[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.12.2006

COM(2006)812 végleges

2006/0264(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(kodifikált szöveg)

(előterjesztő: a Bizottság)

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1. A Bizottság a népek Európájának fényében nagy súlyt helyez a közösségi joganyag egyszerűsítésére és átláthatóbbá tételére, annak érdekében, hogy az a polgárok számára világosabb és egyszerűbben hozzáférhető legyen, így további lehetőségeket biztosítva a polgárokat megillető jogok gyakorlására.

Ez a cél nem érhető el mindaddig, amíg számos, részben jelentősen módosított jogi aktus nem található meg egységes szerkezetben, így részben az eredeti szövegből, részben a későbbi, módosító szövegekből kell összeilleszteni. A jelenlegi szabályok azonosításához tekintélyes kutatómunka, a különböző változatok összevetése szükséges.

E célból, valamint hogy a közösségi joganyag világos és áttekinthető legyen, szükséges a többször módosított jogi aktusok kodifikációja.

2. A Bizottság 1987. április 1-jén ezért úgy határozott[1], hogy előírja valamennyi jogi aktus kodifikációját legkésőbb a tizedik módosítást követően, hangsúlyozva, hogy ez minimális követelményként értendő és helyesebb, ha az egyes egységek az illetékességükbe tartozó szövegek kodifikációját még ennél is korábban elvégzik annak érdekében, hogy a közösségi jogi aktusok világosak és könnyen érthetők legyenek.

3. Az Európai Tanács 1992. decemberi edinburgh-i határozatai is alátámasztották a fentieket[2], amennyiben rámutattak a kodifikáció fontosságára, amely révén biztosan tudható, hogy egy adott helyzetre, adott időben milyen jogi aktus alkalmazandó.

A kodifikációt a szokásos közösségi jogalkotási folyamatával összhangban kell végrehajtani.

Mivel a kodifikált jogszabályokon nem hajtható végre érdemi módosítás, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án intézményközi megállapodást kötöttek arról, hogy a kodifikációhoz szükséges szabályok elfogadását gyorsított eljárás alkalmazásával segítik elő.

4. Ezen javaslat célja a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv[3] kodifikációja . Az új irányelv a benne foglalt jogi aktusok helyébe lép[4]; ez a javaslat teljes egészükben megőrzi a kodifikált jogi aktusok tartalmát s ennek megfelelően azokat csak egységbe foglalja a kodifikációhoz szükséges formai jellegű módosításokkal.

5. A kodifikációs javaslat a 89/104/EGK irányelv és a módosító aktus előzetes, valamennyi hivatalos nyelven készült, konszolidált változatán alapul, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala készített el egy adatfeldolgozó rendszer segítségével. Ahol a cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti korrelációt a kodifikált irányelv II. mellékletében található megfelelési táblázat tartalmazza.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

2006/0264(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[6],

mivel:

(1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelvet[7] jelentősen módosították[8]. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

89/104/EGK 1. Preamb. (kiigazított szöveg)

(2) A tagállamokban a 89/104/EGK irányelv hatályba lépése előtt alkalmazott védjegyjogszabályok olyan eltéréseket mutattak , amelyek gátolhatták az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, valamint torzíthatták a közös piacon belüli versenyt. Ezért a belső piac létrejöttére és működésére tekintettel szükség volt a tagállami jogszabályok közelítésére.

89/104/EGK 2. Preamb.

(3) Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a megoldások és előnyök, amelyeket a közösségi védjegyrendszer nyújthat a védjegyoltalomra igényt tartó vállalkozásoknak.

89/104/EGK 3. Preamb. (kiigazított szöveg)

(4) Nem tűnik szükségesnek a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok teljes körű közelítése. Elegendő, ha a közelítés azokra a nemzeti jogszabályi rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a belső piac működését a legközvetlenebbül érintik.

89/104/EGK 4. Preamb.

(5) Az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy továbbra is oltalomban részesítsék a használat folytán megszerzett védjegyeket, e védjegyeket azonban csak a lajstromozás útján megszerzett védjegyekhez való viszonyuk tekintetében veszi figyelembe.

89/104/EGK 5. Preamb.

(6) A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a lajstromozás útján megszerzett védjegyek lajstromozásával és törlésével, valamint oltalmuk megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásjogi rendelkezéseket. Meghatározhatják például a védjegy lajstromozására vagy törlésére irányuló eljárás formáját, dönthetnek arról, hogy a védjegy lajstromozására, illetve törlésére irányuló eljárásban érvényesíthetők-e korábbi jogok, valamint arról, hogy a lajstromozási eljárásban a korábbi jogok felszólalás alapján, illetve hivatali vizsgálat keretében érvényesíthetők-e. A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a védjegyoltalom megszűnése megállapításának, illetve a védjegy törlésének jogkövetkezményeit.

89/104/EGK 6. Preamb.

(7) Ez az irányelv nem zárja ki a védjegyjogon kívüli – például a tisztességtelen versenyre, a polgári jogi felelősségre vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó – tagállami jogszabályi rendelkezések védjegyekre történő alkalmazását.

89/104/EGK 7. Preamb.

(8) A jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegy megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban általában azonosak legyenek. Ennek érdekében szükség van a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések példálózó felsorolására, feltéve, hogy az ilyen megjelölések alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék. Kimerítően fel kell sorolni a védjegy lajstromozását kizáró, illetve annak törlésére alapot adó – például a megkülönböztető képesség hiányával vagy a védjegy korábbi jogokkal való ütközésével kapcsolatos – okokat, még akkor is, ha egyes okokról a tagállamok szabadon dönthetnek, így elhatározhatják, hogy azokat továbbra is alkalmazzák-e, illetve jogszabályaikba bevezetik-e. A tagállamok továbbra is alkalmazhatnak, illetve jogszabályaikba bevezethetnek olyan, a lajstromozást kizáró, illetve törlési okokat, amelyek a védjegyoltalom megszerzésének vagy fenntartásának a jogközelítésről szóló rendelkezésekkel nem érintett – például a védjegyoltalomra való jogosultságra, a védjegyoltalom megújítására vagy a díjak megfizetésére vonatkozó, vagy az eljárásjogi rendelkezések megsértésével összefüggő – feltételeihez kapcsolódnak.

89/104/EGK 8. Preamb.

(9) A Közösségben lajstromozott és oltalom alatt álló védjegyek számának, és ennek következtében a közöttük felmerülő ütközések számának csökkentése érdekében alapvető követelmény, hogy a lajstromozott védjegyet ténylegesen használják, illetve a tényleges védjegyhasználat elmulasztása esetén az oltalom megszűnését lehessen megállapítani. Gondoskodni kell arról, hogy egy ténylegesen nem használt korábbi védjegyre tekintettel egy másik védjegy törlésének ne legyen helye, miközben a tagállamok ugyanezt az elvet szabadon alkalmazhassák a védjegyek lajstromozása tekintetében, illetve biztosíthassák, hogy a védjegybitorlási perben ne lehessen a védjegyoltalom alapján fellépni, ha a perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására alapított kifogás eredményeként megállapítják, hogy a védjegy oltalma megszűnt. Az ezekre az esetekre irányadó eljárásjogi szabályokat a tagállamok állapíthatják meg.

89/104/EGK 9. Preamb. (kiigazított szöveg)

(10) Az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése szempontjából alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a lajstromozás tárgyát képező védjegyek valamennyi tagállam jogrendszerében azonos oltalmat élvezzenek. Ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy – választásuk szerint – a jóhírű védjegyek számára fokozott oltalmat biztosítsanak.

89/104/EGK 10. Preamb.

(11) A lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. Az összetéveszthetőséggel összefüggésben a hasonlóság fogalmát értelmezni szükséges. Mivel az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől – különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől – függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez. Az összetéveszthetőség megállapításának módja – különösen a bizonyítási teher – olyan nemzeti eljárási szabályok hatálya alá tartozik, amelyeket ez az irányelv nem érint.

89/104/EGK 11. Preamb.

(12) A jogbiztonság és annak érdekében, hogy a korábbi védjegy jogosultjának érdekei ne sérüljenek méltánytalanul, fontos arról gondoskodni, hogy az utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, és annak használatát ne kifogásolhassa, ha a későbbi védjegy használatáról tudva azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

89/104/EGK 12. Preamb. (kiigazított szöveg)

(13) A Közösség minden tagállamára kötelező érvényű az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény. Ezen irányelv rendelkezéseinek teljes mértékben meg kell felelniük a fenti egyezmény rendelkezéseinek. A tagállamoknak az Egyezményből eredő kötelezettségeit ez az irányelv nem érinti. Ha ennek helye van, a Szerződés 307. cikkének második bekezdése alkalmazandó .

(14) Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

89/104/EGK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet alkalmazni kell minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre, amelyet a tagállamok valamelyikében vagy a Benelux Védjegyhivatalnál védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromoztak, vagy lajstromozásra bejelentettek, továbbá minden olyan áruvédjegyre vagy szolgáltatási védjegyre, amely a tagállamok bármelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

2. cikk

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

3. cikk

Kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a) nem képezheti védjegy részét;

b) nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

e) kizárólag olyan formából áll, amely

i) az áru jellegéből következik, vagy

ii) a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy

iii) az áru értékének a lényegét hordozza;

f) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

h) lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6 ter cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve törlésének lenne helye.

89/104/EGK

(2) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet oltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha:

a) a megjelölés használata az adott tagállam vagy a Közösség védjegyjogon kívüli jogszabályi rendelkezései alapján megtiltható;

b) a megjelölés erőteljesen szimbolikus értékű elemet – különösen vallási jelképet – tartalmaz;

c) a megjelölés a Párizsi Egyezmény 6 ter cikkében nem említett olyan jelvényt, emblémát vagy címert tartalmaz, amelyhez közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv a tagállami jogszabályoknak megfelelően hozzájárult;

d) a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) albekezdése alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés bejelentési napját megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. Ezen túlmenően bármelyik tagállam előírhatja, hogy ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés bejelentési napját vagy a lajstromozás napját követően szerezte meg.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(4) Bármely tagállam előírhatja, hogy – az (1), (2) és (3) bekezdésektől eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

89/104/EGK

4. cikk

Korábbi jogokkal való ütközéssel kapcsolatos további kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

a) a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában «korábbi védjegy»:

a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegybejelentés bejelentési napja, – ha ennek helye van – figyelembe véve az igényelt elsőbbségek napját:

i) közösségi védjegy;

ii) valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Védjegyhivatalnál lajstromozott védjegy;

iii) nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

b) olyan közösségi védjegy, amely tekintetében a (40/94/EGK tanácsi( rendeletnek[9] megfelelően az a) albekezdés ii. vagy iii. pontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

c) az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

89/104/EGK

d) olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6 bis cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamban közismertté.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a megjelölés akkor sem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének akkor is helye van, ha a megjelölés a (2) bekezdés szerinti korábbi közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló és az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegy a Közösségben jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(4) Az (1), (2) és(3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

89/104/EGK

a) a (2) bekezdés szerinti korábbi nemzeti védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, feltéve, hogy a korábbi védjegy az érintett tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét;

b) a védjegykénti lajstromozására irányuló bejelentés napját, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a forgalomban használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;

c) használata a (2) bekezdésben és e bekezdés b) pontjában nem említett – különösen a következő – korábbi jogok alapján megtiltható:

i) névhez fűződő jog;

ii) képmáshoz fűződő jog;

iiii) szerzői jog;

iv) iparjogvédelmi jog;

d) korábbi együttes védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés bejelentési napján a korábbi együttes védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta három év még nem telt el;

e) korábbi hitelesítési jeggyel vagy tanúsító védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés bejelentési napján a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta a tagállam által meghatározott időtartam még nem telt el;

f) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés bejelentési napján a korábbi védjegy oltalmi idejének megújítás nélküli lejárta óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegy jogosultja a lajstromozáshoz hozzájárult, vagy a védjegyet nem használta;

g) a megjelölés összetéveszthető olyan védjeggyel, amelyet a bejelentés bejelentési napján külföldön használtak, és amelynek használatát külföldön továbbra is folytatják, feltéve, hogy a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy megfelelő körülmények esetén a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárult.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(6) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy – az 1–5. cikkekben foglaltaktól eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját megelőzi, az érintett tagállamban ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

89/104/EGK

5. cikk

A védjegyoltalom tartalma

(1) A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja továbbá, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki hozzájárulása nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(4) Ha valamelyik tagállam jogszabályai szerint a megjelölés használata az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén a 89/10/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépése előtt nem volt megtiltható , a jogosult a kizárólagos használati jog alapján nem léphet fel a megjelölés használatának folytatása ellen.

89/104/EGK

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet a megkülönböztetéstől eltérő célokra szolgáló megjelölés használata ellen, feltéve, hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

6. cikk

A védjegyoltalom korlátai

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – gazdasági tevékenysége körében az alábbiakat használja:

a) saját nevét vagy címét;

b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c) a védjegyet, ha az - különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében - szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére,

különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

(2) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenysége körében kizárólag helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jog elismerése az érintett tagállam jogszabályai által és az adott területre korlátozva történik.

7. cikk

A védjegyoltalom kimerülése

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

8. cikk

Használati engedély

(1) A védjegy használati engedély tárgya lehet a tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(2) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan használóval szemben, aki megsérti a használati szerződésben :

a) a szerződés időtartamára;

b) a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d) a védjegyhasználat területi hatályára; valamint

e) az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére kikötött bármely feltételt.

89/104/EGK

9. cikk

Belenyugvás

(1) Ha a 4. cikk (2) bekezdése korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 4. cikk (4) bekezdésének a) albekezdésében említett korábbi védjegy, illetve a 4. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) albekezdésében említett korábbi jog jogosultjára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja nem léphet fel a korábbi védjegy használata, illetve jog gyakorlása ellen, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

10. cikk

A védjegy használata

(1) Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a tagállamban a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyoltalomra alkalmazni kell az ebben az irányelvben előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

Az első albekezdés alkalmazásában használatának minősülnek a következők is:

89/104/EGK

a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

b) a védjegy elhelyezése az adott tagállamban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

(2) A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát, valamint az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy használatára jogosultak általi használatot a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

(3) Az olyan védjegyek tekintetében, amelyeket a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépését megelőzően lajstromoztak, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a szóban forgó napnál korábban hatályos rendelkezés a védjegyhasználat meghatározott időtartamú, megszakítás nélküli elmulasztásához jogkövetkezményeket fűzött , az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot attól a naptól kell számítani, amelyen a védjegyhasználat elmulasztása a szóban forgó napon megkezdődött;

b) ha a szóban forgó napnál korábban nem volt hatályban a használatra vonatkozó rendelkezés, az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot legkorábban a szóban forgó naptól kell számítani.

89/104/EGK

11. cikk

A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezményei bírósági és közigazgatási eljárásban

(1) A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata – az esettől függően – nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a védjegybejelentés nem utasítható el, ha a megjelölés olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata – az esettől függően – nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(3) A 12. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, ha a védjegybitorlási perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt viszontkeresetet terjesztenek elő, bármelyik tagállam előírhatja, hogy a védjegybitorlási perben nem lehet a védjegyoltalom alapján fellépni, ha annak eredményeként megállapítják, hogy helye van a védjegyoltalom 12. cikk (1) bekezdése szerinti megszűnése megállapításának.

(4) Ha a korábbi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozták volna.

12. cikk

Megszűnési okok

(1) A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott tagállamban megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban – legkorábban a használat megszakítás nélküli ötéves elmulasztása időtartamának lejártakor – csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani , ha a lajstromozás napját követően:

89/104/EGK

a) a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

b) a védjegy – a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

13. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások egy része tekintetében fennálló kizáró, törlési vagy megszűnési okok

Ha a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

14. cikk

Törlés vagy megszűnés utólagos megállapítása

Ha egy közösségi védjegy tekintetében olyan korábbi védjegy szenioritását igénylik, amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, a korábbi védjegy utólagos törlésének vagy a megszűnés utólagos megállapításának van helye.

15. cikk

Az együttes védjegyre, a hitelesítési jegyre és a tanúsító védjegyre vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 4. cikkben foglaltak sérelme nélkül azok a tagállamok, amelyeknek jogszabályai együttes védjegy, hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy lajstromozását teszik lehetővé, előírhatják, hogy a megjelölés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként nem részesülhet oltalomban, illetve az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy törlésének vagy a megszűnés megállapításának a 3. és a 12. cikkben meghatározott okokon túlmenően – a szóban forgó megjelölés rendeltetéséből következő – okokból is helye van.

(2) A tagállamok – a 3. cikk (1) bekezdésének c) albekezdésétől eltérően – előírhatják, hogy a megjelölés vagy a jelzés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet akkor is, ha a forgalomban kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll. Ebben az esetben a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a megjelölést gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja; a védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

89/104/EGK (kiigazított szöveg)

16. cikk

Közlési kötelezettség

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A részében meghatározott határozattal módosított 89/104/EGK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

18. cikk

Hatályba lépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

89/104/EGK

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása(lásd a 17. cikket)

A Tanács 89/104/EGK irányelve | (HL L 40., 1989.2.11., 1. o.) |

A Tanács 92/10/EGK hátorazata | (HL L 6., 1992.1.11., 35. o.) |

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája(lásd a 17. cikket)

irányelv | Átültetés határideje |

89/104/EGK | 1992. december 31. |

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

89/104/EGK irányelv | Ez az irányelv |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk | 2. cikk |

3. cikk (1) bekezdés, a) - d) pont | 3. cikk (1) bekezdés, a) - d) pont |

3. cikk (1) bekezdés, e) pont, bevezető szavak | 3. cikk (1) bekezdés, e) pont, bevezető szavak |

3. cikk (1) bekezdés, e) pont, első francia bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés, e) pont, i) alpont |

3. cikk (1) bekezdés, e) pont, második francia bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés, e) pont, ii) alpont |

3. cikk (1) bekezdés, e) pont, harmadik francia bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés, e) pont, iii) alpont |

3. cikk (1) bekezdés, f) – h) pont | 3. cikk (1) bekezdés, f) – h) pont |

3. cikk (2) – (4) bekezdés | 3. cikk (2) – (4) bekezdés |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk | 6. cikk |

7. cikk | 7. cikk |

8. cikk | 8. cikk |

9. cikk | 9. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 10. cikk (1) bekezdés első albekezdés |

10. cikk (2) bekezdés | 10. cikk (1) bekezdés második albekezdés |

10. cikk (3) bekezdés | 10. cikk (2) bekezdés |

10. cikk (4) bekezdés | 10. cikk (3) bekezdés |

11. cikk | 11. cikk |

12. cikk (1) bekezdés, első mondat | 12. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |

12. cikk (1) bekezdés, második mondat | 12. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |

12. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat | 12. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés |

12. cikk (2) bekezdés | 12. cikk (2) bekezdés |

13. cikk | 13. cikk |

14. cikk | 14. cikk |

15. cikk | 15. cikk |

16. cikk (1) és (2) bekezdés | - |

16. cikk (3) bekezdés | 16. cikk |

- | 17. cikk |

- | 18. cikk |

17. cikk | 19. cikk |

- | I. melléklet |

- | II. melléklet |

_____________

[1] COM(87) 868 PV.

[2] Lásd a következtetések A részének 3. mellékletét.

[3] Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleménye - A közösségi joganyag kodifikációja, COM(2001) 645 végleges.

[4] Lásd ezen javaslat I. melléklet A részét.

[5] HL C […], […], […] o.

[6] HL C […], […], […] o.

[7] HL L 40., 1989.2.11., 1. o. A 92/10/EGK határozattal (HL L 6., 1992.1.11., 35. o.) módosított irányelv.

[8] Lásd az I. melléklet A részét.

[9] HL L 11., 1994.1.14., 1. o.