HU

Brüsszel, 19.10.2006

COM(2006)545 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása

{SEC(2006)1173}

{SEC(2006)1174}

{SEC(2006)1175}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés (...)3

2. Célkitűzés és hatály (...)5

3. Megtakarítási lehetőségek és hatások (...)5

4. Háttér (...)9

5. Stratégiák és intézkedések (...)9

5.1. A dinamikus energiateljesítményre vonatkozó követelmények az energiafelhasználó termékek, épületek és szolgáltatások esetében (...)11

5.2. Az energiaátalakítás javítása (...)15

5.3. Mozgásban a közlekedés (...)17

5.4. Az energiahatékonyság finanszírozása, gazdasági ösztönzők és energiaár-képzés (...)19

5.5. Az energiával kapcsolatos magatartás megváltozása (...)21

5.6. Nemzetközi partnerségek (...)22

6. Következtetések és következő lépések (...)23

Melléklet

1. Bevezetés

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb energiaügyi kihívásokkal áll szemben, amelyek a megnövekedett importfüggőségnek tudhatók be, és amelyek a fosszilis tüzelőanyagok globális készleteivel, valamint az egyértelműen tapasztalható éghajlatváltozással kapcsolatosak. Európa ennek ellenére – a hatékonyság hiánya miatt – továbbra is elpazarolja a rendelkezésére álló energia legalább 20%-át. Európa képes vezető szerepet betölteni, és vezető szerepet kell betöltenie az energiahatékonyság fokozásában, a kormányzat és a társadalom különböző szintjein elérhető valamennyi politikai eszköz segítségével.

A nem megfelelő hatékonyságú energiafelhasználás közvetlen költsége 2020-ra évente több mint 100 milliárd eurót tesz ki [1]. A Közösség energiapolitikájában kulcsszerepet játszik az, hogy megtakarítási lehetőségeinket fenntartható módon valósítsuk meg. Ez a leghatékonyabb módja annak, hogy egyidejűleg fokozzuk az energiaellátás biztonságát, csökkentsük a szénkibocsátást, elősegítsük a versenyképességet és ösztönözzük egy nagyméretű fejlett piac kialakítását az energiahatékony technológiák és termékek számára. Érvényes ez abban az esetben is, ha figyelembe vesszük azokat a beruházási költségeket, amelyekre az energiamegtakarítási lehetőségek megvalósításához van szükség. A nagyobb energiahatékonyságú fogyasztási és termelési modelleket célzó megerősített európai politika szükségességét hangsúlyozta az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című bizottsági zöld könyv [2] is. A tavasszal ülésező Európai Tanács [3] az energiahatékonysággal kapcsolatosan olyan ambiciózus és realista cselekvési terv sürgős kidolgozására szólított fel, amely figyelembe veszi az EU több mint 20 %-os energiamegtakarítási lehetőségét 2020-ra.

Ennek megvalósítása az energiafogyasztáshoz való hozzáállásunk jelentős változtatását követeli majd meg. Európának az elmúlt évekhez viszonyítva több mint kétszeres ütemben kell javítania az energiahatékonyságot. Társadalmaink viselkedésmintáinak megváltoztatásához paradigmaváltásra van szükség, hogy ugyanolyan életminőség mellett kevesebb energiát használjunk. A gyártókat nagyobb energiahatékonyságú technológiák és termékek kifejlesztésére kell ösztönözni, a fogyasztóknak pedig erősebb ösztönzőkre lesz szükségük az ilyen termékek vásárlásához és racionális használatához. A legjobb elérhető technológia alkalmazása kulcsszerepet tölt majd be. Bár ennek a cselekvési tervnek a célkitűzése a meglévő technológia alkalmazásával elérhető, nyilvánvaló, hogy a cselekvési terv időtartama alatt megjelenő innovatív technológiák hasznosítását ugyanúgy bátorítani kell.

Ha 2020-ig megvalósítjuk a 20 %-os energiamegtakarítási lehetőségeket, amelyek körülbelül 390 millió tonna kőolaj-egyenértéknek felelnek meg, akkor ennek hatalmas előnyei lesznek az energiafelhasználás és a környezet szempontjából. A kiindulási helyzetet figyelembe véve a CO2 kibocsátást 780 Mt mennyiséggel kell csökkenteni, ami több mint kétszer akkora csökkentést jelent, mint amennyit az EU részére 2012-ig a kiotói jegyzőkönyv előír. A hatékonyabb és innovatívabb technológiákba történő további beruházások költségeit bőven ellensúlyozza a több mint 100 milliárd dollárnyi éves üzemanyag-megtakarítás.

E dokumentum olyan cselekvési tervet mutat be, amelynek célja, hogy megvalósítsuk energiamegtakarítási lehetőségeinket és fenntartsuk Európának a világ egyik legnagyobb energiahatékonyságú régiójaként betöltött szerepét. A cselekvési tervben szereplő stratégiák és az intézkedések az energiahatékonyságról szóló zöld könyvvel [4] kapcsolatos konzultációkon alapulnak. Többségüket a konzultációs eljárásban részt vevő érintett szereplők különösen támogatták. Az elemzés során és az energiahatékonyságról szóló zöld könyvben feltett kérdésekre adott válaszokban felmerülő főbb szempontok szerint javítani kell azon információk elérhetőségét és minőségét, amelyek az energiafogyasztásra, valamint az energiahatékony technológiákra és technikákra vonatkoznak. Legfontosabb prioritásként az építőipari ágazat energiahatékonyságát jelölték meg. Különleges fontosságot tulajdonítottak annak, hogy a közlekedési ágazat energiahatékonysága javuljon, mivel ez az ágazat emészti fel a kőolajtermékek javarészét és a leggyorsabban növekvő kibocsátási profillal rendelkezik. Az ipar esetében kiemelték, hogy ott komoly lehetőség nyílik az energiaigény és a CO2 kibocsátás csökkentésére. A válaszokban számos szakpolitikai eszköz nemzeti, regionális és helyi szinten való alkalmazását kérték (többek között a célzott és koherens adóintézkedések széleskörű alkalmazását, az externális költségek internalizálását, a nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveken keresztül a tagállamok teljes körű támogatását, nem kötelező jellegű iránymutatásokat, tanúsító címkéket és küszöbértékeket, valamint azt, hogy a közszektor vezető szerepet töltsön be a beszerzés során). Szintén jelezték, hogy szükség lenne a gépjárművekre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelmények bevezetésére.

Továbbá az Európai Parlament zöld könyvre [5] adott véleménye több mint 100 ajánlást tartalmaz. Ezek a cselekvési tervvel szintén nagy mértékben összhangban állnak. Megtette észrevételeit és támogatta az EU-ban 2020-ig megvalósítandó energiamegtakarítási lehetőségeket a Bizottság által létrehozott, versenyképességgel, energiával és a környezettel foglalkozó magas szintű munkacsoport [6] is, amely az érintett érdekelt feleket fogta össze.

2. Célkitűzés és hatály

E cselekvési terv felvázolja a szakpolitikák és intézkedések keretét annak érdekében, hogy felgyorsuljon az a folyamat, amely 2020-ra megvalósítja az EU éves elsődleges energiafogyasztásának több mint 20 %-os megtakarítását [7]. A cselekvési terv egy sor költséghatékonysági intézkedést [8] sorol fel, valamint azonnali intézkedéseket és egyéb olyan intézkedéseket javasol, amelyeket a terv hatéves időszakában kellene bevezetni és végrehajtani. További fellépésre is szükség lesz annak érdekében, hogy a lehetőségeket 2020-ra teljes mértékben kihasználjuk.

A cselekvési terv célja, hogy mozgósítsa a közvéleményt, az állami döntéshozókat, továbbá a piaci szereplőket, valamint hogy átalakítsa a belső energiapiacot oly módon, hogy világviszonylatban is energiahatékony infrastruktúra, épületek, berendezések, eljárások, közlekedési eszközök és energiarendszerek álljanak az uniós polgárok rendelkezésére. Mivel az energiafogyasztás csökkentésében az emberi tényező fontos szerepet játszik, e cselekvési terv a polgárokat is arra ösztönzi, hogy az energiát a legésszerűbb módon használják. Az energiahatékonyság nemcsak a jogszabályokból ered, hanem abból is, hogy az egyének tájékozott módon hoznak döntéseket.

3. Megtakarítási lehetőségek és hatások

Az alábbi 1. ábra azt mutatja be, hogy az elmúlt 35 évben az energiahatékonyság javulása milyen mértékben csökkentette az EU energiafogyasztását. Szemlélteti, hogy 2005-re a „negajoule” (azaz a megtakarítás révén elkerült energiafogyasztás) vált az egyedüli legfontosabb energiaforrássá.

(...PICT...)

1. ábra

Noha az elmúlt években az energiahatékonyság jelentős mértékben javult, technikailag és gazdaságilag még mindig megvalósítható, hogy az árhatásokkal, a gazdaság strukturális változásaival, a technológiák természetes alternatívával való felváltásával és a már meghozott intézkedésekkel elérhető megtakarításokon túl 2020-ra megtakarítsák a teljes elsődleges energia legalább 20 %-át. Részben mivel a teljes energiafogyasztás jelentős részét képezi, a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség a lakóépületek (háztartások) és kereskedelmi épületek (szolgáltatási ágazat) ágazatában rejlik, ahol a teljes megtakarítási lehetőség az energiafelhasználás 27 %-a, illetve 30 %-a a jelenlegi becslések szerint. A lakóépületekben a falak és a tető szigetelése kínálja a legnagyobb lehetőségeket, míg a kereskedelmi épületekben kiemelten fontosak a fejlett energiafelügyeleti rendszerek. A fejlettebb készülékek és egyéb energiafelhasználó berendezések még mindig hatalmas energiamegtakarítási lehetőségeket kínálnak. A feldolgozóipar esetében a teljes energiamegtakarítási lehetőséget körülbelül 25 %-ra becsülik, a legfontosabb energiamegtakarítási lehetőséggel az olyan tartozékok bírnak, mint például a motorok, ventillátorok és világítóberendezések [9]. A közlekedés esetében hasonló, 26 %-os teljes megtakarítási lehetőséget becsültek, amely érték magában foglalja azt a hatást is, amelyet a közlekedés egyéb módjaira való átállás fejt ki [10], a közlekedésről szóló fehér könyv félidős értékelésével [11] összhangban.

Ágazat | Energiafogyasztás (millió tonna kőolaj-egyenérték) 2005 | Energiafogyasztás (millió tonna kőolaj-egyenérték) 2020 (szokáso forgatókönyv) | Potenciális energiamegtakarítás (millió tonna kőolaj-egyenérték) | Teljes energiamegtakatítási potenciál 2020 (%) |

Háztartások (lakóházak) | 280 | 338 | 91 | 27% |

Kereskedelmi épületek (szolgáltatási ágazat) | 157 | 211 | 63 | 30% |

Közlekedés | 332 | 405 | 105 | 26% |

Feldolgozóipar | 297 | 382 | 95 | 25% |

2. ábra: A teljes energiamegtakarítási potenciálra vonatkozó becslések a végfelhasználói ágazatokban [12]

A végfelhasználói ágazatokra kialakított, a teljes megtakarítási potenciálra vonatkozó forgatókönyv alapján az új, valamint a már létező és megerősített szakpolitikákból és intézkedésekből eredő további megtakarítást 20 %-ig terjedőre (évi 1,5 % vagy 390 millió tonna kőolaj-egyenérték) becsülik 2020-ra (ideértve a végfelhasználói ágazatokban és az energiaátalakítás szintjén történő megtakarításokat). E megtakarítás az energiafogyasztásban bekövetkező – a várt strukturális változások, az előző szakpolitikák hatásai és a természetes technológiaváltás, az energiaárak változása, stb. által előidézett önálló változásoknak tulajdonítható – 1,8 %-os, azaz 470 millió tonna kőolaj-egyenértéknyi energiaintenzitás-javuláson felül jelenik meg. E hatásokat a 3. ábra szemlélteti, ahol az „előző szakpolitika” azon EU-szintű jogszabályokra vonatkozik, amelyeket már elfogadtak és végrehajtottak; az „új szakpolitika” azon intézkedéseket takarja, amelyeket jelenleg hajtanak végre és a jelen cselekvési terv tovább szilárdítja ezeket; az „irányelveken túlmutató új szakpolitikák” azon szakpolitikák és intézkedések, amelyeket ezen cselekvési tervben dolgoztak ki.

(...PICT...)

3. ábra: Az energiaintenzitás éves javulása [13]

GDP linestructuralautonomousprevious policynew policybeyond Directiveperiod Directive 2006/32/EC% change per yearresulting into 20% extra savings | GDP-vonalstrukturálisautonómkorábbi politikaúj politikaaz irányelven túla 2006/32/EK irányelvben szereplő időszak%-os változás éventeamely 20% többletmegtakarítást eredményez |

A cselekvési tervben előirányzott fellépések koherens és egymáshoz kapcsolódó intézkedések olyan csomagját képezik, amely elindítja az EU-t azon az úton, amely a 2020-ra legalább 20%-os költséghatékony energiamegtakarítási potenciált előirányzó cél felé vezet. Olyan előnyökkel járnak, mint a környezet minőségének javulása, a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkenése, az EU iparának megerősített versenyképessége, az új, energiahatékony technológiák exportlehetőségeinek növekedése, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatások. A fellépések azt az ambiciózus célt is képviselik, hogy jelentős mértékben javuljon az energiafogyasztás terén bekövetkezett átlagos éves fejlődés az előző évtizedekhez képest.

4. Háttér

A cselekvési terv kiemeli a kulcsszerepet betöltő javaslatokat és politikai kontextusba helyezi őket. E javaslatok figyelembe veszik az EU szintjén és más szinteken nemrégiben elfogadott jogszabályokat, amelyek már hozzájárultak ahhoz, hogy az energiahatékonyság terén Európa vezető szerepet töltsön be a világban. A Bizottság – valamennyi energiaágazatra kiterjedő – 10 olyan elsőbbségi intézkedést javasol továbbá, amelyeket azonnal kezdeményezni kell, valamint amelyeket a maximális hatás érdekében a lehető leghamarabb végre kel hajtani. A tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, valamint a további érdekelt feleket felkérik, hogy a végrehajtás támogatása érdekében tegyenek kiegészítő intézkedéseket.

A melléklet tartalmazza az intézkedések átfogó jegyzékét, valamint a menetrendet. A javasolt intézkedések teljes listája, továbbá az energiafelhasználásról, megtakarítási lehetőségekről, a kezdeményezőkről és végrehajtókról, valamint a hatásokról további részletek az „Energiahatékonysági cselekvési terv elemzése” című csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumban [14] találhatók. A hatásvizsgálatról szóló jelentés és annak összefoglalója szintén rendelkezésre áll [15].

5. Stratégiák és intézkedések

Az energiahatékonyság mindenekelőtt az energiaigények ellenőrzésének és csökkentésének kérdése, azonban mind az energiafogyasztók, mind az energetikai szolgáltatók részéről célzott fellépésekre van szükség. A „szokásos ügymenet” nem alátámasztható válasz.

A már meglévő és a jövőbeli szabályozási keretek teljes mértékű alkalmazása és érvényre juttatása elengedhetetlen. A Bizottság ezért törekszik jogi úton az energiahatékonyságot érintő közösségi jogszabályok – ideértve a belső energiapiacról, az épületekről és a készülékekről szóló jogszabályokat – szigorú átültetésére és alkalmazására.

A cselekvési terv magában foglalja a célzott horizontális és ágazati intézkedéseket az alábbiakban ismertetett módon. Először szükség van a dinamikus energiateljesítményre vonatkozó követelmények megállapítására a termékek, épületek és szolgáltatások széles köre esetében. Célzott intézkedéseket kell hozni az energiaátalakítási ágazatban annak érdekében, hogy növeljék mind az új, mind a már meglévő energiatermelési kapacitás hatékonyságát, és csökkentsék a szállítási és elosztási veszteségeket. A közlekedési ágazatban a különféle szereplőket – ideértve a motor- és gumiabroncsgyártókat, járművezetőket, olaj/üzemanyag-szállítókat és infrastruktúratervezőket – célzó átfogó és következetes megközelítésre van szükség.

Másodsorban az energiahatékonyság és az általános gazdasági hatékonyság tekintetében lényegi jelentőségű a megfelelő és a költségeket tükröző árképzés. Ugyanakkor valamennyi ágazatban szükség van jobb finanszírozási eszközökre és gazdasági ösztönzőkre, amelyeket az állami támogatásokra alkalmazandó szabályozással teljes összhangban vezetnek be. A kezdettől fogva meg kell követelni a fokozott tudatosságot és a viselkedés megváltoztatását. Szintén sürgetően szükséges az energiahatékonysággal kapcsolatos kérdések világszintű vizsgálata a nemzetközi partnerségek felhasználásával, többek között a forgalomba hozható termékek, mint például a készülékek, vonatkozásában is.

Az innováció és a technológia szintén kiemelkedő szerepet játszik. A küszöbön álló stratégiai energiatechnológiai terv – amelyet a tervek szerint 2007-ben fogadnak el – következetes hosszú távú energiatechnológiai perspektívát kínál és a társadalomban hathatósan ösztönzi majd az energiahatékonyságnak a technológiára épülő további növelését. Különös figyelmet kell fordítani az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kínálta lehetőségekre. [16]

A potenciál csak abban az esetben érhető el teljes mértékben, ha ezen intézkedések közül valamennyit megvalósítják. Ez megköveteli, hogy az energiahatékonyságnak valamennyi szinten – ideértve a Bizottságot is – további forrásokat szenteljenek.

Ahogy azt a hatásvizsgálati jelentés is szemlélteti, néhány intézkedés esetén a megtakarítási lehetőségek és várható hatások nagyobbak, illetve egyértelműbbek a többi esettel összehasonlítva. A cselekvési tervben javasolt intézkedéseket mindenre kiterjedő egyedi hatásvizsgálatnak vetik alá. Szükség van a cselekvési terv figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és aktualizálására, a félidős értékelés többek között a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek [17], valamint az EU energiapolitikájának stratégiai felülvizsgálata segítségével történik 2009-ben.

5.1. A dinamikus energiateljesítményre vonatkozó követelmények az energiafelhasználó termékek, épületek és szolgáltatások esetében

Az energiafelhasználó termékek, épületek és szolgáltatások energiahatékonyságának javításával kapcsolatban számos irányelvből és rendeletből álló átfogó jogi keret van hatályban a közösségi jogban. Ide tartozik a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos irányelv [18], az Energy Star rendelet [19], a címkézési irányelv [20] és annak 8 végrehajtási irányelve, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv [21], valamint az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv [22]. A Bizottság bátorítja a tagállamokat, hogy ambiciózusan hajtsák végre és juttassák érvényre ezeket az aktusokat azzal a céllal, hogy biztosítsák az energiahatékony áruk és energiaszolgáltatások európai belső piacának gyors fejlődését és a piac tartós átalakulását [23]. Ha e piac megerősítése és fejlődésének felgyorsítása érdekében lehetőség van további jogszabályok létrehozására és támogató intézkedések meghozatalára, akkor ezen intézkedések szintén prioritást élveznek.

(1) A termékek energiahatékonyságának növelése

A fogyasztók nem veszik figyelembe kellőképpen az energiahatékony készülékek és berendezések gazdasági előnyeit. A siker szempontjából azonban a fogyasztók vásárlási döntéseinek kritikus szerepe van. Az energiahatékonyságnak kulcsszerepet kell játszania a vásárlók döntéshozatala során. A Bizottság véleménye szerint a dinamikus energiahatékonysági normák, valamint a teljesítmény-osztályozás és a címkézési rendszerek kombinációja olyan erőteljes eszközt képvisel, melynek segítségével tájékoztatni lehet a fogyasztókat és a piacot energiahatékonyabbá lehet alakítani.

1. elsőbbségi intézkedés

A készülékek és berendezések címkézése és az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények

2007-től a címkézésről és a környezetbarát tervezésről szóló irányelvek alapján a készülékek és más energiafogyasztó berendezések vonatkozásában naprakész és dinamikus címkézést és az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket dolgoznak ki. Különös figyelmet fordítanak a készenléti mód okozta veszteségekre. A Bizottság a 14 fő termékcsoport esetében megkezdi e követelmények elfogadását annak érdekében, hogy minden követelményt jóváhagyjanak 2008 végéig. A Bizottság felülvizsgálja a címkézésről szóló 92/75/EGK keretirányelvet azzal a céllal, hogy hatékonyságát megerősítse. A fennálló címkézési osztályozást aktualizálják.

A Bizottság az alábbi menetrendnek megfelelően 2007-ben először megkezdi – irányelvek végrehajtása formájában – az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények (környezetbarát tervezési követelmények) elfogadását 14 fő termékcsoportra, amelybe beletartoznak például a melegvízkazánok, vízmelegítő berendezések, a fogyasztói elektronikai cikkek, fénymásolók, televíziók, a készenléti üzemmóddal rendelkező készülékek, töltőberendezések, világítótestek, elektromos motorok és egyéb termékek. Ezen irányelvek a lehetséges mértékben tartalmaznak majd a jövőbeni – például 5 évvel későbbi –követelményekre vonatkozó utalásokat is annak érdekében, hogy a tervezési ciklusban a gyártók felkészülhessenek az új követelményekre. A Bizottság biztosítja, hogy a megfelelő mérési módszereket időben kidolgozzák a CEN/CENELEC révén vagy más megfelelő módon. A megállapított minimumkövetelményeket nem teljesítő termékek nem kerülhetnek piacra.

(...PICT...)

EN | HU |

1 boilers | 1 kazánok |

2 water heaters | 2 vízmelegítők |

3 computers | 3 számítógépek |

4 imaging | 4 képkezelő berendezések |

5 televisions | 5 televíziók |

6 standby | 6 készenléti üzemmód |

7 chargers | 7 akkumulátortöltők |

8 office lighting | 8 irodai világítás |

9 street lighting | 9 utcai világítás |

10 room air | 10 beltéri klímaberendezések |

11 motors | 11 motorok |

12 cold commercial | 12 kereskedelmi hűtőgépek |

13 cold domestic | 13 háztartási hűtőgépek |

14 washing | 14 mosógépek |

study phase | tanulmányozási szakasz |

draft final report stakeholder workshop | végleges jelentéstervezet – érdekelt felek munkaértekezlete |

Consultation Forum phase | konzultációs fórum |

meeting of the Consultation Forum | a konzultációs fórum ülése |

Regulatory Committee phase | szabályozási bizottsági szakasz |

vote by the Committee | szabályozási bizottsági szavazás |

Commission adoption phase * | a Bizottság általi elfogadás szakasza * |

adoption by the Commission | a Bizottság általi elfogadás |

* includes WTO notification, translations and scrutiny by European Parliament | * magában foglalja a WTO értesítését, a fordításokat és az Európai Parlament általi vizsgálatot |

A Bizottság továbbá 2007-ben egy cselekvési tervet fogad el annak érdekében, hogy 2010-ig létrejöjjön a további energiafelhasználó termékek belső piaca. Ez biztosítja, hogy a teljes energiafogyasztás jelentős részét felhasználó termékek EU-szerte olyan minimumkövetelmények és teljesítményosztályozás/-címkézés hatálya alá esnek majd, amelyek a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos irányelven és/vagy a címkézési irányelven alapulnak (a legalacsonyabb élettartam-költség módszere alapján, amelyet belefoglaltak az irányelvbe). 2010-ig e termékek jelentős részét szabályozzák. A gyártók számára rendelkezésre bocsátják a teljesítményre vonatkozó követelmények esetleges jövőbeli változtatásáról szóló információkat.

Annak érdekében, hogy az EU címketanúsítási rendszerének információs értéke növekedjen, a Bizottság 2007-től felülvizsgálja a 92/75/EGK keretirányelvet, hogy hatályát egyéb energiafelhasználó készülékekre, mint például a kereskedelmi hűtőberendezésekre is kiterjessze, amennyiben ez megerősíti a keretirányelv hatékonyságát. A jelenlegi címkézési osztályozást naprakésszé teszik, és ötévenként – vagy amikor azt az új technológiák indokolják – elkészítik az új besorolást a környezetbarát tervezési tanulmányok alapján, hogy az A besorolást a legjobb teljesítményű berendezések 10–20 %-ára korlátozzák.

Tagállami szinten a környezetbarát tervezési követelményeket és a címkézési rendszert alkalmazni és felügyelni kell, valamint be kell tartatni. A címkézési rendszer ugyanakkor a nemzeti szakpolitikák – ideértve a tájékoztató kampányokat, a visszatérítési rendszereket, a közbeszerzési iránymutatásokat és a fehér tanúsítványok rendszerét – támogatásának rendkívül hasznos eszközét jelenti majd.

(2) Szolgáltatások fejlesztése az energia-végfelhasználás hatékonyságáért

Az ez évben korábban elfogadott energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/32/EK) megfelelő keretet biztosít az energiahatékonyság területén Unió-szerte zajló együttműködés megerősítéséhez azon területeken, ahol egyértelmű lehetőségek vannak az energiamegtakarításra. A tagállamok hatóságai kötelesek teljes mértékben együttműködni az irányelv végrehajtása során, különösen az ambiciózus nemzeti cselekvési tervek kidolgozását érintően. Ezen irányelv égisze alatt az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsával (CEER) együttműködve a Bizottság szándéknyilatkozatot készít, amely energia-végfelhasználási hatékonyságot célzó iránymutatásokat és magatartási kódexet tartalmaz valamennyi ágazatra vonatkozóan. Ezen irányelv lehetővé teszi továbbá a fehér tanúsítványok EU-szintű rendszere 2008. évi bevezetésének értékelését, figyelembe véve a tagállamokban elért előrelépéseket, valamint az energiahatékonyság növekedésének mérésére szolgáló uniós harmonizált rendszer fejlődését.

(3) Az épületek energiahatékonyságának növelése

2. elsőbbségi intézkedés

Az épületek energiateljesítményére vonatkozó követelmények és a nagyon alacsony energiafelhasználású épületek („passzív házak”)

A Bizottság 2009-ben javaslatot tesz az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv hatályának jelentős kiterjesztésére annak teljes mértékű végrehajtását követően. Az új és felújított épületek, valamint egyes komponensek vonatkozásában a Bizottság szintén javasolni fogja az energiateljesítményre vonatkozó uniós minimumkövetelményeket (kWh/m²). Az új épületek tekintetében a tagállamokkal és a kulcsszerepet betöltő érdekelt felekkel folytatott párbeszéd révén a Bizottság 2008 végéig kidolgozza a nagyon alacsony energiafelhasználású (passzív) házakra [24] vonatkozó stratégiát annak érdekében, hogy 2015-re ezek a házak szélesebb körben elterjedjenek. A Bizottság a saját épületei tekintetében jó példával jár elöl.

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2002/91/EK), amelyet a tagállamoknak 2006 januárjáig kellett nemzeti jogukba átültetniük [25], kulcsszerepet játszhat az építőipari ágazat energiamegtakarítási lehetőségének kihasználásában, amelyet 28 %-ra becsülnek [26], és amely körülbelül 11 %-kal csökkentheti az EU végső energiafogyasztását. Annak érdekében, hogy az építőipari ágazat valamennyi energiamegtakarítási lehetőségét kiaknázhassunk, a Bizottság javasolja az irányelv hatályának kiterjesztését nagyszámú kisebb épületre, például a nagyobb felújítások esetében az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos jelenlegi 1 000 m²-es küszöb jelentős leszállításával, annak érdekében, hogy a már létező épületek nagy része az irányelv hatálya alá kerüljön. 2009-ben a Bizottság az új és felújított épületek, valamint komponensek (mint például az ablakok) tekintetében az energiateljesítményre vonatkozó uniós minumumkövetelmények (kWh/m²) is javasol majd. Az építőipari ágazattal együttműködve a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket a nagyon alacsony energiafelhasználású (passzív) házak telepítési stratégiájának kidolgozásához annak érdekében, hogy az ilyen típusú házak középtávon az új épületek szabványává váljanak, amint a megfelelő technológia elérhetővé válik a kereskedelemben.

A már meglévő EU-jogszabályokhoz kapcsolódó javasolt fellépések átfogóbb listáját a melléklet tartalmazza.

5.2. Az energiaátalakítás javítása

Az energiahatékonyság javítására hatalmas lehetőség kínálkozik az energiatermelés és az energiaelosztás terén, mivel az átalakítás során felmerülő veszteségek mértéke jelentős (4. ábra).

(...PICT...)

4. ábra

Az energiaátalakítási ágazat az elsődleges energia egyharmadát használja fel. Ugyanakkor a villamosenergia-előállítás átlagos átalakítási hatékonysága például körülbelül 40 %. Az új előállítási kapacitás hatékonysága elérheti akár a 60 %-ot. Ez hatalmas lehetőséget teremt az energiahatékonyság javítására. A villamos energia szállítási és elosztási veszteségét, amely gyakran eléri a 10 %-ot, szintén csökkenteni lehet.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere hatékonyan ösztönzi a villamos energia előállítóit, hogy a leginkább költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátást és növeljék a hatékonyságot. A Bizottság jelenleg a rendszer felülvizsgálatát tervezi. [27] A Nemzeti Kiosztási Terv létrehozásával és a széndioxid-kibocsátási egységek általános piaci hiányának kialakításával a tagállamok a továbbiakban is a hatékonyabb energiatermelés ösztönzésének eszközeként használhatják az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, számos új intézkedésre van szükség, tehát számos intézkedéscsomagot javasol.

3. elsőbbségi intézkedés

A villamosenergia-termelés és -elosztás hatékonyabbá tétele

2008-ig a Bizottság létrehozza azokat a kötelező jellegű hatékonysági követelményeket, amelyek a 20MW-nál alacsonyabb új villamosenergia-, fűtési és hűtési kapacitásra [28] vonatkoznak, és amennyiben szükséges, fontolóra veszi az ilyen követelmények létrehozását a nagyobb termelőegységek vonatkozásában. A Bizottság emellett az energiaszolgáltató ipar számára elkészíti a meglévő kapacitás helyes működtetési gyakorlatáról szóló iránymutatást annak érdekében, hogy valamennyi erőműben megnőjön az átlagos termelési hatékonyság, továbbá a szállítási és elosztási veszteségek csökkentése érdekében megállapodást köt olyan iránymutatásokról, amelyek a helyes szabályozási gyakorlatról szólnak. 2007-ben terjesztik elő az új szabályozási keretet, amely a decentralizált termelés összekapcsolását segíti elő.

A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsával (CEER) és a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjával (ERGEG) annak érdekében, hogy az energiaátalakítási ágazatban javuljon az általános hatékonyság.

A kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló irányelv (CHP) (2004/8/EK) végrehajtásának keretében lehetőség van az elosztóhálózatok veszteségeinek csökkentésére. Az EU-ban felhasznált villamos energiának jelenleg csupán a körülbelül 13 %-át termelik az említett technológia alkalmazásával. A számítási módszerek és az eredetre vonatkozó garanciák összehangolása, valamint a pontosabb mérések és a szabványok kialakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolt energiatermelés terén ösztönözzük a további fejlődést. Ezen célkitűzések mindegyikét meg kívánjuk valósítani. A Bizottság továbbá 2007-től az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket és szabályokat javasol a távhőellátó rendszerek és a mikro-CHP vonatkozásában.

Ebben az esetben is a javasolt intézkedések teljesebb listája a mellékletben szerepel.

5.3. Mozgásban a közlekedés

A közlekedési ágazat az európai gazdaságban központi szerepet játszik, és mint ilyen, a teljes elsődleges energiafogyasztás csaknem 20%-át teszi ki. Az ezen ágazatban felhasznált energia 98 %-a fosszilis tüzelőanyag. Az energiafelhasználás szempontjából leggyorsabban fejlődő ágazatként a közlekedés jelenti az üvegházhatást okozó gázok leggyorsabban növekvő forrását és a fosszilis tüzelőanyag-importtól való függés fő okát. Elengedhetetlen tehát annak felismerése, hogy ebben az ágazatban milyen lehetőség kínálkozik az energiahatékonyság növelésére. E potenciálok elérhetők különösen a személyautók üzemanyag-hatékonyságának biztosításával, a tisztább gépjárművek piacának kialakításával, a gumiabroncs megfelelő nyomásának biztosításával, valamint azáltal, hogy javul a városi, vasúti, vízi- és légi közlekedés hatékonysága és megváltoznak a közlekedési szokások. A módközi szállítás, azaz a különböző közlekedési módok külön-külön, illetve egymással kombinálva történő hatékony kihasználása az erőforrások (beleértve az energiát) optimális felhasználásához vezet. A rövid távú tengeri szállítás és a tengeri gyorsforgalmi utak előmozdítása, valamint más fokozottabban környezetbarát közlekedési módok hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez

4. elsőbbségi intézkedés

A személygépkocsik üzemanyag-hatékonyságának elérése

A személygépkocsik energiahatékonyságával és CO2-kibocsátásával elkötelezetten foglalkozó Bizottság szükség esetén 2007-ben jogszabályokat javasol annak biztosítása érdekében, hogy átfogó és következetes megközelítés révén 2012-ig elérjük a 120 g CO2/km-ben megfogalmazott célt, amely megfelel a megállapodás szerinti uniós célkitűzéseknek. Ezzel párhuzamosan a Bizottság javasolni fogja, hogy a személygépkocsik címkézésére vonatkozó uniós követelményeket megszilárdítsák.

Az üzemanyag-hatékonyság és a CO2-kibocsátás közötti szoros kapcsolat miatt e megtakarítási lehetőségek többsége új – többek között jogalkotási – intézkedések révén valósítható meg a szükséges CO2-csökkentések betartásának biztosítása érdekében. Amennyiben a gépjárműipar nem teljesíti azon önkéntes kötelezettségvállalását, hogy 2008/2009-ig eléri a 140 g CO2/km értéket, a Bizottság jogszabályokat fog javasolni. 2006 vége előtt a Bizottság közleményt fogad el a gépkocsik általi CO2-kibocsátás csökkentését célzó és a jelenlegi önkéntes kötelezettségvállalásokon túlmutató felülvizsgált hosszú távú stratégiáról, hogy az egyéb érintett szereplőket és hatóságokat, illetve egyéb jogi eszközöket is felölelő átfogó és következetes megközelítéssel 2012-re elérhető legyen a 120 g CO2/km-es közösségi célkitűzés [29].

A Bizottság továbbra is törekszik arra, hogy a közbeszerzések és a tudatosság növelése útján fokozatosan bővítse a tisztább, intelligensebb, biztonságosabb és energiahatékonyabb gépjárművek piacát. A gépjárművek energiahatékonyságának növelése érdekében egyre inkább felhasználják az információs és kommunikációs technológiákat is [30]. A Bizottság javaslatot terjeszt elő a gépkocsik tüzelőanyag-fogyasztási címkéjéről szóló irányelv (1999/94/EK) módosítására és kiterjesztésére annak érdekében, hogy az egész EU-ban javítsák és harmonizálják a címke kialakítását. Ahogy a többi termék esetében, az „A” besorolást a legjobb teljesítményű személygépkocsik 10–20 %-ára korlátozzák, valamint a címkézési rendszert három év után felülvizsgálják.

A gumiabroncsok és a gumiabroncsnyomás a becslések alapján a jármű üzemanyag-hatékonyságát több mint 5 %-kal növelhetik [31]. A Bizottság megbízást ad majd a közúti gépjárművek gumiabroncsai gördülési ellenállásának felső határaira, illetve a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó elismert európai, adott esetben nemzetközi szabvány kidolgozására. A Bizottság emellett elősegíti az önkéntes alapú megállapodások létrejöttét, valamint átgondolja az egyéb intézkedéseket, amelyek ösztönzik a közúti gépjárműveknek a megfelelő gumiabroncsnyomás és -felfújás ellenőrzését szolgáló rendszerekkel való felszerelését, beleértve a gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszerek új közúti gépjárművekbe történő kötelező beszerelését.

Szükség van a rossz hatásfokú városi közlekedés miatt keletkező felesleges energiafogyasztás csökkentésére. A Bizottság, bár elismeri a helyi és regionális hatóságok hatáskörét, a városi közlekedésről szóló, hamarosan megjelenő zöld könyv keretében előterjeszti a sikeresen tesztelt intézkedéseken alapuló közös megoldásokat, ideértve az infrastruktúra használatáért és a forgalmi torlódásokért kiszabott díjakat, amennyiben szükséges. Ezek magukban foglalják majd az európai városokon belüli tömegközlekedés használatát, a közös autóhasználatot, a nem motorizált közlekedési módokat és a távmunkát ösztönző új megközelítéseket. Az ilyen közös megoldások figyelembe fogják venni a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégia [32], valamint a CIVITAS-kezdeményezés [33] keretében szerzett tapasztalatokat.

Más közlekedési módok energiahatékonyságának javítása tekintetében a Bizottság megvizsgálja a tengeri és légi közlekedési ágazattal kapcsolatos piaci alapú eszközöket és a repülésről és az éghajlatváltozásról szóló nemrég kiadott közleményt [34] követően javasolja az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer légi közlekedésre való kiterjesztését anélkül, hogy ezen ágazatok általános versenyképességét veszélynek tenné ki. A vasúti közlekedés energiahatékonyságát a vonatkozó jogi keret 2007-ig történő teljes körű végrehajtása segíti elő. A javasolt közlekedéspolitikai intézkedések átfogóbb listája a mellékletben szerepel.

5.4. Az energiahatékonyság finanszírozása, gazdasági ösztönzők és energiaár-képzés

Bár számos energiahatékonysági intézkedés teljes mértékben költséghatékony, és megtérülési ideje nagyon rövid, több ilyen intézkedésre nem kerül sor a pénzügyi akadályok miatt. Ez fokozottan igaz a kis- és középvállalkozások esetében.

Egyrészt az energiahatékonyság finanszírozásának elősegítése, másrészt az árképzés energiahatékonyságra gyakorolt hatásának fejlesztése érdekében a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamokban milyen nemzeti jogi rendelkezések akadályozzák továbbra is (i) a hatékonysági megoldásokat kínáló társaságok [35] (az ún. energetikai szolgáltató társaságok), (ii) a közös és garantált megtakarítások, (iii) a harmadik fél általi finanszírozás, valamint (iv) az energiahatékonysági szerződések alkalmazását, továbbá törekszik ezen akadályok megszüntetésére. A helyi visszaforgatható alapok és az elszámolóházak fokozottabb igénybevétele lesz majd jellemző.

Ezenkívül a magán bankszektorral, az EBB-csoporttal, az EBRD-vel és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve elősegítik majd a köz- és magánszféra közötti partnerségeket (PPP) annak érdekében, hogy az EU-ban több pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre az új energiahatékony technológiákkal kapcsolatos adósságfinanszírozás, garanciaeszközök és kockázatitőke-igények vonatkozásában.

5. elsőbbségi intézkedés

A kis- és középvállalkozások és az energetikai szolgáltató társaságok esetében az energiahatékonysági beruházások megfelelő finanszírozásának elősegítése

2007-ben és 2008-ban a Bizottság számos konkrét kezdeményezés révén arra fogja ösztönözni a bankszektort, hogy ajánljon fel kifejezetten a kis- és középvállalkozásoknak és az energetikai szolgáltató társaságoknak szóló finanszírozási csomagokat annak érdekében, hogy az energiaauditok során azonosított energiahatékonysági megtakarításokat megvalósíthassák. Az ökoinnovációk támogatása érdekében lehetővé válik a közösségi finanszírozáshoz, mint például a versenyképességi és innovációs keretprogram [36] által társfinanszírozott zöld befektetési alapokhoz való hozzáférés.

Az új tagállamokban különösen nagy lehetőségek kínálkoznak az energiahatékonyság javítása terén. A Bizottság folytatja a strukturális alapok és a Kohéziós Alap igénybevételének ösztönzését annak érdekében, hogy nemzeti és helyi szinten előmozdítsa az energiahatékonyságot célzó magánfinanszírozást.

6. elsőbbségi intézkedés

Az energiahatékonyság ösztönzése az új tagállamokban

A kohéziós politikán belül az energiahatékonyság az egyik kiemelt terület. A Bizottság ösztönözni fogja, hogy a regionális politika mozgósítsa az energiahatékonyság javítását célzó intenzívebb beruházásokra irányuló nemzeti és regionális programokat [37] különösen az új tagállamokban, például a több családos lakóházak és a szociális lakások ágazata számára. A Bizottság ezenkívül támogatni fogja a tagállamok és a régiók közötti hálózatépítést az energiahatékonyságot érintő legjobb gyakorlatok finanszírozásának biztosítása érdekében.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy – az externális költségek internalizálásának eszközeként – az adókivetés hatékony eszköze az energiahatékonyság elősegítésének.

7. elsőbbségi intézkedés

Az energiaadók koherens alkalmazása

A Bizottság elkészíti a közvetett adózásról szóló 2007-es zöld könyvet, és azt követően 2008-ban felülvizsgálja az energiaadóról szóló irányelvet [38] és abba konkrét energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontokat épít be annak érdekében, hogy az energiaadókat célzottabban és koherensebben alkalmazzák.

A Bizottság emellett 2007-ben megvizsgálja egyrészt az adójóváírás mint a vállalkozásokat ösztönző eszköz alkalmazásának költségeit és előnyeit annak érdekében, hogy a vállalkozások egyre inkább átálljanak a hitelesített energiahatékony készülékek és berendezések gyártására, másrészt a fogyasztókat az ilyen készülékek és berendezések vásárlására ösztönzi.

A gépjárműadók vonatkozásában a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el javaslatát, hogy az adózás kövesse a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó teljesítményt, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy kezdjék el az ilyen módosítások bevezetését az általuk tervezett adóreformok során (COM(2005)261).

A Bizottság 2007-ben különleges adózási rendelkezéseket is javasol a kereskedelmi célokra használt dízelolajra, a rendelkezések célja a tagállami adószintek túlzott eltéréseinek mérséklése. Az említett javaslatnak javítania kell a szállítmányozás energiahatékonyságát az ún. „tankturizmus” visszaszorításával.

A Bizottság végül emlékeztet arra, hogy több tagállam már jogosult csökkentett HÉA-kulcsot alkalmazni az energiahatékonyság fokozását célzó beruházások (épületek jobb szigetelése stb.) előnyben részesítése érdekében.

5.5. Az energiával kapcsolatos magatartás megváltozása

A hatékony energiafelhasználás olyan tényezőket igényel, amelyek ösztönzik, megkönnyítik és erősítik a nemzeti és felelős magatartást. Az ésszerű piaci magatartás jelentős meghatározó elemei az intézményi kapacitás, a tudatosság, valamint az energiafelhasználási technológiákra és technikákra vonatkozó egyértelmű, hiteles és elérhető információk. Valamennyi érintett szereplő tekintetében szükség van oktatásra és képzésre, továbbá döntő jelentősséggel bír az információs technológia.

8. elsőbbségi intézkedés

A tudatosság növelése az energiahatékonyság tekintetében

A prioritási területek közé tartoznak majd – a fejlettebb címkézés mellett – az iparban és a közszolgáltatásokban dolgozó energetikai vezetők oktatását és képzését célzó tervek. Ide tartoznak továbbá az általános iskolai, középiskolai és szakoktatási tantervek részére készült oktatási segédeszközök is. Ezeket a tagállamok és a közösségi oktatási ügynökségek közötti együttműködés során 2007-től kezdve a közösségi programok keretében tagállami javaslatok alapján készítik el.

Az energiahatékonyság az otthonokban kezdődik. A Bizottság és a többi uniós intézmény tehát példát mutat azáltal, hogy épületeiben, járműiben, irodai felszereléseiben és egyéb energiafogyasztó berendezéseiben új, energiahatékony technológiákat hasznosít, továbbá közbeszerzési iránymutatásokat fogad el. A közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) [39] alkalmazásával a Bizottság biztosítja, hogy 2009 végéig a Bizottság tulajdonában lévő valamennyi épületet hitelesítsék.

Máshol energiahatékonysági terveket dolgoznak ki a közösségi programokból – mint például a CIP [40] – történő társfinanszírozás keretében. A kedvezményezettek iránymutatásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan kell népszerűsíteni az energiahatékony termékeket, és az energetikai vezetők számára biztosítják az oktatást és a képzési terveket. A Bizottság 2006 végéig benyújt egy KKV-kkal kapcsolatos környezetvédelmi programot (KKV-környezetvédelem), ideértve egy energiahatékonysági eszköztárat is, valamint stratégiai energiatechnológiai tervet dolgoz ki, beleértve az információs és kommunikációs technológiák energiahatékonyságához való hozzájárulást is.

9. elsőbbségi intézkedés

Energiahatékonyság a beépített területeken

2007-ben a Bizottság létrehozza a „Polgármesterek Szövetségét”, amely Európa 20–30 legnagyobb, élen járó városának polgármesterét tömöríti egy állandó hálózatba. A cél az, hogy alkalmazzák és kicseréljék a bevált gyakorlatokat, és ezáltal jelentős mértékben javítsák az energiahatékonyságot a városi környezetben, ahol a helyi politikai döntések és kezdeményezések fontosak, beleértve a közlekedés területét.

Annak érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések és szakpolitikák terén gyakorlati példákkal szolgáljon, a fenntartható energiával kapcsolatos európai kampány keretében és az Intelligens energia – Európa program támogatásával a Bizottság minden egyes tagállamban megszervezi a leginkább energiahatékony iskola címéért folyó versenyt. A díj elnyerésének kritériumai között szerepel az adott iskola energiagazdálkodása és energiateljesítménye, valamint a diákok ismerete az energiahatékonyság és a fenntartható energia témájában. Megfontolásra került az európai díjért zajló verseny megszervezése is.

A melléklet további intézkedéseket tartalmaz.

5.6. Nemzetközi partnerségek

Jóllehet az energiahatékonyság az otthonokban kezdődik, mégis sokkal inkább nemzetközi kérdésről van szó. Az energiahatékony technológiák és technikák kifejlesztésének és alkalmazásának elősegítése érdekében az EU-nak be kell vetnie kereskedelmi és fejlesztési politikáját, megállapodásait és szerződéseit, valamint egyéb kétoldalú és nemzetközi eszközeit (ideértve a párbeszédet is).

10. elsőbbségi intézkedés

Az energiahatékonyság támogatása világszerte

Annak érdekében, hogy az energiahatékonyságot világszerte támogassa, a Bizottság 2007-ben keretmegállapodás megkötését kezdeményezi a fő külkereskedelmi partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel. A megállapodás a végfelhasználói ágazat és az energiaátalakítás energiahatékonyságának fejlesztésére összpontosít, valamint számos szakpolitikát és intézkedést alkalmaz.

Annak érdekében, hogy a figyelmet és az erőfeszítéseket világszerte az energiahatékonyságra irányítsa, a Bizottság nemzetközi keretmegállapodást javasol az energiahatékonysággal kapcsolatban, amelyben egyaránt részt vennének a fejlett és a fejlődő országok, ideértve például Brazíliát, Kínát, Indiát, Japánt, Oroszországot és az Egyesült Államokat. Erre az ENSZ-szel, a Nemzetközi Energiaügynökséggel, a G8-akkal (Gleneagles-i párbeszéd az éghajlatváltozásról), a Kereskedelmi Világszervezettel, a Világbankkal, az EBRD-vel, az EBB-vel és egyéb intézményekkel együttműködve kerül sor. A kitűzött cél az, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre az energiahatékonyság mérése és értékelése, az áruk és szolgáltatások energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények, a címkézés és a tanúsítás, az energiaauditok, a készenléti veszteségek, magatartási kódexek stb. tárgyában. Hatálya kiterjed valamennyi végfelhasználói ágazatra, ideértve a közlekedést, valamint az energiaátalakítást is, amely esetében az energiamegtakarítás globális szintű lehetősége különösen magas. A folyamat elindítása érdekében a Bizottság 2007-ben átfogó nemzetközi konferenciának ad otthont az energiahatékonysággal kapcsolatban.

6. Következtetések és következő lépések

Az e cselekvési tervben és a mellékletben előirányzott intézkedések az elkövetkező hat évben, illetve sok már három éven belül kifejti hatását. Az elért eredményeket az európai energiapolitika rendszeres stratégiai felülvizsgálata [41] keretében értékelik. Átfogó félidős értékelésre a cselekvési terv végrehajtása során, 2009-ben kerül sor. A megtakarítási lehetőségek adottak, csak az eszközök, a támogatási programok, a stratégiák és a szükséges intézményi kapacitás hozzárendelését kell megoldani.

A kitűzött célok eléréséhez azonban mindenekelőtt politikai akaratra és elkötelezettségre van szükség nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A Tanács és az Európai Parlament, valamint a nemzeti és regionális döntéshozók feladata tehát, hogy feltétlen kötelezettségvállalásukat megújítsák, továbbá e cselekvési terv végrehajtásához világos és egyértelmű mandátumot adjanak azáltal, hogy a cselekvési tervhez hozzájárulnak, és a prioritást élvező javasolt intézkedésekben megegyeznek.

MELLÉKLET: Javasolt intézkedések [42]

A Bizottság az alábbi intézkedéseket hozza majd meg [43]:

1. A dinamikus energiateljesítményre vonatkozó követelmények a termékek, épületek és szolgáltatások esetében.

· A környezetbarát tervezéssel kapcsolatos irányelv (2005/32/EK) végrehajtása

– a környezetbarát tervezési követelmények, címkézés és ösztönzők koordinálása (2007–2012)

– környezetbarát tervezési követelmények kidolgozása 14 fő termékcsoportra (2007–2009)

· környezetbarát tervezési követelmények kidolgozása további termékekre (2008–2010)

· az energiamegtakarítással kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalások támogatása (2007–2012)

· a címkézési keretirányelv (92/75/EGK) végrehajtása és módosítása

– gáz- illetve elektromos vízmelegítők energiafogyasztási címkézésével kapcsolatos bizottsági irányelvekre tett javaslat (2007)

– címkézésre vonatkozó további végrehajtási intézkedések kidolgozása és a már meglévő címkék felülvizsgálata annak érdekében, hogy az ötévente elkészített új besorolásban a termékeknek csupán 10–20 % -a kapjon A besorolást, valamint hogy ellenőrizzék az élettartam-költségeket és a várt energiamegtakarításokat (2007-2009)

– az irányelv végrehajtásával kapcsolatos átfogó felmérés megindítása (2007)

· Az irodai berendezésekre vonatkozó Energy Star-megállapodás [44] végrehajtása és módosítása

– új ötéves Energy Star-megállapodás kötése (2007)

– az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló 2422/2001/EK rendelet módosítására vonatkozó javaslat (2007)

– az irodai berendezésekre vonatkozó szigorúbb energiahatékonysági követelmények fejlesztése (2007–2011)

· Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/32/EK) végrehajtása és módosítása

– az ERGEG-en keresztül és a CEER-rel együttműködve az energiahatékonysággal kapcsolatos szándéknyilatkozat készítése (2007)

– a fehér tanúsítványok közösségi szintű rendszere bevezetési lehetőségének megvizsgálása (2008)

– a nemzeti szintű közbeszerzési iránymutatások következetességének fokozása az energiahatékonyság vonatkozásában (2008)

– olyan megállapodásokra való törekvés, amelyek a jelentős mértékű energiahatékonyság-növelésre vonatkozó önkéntes megállapodások szigorúbb és összehangoltabb kritériumairól szólnak (2009)

– megbízás az energiaauditokra vonatkozó európai norma (EN) kidolgozására (2008)

– részletesebb mérési és számlázási követelményekre irányuló javaslat (2009)

– egy központ támogatásának vagy létrehozásának megfontolása az újonnan megjelenő és jelenlegi technológiák azonosítása és fejlesztése érdekében (2008)

· Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2002/91/EK) végrehajtása és módosítása

– a közszektor aktívabb szerepvállalására vonatkozó javaslat az új technológiák és módszerek bemutatása érdekében (2009)

– javaslat a nagyobb felújítások esetében az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos küszöb jelentős mértékű leszállítására (2009)

– javaslat az új és felújított épületek, valamint néhány komponens esetében energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményekre (kWh/m²), amelyek célja, hogy 2015-től az új épületek megközelítsék a passzív házak szintjét [45] (2009)

– annak megvizsgálása, hogy a Bizottság javasoljon-e a passzív hőellátó és hűtőtechnológiák beszerelésére vonatkozó kötelező követelményeket (2008 végéig)

– intézkedési javaslatok a tagállamok számára rendkívül költséghatékony beruházások finanszírozásához (2009)

· Az építési termékekről szóló irányelv (89/106/EGK) végrehajtása

– adott esetben energiahatékonysági szempontok bevezetése az építési termékszabványokba (2008)

2. Az energiaátalakítás javítása

· azon kötelező jellegű hatékonysági követelmények létrehozása, amelyek a 20MW-nálalacsonyabb új villamosenergia-, fűtési és hűtési kapacitásra vonatkoznak, és amennyiben szükséges, az ilyen követelmények létrehozásának megvizsgálása a nagyobb termelőegységek vonatkozásában (2008)

· az energiaellátó iparral együttműködésben iránymutatások kidolgozása a fennálló kapacitások helyes működtetési gyakorlataira vonatkozóan (2008)

· megbízás a hő- és elektromos erőművekben dolgozó mérnökök képesítési rendszerére vonatkozó európai norma kidolgozására (2008)

· a szállítási és elosztási veszteségek csökkentése érdekében az ERGEG-en keresztül és a CEER-rel együttműködve iránymutatások elfogadása a helyes szabályozási gyakorlatokra vonatkozóan (2008)

· javaslat új szabályozási keretre a hálózati hozzáférés és a decentralizált energiatermelés összekapcsolásának elősegítése érdekében (2007)

· a kapcsolt energiatermelés (CHP) támogatásáról szóló irányelv (2004/8/EK) végrehajtása és módosítása, ideértve

– a nagy hatásfokú CHP-re vonatkozó számítási módszerek harmonizálásának gyorsítását (2008–2011)

– megbízást a CHP-vel foglalkozó főmérnökök képesítésére vonatkozó európai norma (EN) kidolgozására (2008)

– megegyezés elérését a harmonizált elektronikus származási garancia vonatkozásában (2007–2009)

– a CHP elősegítése érdekében a piacfelügyeleti hatóságokat érintő szigorúbb követelményekre vonatkozó javaslatot (2008–2011)

– arra vonatkozó javaslatot, hogy a tagállamok mérjék fel a CHP által fedezhető hőigényt (2007–2008)

– arra vonatkozó javaslatot, hogy a tagállamok állapítsák meg a hulladékhőpotenciál arányát a nemzeti összpotenciálban (2007–2008)

– a távhőellátó rendszerek tekintetében új normán alapuló energiahatékonysági minimumkövetelményekre vonatkozó javaslatot (2007–2008)

– a mikro-CHP-re vonatkozó európai norma és energiahatékonysági minimumkövetelmények elfogadását (2007–2009)

3. Mozgásban a közlekedés

· intézkedések – szükség esetén jogszabályok – elfogadása annak érdekében, hogy 2012-re egy átfogó és következetes megközelítés révén elérhetővé váljon a 120 g CO2/km-es célkitűzés. Ennek a célnak a 2008/2009-re megvalósítandó 140 g CO2/km-es célkitűzésen kell alapulnia, amely önkéntes megállapodás tárgyát képezi.

· a tiszta közúti járművek használatának előmozdításáról szóló bizottsági irányelvjavaslatot követően a törekvések megerősítése a tisztább, intelligensebb, energiahatékonyabb és biztonságosabb gépjárművek eladását szolgáló piacok fejlesztésére (2007–2012)

· EU-szintű valósidejű forgalmi és utazási információs (RTTI) rendszerek és közlekedésirányítási intézkedések támogatása (2007–2012)

· a hatékony járművek piaci bevezetése finanszírozásának támogatása (2007)

· a gépkocsik tüzelőanyag-fogyasztási címkéjéről szóló irányelv (1999/94/EK) módosítására irányuló javaslat (2007)

· megbízás a gumiabroncsok gördülési ellenállásának mérésére vonatkozó elismert európai norma és nemzetközi norma kidolgozására (2008)

· a gépkocsik légkondicionáló berendezései esetében energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása (2007–2008)

· a gumiabroncsok címkézési rendszerére vonatkozó javaslat (2008)

· a gumiabroncs megfelelő nyomásának ellenőrzését szolgáló rendszerekkel kapcsolatos önkéntes megállapodások megkönnyítése és e területen egyéb intézkedésekre vonatkozó javaslatok (2008–2009)

· az új járművekben a gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszerek kötelező beszerelésének megfontolása (2008–2009)

· a városi közlekedésről szóló zöld könyv előterjesztése, amely a sikeresen tesztelt intézkedéseken alapuló közös megoldásokat javasol, ideértve az infrastruktúra használatáért és a forgalmi torlódásokért kiszabott díjakat, amennyiben szükségesek(2007)

· jogalkotási javaslat előterjesztése azon követelmények harmonizálására, amelyek az autósiskolák tantervében az üzemanyag-hatékonyság növelését célozzák, valamint projektek támogatása (2008)

· az energiahatékonyság elősegítése a légi közlekedési ágazatban a SESAR-on [46] keresztül (2007–2012)

· az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer légi közlekedési ágazatra való kiterjesztésére irányuló jogalkotási javaslat (2006 vége)

· a hajótesttisztítás optimalizálási lehetőségeinek kihasználása (2007–2008)

· a kikötőkben horgonyzó hajók számára biztosított partmenti villamos energiából származó megtakarítás előnyeinek kihasználása jogszabály-javaslat útján (2008-2009)

· a rövid távú tengeri szállítás és a tengeri gyorsforgalmi utak előmozdítása (2007–2012)

· a vasúti közlekedésre vonatkozó jogi keret végrehajtása (2007)

4. Az energiahatékonyság finanszírozása, gazdasági ösztönzők és energiaár-képzés

· az energetikai szolgáltató társaságok, valamint az energiateljesítmény növelésére irányuló szerződéses eszközök alkalmazása tekintetében a tagállamokban fennálló jogi akadályok azonosítása és megszüntetése (2007–2009)

· információs központokkal kapcsolatban lévő helyi visszaforgatható alapok létrehozása az EBRD-vel, az EBB-vel és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve (2007–2009)

· az EBRD-vel, az EBB-csoporttal és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt a köz- és magánszféra közötti partnerségek segítése annak érdekében, hogy több pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre a KKV-k, az energetikai szolgáltató társaságok és egyéb energiaszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adósságfinanszírozása, garanciái és kockázati tőkéje vonatkozásában (2007)

· a strukturális és kohéziós alapok igénybevételén keresztül a pénzügyi források rendelkezésre bocsátásának megkönnyítése az energiahatékonysági projektek számára, például a több családos lakóházak és a szociális lakások ágazata esetében az új tagállamokban (2007–2012)

· a tagállamok és a régiók közötti hálózatépítés ösztönzése az energiahatékonyságot érintő legjobb gyakorlatok finanszírozásának biztosítása érdekében (2007–2012)

· az EBRD, az EBB-csoport és az EU strukturális és kohéziós alapjai segítségével az energiahatékonyságot támogató köz- és magánalapok, valamint finanszírozási csomagok felhasználásának elősegítése a KKV-k és a közszektor számára az energiaauditok lefolytatása és az energiaauditok során azonosított energiahatékonysági beruházások megvalósítása érdekében (2007–2012)

· ökoinnovációk támogatása érdekében a közösségi finanszírozás, mint például a versenyképességi és innovációs keretprogram által társfinanszírozott zöld befektetési alapok felhasználásának elősegítése (2007–2012)

· több és energiahatékonyabb készülékek és berendezések gyártása érdekében az adójóváírás – mint a vállalkozásokat ösztönző eszköz – alkalmazása költségeinek és előnyeinek megvizsgálása , továbbá a fogyasztók számára az ilyen készülékek és berendezések vásárlásának ösztönzése (2007)

· zöld könyv készítése a közvetett adóztatásról (2007), majd azt követően az energiaadóztatásról szóló irányelv felülvizsgálata annak érdekében, hogy jobb energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok kerüljenek bele (2008)

· a kereskedelmi célokra használt dízelolajjal kapcsolatban különleges adózási rendelkezésekre vonatkozó javaslat; a kitűzött cél a tagállami adószintek túlzott eltéréseinek mérséklése annak érdekében, hogy a „tankturizmus” visszaszorítása révén a szállítmányozási ágazatban növekedjen az energiahatékonyság (2007)

· a Tanács felkérése, hogy fogadja el a Bizottság javaslatát (COM(2005) 261), amely a CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó teljesítményen alapuló gépjárműadóról szól, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy eszközöljék ezen módosításokat az általuk tervezett adóreformok során (2007)

5. Az energiával szembeni magatartás megváltozása

· példamutatás azáltal, hogy az EMAS a Bizottság valamennyi épületét hitelesíti (2007–2009), valamint javaslat a hitelesítésnek egyéb uniós intézményekre való kiterjesztésére (2010)

· az EMAS-rendelet módosításával az energiahatékonysági iránymutatások erősítése (2007)

· az energiahatékonyságot figyelembe vevő bizottsági közbeszerzési iránymutatások elfogadása (2008), energiahatékonysági tervek, az energiahatékony termékek promóciójára vonatkozó iránymutatások, valamint az ipar, a KKV-k és a közszektor képzési csomagjai kialakításának elősegítése, továbbá egy IPPC [47] referenciadokumentum benyújtása (2007–2012)

· ajánlásjavaslat a tagállamok számára az energiabiztonsági és éghajlatváltozási kérdéseknek a nemzeti oktatási tantervbe való felvétele érdekében (2007); a közösségi programok ezzel kapcsolatosan információs anyagokkal és oktatási iránymutatásokkal szolgálnak majd (2007–2012)

· javaslat a szakképzés területén az energiahatékonysággal kapcsolatos fellépésre (2008)

· polgármesterekből álló szövetség létrehozása és megegyezés az energiahatékonyságról a bevált gyakorlatok cseréje és alkalmazása, valamint egy állandó hálózat kialakítása érdekében (2007)

· a fenntartható energiával foglalkozó európai kampány keretében új hálózatok kialakítása és működtetése (2007–2008)

· a leginkább energiahatékony iskola címéért folyó verseny megszervezése minden egyes tagállamban (2007–2008)

· az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal, valamint a nemzeti, regionális és helyi energiahivatalok bevonása a cselekvési terv végrehajtásába (2007–2012)

6. Nemzetközi partnerség

· az energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi keretmegállapodásra irányuló kezdeményezés elindítása (2007)

· a tájékoztatás, az energiahatékonysági minimumkövetelmények és a címkézés tekintetében az exportra termelő iparágakkal való önkéntes megállapodásokra (kötelezettségvállalásokra) irányuló javaslat (2007–2012)

· az energiahatékonysági szempont erősítése az energia- és kereskedelmi szerződésekben, megállapodásokban, párbeszédekben és egyéb együttműködésekben (2007–2012)

· az energiahatékonysági mimnimumkövetelmények mérési módszereivel és a címkézéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés erősítése (2007–2012)

· az energiahatékony technológiákkal kapcsolatos információterjesztést és tanácsadást végző nemzetközi hálózat létrehozása (2009)

[1] 390 Mtoe 48 USD/hordó áron, adó nélkül.

[2] COM(2006) 105 végleges, 2006.3.8.

[3] Elnökségi következtetések, 2006. március 23–24., 7775/1/06 REV1, 2006.5.18.

[4] Az energiahatékonyságról szóló zöld könyv „Többet kevesebbel”, COM (2005) 265 végleges, 2005. június 22. A zöld könyvről szóló nyilvános konzultációs folyamat során összesen 241 válasz érkezett, amelyek fellépést sürgettek valamennyi energiaágazatban. (bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC (2006)693, 2006.5.29.)).

[5] Az Európai Parlament jelentése P6_A(2006)0160, 2006.5.3.

[6] A magas szintű munkacsoport 2006. június 2-án tette közzé első jelentését ("Contributing to an integrated approach on competitiveness, energy and the environment policies - Functioning of the energy market, access to energy , energy efficiency and the EU Emissions Trading Scheme" (Észrevételek a versenyképességi, energia- és környezeti politika integrált megközelítésével kapcsolatban – Az energiapiac működése, energia-hozzáférés, energiahatékonyság és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer”; http://ec.europa.eu/enterprise/environment/hlg/hlg_en.htm). E jelentés kifejezetten az energiahatékonyság javítására irányuló bizonyos ajánlásokkal foglalkozik.

[7] A kiinduló helyzethez viszonyítva. Lásd COM (2005) 265 végleges, 2005.6.22.

[8] Az energiahatékonyságról szóló közösségi jogszabályok ugyan szándékosan a tagállamokra bízzák a költséghatékonyság pontos értelmezését, a tervezett energetikai beruházások (az energetikai szolgáltatók vagy a fogyasztók oldalán) esetében általában a legalacsonyabb élettartam-költség (LCC) módszerét tekintik a gazdasági értékelés leginkább lényegre törő és legkönnyebben értelmezhető módjának.

[9] A világ villamosenergia-termelésének 20%-át ma világításra használják. Tanulmányok szerint a nagy hatékonyságú, a piacon már megtalálható LED-technológia elfogadásával 2015-re az általános világítás esetében a jelenlegi fogyasztás 30%-át lehetne megtakarítani, 2025-re pedig annak 50%-át.

[10] Wuppertal Intézet 2005, a Mantzos (2003) és az „Ágazatok éghajlatváltozás miatti kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek gazdasági értékelése”, ECOFYS, 2001. március alapján. További információ a hatásvizsgálati tanulmány zárójelentésében található (CLWP: 2006/TREN/032), 4. függelék, 2006. július 4.

[11] A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - Tartsuk mozgásban Európát! - Fenntartható mobilitás kontinensünk számára - Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata; COM(2006) 314 végleges.

[12] Forrás: Európai Bizottság, EU-25 Kiindulási forgatókönyv és Wuppertal Intézet 2005.

[13] Az elsődleges energiafogyasztás 1,5 %-os csökkenése hozzáadódik az energiafogyasztás évi 1,8 %-os javulásának normál tendenciájához, amely a korábbi közösségi jogszabályok által elért hatékonyságnövelés (0,35 % évente) és egyéb hatások (0,6 %-os strukturális változások, mint például az ipari fejlesztések, és évi 0,85 %-os „önálló”energiafogyasztás-csökkenés, amely például a technológiai készlet szokásos cserélődéséből adódik) eredménye. Együttesen ezek évente 3,3 %-kal csökkentik az energiafogyasztást, 0,5 %-on tartva az éves átlag energiafogyasztás-növekedést, évi 2,3 %-os átlag GDP-növekedést feltételezve. A 3. ábrán a 2006/32/EK irányelvre való utalás a 2008–2016 közötti időszakra kitűzött 9 %-os megtakarítási célt szemlélteti. Amellett, hogy a fogyasztás során lehetőség nyílik az energiahatékonyság növelésére, jelentős, megközelítőleg 20 %-os megtakarítás érhető el azáltal, hogy az energia átalakítása és szállítása során megelőzik az energiaveszteséget.

[14] SEC(2006) 1173.

[15] COM(2006) 1174 és SEC(2006) 1175.

[16] Az IKT-berendezések széles körű alkalmazása a félvezetőkre és az akkumulátorokra vonatkozó technológiák hatékonyságának jelentős javítását teszik szükségessé. A Bizottság az e területeken folytatott kutatást a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram keretében támogatja, az európai információs társadalomról szóló első éves jelentésben (COM(2006) 215) foglaltak alapján.

[17] Ezt az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv írja elő, HL L 114., 2006.4.27. 64. o.

[18] HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

[19] 2422/2001/EK

[20] A 92/75/EGK irányelv, HL L 297., 1992.10.13., 16–19. o.

[21] HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

[22] HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

[23] Az energiahatékonysági jogalkotás területén jelenleg 20 tagállam ellen folyik jogsértési eljárás mind a bejelentés elmaradása, mind a helytelen alkalmazás miatt.

[24] Az általános meghatározás szerint a passzív házak olyan épületek, amelyekben nincs hagyományos fűtőrendszer és aktív hűtés. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés kiváló, valamint a mechanikus ventilációs rendszer hővisszanyerése rendkívül hatékony. Ezeket a házakat zárt energiarendszerű vagy fűtés nélküli házaknak is nevezik.

[25] A tagállamok kérhetik, hogy ezen irányelv bizonyos rendelkezéseinek teljes mértékű alkalmazása érdekében ezt az időszakot három évvel meghosszabbítsák (2009-ig).

[26] Wuppertal Intézet 2005, a Mantzos (2003) alapján. Egy energiatakarékos villamos égő például ötször kevesebb villamos áramot fogyaszt, mint a hagyományos. A villamos égők helyettesítése egy átlagos háztartás számára évente 100 euró megtakarítást jelent.

[27] A Bizottság és a tagállamok tapasztalatai, valamint a közöttük zajló, a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervekről szóló párbeszédek szintén segítik a rendszer gyakorlati fejlődését.

[28] Az a termelés, amelyre az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer nem terjed ki.

[29] Például a személygépkocsikra vonatkozó adókban szereplő CO2-kibocsátás (COM (2005) 261).

[30] Az „Intelligens autó” kezdeményezésről szóló közlemény (COM (2006) 59 végleges) és a 2. eBiztonsági közlemény (COM (2005) 431 végleges).

[31] A megfelelő gumiabroncsok megfelelő nyomáson történő használatából adódó lényeges nyereségek mellett egy átlagos vezető éves üzemanyag-kiadásaiból könnyen megtakaríthat 100 eurót, amennyiben környezetbarátabb módon vezet (Nemzetközi Energiaügynökség, „Az olaj sietős megtakarítása”, 2005)

[32] COM(2005) 718 végleges.

[33] A kutatási és technológiafejlesztési keretprogramon belüli program, amelynek célja, hogy segítse a városokat a fenntarthatóbb, tisztább és nagyobb energiahatékonyságú városi közlekedési rendszerek megvalósításában.

[34] COM(2005)459 final

[35] E társaságok rendszerint bizonyos mértékű pénzügyi kockázatot vállalnak. A szolgáltatásaikért fizetett összeg (teljes mértékben vagy részben) az energiahatékonyság javításának megvalósításán és a megállapodás szerinti más, teljesítményre vonatkozó kritériumokon alapul.

[36] Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013).

[37] Nevezetesen az EBB-vel, az EBRD-vel és egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben olyan közös támogatási programok kidolgozásával, mint a JASPERS, a JEREMIE és a JESSICA a régiók, KKV-k és városok számára. .

[38] 2003/96/EK irányelv, HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

[39] Az EMAS-t a 761/2001/EK rendelet hozta létre. HL L 114., 2001.4.24., 1. o.

[40] Versenyképességi és innovációs keretprogram 2007–2013. COM(2005) 121 végleges.

[41] COM(2006) 105 végleges, 2006. március 8.

[42] Valamennyi javasolt intézkedést részletesen bemutatja az „Energiahatékonysági cselekvési terv elemzése” című bizottsági szolgálati munkadokumentum, SEC(2006) 1173.

[43] A zárójelben lévő időpontok jelzik, hogy a Bizottság mikorra tervezi az intézkedés elindítását/időtartamát.

[44] 2422/2001/EK rendelet.

[45] A fűtéshez és hűtéshez szükséges belső energiaellátásra vonatkozó minimális követelmény.

[46] Az egységes európai égbolt légiközlekedés-irányító kutatási projekt

[47] A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv (96/61/EGK).

--------------------------------------------------