17.3.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/70

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ismételten kinyilvánítja, hogy határozottan támogatja az Esélyegyenlőség Európai Éve (2007) programját, és elkötelezett az esélyegyenlőség ügye, az európai szociális kohézió és a mindenki számára biztosítandó alapvető jogok mellett.

1.2

Az e kérdésről a közelmúltban megfogalmazott véleményeiben az EGSZB minden esetben hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy az eddigieknél jóval konkrétabb előrelépések történjenek a 13. cikkben foglalt valamennyi diszkriminációs forma megszüntetése érdekében (1). Elismerve, hogy az egyenlőség érdekében sokféle korrekciós lépésre került sor, de sok területen még további halaszthatatlan teendők vannak, valamint az Egyenlő Esélyek Éve 2007-ben jó lehetőséget teremthet az érintett csoportok megnevezésére és figyelembevételére.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy minden, az Unió területén tartózkodó személy számára garantálni kell a megkülönböztetésmentességet és az esélyegyenlőséget az emberi jogok teljes körének (polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális) gyakorlásában. Ezért az európai évet fel kellene használni annak előmozdítására, hogy a megkülönböztetés valamennyi formája megszűnjön. Bár kitüntetett figyelem övezi a megkülönböztetés 13. cikkben felsorolt alapjait, az európai évre mint olyan lehetőségre kellene tekinteni, amely ráirányíthatja a közvélemény figyelmét az eddig általában figyelmen kívül hagyott sajátos csoportokat, például a gyermekeket sújtó diszkriminációra, illetve azokra a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekre, amelyek még megoldásra várnak.

1.4

Az EGSZB támogatja a 2005–2010 közti időszak Szociális Menetrendjét, amely az esélyegyenlőség és a szociális kohézió fontosságát helyezi középpontba, új cselekvési stratégiát alkotva a fenti területeken. Az Esélyegyenlőség Európai Éve (2007) speciális célkitűzései, melyek a jogok, a képviselet, az elismerés, a tiszteletben tartás és a tolerancia, valamint az érintett területek kiemelt kérdésekké válása köré csoportosulnak, az EGSZB számára elfogadhatóak és támogatandók az alábbi kiegészítésekkel és módosítási javaslatokkal.

2.1.1

Az Európai Bizottság a 2005–2010-ig tartó időszakra vonatkozó Szociális Menetrendről szóló közleményében hangsúlyozta, hogy a még összetartóbb társadalom eléréséhez elengedhetetlen, hogy mindenki egyenlő esélyt kaphasson. Bejelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság új keretstratégia kidolgozásán munkálkodik, mely által megkülönböztetésmentességet és esélyegyenlőséget kíván biztosítani mindenki számára (ahogyan azt a jelen javaslatot kísérő közleményében is kifejtette (2)). A közleményben az egyik legjelentősebb kezdeményezésként az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2007 a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Éve legyen. Az európai év segíteni fog az igazságos, mindenki számára egyenlő lehetőséget biztosító összetartó társadalom előnyeinek tudatosításában. Ehhez egyrészről a társadalmi részvétel akadályainak leküzdése szükséges, másrészről olyan légkört kell teremteni, amely jól mutatja, hogy Európa sokszínűsége a társadalmi és kulturális vitalitás forrása. Az európai év az alábbi kiemelt célkitűzésekre fog összpontosítani:

A javaslat meghatározza a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erre a kezdeményezésre rendelkezésre álló keretösszeget. A javaslat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikkén alapul. (3)

2.2.1

A férfiak és nők közötti egyenlőség elérése jelenleg a közösségi politika egyik legfontosabb célkitűzése és annak is kell maradnia. A megkülönböztetésmentesség terén – különösen a Szerződés 13. cikkében felsorolt megkülönböztetési alapok tekintetében – az európai és nemzeti szinten egyaránt véghezvitt jogszabályi változások ellenére az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség következetesebb megvalósításának biztosításához még további lépésekre van szükség. A diszkrimináció indirekt formái gyakran tetten érhetők, de nehezen bizonyíthatóak, így eza kérdés a 2007. év programjában helyet kell, hogy kapjon.

2.2.2

Szintén fel kell számolni a különböző alapokon történő diszkrimináció elleni védelem szintjében és érvényességi körében tapasztalható eltéréseket. Az EGSZB nyomatékosan ajánlja, hogy minden egyes alapon – nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy hitbéli meggyőződés, fogyatékosság, kor és szexuális irányultság – történő megkülönböztetést meg kell tiltani a foglalkoztatás, a képzés, az oktatás, a szociális védelem, a szociális kedvezmények, valamint a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Ellenkező esetben hierarchiát teremtünk az egyes csoportok között.

2.2.3

Az Emberi Jogok Európai Chartájának megalkotása óta az EU nem tekinthető többé pusztán gazdasági racionalitás alapján szerveződő államközi egyesülésnek, ennek megfelelően azokra a társadalmi csoportokra is kellő figyelmet kell fordítani, amelyek a kirekesztés különféle formáitól szenvednek, mert akadályozottak a munkaerőpiacon és a gazdasági életben való részvételben, illetve munkaerő-piaci részvételük ellenére szegénységben élnek.

2.2.4

Gazdasági és szociális érvek is alátámasztják, hogy az esélyegyenlőségnek ki kell terjednie mindenkire, így különösen azokra, akik szociális, gazdasági, kulturális, földrajzi vagy más okokból szenvednek hátrányos megkülönböztetést, illetve kerülnek hátrányos helyzetbe. Ha ezek a személyek megfelelő támogatásban részesülnének, képesek lennének a társadalomban teljes szerepet játszani, és ahhoz szociális és gazdasági szempontból egyaránt hozzájárulni.

2.2.5

Az EGSZB véleménye szerint a 2007-re tervezett Esélyegyenlőség Európai Éve lehetőséget teremt arra, hogy a mellőzött személyek reflektorfénybe kerüljenek – például az életkor alapján hátrányosan megkülönböztetett fiatalok, ideértve a gyermekeket is; a többféle alapon halmozott diszkriminációt elszenvedő személyek, illetve a távoli vagy ritkán lakott régiókban, településeken élő, hátrányos megkülönböztetést elszenvedők személyek, akik azonban nem feltétlenül férnek hozzá a szükséges szolgáltatásokhoz.

2.2.6

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az európai év alkalmat adhat a legfontosabb kihívások további vizsgálatára, mint például a halmozott megkülönböztetés terén, amely gyakran egyes csoportok felé irányul (pl. mozgássérült gyermekek, idősek, bevándorlók, roma nők). Végül a megkülönböztetésmentességre vonatkozó összes kezdeményezést illetően szükséges annak figyelembevétele, hogy a diszkriminációtól leginkább sújtott csoportok sokrétű és heterogén összetételűek.

2.2.7

Az európai évet egy olyan alkalomnak kellene tekinteni, amely több csoport helyzetén is javít. Kijelölve az előremutató utat, különös figyelmet kellene szentelni az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének mint az összes tagállam által ratifikált dokumentumnak, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a tagállamok közössége által vallott elvek részévé váljon, és közösségi szintű követelménnyé emelje a gyermekek jogainak érvényesítését a jövőben.

2.2.8

A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében a Fogyatékkal Élők Éve (2003) és az akkor elfogadott cselekvési terv (2004–2010) (4) elsődleges tapasztalatairól még korai lenne véleményt nyilvánítani, az azonban egyértelműen kimutatható, (5) hogy az európai év hatásának köszönhetően nagyobb figyelmet kaphatnak a tagállamokban, és az uniós állampolgárok is több és helytállóbb ismerettel rendelkeznek a fogyatékkal élő társaikról, de szükség van arra, hogy további ismeretekkel és információkkal rendelkezzenek a szükséges teendőkről, melyet az eddigiek megfelelő értékelése biztosíthat. Ahhoz azonban, hogy igazi változások menjenek végbe, kulcsfontosságú az eddig elért haladás megfelelő kiértékelése és az európai évek nyomon követése Az EGSZB jelenleg készíti „A Fogyatékkal Élők Évének” értékeléséről és nyomon követéséről szóló véleményét.

2.2.9

A 2007-es év indirekt hozadékai között egyértelműen szerepeltetni kell, és a jogalkotás során a monitoringról szóló fejezetben ki kell emelni annak vizsgálatát is, hogy a mindennapi életben, az adminisztrációs gyakorlatban milyen konkrét változások következtek be, és nem csupán annak felmérését kell feltüntetni, hogy az EU lakosságának hány százaléka nyert többletinformációt a rendszeresen hátrányos megkülönböztetésben részesülő társadalmi csoportokról.

2.2.10

A megkülönböztetés különböző alapjainak beillesztése az összes közösségi politikába és kezdeményezésbe, valamint az adott alapok sajátos követelményeinek figyelembevétele a más alapokra irányuló intézkedések kidolgozásakor (pl. a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések figyelembevétele az egyéb alapok mérlegelésekor) a kulcsa a megkülönböztetés megszűntetése terén tett előrelépésnek és az esélyegyenlőség ösztönzésének. Az e téren már összegyűjtött tapasztalatokat (pl. olyan területekről, mint a nemi alapon történő diszkrimináció) a megkülönböztetés más alapjainak tekintetében is fel lehetne használni.

2.2.11

Alapvető fontosságú a diszkrimináció, idegengyűlölet és rasszizmus elfogadhatatlansága mellett, a multikulturális Európa értékeit, és a korábban az Unió antidiszkriminációs politikájában elfogadott irányelvek végrehajtásának fontosságát hangsúlyozni.

2.2.12

Az EGSZB már több véleményében (6), is hitet tett a nem kormányzati szervek, az érintett kisebbségi csoportok, a magán és közszféra munkaadói, és a szociális gazdaság szereplői, a munkavállalók és a régiók képviselői bevonásának fontossága mellett. A megvalósítás minden szintjén és annak minden fázisába be kell vonni azonban a diszkriminációt elszenvedőket és az őket képviselő csoportokat, szervezeteket is. Hatékonyabban szükséges ellenőrizni (akár alternatív jelentések révén is), hogy a támogatások tervezése, kivitelezése és felügyelete során például valóban érvényesül-e a nem kormányzati szervezetekkel való megfelelő kommunikáció.

2.2.13

Különös figyelmet kell fordítani a nem kormányzati szervezetek, illetve a hátrányos megkülönböztetést szenvedő csoportokat képviselő szervezetek szerepére. Bevonásukat az európai évbe minden szinten (helyi, regionális, nemzeti és közösségi) és az európai év minden szakaszában (teljes körű tervezés, végrehajtás, végrehajtatás, értékelés és nyomon követés) biztosítani kell. Különösen fontos a szociális gazdaság vállalatai és szervezetei (szövetkezetek, egyesületek, alapítványok, és kölcsönös segítségnyújtási alapok) szerepének hangsúlyozása és figyelembevétele a megkülönböztetés elleni küzdelemben.

2.2.14

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri annak fontosságát, hogy a munkaadókkal és munkavállalókkal együtt kell működni a megkülönböztetésmentességet és a sokféleséget célzó munkahelyi politikák kialakításának ösztönzése és támogatása érdekében. Azt ajánlja, hogy az európai év során:

2.2.15

Az Esélyegyenlőség Évét a korábbi tapasztalatok alapján jól elő kell készíteni, megfelelő információkat kell adni mindenki számára érthető nyelven és nyelvezettel, oktatási/képzési lehetőségek biztosításával, megfelelő médiafigyelemmel, más szakpolitikák bevonásával és a szükséges technikai segítségek biztosításával. Fel kell használni és minél szélesebb körben ismertté és alkalmazhatóvá kell tenni az eddigi kutatási eredményeket, alkalmazott bevált gyakorlatokat (good practice) és bevált programokat.

2.2.16

Az EGSZB úgy véli, hogy tekintettel a törekvésekre és még inkább a szükségletekre, az erre a célra előirányzott költségvetés igen korlátozott. A rendelkezésre álló források elosztása során körültekintően kell eljárni, biztosítva, hogy az elsődlegesen érintettek abból megfelelően részesülhessenek.

2.2.17

Az Egyenlő Esélyek Éve alkalmából is meg kell fogalmazni, hogy az Unió tagországaiban biztosítani kell – a 13 cikkben és a jelen véleményben felsorolt kiemelt csoportokon túl is – mindenki számára az esélyt arra, hogy elsősorban a társadalmi befogadással, oktatással a képességek és lehetőségek mind teljesebb kibontakoztatása váljon lehetővé, megteremtve ezzel az esélyegyenlőséget.