre 2009 elején sor kerülhessen.

A Bizottság megindítja a mérőeszközök fejlesztéséhez és a felmérés lebonyolításához szükséges munkálatokat. Meghatározza a mintavételi módszereket és a részt vevő intézmények és tesztalanyok kiválasztásának szempontjait – szükség esetén az illetékes hatóságokkal egyetértésben –, és gondoskodik arról, hogy e műveletek minősége összhangban legyen az ilyen felmérésekre érvényes általános nemzetközi szabályokkal. Megtervezi és lebonyolítja továbbá a felmérést, adatokat gyűjt, valamint elemzi és összefoglalja a végső eredményeket. Ezeket a munkálatokat a Bizottság a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben végzi.

A tanácsadó bizottság véleménye szerint a tesztelést a naptári év első felében, nem pedig a tanév elején tanácsos végezni. Éppen ezért az első felmérésre 2009 elején kellene sort keríteni.

Ahhoz, hogy a tesztelést 2009 elején el lehessen végezni, 2007 márciusában meg kell kezdeni az előkészítő munkálatokat. Ezek eredményeként ki kell dolgozni a tesztet és a kísérleti felméréseket, amelyek lebonyolítására 2008 tavaszán kell sort keríteni. A kísérleti felmérésekből nyert tapasztalatok alapján ki kell fejleszteni a teljes teszteket, és ezekkel 2009 elején le kell folytatni a felmérést a tagállamokban.

A tanácsadó bizottság a munkálatok teljes ideje alatt továbbra is rendszeresen találkozik, és a felmérés kidolgozásának és lebonyolításának valamennyi fázisában szorosan együttműködik a Bizottsággal[13].

Összegzés

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy a következő tényezők tekintetében vegye tudomásul a felmérés e közleményben javasolt keretrendszerét:

- a vizsgálandó készségek

- a vizsgálandó nyelvek

- a használandó KER-szintek

- a háttéradatok gyűjtése

- a vizsgálandó célcsoport és a teljes populáció

- a mérőeszközök – mind számítógépes, mint papír-ceruza tesztek fejlesztése

- a felmérés lebonyolítása

Erre építve a Bizottság meg tudná kezdeni a felmérés előkészítését, melyre a tanácsadó bizottsággal és a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés keretében kerül sor. A mérőeszközök kidolgozásának oly módon kell történnie, hogy a felmérést 2009 elején le lehessen bonyolítani.

MELLÉKLET

Az európai nyelvi kompetenciamutatóval foglalkozó tanácsadó bizottság tagjai

Council of Europe | Mr | Sheils | Joseph |

Eurydice | Ms | Baidak | Nathalie |

Belgium (német közösség) | még nincs kijelölve |

Bulgária | még nincs kijelölve |

Szlovénia | új jelölés várható |

[1] Elnökségi következtetések, Barcelona, I. rész, 43.1. bekezdés. 2002. március.

[2] j keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére, COM (2005) 596 végleges

[3] Az Európai Nyelvi Kompetenciamutató COM (2005) 356 végleges

[4] Az európai nyelvi kompetenciamutatóról szóló tanácsi következtetések, 2006. május 18–19. (2006/C 172/01).

[5] A Bizottság a tanácsadó bizottságot a 2006. október 26-i bizottsági határozattal felállította. A tanácsadó bizottság 2006 folyamán kétszer ülésezett.

[6] Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszere. COM (2007) 61 végleges.

[7] COM (2005) 356 végleges

[8] Tanácsi következtetések (2006/C 172/01)

[9] Eurostat UOE.

[10] Tanácsi következtetések (2006/C 172/01)

[11] Tanácsi következtetések (2006/C 172/01)

[12] Az Élethossziglani Tanulás Kutatóközpontjában (ÉTTK/ Közös Kutatóközpont, Ispra) jelenleg olyan kutatási és fejlesztési projekten dolgoznak, amely az e területen folyamatban lévő kutatási kezdeményezéseket is tekintetbe véve foglalkozik a készségmérés nyílt forrású számítógépes mérőeszközeivel.

[13] Az idegen nyelvi mutatóval kapcsolatos felmérés pénzügyi és emberi erőforrásait a COM (2005) 356 végleges dokumentum pénzügyi melléklete már ismertette.

52007DC0184