[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.10.2006

COM(2006) 625 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia

{SEC(2006) 1358} {SEC(2006) 1360} {SEC(2006) 1411}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 4

2. Cselekvésre szóló felhatalmazás 4

3. Az intézkedés szükségessége 6

4. A konzultációs és hatásvizsgálati eljárás 8

5. Öt kiemelt téma és a vonatkozó bevált gyakorlatok 8

5.1. A fiatalok, a gyermekek és a magzat védelme 8

5.1.1. A fellépés szükségességének indoklása 8

5.1.2. Bevált gyakorlat 9

5.2. Az alkohol okozta közúti balesetekből eredő károk csökkentése és halálesetek számának visszaszorítása 9

5.2.1. A fellépés szükségességének indoklása 10

5.2.2. Bevált gyakorlat 10

5.3. Az alkohollal kapcsolatos károk megelőzése a felnőttek körében és a munkahelyre gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése 10

5.3.1. A fellépés szükségességének indoklása 11

5.3.2. Bevált gyakorlat 11

5.4. Tájékoztatás, oktatás és figyelemfelkeltés a káros és súlyos alkoholfogyasztás hatását, valamint a megfelelő alkoholfogyasztási szokásokat illetően 11

5.4.1. A fellépés szükségességének indoklása 11

5.4.2. Bevált gyakorlat 12

5.5. A közös tudásalap kidolgozása, támogatása és fenntartása 12

5.5.1. A fellépés szükségességének indoklása 12

5.5.2. A szükséges lépések 12

6. Az intézkedések három szintje 13

6.1. Az Európai Bizottság fellépése 13

6.2. Szubszidiaritás: A tagállamok által végrehajtott intézkedések feltérképezése 15

6.2.1. Nemzeti intézkedések 15

6.2.2. Helyi intézkedések 16

6.3. Az intézkedések EU-szintű összehangolása 16

6.3.1. Alkohol és Egészség Fórum 17

6.3.2. Ittas vezetés 17

6.3.3. Kereskedelmi tájékoztatás 17

7. Következtetések 18

1. BEVEZETÉS

E közlemény tárgya a káros és súlyos alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt káros hatásai[1], valamint az ezekkel járó társadalmi és gazdasági következmények. A közlemény válasz a Tanács azon kérésére, hogy a Bizottság egyrészt kövesse nyomon, vizsgálja meg és ellenőrizze a fejleményeket és az e téren hozott intézkedéseket, másrészt hogy jelentse, ha további intézkedésekre van szükség. A súlyos és mértéktelen ivás megelőzésére és visszaszorítására, valamint a fiatalkorúak alkoholfogyasztására és annak legkárosabb következményei közül olyanokra összpontosít mint az alkoholfogyasztás okozta közúti balesetek és a magzatkori alhohol-szindróma. Ennélfogva a közlemény nem magáról az alkoholfogyasztásról, hanem az azzal való visszaélésről illetve a káros következményekről szóló vita. A közlemény elismeri, hogy a különböző tagállamokban eltérőek az alkoholfogyasztási szokások. Szándéka nem az, hogy a közösségi fellépést a legtöbb tagállamban már bevezetett, és a szubszidiaritás elvével illetve az EK-Szerződés 152. cikkével összhangban tagállami hatáskörbe tartozó nemzeti politikákkal helyettesítse. A Bizottság különösen nem szándékozik e közlemény alapján javaslatot tenni harmonizált jogszabályok kidolgozására az alkohollal kapcsolatos károk megelőzésének területén.

A Bizottság fel kívánja térképezni a Bizottság és a tagállamok által már bevezetett intézkedéseket, hogy kijelölje egyrészt az eredményes, bevált gyakorlatokat, másrészt a társadalmi és gazdasági jelentőségű, közösségi szempontból fontos területeket, melyeken további haladást lehetne elérni.

A közlemény arra is rámutat, hogy a Bizottság a továbbiakban mi módon támogathatja és egészítheti ki a tagállamok által – az érdekelt felekkel együttműködésben – végrehajtott nemzeti közegészségügyi politikákat[2], figyelembe véve az EU-n belüli eltérő alkoholfogyasztási szokásokat és kultúrákat. A Bizottság azon elkötelezettsége, miszerint az illetékességébe tartozó területeken továbbra is intézkedéseket vezet be és dolgoz ki, illetve hogy összeállítja a különböző tagállamokban alkalmazott, bevált gyakorlatok listáját, valamint hogy Alkohol és Egészség Fórumot hoz létre – mely a lista terjesztésében segít majd – , az alkohollal kapcsolatos károk Európában való csökkentését célzó átfogó stratégia motorját képezi.

2. CSELEKVÉSRE SZÓLÓ FELHATALMAZÁS

Az Európai Unió illetékessége és feladata az EK- Szerződés 152. cikke értelmében az olyan közegészségügyi problémák megoldása mint pl. a káros és súlyos alkoholfogyasztás, kiegészítve ezáltal a vonatkozó nemzeti intézkedéseket.

Az Európai Bíróság ismételten megerősítette, hogy az alkohollal kapcsolatos károk elleni küzdelem fontos és megalapozott közegészségügyi cél[3].

2001-ben a Tanács olyan ajánlást fogadott el a fiatalok, különösen a gyermekek és serdülők alkoholfogyasztásáról[4], mely a fejlemények és a bevezetett intézkedések nyomon követésére, vizsgálatára és ellenőrzésére kéri fel a Bizottságot, valamint arra, hogy jelentse, ha további intézkedésekre van szükség [5] .

2001. június 5-i következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, dolgozzon ki a nemzeti politikák kiegészítése céljából olyan átfogó közösségi stratégiára vonatkozó javaslatokat, melynek célja az alkohollal kapcsolatos károk csökkentése. Az „Alkohol és a fiatalok" című, 2004. júniusi tanácsi következtetések megerősítették e felkérést[6].

A legtöbb tagállam intézkedéseket hozott az alkohollal kapcsolatos károk csökkentése érdekében és közülük sokan kiterjedt politikával rendelkeznek e téren. Az egészségügyi politikák közösségi és nemzeti szintű végrehajtása ellenére a kárszint – különösen a fiatalok esetében, a közúti baleseteket tekintve és a munkahelyeken – még mindig elfogadhatatlanul magas valamennyi tagállamban. Ezenkívül nemzeti és EU-szintű tanulmányok[7] azt mutatják, hogy néhány olyan esetben, amikor határokon átnyúló tényező is felmerül, EU-szinten hatékonyabb koordinálásra és jobb szinergiákra lehet szükség. A példák magukban foglalják az alkoholra vonatkozó, határokon átnyúló eladásösztönzést, mely vonzó lehet a fiatal alkoholfogyasztók számára vagy az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, határokon átnyúló TV-hirdetéseket, melyek ellentétesek lehetnek a nemzeti korlátozásokkal.

Ez a tendencia a következőket mutatja: egyes problémák valamennyi tagállamban jelen vannak (pl. a fiatalkorúak alkoholfogyasztása vagy az alkoholfogyasztás okozta közúti balesetek) és a megoldásukat célzó politikák nem értek el teljes sikert, mivel a problémák vagy nem szűnnek meg, vagy egyes esetekben súlyosbodnak; egyes kérdések határokon átnyúló vonzatuk miatt közösségi szempontból fontosak. Ez kiemeli a további intézkedések, valamint az EU- és nemzeti szintű együttműködés szükségességét. E közlemény uniós megközelítést határoz meg az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére irányuló összhangolt stratégia támogatására és alátámasztására, mely stratégia a Bizottság azon elkötelezettségén alapul majd, miszerint az illetékességébe tartozó területeken intézkedéseket vezet be illetve dolgoz ki, és terjeszti a különböző tagállamokban alkalmazott, bevált gyakorlatok listáját.

Az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére irányuló EU-fellépés támogatja majd az uniós szinten már elfogadott, egyéb vonatkozó politikai célkitűzések – pl. a közúti biztonság[8], a munkahelyi egészségvédelem és biztonság[9], valamint a Gyermek jogairól szóló egyezmény[10] – végrehajtását.

3. AZ INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGESSÉGE

A káros és súlyos alkoholfogyasztásnak jelentős hatása van a közegészségügyre, ezen kívül költségeket ró az egészségügyi ellátásra, az egészségbiztosításra, a bűnüldözésre, a közrendre és munkahelyekre, emiatt pedig kedvezőtlenül hat a gazdasági fejlődésre és a társadalom egészére. A káros és súlyos alkoholfogyasztás kulcsfontosságú egészségi tényező, valamint az idő előtti elhalálozás és az elkerülhető betegségek egyik fő oka. Az EU-n belüli összes megbetegedés és idő előtti elhalálozás 7,4 %-ának okozója[11]; kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatásra és a termelékenységre. A káros és súlyos alkoholfogyasztás megelőzését és kezelését, valamint a felelős módon történő alkoholfogyasztási mintákra vonatkozó megfelelő tájékoztatást célzó politikák előnye jelentős az érintettek és családjaik számára. A politikák figyelembe veszik azonban a szociális költségeket és a munkaerőpiacot is és hozzájárulnak a versenyképesség elősegítéséhez – összhangban a lisszaboni célokkal, valamint az egészségben eltöltött életévek számának növelésére irányuló célkitűzéssel –. Emiatt támogatni kell a munkahelyre irányuló kezdeményezéseket. Az érdekelt feleknek (vállalkozói szervezetek, szakszervezetek) különleges felelősségük van e tekintetben.

Az EU-ban különösen a fiatalok vannak kockázatnak kitéve, mivel a 15–29 év közöttiek korcsoportjában a nők halálozásának több mint 10 %-a és a férfiak halálozásának körülbelül 25 %-a összefüggésben áll a káros alkoholfogyasztással[12]. A káros és súlyos alkoholfogyasztás nem csak azokra van káros hatásal, akik isznak, hanem a többiekre és a társadalom egészére is. Az alkohol káros hatásai a kevésbé előnyös helyzetben lévő társadalmi csoportok esetében erősebben jelentkeznek és emiatt hozzájárulnak az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek kialakulásához.

Míg az EU-n belül csökkent az átlagos alkoholfogyasztás, a káros és súlyos alkoholfogyasztási szokásokkal rendelkező fiatalok és fiatal felnőttek aránya az elmúlt tíz évben több tagállamban is növekedett[13]. Több EU-tagállamban az ivási szokások – különösen a fiatalkorúak mértéktelen ivásának növekvő tendenciája[14] – , számos európai országban pedig a fiatalkorúak gyakori alkoholfogyasztása[15] hosszú távon káros hatást gyakorolnak az egészségre és növelik a társadalmi károk kialakulásának kockázatát.

Az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező közlekedési balesetek szintén komoly aggodalomra adnak okot. Négyből egy esetben a baleset az alkoholfogyasztásra vezethető vissza és az EU-ban évente legalább tízezren vesztik életüket alkohol okozta közúti balesetekben. Az EU célja, hogy felére – vagyis a 2000. évi 50 000-ről 2010-ig 25 000-re[16] – csökkentse az EU-ban a közúti balesetekben életüket vesztettek számát és e célkitűzés eléréséhez nagy mértékben hozzájárulhatnak az ittas vezetés megfékezését célzó erőfeszítések.

A terhesség alatti alkoholfogyasztás károsan befolyásolhatja a magzat agyának fejlődését, csökkentheti szellemi képességeit, ami a későbbi gyermekkorban mutatkozik meg[17]. Mivel a legtöbb tagállamban emelkedik a fiatal nők nagy kockázatot jelentő alkoholfogyasztása, és mivel az alkoholfogyasztás már a terhesség kezdetén hat a magzatra, kulcsfontosságúak az e témához kapcsolódó figyelemfelkeltő beavatkozások.

A fenti aggályok kezelése érdekében és a hatásvizsgálati eljárás eredményei alapján a Bizottság az alábbi öt kiemelt témakört jelölte ki, melyek valamennyi tagállamban előfordulnak és melyek esetében – a nemzeti politikák és a nemzeti intézkedések koordinálásának kiegészítéseként – a közösségi fellépés hozzáadott értéket képvisel:

- A fiatalok, a gyermekek és a magzat védelme;

- Az alkohol okozta közúti balesetekből eredő károk és halálesetek számának csökkentése;

- Az alkohollal kapcsolatos károk megelőzése a felnőttek körében és a munkahelyre gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése;

- Tájékoztatás, oktatás és figyelemfelkeltés a káros és súlyos alkoholfogyasztás hatását, valamint a megfelelő alkoholfogyasztási szokásokat illetően;

- EU-szinten a közös tudásalap kifejlesztése és fenntartása.

Ezek uniós dimenziójú kérdések, melyek a nemzeti és helyi szintet is magukban foglalják, valamint több érdekelt fél és több ágazat bevonásával történő fellépést tesznek szükségessé. A jelenlegi stratégia ezért javasolja a Bizottság és a tagállamok által eddig megtett lépések kiemelését, a további bizottsági intézkedések bevezetését illetve a meglévő intézkedések fenntartását. A tagállamokban alkalmazott olyan bevált gyakorlatokat is bemutat, melyek ösztönözhetnék a hasonló nemzeti szintű intézkedéseket és szinergiákat.

4. A KONZULTÁCIÓS ÉS HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

2004. óta a Bizottság szolgálatai kiterjedt konzultációt folytatnak tagállami szakértőkkel, nemzetközi szervezetekkel, kutatókkal és érdekelt felekkel[18]. Ezen túlmenően a Bizottság a kiválasztott legfontosabb érdekelt felekkel kerekasztal beszélgetésekben vett részt az Európai Politikai Központ (EPC) égisze alatt[19].

Nyílt ajánlati felhívás útján a Bizottság megbízta az Alkoholtanulmányok Intézetét, hogy szakértők bevonásával készítsen jelentést a közegészségügyről[20].

Az alkohollal kapcsolatos egészségügyi, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi problémák, valamint a különböző politikai lehetőségek elemzése céljából a Bizottság hatásvizsgálatot végzett[21].

Ezenkívül az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy megtegyék észrevételeiket a Bizottság által szervezett, az élelmiszerek és italok címkézéséről szóló nyílt konzultáció keretében[22].

5. ÖT KIEMELT TÉMA ÉS A VONATKOZÓ BEVÁLT GYAKORLATOK

5.1. A fiatalok, a gyermekek és a magzat védelme

Célok

1. cél: A fiatalkorúak alkoholfogyasztásának megfékezése, a fiatalok káros és súlyos alkoholfogyasztásának csökkentése, valamennyi érdekelt féllel együttműködve.

2. cél: Az alkoholproblémákkal küzdő családokban élő gyermekeket ért károk csökkentése.

3. cél: A terhesség alatti alkoholfogyasztás visszaszorítása, csökkentve ezáltal az alkohol okozta magzatkori rendellenességekkel született gyermekek számát.

5.1.1. A fellépés szükségességének indoklása

A fiatalokat gyakran méltánytalanul elkövetőkként, nem pedig áldozatokként mutatják be az alkoholproblémák kapcsán. Becslések szerint a gyermekekkel szembeni visszaélés és hanyagság az esetek 16%-ában az alkoholra vezethető vissza[23].

A fiatalok káros alkoholfogyasztásáról bizonyítást nyert, hogy nem csak az egészségre és a társadalmi jólétre van kedvezőtlen hatással, hanem az iskolai eredményekre is[24]. Több EU-tagállamban a fiatalok körében növekvő tendenciát mutat a mértéktelen ivás. Ezt súlyosbítja, hogy a fiatalkorú fogyasztók folyamatosan hozzájuthatnak alkoholtartalmú italokhoz. Ennélfogva fontolóra kell venni további intézkedések bevezetését a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának és káros ivási szokásainak megfékezése céljából.

Az alkoholtartalmú italok elosztási láncának szereplői a legtöbb tagállamban aktívan részt vettek a nemzeti jogszabályok végrehajtásában és késznek mutatkoztak, hogy proaktívabb szerepet vállaljanak a szabályozási és önszabályozási intézkedések végrehajtásában.

Egyes tagállamok megemelték azon termékek adóját, melyek a fiatalkorú alkoholfogyasztók számára különösen vonzóak lehetnek[25].

5.1.2. Bevált gyakorlat

A fiatalok aggasztó alkoholfogyasztási tendenciái hatékonyan kezelhetők a közpolitika keretén belül. A 2001. évi tanácsi ajánlás hozzájárult e politika kialakításához. A tagállamok által végrehajtott, hatékony intézkedésekre az alábbi példák hozhatók fel: az eladásokra, az alkoholtartalmú italok hozzáférhetőségére és a fiatalokat befolyásolható marketingre vonatkozó korlátozások érvényre juttatása; a káros és kockázatos magatartás kialakulásának megelőzését célzó, olyan széleskörű közösségi fellépés, mely magában foglalja a tanárokat, szülőket, az érdekelt feleket és magukat a fiatalokat[26], és melyet médiaüzenetek és a beilleszkedést segítő képzési programok támogatnak. Az alkoholtartalmú italokat gyártó ágazat és a kiskereskedők fontos szerepet játszhatnak a felelős módon történő alkoholfogyasztás bizosításában.

5.2. Az alkohol okozta közúti balesetekből eredő károk csökkentése és halálesetek számának visszaszorítása[27]

Célok

4. cél: Hozzájárulás az alkohol okozta közúti balesetek miatti halálesetek és sérülések számának csökkentéséhez.

5.2.1. A fellépés szükségességének indoklása

Körülbelül négyből egy esetben a baleset az alkoholfogyasztásra vezethető vissza és az EU-ban évente legalább tízezren vesztik életüket alkohol okozta közúti balesetekben. A 18–24 év közötti fiatalokat különösen fenyegeti a baleset kockázata. E korosztályon belül a halálesetek 35% – 45% -a közlekedési balesetek következménye. A fiataloknál a közlekedési balesetek a halálesetek leggyakoribb okai (megbízható források szerint az esetek 47 %-ában). Ittas vezetésből eredő baleseteknél az érintettek kétharmada 15–34 év közötti és 96 %-uk férfi.

5.2.2. Bevált gyakorlat

Számos tanulmány rámutat, hogy a járművezető véralkohol koncentrációjának (BAC) emelkedésével nő az alkohol okozta közúti balesetek kockázata. Minden tagállam tett intézkedéseket a BAC-határértékek bevezetése érdekében. Tanulmányok szerint kívánatos lenne a legfeljebb 0,5 mg/ml maximális megengedett érték bevezetése[28]. Az ittas vezetést visszaszorító intézkedések hatékony végrehajtása jelentősen csökkentheti a közlekedési balesetekből eredő halálesetek (férfiak esetében 25%-ig, nők esetében 10 %-ig), balesetek és fogyatékosságok számát. A hatékony nemzeti politikák példái a gyakori, módszeres és véletlenszerű alkoholszondázás bevezetésén és érvényre juttatásán alapulnak, melyet az összes érdekelt félre kiterjedő oktatási és figyelemfelkeltő kampányok támogatnak. A szigorú végrehajtás és az aktív figyelemfelkeltés ötvözése elengedhetetlen a sikerhez. A fiatal és friss jogosítvánnyal rendelkező járművezetők hajlamosabbak az alkohol okozta közúti balesetekre. Másik példa a hatékony politikára az alacsonyabb vagy zéró BAC-határérték bevezetése e járművezetők, biztonsági okokból pedig a tömegközledési eszközök, továbbá a kereskedelmi – különösen a veszélyes anyagot szállító – járművek vezetőinek körében is.

5.3. Az alkohollal kapcsolatos károk megelőzése a felnőttek körében és a munkahelyre gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése

Célok

5. cél: Az alkohollal kapcsolatos krónikus fizikai és szellemi rendellenességek csökkentése.

6. cél: Az alkohollal kapcsolatos halálesetek számának csökkentése.

7. cél: A fogyasztók tájékoztatása annak érdekében, hogy megalapozottan választhassanak.

8. cél: Hozzájárulás az alkohollal kapcsolatos károk munkahelyi csökkentéséhez és a munkahelyi intézkedések ösztönzése.

5.3.1. A fellépés szükségességének indoklása

Annak ellenére, hogy a felnőttek 85 %-a többnyire mértékletesen és felelős módon fogyaszt alkoholt, a káros és súlyos alkoholfogyasztás a korai elhalálozás és az elkerülhető betegségek egyik fő oka, ezenkívül pedig kedvezőtlen hatással van a munkaképességre[29]. Az alkohol miatti távolmaradás a munkahelyről vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás kedvezőtlenül hatnak a munkateljesítményre, ebből adódóan pedig a versenyképességre és a termelékenységre[30]. Míg 266 millió felnőtt napi alkoholfogyasztása 20g (nők) illetve 40g (férfiak), több mint 58 millió felnőtt (15 %) túllépi ezt a szintet: közülük 20 millió (6 %) alkoholfogyasztása meghaladja a napi 40g-ot (nők) illetve 60g-ot (férfiak). Az alkoholfogyasztási szint helyett a függőségi szintet vizsgálva a becslések szerint évente 23 millió európai (a férfiak 5 %-a, a nők 1 %-a) tekinthető alkoholfüggőnek.

5.3.2. Bevált gyakorlat

Tagállami tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi rendeletek, kódok és normák hatékonyabb érvényesítése nélkülözhetetlen a káros és súlyos alkoholfogyasztás kedvezőtlen hatásának csökkentéséhez. A felnőttek körében a következő beavatkozások tűnnek hatékonynak az alkohollal összefüggő károk csökkentésére: az engedélyezési előírások végrehajtása, a kiszolgáló személyzet képzése, közösségi és munkahelyi szintű beavatkozások, árpolitika (pl. az „egyet fizet – kettőt kap" jellegű kínálatok csökkentése), a tömegközlekedés zárórához történő hozzáigazítása, a veszélyeztetettek számára orvosi vagy ápolói tanácsadás az egészégügyi alapellátás keretében illetve orvosi ellátásuk. Az oktatás, a mértékletes alkoholfogyasztást ösztönző, vagy az ittas vezetés, a terhesség alatti alkoholfogyasztás és a fiatalkorúak alkoholfogyasztása ellen irányuló tájékoztató tevékenységek és kampányok segítségével a beavatkozások nyilvános támogatást kaphatnak.

5.4. Tájékoztatás, oktatás és figyelemfelkeltés a káros és súlyos alkoholfogyasztás hatását, valamint a megfelelő alkoholfogyasztási szokásokat illetően

Célok

9. cél: Az EU-polgárok fokozott figyelemfelkeltése a káros és súlyos alkoholfogyasztás egészségre – különösen a magzatra, a fiatalkorúakra és a munkahelyi teljesítményre vagy járművezetői képességre – gyakorolt hatása iránt.

5.4.1. A fellépés szükségességének indoklása

A polgároknak joguk van hozzájutni az egészségre gyakorolt hatásra vonatkozó információkhoz, különösen a káros és súlyos alkoholfogyasztással összefüggő kockázatokat és következményeket illetően, valamint részletesebben tájékozódni az egyes fogyasztói csoportok egészségét esetlegesen károsító hozzáadott anyagokról. A mértékletes alkoholfogyasztás úgy tűnik, nyújt némi védelmet az idősebbek (45 éves kortól, nemtől és egyéni jellemzőktől függően) szívkoszorúér-megbetegedése ellen.

5.4.2. Bevált gyakorlat

Az életmód megválasztása fiatalkorban meghatározza a felnőttkori egészségi állapotot. Emiatt a gyermekek és fiatalok – csakúgy mint szüleik – fontos célcsoportjai az egészségügyi nevelésnek és a figyelemfelkeltő beavatkozásoknak. Felkelthetik a figyelmet és hatással lehetnek a kockázattal szembeni magatartásra a széleskörű, körültekintően végrehajtott, a korai gyermekkortól lehetőség szerint a serdülőkoron átívelő egészségügyi és életvezetési oktatási programok. E beavatkozásoknak a kockázati tényezőkre – mint az alkohol és olyan kockázati időszakok mint a serdülőkor – és a védelmi tényezőkre – vagyis az életmódbeli és magatartásbeli változások – kell irányulniuk.

A médiakampányok – mint pl. az ittas vezetés megelőzését célzó, közösségi finanszírozású „Euro-Bob"-kampány – felhasználhatók a polgárok tájékoztatására és figyelmük felkeltésére, valamint a szakpolitikai beavatkozások támogatására.

5.5. A közös tudásalap kidolgozása, támogatása és fenntartása

Célok

10. cél: Összehasonlítható információk gyűjtése az alkoholfogyasztásról – különösen a fiatalokra vonatkozóan – ; a káros és súlyos alkoholfogyasztás fogalommeghatározása, információk gyűjtése az ivási szokásokról, az alkohol társadalmi és egészségügyi hatásairól, az alkoholpolitikai intézkedések hatásáról, valamint az alkoholfogyasztás termelékenységre és gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról.

11. cél: Az e közlemény alapján történt kezdeményezések hatásának értékelése.

5.5.1. A fellépés szükségességének indoklása

A kutató- és információs rendszerek kulcsfontosságúak a hatékony intézkedések uniós, nemzeti és helyi szintű kidolgozásához és végrehajtásához, a káros és súlyos alkoholfogyasztás megelőzéséhez és a mértékletes alkoholfogyasztás hatásainak alaposabb felméréséhez. Szintén kiemelt fontosságú a mértéktelen alkoholfogyasztás illetve a káros és súlyos alkoholfogyasztás közös fogalommeghatározása, melynek során különösen figyelembe kell venni a fiatalok alkoholfogyasztási szokásainak változását.

5.5.2. A szükséges lépések

Az Európai Közösség egészségügyi mutatóira irányuló munkán túlmenően a Bizottság szolgálatai úgy vélik, a következőkre van szükség: az alkoholfogyasztásra és az alkohollal kapcsolatos károkra vonatkozó adatok szabványosított meghatározása; a politikai lehetőségek költség-haszon-becslésére irányuló kutatási kezdeményezés; rendszeres és összehasonlító európai felmérések végzése; a kutatási hiányosságok pótlása az alkohollal kapcsolatos egészségügyi és társadalmi károkat, a káros és súlyos alkoholfogyasztás okait és az alkoholfogyasztás azon szerepét illetően, miszerint elmélyíti a társadalmi-gazdasági csoportok közötti egészségügyi állapotbeli különbségeket. Ezenkívül országonként, életkoronként és nemenként kell megvizsgálni az eltérő alkoholfogyasztási szokásokat.

Emellett – mint azt e közlemény is javasolja – további tanulmányokra van szükség az intézkedések és beavatkozások hatékonyságának értékeléséhez.

6. AZ INTÉZKEDÉSEK HÁROM SZINTJE

A nemzeti alkoholpolitika elsősorban a tagállamok illetékességébe tartozik. Emellett a Közösség egyrészt ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést és koordinációt, másrészt támogatja intézkedéseiket. E nemzeti kezdeményezések kiegészítéseként a Bizottság politikákat hajt végre az alkohollal kapcsolatos károkra vonatkozóan, különösen a közegészségügyi program keretében és a kutatási keretprogramon belül. Az intézkedéseknek így három szintjük van: a nemzeti szint, a nemzeti politikák közösségi szinten történő koordinálása és a Bizottság hatáskörei alapján hozott intézkedések. Ebben az összefüggésben a Bizottság legfontosabb szerepe: 1. tájékoztatás, figyelemfelkeltés az uniós és tagállami szintű, legfontosabb közegészségügyi problémák iránt és ezek megoldása érdekében együttműködés a tagállamokkal; 2. EU-szintű fellépés kezdeményezése, amennyiben ez a felelősségi körébe tartozik – különösen ágazati programok révén – , valamint 3. a nemzeti intézkedések összehangolásának támogatása és segítése, különösen a bevált gyakorlatok kijelölésével illetve EU-n belüli terjesztésével.

6.1. Az Európai Bizottság fellépése

A közegészségügyben a Közösség szerepe az, hogy kiegészítse a tagállami erőfeszítéseket, a tagállami intézkedésekhez hozzáadott értéket biztosítson és olyan kérdésekkel foglalkozzon, melyeket a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan kezelni. A Bizottság különösen az alábbi intézkedésekre fordít kiemelt figyelmet:

- A közegészségügyi program segítségével azon projektek támogatása, melyek hozzájárulnak az EU-n belül az alkohollal kapcsolatos – különösen a gyermekeket és fiatalokat ért – károk csökkentéséhez, valamint a beavatkozások hatékonyságának nyomon követése és értékelése. (hivatkozás az 5. szakaszban szereplő 1–11. célra)

- A közegészségügyi program és egyéb meglévő struktúrák segítségével az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok rugalmas, mindamellett szabványosított meghatározását célzó rendszer létrehozásának támogatása; az alkoholfogyasztásra vonatkozóan rendszeres és összehasonlító felmérések végzése – különösen az európai egészségügyi felmérésen és kiegészítő felméréseken keresztül (melyeket az Európai Egészségfelmérési Rendszer és az Európai Statisztikai Rendszer keretében kell elvégezni) – , valamint a fejleményeket nyomon követő és értékelő egészségügyi mutatók kidolgozása. Az Unió egészségügyi portáljához kapcsolódó weboldalon lesznek elérhetők az alkoholra vonatkozó összehasonlító adatok. (9-11. cél)

- A fiatalok ivási szokásai és az őket ért kár megfigyelésének támogatása, kiemelt figyelmet fordítva a lányok fokozott alkoholfogyasztására és a mértéktelen ivás elterjedésére. (1., 3., 4., 6., 7., 9. cél)

- A tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködésben a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának megfékezését célzó stratégiák kidolgozása. Ennek módja a bevált gyakorlatok cseréje lenne olyan kérdések esetében mint az eladás és kiszolgálás, a felelőtlen marketing, a mértéktelen alkoholfogyasztás médián és példaképeken keresztül közvetített képe, és a stratégiák valószínűleg előrevihetők lennének a 6.3.1. szakaszban említett Alkohol és Egészség Fórum keretében és Európai Ifjúsági Paktum[31] megvalósítása révén (1., 2., 4., 5., 6., 7. és 8. cél) .

- A tagállamok és az érdekelt felek azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy tájékoztatási és oktatási programokat dolgozzanak ki a káros alkoholfogyasztás hatásaira és a felelős módon történő alkoholfogyasztási mintákra vonatkozóan. (1–9. cél)

- A tagállamokkal és üzleti vállalkozásokkal együttműködésben azon lehetőség megvizsgálása, hogy konkrét tájékoztatási és oktatási kampányokat vagy hasonló kezdeményezéseket dolgozzanak ki az alkohollal kapcsolatos károk munkahelyi kezelése céljából. Ebben az összefüggésben folytatni kell a konkrét legjobb gyakorlatok cseréjét, lehetőség szerint olyan egyéb bizottsági kezdeményezésekkel együtt, mint pl. a vállalatok szociális felelőssége. (1-9. cél)

- A munkahelyi egészség terén illetékes szervezetek, pl. az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség bevonásának támogatása, tekintettel egyes kezdeményezései jelentőségére, mint pl. „Az egészséges munkahelyért-kezdeményezés”, melynek célja a munkaadók és a munkavállalók számára megkönnyíteni a tájékozódást azt illetően, mi módon javíthatják üzleti környezetüket és ezáltal hogyan válhatnak egészségesebbé és termelékenyebbé. (1-9. cél)

- A tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködésben annak vizsgálata, hogy célszerű-e a Közösségen belül hatékony közös megközelítéseket kidolgozni a fogyasztók megfelelő információkkal történő ellátása érdekében. E megfontolások különösen azért fontosak, mert néhány tagállam már tervezi a figyelmeztető címkék bevezetését (pl. a terhesség alatti alkoholfogyasztásra vonatkozóan), nagyobb általánosságban pedig vita folyik a legjobb gyakorlatokról a fogyasztók felvilágosítása terén. (1., 3., 4., 6., 7., 9. cél)

- Jelentéstétel végrehajtásáról – részben a tagállamoktól származó információk alapján – az e közleményben leírtak szerint a káros és súlyos alkoholfogyasztás elleni intézkedések, valamint az e közleményben meghatározott EU-stratégia hatásáról. (11. cél)

Ezenkívül a 7. kutatási keretprogramon (2007–2013) belül – különösen az „Együttműködés" című, javasolt konkrét program egészségügyre vonatkozó részében – lehetőség lesz annak vizsgálatára, hogyan támogatja az európai szintű kutatás a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében segítő uniós stratégiát. A legjobb közegészségügyi intézkedések igazolása, valamint az alkohollal való visszaélés megelőzését célzó integrált politika számára iránymutatás biztosítása céljából a kutatási területek az alábbiakra terjedhetnének ki:

- a fiatalok alkoholfogyasztásának vizsgálata (tendenciák, befolyásoló tényezők);

- a káros alkoholfogyasztás/ivási szokások és a kapcsolódó egészségi, társadalmi és gazdasági károk közötti összefüggés (hivatkozás az 5. szakaszban szereplő 1–10. célra);

- a társadalmi hatásra vonatkozó egyéb tényezők (hivatkozás az 5. szakaszban szereplő 1–10. célra).

6.2. Szubszidiaritás: A tagállamok által végrehajtott intézkedések feltérképezése

6.2.1. Nemzeti intézkedések

A legtöbb tagállam jogszabályokat és politikákat vezetett be az alkoholtartalmú italok káros és súlyos fogyasztására vonatkozóan. Ezenkívül 2005-ben tizenöt tagállam jelentette, hogy nemzeti cselekvési terveket fogadott el, vagy hozott létre az alkoholpolitikát koordináló szerveket. A tagállamok által végrehajtott intézkedések köre kiterjedt és olyan kérdéseket is magában foglal mint az oktatás, a fogyasztók tájékoztatása, közlekedési ellenőrzések végzése vagy alkoholtartalmú italok árusításának engedélyezése és az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjének megállapítása[32].

Az alkohollal kapcsolatos károk csökkentését célzó, tagállamok által elfogadott, a közegészség védelme érdekében bevezetett egyedi intézkedések a sajátos kulturális adottságokon alapulnak. A nemzeti politikák keretében hozott egyes intézkedések feltérképezése megkönnyítheti a bevált gyakorlatok terjesztését. Minden intézkedést eseti alapon kell megvizsgálni; az intézkedések minden esetben bizonyítékokon alapulnak, arányosak és megkülönböztetésmentes alapon kerülnek végrehajtásra. A tagállamok által a közelmúltban végrehajtott nemzeti intézkedésekre az alábbi példák hozhatók fel:

- A fogyasztóknak az eladás helyszínén vagy a terméken keresztül történő, az alkohollal való visszaélés egészségre és munkateljesítményre gyakorolt hatására vonatkozó tájékoztatásának javítását célzó intézkedések. A fogyasztók tájékoztatásának részeként néhány tagállam már bevezette illetve fontolóra veszi bevezetni a címkézést a terhes nők és a magzat védelme céljából.. Más intézkedések az alkoholtartalomra és a mértékletes ivásra vonatkozó, közérthető információk bevezetését célozzák. (1-9. cél)

- Az alkoholeladást és kiszolgálást illetően a korhatárok hatékonyabb érvényre juttatását célzó intézkedések. Ezen intézkedések hatékonyságát növeli az összes érdekelt fél, szülők és fiatalok bevonása. Mivel fiatalkorban az alkohol kevésbé szívódik fel, egyes tagállamok lehetőségként azt is fontolóra vették, hogy felülvizsgálják az alkoholtartalmú italok eladására és az alkoholtartalmú italokkal történő kiszolgálásra érvényes minimumkorhatár-előírásaikat, különösen ha a jelenlegi minimumkorhatár 18 év alatt van. (1., 4., 6., 7., 8. cél)

- A beavatkozásokról és oktatási programokról bebizonyosodott, hogy segítik a fiatalokat és szüleiket az alkoholproblémák és a kockázatos magatartás kezelésében. E beavatkozások a kockázati tényezőkre és a védelmi tényezőkre irányulnának azzal a céllal, hogy előmozdítsák a gyermekek és serdülők kedvező magatartásváltozását; a beavatkozások végrehajtására pedig iskolákban és egyéb megfelelő létesítményekben kellene sort keríteni. A hatékonyság növelése érdekében e folyamatba aktívan be kell vonni a fiatalokat és az összes többi érdekelt felet. (1., 2., 4., 6–9. cél)

- Az ittas személyek alkohollal való kiszolgálását tiltó szabályok bevezetése és végrehajtása; az alkoholtermékek eladási és felelős kiszolgálási rendszerének hatékony engedélyezése, a tagállami adottságokkal és nemzeti jogrenddel összhangban. (1–7., 9. cél)

- Zéró BAC-határérték bevezetése a fiatal vagy tapasztalatlan járművezetők esetében, csakúgy mint a tömegközledési eszközök és a kereskedelmi – különösen a veszélyes anyagot szállító – járművek vezetőinek körében. (4-6. cél)

- A valamennyi járművezető esetében a korlátlan (véletlenszerű) alkoholszondázást lehetővé tévő keret létrehozása, az ittas vezetést visszaszorító intézkedések végrehajtása és olyan visszatartó erejű szankciók alkalmazása, melyeket a BAC-határértéket túllépő járművezetőkre, különösen pedig a visszaeső ittas járművezetőkre vetnek ki. (4–7., 9. cél)

- Az alkoholfogyasztás miatti munkahelyi és munkahely körüli problémák megoldását célzó különleges intézkedések. (2-6. cél)

- Az egészségügyi alapellátásban a szükséges források biztosítása a káros és súlyos alkoholfogyasztásra vonatkozó tanácsadás és kezelés számára; az egészségügyi szakemberek képzése; a munkahelyi alkoholmegelőzés prioritásként történő kezelése; tanácsadás az alkoholproblémákkal küzdő családokban élő gyermekek számára; továbbá a magzat védelmét szolgáló felvilágosítás és figyelemfelhívás. (2-9. cél)

- Államilag finanszírozott kutató- és ellenőrzési programok kidolgozása. (7-11. cél)

6.2.2. Helyi intézkedések

A nemzeti stratégiák hatékonyabbak lehetnének, ha helyi és közösségi tevékenységek támogatnák őket. Ezenkívül a helyi, több érdekelt fél bevonásával járó intézkedések nélkülözhetetlennek tűnnek az e közleményben szereplő stratégia megerősítéséhez. Például:

- Aktív tanulási módszereket lehetne alkalmazni annak érdekében, hogy visszatartsák a fiatalokat a káros és súlyos alkoholfogyasztás kipróbálásától. (1., 6., 7., 9. cél)

- Minden munkahelyen az alkohollal kapcsolatos károk megelőzését – beleértve a tájékoztatási és/vagy oktatási kampányokat –, valamint az alkoholproblémákkal küzdő alkalmazottak segítését és szakellátását célzó politikát kellene folytatni. (5-9. cél)

- Az ifjúsági és civil szervezeteknek fontolóra kellene venniük, mi módon járulhatnak hozzá az alkohollal kapcsolatos károk csökkentéséhez. (1-9. cél)

- A helyi közösségek hozzájárulhatnának a megelőzési és támogatási stratégiákhoz a polgárok alkohollal kapcsolatos károktól való védelme céljából. (1-9. cél)

6.3. Az intézkedések EU-szintű összehangolása

Az EU illetékessége az egészségügyben nem korlátozódik konkrét egészségügyi intézkedésekre. A lehetőségektől függően a Bizottság az alkohollal kapcsolatos károkra hatást gyakorló politikák közötti koherencia javítására fog törekedni. Számos mechanizmus került bevezetésre a közelmúltban annak biztosítására, hogy az egészségvédelmet figyelembe vegyék a Közösség egyéb szakpolitikai területein, az EK-Szerződés 152. cikkével összhangban.

6.3.1. Alkohol és Egészség Fórum

Az EU táplálkozással, testmozgással és egészséggel foglalkozó fórumát modellként felhasználva a Bizottság 2007 júniusáig létrehozza az Alkohol és Egészség Fórumot, mely az érdekelt felek különböző szervezeteinek szakértőit és a tagállamok, egyéb EU-intézmények és ügynökségek képviselőit tömöríti majd. E fórum általános célkitűzése az e közleményben meghatározott stratégia támogatása, bővítése és ellenőrzése. Az Alkohol és Egészség Fórum szükség szerint alcsoportokat hozhatna létre olyan konkrét témakörökben mint a kutatás, információ- és adatgyűjtés, valamint oktatás. (1-11. cél)

6.3.2. Ittas vezetés

Az alkoholfogyasztás okozta közúti balesetek csökkentését célzó tevékenységek hatékonyabb összehangolása céljából és különös tekintettel az ittas vezetés visszaszorítására, a Bizottság javítani fogja az ittas vezetés elleni illetve a közúti biztonságot célzó intézkedések közötti koordinációt, beleértve a közegészségügyi program és a közúti biztonságot célzó cselekvési terv intézkedéseit. A célcsoport a friss jogosítvánnyal rendelkező és fiatal járművezetők csoportja lesz. (4., 6., 7. cél)

6.3.3. Kereskedelmi tájékoztatás

A közösségi jogszabályok hatálya már kiterjed a kereskedelmi tájékoztatás egyes aspektusaira, néhány eszköz felülvizsgálata, aktualizálása pedig jelenleg folyik. Emellett egyre egyértelműbb, hogy melyek azok az önszabályozó legjobb gyakorlatok, melyek segíteni fognak a hirdetői magatartás hatékony paramétereinek kialakításában és ezáltal a hirdetési gyakorlatnak a társadalmi elvárásokkal való összehangolásában[33]. A Bizottság szolgálatai azon fognak munkálkodni az érdekelt felekkel együtt, hogy fenntartható lendületet adjanak a felelős kereskedelmi tájékoztatás és eladás terén történő együttműködésnek, beleértve a felelős alkoholfogyasztás modelljének bemutatását. A fő cél az uniós és nemzeti/helyi kormányzati intézkedések támogatása lesz az alkoholtartalmú italok felelőtlen marketingjének megakadályozása, valamint a reklámtendenciák és az aggodalomra okot adó – pl. alkoholokra vonatkozó reklámok – kérdések rendszeres vizsgálata céljából.

E közös erőfeszítés egyik célja az, hogy megállapodás jöjjön létre számos ágazat (kórházak, kiskereskedelem, gyártók, média/reklám) képviselőivel nemzeti és uniós szinten a kereskedelmi tájékoztatás kódexét illetően. A kódexekre/stratégiákra vonatkozó referenciaértékeket nemzeti szinten lehetne elfogadni.

E megközelítés részeként ellenőrizni kell az önszabályozó kódexeknek a fiatalok alkoholfogyasztására gyakorolt hatását, valamint azt, hogy az ipar megfelel-e a kódexek előírásainak. Független szakértőket kérnek fel az önszabályozó kódexek hatékonyságának és eredményeinek az elfogadott referenciaértékek felhasználásával történő vizsgálatára, lehetővé téve ezáltal, hogy a társadalmi felelősségű szervezetek ennek megfelelően módosíthassák a célkitűzéseket. (1-9. cél)

7. KÖVETKEZTETÉSEK

E közleménnyel a Bizottság – válaszul a Tanács 2001. évi felkérésére – 2012. végéig szóló átfogó stratégiát vázol az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére Európában és bemutatja, milyen lépésekre került már sor nemzeti és közösségi szinten, valamint hogy mely kiemelt területek igényelnek további intézkedéseket és a Bizottság hogyan járulhat hozzá a továbbiakban e fontos közegészségügyi probléma megoldásához. A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok és az érdekelt felek e közleményt tekintsék kiindulási alapnak a – különösen az Alkohol és Egészség Fórum keretében végzett – további munkához.

A Bizottság úgy véli, a stratégiához történő legfontosabb hozzájárulásának a kiegészítő nemzeti politikák és stratégiák meglévő megközelítésén kellene alapulnia és emiatt nem szándékozik a stratégiát konkrét, új jogszabályjavaslatok révén megvalósítani. A Bizottság – az e közleményben leírtaknak megfelelően – rendszeresen jelentést tesz a káros és súlyos alkoholfogyasztás elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az e közleményben meghatározott EU-stratégia hatásáról; a jelentés alapjául a vonatkozó intézkedések végrehajtásáról szóló, rendszeres tagállami jelentések szolgálnak.

Egyes meglévő tagállami intézkedések a bevált gyakorlatok példáinak tekinthetők és már bizonyították hatásukat. Tekintettel a szubszidiaritás és a jobb szabályozás elvére, meg kell erősíteni ezen intézkedéseket e stratégia céljának elérése érdekében. A Bizottság ehhez hozzá fog járulni azon szerepén keresztül, hogy kiegészíti a tagállami erőfeszítéseket, a tagállami intézkedésekhez hozzáadott értéket biztosít és olyan kérdésekkel foglalkozik, melyeket a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan kezelni.

[1] Súlyos alkoholfogyasztásnak számít az olyan mértékű fogyasztás vagy ivási szokás, mely valószínűleg kárt okoz, ha nem változik az ivási szokás. (Babor, T., Campbell, R., Room, R. & Saunders, J., (1994) Lexicon of Alcohol and Drug Terms, World Health Organization, Geneva); nincs azonban arra vonatkozó szabvány, hogy milyen mennyiségű alkoholfogyasztás tekinthető súlyos mértékűnek. A káros alkoholfogyasztás a következőképpen határozható meg: „olyan ivási szokás, mely vagy fizikailag (májzsugorodás) vagy mentálisan (az alkoholfogyasztás következtében fellépő depresszió) káros hatással van az egészségre.” (The ICD-10 Classification of Mental and Behavioural Disorders: Clinical Descriptions and Diagnostic Guidelines. Geneva: World Health Organisation 1992).

[2] Ez olyan szereplőket foglal magában mint az egészségügyi és fogyasztói nem kormányzati szervezetek, önsegélyező csoportok, alkaholtartalmú italok gyártói és kiskereskedelmi forgalmazói, kórházak, iskolák, munkaadók és szakszervezetek, reklámipar, média, stb.

[3] Franzen ügy (C-189/95), Heinonen ügy (C-394/97), Gourmet ügy (C-405/98), Catalonia (C-190 és C-179/90), Loi Evin (C-262/02 és C-429/02)

[4] A Tanács 2001/458/EC ajánlása – HL L., 161/38., 2001.6.16., http://eur-lex.europa.eu/pri/en/oj/dat/2001/l_161/l_16120010616en00380041.pdf

[5] A teljes jelentés a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/comm/health

[6] Az alkohollal összefüggő károk csökkentésére irányuló közösségi stratégiáról szóló, 2001. június 5-i tanácsi következtetések (2001/C 175/01 – http://eur-lex.europa.eu/pri/en/oj/dat/2001/c_175/c_17520010620en00010002.pdf), az „Alkohol és a fiatalok" című, 2004. június 1–2-i tanácsi következtetések (http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/lsa/80729.pdf)

[7] Pl.: What are the most effective and cost-effective interventions in alcohol?, WHO Regional Office for Europe’s Health Evidence Network (HEN) 2004; Alcohol Policy and the Public Good, Griffith Edwards 1994, Cochrane Library; EconLit and the Alcohol and Alcohol Problems Science Database (ETOH), National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAA)

[8] A közúti biztonság érvényesítéséről szóló, 2004. április 6-i 2004/345/EK bizottsági ajánlás, HL L 111., 2004.4.17., a gépjárművezetők részére megengedett legnagyobb véralkoholszintről (BAC) szóló, 2001. január 17-i 2001/116/EK bizottsági ajánlás, HL L 43., 2001.2.14., bizottsági közlemény, HL C 48., 2004.2.14.

[9] A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági közösségi stratégia 2002–2006- COM(2002) 118 végleges

[10] ENSZ-állásfoglalás: 44/25 of 20 November 1989

[11] The WHO’s Global Burden of Disease Study (Rehm et al 2003a and b, Rehm et al 2004 and Rehm 2005)

[12] Alcohol in Europe A public health perspective, P Anderson and B Baumberg, Institute of Alcohol Studies, UK 2006 http://ec.europa.eu/health-eu/news_alcoholineurope_en.htm (based on The WHO’s Global Burden of Disease Study, Rehm et al 2003a and b, Rehm et al 2004 and Rehm 2005)

[13] A fiatal felnőttek körében egyre inkább növekvő tendencia figyelhető meg (fent: alkoholfogyasztáshoz engedélyezett korhatár). A fiatalkorúak mértéktelen ivása az EU-15-ben alábbhagyott, az EU-10-ben viszont növekedett.

[14] „Mértéktelen ivásnak" minősül rendszerint az egy alkalommal 5 alkoholegységet meghaladó mennyiségben történő fogyasztás.

[15] The ESPAD Report 2003, Alcohol and Other Drug Use Among Students in 35 European Countries, Björn Hibell et al, Stockholm 2004 http://www.espad.org/reports.asp

[16] COM(2001) 370 végleges „2010-re szóló európai közlekedéspolitika: ideje dönteni”.

[17] Franciaországban például 2001-ben több mint 700 gyermek született magzatkori alhohol-szindrómával, a becslések szerint pedig több mint hatvanezren élnek ezzel a tünettel (az INSERM – "Közös szakvélemények", 2001. szeptember – számításait tükröző adatok, melyek az Észak-Franciaországban és Réunionban végzett két járványügyi tanulmányon alapulnak.

[18] Beleértve a nem kormányzati szervezeteket (egészségügyi és fogyasztói nem kormányzati szervezetek, önsegélyező csoportok, stb.), valamint az alkoholtartalmú italok gyártóinak szervezeteit is.

[19] Az alkoholról folytatott kerekasztal beszélgetésről szóló EPC-jelentés internetes elérhetősége: www.theepc.be

[20] Ez, továbbá a szakértői felülvizsgálati ülésről szóló jelentés, a szakértői testület megjegyzései, az érdekelt felek alkoholpolitikára és a tanácsi ajánlás végrehajtására vonatkozó véleményei megjelentek az EU egészségügyi portálján és weboldalán (http://ec.europa.eu/health-eu/news_alcoholineurope_en.htm)

[21] Emellett egy külső szerződéses megbízott által végzett hatásvizsgálat részeként részletesebb gazdasági hatásvizsgálatot végeztek az alkoholnak az EU gazdasági fejlődésére gyakorolt hatását illetően: „RAND jelentés", mely a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/comm/health

[22] A konzultáció során felhasznált háttéranyag internetes elérhetősége: http://ec.europa.eu/food/food/labellingnutrition/betterregulation/index_en.htm

[23] English et al. 1995, Single et al, 1999, Ridolfo and Stevenson 2001, részlet a következő írásból: Alcohol in Europe – a public health perspecitve, http://ec.europa.eu/health-eu/news_alcoholineurope_en.htm

[24] RAND: An economic analysis of the impact of alcohol on the economic development in EU (Horlings, Scoggins 2006)

[25] Ennek formája különleges adó bevezetése és kötelező címkézés előírása volt az olyan termékekre vonatkozóan, mint az „Alcopop"-italok (Dánia, Franciaország, Németország, Írország és Luxemburg).

[26] A Bizottság bevonta a fiatalokat e közlemény konzultációs folyamata során a közegészségügyi program keretében finanszírozott projektekbe. Az Európai Ifjúsági Fórum munkacsoportot hozott létre a folyamatban lévő munkához való hozzájárulásként.

[27] A közúti közlekedésen kívül és összhangban az 5.3. pontban ismertetett munkahelyi alkoholfogyasztásra vonatkozó általános aggályokra, nyilvánvalóan egyéb közlekedési ágazatokban – pl. a tengerhajózásban, a vasúti és légi közlekedésben – is ellenőrizni kell az alkoholfogyasztást. E kérdésekre azonban külön nem tér ki e közlemény.

[28] 112 tanulmány áttekintése meggyőzően bizonyította, hogy a vezetési képességek csökkenése zéró véralkohol koncentrációs szintnél kezdődik (Moskowitz and Fiorentino 2000). Az a tanulmány, mely a balesetet okozó illetve szenvedett járművezetők véralkohol koncentrációit (BAC) hasonlította össze a balesetet nem okozó illetve nem szenvedett járművezetők véralkohol koncentrációival, megállapította, hogy azon bármely korú férfi és női vezetők esetében, akiknél 0.2 g/l és 0.49 g/l közötti BAC-ot mutattak ki, egyetlen jármű-összeütközés során háromszor nagyobb a halálos kimenetel kockázata. Abban az esetben, amikor 0.5 g/l és 0.79 g/l közötti BAC-ot mutattak ki, a kockázat hatszorosára emelkedett, a 0.8 g/l és 0.99 g/l közötti BAC-nál pedig tizenegyszeresére (Zador et al 2000). Minden tanulmány azt erősíti meg, hogy alacsonyabb BAC esetében az új jogi szabályozás kedvezőbb hatást ér el, ha nyilvános viták, médiakampányok és az új jogszabályok végrehajtása követik.

[29] Alcohol in Europe A public health perspective, P Anderson and B Baumberg, Institute of Alcohol Studies, UK 2006 http://ec.europa.eu/health-eu/news_alcoholineurope_en.htm

[30] RAND: An economic analysis of the impact of alcohol on the economic development in EU (Horlings, Scoggins 2006)

[31] „Az ifjúságot érintő európai szakpolitikák: Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések: Az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” című közleményében. az egyik intézkedési terület a fiatalok alkoholfogyasztása (2005.5.30).

[32] Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítésről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv rendelkezik a jövedékiadó minimumértékeiről. E minimumértékek felett a tagállamok szabadon meghatározhatják a nemzeti adómértékeket és ezeket beépíthetik egyéb szakpolitikákba, mint pl. az egészségügybe.

[33] Az alkoholtartalmú italok televíziós reklámozását a „határok néküli televíziózás"-irányelv (a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összahngolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv) szabályozza; HL L 298., 1989.10.17., 23). a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a félrevezető és agresszív, valamint olyan kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozik, melyek kényszerítést alkalmaznak eladási módszerként (HL L 149/22., 2005. június 11. az önszabályozó rendszereket illetően a több érdekelt felet és ágazatot bevonó, a Bizottság szolgálatai által létrehozott hirdetési kerekasztal kijelölte a hatékony önszabályozás néhány kulcsfontosságú elemét, melyet az alábbi honlapon elérhető jelentés tartalmaz: http://ec.europa.eu/consumers/overview/report_advertising_en.pdf.