16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 309/60


Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Cselekvési terv a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására a 2006–2008 közötti időszakra”

COM(2005) 647 final

(2006/C 309/13)

2006. január 26-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 262. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a fent említett tárgyban.

Az bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció véleményét 2006. május 24-én elfogadta. (Előadó: Gabriel Sarró Iparraguirre.)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. július 5–6-án tartott 428. plenáris ülésén (a 2006. július 5-i ülésnapon) 164 szavazattal ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB – mint arról előző véleményeiben az Európai Bizottságot már tájékoztatta – támogatja a közösségi jogszabályok egyszerűsítésének folyamatát, ezért üdvözli a 2006–2008 közötti időszakra a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására vonatkozó cselekvési terv közzétételét. Jelen vélemény célja hozzájárulni az Európai Bizottság által tervezett hátralévő munka elvégzéséhez, amely alapvetően fontos a Közösség halászati jogszabályainak javítása szempontjából.

1.2

Annak érdekében, hogy az egyszerűsítési folyamat sikeres legyen, az EGSZB úgy véli, hogy szoros együttműködést kell kialakítani a halászati szektorban az Európai Bizottság tanácsadó testületeihez, azaz a regionális tanácsadó bizottságokhoz (RAC), a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottsághoz (ACFA) és a halászati ágazati szociálispárbeszéd-bizottsághoz fűződő kapcsolatok támogatása és intenzívebbé tétele révén.

1.3

Az EGSZB úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság első feladata a meglévő szabályok egységesítése. Ha ez megtörtént, akkor az Európai Bizottságnak a közleményeiben rögzített célok megvalósítására kell törekednie, amelyeket az EGSZB teljes mértékben támogat:

a)

a meglévő szövegek világosabbá tétele, azok egyszerűbbé és érthetőbbé tétele révén;

b)

a közigazgatási szervek költségeinek és kötöttségeinek mérséklése; és

c)

a halászok adminisztrációs költségeinek és kötöttségeinek csökkentése.

1.4

Az EGSZB támogatja annak a két területnek és azoknak a jogalkotási aktusoknak a kiválasztását is, amelyekre a cselekvési terv összpontosít, ezek: a halállományok megőrzése és az azokkal való gazdálkodás, valamint a halászati tevékenységek ellenőrzése. Az Európai Bizottságnak ezt követően folytatnia kell az egyszerűsítési folyamatot, és javítania kell a KHP többi részén is.

1.5

Az EGSZB az 1. összefoglaló lapon közzétett intézkedéseket a teljes kifogható mennyiségekről/kvótákról, halászati erőkifejtésről megfelelőnek gondolja: a megőrzési politika különböző szempontjainak elkülönített kezelése, az egységes csoportok alapján történő szabályozás és a többéves gazdálkodási terveken keresztüli végrehajtás. Úgy véli azonban, hogy a tudományos vélemények beérkezésének a határideje és a Tanács decemberi ülése között – ahol megállapítják a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint egyéb fontos, a gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket – igen rövid idő telik el, ami nem elegendő az összes szükséges konzultáció és egyeztetés elvégzésére. Az EGSZB ezért a tudományos vélemények közzététele és a végső határozathozatal közötti időszak meghosszabbítását kéri.

1.6

A technikai intézkedések egyszerűsítését részletező 2. összefoglaló lappal kapcsolatban az EGSZB aggódik amiatt, hogy az Európai Bizottság esetleg átveszi a jelenleg a Tanács által birtokolt jogkört.

1.7

Ugyanakkor – és a helyi szinten alkalmazandó technikai intézkedések tagállami elfogadásának a 2. összefoglaló lapon szintén említett lehetőségével kapcsolatban – az EGSZB úgy véli, hogy a Tanácsnak el kellene fogadnia a tagállamok által benyújtott kérelmeket is az egyes tagállambeli halászok közötti egyenlőtlenségek és diszkriminatív helyzetek elkerülése érdekében.

1.8

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal a 3., 4. és 5. összefoglaló lapon részletezett, az adatgyűjtés és adatkezelés folyamatának egyszerűsítését és az ellenőrző intézkedések hatékonyabbá tételét célzó intézkedésekkel kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökség közötti koordináció a legfontosabb az ilyen intézkedések megtervezése szempontjából. Az EGSZB úgy véli, hogy egy átmeneti időszakot is kell biztosítani az információs technológiák használatának bevezetéséhez, ami ahhoz szükséges, hogy a műszaki szakemberekkel, a halászokkal és a tagállamokkal egyeztetve meghatározzák a folyamatokat, teljes mértékben garantálják a kereskedelmi titoktartást, az érdekeltek bizalmát és támogatását megnyerjék, a folyamatot életszerű körülmények között kipróbálják, hozzájáruljanak a használandó új anyagok beszerzéséből eredő többletköltségekhez, valamint ahhoz, hogy ily módon garantálják az egyszerűsítési reform sikerét.

1.9

Az EGSZB igen kedvezően fogadja az Európai Bizottságnak a 6. összefoglaló lapon található javaslatát, amely szerint meg kell szüntetni minden, a KHP megfelelő végrehajtása szempontjából kevésbé vagy egyáltalán nem hasznos jelentéstételi kötelezettséggel járó rendelkezést annak érdekében, hogy csökkenjen a halászok és a tagállamok munkaterhe.

1.10

Az EGSZB szükségesnek tartja a 7. összefoglaló lapon szereplő egyszerűsítési intézkedéseket, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tegye megfontolás tárgyává egy mintaszerződés elkészítését, amely a halászati megállapodások tárgyalási alapjául szolgálhatna az összes harmadik országgal kapcsolatban, valamint fontolja meg a halászati engedélyek elektronikus megadását és kibocsátását.

1.11

Az EGSZB úgy véli, hogy az illegális, nem szabályozott vagy nem bejelentett halászat elleni küzdelmet, amely a KHP egyik célkitűzése, szintén meg kellene említeni a cselekvési tervben, oly módon, hogy a cél az ezek elleni küzdelem lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb folyamaténak meghatározása legyen. Az EGSZB megítélése szerint e folyamatnak a fogyasztói piacokhoz való hozzáférésre, a kikötő ügyeiben illetékes állami hatóságok erőfeszítéseire és a nyílt tengeri átrakodás tilalmára kellene koncentrálnia.

1.12

Végül az EGSZB úgy véli, hogy a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervvel járó munka mennyisége olyan, hogy nem lehetséges azt a három éves időkeretben befejezni. Ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság 2007 vége előtt vizsgálja felül a tervet.

2.   Okok

2.1

A XXI. század kezdete óta az Európai Unió nagyra törő küldetésbe kezdett az egész jogszabályi környezet javítása érdekében azért, hogy azt hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye.

2.2

Az Európai Uniónak a múlt század második felében végbement fejlődése során ez a jogszabályi környezet a közösségi acquis-t alkotó közösségi jogszabálygyűjteménnyé vált.

2.3

A közösségi acquis a Közösség különféle politikái mindegyikére vonatkozó és egyúttal a közösségi politika szabályozó környezetét is alkotó sok jogszabály nyomán bővül.

2.4

Az Európai Tanács utasításaival összhangban az Európai Bizottság jelenleg a többi közösségi intézménnyel összehangoltan, a közösségi jog szabályozási keretének egyszerűsítését és javítását célzó tevékenységgel van elfoglalva.

2.5

Az EU jogszabályainak ezen egyszerűsítési és javítási munkája a felülvizsgált lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia elválaszthatatlan részét képezi, ezért a közösségi acquis azon szempontjaira összpontosít, amelyek az EU üzleti vállalkozásainak versenyképességét érintik.

2.6

Mivel az európai kis- és középvállalkozások (KKV-k) az összes uniós üzleti vállalkozás 99 %-át képviselik, valamint a foglalkoztatás kétharmadát biztosítják, döntő fontosságú a számukra az európai uniós törvényalkotás egyszerűsítésének és javításának programja, mert az könnyít a jelenleg rájuk nehezedő jogi és adminisztrációs terheken.

2.7

A közösségi jogszabályok ezen egyszerűsítési és javítási stratégiája részeként az Európai Bizottság egy egyszerűsítési gördülő program felállítását tervezi, amely kiterjedne a mezőgazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi és munkahelyi biztonsági, halászati, adózási, vám-, statisztikai és munkajogi szektorokra.

2.8

Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – a Cselekvési terv a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására a 2006–2008 közötti időszakra –, amely ennek a véleménynek a tárgya, a 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó többéves gördülő programot a halászati szektorra irányítja a KHP egyszerűsítése és javítása érdekében.

2.9

Mint a szervezett civil társadalom intézményes képviselője, az EGSZB – amely korábbi véleményeiben már kinyilvánította az Európai Bizottság felé, hogy támogatja az európai törvényalkotási folyamat egyszerűsítését – üdvözli a cselekvési terv közzétételét. Ennek a véleménynek a célja hozzájárulni az Európai Bizottság hátralévő munkájához és ösztönözni az Európai Bizottságot a többéves megközelítés további folytatására.

3.   Háttér

3.1

Az Európai Tanács 2000. március 23-ai és 24-ei lisszaboni ülésén felkérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen cselekvési tervet „a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló további összehangolt intézkedéshez”. Ezt a felhívást az Európai Tanács később megerősítette a stockholmi (2001. március 23–24-ei), a laekeni (2001. december 8–9-ei) és a barcelonai (2002. március 15–16-ai) üléseken.

3.2

Az Európai Bizottság ennek megfelelően benyújtott egy fehér könyvet az európai kormányzásról, amelyet 2001 júliusában (1) fogadtak el, és amely tartalmazott egy szakaszt a szabályozás minőségének javításáról. A fehér könyvről tartott széles körű konzultációs folyamat 2002. március 31-én fejeződött be.

3.3

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a fehér könyvről megállapította, hogy „az EGSZB támogatja a fehér könyv javaslatait az európai jogalkotási folyamat egyszerűsítésére és felgyorsítására, mivel a közösségi jogszabályok egyre összetettebbek, és néha inkább hozzáadnak a meglévő nemzeti szabályokhoz, mint ténylegesen egyszerűsítenék és összehangolnák azokat” (2).

3.4

Ebben a megközelítésben 2002 júniusában az Európai Bizottság cselekvési tervet javasolt a szabályozási környezet egyszerűsítésére és javítására. A javaslatot ezt követően továbbították a többi közösségi intézményhez megvitatásra (3).

3.5

A cselekvési terv egyértelműen arra hív fel, hogy a jogalkotási ciklus három fő szakaszát – az Európai Bizottság jogalkotási javaslatának benyújtását, a javaslat megvitatását az Európai Parlamentben és a Tanácsban, valamint a szabályozási eszköz tagállamok által történő végrehajtását – fejezzék be a célból, hogy intézményközi megállapodás szülessen a közösségi jogalkotás minőségének javítása érdekében.

3.6

Az EU jogalkotásának egyszerűsítése, amely néhány évvel ezelőtt kezdődött meg, és 2003 februárja, az Európai Bizottság „A közösségi acquis aktualizálása és egyszerűsítése”  (4) című közleménye óta gyorsult fel. Ezt a közleményt kiindulópontként használva az Európai Bizottság széles körű programot indított el azoknak a jogalkotási aktusoknak az azonosítására, amelyek egyszerűsíthetők, egységesíthetők és kodifikálhatók, és amely program ma is folyamatban van.

3.7

Az Európai Bizottságtól származó, 2005 márciusában közzétett, „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban”  (5) című közlemény új lendületet adott a 2003. december 16-án az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által aláírt, a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásnak. Ennek fő célja a közösségi jogszabályok minőségének javítása és azok átültetése a nemzeti jogrendekbe (6).

3.8

Végül 2005 októberében tette közzé az Európai Bizottság „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról”  (7) című közleményét, amely mozgásba hozta a különböző közösségi politikákra vonatkozó cselekvési terveket az egyszerűsítési gördülő programok segítségével.

3.9

A közösségi joganyag és annak szabályozó kerete egészének egyszerűsítésének és javításának irányában végzett intenzív munkával párhuzamosan az Európai Bizottság „A közös halászati politika szabályozási környezete egyszerűsítésének és javításának távlatai”  (8) című közleményt is továbbította a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez.

3.10

Ez az utóbbi közlemény a most benyújtott 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó tervvel együtt képezi a jelen vélemény alapját.

3.11

Tudatában annak, hogy a teljes közösségi joganyag egyszerűsítésének és javításának feladata mennyire összetett, az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a munkát ugyanazon az úton folytassa tovább, és törekedjen arra, hogy pontosan betartsa a megállapított határidőket a kitűzött célok elérése érdekében.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Közösségi halászati jogszabályok 1983-2002

4.1.1

A halászatra vonatkozó közösségi jogszabályokat az 1983. évi közös halászati politika keretében foglalták egybe. A politikára vonatkozó jogszabályok nem ütötték meg a mértéket: a halászati gazdálkodási szabályokat a tudományos eredményeknek jogi előírásokra való fordítására alapozták, de majdnem teljesen elmaradt a kommunikáció a Közösség halászati szektorával, és a jogalkotás túl bonyolult lett a nehézkes európai bizottsági–tanácsi–parlamenti döntéshozatali eljárás eredményeként.

4.1.2

A múltbeli és jelenlegi értékelésnek számításba kell vennie azt a tényt, hogy a jogalkotás ebben a szektorban a halászati vállalkozások változatos csoportjaira terjed ki, és számtalan fejezetet érint: a szerkezeteket, a fajmegőrzést és a környezetvédelmet, a külső erőforrásokat, a piacokat és a végrehajtást. Ez a sokféleség szükségszerűen vezet számos rendelethez vagy néhány esetben hosszadalmas rendeletekhez, amelyeket nehéz értelmezni.

4.1.3

Ezen túlmenően a Tanácsnak a minden egyes év végén a teljes éves kifogható mennyiségek és kvóták meghatározására vonatkozó döntéshozatali eljárása bonyolulttá teszi az összes szükséges konzultáció megtartását és azt, hogy időben határozatot hozzanak az intézkedések hatályba lépése érdekében, ami viszont azt eredményezi, hogy a közzétett rendeleteket számtalanszor módosítják.

4.1.4

A KHP-t szabályozó különféle rendeletek módosításainak ilyen elkerülhetetlen felhalmozódása azt jelenti, hogy sem a laikusok, sem a halászok számára nem könnyen érthetők azon szakértők által megfogalmazott szövegek, akik gyakran nem azonnal érthető tudományos dokumentumok alapján szövegezik meg a jogi előírásokat.

4.1.5

A Tanácsban és az Európai Parlamentben folyó tárgyalások néha az eredeti javaslatoknál bonyolultabb záródokumentumokat eredményeznek.

4.1.6

Végül jogi és politikai szempontból is néhány szabályozó intézkedés magasabb szintre került, mint az feltétlenül szükséges, így nehezebb azokat módosítani és egyszerűsíteni.

4.1.7

Az EGSZB megérti, hogy bár e helyzetek alapvető okai még mindig fennállnak, az Európai Bizottság tudatában van ezeknek, és megteszi a javításukhoz szükséges intézkedéseket, amint azt már 1992-ben megkezdte az 1983. évi KHP módosításával és a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervvel, amelyet most tesz közzé a KHP 2002. december 31-ei reformját követően.

4.2   A jelenlegi közösségi halászati jogszabályok

4.2.1

Az egyszerűsítés a közös halászati politika 2002. december 31-ei reformjának (9) természetes része. Számos lépés – hatályon kívül helyezés, elavulás kinyilvánítása és a jogszabályi környezet szűrése – már folyamatban van.

4.2.2

Az új Európai Halászati Alapot (10) létrehozó rendeletre vonatkozó javaslat, amelyről az EGSZB kedvező véleményt adott ki, jó példája az egyszerűsítési kezdeményezésre vonatkozó programozásnak, amely egyetlen rendelettel helyettesíti vagy módosítja a többéves orientációs programokból (TOP) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből (HOPE) álló négy rendelet előírásait.

4.2.3

Az Európai Bizottság 2004 és 2005 során egy sor olyan jogszabályt hozott létre, amely segíteni fogja a KHP reformjának és egyszerűsítésének kezelését. Ezek többek között:

az Európai Halászati Alap

az Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökség

a regionális tanácsadó bizottságok létrehozása

közösségi pénzügyi intézkedések a KHP végrehajtására és a tengerjog alkalmazására.

Széles körű vitákat és tárgyalásokat is tartottak számos érintettel, s ezek a fent említett „A közös halászati politika szabályozási környezete egyszerűsítésének és javításának távlatai” című közlemény előterjesztésében csúcsosodtak ki.

4.2.4

A közlemény azt sugallja, hogy pusztán a rendeletek számának csökkentése nem elegendő a KHP szabályozási környezetének javításához; egyidejűleg szükség van:

a meglévő szövegek világosabbá tételére úgy, hogy azok egyszerűbbek és érthetőbbek legyenek,

a közigazgatás költségeinek és kötöttségeinek mérséklésére,

a halászok adminisztrációs költségeinek és kötöttségeinek csökkentésére.

4.2.5

Az EGSZB úgy véli, hogy a szövegek világosabbá tételére irányuló bármilyen munkát illetően különleges erőfeszítést kell tenni azok egységesítésére. A korábbi évek más rendeleteire történő folyamatos hivatkozás sokkal nehezebben érthetővé teszi a dokumentumokat.

4.2.6

Az utóbbi közlemény kiemeli azt a tényt, hogy a KHP néhány fejezete különösen nehezen hajtható végre: ez a halászati végrehajtásra vonatkozik, és a tagállamok között a végrehajtást illetően és az erőforrások megőrzésére irányuló intézkedések között meglévő különbségeknek tudható be, a különböző irányítási eszközök kombinált végrehajtása következtében.

4.2.7

Az átfogó elemzés kimutatja, hogy a meglévő szabályok – miközben lehetővé tették a KHP irányításának belső összetettségét – fokozatosan túl bonyolultakká váltak.

4.2.8

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a KHP jogszabályok javítását és egyszerűsítését úgy kell megközelítenie, hogy különös hangsúlyt helyez a végrehajtásra és az erőforrásokat megőrző intézkedésekre. A nemrégiben létrehozott Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökség tevékenységét ebben az irányban kell megerősíteni.

4.3   Cselekvési terv a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására a 2006–2008 közötti időszakra

4.3.1

A fent említett közleményekkel kapcsolatban elvégzett összes munka eredményeként a Tanács felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy készítsen egy többéves cselekvési tervet, amely megfelel a KHP egyszerűsítését és javítását célzó minden követelménynek. Erre válaszul 2005 decemberében az Európai Bizottság közzétette a „Cselekvési terv a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására a 2006–2008 közötti időszakra”  (11) című közleményét.

4.3.2

Az Európai Bizottság által benyújtott, 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv felöleli a következőket:

a KHP egyszerűsítésének és javításának módszertanát és

azon kezdeményezéseket, amelyeknek elsőbbséget kell adni az egyszerűsítés és javítás során.

4.3.3

A cselekvési terv megközelítése lényegre törő, átfogó képet nyújt azokról a területekről (végrehajtás, halászati erőkifejtés, finanszírozás stb.), amelyeken cselekedni kell a jogszabályszövegek egyszerűsítése és javítása érdekében. Ezek mindegyike esetében feltünteti a szükséges intézkedéseket, azt, hogy kit kell bevonni az egyszerűsítési folyamatba, és az ezekre vonatkozó határidőket a 2006–2008 közötti időkereten belül. Végül e területek mindegyikére három jogszabálytípust határoz meg:

olyan jogalkotási aktusok, amelyeknek a felülvizsgálata már megkezdődött,

az elkövetkező években kidolgozandó új jogalkotási aktusok és

egyes olyan hatályos jogalkotási aktusok, amelyeknek az egyszerűsítését prioritásként kell kezelni.

4.3.4

A KHP 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó egyszerűsítési terve főként a most hatályos jogalkotási aktusokra összpontosít. Ezek mind a halászati tevékenységek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket érintik.

4.3.5

Az EGSZB támogatja ennek a két területnek a terv keretében elsőbbségi intézkedésként való kiválasztását, mivel azok nagyban felelősek a jelenlegi jogszabály bonyolultságáért. Az Európai Bizottságnak ezt követően folytatnia kell az egyszerűsítési folyamatot, és javítania kell a KHP többi részén is.

4.3.6

Azokat a jogalkotási aktusokat, amelyek felülvizsgálata már megkezdődött, és amelyekre már alkalmazták az egyszerűsítési elveket, továbbra is a jogszabályok javításának tervével összhangban kezelik. Ez a helyzet az Európai Halászati Alapnak és azoknak az általános rendelkezéseknek az esetében, amelyek egy halászati egyezmény hatálya alatt egy harmadik ország vizein való halászat engedélyezését érintik. Az EGSZB véleményeiben mindkét jogalkotási aktust, amelyet már egyszerűsített az Európai Bizottság, pozitívan fogadta.

4.3.7

A cselekvési terv értelmében módszeresen figyelembe fogják venni az elkövetkező években elkészítendő új jogszabályokra vonatkozóan kitűzött egyszerűsítési célokat.

4.3.8

Az EGSZB támogatja a 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv általános megközelítését, amelyet megfelelőnek tart. A tervnek a mellékletben megállapítottak szerinti végrehajtása azonban nagyobb egyszerűsítési ösztönzést igényel, ha a határidőket be kívánjuk tartani. Döntő, hogy összekapcsolódjanak a tagállamok, az Európai Parlament és a halászati szektor erőfeszítései és nézetei a regionális tanácsadó bizottságokon, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságon keresztül, beleértve a halászati ágazati szociálispárbeszéd-bizottságot is.

4.3.9

A cselekvési terv végrehajtása elsősorban a következő területekre és jogalkotási aktusokra összpontosít:

A halállományok megőrzése

Teljes kifogható mennyiségek/kvóták, halászati erőkifejtés

A fiatal tengeri élőlények védelmére irányuló technikai intézkedések

A KHP számára adatgyűjtés és -kezelés

A halászati tevékenységek ellenőrzése

Ellenőrzés – joganyag

Ellenőrzés – számítógépesítés

Jelentéstételi kötelezettségek

A közösségi vizeken kívüli halászat engedélyezése.

4.3.10

Ezen jogalkotási aktusok mindegyike részletezve van a cselekvési tervhez csatolt mellékletben olyan összefoglaló lapokon, amelyek megállapítják a jelenlegi szabályozási keret és az érintett adminisztratív környezet javítására tervezett egyszerűsítési intézkedéseket. A melléklet minden egyes intézkedés esetében pontosan megadja az intézkedésekben résztvevő különböző szereplőket érintő részleteket, az előirányzott programozást és az egyszerűsítendő aktusok listáját az egyszerűsítés mérlegeléséhez szükséges referencia-dokumentumokkal együtt.

4.3.11

Részletesen megvizsgálva a hét összefoglaló lap mindegyikét, az EGSZB biztosítja az Európai Bizottságot arról, hogy véleménye szerint a reform és az egyszerűsítés kezelése megfelelő, valamint hogy ha az egyes lapokon feltüntetett minden lépéssel a megadott határidőkön belül végeznek, akkor a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv nagyon jelentős javulást fog eredményezni a Közösség halászati jogszabályaiban.

4.3.12

Az 1. összefoglaló lapon a cselekvési terv a teljes kifogható mennyiségekre/kvótákra és halászati erőkifejtésre vonatkozó egyszerűsítő intézkedéseket javasol. Alapvetően az éves tanácsi rendeletekre irányul, amelyek rögzítik a következő év halászati lehetőségeit, megváltoztatva a halászati erőforrások kiaknázásának feltételeit meghatározó előírások szerkezetét, a döntések homogén csoportokra irányulását és a többéves gazdálkodási tervek készítését.

4.3.13

Az EGSZB az 1. összefoglaló lapon közzétett egyszerűsítési intézkedéseket megfelelőnek gondolja, amelyekben döntő a megőrzési politika különböző szempontjainak elkülönített kezelése, a homogén csoportok alapján történő szabályozás és a többéves gazdálkodási terveken keresztüli végrehajtás.

4.3.13.1

Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a tudományos vélemények beérkezésének a határideje és a Tanács decemberi ülése között – ahol megállapítják a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint egyéb igen fontos, a gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket (például a halászati erőkifejtés korlátozása) – igen rövid idő telik el, ami akadályozza az összes szükséges konzultáció és egyeztetés elvégzését. Az ebből az elhamarkodott és bonyolult folyamatból származó szabályozás technikai vagy jogi hiányosságokat eredményezhet, amelyek miatt újabb módosító jogszabályokra van szükség, ezek pedig csak még tovább bonyolítják a szabályozást és annak végrehajtását. A halászokkal és egyéb érdekelt felekkel folytatott elégtelen konzultáció jelentős mértékben hátráltatja a jogszabály megértését, elfogadását és alkalmazását, ebből kifolyólag pedig annak hatékonyságát is.

4.3.13.2

Hasonlóképpen, az EGSZB úgy véli, hogy a regionális halászati szervezetek gazdálkodásra vonatkozó intézkedésekről szóló határozathozatali folyamata során sincs elegendő idő a tudományos vélemény bemutatása és a döntéshozó szerv ülése között. Az idő rövidsége ez esetben is az előző pontban említett következményekkel jár.

4.3.13.3

Ami az Európai Bizottság által megnevezett „homogén csoportok” szerinti megközelítést illeti, az EGSZB helyénvalónak tartja, főleg, ha ez „homogén halászati vállalkozások” szerinti megközelítést és két szintű szabályozást – egy átfogó rendeletet és az egyes halászati vállalkozásokra vonatkozó végrehajtási rendeletet – jelent.

4.3.13.4

Másrészt az EGSZB úgy véli, hogy a tapasztalatokból nyilvánvaló, hogy a helyreállítási tervek és a többéves gazdálkodási tervek széles körű konzultációt és jelentős egyeztetést vontak magukkal. Ha elfogadják őket, e tervek révén a szóban forgó években egyszerűbbé válik a döntéshozatali folyamat. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani a jogköröknek a Tanács és az Európai Bizottság közötti jelenlegi megosztását, és fel kell készülni az esetleges felülvizsgálatra is, tekintettel arra, hogy szóban forgó halállományok állapota értékelését lehetővé tevő kritériumok gyakran változnak.

4.3.14

Az EGSZB megítélése szerint az erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló döntéshozatali folyamat reformja, amely a szabályozás egyszerűsítésének és hatékonysága növelésének a garanciája, megkívánja a tudományos vélemények és javaslatok (a közösségi vizek esetében az ICES-ACFM-től, a nem közösségi vizek esetében pedig a regionális halászati szervezetek tudományos bizottságaitól) beérkezési határidejének meghosszabbítását, ezáltal lehetővé téve az RTT-kkel és a HATB-kkel való valódi konzultációt. Szükség lehet még arra, hogy a „TAC- és kvótacsomagot” a Tanács több ülésen is napirendre vegye, valamint a gazdálkodási év módosítására is annak érdekében, hogy jobban összhangba hozzák azt a biológiai évvel, és jobban figyelembe vegyék a piac igényeit is. Ez a folyamat tehát átfogó, és nem csak a „frontloadingra” korlátozódik. Az EGSZB úgy véli, hogy részletes, minden tényezőre kiterjedő vizsgálatot kell végezni, és a lehető legszélesebb körű konzultációt kell lefolytatni a tagállamokkal, a halászokkal és az egyéb érdekelt felekkel.

4.3.15

A 2. összefoglaló lap célja a fiatal tengeri élőlények védelméről szóló meglévő jogszabályok reformja a technikai intézkedések halászterületenkénti fokozatos csoportosításával. Bár az EGSZB üdvözli az összes gazdálkodási intézkedés halászatonkénti megközelítését, úgy véli, hogy azt elsősorban a technikai intézkedésekre kellene alkalmazni. Az Európai Bizottság által előterjesztett rendszer a technikai intézkedésekre vonatkozó jogszabályok szerkezetének kiigazításán alapul, azt javasolja, hogy a Tanács tömör formában szabályozza az általános irányadó elveket, az Európai Bizottságnak viszont nagyobb részletességgel kellene meghatároznia a technikai elemeket. Az EGSZB aggódik egy olyan egyszerűsítés miatt, amely azt eredményezné, hogy az Európai Bizottság a jogalkotási folyamatban átvenné a jelenleg a Miniszterek Tanácsa által birtokolt hatáskörök egy részét. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy miközben az egyszerűsítési intézkedésben javasoltak szerint kell felépíteni a jogalkotást, a végső döntést a Tanács elé kell terjeszteni.

4.3.16

A tagállamok helyi technikai intézkedések megtételére való – a 2. összefoglaló lapon körvonalazott – felhatalmazásának lehetőségét illetően az EGSZB úgy gondolja, hogy egy ilyen felhatalmazás egyenlőtlenségeket és hátrányos megkülönböztetési helyzeteket szülhet a különböző tagállamok halászai között, ha az intézkedést nem megfelelően alkalmazzák vagy elégtelen az ellenőrzés, ezzel összeütközésbe kerülne a KHP-cikkek szükséges összehangolásával. A tagállamok ilyen vonatkozású kéréseit ezért jóvá kellene hagynia a Tanácsnak.

4.3.17

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a javasolt intézkedések végrehajtása érdekében fokozni kell a szektorral való előzetes konzultációt, fel kell mérni az alkalmazott technikai intézkedések teljesítményét, tisztázni kell egyes meglévő technikai előírásokat, szórólapokat és tájékoztató anyagokat kell előállítani, alkalmazni kell az információs technológiát, és csökkenteni kell a halászok jelentéstételi kötelezettségeit. Miközben az EGSZB meg van győződve arról, hogy mindezek a lépések szükségesek, rámutat arra, hogy az információs technológia alkalmazása az adatgyűjtésre és adatkezelésre elengedhetetlenül megkíván egy alkalmazkodási folyamatot és pénzügyi támogatást, amely lehetővé teszi a hajók számára ezen új technológiák átvételét. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy egy ésszerű átállási időszakot is kell biztosítani, ami ahhoz szükséges, hogy a műszaki szakemberekkel, a halászokkal és a tagállamokkal egyeztetve meghatározzák a folyamatokat, teljes mértékben garantálják a kereskedelmi titoktartást, az érdekeltek bizalmát és támogatását megnyerjék, a folyamatot életszerű körülmények között kipróbálják, hozzájáruljanak a használandó új anyagok beszerzéséből eredő többletköltségekhez, valamint ahhoz, hogy ily módon garantálják az egyszerűsítési reform sikerét.

4.3.18

A 3. összefoglaló lap javasolja a KHP számára történő adatgyűjtésről és -kezelésről szóló jogi szövegek számának csökkentését. A 2. lapot illetően az egyszerűsítés együtt jár a jelenlegi jogi szerkezet kiigazításával az általános megközelítésre vonatkozó tanácsi rendelet és az Európai Bizottságnak a technikai és az adminisztrációs részletekről szóló végrehajtási rendelete alapján. Az EGSZB újra felveti azt az aggodalmát, amelyet a fenti 4.3.14. pontban fejtett ki az Európai Bizottság által javasolt hatáskörátvételre vonatkozóan.

4.3.19

Az egyszerűsítési megközelítés részeként a 3. összefoglaló lapon az Európai Bizottság többéves programot javasol az adatgyűjtésre és -kezelésre vonatkozóan annak érdekében, hogy csökkenjen a tagállamok adminisztrációs munkaterhe. Az EGSZB időszerűnek és szükségesnek véli az Európai Bizottság javaslatát, a 4.3.17. pontban foglalt észrevételek fenntartásával.

4.3.20

A 4. összefoglaló lap kitűzi a jelenlegi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok reformját úgy, hogy felülvizsgálja a jelenlegi rendeleteket, és összhangba hozza azokat a KHP reformjával. Az EGSZB megítélése szerint az ellenőrzésre vonatkozó rendeletek felülvizsgálata mindennél fontosabb a különböző szabályok összehangolása szempontjából az eltérő értelmezések megakadályozása érdekében. Az összes vizsgálatra és ellenőrzésre vonatkozó előírásnak nagyon pontosnak kell lennie a vizsgálat meghatározását, a végrehajtási módszereket és a gyakorlati módokat illetően. Mindenesetre az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot arra, hogy soha ne feledkezzen el az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése során az Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökség létéről.

4.3.21

Az 5. összefoglaló lapon az Európai Bizottság az összes ellenőrzésre és számítógépesítésre vonatkozó előírás felülvizsgálatát javasolja. Előirányozza rendeletek elkészítését, ha a Tanács döntött az Európai Bizottságnak a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló javaslatáról (12). Előirányozza a harmadik országokkal kötött halászati megállapodások kezelésének számítógépesítését is a halászati engedélyekre, valamint az ezekkel a megállapodásokkal kapcsolatos fogási és erőkifejtési adatokra vonatkozóan. Egyetértve azzal, hogy az ellenőrző rendszerek számítógépesítésére szükség van, az EGSZB meg szeretné ismételni a fenti 4.3.17. pontban kifejtett nézetét arról, hogy az információs technológiák alkalmazásához szükség van átmeneti időszakra.

4.3.22

A 6. összefoglaló lap a KHP teljes joganyagának egyszerűsítéséről rendelkezik annak érdekében, hogy eltávolítsa azokat a rendelkezéseket, amelyek a KHP kielégítő végrehajtása szempontjából kevés vagy értéktelen információt nyújtó jelentéstételi kötelezettségeket vezetnek be. Az EGSZB ezeknek a rendelkezéseknek az eltávolítását az egyszerűsítési folyamat szükséges részének tartja, amely csökkenti az általa érintettek és a tagállamok munkaterheit.

4.3.23

Végül a 7. összefoglaló lap a közösségi vizeken kívüli halászat engedélyezésének egyszerűsítését irányozza elő a harmadik országokkal kötött halászati megállapodások rendszerének a reformja révén. Az egyszerűsítés maga után vonja a jelenlegi jogi szerkezet kiigazítását, az alapvető elveket a Tanácshoz és a technikai és adminisztratív elemeket az Európai Bizottsághoz rendelve. Az EGSZB szükségesnek tartja ezeket az egyszerűsítési intézkedéseket, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tegye megfontolás tárgyává egy mintaszerződés elkészítését, amely a halászati megállapodások tárgyalási alapjául szolgálhatna az összes harmadik országgal, valamint fontolja meg a halászati engedélyek elektronikus megadását és kibocsátását.

4.3.24

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a KHP egyszerűsítése és javítása a közösségi vizeken kívül tevékenykedő flották esetében is halászatonkénti megközelítést és minden szinten – flotta, különféle engedélyek, bevallások stb. – teljes mértékben egyénre szabott kezelést is igényel. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Unió tagállamának zászlaja alatt a közösségi vizeken kívül tevékenykedő hajóknak az adott térségben az adott fogásokhoz adaptált jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük. Az EGSZB tehát arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ezt a célkitűzést vegye bele a cselekvési tervébe, amely nem korlátozódhat kizárólag a „halászati megállapodásokra” (illetve társulási megállapodásokra). Ezzel kapcsolatban az EGSZB hangsúlyozza a közösségi szociális partnerek által elfogadott szociális záradék végrehajtását.

4.3.25

Végül az EGSZB úgy véli, hogy az illegális, nem szabályozott vagy nem bejelentett halászat elleni küzdelmet, amely a KHP egyik célkitűzése (különösen annak külső dimenziójában), szintén meg kellene említeni a cselekvési tervben, oly módon, hogy a cél az e tevékenységek elleni küzdelem lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb folyamatának meghatározása legyen. Az EGSZB megítélése szerint e folyamatnak a fogyasztói piacokhoz való hozzáférésre, a kikötő ügyeiben illetékes állami hatóságok erőfeszítéseire és a nyílt tengeri átrakodás tilalmára kellene koncentrálnia.

5.   Részletes megjegyzések

5.1

Az Európai Bizottság közleményében kifejtett, a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv alapvető jelentőségű a Közösség halászati jogszabályainak javítása szempontjából. Nem került megállapításra további fontos jogalkotási aktus az ellenőrzés vagy a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás területén, amelyet hozzá kellene tenni az Európai Bizottság által javasoltakhoz. Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot ezek késedelem nélküli végrehajtására.

5.2

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a javítást és egyszerűsítést célzó összes jogalkotási aktus közül a teljes kifogható mennyiségekre/kvótákra és halászati erőkifejtésre vonatkozó aktus az, amely a többéves gazdálkodási tervek végrehajtása szempontjából különösen fontos.

5.3

A 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása az Európai Bizottságtól új végrehajtási rendeletek elkészítését igényelheti. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a növekedés nem jelent majd semmilyen problémát. Az a fontos, hogy még akkor is, ha a közösségi acquis gyarapszik, a rendeleteknek világosabbaknak kell lenniük, az érintett halászatokra kell irányulniuk, könnyen érthetőknek kell lenniük, és amennyire lehetséges, egybe kell azokat foglalni.

5.4

Az utóbbi szempontra való tekintettel az EGSZB felhívná az Európai Bizottság figyelmét a jelenlegi halászati jogszabályok értelmezésének nehézségére, az egyéb rendeletekre, irányelvekre és közleményekre való ismétlődő hivatkozásokra. A dokumentumok egybefoglalása döntő fontosságú, ha azt akarjuk, hogy könnyen olvashatók és érthetők legyenek.

5.5

Az Európai Bizottság és az Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökség közötti koordináció nagyon fontos az ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazása során. Az Európai Halászatot Ellenőrző Ügynökségnek kell majd szabványosítania a kritériumokat annak érdekében, hogy megoldódjon a halászati ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok eltérő értelmezése a tagállamok részéről – amely a halászok körében gyakran ad okot panaszra.

5.6

Végül az EGSZB fontosnak tartja a közösségi halászati jogszabályok számítógépesítését azért, hogy elektronikus úton hozzá lehessen férni a közösségi szövegekhez. Az új információs technológiáknak a halászhajókon való bevezetését azonban fokozatosan kell végrehajtani, és a halászok számára ingyenesnek kell lennie, mivel bizonyos számítógépes módszerek esetleg nem felelnek meg azoknak.

5.7

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot, hogy oszlasson el minden nehézséget, ami a 2006-2008 közötti cselekvési tervvel kapcsolatban felmerülhet, mivel meg van győződve arról, hogy a terv alapvető fontosságú, és hasznos lesz a közösségi halászati szektor számára.

Brüsszel, 2006. július 5.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Anne-Marie SIGMUND


(1)  COM(2001) 428, final, 2001. július 30.

(2)  HL C 125, 2002.5.27., 61. o. (COM(2001) 428 fin., Európai kormányzás – fehér könyv).

(3)  COM(2002) 278 final., 2002. június 5. – Cselekvési terv: „A szabályozási környezet egyszerűsítése és javítása”.

(4)  COM(2003) 71, 2003. február 11.

(5)  COM(2005) 97, 2005. március 16.

(6)  HL C 321, 2003.12.31. és a helyesbítés: HL C 4, 2004.1.8.

(7)  COM(2005) 535, 2005. október 25.

(8)  COM(2004) 820, 2004. december 15.

(9)  2371/2002/EK tanácsi rendelet

(10)  COM(2004) 497 final

(11)  COM(2005) 647 final, 2005. december 8.

(12)  COM(2004) 724 final