10.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 137/4

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

de minimis konzultáció (HT 368)

State Aid Registry (Állami Támogatások Hivatala)

B-1049 Bruxelles

Fax: (32-2) 296 12 42

E-mail: stateaidgreffe@ec.europa.eu

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a küszöbértéket, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá.

(2)

A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és számos határozatban külön tisztázta a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó csekély összegű (de minimis) szabályról (3) szóló értesítésben és azt követően az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) kifejtette azon csekély összegű (de minimis) felső határral kapcsolatos álláspontját, amely alatt a 87. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az említett rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok fényében – tekintettel az infláció, illetve a bruttó hazai termék Közösségen belüli alakulására – helyénvaló a 69/2001/EK rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és azon rendelet helyettesítése.

(3)

Tekintetbe véve a mezőgazdasági, halászati, akvakultúra, valamint a szállítási ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat (5) és azon kockázatot, hogy ezen ágazatokban még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, célszerű, hogy e rendelet ne vonatkozzon ezen ágazatokra. Tekintettel egyrészről a mezőgazdasági termékek, és másrészről a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és marketingje közötti hasonlóságokra, e rendelet mindamellett a mezőgazdasági termékek feldolgozására és marketingjére alkalmazandó, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy alóla kivételeket teremthet. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, és olyan csekély összegű (de minimis) támogatásra sem, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik.

(4)

E rendelet nem mentesítheti az exporttámogatásokat, illetve az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő támogatásokat. Ezen túlmenően nem alkalmazható a Közösség egy másik tagállamában lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást.

(5)

A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható, hogy bármely hároméves időszak során a 200 000 euro felső határt el nem érő támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, és ezért nem tartozik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá. Az e célból figyelembe veendő évek az érintett tagállamban az adózási szempontból alkalmazott pénzügyi éveknek felelnek meg. Az érintett hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt teljes összegét kell figyelembe venni. E célból figyelembe kell venni bármely állami hatóság vagy szerv által biztosított támogatást, még akkor is, ha azt részben vagy teljesen közösségi forrásokból finanszírozzák.

(6)

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a csekély összegű (de minimis) támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák. A csekély összegű (de minimis) szabály nem érinti azt a lehetőséget, hogy a vállalkozások a Bizottság által jóváhagyott vagy egy csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásban részesüljenek.

(7)

Az átláthatóság, egyenlő elbánás és a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából célszerű, hogy a tagállamok ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák. E számítás megkönnyítése érdekében és a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása jelenlegi gyakorlatának megfelelően célszerű, hogy a készpénzben nem megjelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre számolják át. [Ezen túlmenően a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében e rendelet csak azon támogatási intézkedésekre vonatkozik, amelyek transzparensek abban az értelemben, hogy a támogatás értéke könnyen számszerűsíthető.] A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli transzparens típusú támogatások vagy a több részletben odaítélt támogatások támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatláb tekintendő referenciarátának. A referenciarátákat a Bizottság objektív kritériumok alapján időszakosan rögzíti, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten közzéteszi.

(8)

A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat betartsák, és különösen az, hogy a csekély összegű (de minimis) szabály alapján odaítélt támogatások azok feltételeinek megfeleljenek. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alapján az ugyanazon kedvezményezettnek odaítélt támogatás teljes összege három év viszonylatában ne haladja meg a 200 000 eurót. Ennek érdekében célszerű, hogy amikor a csekély összegű (de minimis) támogatást odaítélik, a tagállamok tájékoztassák az érintett vállalkozást e rendeletre hivatkozva a támogatás csekély összegű (de minimis) jellegéről, teljes tájékoztatást kapjanak az elmúlt három pénzügyi év során odaítélt egyéb csekély összegű (de minimis) támogatásokról, és körültekintően ellenőrizzék, hogy az újabb csekély összegű (de minimis) támogatással nem lépik-e túl a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó felső határt. Alternatív megoldásként a felső határ betartása egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható.

(9)

A 69/2001/EK rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(10)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatással kapcsolatosan egy hat hónapos alkalmazkodási időszaknak kell a tagállamok rendelkezésére állnia,

a)

szállítási ágazat (6);

b)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységek;

c)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez (tenyésztéséhez) kapcsolódó tevékenységek;

d)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával és marketingjével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy az elsődleges termelőknek (mezőgazdasági termelőknek) történő teljes vagy részleges továbbítástól függnek.

e)

az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, valamint az importáruk helyett hazai áru használatától függő támogatás

f)

a más tagállamokban értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az egyéb exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások;

a)

„mezőgazdasági termékek”: az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket;

b)

„mezőgazdasági termékek feldolgozása”: olyan mezőgazdasági termékre irányuló tevékenység, ahol a tevékenység eredménye szintén egy mezőgazdasági termék;

c)

„mezőgazdasági termék marketingje”: eladás céljából történő birtoklás és bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy bármely egyéb piacra jutást elősegítő tevékenység.